52013PC0943

INDOKOLÁS

1.           A Bizottság 1987. április 1-jén úgy határozott[1], hogy szervezeti egységei számára előírja valamennyi jogi aktusnak legkésőbb a tizedik módosítást követő kodifikációját, hangsúlyozva, hogy ez minimumkövetelményként értendő, és az egységeknek törekedniük kell az illetékességi körükbe tartozó jogi aktusok kodifikációjának ennél gyakrabban történő elvégzésére annak érdekében, hogy a jogi aktusok rendelkezései áttekinthetők és könnyen érthetők legyenek.

2.           A Bizottság kezdeményezte a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról szóló, 1987. december 22-i 3954/87/Euratom tanácsi rendelet, a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően a kisebb mennyiségben fogyasztott élelmiszerek radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról szóló, 1989. április 12-i 944/89/Euratom bizottsági rendelet, valamint a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető mértékének megállapításáról szóló, 1990. március 29-i 770/90/Euratom bizottsági rendelet kodifikációját[2], és benyújtotta az erre vonatkozó javaslatot a jogalkotó részére[3]. Az új rendelet azon aktusok helyébe lépne, amelyeknek a rendelkezéseit magába foglalja[4].

3.           A Jogi Szolgálatok Tanácsadó Munkacsoportja, amely a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikálásának érdekében elfogadott gyorsított munkamódszerekről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodás[5] alapján jött létre, 2007. szeptember 27-i véleményében megállapította, hogy a 2. pontban említett javaslat kizárólag kodifikációra vonatkozik, a tárgyát képező jogi aktusok érdemben nem módosulnak.

4.           Az első kodifikációs javaslattal kapcsolatos jogalkotási eljárás során azonban felismerték, hogy a kodifikált szöveg tervezetében szereplő egyik rendelkezés, amely a Tanács végrehajtási hatáskörének fenntartását írja elő, a 3954/87/Euratom rendelet egyik preambulumbekezdése alapján sem indokolt. Tekintettel a Bíróságnak a C-133/06. sz. ügyben 2008. május 6-án hozott ítéletére, szükségesnek bizonyult az említett rendeletet felváltó és hatályon kívül helyező új jogi aktusba egy új preambulumbekezdést beiktatni a végrehajtási hatáskör fenntartásának indokolására. Mivel egy ilyen preambulumbekezdés beiktatása érdemi változtatást jelentene, és ily módon túllépne az egyszerű kodifikáción, szükségesnek bizonyult a jogszabályszövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodás 8. pontjának[6] az ezen pontról szóló közös nyilatkozat[7] figyelembevételével történő alkalmazása.

5.           Ennek fényében a 3954/87/Euratom rendelet, a 944/89/Euratom rendelet és a 770/90/Euratom rendelet kodifikációja az említett módosítás beillesztése érdekében átdolgozássá minősült át, és az erre vonatkozó javaslatot a jogalkotó elé terjesztették[8].

6.           A Jogi Szolgálatok Tanácsadó Munkacsoportja 2010. június 4-i véleményében a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló 2001. november 28-i intézményközi megállapodás[9] 9. pontjával összhangban megállapította, hogy az 5. pontban említett javaslat az akként megjelölteken kívül nem tartalmaz más érdemi módosítást, és hogy a korábbi jogi aktusok változatlan rendelkezéseinek kodifikációja az említett érdemi változásokkal a meglévő szövegek egyszerű kodifikációjának tekinthető, és az aktusok tartalma lényegében nem módosul.

7.           Az átdolgozásra irányuló javaslattal kapcsolatos jogalkotási eljárás során kiderült, hogy a 3954/87/Euratom rendelet egyes meglévő rendelkezései nem egyeztethetők össze a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt új komitológiai eljárással. Ezért az átdolgozásra vonatkozó javaslat visszavonásra került, és helyette a 3954/87/Euratom rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslat készült, amely konszolidálja a rendeletet, valamint belefoglalja abba az új komitológiai eljárásokat.

8.           A felülvizsgált javaslat a csernobili és különösen a fukusimai nukleáris balesetek kapcsán szerzett tapasztalatok alapján úgy rendelkezik, hogy a Bizottságot az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[10] 58. cikke (1) bekezdésében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság Toxikológiai Biztonság szekciója, az élelmiszerek és takarmányok radioaktív szennyeződésével foglalkozó csoport segíti.

