52014DC0254

1. Bevezetés

A Bizottság 2011-ben elfogadta a kék növekedésről szóló közleményt[1], amelyből kiderül, hogy Európa tengerpartjai, tengerei és óceánjai rendelkeznek az ahhoz szükséges potenciállal, hogy a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés fő forrásaivá váljanak[2], ami hozzájárulhat az „Európa 2020” stratégia megvalósításához és előmozdíthatja bolygónk erőforrásainak hatékonyabb kiaknázását. A közlemény különös figyelmet szentel bizonyos újonnan alakuló iparágaknak. A Bizottság 2014 januárjában bemutatta az óceánból nyert energia potenciáljával kapcsolatos megvalósítási tervét[3], majd ezt követően a növekedés szűk keresztmetszeteinek azonosítása és azok feloldási lehetőségeinek megtalálása érdekében létrehozta az Óceánenergetikai Fórumot.

A kék gazdaság minden ágazatában végzett innováció nagy jelentőségű annak növekedési és munkahelyteremtési potenciálja megteremtése céljából. Az innovációnak továbbá jelentős környezeti hasznai lehetnek. Ennek realizálása például az ökoinnováció révén lehetséges, ideértve többek között a hajók kénkibocsátásának csökkentését[4] a kipufogógázt hatékonyabban tisztító fedélzeti berendezések, a tisztább hagyományos tüzelőanyagok vagy az alternatív tüzelőanyag-források alkalmazásával. Az innováció segítheti a költséghatékony tengervédelmi intézkedések kialakítását is, ami hozzájárulhat a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv[5] végrehajtásához.

Az Unió „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezése[6] már jelenleg is hozzájárul az innovációbarát környezet kialakításához. A kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) a versenyképességi és innovációs keretprogram támogatja, amely 2007–2012 között több mint 15 milliárd EUR-t mobilizált[7]. Az új, 79 milliárd EUR értékű „Horizont 2020” program az Unió eddigi legnagyobb kutatási és innovációs programjává vált, és megerősített intézkedéseket tartalmaz kkv-k támogatására. Ezenfelül az európai strukturális és beruházási alapok jelentős részét szentelik az innovációnak.

Azonban az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés által azonosított számos gyengeséget is meg kell szüntetni, amelyek a következők: a tudás alulfinanszírozottsága, a finanszírozáshoz való nehéz hozzájutás, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok magas költségei, a lassú haladás az interoperábilis szabványok irányában, a közbeszerzés nem hatékony alkalmazása és az átfedések a kutatásban. A Bizottság 2014-es éves növekedési jelentéséből[8] is az derül ki, hogy az innováció terén a köz- és a magánszféra együttműködése még nem kielégítő, valamint hogy a kutatási eredmények az árukban és szolgáltatásokban nem jelennek meg, és a növekvő készséghiány hátrányosan érinti a tudásintenzív ágazatokat.

A kék gazdaság európai potenciáljának fejlesztése érdekében a tagállamoknak olyan politikákat és helyi megoldásokat kell alkalmazniuk, amelyek hatékonyan szüntetik meg e korlátokat. A Bizottság az európai szemeszterrel összefüggésben biztosítani fogja, hogy a tagállamok nemzeti reformterveinek általános politikái tükrözzék a kék növekedés prioritásait.

Azonban kiegészítő intézkedésekre is szükség van. A Bizottság ezért meg fogja vizsgálni, hogy az alábbi, a kék gazdasággal összefüggő kérdések hogyan kezelhetők uniós szintű intézkedésekkel:

– az óceánjaink állapotához, a tengerfenék erőforrásaihoz, a tengeri élethez, az élőhelyek és az ökoszisztémák kockázataihoz kapcsolódó ismeretek és adatok hiányosságai;

– a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás diffúz erőfeszítései, amelyek gátolják az interdiszciplináris ismeretszerzést, valamint a kulcsfontosságú technológiai és innovatív üzleti ágazatokban lelassítják a technológiai áttörés folyamatát;

– a tengeri környezetben az új technológiák alkalmazására képes tudósok, mérnökök és szakemberek hiánya.

E dokumentum az említett három terület problémáinak megoldását célzó bizottsági terveket tartalmazza.

