52014DC0368

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): helyzetkép és kilátások

I. Bevezetés

Az európai uniós szabályozás alapvető szerepet játszik a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés megerősítésében. A vállalkozásoknak szükségük van az Unióra az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és versenyképességük elősegítése céljából. A közvélemény az európai szintű szabályozástól várja érdekeinek védelmét, akár az egészségügy és a biztonság, vagy a környezet minősége és a magánélethez való jog tekintetében, akár sok egyéb kérdésben. A minden tagállamban alkalmazandó közös szabályok sokkal egyszerűbbek és hatékonyabbak lehetnek, mint az ugyanazon tárgykört nemzeti és regionális szinten rendező, változatos szabályok bonyolult hálózata. A kihívást az jelenti, hogy megőrizzük a jogszabályok egyszerűségét – ne lépjünk tovább annál, mint ami feltétlenül szükséges a szakpolitikai célok eléréséhez és a szabályozásbeli átfedések elkerüléséhez.

Az Európai Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) kertében vállalja fel ezt a kihívást. E program kötelezettséget vállal arra, hogy egyszerű, világos és kiszámítható szabályozási keretet biztosítsanak a vállalkozásokban dolgozók és a polgárok számára.[1] E program célja a bürokrácia csökkentése, a szabályozásból eredő terhek megszüntetése, a jogszabályok kidolgozásának egyszerűsítése és minőségének javítása annak érdekében, hogy megvalósuljanak a szakpolitikai célok, továbbá hogy a polgárok a legalacsonyabb költséggel és a legkevesebb adminisztratív teher mellett, a Szerződéseket – különösen a szubszidiaritást és az arányosságot – maradéktalanul tiszteletben tartva jussanak hozzá az uniós jogszabályok előnyeihez. A Bizottság a REFIT keretében folyamatosan és rendszeresen vizsgálja a teljes uniós joganyagot, hogy kiszűrje a terhet jelentő, következetlen és alacsony hatékonyságú intézkedéseket, valamint korrekciós intézkedéseket határozzon meg.

A REFIT-ről szóló 2013. októberi közleményében[2] a Bizottság ambiciózus programot állapított meg. Meghatározta továbbá azokat a területeket, amelyeken nem terjeszti elő az előirányzott kezdeményezéseket, és visszavont számos olyan javaslatot, amelyek hosszú ideje elakadtak a jogalkotás során, több jogszabályt pedig hatályon kívül helyezett. Összesen 100-nál több intézkedést határozott meg, ezek fele a hatályos jogszabályokból eredő szabályozási teher egyszerűsítésére és csökkentésére irányuló új javaslat. A többi intézkedés olyan célravezetőségi vizsgálat és értékelés, amelynek célja az uniós szabályozás hatékonyságának és eredményességének felmérése, valamint a jövőbeni tehercsökkentési kezdeményezések előkészítése.

A Bizottság eleget tett az említett kötelezettségvállalásoknak. E közlemény beszámol a REFIT program végrehajtásának állásáról és új intézkedéseket határoz meg. Ismerteti, hogy a Bizottság milyen módon erősíti tovább horizontális szabályozási eszközeit – a hatásvizsgálatot, az értékelést és az érdekeltekkel folytatott konzultációkat. Megvizsgálja továbbá, hogy az uniós intézmények, a tagállamok, valamint a vállalkozói szférát és a civil társadalmat képviselő érintettek miként töltik be szerepüket a célravezető szabályozásra irányuló munka elvégzéséért viselt közös felelősség gyakorlása során. A REFIT intézkedések – a visszavonások, módosítások és hatályon kívül helyezések – megerősítik az uniós szintű szabályozás által elérhető, tágabb értelemben vett előnyöket; 28 különböző tagállami intézkedést egyetlen uniós intézkedéssel helyettesítve egyszerűbb szabályozási környezet alakul ki a vállalkozások és a polgárok számára egész Európában.

A közleményt részletes eredménytábla kíséri, amely bemutatja az egyes REFIT kezdeményezések végrehajtásának helyzetét, és megjelöli a további intézkedéseket. E jelentés ütemezése kihat az új intézkedések hatályára. Az új kötelezettségvállalásokat átemelik a következő hivatali időszakba, és ezzel összefüggésben gondosan mérlegelik azokat.

II. A Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) végrehajtása

A Bizottság számára prioritást jelent a REFIT program gyors és alapos végrehajtása, továbbá jelentős előrelépés történt a javaslatok előkészítése, az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadásuk, valamint tagállami végrehajtásuk terén. Az alábbiakban áttekintjük az említett intézkedéseket.

· Bizottsági intézkedések

A tavaly októberi REFIT közleményben meghatározott, egyszerűsítési és tehercsökkentési célú jogalkotási javaslatok túlnyomó többségének elfogadását idei évre tervezik.[3] A Bizottság már benyújtott fontos, a vállalkozásokra vonatkozó szabályozás egyszerűsítését célzó javaslatokat (mint például az egységes európai uniós héabevallás[4] bevezetése, valamint a kis értékű követelések európai eljárásának[5] javítása), amelyek a jogalkotó döntését várják.

A Bizottság a Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt követően hivatalosan jóváhagyta 53 folyamatban lévő javaslat, köztük mind a kilenc REFIT kezdeményezés, így például a héa-kötelezettségek egyszerűsítésére vonatkozó kezdeményezések, valamint az európai zártkörű társaság statútumára[6] és a talajvédelemre vonatkozó kezdeményezések visszavonását.[7] A Bizottság úgy döntött, hogy számos, korábban kidolgozott javaslatát nem terjeszti elő jelenlegi hivatali ideje alatt[8], ugyanakkor az előirányzottak szerint előkészíti egyes jogszabályok hatályon kívül helyezését[9].

A célravezetőségi vizsgálatokra vonatkozó munka a hulladékgazdálkodás, a madarak és élőhelyek védelme (Natura 2000), az utasszállító hajók biztonsága, valamint az általános élelmiszerjog jogterületén vette kezdetét. E munka alapul szolgál majd a megfelelő területekre vonatkozó, további egyszerűsítési és tehercsökkentési kezdeményezésekhez, amelyek kiterjednek a jelentéstételi kötelezettségek csökkentésére és ésszerűsítésére is.

Az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata: A célravezetőségi vizsgálat kiterjed a keretrendelet legfontosabb elveire, valamint a későbbi rendeletek és igazgatási intézkedések révén történő végrehajtására. A vizsgálat a relevanciára, az uniós hozzáadott értékre, az eredményességre, a hatékonyságra és a koherenciára helyezi a hangsúlyt. Emellett kitér az élelmiszerbiztonsági kérdésekre is. A célravezetőségi vizsgálat példa a Bizottság és a tagállamok közös értékelési tevékenységére.[10]

A Bizottság a „gondolkozz először kicsiben” elvet[11] alkalmazza, és abból a célból is intézkedéseket hozott, hogy enyhébb szabályozást alkalmazzanak a kkv-kra, és lehetőség szerint mentesítsék a mikrovállalkozásokat. Az eredménytáblában szereplő tizenhét REFIT intézkedés a mikrovállalkozásokra vonatkozó mentességeket és a kkv-kat érintő enyhébb szabályozásokat tartalmaz. Továbbá csökkentették a mikrovállalkozások regisztrációs és engedélyezési díjait a vegyipar, az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén.

A 2013. októberi REFIT közlemény elismerte, hogy a jogalkotási folyamat hosszára tekintettel minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy azonnal enyhítsék a terheket a hatályos szabályozási kereten belül, különös hangsúlyt helyezve a kkv-k támogatására. Ez történik például a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása terén[12], ahol az élelmiszer-ipari vállalkozók – különösen a kkv-k – nehezen tudják megállapítani, mely szabályozás (uniós és/vagy nemzeti, általános vagy élelmiszerkategória-specifikus) vonatkozik konkrét helyzetükre. A Bizottság útmutatókat tett közzé, és dolgozik az uniós és nemzeti címkézési követelmények adatbázisának létrehozásán.[13] Ez elősegíti majd, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók gyorsan megállapíthassák, mely követelmények vonatkoznak rájuk.

További kezdeményezések születnek abból a célból, hogy a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a fogyasztók érdekében jobban kihasználják az internetet a szabályozási követelmények végrehajtásának egyszerűsítésére és javítására. Az online értékesítés során jelenleg már egységesen feltüntetett energiahatékonysági címkézés tapasztalataira építve hasonló megközelítést dolgoznak ki például a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása terén.

