This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014DC0254R(01)
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Innovation in the Blue Economy: realising the potential of our seas and oceans for jobs and growth
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kék gazdaság innovációja: tengereink és óceánjaink növekedési és munkahelyteremtési potenciáljának feltárása
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kék gazdaság innovációja: tengereink és óceánjaink növekedési és munkahelyteremtési potenciáljának feltárása
/* COM/2014/0254 final/2 */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kék gazdaság innovációja: tengereink és óceánjaink növekedési és munkahelyteremtési potenciáljának feltárása /* COM/2014/0254 final/2 */
1.
Bevezetés
A Bizottság 2011-ben elfogadta a kék növekedésről
szóló közleményt[1],
amelyből kiderül, hogy Európa tengerpartjai, tengerei és óceánjai rendelkeznek
az ahhoz szükséges potenciállal, hogy a munkahelyteremtés és a gazdasági
növekedés fő forrásaivá váljanak[2],
ami hozzájárulhat az „Európa 2020” stratégia megvalósításához és előmozdíthatja
bolygónk erőforrásainak hatékonyabb kiaknázását. A közlemény különös figyelmet
szentel bizonyos újonnan alakuló iparágaknak. A Bizottság 2014 januárjában
bemutatta az óceánból nyert energia potenciáljával kapcsolatos megvalósítási
tervét[3],
majd ezt követően a növekedés szűk keresztmetszeteinek azonosítása és azok
feloldási lehetőségeinek megtalálása érdekében létrehozta az Óceánenergetikai
Fórumot. A kék gazdaság minden ágazatában végzett innováció
nagy jelentőségű annak növekedési és munkahelyteremtési potenciálja
megteremtése céljából. Az innovációnak továbbá jelentős környezeti hasznai
lehetnek. Ennek realizálása például az ökoinnováció révén lehetséges, ideértve
többek között a hajók kénkibocsátásának csökkentését[4] a
kipufogógázt hatékonyabban tisztító fedélzeti berendezések, a tisztább
hagyományos tüzelőanyagok vagy az alternatív tüzelőanyag-források
alkalmazásával. Az innováció segítheti a költséghatékony tengervédelmi
intézkedések kialakítását is, ami hozzájárulhat a tengervédelmi stratégiáról
szóló keretirányelv[5]
végrehajtásához. Az Unió „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezése[6] már
jelenleg is hozzájárul az innovációbarát környezet kialakításához. A kis- és középvállalkozásokat
(kkv-k) a versenyképességi és innovációs keretprogram támogatja, amely
2007–2012 között több mint 15 milliárd EUR-t mobilizált[7]. Az
új, 79 milliárd EUR értékű „Horizont 2020” program az Unió eddigi legnagyobb
kutatási és innovációs programjává vált, és megerősített intézkedéseket
tartalmaz kkv-k támogatására. Ezenfelül az európai strukturális és beruházási
alapok jelentős részét szentelik az innovációnak. Azonban az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés
által azonosított számos gyengeséget is meg kell szüntetni, amelyek a
következők: a tudás alulfinanszírozottsága, a finanszírozáshoz való nehéz
hozzájutás, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok magas költségei, a lassú
haladás az interoperábilis szabványok irányában, a közbeszerzés nem hatékony
alkalmazása és az átfedések a kutatásban. A Bizottság 2014-es éves növekedési
jelentéséből[8]
is az derül ki, hogy az innováció terén a köz- és a magánszféra együttműködése
még nem kielégítő, valamint hogy a kutatási eredmények az árukban és
szolgáltatásokban nem jelennek meg, és a növekvő készséghiány hátrányosan
érinti a tudásintenzív ágazatokat. A kék gazdaság európai potenciáljának fejlesztése
érdekében a tagállamoknak olyan politikákat és helyi megoldásokat kell
alkalmazniuk, amelyek hatékonyan szüntetik meg e korlátokat. A Bizottság az
európai szemeszterrel összefüggésben biztosítani fogja, hogy a tagállamok
nemzeti reformterveinek általános politikái tükrözzék a kék növekedés
prioritásait. Azonban kiegészítő intézkedésekre is szükség van.
