This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013PC0914
Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION with a view to bringing an end to the situation of an excessive government deficit in Croatia
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről
/* COM/2013/0914 final - 2013/ () */
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről /* COM/2013/0914 final - 2013/ () */
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott
költségvetési hiány megszüntetéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai
Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke
(7) bekezdésére, tekintettel a Bizottság
ajánlására, mivel: (1) Az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a
tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt. (2) A Stabilitási és Növekedési
Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez
vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén
alapul. (3) 2014.
január x-án/-én a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (6)
bekezdésével összhangban megállapította, hogy Horvátországban túlzott hiány áll
fenn. (4) Az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének
és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának
felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelet[1] 3. cikkének
megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül
történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett
tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hat
hónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló
eredményes intézkedések meghozatalára. Továbbá a túlzott hiány megszüntetéséről
szóló ajánlásban a Tanácsnak olyan éves költségvetési célok elérését kell
előírnia, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján
összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz az egyszeri és egyéb
átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlegben elért,
viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő
egyenlegjavulással. Emellett, az 1467/97/EK tanácsi rendeletnek az
adósságkritérium szerinti követelményt meghatározó 2. cikkével összhangban a
kiigazítási időszak utolsó évére ajánlott költségvetési célnak
biztosítania kell, hogy a Bizottság költségvetési előrejelzései alapján a
GDP-arányos adósságráta és a Szerződésben a GDP 60 %-ában
meghatározott referenciaérték közötti eltérés az előírt mértékben fog
csökkenni a túlzott hiány megszüntetését követő két évben. (5) A Bizottság 2013. őszi
előrejelzése szerint az államháztartási hiány a 2013 és 2015 közötti
időszakban várhatóan a GDP 3 %-ában megállapított referenciaérték
felett marad, és a strukturális egyenleg várhatóan tovább romlik az
előrejelzés időszakában: 2013-ban a GDP körülbelül 4 %-a, míg
2015-ben a GDP közel 6 %-a lesz. Ezeket a fejleményeket főként a
kiadási oldalon bekövetkezett növekedések (pl. bevételkiesésekkel kísért kamatkiadások)
eredményezik. A Bizottság 2013. őszi előrejelzése nem vette
figyelembe a 2013. szeptemberben a gazdaság- és költségvetés-politikai
iránymutatások közzétételével párhuzamosan bejelentett költségvetési
konszolidációs programot, mivel a konszolidációs csomagot alátámasztó intézkedésekkel
kapcsolatos információk köre nagyon korlátozott volt. A 2013. évi költségvetés
második felülvizsgálatában, valamint a kormány által 2013. november 14-én
elfogadott és a parlament részére továbbított 2014. évi költségvetési
tervezetben foglalt intézkedések nincsenek jelentős hatással a
költségvetési tendenciákra. A közzététel óta ismertté vált új információkkal
aktualizált 2013. őszi bizottsági előrejelzésben szereplő, az
államháztartási bevételekre és kiadásokra, valamint az államadósságra vonatkozó
előrejelzések valójában csak csekély mértékű változásokat mutatnak. A
felülvizsgált előrejelzések képezik a Bizottság új alapforgatókönyvét. (6) Az államadósság alakulását
tekintve a 2013. évi költségvetés felülvizsgálata, valamint a 2014. évi költségvetési
tervezet szerint az államadósság GDP-hez viszonyított tervezett aránya 2014
végén várhatóan eléri a 62 %-ot, majd tovább növekszik és 2015-ben
körülbelül 64 %, míg 2016-ban körülbelül 64¾ % lesz. A Bizottság
2013. őszi előrejelzése azt mutatja, hogy az államadósság aránya
2014-ben – a 65 %-ot megközelítve – túllépi a Szerződésben
meghatározott referenciaértéket, és az előrejelzés időszakában tovább
növekszik. Az előrejelzés közzététele óta ismertté vált további információkkal
– elsősorban egy új, 2013. novemberi, dollárban denominált
kötvénykibocsátással – aktualizált 2013. őszi előrejelzés alapján az
államadósság aránya már 2013-ban túllépi a GDP 60 %-ában meghatározott
küszöbértéket. (7) A gazdasági és költségvetési
helyzet alakulásának rendkívüli bizonytalansága miatt a kiigazítási
időszak utolsó évére ajánlott költségvetési célt egyértelműen a
referenciaérték alatti szinten kell meghatározni ahhoz, hogy a túlzott hiány
esetén követendő eljárás időszakának utolsó évére garantált legyen az
adósságcsökkentési célszám teljesítése. (8) Az 1467/97/EK rendelet
értelmében a túlzott hiány kiigazítását a megállapítását követő évben kell
teljesíteni, kivéve, ha különleges körülmények állnak fenn. A túlzott hiánynak
a 2015-ös határidőre történő, e megközelítéssel összhangban lévő
kiigazítása, valamint az adósságcsökkentési célszám együttes teljesítése
érdekében a GDP legalább 1,3 %-ának megfelelő strukturális
