Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52013PC0914

    Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről

    /* COM/2013/0914 final - 2013/ () */

    52013PC0914

    Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről /* COM/2013/0914 final - 2013/ () */


    Ajánlás

    A TANÁCS AJÁNLÁSA

    a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (7) bekezdésére,

    tekintettel a Bizottság ajánlására,

    mivel:

    (1)       Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

    (2)       A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

    (3)       2014. január x-án/-én a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Horvátországban túlzott hiány áll fenn.

    (4)       Az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelet[1] 3. cikkének megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hat hónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló eredményes intézkedések meghozatalára. Továbbá a túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanácsnak olyan éves költségvetési célok elérését kell előírnia, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlegben elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő egyenlegjavulással. Emellett, az 1467/97/EK tanácsi rendeletnek az adósságkritérium szerinti követelményt meghatározó 2. cikkével összhangban a kiigazítási időszak utolsó évére ajánlott költségvetési célnak biztosítania kell, hogy a Bizottság költségvetési előrejelzései alapján a GDP-arányos adósságráta és a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték közötti eltérés az előírt mértékben fog csökkenni a túlzott hiány megszüntetését követő két évben.

    (5)       A Bizottság 2013. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány a 2013 és 2015 közötti időszakban várhatóan a GDP 3 %-ában megállapított referenciaérték felett marad, és a strukturális egyenleg várhatóan tovább romlik az előrejelzés időszakában: 2013-ban a GDP körülbelül 4 %-a, míg 2015-ben a GDP közel 6 %-a lesz. Ezeket a fejleményeket főként a kiadási oldalon bekövetkezett növekedések (pl. bevételkiesésekkel kísért kamatkiadások) eredményezik. A Bizottság 2013. őszi előrejelzése nem vette figyelembe a 2013. szeptemberben a gazdaság- és költségvetés-politikai iránymutatások közzétételével párhuzamosan bejelentett költségvetési konszolidációs programot, mivel a konszolidációs csomagot alátámasztó intézkedésekkel kapcsolatos információk köre nagyon korlátozott volt. A 2013. évi költségvetés második felülvizsgálatában, valamint a kormány által 2013. november 14-én elfogadott és a parlament részére továbbított 2014. évi költségvetési tervezetben foglalt intézkedések nincsenek jelentős hatással a költségvetési tendenciákra. A közzététel óta ismertté vált új információkkal aktualizált 2013. őszi bizottsági előrejelzésben szereplő, az államháztartási bevételekre és kiadásokra, valamint az államadósságra vonatkozó előrejelzések valójában csak csekély mértékű változásokat mutatnak. A felülvizsgált előrejelzések képezik a Bizottság új alapforgatókönyvét.

    (6)       Az államadósság alakulását tekintve a 2013. évi költségvetés felülvizsgálata, valamint a 2014. évi költségvetési tervezet szerint az államadósság GDP-hez viszonyított tervezett aránya 2014 végén várhatóan eléri a 62 %-ot, majd tovább növekszik és 2015-ben körülbelül 64 %, míg 2016-ban körülbelül 64¾ % lesz. A Bizottság 2013. őszi előrejelzése azt mutatja, hogy az államadósság aránya 2014-ben – a 65 %-ot megközelítve – túllépi a Szerződésben meghatározott referenciaértéket, és az előrejelzés időszakában tovább növekszik. Az előrejelzés közzététele óta ismertté vált további információkkal – elsősorban egy új, 2013. novemberi, dollárban denominált kötvénykibocsátással – aktualizált 2013. őszi előrejelzés alapján az államadósság aránya már 2013-ban túllépi a GDP 60 %-ában meghatározott küszöbértéket.

    (7)       A gazdasági és költségvetési helyzet alakulásának rendkívüli bizonytalansága miatt a kiigazítási időszak utolsó évére ajánlott költségvetési célt egyértelműen a referenciaérték alatti szinten kell meghatározni ahhoz, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás időszakának utolsó évére garantált legyen az adósságcsökkentési célszám teljesítése.

    (8)       Az 1467/97/EK rendelet értelmében a túlzott hiány kiigazítását a megállapítását követő évben kell teljesíteni, kivéve, ha különleges körülmények állnak fenn. A túlzott hiánynak a 2015-ös határidőre történő, e megközelítéssel összhangban lévő kiigazítása, valamint az adósságcsökkentési célszám együttes teljesítése érdekében a GDP legalább 1,3 %-ának megfelelő strukturális kiigazításra lenne szükség 2014-ben és 2015-ben egyaránt. Mindez jelentős kibocsátási veszteséget eredményezne, és tovább súlyosbítaná a már így is mély és elhúzódó recessziót. Hosszabb határidők határozhatók meg – különösen az adósságkritériumon alapuló túlzotthiány-eljárás esetében – ha az adósságkritérium teljesítéséhez szükséges költségvetési hiány szintje jelentősen a GDP 3 %-a alatt marad.