Végül a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló jogszabályok felölelnek olyan mentességeket, kis mennyiségekre és kiskereskedőkre[14] vonatkozó enyhébb szabályozásokat és rugalmassági rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy a kkv-k különleges igényeihez igazítsák a címkézési előírásokat.[15] A jogszabályok emellett az új intézkedések esetében naptári évente egyetlen szabványos alkalmazási időpontot és nagyvonalú átmeneti intézkedéseket írnak elő. A várakozások szerint az összes említett intézkedésnek elősegíti a végrehajtás javítását a hatályos jogi kereten belül.

• A jogalkotó intézkedései

A jogalkotó (a Parlament és a Tanács) 2013 októbere óta több fontos javaslatot fogadott el az egyszerűsítés és a terhek csökkentése céljából: a szakmai képesítések elismeréséről szóló módosított irányelv egyszerűsíti az elismerési eljárásokat és megkönnyíti az információkhoz való hozzájutást[16]; a közbeszerzés új jogi kerete olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a közbeszerzés megkönnyítése és az azzal járó adminisztratív teher csökkentése, valamint az elektronikus közbeszerzés előmozdítása. A menetíró készülékekről szóló új rendelet csökkenti az adminisztratív terhet és javítja a végrehajtást azáltal, hogy a műholdas navigációs rendszerekkel és az ellenőrző hatóságokkal összeköttetésben álló „digitális menetíró készülékeket” vezet be. A kisiparosok sajátos helyzetének figyelembevétele érdekében a kisiparos tevékenységének központjától számított 100 kilométeres korlátozott körben közlekedő, 7,5 tonnánál kisebb gépjárműveket mentesítették a szociális és a menetíró készülékre vonatkozó szabályok alól.

Az említett javaslatok minden bizonnyal lényeges költségmegtakarítást eredményeznek majd a kkv-k számára. Az értékpapírok belső piacával kapcsolatos tájékoztatók és közzétételi követelmények egyszerűsítéséről szóló rendelet[17] például 20%-os, illetve tájékoztatónként 20 és 60 ezer euró közötti megtakarítással jár. A digitális menetíró készülékről szóló jogszabály[18] 20%-os, illetve összesen 415 millió eurós költségcsökkenést eredményez.

Közbeszerzés: Az új közbeszerzési irányelveket az idei év februárjában fogadták el, és 2016. áprilistól alkalmazandók. A jogszabályok ösztönzik az e-közbeszerzés fokozott alkalmazását, valamint a szabályozási teher csökkentésére és a kkv-k hozzáférésének egyszerűsítésére irányuló további intézkedéseket azáltal, hogy enyhébb követelményeket írnak elő az eredeti okmányok bemutatására vonatkozóan és elősegítik a kisebb közbeszerzési tételek alkalmazását. A Bizottság szerint például az önbevallás növekvő mértékű alkalmazása 169 millió euróval csökkentheti a cégek adminisztratív terheit[19], az e-közbeszerzés révén elérhető összes megtakarítás pedig a közbeszerzési költségek 5–20%-a közötti összegnek felelhet meg.[20]

Előfordulnak ugyanakkor olyan esetek is, amikor a hatásvizsgálati szakaszban előrejelzett költségmegtakarításokat a jogalkotási eljárás során születő módosítások miatt nem lehet elérni, így például az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival összefüggésben a gyártók nyilvántartásba vétele tekintetében.[21] A jogalkotó nem támogatta a hulladékszállításra és a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó környezetvédelmi javaslatokba foglalt egyszerűsítéseket.[22] A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem elleni küzdelem, a vállalatokra vonatkozó elszámolási követelmények, a statisztikák gyűjtése[23], a héa összehangolása és a héa-kötelezettségek egyszerűsítése szintén olyan területek, amelyeken a tagállamoknak fenntartásaik vannak a terhek csökkentésével szemben, és a szubszidiaritásra vagy további nemzeti szakpolitikai indokokra hivatkoznak.

Ezenfelül a jogalkotó még mindig nem fogadott el több olyan jelentős egyszerűsítési javaslatot, amely komoly megtakarítást jelentene: példaként hozható fel a konszolidált társaságiadó-alap kiszámításának közös szabályozására vonatkozó bizottsági javaslat, amely jelentős mértékben csökkentené az egységes piacon működő vállalkozások adómegfelelési költségeit.[24] Egyéb olyan esetek is előfordulnak, amikor a jogalkotási folyamat jelenlegi vitái a becsült megtakarítások csökkenéséhez vezethetnek. Például, amennyiben a Tanács elfogad egyes változtatásokat, lényegesen csökkenhet az egységes európai uniós héabevallásra vonatkozó bizottsági javaslatba foglalt vállalkozási megtakarítás, amelyet évi 15 milliárd euróra becsültek.

• Tagállami intézkedések

A tagállamok komoly felelősséget viselnek azért, hogy időben átültessék és maradéktalanul alkalmazzák az uniós jogot. A tagállami hatóságok feladata, hogy igénybe vegyék az uniós jogszabályok által kínált egyszerűsítési lehetőséget, és gondoskodjanak arról, hogy az uniós jogot nemzeti, regionális és helyi szinten a lehető legeredményesebben és leghatékonyabban hajtsák végre. Becslések szerint az uniós jogszabályokhoz kapcsolódó adminisztratív teher harmada a nemzeti végrehajtási intézkedésekből származik.[25]

A tagállami gyakorlatok közötti jelentős eltérések egyik példája a közbeszerzések területe, ahol egy közelmúltbeli értékelés megállapítása szerint a közbeszerzési eljárások jellemző időtartama 11 és 34 hét között alakul, a személyre és munkanapra vetített átlagos költség pedig négyszeres eltérést mutat a különböző tagállamok között.[26] Egy további példa a környezeti hatásvizsgálati eljárásokkal áll összefüggésben, amelyek átlagos időtartama 5 és 27 hónap között alakul a tagállamokban, a fejlesztőket pedig kevesebb mint 4 000-től 200 000 euróig terjedő átlagos közvetlen költség terheli projektenként.

2014 elején több egyszerűsítési javaslat lépett hatályba a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítése, valamint az elektronikus hulladék visszavétele terén. A szellemitulajdon-jogokról szóló irányelv[27] csökkenti az adminisztratív terheket és költségeket, megteremti a jobb kockázatkezelés lehetőségét, valamint javítja a szellemitulajdon-jogok érvényesítését. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv[28] mentességet biztosít a kiskereskedőknek az elektromos és elektronikus hulladék visszavételére vonatkozó kötelezettség alól. Fontos, hogy valamennyi tagállam maradéktalanul végrehajtsa és kihasználja az említett javaslatok egyszerűsítési és tehercsökkentési rendelkezéseit.

Mindazonáltal jelentős példák hozhatók arra, amikor a tagállamok nem élnek az uniós jogszabályok kínálta egyszerűsítési lehetőségekkel, vagy a nemzeti szabályozás további terheket állapít meg azokon a területeken, amelyek nem tartoznak közvetlenül az uniós szabályok hatálya alá. Ez a helyzet például az élelmiszerbiztonság terén, ahol nem minden esetben alkalmazták a kisebb létesítményekre vonatkozó, választható enyhébb szabályozást,[29] a teherszállítás terén, ahol további szabályozási terhet rónak a kisvállalatokra egyes olyan nemzeti követelmények, amelyek előírják a könnyű haszongépjárművek vezetési idejének rögzítését az uniós jog által nem szabályozott területeken[30], valamint a vállalatokra vonatkozó számviteli követelmények[31] területén. A kkv-k szintén jelentős előnyökhöz juthatnak azáltal, ha a tagállamok maradéktalanul kihasználják azt a rugalmasságot, amelyet a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásának módjára vonatkozó szabályozás tesz lehetővé. A Bizottság nyomon követi az említett és az összes többi REFIT intézkedés tagállami végrehajtásának gyakorlatát, és a helyzetképet belefoglalja a 2015-re tervezett következő eredménytáblába.[32]