A Bizottság ezért meg fogja vizsgálni, hogy az alábbi, a kék gazdasággal
összefüggő kérdések hogyan kezelhetők uniós szintű intézkedésekkel: –
az óceánjaink állapotához, a tengerfenék
erőforrásaihoz, a tengeri élethez, az élőhelyek és az ökoszisztémák
kockázataihoz kapcsolódó ismeretek és adatok hiányosságai; –
a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú
kutatás diffúz erőfeszítései, amelyek gátolják az interdiszciplináris
ismeretszerzést, valamint a kulcsfontosságú technológiai és innovatív üzleti
ágazatokban lelassítják a technológiai áttörés folyamatát; –
a tengeri környezetben az új technológiák
alkalmazására képes tudósok, mérnökök és szakemberek hiánya. E dokumentum az említett három terület
problémáinak megoldását célzó bizottsági terveket tartalmazza.
2.
A tengerekkel kapcsolatos tudás és a tengerfenék
feltérképezése
A kék gazdaság innovációját korlátozza a
tengerrel, a tengerfenékkel és az ottani életformákkal kapcsolatos ismeretek
hiánya. A kék gazdaság növekedését ösztönzi, ha tengereinkről bővebb
ismeretekkel rendelkezünk, beleértve az erőforrásainak jobb megismerését, azok
felhasználási lehetőségének jobb megértését, a környezeti célok[9]
teljesítésével párhozamosan. 1. ábra: Azon kiválasztott európai tengeri medencék
százalékos aránya, amelyekről nem készült felmérés[10] Az elmúlt évtizedekben jelentős beruházások
történtek az óceánmegfigyelő rendszerek területén. Ezek a modellezés adatainak
további felhasználásával a tengerkutatás és az időjárás-előrejelzés javulását
eredményezték. A megfigyelési adatok nyilvánosságra hozásának eljárásai is
javultak. A tengerfenék megfigyelésével és felmérésével
foglalkozó, vízrajzi, geológiai és biológiai kutatásokat végző közösségek
Európában megtették az első lépéseket erőfeszítéseik egyesítésére, de e téren
van még tennivaló. Az eredmény a tengerfenék fő jellemzőinek hiányos ismeretét
mutatja: a tengerfenék mintegy 50 %-án nem végeztek nagy felbontású
batimetrikus felméréseket (lásd a fenti 1. ábrát), és még ennél jóval nagyobb
arányban hiányzik a tengerfenéki élőhelyek és közösségek feltérképezése. Ezenfelül a tengerfenék felmért részének adatai
nem érhetők el egyszerűen. A különféle tengeri adatok több különböző szervezet
birtokában vannak. Annak kiderítése, hogy az adatok hol találhatók, valamint
azok felhasználásának engedélyeztetése időigényes és költséges. Felmérések azt
mutatják, hogy az adatok elérhetőbbé és hozzáférhetőbbé tétele mind a köz- mind
pedig a privát szféra felhasználói számára előmozdítja az innovációt és a
versenyt. Becslések szerint az Unión belüli közszervezetek
birtokában lévő jó minőségű tengeri adatok széles körben hozzáférhetővé tétele
a termelékenységet évente 1 milliárd EUR feletti összeggel javítaná[11]. A
tenger viselkedéséről és a tengerfenék geológiájáról szóló információk
könnyebben elérhetővé tétele révén fokozódna az innováció a kék gazdaságban. Az
innováció megerősítéséből származó haszon évi 200–300 millió EUR nagyságrendű
lehetne. Ezenfelül a jobb minőségű és könnyebben elérhető tengeri adatok
elősegítenék a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtását[12]. Ez a
köz- és a magánszférában segítené a tengerrel kapcsolatos kockázatok és
bizonytalanságok – például időjárás, nagy szállítási balesetek, tengerszennyezés
vagy a kritikus infrastruktúra elvesztése – kezelését. A Bizottság ennek érdekében egy fenntartható
folyamatot hozott létre, amelynek célja, hogy a tengeri adatok könnyen
hozzáférhetők, interoperábilisak és felhasználási korlátozásoktól mentesek
legyenek, ami azt a célt szolgája, hogy kiemelt kezdeményezésként 2020-ig
elkészüljön az európai vizekre vonatkozóan a teljes tengerfenék és a felette
lévő vízoszlop többfelbontású térképe[13].