    (9)       Mindezek fényében indokolt a túlzott hiány megszüntetésére 2016-os határidőt szabni. Az e meghosszabbított határidőn belüli hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében Horvátországnak mindenekelőtt a GDP 4,6 %-át kitevő teljes államháztartási hiányt kell elérnie 2014-ben, a GDP 3,5 %-ának megfelelőt 2015-ben, majd a GDP 2,7 %-át kitevőt 2016-ban, ami a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó forgatókönyv alapján a strukturális egyenleg alábbiak szerinti éves javulásának felel meg: 2014-ben a GDP 0,5 %-a, 2015-ben a GDP 0,9 %-a és 2016-ban a GDP 0,7 %-a. A kiigazítási pályára vonatkozó forgatókönyv – a 2013. évi költségvetés felülvizsgálatából és a 2014. évi költségvetési tervezetből származó – új információkkal aktualizált 2013. őszi bizottsági előrejelzésen alapul, és a kibocsátási rés megszüntetésére, valamint a költségvetés ciklikussággal szembeni érzékenységére vonatkozó standard feltételezések alapján 2018-ig terjed. Ez a kiigazítási pálya lehetővé tenné, hogy a teljes államháztartási hiány 2016-ra a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen, miközben egyúttal azt is biztosítaná, hogy az államadósság-ráta kielégítő ütemben közelítse a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, ezáltal teljesítve az államadósságra vonatkozó kritériumot. A túlzotthiány-eljárásra vonatkozó forgatókönyv alapján a fenti strukturális célok elérése érdekében Horvátországnak 2014-ben a GDP 2,3 %-ának, 2015-ben és 2016-ban pedig a GDP 1 %-ának megfelelő konszolidációs intézkedéseket kell elfogadnia. Ezek a célok figyelembe veszik, hogy ellensúlyozni kell a költségvetési konszolidációnak a gazdasági tevékenységre kifejtett hatásán keresztül az államháztartást érő negatív másodlagos hatásokat.

    (10)     A költségvetés konszolidálására tett intézkedéseknek tartós javulást kell biztosítaniuk az államháztartás egyenlegében, miközben az államháztartás minőségének fokozására irányulnak. E tekintetben mindenekelőtt olyan intézkedésekre van szükség, amelyek előtérbe helyezik a növekedést ösztönző kiadási tételeket és beruházásokat (többek között az uniós kohéziós és strukturális alapok felhasználása révén), javítják az adózási morált és erősítik a költségvetési keretet.

    (11)     A gazdasági prosperitást közép- és hosszú távon leginkább elősegítő eredmény elérése érdekében a túlzott hiány kiigazítását makrostrukturális reformoknak kell kísérniük. Ezeknek az intézkedéseknek a rugalmasabb munkaerőpiac létrehozása, valamint az üzleti környezet minőségének és a közigazgatás hatékonyságának javítása révén a gazdaság növekedési képességének erősítésére kell irányulniuk,

    ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

    (1) Horvátországnak 2016-ig meg kell szüntetnie a jelenlegi túlzott hiányt.

    (2) Horvátországnak a GDP 4,6 %-át kitevő teljes államháztartási hiányt kell elérnie 2014-ben, a GDP 3,5 %-ának megfelelőt 2015-ben, majd a GDP 2,7 %-át kitevőt 2016-ban, ami a strukturális egyenleg alábbiak szerinti éves javulásának felel meg: 2014-ben a GDP 0,5 %-a, 2015-ben a GDP 0,9 %-a és 2016-ban a GDP 0,7 %-a.

    (3) Horvátországnak pontosan meg kell határoznia és szigorúan végre kell hajtania a túlzott hiány 2016-ig történő megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, és minden rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére kell felhasználnia.

    (4) A Tanács 2014. április 30-át állapítja meg határidőként Horvátország számára az eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról; ezt követően a hatóságoknak a fenti ajánlások végrehajtása terén elért haladásról legalább hathavonta jelentést kell tenniük mindaddig, amíg a túlzott hiány teljes körű megszüntetésére sor nem került.

    Továbbá a Tanács felkéri a horvát hatóságokat, hogy i. végezzék el a kiadások mélyreható felülvizsgálatát a bérek, a társadalombiztosítás és a támogatásokkal kapcsolatos kiadások ésszerűsítése, valamint a növekedést ösztönző kiadási tételek végrehajtásához – egyebek mellett az EU által finanszírozott projektek társfinanszírozásához – szükséges megfelelő költségvetési mozgástér biztosítása érdekében; ii. javítsák tovább az adózási morált és növeljék az adóigazgatás hatékonyságát; valamint iii. erősítsék meg az államháztartás intézményi kereteit többek között többéves költségvetési programozás előmozdítása, a költségvetés-politikai bizottság szerepének és függetlenségének megszilárdítása, valamint a költségvetési szabályok betartásának biztosítása révén. A Tanács emellett felkéri a horvát hatóságokat, hogy a potenciális GDP-növekedés fokozása érdekében hajtsanak végre strukturális reformokat elsősorban a munkaerő-piaci rugalmatlanságok és a kedvezőtlen üzleti környezet megszüntetését, valamint a közigazgatás minőségének javítását illetően.

    Ennek az ajánlásnak a Horvát Köztársaság a címzettje.

    Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                           a Tanács részéről

                                                                           az elnök

    [1]               HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

    Top