52014DC0387

1.      Bevezetés

A Bizottság 2013 júliusában az Európai Tanács 2013. decemberi üléséhez való hozzájárulás céljából előterjesztette az „Úton egy versenyképesebb és hatékonyabb védelmi és biztonsági ágazat felé” című COM(2013) 542 közleményét. Bejelentette továbbá az említett közleményben meghatározott területekre vonatkozó részletes ütemterv elkészítését is, amely konkrét intézkedéseket és határidőket tartalmaz. E jelentéssel a Bizottság az említett kötelezettségvállalását teljesíti.

Az Európai Tanács 2013. decemberi következtetéseiben, amelyben megerősítette a 2013. november 25-i tanácsi következtetéseket, üdvözölte a közleményt és úgy döntött, hogy 2015 júniusában felülvizsgálja az összes érintett területen elért előrehaladást. A Bizottság az Európai Tanács következtetéseit veszi alapul az alábbi célkitűzések eléréséhez:

olyan belső védelmi piac, amelyen az európai vállalatok szabadon és megkülönböztetés nélkül működhetnek az összes tagállamban; az egész EU-ra kiterjedő ellátásbiztonsági rendszer, amelynek keretében a fegyveres erőket megfelelően el lehet látni minden helyzetben, függetlenül attól, hogy a szállítóik mely tagállamban rendelkeznek székhellyel; KBVP-vonatkozású kutatásokhoz kapcsolódó előkészítő intézkedés, amellyel megvizsgálható egy olyan európai kutatási program lehetősége, amely a jövőben a biztonságra és a védelemre egyaránt kiterjedhet. Az intézkedés ezenkívül a már létező polgári és védelmi kutatások közötti összes lehetséges szinergia kiaknázását is célozza; továbbá olyan iparpolitika, amely előmozdítja az európai védelmi ágazatok versenyképességét, és hozzájárul az Európa biztonságának garantálásához szükséges képességek megfizethető áron történő előállításához.

A célkitűzések teljesítése érdekében ez a jelentés a közleményben meghatározott tevékenységek számára ütemtervet hoz létre. Az ütemterv sokféle, különböző szakpolitikákhoz tartozó intézkedéseket tartalmaz, amelyek azonban gyakran összekapcsolódnak: a tagállamok közötti ellátás biztonságának javítása például ösztönzi a védelmi ipari vállalatok határokon túli piacra jutását; a szabványosítással ösztönözhető az interoperabilitás és a piac nyitottsága; a közös tanúsítással csökkenthetők a költségek és javítható az ágazat versenyképessége stb. Ezek az intézkedések együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai védelmi és biztonsági ágazat hatékonyabbá váljon, ami erősíti az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikáját (KBVP)[1].

A Bizottság az intézkedések kidolgozása és végrehajtása során szorosan együttműködik majd a tagállamokkal, az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és az Európai Védelmi Ügynökséggel (EDA). Az együttműködés kiterjed a rendszeres stratégiai ülésekre, amelyek során nyomon követik az ütemterv végrehajtását, valamint az egyes intézkedésekkel kapcsolatos technikai szintű konzultációkra is. A Bizottság ezzel párhuzamosan a Tanács illetékes szervei, a védelempolitikai igazgatók és az EDA révén rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat. Az Európai Parlamenttel és az iparági szereplőkkel is rendszeresen konzultál majd.

Az Európai Tanács elismerte, hogy az európai védelmi együttműködés fejlesztése szükséges ahhoz, hogy az képes legyen teljes mértékben kiegészíti a NATO-t. A közlemény végrehajtása révén a Bizottság hozzájárul majd ezen együttműködés ágazati alapjainak létrehozásához.

2.      Ütemterv

2.1     Belső piac

A piac figyelemmel kísérése

A védelmi beszerzésekről szóló 2009/81/EK irányelv helyes alkalmazása és az irányelv hatásának értékelése érdekében a piac figyelemmel kísérése létfontosságú. A piaci folyamatok megfigyelése fontos továbbá a Bizottság ezen ágazatban alkalmazott iparpolitikája által elért előrehaladás méréséhez.

Koncepció és célkitűzések

A Bizottság a Tenders Electronic Daily (TED) online uniós adatbázisban közzétett beszerzéseket és a tagállamok által beküldött statisztikai jelentéseket szisztematikusan értékelni fogja. Az értékelés része a mennyiségi és minőségi elemzés is. Ezzel egyidőben a Bizottság – többek között a szaksajtó és a piaci szereplők által benyújtott információk alapján – figyelemmel kíséri a TED adatbázisban nem közzétett védelmi és biztonsági beszerzéseket.