Ennek elérését támogatja: –
az európai tengeri megfigyelési és adathálózat
(EMODNET) javítása. Ez részét képezi az Unió nyitott adatokra vonatkozó
kezdeményezésének[14],
ezenkívül a tengerfenék feltérképezése adatokkal szolgál a tengerfenék felett
elhelyezkedő vízoszlop fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságairól is. Több
mint 100 európai szervezet dolgozik együtt a tengeri adataik végfelhasználók
számára történő hozzáférhetőbbé, interoperábilisabbá és hasznosabbá tételén. Az
adatok már jelenleg is elérhetők egy közös internetportálon[15], és
az Unió vizeinek tengerfenekét mutató, 2016-ra elkészülő alacsony felbontású
térkép felbontását folyamatosan javítják; –
adatrendszerek integrálása. Három további uniós
kezdeményezés – a Copernicus tengeri szolgáltatás, a halászati adatgyűjtés
kerete[16],
valamint a tengerekre alkalmazott európai vízügyi információs rendszer
(WISE-Marine) – környezeti adatait bevonják az EMODNET-be olyan közös
szabványok alkalmazásával, mint például az INSPIRE[17], a
közös környezeti információs rendszer[18]
elveinek megfelelően. Az olyan megosztott kutatási infrastruktúrák, mint
például az Euro-Argo[19]
és az európai multidiszciplináris tengerfenék- és vízoszlop-megfigyelő
szervezet (European Multidisciplinary Seafloor and Water Column Observatory),
amelyek jelenleg az európai kutatási infrastruktúra-konzorcium jogi keretén[20] belül
konszolidálás alatt állnak, szintén fognak adatot szolgáltatni az EMODNET-be; –
a magánvállalkozások által gyűjtött nem bizalmas
adatoknak, különösen az engedélyezési követelmények és a környezeti
hatásvizsgálatok adatainak az EMODNET-be való felvételének előmozdítása; –
az európai kutatási programért felelős konzorciumok
ösztönzése arra, hogy nyilvános hozzáférést biztosítsanak a tengeri adataikhoz,
többek között az EMODNET-en keresztül; –
az európai tengeri medencék megfigyelő
rendszereinek, mintavételi programjainak és megfigyelési prioritásainak
stratégiai koordinációját szolgáló mechanizmus kidolgozása az Európai
Tengerügyi és Halászati Alaptól érkező támogatás segítségével. Ez Európa
sarkvidéki politikájának[21]
kialakításához is hozzá fog járulni, például az olyan területek azonosítása
révén, ahol a víz mélységének bizonytalansága korlátozza a navigációt az
újonnan jégmentessé vált vizeken. Ezek az erőfeszítések együttesen növelni fogják a
kék gazdaság köz- és magánszereplői innovációba való beruházásának mértékét.
Erősíteni fogják továbbá az Európai Unió pozícióját nemzetközi szinten, például
a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszerén belül (GEOSS)[22]. E közleményt a Tanács[23] és a
Parlament[24]
kérésére a tengeri tudás és a tengerfenék feltérképezési folyamatának
mérföldköveit és ütemtervét meghatározó szolgálati munkadokumentum kíséri.
3.
Tengerkutatási információs platform
Jelentős előrelépés történt azóta, hogy a
Bizottság 2008-ban elfogadta a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú
kutatás európai stratégiáját[25].