2. A tengerekkel kapcsolatos tudás és a tengerfenék feltérképezése

A kék gazdaság innovációját korlátozza a tengerrel, a tengerfenékkel és az ottani életformákkal kapcsolatos ismeretek hiánya. A kék gazdaság növekedését ösztönzi, ha tengereinkről bővebb ismeretekkel rendelkezünk, beleértve az erőforrásainak jobb megismerését, azok felhasználási lehetőségének jobb megértését, a környezeti célok[9] teljesítésével párhozamosan.

 1. ábra: Azon kiválasztott európai tengeri medencék százalékos aránya, amelyekről nem készült felmérés[10]

Az elmúlt évtizedekben jelentős beruházások történtek az óceánmegfigyelő rendszerek területén. Ezek a modellezés adatainak további felhasználásával a tengerkutatás és az időjárás-előrejelzés javulását eredményezték. A megfigyelési adatok nyilvánosságra hozásának eljárásai is javultak.

A tengerfenék megfigyelésével és felmérésével foglalkozó, vízrajzi, geológiai és biológiai kutatásokat végző közösségek Európában megtették az első lépéseket erőfeszítéseik egyesítésére, de e téren van még tennivaló. Az eredmény a tengerfenék fő jellemzőinek hiányos ismeretét mutatja: a tengerfenék mintegy 50 %-án nem végeztek nagy felbontású batimetrikus felméréseket (lásd a fenti 1. ábrát), és még ennél jóval nagyobb arányban hiányzik a tengerfenéki élőhelyek és közösségek feltérképezése.

Ezenfelül a tengerfenék felmért részének adatai nem érhetők el egyszerűen. A különféle tengeri adatok több különböző szervezet birtokában vannak. Annak kiderítése, hogy az adatok hol találhatók, valamint azok felhasználásának engedélyeztetése időigényes és költséges. Felmérések azt mutatják, hogy az adatok elérhetőbbé és hozzáférhetőbbé tétele mind a köz- mind pedig a privát szféra felhasználói számára előmozdítja az innovációt és a versenyt.

Becslések szerint az Unión belüli közszervezetek birtokában lévő jó minőségű tengeri adatok széles körben hozzáférhetővé tétele a termelékenységet évente 1 milliárd EUR feletti összeggel javítaná[11]. A tenger viselkedéséről és a tengerfenék geológiájáról szóló információk könnyebben elérhetővé tétele révén fokozódna az innováció a kék gazdaságban. Az innováció megerősítéséből származó haszon évi 200–300 millió EUR nagyságrendű lehetne. Ezenfelül a jobb minőségű és könnyebben elérhető tengeri adatok elősegítenék a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtását[12]. Ez a köz- és a magánszférában segítené a tengerrel kapcsolatos kockázatok és bizonytalanságok – például időjárás, nagy szállítási balesetek, tengerszennyezés vagy a kritikus infrastruktúra elvesztése – kezelését.

A Bizottság ennek érdekében egy fenntartható folyamatot hozott létre, amelynek célja, hogy a tengeri adatok könnyen hozzáférhetők, interoperábilisak és felhasználási korlátozásoktól mentesek legyenek, ami azt a célt szolgája, hogy kiemelt kezdeményezésként 2020-ig elkészüljön az európai vizekre vonatkozóan a teljes tengerfenék és a felette lévő vízoszlop többfelbontású térképe[13]. Ennek elérését támogatja:

– az európai tengeri megfigyelési és adathálózat (EMODNET) javítása. Ez részét képezi az Unió nyitott adatokra vonatkozó kezdeményezésének[14], ezenkívül a tengerfenék feltérképezése adatokkal szolgál a tengerfenék felett elhelyezkedő vízoszlop fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságairól is. Több mint 100 európai szervezet dolgozik együtt a tengeri adataik végfelhasználók számára történő hozzáférhetőbbé, interoperábilisabbá és hasznosabbá tételén. Az adatok már jelenleg is elérhetők egy közös internetportálon[15], és az Unió vizeinek tengerfenekét mutató, 2016-ra elkészülő alacsony felbontású térkép felbontását folyamatosan javítják;

– adatrendszerek integrálása. Három további uniós kezdeményezés – a Copernicus tengeri szolgáltatás, a halászati adatgyűjtés kerete[16], valamint a tengerekre alkalmazott európai vízügyi információs rendszer (WISE-Marine) – környezeti adatait bevonják az EMODNET-be olyan közös szabványok alkalmazásával, mint például az INSPIRE[17], a közös környezeti információs rendszer[18] elveinek megfelelően. Az olyan megosztott kutatási infrastruktúrák, mint például az Euro-Argo[19] és az európai multidiszciplináris tengerfenék- és vízoszlop-megfigyelő szervezet (European Multidisciplinary Seafloor and Water Column Observatory), amelyek jelenleg az európai kutatási infrastruktúra-konzorcium jogi keretén[20] belül konszolidálás alatt állnak, szintén fognak adatot szolgáltatni az EMODNET-be;