Míg a Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal a vívmányok összes ágazatban történő végrehajtása terén, a horizontális szabályozási hatások monitoringja azzal párhuzamosan fejlődött, ahogy egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a szabályozás célravezetőségére. Például elindult az adminisztratívteher-csökkentés plusz program (ABR+), amelynek keretében a Bizottság nyomon követi, hogy milyen módszereket választanak a tagállamok a 2007 és 2012 közötti adminisztratívteher-csökkentési program[33] 12 leginkább előrehaladott prioritási intézkedésének[34] végrehajtása tekintetében. E tevékenység célja a legjobb végrehajtási gyakorlat megosztása, valamint annak ellenőrzése, hogy helyi szinten elérték-e az adminisztratív terhek becsült csökkentését. A kezdeti megállapítások azt jelzik, hogy egyes tagállamokban megerősítést nyerhetnek a megtakarítási becslések, az Intrasat, az ipari termelési felmérés és a digitális menetíró készülék területén. A kellő és következetes mennyiségi adatok és statisztikák beszerzése tekintetében azonban nehézségek jelentkeztek, és viszonylag kevés példa érkezett a nemzeti szintű további egyszerűsítési lehetőségekre és azok legjobb végrehajtási gyakorlatára vonatkozóan. A magas szintű nemzeti szabályozási szakértői csoportban határozott támogatást kapott a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés az uniós szabályozás helyszíni gyakorlati hatásának nyomon követése céljából. A Bizottság továbbra is együttműködik a tagállamokkal és az érdekeltekkel, hogy azok megalapozottabb információkat szolgáltassanak az uniós szabályozás hatásairól. E munka eredményeit a következő REFIT eredménytábla összeállításakor is figyelembe veszik.

III. Jövőbeni REFIT kezdeményezések

Lankadatlan erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az uniós jogszabályok továbbra is megfeleljenek a céljuknak. Ezért a Bizottság a REFIT-et gördülő programként hajtja végre, és a közelmúltban frissítette az uniós joganyag feltérképezésének és átvilágításának folyamatát, amelynek elvégzésére először a 2013-as REFIT keretében került sor. Figyelembe vette azokat a 2013 októbere óta beérkezett észrevételeket és javaslatokat is, amelyeket a különböző érdekeltek fűztek a Bizottság REFIT programjához.[35]

A Bizottság ezek elemzése alapján úgy ítéli meg, hogy az új egyszerűsítési és tehercsökkentési kezdeményezések több területen indokoltak. A szóban forgó kezdeményezések felölelik a személyazonosító és úti okmányokra vonatkozó uniós jogszabályok egyszerűsítését, a vállalkozási statisztikák új, átfogó felépítésének kidolgozását (lásd alább), a héa terén az egyablakos rendszer kiterjesztését a vállalkozások és a megrendelők közötti valamennyi számlázásra[36], valamint a vállalkozások nemzeti és uniós héaszabályokkal kapcsolatos tájékoztatása céljából kifejlesztett, az uniós héarendszerre vonatkozó webportált, továbbá a vízumkötelezettséggel kapcsolatos harmadikország-jegyzékekről szóló jogszabályok egységes szerkezetbe foglalását[37].

Az Unió vállalkozási statisztikáinak új felépítése: A Bizottság a referenciakeret ésszerűsítésén, valamint a vállalkozási statisztikák adatgyűjtésének egyszerűsítésén dolgozik. A vállalkozások panaszaira válaszul elindították az Unión belüli kereskedelemi statisztikákra vonatkozó projektet (SIMSTAT), amely az új adatgyűjtési technikákat fogja tesztelni. Az elképzelések szerint ez elősegíti majd a gyűjtött statisztikai adatok megfelelőbb felhasználását, és ezáltal egyszerűsíti és csökkenti a vállalkozások beszámolási kötelezettségeit. Ez a költséghatékony megközelítés alkalmas arra, hogy egyéb statisztikai területeken is megvalósítsák (pl. a multinacionális vállalatokra, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó statisztikák esetében), és amennyiben a tesztelések sikeresnek bizonyulnak,a megközelítés a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó keretrendelet (FRIBS) szabályozása alá tartozó tágabb területre is kiterjeszthető.

A Bizottság továbbá jogszabályok hatályon kívül helyezését készíti elő az alábbi területeken: az energiafogyasztás címkézése,[38] a szállítási díjak és feltételek,[39] a közös agrárpolitika, valamint a környezetvédelmi területen alkalmazandó szabványos jelentéstételre vonatkozó szabályozás. A Bizottság emellett átvilágítja a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén született uniós vívmányokat annak megállapítása céljából, hogy mely jogi aktusok helyezhetők hatályon kívül a Szerződésekben meghatározott átmeneti időszak lejártával összefüggésben.[40]

A Bizottság helyes jogalkotási irányításnak tekinti azon javaslatok visszavonását, amelyek nem haladnak előre a jogalkotási folyamat során, hogy lehetővé tegye a folyamat újraindítását vagy a szándékozott jogalkotási cél más, alternatív módon történő elérését. A jogalkotó elé terjesztett, valamennyi elfogadásra váró javaslat alapos átvizsgálásának eredményeként további olyan javaslatokat azonosított, amelyek elavultak vagy nem nyerték el a jogalkotó támogatását, ezért a visszavonásukat kell javasolni. Ezek közé tartoznak a befektetővédelmi rendszerekre, a légiközlekedés-védelmi díjakra, a várandós munkavállalókra[41], az olajszennyezés okozta károk megtérítésére szolgáló alapra, valamint a mikrovállalkozások egyes élelmiszer-higiéniai előírások alóli mentesítésére vonatkozó javaslatok, jóllehet az utóbbi javaslat jelentős előnyökkel járna a kisebb vállalkozások számára.[42]

Az új parlamenti ciklussal kapcsolatos időzítési megfontolásokra tekintettel a jelenlegi Bizottság 2014-ben az alapvető elemekre fog összpontosítani. A Bizottság ellenőrizte tervezett ütemtervét, és úgy döntött, hogy kizárólag a legfontosabb elemeket tartja meg.

A Bizottság végezetül azt tervezi, hogy középtávon több új értékelést és célravezetőségi vizsgálatot indít az alábbi hatályos uniós szabályozás és szerződéses jog érvényesülése tekintetében: az üdülési joggal kapcsolatos fogyasztóvédelem, a késedelmes fizetések, az előcsomagolás jogi kerete, az európai formatervezési mintaoltalmi rendszer, a tájékoztatóról szóló irányelvek, a kölcsönös elismerés elvének alkalmazása a belső piac működésének javítása céljából[43], a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint a könnyű haszongépjárművek és a személygépjárművek szén-dioxid-kibocsátása, a távközlés, továbbá a jogellenes be- és átutazásra és jogellenes tartózkodásra vonatkozó jogszabályok[44].

Azokon a további kulcsterületeken – például a digitális egységes piac terén –, ahol a szakpolitikai felülvizsgálat előkészítése zajlik, fontos meghatározni a fennmaradó akadályokat és értékelni a szabályozási keret költségeivel és egyszerűsítésével kapcsolatos lehetőségeket.[45] Egyértelmű, hogy az ilyen típusú feladatok összefüggenek a REFIT-tel.

A szolgálati munkadokumentumban jelzésszerűen felvázoltuk az összes új kezdeményezést, amelyeket a Bizottság 2015-ös munkaprogramjában kell megerősíteni.

A vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok: A Bizottság úgy véli, hogy az uniós tagállamok és az érdekeltek szintjén lankadatlan erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy még inkább elősegítsék a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok – különösen a REACH rendelet – végrehajtását, és feltárják azokat a konkrét területeket, ahol a szabályok egyszerűsíthetők és a terhek csökkenthetők. Ezt olyan módon kell megtenni, hogy magas szintű egészség- és környezetvédelmet valósítsanak meg, ugyanakkor pedig fenntartsák az európai ipar versenyképességét és innovációját ezen a területen, valamint az áruk szabad mozgását a belső piacon. A Bizottság 2013-as REACH[46] felülvizsgálata feltárt bizonyos kiigazítási igényeket, azonban pozitív következtetésre jutott e jogszabály működéséről, és arról, hogy jelenleg nincs szükség annak módosítására. A Bizottság azonban elismeri, hogy a kkv-k vonatkozásában csökkenteni kell a REACH rendelet pénzügyi adminisztratív terhét, és minden szinten javítani kell annak végrehajtását.

