10.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 6/18

1.

A brüsszeli székhelyű ENIAC Közös Vállalkozást (Nanoelektronikára Irányuló Közös Technológiai Kezdeményezést Megvalósító Európai Közös Vállalkozás) 2007 decemberében hozták létre (1), tízéves időszakra.

2.

A Közös Vállalkozás fő célkitűzése, hogy a nanoelektronikai szempontból alapvető kompetenciák különféle alkalmazási területeken történő kifejlesztésének érdekében kutatási ütemtervet szabjon meg és hajtson végre, erősítve ezzel az európai versenyképességet és fenntarthatóságot, serkentve új piacok és társadalmi alkalmazások létrejöttét (2).

3.

A Közös Vállalkozás alapító tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, Belgium, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság, továbbá az Európai Nanoelektronikai Tevékenységeket Összefogó Egyesület (AENEAS). Tagja lehet az ENIAC Közös Vállalkozásnak bármely más olyan tagállam és társult ország, illetve egyéb ország vagy jogalany is, amely képes pénzügyileg érdemben támogatni a Közös Vállalkozás céljainak elérését.

4.

Az ENIAC Közös Vállalkozás működési költségeihez, illetve kutatási tevékenységeihez az Európai Unió – a hetedik kutatási keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 450 millió euróval járul hozzá (3). Az AENEAS maximum 30 millió euróval járul hozzá a Közös Vállalkozás működési költségeihez. Az ENIAC tagállamai a működési költségekhez egyrészt természetben járulnak hozzá (pl. a gyakorlatban segítik a projektek végrehajtását), másrészt az uniós pénzügyi hozzájárulásnak legalább 1,8-szeresét adják. Természetbeni hozzájárulásokat várnak el a projektekben részt vevő kutatási szervezetektől is. A kutatási projektekben részt vevő szervezetek kötelesek legalább a bizottsági, illetve tagállami hozzájárulásoknak megfelelő összegű természetbeni hozzájárulást nyújtani.

5.

A Közös Vállalkozás 2010. július 26. óta pénzügyileg önálló.

6.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók vizsgálatát, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

7.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkének (1) bekezdése alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az ENIAC Közös Vállalkozás éves beszámolóját (4), amely a 2010. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (6) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

8.

Ennek a megbízhatósági nyilatkozatnak az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (7) 185. cikkének (2) bekezdése értelmében az Európai Parlament és a Tanács a címzettje.

9.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (8). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (9), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (10).

10.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára a Közös Vállalkozás éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

11.

A Számvevőszék az IFAC és az ISSAI (11) nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék megfeleljen bizonyos etikai és szakmai követelményeknek és az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot nyerhessen arra nézve, hogy a beszámoló nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

12.

A számvevőszéki ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a vezetés által készített számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

13.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

14.

A Számvevőszék véleménye szerint a Közös Vállalkozás éves beszámolója minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

15.

A Közös Vállalkozás utólagos ellenőrzési stratégiáját (12) az irányító testület 2010. november 18-i határozatával fogadta el. Ez a stratégia az egyik legfontosabb kontrollmechanizmus (13) az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének értékelésére. A tagállamok nemzeti támogatási hatóságai által kiadott költségelfogadási nyilatkozatokkal kapcsolatban végrehajtott kifizetések 6,8 millió EUR-t tettek ki, ami az összes operatív kiadás 45 %-át jelenti. Az utólagos ellenőrzési stratégia végrehajtása 2011-ben kezdődött meg.

16.

A projektek költségigényléseinek ellenőrzését a tagállamok nemzeti támogatási hatóságainak delegálták. A nemzeti támogatási hatóságokkal aláírt igazgatási megállapodások nem tartalmazzák az utólagos ellenőrzések gyakorlati előírásait. A számvevőszéki ellenőrzés végéig (2012. szeptember) a Közös Vállalkozás nem kapott elégséges információkat a nemzeti támogatási hatóságok ellenőrzési stratégiájára vonatkozóan (14), és nem volt módja annak megítélésére, hogy az utólagos ellenőrzési stratégia elegendő bizonyossággal szolgál-e a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére nézve (15). Ezenkívül a nemzeti támogatási hatóságok nem végeztek utólagos ellenőrzéseket a 2011 végéig kifizetett támogatásokra vonatkozóan.

17.

A Közös Vállalkozás utólagos ellenőrzési stratégiájáról rendelkezésre álló információk nem elégségesek annak megállapításához, hogy ez a kulcsfontosságú kontrollmechanizmus eredményesen működik-e.

18.

A Számvevőszék véleménye szerint – a 15–17. bekezdésben foglalt, a korlátozó vélemény alapjául szolgáló megállapítások lehetséges hatásainak kivételével – a Közös Vállalkozásnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

19.

A 20–33. bekezdésben szereplő alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

20.

A 2011-es végleges költségvetés 66 millió EUR összegű kötelezettségvállalási és 35 millió EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott. A rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 97 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 48 % volt (16). Az operatív tevékenységekre rendelkezésre álló 63,6 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatból 20,1 millió EUR összeget globális kötelezettségvállalásként használtak fel a 2011. évi ajánlattételi felhívások első körében, valamint további 42,2 millió EUR-t használtak fel globális kötelezettségvállalásként a 2011. évi ajánlattételi felhívások második körében.

21.