E tevékenységekkel biztosítható a 2009/81/EK irányelv helyes alkalmazása. Előkészítésre kerül továbbá az irányelv végrehajtásáról szóló jelentés is, amelyet a Bizottságnak legkésőbb 2016 augusztusáig az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz be kell nyújtania.[2] Ebben a jelentésben a Bizottság azt értékeli, hogy milyen mértékben teljesültek “az irányelv céljai a belső piac működése, a védelmi felszerelések európai piaca és az európai védelmi technológiai és ipari bázis tekintetében, tekintettel többek között a kis- és középvállalkozások helyzetére…”

Egyes kizárások tisztázása

Az irányelv hatékonysága szempontjából a 2009/81/EK irányelv hatálya alól való kizárás helyes alkalmazása létfontosságú. E tekintetben a kormányok közötti beszerzések (13. cikk f) pontja) és a nemzetközi megállapodások alapján (12. cikk a) pontja) vagy nemzetközi szervezetek révén (12. cikk c) pontja) történő beszerzések különösen relevánsak, mivel a piac fontos részeit érintik.

Koncepció és célkitűzések

Kormányok közötti beszerzések: A Bizottság 2013 decemberében az európai kormányok közötti beszerzésekkel kapcsolatban tényfeltáró tevékenységbe kezdett. Következő lépésként a tagállamok számára 2014 őszén két munkaértekezletet szervez. A munkaértekezleteket követően a Bizottság a kizárás alkalmazásáról útmutató dokumentumot készít. E dokumentum elkészítését 2015 elejére tervezik.

Nemzetközi megállapodások és szervezetek: A helyzet feltárásával kapcsolatos munka 2015-ben kezdődik majd, és a fenti módszert követi. A munkát kiegészíti majd az NSPA-val (NATO Fenntartó és Ellátó Ügynökség) és az OCCAR-ral (Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet) folytatott közvetlen konzultáció is. Az útmutató dokumentum elkészítését 2015 végére tervezik.

Ellenszolgáltatások

A gazdasági kompenzációra vonatkozó követelmények a megnevezésüktől függetlenül ellentétesek mind az Európai Unióról szóló szerződés elveivel, mind a hatékony közbeszerzési módszerekkel. A Bizottság arra törekszik, hogy rövid időn belül fokozatosan megszüntesse ezt a gyakorlatot, és hogy más, megkülönböztetésmentes intézkedésekkel ösztönözze a kkv-k határokon túli piacra jutását.

Koncepció és célkitűzések

Az ellentételezésre vonatkozó nemzeti szabályok felülvizsgálatát a Bizottság évek óta a tagállamokkal együtt végzi. Ezt a munkát a Bizottság a védelmi beszerzésekről szóló irányelv végrehajtásával párhuzamosan végezte, és folytatja azokkal a tagállamokkal, amelyek még nem vizsgálták felül az ellentételezésre vonatkozó jogszabályaikat. Ezzel egyidőben a Bizottság figyelemmel kíséri majd a tagállamok beszerzési gyakorlatát, és szükség esetén beavatkozik, hogy az indokolatlan, diszkriminatív követelmények alkalmazását megakadályozza.

A Bizottság ösztönzi majd továbbá az ellenszolgáltatások alternatíváit, amelyek elősegíthetik a kkv-k határokon túli piacra jutását. E célkitűzés elérése érdekében a Bizottság 2014 februárjában munkaértekezletet szervezett az érdekelt felek számára. A párbeszéd a jövőben is folytatódni fog. Ezzel kapcsolatban a Bizottság ad hoc tanácsadó csoport létrehozását tervezi a tagállamokkal és az ágazattal együttműködve (rendszerintegrátorok és kkv-k), hogy feltárják a határokon átívelő ellátási láncokat ösztönző lehetőségeket. A Bizottság figyelemmel kíséri továbbá a 2009/81/EK irányelv alvállalkozással kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazását. A kkv-k piacra jutásának javítására vonatkozó kezdeményezéseket 2015 júniusában lehet előterjeszteni az Európai Tanács számára.

Az ellátás biztonsága

Az ellátás biztonsága nélkülözhetetlen a fegyveres erők hatékonyságához és a belső piac megfelelő működéséhez. Ez az átfogó elképzelés sok különböző ipari, technológiai, jogi és politikai szempontra kiterjedhet.

Koncepció és célkitűzések

Az egész EU-ra kiterjedő ellátásbiztonsági rendszerre vonatkozó ütemterv: A közleménnyel és az Európai Tanács kérése alapján, amely szerint “a tagállamokkal és a főképviselővel és az Európai Védelmi Ügynökséggel együttműködésben ki kell dolgozni az egész EU-ra kiterjedő ellátásbiztonsági rendszerre vonatkozó ütemtervet”, a Bizottság:

a) számba veszi azokat a területeket, amelyekre ennek a rendszernek és a már létező ellátásbiztonsági eszközöknek ki kell terjedniük;

b) átfogó konzultációt végez a tagállamokkal;

c) meghatározza a lehetséges intézkedéseket a következő területeken: 1) tagállamok közötti ellátás; 2) tagállamok harmadik országokból történő ellátása és 3) ipari és technológiai eszközök irányítása az EU-ban, amelyek mind kulcsfontosságú tényezők az ellátásbiztonsági rendszer szempontjából.