A hetedik kutatási keretprogram (2007–2013) keretében a Bizottság átlagosan
mintegy évi 350 millió EUR-val járult hozzá a tengerkutatáshoz és a
tengerhasznosítási célú kutatáshoz. Ezenfelül, amint azt a 2. ábra mutatja, a
tengerkutatás jelentős részét a tagállamok programjai keretében végezték. 2. ábra: A kiválasztott
tagállamoknak és az EU-nak a tengerkutatásra fordított becsült kiadásai (2011)
Forrás: JPI Oceans A „Horizont 2020” keretében végzett kutatás arra
összpontosít, hogy az új technológiák hogyan képesek a tengeri erőforrásokat
produktív módon felhasználni, a fenntartható növekedést megteremteni és
munkahelyeket létrehozni, miközben biztosítja azt is, hogy az erőforrásokat a
jövő nemzedékei is használhassák. A tengerkutatás szektorokat átfogó jellege és az
egyik terület felfedezéseinek más területeken való alkalmazhatósága miatt a „A
jövő óceánjai” kezdeményezés 31 projektet támogatott, amelyek uniós összértéke
közel 195 milliárd EUR volt. A szektorokat átfogó megközelítés tovább
folytatódik a „Horizont 2020” kék növekedésre összpontosító területén, amelynek
2014–2015 közötti költségvetése 145 millió EUR, amelyből 8 millió EUR a kkv-k
számára van fenntartva. A „Horizont 2020” program keretében további
lehetőségek állnak tengerkutatás előtt – olyan területeken, mint például az
élelmiszer-biztonság, az energia, a szállítás, az anyagok, az információs
technológia és a kutatási infrastruktúra. Annak érdekében, hogy a tagállamok és a „Horizont
2020” stratégiai kutatási és innovációs ütemterve között biztosított legyen a
komplementaritás, a Bizottság szorosan együttműködik az „Egészséges és
termékeny tengerek és óceánok” elnevezésű közös programozási kezdeményezéssel,
amelyet azért hoztak létre, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára nemzeti
tengerkutatási programjaik összehangolását. Ez javítani fogja a környezeti
politikához kapcsolódó ismereteket és a politika tudományos alapjait, ami a
hetedik környezetvédelmi cselekvési program[26]
első számú célkitűzése. A magánszféra is jelentős mértékben támogatja a
Bizottságot a „Horizont 2020” keretében szükséges kutatások meghatározásában a
jelenlegi olyan ágazatspecifikus kezdeményezések révén, mint például a
LeaderShip 2020, a Waterborne Platform, az akvakultúra-platform és az európai
fenntartható hajózási fórum. A kék gazdaságban közös érdekekkel rendelkező
ipari ágazatok, nem kormányzati szervezetek és más érintettek között további
ötletek és kutatási eredmények megosztási lehetőségének megvizsgálása céljából
létrehozásra kerül a Kék Gazdaság Üzleti és Tudományos Fórum (Blue Economy
Business and Science Forum).
Első ülésére a tengerek európai napjának a görögországi Piraeusban
megrendezésre kerülő 2015. évi rendezvényeihez kapcsolódva kerül sor. A kék növekedés előtt álló számos kihívás globális
természetű – mint például az óceánok savasodása –, és legjobban nemzetközi
szinten oldható meg. Ezenfelül egyes alapot szolgáltató kutatásokra előnyösen
hat a nemzetközi koordináció. A „Horizont 2020” fokozza a nemzetközi
együttműködést azáltal, hogy a nemrégiben aláírt galwayi nyilatkozatra és a
Kanada, az USA és az EU között létrehozott atlanti-óceáni kutatási szövetségre
(Canada-EU-US Atlantic Ocean Research Alliance) épít. Az új kutatási lehetőségek széles körű
hozzáférhetőségének biztosítása, valamint a nemzeti szinten finanszírozott
kutatási tevékenységek és a „Horizont 2020” szinergiájának növelése érdekében a
Bizottság a jelenlegi információs rendszerre[27]
fog építeni, és azt ki fogja egészíteni az egész „Horizont 2020” programot
átfogó tengerkutatási információs platform létrehozásával, valamint együtt fog
működni a tagállamokkal[28]
a nemzeti szinten finanszírozott kutatási projektek információinak beszerzése
céljából. Ez hozzáférést biztosít a kutatási projektek
eredményeihez, ami gyorsíthatja az új ötleteknek az ipar által való átvételét.