E célból már több korrekciós intézkedést hajtottak végre, ideértve a díjak lényeges csökkentését. 2014-ben az alábbi új intézkedések meghozatalára kerül sor: a kkv-knak nyújtott egyedi támogatás, hogy teljesíteni tudják a kis gyártási mennyiségek nyilvántartásba vételére vonatkozó 2018-as határidőt; a különös aggodalomra okot adó anyagok hatékonyabb kezelési módjainak feltárása, a veszélyes vegyi anyagok alternatíváinak azonosítása; a kkv-kkal való kommunikáció javítása; a REACH kkv-kra, valamint a versenyképességre és innovációra gyakorolt hatásainak elemzése. Középtávon egyéb intézkedéseket is mérlegelnek annak érdekében, hogy javítsák a vegyi anyagok engedélyezési folyamatát, és kiszámíthatóbbá tegyék azt a vállalkozások számára. Az említetett intézkedések felölelhetik például az engedélyköteles anyagok jegyzékének kevésbé gyakori módosítását, egyes alacsony kockázatot jelentő esetekben az engedélyezési folyamat egyszerűsítését, valamint a társadalmi-gazdasági hatások komolyabb mérlegelését új anyagoknak az engedélyköteles anyagok jegyzékébe való felvételekor.[47]

Fontos, hogy az iparág és a tagállamok aktív szerepet játsszanak a REACH végrehajtásában. Ez felölelheti például a nemzeti ügyfélszolgálatok és/vagy a REACH végrehajtása tekintetében tanácsot adó kereskedelmi kamarák kapacitásának növelését, valamint a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti magasabb szintű koordináció biztosítását.

Egy 2014-ben induló kezdeményezéscsomag kiterjed a vegyipari ágazat szabályozásának célravezetőségére, ideértve a REACH rendeleten kívüli, vegyi anyagokról szóló legrelevánsabb jogszabályok kumulatív költségértékelését és célravezetőségi vizsgálatát.

Az e munka különböző területeire vonatkozó következtetések – ideértve munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló jogszabályok folyamatban lévő értékelését és a korábbi REACH felülvizsgálat eredményeit – teljes képet fognak nyújtani és rálátást biztosítanak majd az e terület szabályozásának célravezetőségével kapcsolatos, esetleges további javítási lehetőségekre. A Bizottság felkéri az érdekelteket és a tagállamokat, hogy közösen gondolják végig ezeket a kérdéseket, és szóljanak hozzá a 2016-ra tervezett helyzetfelmérő jelentéshez.

IV. Horizontális intézkedések

A REFIT részét képezi a Bizottság szélesebb körű intelligens szabályozási politikájának, amely a hatásvizsgálat, az érdekeltekkel folytatott konzultáció és az értékelés szabályozási eszközeit is magába foglalja. A Bizottság kötelezettséget vállalt az említett eszközök és egyéb horizontális intézkedések további megerősítésére, beleértve, hogy nagyobb hangsúlyt helyez a szabályozás költségeinek és hasznainak elemzésére és az adminisztratív kötelezettségek – így a beszámolási kötelezettségek – csökkentésére.[48]

• Hatásvizsgálat

A szakpolitikai ciklus korai szakaszában, az új javaslatok kidolgozásakor alkalmazott bizottsági hatásvizsgálati rendszer célja, hogy biztosítsa a megalapozott szakpolitikai döntéshozatalhoz szükséges tudásalapot/ismereteket, valamint azt, hogy a Bizottság javaslatai megfelelnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének. A rendszert 2002. évi létrehozásától fogva folyamatosan erősítik és javítják: például azóta közzétették a 2009-es felülvizsgált iránymutatást és a különböző területekre (versenyképesség és mikrovállalkozások, alapvető jogok, társadalmi és területi hatások) vonatkozó kiegészítő iránymutatásokat. Folyamatosan erősítik a tudásalapot – megfelelőbb adatok és tudományos tanácsadás segítségével – a hatásvizsgálati eljárásokban. A hatásvizsgálati eredmények – így a hasznok és a költségek – gyors azonosításának elősegítése érdekében a Bizottság 2013-ban kétoldalas szabványos összefoglalót iktatott be hatásvizsgálati jelentéseibe. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a megszerzett tapasztalatokra támaszkodva (2010 óta több mint 350 hatásvizsgálat) naprakésszé tegye hatásvizsgálati iránymutatását, és egy 2014 júniusában elindítandó nyilvános konzultáció révén megismerje az érdekeltek véleményét.

• Utólagos értékelés

Az uniós szabályozás rendszeres utólagos értékelése során ellenőrzik, hogy az uniós szabályozás elérte-e a várt eredményeket és hatásokat. Az értékelés tervezése javult azáltal, hogy az értékelések terveit közzéteszik az Europa honlapon.[49] Az értékelési politika és gyakorlat további erősítése érdekében a Bizottság 2013 novembere és 2014 februárja között nyilvános konzultációt folytatott az új értékelési iránymutatásáról. Az eredményeket felhasználják az értékelési iránymutatás soron következő felülvizsgálata során.[50] Az iránymutatásban említést tesznek a 2010-ben bevezetett célravezetőségi vizsgálatokról, amelyek átfogó szakpolitikai értékelésként felmérik a szabályozási területek közötti és a szabályozási területeken belüli koherenciát és következetességet, valamint azt, hogy egy teljes szakpolitikai ágazat tágabb szabályozási kerete megfelel-e a célnak. A célravezetőségi vizsgálatok azóta már több területen lezárultak, például a környezetvédelem (az édesvízre vonatkozó uniós politika), a foglalkoztatás- és szociálpolitika (a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció), az iparpolitika (a gépjárművek típusjóváhagyása), valamint a közlekedés (belső légi közlekedési piac)[51] terén, és mindezek több egyszerűsítési és tehercsökkentési jogalkotási javaslat elkészítéséhez vezethetnek.[52]

• Konzultáció az érdekelt felekkel

A polgárokkal, a szociális partnerekkel, valamint az üzleti szférát és a civil társadalmat képviselő érdekeltekkel való párbeszéd elősegíti annak elérését, hogy az uniós jog átlátható, célzott és következetes legyen. A szociális partnerekkel és egyéb érdekeltekkel folytatott konzultációkat belefoglalták a Szerződésekbe, és ezek különösen fontosak az arányossággal és a szubszidiaritással kapcsolatos kérdések feltárása tekintetében.[53] A Bizottság a szakpolitikai ciklus minden szakaszában végez konzultációkat. A konzultációk minőségének, hatókörének és célzottságának további javítása érdekében a Bizottság folytatja a konzultációk tervezésének tökéletesítését azáltal, hogy konzultációs stratégiákat készít a szakpolitikai előkészítés szakaszában, és továbbra is közzéteszi értékelési terveit. A Bizottság – a konzultációk minőségének javítása céljából – belső iránymutatást fog kiadni, hogy tanácsot és támogatást nyújtson személyzete számára az uniós intézményeken kívüli érdekeltekkel zajló konzultációk lefolytatásához. Az említett iránymutatást nyilvános konzultációra bocsátják mielőtt a Bizottság elfogadná azt. A Bizottság költségvetési korlátain belül folytatja arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy kibővítse konzultációinak elérhetőségét azáltal, hogy több nyelven teszi hozzáférhetővé azokat. A Bizottság az értékelések és a célravezetőségi vizsgálatok során megerősíti a konzultáció alkalmazását azáltal, hogy ezekre az eljárásokra is kiterjeszti a konzultáció minimumszabályait, amelyeket jelenleg a hatásvizsgálatokra alkalmaz.[54] A Bizottság a minimumszabályok alkalmazását ajánlja az ügynökségeknek, amennyiben azok konzultációkat folytatnak. A Bizottság azt is mérlegeli, miként javíthatók a végrehajtási és felhatalmazáson alapuló aktusokról szóló nyilvános konzultációk.

A Bizottság lépéseket tesz majd a visszajelzések javítására. Az érdekeltek már jelenleg is reagálhatnak „Az Ön hangja Európában” internetes portálon[55] szereplő konzultációs tervekre, valamint a Bizottság jogalkotási szándékainak korai jelzéseként közzétett ütemtervekre. Nemrégiben elektronikus figyelmeztető rendszert vezettek be.[56] Erőfeszítéseket tesznek majd a weboldalak javítására az észrevételek és a visszajelzések megkönnyítése céljából. Az érdekeltektől kapott egyes válaszokat általában a konzultáció lezárását követő 15 munkanapon belül közzéteszik, az összefoglaló jelentés közzétételére pedig legkésőbb a javaslat bizottsági elfogadásakor kerül sor. Egyes tagállamok szintén rendszeresen gyűjtik az érdekeltek észrevételeit és javaslatait, amelyek értékes hozzájárulást nyújthatnak a Bizottság európai szintű célravezető szabályozásra vonatkozó erőfeszítéseihez.