Az ütemterv 2015 júniusára készül el az Európai Tanács számára, az alábbi intézkedésekkel párhuzamosan:

Védelmi vonatkozású transzferek: A 2009/43/EK irányelvben szereplő engedélyezési rendszer elősegíti a védelmi vonatkozású termékek mozgását a belső piacon. A Bizottság 2014 januárjában tanulmányt készített azzal kapcsolatban, hogy miként lehet ösztönözni az irányelv fő eszközeinek elterjedését (általános engedélyek és védelmi vállalkozások tanúsítása) a nemzeti hatóságok és az egyes gazdasági ágazatok körében. Első lépésként a Bizottság kiterjesztette a CERTIDER adatbázis[3] hatályát, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy jobb tájékoztatást nyújthassanak az érdekelt felek számára a tanúsított vállalkozásokról és a kibocsátott általános engedélyekről. A tanulmány 2014 júliusára várható eredményei alapján a Bizottság további intézkedéseket fog javasolni, amelyekkel ösztönözhető az irányelv végrehajtása.

Az irányelv átfogó értékelése 2015 elején kezdődik. Az értékelés eredménye képezi majd az irányelv végrehajtásáról szóló jelentés alapját, amelyet a Bizottságnak legkésőbb 2016 júniusáig be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az eszközök feletti irányítás: A védelem és a biztonság területén az ipari és technológiai eszközök feletti irányítás létfontosságú lehet a kritikus kapacitások ellátásbiztonsága szempontjából. Ebben az ágazatban néhány tagállam rendelkezik olyan mechanizmussal, amely segítségével irányíthatja a beruházásokat. A nemzeti megközelítés azonban akadályozhatja az ágazat határokon átnyúló együttműködését, és a tagállamok védelmi piacának az Unió egészére kiterjedő verseny számára történő megnyitását. A belső piac elmélyítéséhez ezért egységes európai koncepcióra lehet szükség. Emellett szükség esetén biztosítani kell az európai autonómia megfelelő szintjét a védelem és a biztonság területén.

Ennek alapján a Bizottság közzé fog tenni egy zöld könyvet a jelenlegi rendszer lehetséges hiányosságairól az eszközök feletti irányítás tekintetében, és megvizsgálja az Unió egészére kiterjedő intézkedés lehetőségeit, ideértve a tagállamok közötti értesítési és konzultációs mechanizmusokat is. A zöld könyv elfogadását 2014 végére tervezik.

A Bizottság a zöld könyv kidolgozásába már kezdettől fogva bevonja az érdekelt feleket és konzultál velük.

2.2     A védelmi ipar versenyképességének előmozdítása

Szabványosítás és tanúsítás

A Bizottság támogatja az EDA-t abban, hogy kidolgozza a szabványosítás és a tanúsítás közös koncepcióját. Ezt a tagállamokkal egyetértésben kell végrehajtani, miközben figyelembe veszik a nemzeti szuverenitást és biztosítják, hogy ne végezzenek a NATO intézkedéseivel párhuzamos tevékenységeket.

Koncepció és célkitűzések

Szabványosítás:           az EDA a Bizottsággal végzett konzultáció mellett a védelmi és hibrid szabványok kidolgozására szolgáló új európai eljáráson dolgozik, amely strukturált és nem bürokratikus módon összekapcsolhatja a meglévő nemzeti, európai és nemzetközi (pl. NATO) szabványosítási mechanizmusokat. Ez a módszer proaktív megközelítésre épül, amelyben olyan nemzeti szakértők vesznek részt, akik nyomon követik az európai védelmi szabványosításban történő fejleményeket, és javaslatokat tesznek a felmerülő problémák kiküszöbölésére. A Bizottság a polgári szabványosítás terén szerzett szakértelmével járul hozzá ehhez a folyamathoz.

A Bizottság azonosítja továbbá azokat a közös szabványokat, amelyek a különböző területeken támogathatják az európai projekteket. Például az EU tengeri területeire kiterjedő közös információmegosztási környezetben (CISE) (2.4. szakasz) közös szabványokkal meghatározzák azt a közös adatmodellt, amely segítségével biztosítható a hatékony kommunikáció a különböző nemzeti tengeri megfigyelési és információs rendszerek között.

Tanúsítás:        a Bizottság az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (EASA) együttműködve továbbra is támogatja az EDA-t és a tagállamokat a katonai légialkalmasságra vonatkozó követelmények harmonizálásában, hogy a katonai tanúsítási rendszert a lehetőségekhez mérten közelítsék a vonatkozó polgári követelményekhez. A Bizottság és az EASA továbbra is ösztönzi majd az EASA polgári vonatkozású tapasztalatának és szabványainak alkalmazását a katonai termékek tanúsítása során, az EDA-val és a tagállamokkal együttműködésben.

A költségek csökkentése és az átfedések elkerülése, valamint a polgári és katonai légi járművek nem elkülönített légtérben történő közös üzemeltetésének ösztönzése érdekében a gyártók és tagállamok igénye szerint az EASA-t meg lehet bízni bizonyos katonai termékek közös európai polgári tanúsításával, azonban a fedélzeti katonai rendszerek tanúsításáért továbbra is a tagállamok felelnek majd.