Hozzájárul ahhoz, hogy a kutatás közfinanszírozása a vállalkozások innovációi
formájában kifizetődjön.
4.
A kék gazdaság számára szükséges készségek
A kék gazdaságban a növekedéshez szükség van
olyan, megfelelően képzett munkaerőre, amely képes a mérnöki és számos egyéb
más tudományterület legújabb technológiáinak alkalmazására[29].
Jelenleg készséghiány tapasztalható, amelyre megoldást kell találni. Az alábbi ábra a tengeriszélenergia-ágazatban
tapasztalható készséghiányt mutatja 2030-ig. 3. ábra: A
tengeriszélenergia-ágazatban tapasztalható készséghiány 2013–2030 között
(forrás: TPWind survey) A Marie Curie-fellépés a fő támogatója a Horizont
2020 keretében az emberi erőforrásoknak a kutatás és innováció minden
területén. A Marie Curie-fellépés, amely a kutatói készségek hosszú távú
kialakítására koncentrál, a kutatási kiválóságot a mobilitással, képzési és
vonzó karrierlehetőségekkel ötvözi. A kutatók alkalmazhatóságának érdekében,
valamint hogy készségeik a munkaerő-piaci követelményekkel jobban
összeegyeztethetővé váljanak, a Marie Curie-fellépés arra ösztönzi a kutatókat,
hogy karrierjük korai szakaszától kezdődően nem akadémiai környezetben dolgozzanak.
Ezek az intézkedések elősegítik a felsőoktatás és az ipar közötti fenntartható
együttműködést, többek között azáltal, hogy biztosítják a kutatók számára
karrierjük alakulása során a kis- és nagyvállalatok széles skálájában való
részvételt. A Marie Curie-fellépés alulról építkező jellegű és nem határoz meg
speciális tudományterületet. A 2007–2013 közötti időszakban a Marie
Curie-fellépést megelőző program közel 165 millió EUR-t juttatott 374 tengeri
és tengerhasznosítási témával foglalkozó kutatás számára (beleértve a
sarkvidéki kutatást). E projektek közül 39-et a nem akadémiai ágazat
részvételével valósítottak meg. Különösen azt kell kiemelni, hogy számos
projekt esetében Európán kívüli tudományos együttműködésre is sor került. A mobilitás megkönnyítése érdekében szükséges,
hogy a készségek, a kompetenciák és a végzettségek elismerésének és
átláthatóságának javítására irányuló uniós intézkedések és az ezekkel
összefüggő eszközök, mint például az európai képesítési keretrendszer[30], a
készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásának
(ESCO) portálja, az Europass[31],
valamint a minőségbiztosítási és hitelrendszerek figyelembe vegyék a kék
gazdaság követelményeit. A kék gazdaságban a készségek fejlesztésének,
valamint a felsőfokú képzés és a privát szektor közötti szorosabb
együttműködésnek egy további lehetősége az Erasmus program keretében
kialakított, tudásfejlesztési szövetségekből álló új rendszer. A
tudásfejlesztési szövetségek olyan strukturált partnerségek, amelyek közelebb
hozzák egymáshoz a felsőoktatást és a vállalkozásokat azzal a céllal, hogy
ösztönözzék a felsőoktatásban, valamint a felsőoktatás révén végbemenő
innovációt. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség is
hozzájárulhat ahhoz, hogy az általános és a szakképzés, valamint a munkaerőpiac
egymáshoz közeledjen. 2013-ban az EU az ágazati szakképzettség-fejlesztési
szövetségek négy kísérleti projektjét támogatta, hogy az ipari ágazatok,
valamint az általános és szakképzés rendszerének kialakításában, akkreditálásában,
megvalósításában és értékelésében részt vevő testületek közötti párbeszédet
elősegítse. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek célja olyan közös
oktatási tervek és módszerek kialakítása és megvalósítása, amelyek a tanulók
számára a munkaerőpiacon szükséges készségeket közvetítik. A Bizottság arra
ösztönzi a kék gazdaság érintettjeit, hogy hozzanak létre tudásfejlesztési
szövetségeket és tengeri ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeket. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet
(EIT) és annak tudományos és innovációs társulásai (TIT) összehozzák a
felsőoktatás, a kutatás és a vállalkozások szereplőit, hogy a tudásháromszög
teljes integrációja révén ösztönözzék az innovációt. Az EIT ezidáig hat TIT-et
hozott létre, amelyek az éghajlatváltozással, a fenntartható energiával és az
információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó kihívásokkal
foglalkoznak. A „Horizont 2020” keretében további öt TIT létrehozását tervezik
az egészséges életmód és az aktív időskor, a nyersanyagok, a jövő élelmiszerei,
a hozzáadott értéket előállító gyártás, valamint a városi mobilitás innovációs
területén. Még nincs tervben egy speciálisan a kék gazdasággal foglalkozó TIT
létrehozása. A stratégiai innovációs tervnek és az EIT módosított jogalapjának a
2020-at követő időszakra történő kidolgozásával összefüggésben a Bizottság
meg fogja vizsgálni, hogy egy ilyen TIT-nek 2020 után való létrehozása hasznos
lehet-e a kék gazdaság számára.