A felhasználatlan előirányzatok visszavonása terén hiányosságok mutatkoztak a megfelelő eljárásokra és kontrollra vonatkozóan. Csak 2012 januárjában vontak vissza olyan előirányzatokat, amelyeket 2010, illetve 2011 végéig kellett volna felhasználni. Nem vonták vissza a 2010-es költségvetésből az operatív tevékenységek költségvetési sorban található 2,8 millió EUR-t kitevő felhasználatlan globális kötelezettségvállalást, amelynek végső felhasználási határideje 2011. december 31. volt.

22.

A 2008-as, 2009-es és 2010-es pályázati felhívások eredményeként összesen 107,9 millió EUR összegben írtak alá támogatási szerződéseket, ami a Közös Vállalkozás kutatási tevékenységeire vonatkozó maximális uniós hozzájárulás 25 %-át teszi ki (17). 2011-ben két pályázati felhívást írtak ki 62,3 millió EUR értékben, de a támogatási szerződések aláírása még folyamatban volt. 2012-ben két további pályázati felhívást írtak ki 84,5 millió EUR értékben. 2013 során 185,3 millió EUR (42 %) költségvetéssel kellene kiírni pályázati felhívásokat ahhoz, hogy teljes mértékben fel lehessen használni a rendelkezésre álló 440 millió eurós uniós hozzájárulást.

23.

A Közös Vállalkozás még nem alakított ki teljes mértékben hatékony és eredményes belsőkontroll-rendszereket, illetve pénzügyi információs rendszereket. Ez a pénzügyi beszámolót illetően jelentős hibákat és késedelmeket okozott, amelyeket a végleges beszámoló elfogadása előtt kijavítottak.

24.

A Közös Vállalkozás számvitelért felelős tisztviselője 2020. december 20-án validálta a pénzügyi és számviteli rendszereket (ABAC és SAP), de 2011 során még nem validálta az azok alapját képező, pénzügyi információkat biztosító üzleti folyamatokat, különös tekintettel arra a folyamatra, amelynek révén a tagállami támogatási hatóságoktól beérkező költségigénylések validálására és kifizetésére vonatkozó pénzügyi információk nyerhetők.

25.

Az ENIAC létrehozásáról szóló tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Közös Vállalkozásnak saját belső ellenőrzési részleggel kell rendelkeznie. A belsőkontroll-rendszernek ezt a fontos elemét azonban 2011 végéig még nem hozták létre.

26.

2011-ben a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata kockázatértékelést végzett. A kockázatértékelés eredményei alapján a 2012–2014-es időszakra vonatkozó stratégiai ellenőrzési tervet 2011. november 22-én nyújtották be elfogadásra az irányító testületnek.

27.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának feladatait ismertető szabályzatot az irányító testület 2010. november 18-án fogadta el. A Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatát azonban még nem módosították a keretrendeletnek (18) a Bizottság belső ellenőrének hatáskörére utaló rendelkezésével.

28.

Az ENIAC Közös Vállalkozás alapszabálya kimondja, hogy az ENIAC-tagállamoktól származó pénzügyi hozzájárulásnak összességében az uniós pénzügyi hozzájárulás legalább 1,8-szorosának kell lennie (19), míg a Közös Vállalkozás által nyújtott támogatás a projektek teljes támogatható költségének legfeljebb 16,7 %-át teheti ki. Az első öt pályázati felhívás esetében az ENIAC-tagállamoktól származó pénzügyi hozzájárulás az uniós pénzügyi hozzájárulás 1,55-szörösét tette ki.

29.

Az ENIAC Közös Vállalkozás alapszabályával (20) ellentétben Görögország a tagállami források helyett az EU strukturális alapjának felhasználásával fedezi az ENIAC projektek görög kedvezményezettjeinek nyújtott tagállami hozzájárulást (21). A Közös Vállalkozás hozzájárult az ENIAC projektekben való görög részvétel folytatásához, de a Közös Vállalkozás nem nyújt támogatást görög kedvezményezetteknek, mivel nem megengedett a más uniós forrással történő társfinanszírozás (22).

30.

A Közös Vállalkozás alapszabálya 19. cikkének (4) bekezdése, illetve pénzügyi szabályzatának 40. cikke szerint az ügyvezető igazgatónak éves tevékenységi jelentést kell készítenie. Ez a jelentés feltünteti a műveletek eredményeit, hivatkozva a kitűzött célokra, a műveletekhez kapcsolódó kockázatokra, a biztosított források felhasználására, valamint a belsőkontroll-rendszer hatékonyságára és eredményességére. Megerősíti az éves tevékenységi jelentés azt is, hogy a benne szereplő információk valós és hű képet adnak, hacsak valamely bevételi vagy kiadási területhez kapcsolódó fenntartás nem tájékoztat ettől eltérően.

31.

Az éves tevékenységi jelentés nem ad értékelést a belsőkontroll-rendszer hatékonyságáról és eredményességéről. Az éves tevékenységi jelentést az alábbi hiányosságok jellemzik:

32.

2011-ben a Közös Vállalkozás üzletmenet-folytonossági tervet hozott létre és előrelépést tett az informatikai biztonsági szabályok formalizálása terén. A katasztrófaelhárítási terv véglegesítéséhez további teendőkre van szükség.

33.

A Közös Vállalkozás és a belga hatóságok közötti, a Belgium által biztosítandó irodahelyiségekről, kiváltságokról és mentességekről, valamint egyéb támogatásokról szóló befogadási megállapodást (23)2012. február 2-án aláírták.