A Bizottság az EASA-val együttműködve az ágazati szereplők kérései alapján meghatároz néhány kísérleti esetet, amelyben az EASA részt vesz a kettős felhasználású termékek tanúsításában, ezáltal költséghatékonyabbá és egyszerűbbé válik a folyamat, például bizonyos távirányítású légijármű-rendszerek (RPAS) esetében, amelyek a jövő légiközlekedési termékeinek egyre fontosabb részét képezik[4]. Az e koncepció megvalósítása irányában tett lépések az EASA forrásait érintő hatások, valamint a polgári/uniós és a katonai/nemzeti hatóságok közötti felelősségmegosztással járó jogi és biztonsági következmények vizsgálata céljából végzett megvalósíthatósági elemzésen alapulnak majd.

Nyersanyagok

Az európai gazdaság számára a nyersanyagokhoz való hozzáférés egyre nagyobb kihívást jelent. Ezt a témát az EU nyersanyagokra vonatkozó stratégiája tárgyalja részletesen, amely kiterjed a kritikus fontosságú nyersanyagok nemrég felülvizsgált jegyzékére is[5].

Koncepció és célkitűzések

A jegyzékben szereplő anyagok közül több is, például a ritkaföldfémek és a germánium, nélkülözhetetlen nyersanyag a védelmi vonatkozású eszközök tekintetében (pl. lézeres célzás). Ezért a Bizottság megvizsgálja a védelmi ágazat szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagokat. Ezt az elemzést a Bizottság Közös Kutatóközpontja végzi majd szoros együttműködésben az EDA-val és a gazdasági ágazattal. A vizsgálat várhatóan 2015 közepére zárul le, amely előkészítheti az utat a lehetséges jövőbeli szakpolitikai intézkedések számára.

Kkv-k, klaszterek és régiók

Az Európai Tanács hangsúlyozta a kkv-k regionális hálózatainak és a stratégiai klaszterek támogatásának fontosságát. A Bizottság intézkedései támogatni fogják e célkitűzések elérését.

Koncepció és célkitűzések

Az e területen végzett munkát összehangolják majd a kkv-kkal kapcsolatos tevékenységekkel, amelyeket a jelentés belső piacról szóló fejezete tárgyal. A Bizottság az Enterprise Europe Network hálózatot és a COSME[6] programja keretében finanszírozott európai stratégiai klaszterpartnerségeket is igénybe veszi ahhoz, hogy támogassa a kapcsolatteremtő rendezvényeket, a hálózatépítést, továbbá új kereskedelmi partnereket keressen az EU-n belül és kívül.

A Bizottság tisztázni fogja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése mellett az európai strukturális és beruházási alapok (ESIF) igénybe vehetőek a kettős felhasználású projektek támogatására, a beruházási projektek (Európai Regionális Fejlesztési Alap - 140 milliárd EUR-s költségvetés) és a készségek (Európai Szociális alap - 74 milliárd EUR-s költségvetés) tekintetében egyaránt.

Emellett a Bizottság összesen 8,7 milliárd EUR összegű költségvetéssel (2014–2020) ösztönözni fogja a határokon átívelő klaszterek és hálózatok jelentkezését az európai területi együttműködési programba.

A vállalkozásokon, a klasztereken és a régiókon múlik, hogy élnek-e ezekkel a lehetőségekkel. A Bizottság az EDA-val és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek Európai Szövetségével (EURADA) szoros együttműködésben:

· célirányos rendezvényekkel felhívja a figyelmet ezekre a lehetőségekre. Az első találkozóra május 12-én került sor Brüsszelben, a második pedig a tervek szerint 2014 novemberében lesz.

· a regionális hatóságok és a kkv-k számára 2014 júniusában közzétesz egy útmutatót, amelyben tisztázza a kettős felhasználású projektek támogatásában az ESIF felhasználásának lehetőségét.

· az érdekelt regionális hatóságokkal és klaszterekkel eddig végzett munkára építve támogatja egy védelmi vonatkozású regionális hálózat kiépítését azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy olyan mechanizmust, amellyel megosztható az ESIF-hez való hozzáférés bevált gyakorlata, és hogy integrálják a védelmet az intelligens, célirányos stratégiákba.

Ezen intézkedések végső célja, hogy növekedjen a védelmi vonatkozású kkv-k és klaszterek által uniós finanszírozásra benyújtott, kettős felhasználású projektekre vonatkozó sikeres pályázatok száma, különösen az ESIF és a COSME keretében. Ez pedig várhatóan segít a kkv-knak abban, hogy jobban integrálódjanak az Unió egészére kiterjedő klaszterekbe és a kapcsolódó ágazatokba, ezáltal pedig változatosabbá válik az ellátási lánc.