9.           Az elmúlt évtizedek során az elsődleges és a másodlagos jogforrásokban végbement változások figyelembevétele érdekében, és különös tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az élelmiszerbiztonságra vonatkozó rendelkezéseire, valamint a jogbiztonságra és arra, hogy az uniós jogban a nukleáris balesettel vagy radiológiai vészhelyzettel érintett országokból származó élelmiszer és takarmány behozatalára vonatkozó feltételek koherensek legyenek, a csernobili balesetet követő időkben megalkotott intézkedéseket[11] hozzá kell igazítani az ebben a rendeletben meghatározott végrehajtási hatáskörökhöz és eljárásokhoz. Ez adott esetben a jogalap megváltozásával járhat.

10.         Az Euratom szerződés 31. cikkében említett szakértői csoport 2012. november 21-én kelt véleményében megerősítette korábbi, 1998-as következtetése (Publication Radiation Protection 105) helytállóságát, vagyis hogy a 3954/87/Euratom rendeletben a baleset esetére megállapított legmagasabb megengedett határértékek továbbra is megfelelőek. Hozzátették azonban, hogy amint a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) újabb tudományos ismereteket tesz közzé a sugárdózisokkal és kockázatokkal kapcsolatban, mérlegelni kell, hogy szükséges-e a szintek felülvizsgálata. A Bizottság ennek fényében a korábbiakhoz képest nem módosította a felülvizsgált javaslatban[12] a szennyezés legmagasabb megengedett mértékeit.

2013/0451 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedett mértékeinek megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. és 32. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, amelyet a Bizottság a Tudományos és Műszaki Bizottság által a tagállamok tudományos szakértői közül kijelölt személyek csoportjának véleményét követően dolgozott ki[13],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[14],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[15],

mivel:

(1)       A Tanács 96/29/Euratom irányelve[16] megállapítja a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírásokat.

(2)       A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án bekövetkezett balesetet követően jelentős mennyiségű radioaktív anyag került az atmoszférába, amely több európai országban egészségügyi szempontból számottevő mértékben szennyezte az élelmiszereket és takarmányokat. Ezért intézkedések születtek annak érdekében, hogy egyes mezőgazdasági termékek csak akkor juthassanak be az Unió területére, ha eleget tesznek a lakosság egészségét óvó és egyúttal a piac egységes jellegét megőrző, valamint a kereskedelmi egyenlőtlenségeket kiküszöbölő közös rendelkezéseknek.

(3)       A 3954/87/Euratom tanácsi rendelet[17] megállapítja a vélhetően vagy bizonyítottan az élelmiszerek és a takarmányok számottevő radioaktív szennyeződését okozó nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedett határértékeit. Ezek az értékek még mindig összhangban vannak a nemzetközi szinten rendelkezésre álló legújabb tudományos szakvéleményekkel.

(4)       A fukusimai atomerőműben 2011. március 11-én bekövetkezett balesetet követően a Bizottság tájékoztatást kapott arról, hogy egyes, Japánból származó élelmiszertermékekben a radionuklidok mennyisége meghaladja a Japánban az élelmiszerekre vonatkozóan megállapított beavatkozási szintet. Ez a szennyeződés veszélyt jelenthet az Unióban élő emberek és állatok egészségére, ezért az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével összhangban intézkedések történtek a Japánból származó vagy onnan szállított élelmiszerek és takarmányok behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapítására.

(5)       Szükség van egy olyan rendszer felállítására, amely lehetővé teszi, hogy a vélhetően vagy bizonyítottan az élelmiszerek és a takarmányok számottevő radioaktív szennyeződését okozó nukleáris balesetet illetve bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az Európai Atomenergia-közösség a lakosság védelme érdekében rögzítse a sugárszennyezettség legmagasabb megengedett mértékeit.

(6)       A sugárszennyezettség legmagasabb megengedett mértékeinek a nukleáris baleset vagy radiológiai vészhelyzet helyszínének és körülményeinek megfelelően kell vonatkozniuk az Unióból származó vagy a harmadik országokból behozott élelmiszerekre és takarmányokra.

(7)       A Bizottságot értesíteni kell minden nukleáris balesetről vagy szokatlanul magas radioaktivitási szintről a 87/600/Euratom tanácsi határozat[18], illetve a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló 1986. szeptember 26-i NAÜ-egyezmény alapján.

(8)       Mivel figyelembe kell venni azt, hogy a csecsemők táplálása életük első hat hónapjában igen eltérő módon történhet, és életük második hat hónapjában is bizonytalan lehet a metabolizmusuk, előnyös volna az első életév mind a 12 hónapjára kiterjeszteni a csecsemőtápszerekre vonatkozó alacsonyabb határértékek alkalmazását.