5.
Következtetés
Az innováció a kék gazdaság fejlődéséhez az EU-ban
nem csak a növekedés ösztönzése és a munkahelyteremtés révén járulhat hozzá,
hanem azáltal is, hogy életben tartja a tengeri erőforrások kereskedelmi célú
hasznosításának állami támogatását, és egyúttal a tengeri környezet védelmét is
szolgálja. Mivel egy olyan évszázad elején vagyunk, amelyre jelentős hatást
gyakorol az, hogy hogyan tudjuk óceánjainkat és azok erőforrásait kezelni,
lényeges, hogy konkrét lépéseket tegyünk a tengerekkel kapcsolatos tudás
fejlesztése irányában, és technológiákat alakítsunk ki annak érdekében, hogy
gazdasági potenciáljukat fenntartható módon fejleszthessük. E közlemény az alábbi intézkedésekre vonatkozó
javaslatokat tartalmaz: Intézkedés || Határidők Egy olyan – az EMODNET, az adatgyűjtési keret, a Copernicus és a WISE-Marine köré épülő – fenntartható eljárás kialakítása, amely biztosítja, hogy a tengeri adatok könnyen hozzáférhetők, interoperábilisak és felhasználási korlátozásoktól mentesek legyenek || 2014-től kezdődően Az európai vizek teljes tengerfenekéről készült többfelbontású térkép létrehozása || 2020. január Az egész „Horizont 2020”-at átfogó, a tengerkutatással, valamint az államilag finanszírozott tengerkutatási projektekkel foglalkozó információs platform létrehozása || 2015. december 31-e előtt A Kék Gazdaság Üzleti és Tudományos Fórumának (Blue Economy Business and Science Forum) létrehozása || A tengerek európai napjának 2015. évi első ülése A tengeri ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség kialakításának ösztönzése || 2014–2016 A Bizottság érdeklődéssel várja az Európai
Parlament, a Tanács és más intézmények e közleménnyel kapcsolatos véleményét. [1] Kék növekedés. A fenntartható tengergazdálkodási és
tengergazdasági növekedés lehetőségei. COM(2012) 494. [2] Blue Growth Scenarios and drivers for sustainable growth
from the oceans, seas and coasts (Kék növekedés - Az óceánokhoz, a tengerekhez,
és a tengerparti területekhez kapcsolódó fenntartható növekedéssel foglalkozó
forgatókönyvek és e növekedés mozgatórugói), végleges jelentés, 2012.
augusztusi MARE/2010/01 pályázati felhívás. [3] Kék energia. Az európai tengerekben és óceánokban rejlő
energia potenciáljának kiaknázásához szükséges intézkedések 2020-ig és azon
túl, COM(2014) 8. [4] A 2013/33/EU irányelvvel módosított 1999/32/EK irányelv.