Készségek

Európa védelmi ágazatának sikere azon múlik, hogy olyan személyzetet alkalmazzon, amely rendelkezik a kulcsfontosságú készségekkel, és rendelkezik a jövőben szükséges ismeretekkel. A munkaerő uniós mobilitásának javítása is versenyelőnyt adhat az ágazatnak. A munkavállalók nyugdíjazása és a frissen képzett szakemberek toborzásának nehézségei miatt néhány területen már tapasztalható a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő hiánya.

Koncepció és célkitűzések

A védelem területén szükséges készségek legtöbbje megegyezik az egyéb ipari ágazatokban szükséges készségekkel. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg a polgári ágazatok számára megalkotott uniós eszközök széles körben használhatók.

A Bizottság főként az „ágazati tudásfejlesztési szövetségek” és a „tudásszövetségek” programjainak a védelmi vonatkozású vállalatok és az oktatási intézmények általi használatát fogja ösztönözni. Ez a következőképpen valósul meg:

Kommunikációs kampány a készségekkel kapcsolatos kezdeményezések uniós finanszírozásáról. Ezt a Bizottság az EDA-val és az illetékes szervekkel együttműködésben készíti elő, ideértve az Európai Repülő-, Űrhajózási és Védelmi Ipari Szövetséget (AeroSpace and Defence Industries Association of Europe, ASD) és az IndustriAll európai szakszervezetet is; A munkavállalók képzése és átképzése során az ESZA igénybevételének ösztönzése, különösen az igényelt készségek összegyűjtéséhez, valamint az átszervezések előrejelzéséhez. Ez a regionális hatóságok és kkv-k számára készülő útmutatóban kiemelt szerepet kap; továbbá Az ágazati tevékenységek kialakítása érdekében a védelmi ágazatban 2015-ben vizsgálatot kezdenek a jelenlegi és jövőbeli képességek és készségek kínálatáról és keresletéről.

A legfontosabb célkitűzés Európa védelmi ágazatának jelenlegi és jövőbeli készségigényének alapos feltárása, ezáltal célzottabbá tenni az európai, nemzeti és regionális szakpolitikákat.

2.3     A kutatás kettős alkalmazási lehetőségének kiaknázása és az innováció megerősítése

A közlemény és az Európai Tanács következtetései szerint a kutatásba és innovációba való beruházások hiánya veszélyezteti az európai védelmi ágazat hosszú távú versenyképességét és Európa védelmi képességeit.

Koncepció és célkitűzések

A Bizottság több olyan módszert is feltárt, amellyel támogathatja a KBVP-vonatkozású kutatást, ezek leírása alább olvasható. Emellett a Bizottság szükség esetén kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzési rendszereket fog kidolgozni, amelyek segítségével adott esetben áthidalható a kutatás és a piac közötti szakadék.

Kettős felhasználású kutatás:  a Bizottság a Horizont 2020 polgári kutatásai és az EDA által koordinált védelmi kutatások között a két terület szabályai által kiszabott keretek között a lehető legnagyobb mértékben fokozza a szinergiákat mindkét irányban. E célból megvizsgálja továbbá az EDA-val kötött európai együttműködési keretmegállapodás hatályának és jogi státuszának kiterjesztési lehetőségeit.

Az Európai Tanács következtetései alapján a Bizottság olyan innovációs területek és alkalmazások feltárásába kezdett, amelyekhez több területet érintő, kulcsfontosságú alaptechnológiák járulnak hozzá, ideértve azokat a polgári ágazatokat is, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a védelmi és biztonsági ágazatok számára. Ez azt jelenti, hogy a védelmi ágazat részt vehet a tágabb körű innovációs és technológiai tevékenységekben. A Bizottság konzultál például a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal foglalkozó magas szintű csoporttal[7] (amely nemrég létrehozott egy alcsoportot, amely a kulcsfontosságú alaptechnológiák kettős alkalmazási lehetőségével foglalkozik), amelynek 2014 végén kell jelentést tennie.

Előkészítő intézkedés:            Az előkészítő intézkedések célja annak szemléltetése, hogy az EU hozzájárulása milyen hozzáadott értéket jelent az új kutatási területekhez, ami kiegészíti a Horizont 2020 keretében folyó, KBVP-vonatkozású polgári kutatásokat. Az előkészítő intézkedés maximum három évig tart. A finanszírozás teljes összege az elfogadás időpontjában rendelkezésre álló költségvetési forrásoktól függ, egyúttal tiszteletben kell tartani az 1081/2010/EU, Euratom költségvetési rendeletben az előkészítő intézkedés tekintetében meghatározott határértékeket. Ha az előkészítő intézkedés sikerrel jár, akkor előkészítheti az utat egy lehetséges KBVP-vonatkozású kutatási téma számára, amelyet a következő többéves pénzügyi keret finanszírozhat. Habár ez nem helyettesítheti a nemzeti beruházásokat a védelmi K+F-be, előmozdíthatja a nemzeti kutatási programok szinergiáit és ösztönözheti az ipari együttműködést.