(9)       Annak érdekében, hogy egyszerűbb legyen a sugárszennyezettség legmagasabb megengedett értékeinek – elsősorban a tudományos ismereteknek megfelelő – kiigazítása, a legmagasabb megengedett mértékek megállapítására vonatkozó eljárásnak tartalmaznia kell a Szerződés 31. cikkében említett szakértői csoporttal való konzultációt.

(10)     Annak érdekében, hogy a legmagasabb megengedett mértékeket meghaladó élelmiszert és takarmányt az EU-ban ne lehessen forgalomba hozni, megfelelően ellenőrizni kell ezeknek a mértékeknek a betartatását.

(11)     A Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy egységes feltételeket lehessen biztosítani e rendeletnek az előre megállapított legmagasabb megengedett mértékek alkalmazása tekintetében történő végrehajtásához. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[19] foglaltak szerint kell gyakorolni.

(12)     Az élelmiszerek és takarmányok sugárszennyezettségének előre megállapított legmagasabb megengedett mértékeinek alkalmazását beindító rendelkezéseket vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

(13)     A vélhetően vagy bizonyítottan az élelmiszerek és a takarmányok számottevő radioaktív szennyeződését okozó radiológiai vészhelyzetek esetében indokolt esetben a Bizottságnak szükség szerint azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet a vélhetően vagy bizonyítottan az élelmiszerek és a takarmányok számottevő radioaktív szennyeződését okozó nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően forgalomba hozható élelmiszerek (I. melléklet), kisebb jelentőségű élelmiszerek (II. melléklet) és takarmányok (III. melléklet) sugárszennyezettségének legmagasabb megengedett mértékeit állapítja meg, továbbá meghatározza az említett legmagasabb megengedett mértékek alkalmazását beindító eljárást.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.           „élelmiszer”: minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el, ideértve az italokat, a rágógumit, valamint bármilyen olyan anyagot, így a vizet is, amelyet gyártás, előállítás vagy feldolgozás során szándékosan az élelmiszerhez adnak; mindazonáltal nem számítanak élelmiszernek a következők:

a)           takarmány;

b)           élőállatok, kivéve az emberi fogyasztás céljára történő forgalomba hozatalra előkészített állatokat;

c)           a betakarítás előtt álló növények;

d)           az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve[20] 1. cikkének 2. pontjában szereplő meghatározás szerinti gyógyszerek;

e)           az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete[21] 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő meghatározás szerinti kozmetikai termékek;

f)            a 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22] szerinti dohány és dohánytermékek;

g)           az Egyesült Nemzetek Szervezete kábítószerekről szóló 1961. évi egységes egyezménye, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egységes egyezménye szerinti kábítószerek és pszichotróp anyagok;

h)           a szermaradványok és a szennyeződések.

2.           „kisebb jelentőségű élelmiszer”: csekély étrendi jelentőségű élelmiszer, amely csak elhanyagolható mértékben járul hozzá a lakosság élelmiszerfogyasztásához;

3.           „takarmány”: minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet állatok szájon át történő etetésére szánnak, így az adalék is;

4.           „forgalomba hozatal”: élelmiszer vagy takarmány készen tartása eladás céljára, beleértve az eladásra való felkínálást, az ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadás bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy továbbadásának egyéb módjait.

3. cikk

(1)          Amennyiben a Bizottság olyan hivatalos értesítést kap egy nukleáris balesetről vagy más radiológiai vészhelyzetről – különösen az Európai Atomenergia-közösségnek a radiológiai vészhelyzetben történő mielőbbi információcserére vonatkozó intézkedései vagy a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló 1986. szeptember 26-i NAÜ-egyezmény alapján –, amely alátámasztja, hogy a sugárszennyezettség vélhetően vagy bizonyítottan eléri az élelmiszerek, a kisebb jelentőségű élelmiszerek vagy a takarmányok tekintetében megállapított legnagyobb megengedett mértékeket, szükség szerint elfogadja a legmagasabb megengedett mértékek alkalmazását beindító végrehajtási rendeletet. Az említett végrehajtási aktust az 5. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)          A nukleáris baleset vagy radiológiai vészhelyzet körülményei alapján kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekben a Bizottság az 5. cikk (3) bekezdése szerinti eljárással összhangban azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(3)          Az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus tervezetének készítése és az 5. cikkben említett bizottsággal való megvitatása során a Bizottság figyelembe veszi a Szerződés 30. és 31. cikkének megfelelően megállapított alapszabályokat, beleértve azt az alapelvet is, miszerint a sugárterhelést a lakosság egészségének védelme érdekében, valamint a gazdasági és társadalmi tényezők figyelembevételével az ésszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten kell tartani.