A Bizottság azt tervezi továbbá, hogy javaslatokat terjeszt elő abból a célból, hogy a szociális partnerekre és az érdekeltekre, különösen a kkv-kra is kiterjessze kapcsolattartási tevékenységét a tagállamokban tartott konferenciákon létrejövő közvetlen kapcsolatok, valamint az európai és nemzeti kkv-szövetségek és az Enterprise Europe Network keretében tartott konzultációk révén.

• A szabályozási költségek és hasznok mérése

A költségek és hasznok mérése az intelligens szabályozás fontos része. A Bizottság a közelmúltban közzétette a szabályozás költségeinek és hasznainak értékelési módszereiről szóló külső tanulmány eredményeit, amelyeket fel fog használni a hatásvizsgálati iránymutatás frissítésére.[57] A célravezetőségi vizsgálatok és utólagos értékelések szintén hangsúlyt helyeznek a szabályozási költségek és hasznok mérésére.

A konkrét iparágak által viselt különböző szabályozási költségek értékelése érdekében a Bizottság kumulatív költségértékeléseket végez. Két költségértékelést már befejeztek az acél- és az alumíniumgyártási ágazatban,[58] a vegyiparban pedig már megkezdődött a kumulatív költségértékelés, és további munkát terveznek az erdészeti alapú továbbfeldolgozó ipar, az üveg- és kerámiaipar, valamint az építőipar tekintetében. A kumulatív költségértékelések egész iparágra kiterjedő értékelést nyújtanak a különféle alapvető költségtényezőkről. A kumulatív költségértékelések nem szolgálhatnak kizárólagos alapul a szakpolitikai ajánlásokhoz, mivel korlátozott az alkalmazási területek, továbbá a hasznok helyett inkább a szabályozási költségekre összpontosítanak. A költségértékelések eredményeit felhasználják az értékelésekben, a célravezetőségi vizsgálatokban és a hatásvizsgálatokban.

Az uniós szintű szabályozási költségek mérése különleges kihívásokat jelent, mivel a Bizottság jogalkotási javaslatainak becsült költségei gyakran módosulnak a jogalkotási folyamat során bevezetett módosítások eredményeként, és a tagállamok által választott végrehajtási módoktól is függenek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a javaslatok megváltoznak a jogalkotási ciklus során, akkor a Parlamentnek és a Tanácsnak frissítenie kell a költségek és a hasznok értékelését.[59] Emellett a hatásvizsgálatokban és utólagos értékelésekben szereplő költség és haszon mérésének pontossága függ a tagállamok, a szociális partnerek és az érdekeltek által szolgáltatott adatok minőségétől is.

A tényleges költségek utólagos értékelése jelentős eltérést mutathat az előzetes becsléshez képest. A költségeket – csakúgy, mint a költségmegtakarításokat – túlbecsülhetik.[60] A Bizottság utólagos értékelési tevékenysége során egyre inkább azt vizsgálja, hogy a valós költségek és hasznok milyen mértékben felelnek meg a korábbi hatásvizsgálatokban feltüntetett becsléseknek.

• Jelentéstételi követelmények

A szabályozási teher csökkentése a hatékonyság, a koherencia és a következetesség javítása, valamint a jelentéstételi követelmények csökkentése révén valósítható meg.[61] A Bizottság az új javaslatok kialakításakor arra törekszik, hogy minimálisra csökkentse a jelentéstételi követelményeket, és összehangolja a különböző előírásokat. A jelentéstételi követelmények ésszerűsítésére és egységesítésére irányuló intézkedésekhez meg kell nyerni a Parlament és a Tanács együttműködését, mivel gyakran a jogalkotási folyamat során iktatják be a jelentéstételi követelményeket.[62] Nemzeti, regionális és helyi szinten is felülvizsgálatokat kell végezni az uniós jogszabályokba foglalt követelményeket meghaladó kötelezettségek feltérképezése érdekében.

A Bizottságnak címzett és általa végzett jelentéstétel tekintetében a Bizottság elvégezte a környezetvédelem,[63] valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területének felülvizsgálatát.[64] A kohéziós politika és az energia[65] azon területek közé tartozik, ahol ésszerűsítették a jelentéstételi követelményeket. Az említett tevékenység 2015-ben további területekre is kiterjedhet.

V. A szabályozás célravezetősége: közös cél

A Bizottság örömmel fogadja, hogy a tagállamok és az érintett szereplők érdeklődnek a REFIT iránt, az Európai Tanács és az Európai Parlament pedig támogatást nyújt ahhoz.[66]

Amióta tavaly októberben közzétették a Bizottság REFIT programját, számos észrevétel, javaslat és hozzájárulás érkezett a tagállamoktól[67] és az érdekeltektől. Ezeket figyelembe veszik a szabályozás átvilágításának a 2014-es REFIT keretében történő naprakésszé tétele során, és közzéteszik a Bizottság intelligens szabályozásról szóló weboldalán, hogy adalékul szolgáljanak a közös gondolkodáshoz, vitához és cselekvéshez.[68]

A Bizottság azt is üdvözli, hogy a vállalkozási szférát és a civil társadalmat képviselő érdekeltek megerősítették a szabályozás célravezetőségének szükségességét és fontosságát. Az egyes érdekeltek által hangoztatott aggályokra válaszul a Bizottság ismételten megerősíti, hogy a REFIT nem kérdőjelezi meg a rögzített szakpolitikai célokat, illetve nem válik kárára a polgárok, a fogyasztók és a munkavállalók egészségének és biztonságának, illetve a környezetnek. A tájékoztatásnak nagy jelentősége van abban, hogy valamennyi érdekelt tisztában legyen a REFIT-ből származó előnyökkel, vagyis azzal, hogy a Bizottság hatékony és eredményes uniós jogalkotási tevékenységre törekszik, amely egyértelmű uniós hozzáadott értéket képvisel.

A REFIT végrehajtása során szerzett tapasztalatok azt igazolták, hogy a célravezető szabályozás csak akkor valósítható meg, ha az európai intézmények, a tagállamok (nemzeti, regionális és helyi szinten), valamint a vállalkozói szférát és a civil társadalmat képviselő érdekeltek együttműködnek. Előtérbe kell helyezni a célravezető szabályozásnak, és valamennyi uniós intézménynek értékelnie kell az előkészítési vagy a jogalkotási szakaszban meghozott szakpolitikai döntéseinek hatásait. A tagállamok közötti együttműködés alapvető fontosságú az adatgyűjtéshez és annak értékeléséhez, hogy az uniós jogszabályok meghozták-e a várt hatásokat. A nemzeti parlamenteknek is szerepet kell vállalniuk abban, hogy a szakpolitikai döntéshozatali ciklus korai szakaszában eljuttatják álláspontjukat a Bizottsághoz, valamint a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében megvizsgálják a bizottsági javaslatokat.[69] A szociális partnerek, az érdekelt szereplők, az NGO-k és a nyilvánosság hozzájárulása szintén alapvető fontosságú az intelligens szabályozás lendületének fenntartásához.

Az utóbbi években a szabályozás javításával és az adminisztratív terhekkel foglalkozó két magas szintű munkacsoport nyújtott támogatást ehhez a közös erőfeszítéshez. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az említett támogatás és szakismeret egyetlen munkacsoportban egyesíthető a leghatékonyabban. E munkacsoport felülvizsgált megbízatással rendelkezne az uniós szabályozás tagállamokban keletkező helyszíni hatásainak értékelésére, hozzájárulva a REFIT eredménytábla keretében évente közölt eredményekhez. Ez a munka elősegíthetné továbbá az értékelésre alkalmas területek feltárását, valamint hozzájárulhatna a kiválasztott legfontosabb kérdésekre vonatkozó értékelésekhez és célravezetőségi vizsgálatokhoz. Az elkövetkező hónapok folyamán a Bizottság javaslatot fog előterjeszteni a jövőbeni munkát figyelemmel kísérő, új, magas szintű munkacsoport létrehozására.