Az előkészítő intézkedés hatálya a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, az EDA-val, az EKSZ-szel és az ágazattal folytatott konzultáció alapján kerül meghatározásra. A siker érdekében az előkészítő intézkedésnek fel kell ismernie a védelmi vonatkozású kutatások sajátosságait, például a kutatási területeket és modelleket, a szellemi tulajdonjogokat, az eredmények bizalmas jellegét, a társfinanszírozást és a részvétel szabályait, a tagállamok szerepét, emellett pedig az ágazat részvétele érdekében biztosítania kell a vonzerőt. Az irányítás központi kérdés lesz.

A Bizottság úgy véli, hogy ezeket az előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos alapelveket és kérdéseket egy magas szintű, döntéshozókból és szakértőkből álló független tanácsadó szervnek kell megvizsgálnia. E szaktekintélyekből álló csoport a tagállamok, az Európai Parlament, az ágazat és a tudományos élet körülbelül 20 magas szintű képviselőjéből állna.

2.4     A képességek fejlesztése

A Bizottság közleményében kiemelte, hogy az Európára váró kihívások leküzdése érdekében a képességigények teljes körével foglalkozni kell. Habár ez elsősorban a tagállamok és az EDA feladata, a Bizottság a polgári biztonság területére vonatkozó hatásköre alapján (pl. terrorizmus elleni küzdelem, a külső határok védelme, tengerfelügyelet és polgári védelem) nagyban hozzájárulhat ehhez az erőfeszítéshez.

Koncepció és célkitűzések

A képességigények közös értékelése: a Bizottság a főképviselővel és az EDA-val közösen elvégzi a kettős felhasználású képességigények közös értékelését az uniós biztonsági és védelmi politikák számára. A cél olyan területek kiemelése, amelyeken a katonai és nem katonai igényekkel kapcsolatos készségek hasonlóak, és olyan szinergiák lehetőségének feltárása, amelyek figyelembe veszik az Európai Tanács által kiemelt képességterületeket is, ideértve a távirányítású légijármű-rendszereket, a műholdas távközlést és a kiberbiztonságot.

Az EU tengeri területeire kiterjedő közös információmegosztási környezet (CISE):            a CISE végrehajtására vonatkozó ütemtervet egy közlemény tartalmazza majd, amelyet a tervek szerint – az európai tengerbiztonsági stratégiával[8] összefüggésben – 2014 júliusában fogadnak el. Továbbá 2020-as végrehajtása előtt egy tervben lévő, tagállamok által irányított projekt keretében kidolgozzák, alkalmazzák és kipróbálják a CISE-t tágabb kontextusban.

Polgári-katonai együttműködés:         a már létező uniós hálózatok alapján a polgári–katonai együttműködés gyakorlati fejlesztése érdekében a Bizottság az EDA-val létrehoz egy nem hivatalos koordinációs csoportot, hogy erősítse a szinergiákat és további együttműködési területeket tárjon fel. Az előzetes mérlegelések szerint a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris és robbanóanyagokkal kapcsolatos (CBRNE), továbbá a felderítési technológiák ígéretes területek ahhoz, hogy szinergiákat hozzanak létre a Bizottság belső biztonsággal kapcsolatos szakpolitikái és az Ügynökség munkája között. A Bizottság május 5-én elfogadta a CBRNE-kockázatok felderítésének és mérséklésének új megközelítéséről szóló közleményét (COM(2014) 247), amelyben kiemelte azt is, hogy ezeken a területeken jobb polgári-katonai együttműködésre van szükség. A tagállamokkal a Bizottság már létező CBRNE tanácsadó csoportja révén konzultálnak.

2.5     Űrkutatás és védelem

Az európai és nemzeti űrkutatási képességek fejlesztése egyre inkább központi szerepet kap a biztonsági kihívások kezelésében. Habár bizonyos űrkutatási képességeknek kizárólagos nemzeti/katonai irányítás alatt kell maradniuk, a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti és európai űrkutatási képességek közötti jobb szinergiákból a költségek csökkenése és a hatékonyság növekedése révén potenciális előnyök származhatnak.

Koncepció és célkitűzések

A Bizottság folytatja munkáját, amelynek célja, hogy megvédje az űrinfrastruktúrákat és támogassa a műholdas távközlés (SATCOM) következő generációjának kifejlesztését.

Űrmegfigyelés és nyomon követés (SST): a Bizottság 2014. április 2-án fogadta el az SST támogatási keretre vonatkozó javaslatát az űrinfrastruktúra védelmére. Ez támogatja majd egy SST-szervezet létrehozására, valamint az SST-szolgáltatások uniós szintű nyújtására irányuló nemzeti tevékenységeket. A szervezet létrejöttét követően a Bizottság a Horizont 2020 segítségével ösztönözni fogja az SST-eszközök fejlesztését és megújítását.

Műholdas távközlés (SATCOM): ezen a területen az Európai Tanács következtetései szerint létrehoztak egy felhasználói csoportot, amely a Bizottság szolgálataiból, az EKSZ-ből, az EDA-ból és az Európai Űrügynökségből áll. Ez a felhasználói csoport a biztonsági célú műholdas távközlés iránti kereslet széttagoltságának kérdésével foglalkozik és segítséget nyújt a tagállamoknak a kormányzati műholdas távközlés következő generációjának előkészítéséhez.