4. cikk

(1)          Attól fogva, hogy a Bizottság végrehajtási rendeletet fogad el a sugárszennyezettség legmagasabb megengedett mértékének alkalmazásáról, nem hozható forgalomba olyan élelmiszer vagy takarmány, amely ezeknek a rendelkezéseknek nem felel meg.

A harmadik országból behozott élelmiszerek vagy takarmányok e rendelet alkalmazásában akkor tekinthetők forgalomba hozottnak, ha az Unió vámterületén az árutovábbítási eljáráson kívüli egyéb vámeljáráson esnek át.

(2)          A tagállamok e rendelet alkalmazása kapcsán minden információt megadnak a Bizottságnak, különösen olyan esetekben, amikor a sugárszennyezettség meghaladja a megengedett maximális mértéket. A Bizottság ezeket az információkat eljuttatja a többi tagállam részére.

5. cikk

(1)          A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[23] 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)          Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)          Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkének az 5. cikkel összefüggésben értelmezett rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. cikk

Annak érdekében, hogy az I., II. és III. mellékletben előírt legmagasabb megengedett mértékek mindenkor megfeleljenek az új vagy további fontos adatoknak, különösen a tudományos ismereteknek, a Bizottság az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 31. cikkében említett tudományos csoporttal való konzultációt követően javasolja a mellékletek kiigazítását.

7. cikk

A 3954/87/Euratom tanácsi rendelet, a 944/89/Euratom bizottsági rendelet és a 770/90/Euratom bizottsági rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, és az V. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

                                                                       […]

[1]               COM(87) 868 PV.

[2]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A közösségi joganyag kodifikációja, COM(2001) 645 végleges.

[3]               COM(2007) 302 végleges.

[4]               Lásd e javaslat IV. mellékletét.

[5]               HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

[6]               „Amennyiben a jogalkotási eljárás során szükségesnek bizonyul az egyszerű egységes szerkezetbe foglaláson túllépni, és érdemi változtatásokat végezni, a Bizottság feladata, hogy adott esetben javaslatot vagy javaslatokat nyújtson be.”

[7]               „Az Európai Parlament, a Tanács és Bizottság megállapítják, hogy amennyiben szükségesnek bizonyul az egyszerű kodifikáción túllépni, és érdemi változtatásokat végezni, a Bizottság az esettől függően választhat, hogy a javaslatot átdolgozza, vagy külön módosító javaslatot terjeszt elő, fenntartva kodifikációs javaslatát, és az érdemi változtatást – elfogadása után – átvezeti a kodifikációs javaslatba.”

[8]               COM(2010) 184 végleges.

[9]               HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

[10]             HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

[11]             A legutóbbiak a következők: a Tanács 2008. július 15-i 733/2008/EK rendelete a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről (kodifikált változat) (HL L 201., 2008.7.30., 1. o.) és a Tanács 2009. október 23-i 1048/2009/EK rendelete a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről szóló 733/2008/EK rendelet módosításáról (HL L 290., 2009.11.6., 4. o.).

[12]             http://ec.europa.eu/energy/nuclear/radiation_protection/article_31_en.htm

[13]             HL C....o.

[14]             HL C […]., [...], […]. o.

[15]             HL C […]., [...], […]. o.

[16]             A Tanács 1996. május 13-i 96/29/Euratom irányelve a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról (HL L 159., 1996.6.29., 1. o.).

[17]             A Tanács 1987. december 22-i 3954/87/Euratom rendelete nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról (HL L 371., 1987.12.30., 11. o.).

[18]             A Tanács 1987. december 14-i 87/600/Euratom határozata a radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcserére vonatkozó közösségi szabályozásról (HL L 371., 1987.12.30., 76. o.).

[19]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[20]             Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/83/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

[21]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

[22]             Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 5-i 2001/37/EK irányelve a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről (HL L 194., 2001.7.18., 26. o.).