VI. Következtetések és kitekintés

A Bizottság 2012 decembere óta dolgozik a célravezető szabályozásra vonatkozó kötelezettségvállalásain. Ez a közlemény bemutatja a REFIT keretében elért eredményeket, és kiemeli azokat a területeket, ahová a jövőbeni erőfeszítéseket összpontosítani kell.

Több tanulság vonható le a REFIT végrehajtása során szerzett eddigi tapasztalatokból.

Először is az intelligens és célravezető szabályozás megköveteli a szilárd politikai kötelezettségvállalást és a szakpolitikák és eljárások ahhoz kapcsolódó kiigazítását valamennyi szinten – a Bizottságon belül, az európai intézmények között és a tagállamokban. A célravezető szabályozás nem egyszeri felszíni kezelést igénylő vagy pusztán formális feladat. Azt előfeltételezi, hogy a közigazgatási szervek megkapják a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal megvalósításához szükséges felhatalmazást és eszközöket, ugyanakkor pedig aktívan bevonják a szociális partnereket és az érdekelteket a szakpolitikai ciklus valamennyi szakaszában, a hatásvizsgálattól az utólagos értékelésig.

Másrészt szükség van a szabályozási folyamatok átvizsgálására. A Hatásvizsgálati Testület lényeges minőség-ellenőrző feladatot látott el. A testület munkáját azok az eljárási szabályok támogatták, amelyek előírják, hogy kizárólag az alapos hatásvizsgálattal kísért javaslatokat lehet megfontolás céljából a biztosi testület elé terjeszteni. Az Európai Parlament és (egyre növekvő mértékben) a Tanács további ellenőrzési szintet biztosít, értékelve a bizottsági hatásvizsgálatok megalapozottságát. Ez egyedülálló helyzetet jelent; kevés szabályozó vagy közigazgatási szerv alkalmaz olyan szintű minőség-ellenőrzést és vizsgálatot – vagy van annak alávetve –, mint az Európai Bizottság. Egyes javaslatok szerint egy további külső minőség-ellenőrzési szervezetet kellene létrehozni. A Bizottság nem támogatja ezt az elképzelést, ugyanis az nem fér össze a szakpolitikai döntéshozatalban és a jogalkotásban betöltött szerepével – ahhoz, hogy a Bizottság helyes és kellően kiegyensúlyozott javaslatokat készítsen, önmagának kell elvégeznie a hatásvizsgálatokat. Miután a Bizottság közzétette saját vizsgálatait, azok elérhetők minden nyilvános ellenőrzés és észrevétel számára.

Harmadrészt a tapasztalatok azt mutatják, hogy a számszerűsítés – a költségek és hasznok tekintetében – a szabályozási értékelés szükséges része. A számszerűsítés korlátait azonban szintén el kell ismerni. A Bizottság rendszeresen vizsgálja a hasznokat és a költségeket a hatásvizsgálataiban, amelyek integráltan tárgyalják a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat, és lehetőség szerint számszerűsíti azokat. Sem a költségek, sem a hasznok kiszámítása nem egzakt tudomány. A szükséges adatok gyakran nem állnak rendelkezésre. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőségnek a hatásvizsgálat alapján várható költségei és hasznai attól függően növekednek vagy csökkennek, hogy milyen döntéseket hoz az Európai Parlament és a Tanács a jogalkotási eljárásban, valamint a tagállamok az átültetés során. A tényleges költségek csak utólag számíthatók ki. Ennek megfelelően a REFIT egyik hangsúlyos elemévé kell tenni a költségek és hasznok lehető legnagyobb mértékű számszerűsítését az egész szabályozási ciklus folyamán annak révén, hogy a jogszabályok minden lényeges módosítása esetén felülvizsgált és kiigazított, hatékony monitoring- és értékelési keretrendszert alkalmaznak, amely biztosítja, hogy a szükséges adatok rendelkezésre álljanak a valódi költségek és hasznok értékelésekor.

Negyedrészt a jogbiztonság és a kiszámíthatóság iránti igény, valamint az uniós szintű jogszabályok megváltoztatásához szükséges idő hosszúsága egyaránt az ellen szól, hogy felületi kezelésként vagy látványelemként használják a deregulációs programokat. Minden változtatás költségekkel jár, és nem minden esetben veszik kellően figyelembe a változtatással járó áttérési költségeket. Az áttérési költségeket gondosan mérlegelni kell a tétlenség költségeivel szemben.

Ötödrészt a szükségtelen terheknek és költségeknek a jogszabályok közvetlen címzettjei általi feltárása fontos kiegészítést nyújthat a mennyiségi értékeléshez. Ezért olyan fontosak a konzultációk és a viták.

A fenti észrevételekre tekintettel, a Bizottság a jövőre nézve változatlan prioritást biztosít a célravezető szabályozásnak, és fenntartja annak lendületét. Továbbra is a jelentős uniós többletértékkel fémjelzett területekre helyezi a hangsúlyt, a szubszidiaritás és az arányosság elveinek tiszteletben tartása mellett. A Bizottság a következő hónapokban befejezi a hatásvizsgálatra, az érdekeltekkel való konzultációra és az értékelésre vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatának előkészületeit. A REFIT-et szorosan beépíti majd a Bizottság eljárásaiba és gyakorlataiba.

A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy a jogalkotási folyamat során megerősítést nyerjenek az egyszerűsítés és a tehercsökkentés előnyei, valamint felszólítja a jogalkotót és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki elegendő kapacitást ahhoz, hogy saját működési területükön képesek legyenek hozzájárulni ezekhez az erőfeszítésekhez, továbbá végezzenek előzetes hatásvizsgálatokat a Bizottság javaslatainak a jogalkotási folyamat során történő jelentős módosításai tekintetében.[70]

A Bizottság továbbra is együttműködik a tagállamokkal és az érdekeltekkel – különösen az ABR+ program keretében – abból a célból, hogy megerősítsék a becsült költségmegtakarításokat, meghatározzák a végrehajtás legjobb gyakorlatát, valamint javítsák az uniós szabályozás helyszíni hatásainak vizsgálatához szükséges, szabályozási költségekre és hasznokra vonatkozó adatok minőségét és gyűjtését.[71]

Meg kell erősíteni az Európai Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést a szabályozási költségek és hasznok értékelése és vizsgálata terén. Együttes erőfeszítéseket kell tenni az uniós jogszabályok nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtásának értékelése céljából.

A Parlament és a Bizottság idén kezdődő új hivatali ideje valamennyi uniós intézménynek lehetőséget nyújt az intelligens és célravezető szabályozás iránti elkötelezettségük megerősítésére.

A Bizottság felkéri a szociális partnereket és az érdekelteket, hogy szolgáltassanak észrevételeket, adatokat és bizonyítékokat a REFIT e közleményben és az azt kísérő munkadokumentumban bemutatott helyzetével és jövőbeni kilátásaival kapcsolatosan.

[1] SWD(2013) 401 final, 2013. augusztus 1.

[2] COM(2013) 685 final, 2013. október 2.

[3] 2013-ban kettőt fogadtak el abból a 23 javaslatból, amelynek kidolgozását a szabályozási teher egyszerűsítése és csökkentése érdekében vállalta a Bizottság, 15 további javaslat elfogadását pedig 2014-ben tervezik.

[4] COM(2013) 721.

[5] COM(2013) 794.

[6] Az egyszemélyes vállalkozásra vonatkozó, 2014. április 9-én elfogadott javaslat lényeges elemeket vesz át ebből a korábbi javaslatból.

[7] A REFIT keretében visszavont egyéb javaslatok közé tartozik a gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatással kapcsolatos javaslat, a bűnözéssel szembeni biztonságra vonatkozó európai statisztikákról szóló rendeletre irányuló javaslat, a közösségi szabadalom (a javaslatot megerősített együttműködéssé alakították át), valamint a járművezetői kártyaként működő járművezetői engedélyekre vonatkozó javaslat.

[8] Az érintett területek a következők: a fodrászok munkahelyi biztonsága és egészségvédelme; a váz- és izomrendszeri megbetegedések; a környezeti dohányfüst; rákkeltő anyagok és mutagének.

[9] Ez az alábbiakra vonatkozó jogszabályokat öleli fel: a veszélyes készítmények osztályozása, csomagolása és címkézése, az élelmiszerekre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos tudományos együttműködés, az acélstatisztikák, a pénzügyi hírszerző egységek közötti együttműködés, valamint a nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszerelése.