– a magánvállalkozások által gyűjtött nem bizalmas adatoknak, különösen az engedélyezési követelmények és a környezeti hatásvizsgálatok adatainak az EMODNET-be való felvételének előmozdítása;

– az európai kutatási programért felelős konzorciumok ösztönzése arra, hogy nyilvános hozzáférést biztosítsanak a tengeri adataikhoz, többek között az EMODNET-en keresztül;

– az európai tengeri medencék megfigyelő rendszereinek, mintavételi programjainak és megfigyelési prioritásainak stratégiai koordinációját szolgáló mechanizmus kidolgozása az Európai Tengerügyi és Halászati Alaptól érkező támogatás segítségével. Ez Európa sarkvidéki politikájának[21] kialakításához is hozzá fog járulni, például az olyan területek azonosítása révén, ahol a víz mélységének bizonytalansága korlátozza a navigációt az újonnan jégmentessé vált vizeken.

Ezek az erőfeszítések együttesen növelni fogják a kék gazdaság köz- és magánszereplői innovációba való beruházásának mértékét. Erősíteni fogják továbbá az Európai Unió pozícióját nemzetközi szinten, például a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszerén belül (GEOSS)[22].

E közleményt a Tanács[23] és a Parlament[24] kérésére a tengeri tudás és a tengerfenék feltérképezési folyamatának mérföldköveit és ütemtervét meghatározó szolgálati munkadokumentum kíséri.

3. Tengerkutatási információs platform

Jelentős előrelépés történt azóta, hogy a Bizottság 2008-ban elfogadta a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás európai stratégiáját[25]. A hetedik kutatási keretprogram (2007–2013) keretében a Bizottság átlagosan mintegy évi 350 millió EUR-val járult hozzá a tengerkutatáshoz és a tengerhasznosítási célú kutatáshoz.

Ezenfelül, amint azt a 2. ábra mutatja, a tengerkutatás jelentős részét a tagállamok programjai keretében végezték.

2. ábra: A kiválasztott tagállamoknak és az EU-nak a tengerkutatásra fordított becsült kiadásai (2011) Forrás: JPI Oceans

A „Horizont 2020” keretében végzett kutatás arra összpontosít, hogy az új technológiák hogyan képesek a tengeri erőforrásokat produktív módon felhasználni, a fenntartható növekedést megteremteni és munkahelyeket létrehozni, miközben biztosítja azt is, hogy az erőforrásokat a jövő nemzedékei is használhassák.

A tengerkutatás szektorokat átfogó jellege és az egyik terület felfedezéseinek más területeken való alkalmazhatósága miatt a „A jövő óceánjai” kezdeményezés 31 projektet támogatott, amelyek uniós összértéke közel 195 milliárd EUR volt. A szektorokat átfogó megközelítés tovább folytatódik a „Horizont 2020” kék növekedésre összpontosító területén, amelynek 2014–2015 közötti költségvetése 145 millió EUR, amelyből 8 millió EUR a kkv-k számára van fenntartva.

A „Horizont 2020” program keretében további lehetőségek állnak tengerkutatás előtt – olyan területeken, mint például az élelmiszer-biztonság, az energia, a szállítás, az anyagok, az információs technológia és a kutatási infrastruktúra.

Annak érdekében, hogy a tagállamok és a „Horizont 2020” stratégiai kutatási és innovációs ütemterve között biztosított legyen a komplementaritás, a Bizottság szorosan együttműködik az „Egészséges és termékeny tengerek és óceánok” elnevezésű közös programozási kezdeményezéssel, amelyet azért hoztak létre, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára nemzeti tengerkutatási programjaik összehangolását. Ez javítani fogja a környezeti politikához kapcsolódó ismereteket és a politika tudományos alapjait, ami a hetedik környezetvédelmi cselekvési program[26] első számú célkitűzése.