[23]             Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ÉLELMISZEREK SUGÁRSZENNYEZETTSÉGÉNEK LEGMAGASABB MEGENGEDETT MÉRTÉKEI

Az élelmiszerek sugárszennyezésének legmagasabb megengedett mértékei a következők:

|| Élelmiszer (Bq/kg)[1]

Csecsemőtápszer[2] || Tejtermékek[3] || Egyéb élelmiszerek a kisebb a kisebb jelentőségűeken kívül[4] || Folyékony élelmiszerek[5]

Stroncium-izotópok, főleg az Sr-90 || 75 || 125 || 750 || 125

Jód-izotópok, főleg az I-131 || 150 || 500 || 2 000 || 500

Alfa-sugárzó plutónium-izotópok és transz-plutónium elemek, főleg a Pu‑239 és az Am-241 || 1 || 20 || 80 || 20

Minden egyéb, 10 napnál hosszabb felezési idejű nuklid, főleg a Cs-134 és a Cs-137[6] || 400 || 1 000 || 1 250 || 1 000

II. MELLÉKLET

A KISEBB JELENTŐSÉGŰ ÉLELMISZEREK SUGÁRSZENNYEZETTSÉGÉNEK LEGMAGASABB MEGENGEDETT MÉRTÉKEI

1.       A kisebb jelentőségű élelmiszerek listája

KN-kód || Leírás

0703 20 00 || Fokhagyma (frissen vagy hűtve)

0709 59 50 || Szarvasgomba (frissen vagy hűtve)

0709 99 40 || Kapribogyó (frissen vagy hűtve)

0711 90 70 || Kapribogyó (ideiglenesen tartósítva, de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban)

ex 0712 39 00 || Szarvasgomba (szárítva, egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve)

0714 || Manióka, nyílgyökér, szálepgyökér, csicsóka, édesburgonya és magas keményítő- vagy inulintartalmú hasonló gyökér és gumó frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, egészben, szeletelve vagy labdacs (pellet) formában tömörítve is; szágóbél

0814 00 00 || Citrusfélék vagy a dinnyefélék héja (beleértve a görögdinnye héját is) frissen, fagyasztva, szárítva vagy sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban ideiglenesen tartósítva

0903 00 00 || Matétea

0904 || Bors a Piper nemből; a Capsicum vagy a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse szárítva vagy zúzva vagy őrölve

0905 00 00 || Vanília

0906 || Fahéj és fahéjvirág

0907 00 00 || Szegfűszeg (egész gyümölcs, kocsány és szár)

0908 || Szerecsendió, szerecsendió-virág és kardamom

0909 || Ánizsmag, badián-, édeskömény-, koriander-, római kömény- vagy köménymag; borókabogyó

0910 || Gyömbér, sáfrány, kurkuma, kakukkfű, babérlevél, curry és más fűszer

1106 20 || Liszt, dara és por a 0714 vámtarifaszám alá tartozó szágóból, gyökérből vagy gumóból

1108 14 00 || Manióka- (kasszava-) keményítő

1210 || Komlótoboz frissen vagy szárítva, őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban is; lupulin

1211 || Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtó szer, gombaölő szer vagy hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is

1301 || Sellak; természetes mézga, gyanta, mézgagyanta és oleorezin (például balzsam)

1302 || Növényi nedv és kivonat; pektintartalmú anyag, pektinát és pektát; agar-agar és más növényi anyagból nyert nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is

1504 || Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1604 31 00 || Kaviár

1604 32 00 || Kaviárpótló

1801 00 00 || Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve

1802 00 00 || Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

1803 || Kakaómassza, zsírtalanítva is

2003 90 10 || Szarvasgomba (ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva)

2006 00 || Zöldség, gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott)

2102 || Élesztő (aktív vagy nem aktív); más egysejtű nem élő mikroorganizmus (a 3002 vámtarifaszám alatti vakcinák kivételével); elkészített sütőpor

2936 || Természetes vagy szintetikus úton előállított provitaminok és vitaminok (természetes koncentrátum is), ezek származékai, amelyeket elsődlegesen mint vitamint használnak, valamint ezek egymás közti keverékei, oldószerekben is

3301 || Szilárd és vízmentes illóolajok (terpénmentesek is); rezinoidok; kivont oleorezinek; illóolaj-koncentrátum zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorpció vagy macerálás útján nyernek; illóolajok terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata

2.           Az 1. pontban említett kisebb jelentőségű élelmiszerek sugárszennyezettségének legmagasabb megengedett mértékei a következők:

|| (Bq/kg)

Stroncium-izotópok, főleg az Sr-90 || 7500

Jód-izotópok, főleg az I-131 || 20000

Alfa-sugárzó plutónium-izotópok és transz-plutónium elemek, főleg a Pu-239 és az Am-241 || 800

Minden egyéb, 10 napnál hosszabb felezési idejű nuklid, főleg a Cs-134 és a Cs-137[7] || 12500

III. MELLÉKLET

A takarmányok sugárszennyezettségének legmagasabb megengedett mértékei

A Cs-134- és a Cs-137-szennyezettség legmagasabb megengedett mértékei a következők:

Állat || Bq/kg[8], [9]

Sertés || 1 250

Baromfi, bárány, borjú || 2 500

Egyéb || 5 000

IV. MELLÉKLET Hatályon kívül helyezett rendeletek

A Tanács 3954/87/Euratom rendelete || (HL L 371., 1987.12.30., 11. o.)