[10] Ezt a tevékenységet a szabályozás javításával foglalkozó (tagállami szabályozási szakemberekből álló) magas szintű munkacsoport követi nyomon. E csoport együttműködik a Bizottsággal az intelligens szabályozás uniós és nemzeti szintű programjának felülvizsgálata és kidolgozása érdekében.

[11] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/small-business-act/think-small-first/

[12] Az 1169/2011/EU rendelet 2014 decemberétől alkalmazandó, a kötelező tápértékjelölés kivételével, amelynek 2016 decemberében kezdődik az alkalmazása.

[13] http://ec.europa.eu/food/food/labellingnutrition/foodlabelling/proposed_legislation_en.htm

[14] A mentességek kiterjednek például a közvetlenül a gazdaságtól vagy helyi kiskereskedőtől vásárolt élelmiszerre. Enyhébb szabályozások alkalmazandók a kkv-kat érintő más esetekben, például a tápérték feltüntetése általánosan megállapított és elfogadott adatokból eredő számításon is alapulhat, a költséges laboratóriumi elemzés elkerülése érdekében.

[15] E rendelkezések például lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy csak szóbeli vagy kérésre történő tájékoztatást írjanak elő a nem csomagolt élelmiszerekben lévő allergén vagy intoleranciát okozó anyagokkal kapcsolatban.

[16] A 2013. december 28-án kihirdetett 2013/55/EU irányelv (HL L 354.).

[17] A Bizottság 862/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete.

[18] Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 4-i 165/2014/EU rendelete a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról.

[19] A 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv. A közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatos adminisztratív terhek 80%-kal csökkennének, ha az önbevallást elfogadnák előzetes bizonyítékként és az igazoló dokumentumok tekintetében a „győztes ajánlattevő” szerinti megközelítést alkalmaznák. Lásd még a hatástanulmányt: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52011SC1585&from=EN.

[20] Az e-közbeszerzés alkalmazására áttért ajánlatkérő hatóságok és ajánlatkérők rendszerint 5–20 % közötti megtakarításról számolnak be; a tapasztalatok emellett azt mutatták, hogy a beruházási költségek rövid időn belül megtérülhetnek. Tekintettel a teljes uniós közbeszerzési piac méretére, a megtakarítások mértékének minden további 5 %-kal történő emelkedése mintegy 100 milliárd EUR hasznot eredményezhet az államháztartások számára. (Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia – COM(2012) 179 final)

[21] 2012/19/EU irányelv: A nemzeti gyártói nyilvántartások között javasolt átjárhatóságtól és adatcserétől azt várták, hogy évi mintegy 66 millió euró költségmegtakarítást jelent majd a gyártóknak. A jogalkotó nem fogadta el a bizottsági javaslatnak ezt a részét.

[22] A jogalkotó ellenezte a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (2011/92/EU) szerinti, az értékelési eljárások koordinálására és integrálására szolgáló, kötelező egyablakos rendszert és a döntéshozatal felgyorsítását célzó intézkedéseket, ezáltal korlátozva a vállalkozások hatékonyságnövekedésből származó előnyeit. A jogalkotó szintén nem értett egyet a hulladékszállítás terén megvalósítandó kötelező elektronikus adatcserével, ami becslések szerint évi 44 millió euró megtakarítást jelentene a vállalkozásoknak.

[23] Lásd az alábbi III. szakaszt: Az Unió vállalkozási statisztikáinak új felépítése.

[24] A Bizottság közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó javaslata – COM(2011) 121 – tekintetében a jogalkotási eljárás 2011. március óta van folyamatban.

[25] COM(2009)544: „Az adminisztratív terhek Európai Unión belüli csökkentésére irányuló cselekvési program – Ágazati csökkentési tervek és a 2009. évi tevékenységek”.

[26] http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/modernising_rules/executive-summary_en.pdf

[27] A 608/2013/EU rendelet.

[28] 2012/19/EU irányelv.

[29] Az uniós élelmiszer-biztonsági jogszabályok lehetővé teszik a tagállami hatóságoknak, hogy enyhébb szabályozást fogadjanak el a húsfeldolgozó ipari kisvállalkozásokba irányuló bizonyos beruházások tekintetében.

[30] Az uniós jog előírja a 3,5 tonnás vagy azt meghaladó tömegű, könnyű haszongépjárművek vezetési idejének rögzítését, és mentesíti a legfeljebb 7,5 tonnás járművel helyi útvonalakon közlekedő kisiparosokat, egyes nemzeti szabályok ugyanakkor már 2,8 tonnától kötelezővé teszik a vezetési idő rögzítését.

[31] 2006/46/EK irányelv.

[32] Az e közleményhez kapcsolódóan előterjesztett első REFIT eredménytábla még nem tartalmaz adatokat a tagállami végrehajtásról.

[33] Lásd az adminisztratívteher-csökkentési program zárójelentését, SWD(2012) 423 final.

[34] (1) Az egyszerűsített számviteli /auditrendszerek alkalmazásának lehetővé tétele több kkv számára – a 2006. június 14-i 2006/46/EK irányelv; (2) Annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok mentesítsék a mikrovállalkozásokat a számviteli irányelvek egyes előírásai alól – a 2012. március 14-i 2012/6/EU irányelv; (3) A hulladékszállítás értesítési rendszerének egyszerűsítése és ésszerűsítése – a Bizottság tagállamoknak szóló ajánlásokat tartalmazó 2010. júliusi levele; (4) Kizárólag a nyertes vállalatnak kell benyújtania az azt igazoló dokumentációt, hogy megfelel a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjére vonatkozó előírásoknak – COM(2011) 896; (5) A válaszadók számának csökkentése az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó statisztikák összeállítása során – a 2004. március 31-i 638/2004/EK rendelet; (6) Az Unión belüli ipari termelésre vonatkozó beszámolási kötelezettségek csökkentése – a Tanács 1991. december 19-i 3924/91/EK rendelete, valamint a Bizottság 2008. július 11-i 36/2009/EK rendelete; (7) A számlákra vonatkozó kiegészítő követelmények megszüntetése, valamint az elektronikus számlázás széles körben való engedélyezése – a Tanács 2010. július 13-i 2010/45/EU irányelve; (8) A héa-visszatérítési eljárásban azon kötelezettség eltörlése, hogy a visszatérítés szerinti tagállam nyelvén kiállított papíralapú formanyomtatványokat kell kitölteni – a Tanács 2008. február 12-i 2008/9/EK irányelve; (9) A digitális menetíró készülék – különösen a digitális menetíró készülék bevezetése és a digitális menetíró készülék használatának egyszerűsítése, szem előtt tartva a kisipari vállalkozások menetíró készülékre vonatkozó követelmények alóli mentesítésének jövőbeni kibővítését és a további egyszerűsítéseket – az 1985 december 20-i 3821/85/EGK rendelet; (10) A fuvardíjakról való értesítés megszüntetése/ a járműben tartandó igazoló okmányokra vonatkozó követelmény enyhítése – a Tanács 2008. július 12-i 569/2008/EK rendelete (amely a 11/60/EGK rendeletet módosítja); (11) A közúti árufuvarozásra és a közúti személyszállításra vonatkozó követelmények egyszerűsítése – a 2009. október 21-i 1071/2009/EK rendelet és a 2009. október 21-i 1072/2009/EK rendelet, valamint (12) A tojáscímkézés egyszerűsítése – az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete.

[35] A Bizottság tagállami hatóságoktól (FI, DE, NL, UK), érdekelt gazdasági szereplőktől, szakszervezetektől és egyéb civil társadalmi szervezetektől kapott észrevételeket és javaslatokat. A beadványok hozzáférhetők a Bizottság intelligens szabályozással foglalkozó weboldalán: http://ec.europa.eu/smart-regulation/refit/index_en.htm.

[36] A kezdeményezés célja a határokon átnyúló kereskedelem előtti akadályok csökkentése és a tagállamok héabevételeinek megőrzése az egyszerűbb, semleges és szilárdabb uniós héarendszer biztosítása révén.

[37] A további kezdeményezések közé tartozik a nuklerális kérdésekkel foglalkozó jogszabályok felülvizsgálata, az ideiglenes úti okmányokra vonatkozó javaslat, valamint a textiláruk és a kettős felhasználású termékek behozataláról szóló rendeletek felülvizsgálata.