A magánszféra is jelentős mértékben támogatja a Bizottságot a „Horizont 2020” keretében szükséges kutatások meghatározásában a jelenlegi olyan ágazatspecifikus kezdeményezések révén, mint például a LeaderShip 2020, a Waterborne Platform, az akvakultúra-platform és az európai fenntartható hajózási fórum. A kék gazdaságban közös érdekekkel rendelkező ipari ágazatok, nem kormányzati szervezetek és más érintettek között további ötletek és kutatási eredmények megosztási lehetőségének megvizsgálása céljából létrehozásra kerül a Kék Gazdaság Üzleti és Tudományos Fórum (Blue Economy Business and Science Forum).  Első ülésére a tengerek európai napjának a görögországi Piraeusban megrendezésre kerülő 2015. évi  rendezvényeihez kapcsolódva kerül sor.

A kék növekedés előtt álló számos kihívás globális természetű – mint például az óceánok savasodása –, és legjobban nemzetközi szinten oldható meg. Ezenfelül egyes alapot szolgáltató kutatásokra előnyösen hat a nemzetközi koordináció. A „Horizont 2020” fokozza a nemzetközi együttműködést azáltal, hogy a nemrégiben aláírt galwayi nyilatkozatra és a Kanada, az USA és az EU között létrehozott atlanti-óceáni kutatási szövetségre (Canada-EU-US Atlantic Ocean Research Alliance) épít.

Az új kutatási lehetőségek széles körű hozzáférhetőségének biztosítása, valamint a nemzeti szinten finanszírozott kutatási tevékenységek és a „Horizont 2020” szinergiájának növelése érdekében a Bizottság a jelenlegi információs rendszerre[27] fog építeni, és azt ki fogja egészíteni az egész „Horizont 2020” programot átfogó tengerkutatási információs platform létrehozásával, valamint együtt fog működni a tagállamokkal[28] a nemzeti szinten finanszírozott kutatási projektek információinak beszerzése céljából. Ez hozzáférést biztosít a kutatási projektek eredményeihez, ami gyorsíthatja az új ötleteknek az ipar által való átvételét.  Hozzájárul ahhoz, hogy a kutatás közfinanszírozása a vállalkozások innovációi formájában kifizetődjön.

4. A kék gazdaság számára szükséges készségek

A kék gazdaságban a növekedéshez szükség van olyan, megfelelően képzett munkaerőre, amely képes a mérnöki és számos egyéb más tudományterület legújabb technológiáinak alkalmazására[29]. Jelenleg készséghiány tapasztalható, amelyre megoldást kell találni.

Az alábbi ábra a tengeriszélenergia-ágazatban tapasztalható készséghiányt mutatja 2030-ig.

3. ábra: A tengeriszélenergia-ágazatban tapasztalható készséghiány 2013–2030 között (forrás: TPWind survey)

A Marie Curie-fellépés a fő támogatója a Horizont 2020 keretében az emberi erőforrásoknak a kutatás és innováció minden területén. A Marie Curie-fellépés, amely a kutatói készségek hosszú távú kialakítására koncentrál, a kutatási kiválóságot a mobilitással, képzési és vonzó karrierlehetőségekkel ötvözi. A kutatók alkalmazhatóságának érdekében, valamint hogy készségeik a munkaerő-piaci követelményekkel jobban összeegyeztethetővé váljanak, a Marie Curie-fellépés arra ösztönzi a kutatókat, hogy karrierjük korai szakaszától kezdődően nem akadémiai környezetben dolgozzanak. Ezek az intézkedések elősegítik a felsőoktatás és az ipar közötti fenntartható együttműködést, többek között azáltal, hogy biztosítják a kutatók számára karrierjük alakulása során a kis- és nagyvállalatok széles skálájában való részvételt. A Marie Curie-fellépés alulról építkező jellegű és nem határoz meg speciális tudományterületet. A 2007–2013 közötti időszakban a Marie Curie-fellépést megelőző program közel 165 millió EUR-t juttatott 374 tengeri és tengerhasznosítási témával foglalkozó kutatás számára (beleértve a sarkvidéki kutatást). E projektek közül 39-et a nem akadémiai ágazat részvételével valósítottak meg. Különösen azt kell kiemelni, hogy számos projekt esetében Európán kívüli tudományos együttműködésre is sor került.

A mobilitás megkönnyítése érdekében szükséges, hogy  a készségek, a kompetenciák és a végzettségek elismerésének és átláthatóságának javítására irányuló uniós intézkedések és  az ezekkel összefüggő eszközök, mint például az európai képesítési keretrendszer[30], a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásának (ESCO) portálja, az Europass[31], valamint a minőségbiztosítási és hitelrendszerek figyelembe vegyék a kék gazdaság követelményeit.