Emellett a Bizottság – szoros együttműködésben a felhasználói csoporttal – vizsgálatot kezd, hogy feltérképezze a műholdas távközlés iránti keresletet a polgári biztonsági vonatkozású felhasználók és a nagy uniós infrastruktúrák részéről. Az eredmények 2015-re várhatóak.

Végül pedig a KKBP és a KBVP feladatköreinek és műveleteinek támogatására a Bizottság hatáskörének megfelelően feltárja annak lehetőségét, hogy hozzájáruljon az EU nagyfelbontású műholdas felvételek hozzáférésének fejlesztéséhez.

2.6    Uniós energiapolitikák és támogatási eszközök alkalmazása a védelmi ágazatban

A fegyveres erők nagymértékben érdekeltek abban, hogy csökkentsék energialábnyomukat, ezáltal jelentősen hozzájárulhatnak az EU energiapolitikai célkitűzéseihez.

Koncepció és célkitűzések

A Bizottság 2013-ban egyeztetéseket kezdett a tagállamokkal és az EDA-val egy energiaügyi konzultációs fórum létrehozásáról a védelmi és biztonsági ágazatban. A konzultációs fórum feladata az lesz, hogy biztosítsa a politikák kialakításában és más olyan energiaügyi kezdeményezésekben rendelkezésre álló szakértelmet, amelyek megfelelnek a fegyveres erők különleges követelményeinek és környezetének.

A konzultációs fórum várhatóan 2014 végére kezdi el működését. Idén ősszel energiaügyi kérdésekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartási pontokat kell létrehozni a védelmi minisztériumokban és/vagy az illetékes intézményekben. A konzultációs fórum uniós finanszírozása ideiglenesen el van különítve a 2014-2015-ös időszakra, amely meghosszabbítható, ha a kezdeményezés a tagállamok számára hasznosnak bizonyul.

A nemzeti szakemberekkel folytatott konzultáció során kiderült, hogy információkra van szükség arról, hogyan lehet úgy végrehajtani az uniós energiaügyi szakpolitikákat és jogszabályokat a védelmi ágazatban, hogy javítsák a fegyveres erők képességeit, és hozzájáruljanak az EU és a tagállamok 1) energiahatékonysággal, 2) megújuló energiaforrások használatával és 3) a kritikus energiainfrastruktúra védelmével kapcsolatos célkitűzéseihez.

Ezért a konzultációs fórum kidolgoz majd több, 2015 végéig elérendő célkitűzést is, például:

· útmutató dokumentumok a) az idevágó uniós energiaügyi jogszabályok végrehajtásáról és b) a védelmi szektorban az energiahatékonyságba és megújuló energiaforrásokba való beruházások finanszírozásáról;

· a kritikus energiainfrastruktúrák védelmének javítása érdekében elképzelések és ajánlások a tagállamok közös intézkedéseire.

2.7    A nemzetközi dimenzió megerősítése

Az európai védelmi költségvetések csökkenésével az európai iparágak számára az utóbbi években a hazai piacaikon jellemző csökkent kereslet ellensúlyozása érdekében egyre jelentősebbé válik a harmadik országok piacaira irányuló export.

Koncepció és célkitűzések

Versenyképesség a harmadik országok piacain: A Bizottság párbeszédet folytat majd az érdekelt felekkel az európai védelmi ipar harmadik országok piacain történő támogatásáról. A megvitatandó kérdések közé tartoznak a következők: a harmadik országok ellentételezési követelményeinek hatása az európai védelmi ágazatra; az európai ágazat által tapasztalt akadályok, amikor harmadik országokban versenyeznek szerződések elnyeréséért, és az uniós kereskedelmi és beruházási megállapodások hozzájárulása; a harmadik országokból származó versenytársaknak nyújtott támogatás, és hogy milyen mértékben lehetne az uniós vállalkozóknak hasonló támogatást nyújtani.

E kérdések megvitatása érdekében a Bizottság 2014 negyedik negyedében fórumot hoz létre a kormányzati és ágazati képviselők számára. A párbeszéd eredményei alapján a Bizottság értékeli, hogy szükség van-e további lépésekre. Emellett a Bizottság továbbra is rendszeresen konzultál az érdekelt felekkel, főként a kereskedelmi és beruházási megállapodásokkal kapcsolatban harmadik országokkal folytatott egyeztetésekről.

A kettős felhasználási célú export ellenőrzése: A 428/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamentnek és Tanácsnak benyújtott jelentés alapján[9] a Bizottság 2014. április 24-én közleményt adott ki az export-ellenőrzési politika felülvizsgálatáról.[10] E közlemény célja, hogy felvázolja az uniós stratégiai export-ellenőrzések irányát és a modernizálásukra vonatkozó konkrét szakpolitikai lehetőségeket határoz meg.