[38] A hűtőszekrények (2003/66/EK irányelv), a háztartási mosogatógépek (1999/9/EK irányelv) és a mosógépek (1995/12/EK irányelv) energiafogyasztásának címkézése az új végrehajtási intézkedések elfogadását követően.

[39] A Tanács 1960. augusztus 16-i 11. rendelete az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 79. cikke (3) bekezdésének végrehajtása keretében a fuvardíjakban és a fuvarozási feltételek terén alkalmazott hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséről.

[40] Az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv, 10. cikk.

[41] COM(2008) 600/4.

[42] COM(2007) 90 végleges.

[43] Miután a Tanács 2013 decemberében felkérte a Bizottságot, hogy 2015 közepéig számoljon be a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásáról (lásd: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/intm/140855.pdf).

[44] További érintett területek például az alábbiak: a borjúforgalmazásra vonatkozó előírások, a szarvasmarhák billogozására vonatkozó szabályok, a legkülső régiókra vonatkozó program, az üzemanyag-minőségről szóló irányelv (miután átültették és maradéktalanul végrehajtották), az olajtartalékok, a halászati ellenőrzésről szóló rendelet, a nukleáris biztonság, a szabványosítás, az azbesztszennyezés, az állatkísérletek, a stratégiai környezeti vizsgálatok, az árvízkockázatok, az illékony szerves vegyületek, a biztosítás (miután elegendő tapasztalatot szereztek a végrehajtás során), a képzés, a közúti közlekedési képesítések és engedélyek, a tengeri szállítás és biztonság, a hajókon keletkező hulladék kikötői befogadása, az elektronikus héaszámlázás és a mini egyablakos ügyintézési rendszer, valamint az építőipar és az üveg- és kerámiaipar.

[45] Ez felöleli az online szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok vizsgálatát – a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló 98/84/EK irányelv, valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK irányelv.

[46] COM(2013) 49, és az azt kísérő SWD(2013) 25

[47] További részletek találhatók a jelentést kísérő munkadokumentumban.

[48] Lásd a COM(2012) 746 dokumentumot.

[49] Lásd a Bizottság intelligens szabályozásról szóló weboldalát: http://ec.europa.eu/smart-regulation/evaluation/index_hu.htm.

[50] E nyilvános konzultáció keretében 53 válasz érkezett hatóságoktól, érdekeltektől és polgároktól. Ezeket az összefoglaló jelentéssel együtt közzéteszik a Bizottság intelligens szabályozásról szóló weboldalán: http://ec.europa.eu/smart-regulation/index_hu.htm.

[51] A zárójelentések az alábbi címen érhetők el: http://ec.europa.eu/smart-regulation/evaluation/documents_hu.htm

[52] Például a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat – a szociális partnerekkel folytatott konzultáció eredményeit is figyelembe véve – elvezethet ahhoz, hogy egységes szerkezetbe foglalnak 3 irányelvet, a gépjárművek típusjóváhagyásának célravezetőségi vizsgálatát pedig a 2007/46/EK keretirányelv felülvizsgálata követi, a javaslatok teljes körűen a REFIT eredménytáblában vannak feltüntetve.

[53] A konzultációt az EUSZ 11. cikke és a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv állapítja meg. Az EUMSZ 153., 154. és 155. cikke rendelkezik a szociális partnerekkel folytatott szociálpolitikai konzultációról, és lehetővé teszi a REFIT-be történő bevonásukat.

[54] A Szerződésekben, egyéb uniós jogszabályokban vagy nemzetközi megállapodásokban meghatározott különleges konzultációs kereteket (pl. a szociális partnerekkel folytatott konzultációkat) kizárták ebből.

[55] http://ec.europa.eu/yourvoice/index_hu.htm

[56] Az alábbi címen lehet feliratkozni: https://webgate.ec.europa.eu/notifications/homePage.do?locale=hu#hu.

[57] Lásd az „Assessing the costs and benefits of regulation” (A szabályozás költségeinek és hasznainak értékelése) című tanulmányt: http://ec.europa.eu/smart-regulation/impact/commission_guidelines/docs/131210_cba_study_sg_final.pdf.

[58] Lásd: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/metals-minerals/files/steel-cum-cost-imp_en.pdf, valamint: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=7124&lang=en&title=Final-report

[59] Ez indokolt lehet például a növények és növényi termékek Unióba való behozatalára vonatkozó szabályozás terén. A jelenleg a jogalkotási eljárás szakaszában lévő bizottsági javaslat módosítása a vállalkozások költségeinek emelkedésével járhat (A károsítókkal szembeni védelmi intézkedésekről szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2013) 267, lásd továbbá a jelentést kísérő eredménytáblát).

[60] A technológiai fejlődésnek, valamint a vállalati innovációnak és hatékonyságnak köszönhetően az utólag megállapított valós költségek eltérhetnek az előzetes becslésektől. Például az acélgyártás terén a termék tonnánkénti környezetvédelmi költségei változatlanok maradtak vagy csökkentek az elmúlt nagyjából 20 év során, annak ellenére, hogy javult az ágazat környezetvédelmi teljesítménye. (Az acélipar kumulatív költségértékelése: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/metals-minerals/files/steel-cum-cost-imp_en.pdf)

[61] A jelentéstételi követelmények gyakran összekapcsolódnak egymással, így például a Bizottságnak a Tanáccsal vagy a Parlamenttel szembeni jelentéstételi kötelezettsége további, a tagállami hatóságokat, érdekelteket és vállalkozásokat terhelő jelentéstételi kötelezettségeket vonhat maga után.

[62] Az általános kohéziós politikai rendelkezésekről szóló rendelet 28 egyedi jelentéstételi kötelezettséget sorol fel 11 területen; ezek közül hat rendszeres beszámolást ír elő. A munkavállalók kiküldetésének végrehajtásáról szóló végleges irányelv a jogalkotási folyamat során beiktatott, a tagállamokra vonatkozó további jelentéstételi kötelezettségeket tartalmaz (lásd a REFIT eredménytáblát).

[63] Jelentős előrehaladás történt a vízügy terén korábban összekapcsolatlan jelentéstételi folyamatok ésszerűsítése terén (a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelv, a víz-keretirányelv, valamint az élőhelyek és a madarak védelméről szóló irányelvek között): csupán azt követően kell adatot és információt szolgáltatni, hogy teljesültek a különböző irányelvek alapján megállapított követelmények, jelentősen csökkentve ezzel az adminisztratív terhet. A települési szennyvíz terén fennálló jelentéstételi követelmények csökkentésére irányuló külön kísérleti tevékenység eredményei a jelentéstételi követelmények egyszerűsítéséhez és hatékonyságának növekedéséhez vezetnek.

[64] A tagállamok 2007 óta különálló jelentések helyett egyetlen jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén meglévő 24 irányelv gyakorlati végrehajtásáról (a 89/391/EGK keretirányelvet módosító 2007/30/EK irányelv).

[65] A követelmények egyszerűsítése és korszerűsítése céljából a Bizottság 2013-ban elvégezte az energia- és a kohéziós politika területén meglévő jelentéstételi kötelezettségek felülvizsgálatát. Ez az átvilágítás egyedül az energia terén 43 jelentéstételi kötelezettség 14 kötelezettséggé történő összevonását tett lehetővé.

[66] Lásd az Európai Tanács 2013. október 24–25-i következtetéseit, a Versenyképességi Tanács 2013. decemberi következtetéseit, valamint az Európai Parlament 2014. április 17-i állásfoglalását a tíz legfőbb konzultációs folyamatról és a kkv-kra nehezedő uniós szabályozási terhek csökkentéséről.

[67] Finnországtól, Németországtól, Hollandiától és az Egyesült Királyságtól érkeztek észrevételek.

[68] http://ec.europa.eu/smart-regulation/refit/index_en.htm (ellenőrizni kell)

[69] Ezt a Szerződésekhez csatolt (2.) sz. jegyzőkönyv írja elő.

[70] Lásd még az egyszerűsítési és tehercsökkentési javaslatok jogalkotási folyamat során történő módosításainak elemzését az e közleményt kísérő REFIT eredménytáblában.

[71] A becslések szerint az uniós jogszabályokkal kapcsolatos szabályozási teher egyharmada a nemzeti végrehajtáshoz kapcsolódik.