kiigazításra lenne szükség 2014-ben és 2015-ben egyaránt. Mindez jelentős
kibocsátási veszteséget eredményezne, és tovább súlyosbítaná a már így is mély
és elhúzódó recessziót. Hosszabb határidők határozhatók meg – különösen az
adósságkritériumon alapuló túlzotthiány-eljárás esetében – ha az
adósságkritérium teljesítéséhez szükséges költségvetési hiány szintje
jelentősen a GDP 3 %-a alatt marad. (9) Mindezek fényében indokolt a
túlzott hiány megszüntetésére 2016-os határidőt szabni. Az e
meghosszabbított határidőn belüli hiteles és fenntartható kiigazítási
pálya érdekében Horvátországnak mindenekelőtt a GDP 4,6 %-át
kitevő teljes államháztartási hiányt kell elérnie 2014-ben, a GDP
3,5 %-ának megfelelőt 2015-ben, majd a GDP 2,7 %-át kitevőt
2016-ban, ami a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó forgatókönyv alapján a
strukturális egyenleg alábbiak szerinti éves javulásának felel meg: 2014-ben a
GDP 0,5 %-a, 2015-ben a GDP 0,9 %-a és 2016-ban a GDP 0,7 %-a. A
kiigazítási pályára vonatkozó forgatókönyv – a 2013. évi költségvetés
felülvizsgálatából és a 2014. évi költségvetési tervezetből származó – új
információkkal aktualizált 2013. őszi bizottsági előrejelzésen
alapul, és a kibocsátási rés megszüntetésére, valamint a költségvetés
ciklikussággal szembeni érzékenységére vonatkozó standard feltételezések
alapján 2018-ig terjed. Ez a kiigazítási pálya lehetővé tenné, hogy a
teljes államháztartási hiány 2016-ra a GDP 3 %-ában meghatározott
referenciaérték alá csökkenjen, miközben egyúttal azt is biztosítaná, hogy az
államadósság-ráta kielégítő ütemben közelítse a GDP 60 %-ában
meghatározott referenciaértéket, ezáltal teljesítve az államadósságra vonatkozó
kritériumot. A túlzotthiány-eljárásra vonatkozó forgatókönyv alapján a fenti
strukturális célok elérése érdekében Horvátországnak 2014-ben a GDP
2,3 %-ának, 2015-ben és 2016-ban pedig a GDP 1 %-ának megfelelő
konszolidációs intézkedéseket kell elfogadnia. Ezek a célok figyelembe veszik,
hogy ellensúlyozni kell a költségvetési konszolidációnak a gazdasági tevékenységre
kifejtett hatásán keresztül az államháztartást érő negatív másodlagos
hatásokat. (10) A költségvetés
konszolidálására tett intézkedéseknek tartós javulást kell biztosítaniuk az
államháztartás egyenlegében, miközben az államháztartás minőségének
fokozására irányulnak. E tekintetben mindenekelőtt olyan intézkedésekre
van szükség, amelyek előtérbe helyezik a növekedést ösztönző kiadási
tételeket és beruházásokat (többek között az uniós kohéziós és strukturális
alapok felhasználása révén), javítják az adózási morált és erősítik a
költségvetési keretet. (11) A gazdasági prosperitást
közép- és hosszú távon leginkább elősegítő eredmény elérése érdekében
a túlzott hiány kiigazítását makrostrukturális reformoknak kell kísérniük.
Ezeknek az intézkedéseknek a rugalmasabb munkaerőpiac létrehozása,
valamint az üzleti környezet minőségének és a közigazgatás hatékonyságának
javítása révén a gazdaság növekedési képességének erősítésére kell
irányulniuk, ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST: (1)
Horvátországnak 2016-ig meg kell szüntetnie a jelenlegi
túlzott hiányt. (2)
Horvátországnak a GDP 4,6 %-át kitevő
teljes államháztartási hiányt kell elérnie 2014-ben, a GDP 3,5 %-ának
megfelelőt 2015-ben, majd a GDP 2,7 %-át kitevőt 2016-ban, ami a
strukturális egyenleg alábbiak szerinti éves javulásának felel meg: 2014-ben a
GDP 0,5 %-a, 2015-ben a GDP 0,9 %-a és 2016-ban a GDP 0,7 %-a. (3)
Horvátországnak pontosan meg kell határoznia és
szigorúan végre kell hajtania a túlzott hiány 2016-ig történő
megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, és minden rendkívüli bevételt a
hiány csökkentésére kell felhasználnia. (4)
A Tanács 2014. április 30-át állapítja meg
határidőként Horvátország számára az eredményes intézkedések
meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének
(4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése
érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról; ezt követően a
hatóságoknak a fenti ajánlások végrehajtása terén elért haladásról legalább
hathavonta jelentést kell tenniük mindaddig, amíg a túlzott hiány teljes
körű megszüntetésére sor nem került. Továbbá a Tanács felkéri a horvát hatóságokat,
hogy i. végezzék el a kiadások mélyreható felülvizsgálatát a bérek, a
társadalombiztosítás és a támogatásokkal kapcsolatos kiadások
ésszerűsítése, valamint a növekedést ösztönző kiadási tételek
végrehajtásához – egyebek mellett az EU által finanszírozott projektek
társfinanszírozásához – szükséges megfelelő költségvetési mozgástér
biztosítása érdekében; ii. javítsák tovább az adózási morált és növeljék az
adóigazgatás hatékonyságát; valamint iii. erősítsék meg az államháztartás
intézményi kereteit többek között többéves költségvetési programozás
előmozdítása, a költségvetés-politikai bizottság szerepének és
függetlenségének megszilárdítása, valamint a költségvetési szabályok
betartásának biztosítása révén. A Tanács emellett felkéri a horvát hatóságokat,
hogy a potenciális GDP-növekedés fokozása érdekében hajtsanak végre
strukturális reformokat elsősorban a munkaerő-piaci rugalmatlanságok
és a kedvezőtlen üzleti környezet megszüntetését, valamint a közigazgatás
minőségének javítását illetően. Ennek az ajánlásnak a Horvát Köztársaság a
címzettje. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök [1] HL L 209., 1997.8.2., 6. o.