A szakpolitika felülvizsgálatának következő lépéseként a Bizottság hatásvizsgálatot készít a közleményben megnevezett különböző lehetőségekről. Ezt egy külső vizsgálattal is alátámasztják majd, és célzott nyilvános konzultációval egészítik ki, valamint a fő érdekeltek számára ágazati fórumot hoznak létre. A Bizottság tervei szerint a hatásvizsgálatot 2015 első felében befejezi, amely előkészíti a terepet a lehetséges jövőbeli intézkedések számára.

3.       Következtetés

Ez a jelentés a Bizottság 2013 júliusában elfogadott közleményét követi és hozzájárul az Európai Tanács 2013. decemberi következtetéseinek végrehajtásához. Ugyanakkor a védelem és a biztonság területén biztosítja a Bizottság tevékenységeinek folyamatosságát, továbbá kapcsolódik a Bizottságnak az Európai Tanács 2015. júniusi ülésén tett hozzájárulásához.

A Bizottság jelentősen hozzájárulhat az európai védelmi és biztonsági ágazat megerősítéséhez, különösen a belső piaccal, az iparral, a kutatással és az innovációval kapcsolatos szakpolitikái révén. Ezt alátámasztja, hogy a polgári és a védelmi terület közötti kapcsolat egyre erősödik, miközben a közöttük lévő határok elmosódnak. Ez különösen a KBVP-műveletek során nyilvánul meg, amelyek főként polgári műveletek, és szoros polgári-katonai együttműködéssel lehetnek hatékonyak. Ez erősíti a jobb polgári-katonai szinergiák iránti igényt, például a távközlés, a stratégiai szállítás, a megfigyelés, a távirányítású légijármű-rendszerek stb. területén. Az EU, és különösen a Bizottság, valamint a Főképviselő és az EDA különösen alkalmas arra, hogy megbirkózzon ezzel a kihívással.

Ugyanakkor a védelmi K+F-re irányuló beruházások továbbra is drámaian csökkennek. 2012-ben az egész EU területén a védelmi K+F kiadások 2011-hez képest 38 %-kal csökkentek. Részben ennek köszönhető, hogy egyre tágul a védelmi és a polgári K+F közötti szakadék. Ezért növekszik a védelmi ágazat polgári technológiáktól való függősége, ezért a védelmi ágazat egyre inkább a polgári vállalatok irányába terjeszkedik. A polgári vállalatok felvásárolják azokat a technológiákat, amelyek iránt a védelmi vállalatok is érdeklődnek, például a robotika területén. A kulcsfontosságú technológiák, amelyek például az óriási méretű adathalmazokhoz, szintetikus biológiához, 3D nyomtatáshoz kapcsolódnak, fontos innovációs forrást képeznek majd a védelmi és polgári ágazatokban is.

Habár továbbra is nehéz megjósolni, hogy az európai védelmi és biztonsági ágazat hogyan fog kinézni a következő 20–30 évben, az már egyértelmű, hogy az ágazat átalakul. A védelmi tevékenységek továbbra is sajátosak maradnak, de a polgári technológiák egyre fontosabbá válnak majd az ágazat számára. Ez a tendencia még fontosabbá teszi a Bizottság védelmi szakpolitikáit, és új szinergiák és nagyobb hatékonyság elérésének lehetőségét teremti meg, amelyekről Európa nem maradhat le.

[1] Az ütemtervben előirányzott intézkedések – a Bizottság hivatalos pénzügyi programjában már szereplő előirányzatokon túl – nincsenek hatással az uniós költségvetésre, és összeegyeztethetőek a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben szereplő érintett európai programokkal. Az ütemtervben ismertetett intézkedések összhangban állnak és összeegyeztethetőek a többéves pénzügyi keret értelmében létrehozott, az e területre irányuló pénzügyi eszközökkel.

[2] A 2009/81/EK irányelv 73. cikke.

[3] A haditechnikai termékekkel foglalkozó tanúsított vállalkozások nyilvántartása (Certider). További információk: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/defence/certider/.

[4] Ez a kísérlet a Bizottságnak a szóban forgó területen végzett tágabb körű munkájába illeszkedik, és célja az április 8-i közleményében (COM(2014) 207) meghatározott, polgári távirányítású légijármű-rendszerek üzemeltetésére irányuló keretrendszer létrehozása. Az átfogó megközelítés biztosításával és a szinergiák maximalizálása révén e célkitűzéssel a Bizottság az uniós eszközök teljes körű kiaknázását ösztönzi, ideértve a távirányítású légijármű-rendszereknek a nem elkülönített légtérbe történő biztonságos integrálását is.

[5] COM(2014) 297.

[6] COSME: az Unió kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) segítő programja. A program költségvetése 2014 és 2020 között 2,3 milliárd EUR.

[7] A csoport 2013 februárjában jött létre annak érdekében, hogy tanácsokkal lássa el a Bizottságot a kulcsfontosságú alaptechnológiák európai használatának ösztönzése területén.

[8] A 2014. március 6-i (JOIN(2014) 9) közlemény.

7               COM(2013) 710, 2013.10.16.

[10]             COM(2014) 244, 2014.4.24.