A Tanács 2218/89/Euratom rendelete || (HL L 211., 1989.7.22., 1. o.)

A Bizottság 944/89/Euratom rendelete || (HL L 101., 1989.4.13., 17. o.)

A Bizottság 770/90/Euratom rendelete || (HL L 83., 1990.3.30., 78. o.)

V. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

3954/87/Euratom rendelet || 944/89/Euratom rendelet || 770/90/Euratom rendelet || E rendelet

1. cikk, (1) bekezdés || || || 1. cikk

|| 1. cikk || || 1. cikk

1. cikk, (2) bekezdés || || || 2. cikk

2. cikk, (1) bekezdés || || || 3. cikk, (1) és (2) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés || || || –

3. cikk, (1) bekezdés || || || –

3. cikk, (2) bekezdés || || || 3. cikk, (3) bekezdés

3. cikk, (3) és (4) bekezdés || || || –

4. cikk || || || –

5. cikk, (1) bekezdés || || || 6. cikk

5. cikk, (2) bekezdés || || || –

6. cikk, (1) bekezdés || || || 4. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés || || || 4. cikk, (2) bekezdés

|| 2. cikk || || II. melléklet, 2. pont

--- || --- || 1. cikk --- || III. melléklet 5. cikk

7. cikk || || || –

--- || --- || --- || 7. cikk

8. cikk || || || 8. cikk

Melléklet || || || I. melléklet

|| Melléklet || || II. melléklet, 1. pont

|| || Melléklet || III. melléklet

--- || --- || --- || IV. melléklet

--- || --- || --- || V. melléklet

[1]               A koncentrált vagy szárított termékekre vonatkozó határérték kiszámítása a helyreállított, fogyasztásra kész termék alapján történik. A tagállamok az e rendeletben megállapított megengedett legmagasabb mértékek betartásának biztosítása érdekében ajánlásokat tehetnek a hígítás feltételeire vonatkozóan.

[2]               Csecsemőtápszer minden olyan élelmiszer, amely a csecsemők táplálására szolgál az élet első tizenkét hónapjában, és önmagában megfelel e korcsoport táplálkozási igényeinek, továbbá olyan kiszerelésben kerül kiskereskedelmi forgalomba, amelynek címkéjén világosan fel van tüntetve a 2006/141/EK bizottsági irányelv 11. és 12. cikkével összhangban a következő feliratok valamelyike: „anyatej-helyettesítő tápszer”, „anyatej-kiegészítő tápszer”, „tejalapú anyatej-helyettesítő tápszer”, „tejalapú anyatej-kiegészítő tápszer”.

[3]               Tejtermékek a 0401 és 0402 KN-kód alá sorolt termékek (a 0402 29 11 kivételével), az esetleges későbbi kiigazításokkal együtt.

[4]               A kisebb jelentőségű élelmiszerek és a rájuk alkalmazandó megfelelő határértékek a II. mellékletben szerepelnek.

[5]               Folyékony élelmiszerek a kombinált nómenklatúra 2009 vámtarifaszám és 22. árucsoportja alá sorolt élelmiszerek. A határértékek kiszámítása a csapvíz-felhasználás figyelembevételével történik, és ugyanezek a határértékek alkalmazandók az ivóvízellátásra is.

[6]               A karbon-14, a trícium és a kálium-40 nem tartozik ebbe a csoportba.

[7]               A karbon-14, a trícium és a kálium-40 nem tartozik ebbe a csoportba.

[8]               E szintek rendeltetése, hogy hozzájáruljanak az élelmiszerek kapcsán engedélyezett legmagasabb megengedett mértékek betartásához. Önmagukban nem garantálják azok betartását minden körülmények között, és nem enyhítik az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékekben kimutatható szennyezettség folyamatos ellenőrzésére vonatkozó követelményeket.

[9]               Ezek a szintek a fogyasztásra kész takarmányokra vonatkoznak.