A kénkibocsátást ellenőrző területeken (SECA) (az EU-ban: Balti-tenger,
Északi-tenger) a hajózási tüzelőanyagok kéntartalmát 2015-ig 1,50 %-ról 0,10
%-ra, más területeken pedig 2020-ig 3,5 %-ról 0,50 %-ra csökkentik. [5] A 2008/56/EK irányelv a tengeri környezetvédelmi
politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról
(tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv). [6] Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése:
Innovatív Unió, COM(2010) 546 végleges. [7] Az Európai Bizottság sajtóközleménye: MEMO/13/393, 2013.
május 2. [8] A 2014. évi éves növekedési jelentés, COM(2013) 800. [9] A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv
(2008/56/EK) előírásának megfelelően a jó környezeti állapot és más környezeti
politikák megvalósítása. [10] Forrás: Preparatory Actions for European Marine
Observation and Data Network (Az európai tengeri megfigyelési és adathálózat
előkészítő intézkedései). „MARE/2009/07 – Seabed Mapping – SI2.563144” jelzésű
szolgáltatási szerződés 6 000 tengerfenéki felmérés alapján, amelyek
közül mintegy 1 000-et nagy felbontású többsugaras eszközzel végeztek. [11] Az e közleményt kísérő, „A tengerekkel kapcsolatos tudás
2020 kezdeményezés ütemterve” című dokumentum az előnyökről szóló becslést
tartalmaz. [12] Az irányelv végrehajtásának első köréről szóló, „A tengervédelmi
stratégiáról szóló keretirányelv (2008/56/EK) végrehajtásának első szakasza, Az
európai Bizottság értékelése és útmutatója (COM(2014) 097)” című
jelentésében a Bizottság azonosította a tagállamok által a tengervizeik
állapotáról végzett értékelések hiányosságait. [13] Zöld könyv: A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a
tengerfenék feltérképezésétől az óceán-előrejelzésig, COM(2012) 473, augusztus
29. [14] Nyílt adatok – az innováció, a növekedés és az átlátható
kormányzás motorja, COM(2011) 882. [15] http://emodnet.eu/ [16] A Tanács 2008. február 25-i 199/2008/EK rendelete a
halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására
szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati
politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról. [17] Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i
2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra
(INSPIRE) kialakításáról. [18] Az EU közös környezeti információs rendszere
végrehajtásának kilátásai, SWD(2013) 18. [19] Az egész világon alkalmazott úszó mérőműszerek flottája. [20] A Tanács 2009. június 25-i 723/2009/EK rendelete. [21] Az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos európai uniós politika
kialakítása terén 2008 óta történt haladás és a következő lépések, JOIN(2012)
19. [22] http://www.earthobservations.org/geoss.shtml [23] Az Általános Ügyek Tanácsának integrált tengeri
politikával foglalkozó ülése, Luxembourg, 2013. június 24. [24] Az Európai Parlament jelentése: A tengerekkel kapcsolatos
tudás 2020: a tengerfenék halászati célú feltérképezésének javítása
(2013/2101(INI)) Halászati Bizottság (előadó: Maria do Céu Patrão Neves) [25] A tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás
európai stratégiája: az Európai Kutatási Térségen belüli egységes keretrendszer
a tengerek és óceánok fenntartható hasznosításáért. COM(2008) 534. [26] 1386/2013 határozat. [27] Mint például a nemzeti kapcsolattartó pontok és az
Enterprise Europe Network. [28] A tengerekkel és az óceánokkal foglalkozó közös
programozási kezdeményezés révén. [29] Az Unió hajógyártó iparának érdekeltjei által készített
Leadership 2020 jelentés szerint a termékek egyre növekvő összetettsége
következtében megnőtt a magasan képzett személyzet iránti igény. Az ipar nagy
része ennek következtében a képzett személyzet jelentős hiányával küzd, ami a
növekedés útjában áll. [30] Az európai képesítési keretrendszer (EKKR) a nemzeti
végzettségeknek az Európa-szerte történő megértését lehetővé tevő
fordítóeszközként szolgál. [31] E kezdeményezés segítségével a készségek és a végzettségek
egyértelművé és könnyen érthetővé válnak.