A kék gazdaságban a készségek fejlesztésének, valamint a felsőfokú képzés és a privát szektor közötti szorosabb együttműködésnek egy további lehetősége az Erasmus program keretében kialakított, tudásfejlesztési szövetségekből álló új rendszer. A tudásfejlesztési szövetségek olyan strukturált partnerségek, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a felsőoktatást és a vállalkozásokat azzal a céllal, hogy ösztönözzék a felsőoktatásban, valamint a felsőoktatás révén végbemenő innovációt.

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség is hozzájárulhat ahhoz, hogy az általános és a szakképzés, valamint a munkaerőpiac egymáshoz közeledjen. 2013-ban az EU az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek négy kísérleti projektjét támogatta, hogy az ipari ágazatok, valamint az általános és szakképzés rendszerének kialakításában, akkreditálásában, megvalósításában és értékelésében részt vevő testületek közötti párbeszédet elősegítse. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek célja olyan közös oktatási tervek és módszerek kialakítása és megvalósítása, amelyek a tanulók számára a munkaerőpiacon szükséges készségeket közvetítik. A Bizottság arra ösztönzi a kék gazdaság érintettjeit, hogy hozzanak létre tudásfejlesztési szövetségeket és tengeri ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeket.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és annak tudományos és innovációs társulásai (TIT) összehozzák a felsőoktatás, a kutatás és a vállalkozások szereplőit, hogy a tudásháromszög teljes integrációja révén ösztönözzék az innovációt. Az EIT ezidáig hat TIT-et hozott létre, amelyek az éghajlatváltozással, a fenntartható energiával és az információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó kihívásokkal foglalkoznak. A „Horizont 2020” keretében további öt TIT létrehozását tervezik az egészséges életmód és az aktív időskor, a nyersanyagok, a jövő élelmiszerei, a hozzáadott értéket előállító gyártás, valamint a városi mobilitás innovációs területén. Noha még nincs tervben egy speciálisan a kék gazdasággal foglalkozó TIT létrehozása, a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy egy ilyen TIT-nek 2020 után való létrehozása hasznos lehet-e a kék gazdaság számára.

5. Következtetés

Az innováció a kék gazdaság fejlődéséhez az EU-ban nem csak a növekedés ösztönzése és a munkahelyteremtés révén járulhat hozzá, hanem azáltal is, hogy életben tartja a tengeri erőforrások kereskedelmi célú hasznosításának állami támogatását, és egyúttal a tengeri környezet védelmét is szolgálja. Mivel egy olyan évszázad elején vagyunk, amelyre jelentős hatást gyakorol az, hogy hogyan tudjuk óceánjainkat és azok erőforrásait kezelni, lényeges, hogy konkrét lépéseket tegyünk a tengerekkel kapcsolatos tudás fejlesztése irányában, és technológiákat alakítsunk ki annak érdekében, hogy gazdasági potenciáljukat fenntartható módon fejleszthessük.

E közlemény az alábbi intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tartalmaz:

Intézkedés || Határidők

Egy olyan – az EMODNET, az adatgyűjtési keret, a Copernicus és a WISE-Marine köré épülő – fenntartható eljárás kialakítása, amely biztosítja, hogy a tengeri adatok könnyen hozzáférhetők, interoperábilisak és felhasználási korlátozásoktól mentesek legyenek || 2014-től kezdődően

Az európai vizek teljes tengerfenekéről készült többfelbontású térkép létrehozása || 2020. január

Az egész „Horizont 2020”-at átfogó, a tengerkutatással, valamint az államilag finanszírozott tengerkutatási projektekkel foglalkozó információs platform létrehozása || 2015. december 31-e előtt

A Kék Gazdaság Üzleti és Tudományos Fórumának (Blue Economy Business and Science Forum) létrehozása || A tengerek európai napjának 2015. évi első ülése

A tengeri ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség kialakításának ösztönzése || 2014–2016

A kék gazdasággal foglalkozó tudományos és innovációs társulás létrehozásának vizsgálata || 2014–2016

A Bizottság érdeklődéssel várja az Európai Parlament, a Tanács és más intézmények e közleménnyel kapcsolatos véleményét.

[1]               Kék növekedés. A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei. COM(2012) 494.

[2]               Blue Growth Scenarios and drivers for sustainable growth from the oceans, seas and coasts (Kék növekedés - Az óceánokhoz, a tengerekhez, és a tengerparti területekhez kapcsolódó fenntartható növekedéssel foglalkozó forgatókönyvek és e növekedés mozgatórugói), végleges jelentés, 2012. augusztusi MARE/2010/01 pályázati felhívás.

[3]               Kék energia. Az európai tengerekben és óceánokban rejlő energia potenciáljának kiaknázásához szükséges intézkedések 2020-ig és azon túl, COM(2014) 8.

[4]               A 2013/33/EU irányelvvel módosított 1999/32/EK irányelv. A kénkibocsátást ellenőrző területeken (SECA) (az EU-ban: Balti-tenger, Északi-tenger) a hajózási tüzelőanyagok kéntartalmát 2015-ig 1,50 %-ról 0,10 %-ra, más területeken pedig 2020-ig 3,5 %-ról 0,50 %-ra csökkentik.

[5]               A 2008/56/EK irányelv a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv).

[6]               Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió, COM(2010) 546 végleges.

[7]               Az Európai Bizottság sajtóközleménye: MEMO/13/393, 2013. május 2.

[8]               A 2014. évi éves növekedési jelentés, COM(2013) 800.

[9]               A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (2008/56/EK) előírásának megfelelően a jó környezeti állapot és más környezeti politikák megvalósítása.

[10]             Forrás: Preparatory Actions for European Marine Observation and Data Network (Az európai tengeri megfigyelési és adathálózat előkészítő intézkedései). „MARE/2009/07 – Seabed Mapping – SI2.563144” jelzésű szolgáltatási szerződés 6 000 tengerfenéki felmérés alapján, amelyek közül mintegy 1 000-et nagy felbontású többsugaras eszközzel végeztek.

[11]             Az e közleményt kísérő, „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020 kezdeményezés ütemterve” című dokumentum az előnyökről szóló becslést tartalmaz.

[12]             Az irányelv végrehajtásának első köréről szóló, „A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (2008/56/EK) végrehajtásának első szakasza, Az európai Bizottság értékelése és útmutatója (COM(2014) 097)” című jelentésében a Bizottság azonosította a tagállamok által a tengervizeik állapotáról végzett értékelések hiányosságait.

[13]             Zöld könyv: A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a tengerfenék feltérképezésétől az óceán-előrejelzésig, COM(2012) 473, augusztus 29.

[14]             Nyílt adatok – az innováció, a növekedés és az átlátható kormányzás motorja, COM(2011) 882.

[15]             http://emodnet.eu/

[16]             A Tanács 2008. február 25-i 199/2008/EK rendelete a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról.

[17]             Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról.

[18]             Az EU közös környezeti információs rendszere végrehajtásának kilátásai, SWD(2013) 18.

[19]             Az egész világon alkalmazott úszó mérőműszerek flottája.

[20]             A Tanács 2009. június 25-i 723/2009/EK rendelete.

[21]             Az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos európai uniós politika kialakítása terén 2008 óta történt haladás és a következő lépések, JOIN(2012) 19.

[22]             http://www.earthobservations.org/geoss.shtml

[23]             Az Általános Ügyek Tanácsának integrált tengeri politikával foglalkozó ülése, Luxembourg, 2013. június 24.

[24]             Az Európai Parlament jelentése: A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a tengerfenék halászati célú feltérképezésének javítása (2013/2101(INI)) Halászati Bizottság (előadó: Maria do Céu Patrão Neves)

[25]             A tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás európai stratégiája: az Európai Kutatási Térségen belüli egységes keretrendszer a tengerek és óceánok fenntartható hasznosításáért. COM(2008) 534.

[26]             1386/2013 határozat.

[27]             Mint például a nemzeti kapcsolattartó pontok és az Enterprise Europe Network.

[28]             A tengerekkel és az óceánokkal foglalkozó közös programozási kezdeményezés révén.

[29]             Az Unió hajógyártó iparának érdekeltjei által készített Leadership 2020 jelentés szerint a termékek egyre növekvő összetettsége következtében megnőtt a magasan képzett személyzet iránti igény. Az ipar nagy része ennek következtében a képzett személyzet jelentős hiányával küzd, ami a növekedés útjában áll.

[30]             Az európai képesítési keretrendszer (EKKR) a nemzeti végzettségeknek az Európa-szerte történő megértését lehetővé tevő fordítóeszközként szolgál.

[31]             E kezdeményezés segítségével a készségek és a végzettségek egyértelművé és könnyen érthetővé válnak.