This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013PC0607
Proposal for a COUNCIL DECISION amending Decision 2007/198/Euratom establishing the European Joint Undertaking for ITER and the Development of Fusion Energy and conferring advantages upon it
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról
/* COM/2013/0607 final - 2013/0295 (NLE) */
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról /* COM/2013/0607 final - 2013/0295 (NLE) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE Ez a tanácsi határozat a
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és
részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom
tanácsi határozatot módosítja annak érdekében, hogy megalapozza a Közös
Vállalkozás (a továbbiakban: Fusion for Energy) tevékenységeinek
finanszírozását a 2014-től 2020-ig tartó időszakra az Euratom-szerződés
keretében. A Fusion for Energy kiépítési szakaszának
(csak európai) költségeit a 2007 és 2020 közötti időszakra 2010 márciusában 7,2
milliárd euróra becsülték (2008-as értéken). 2010 júliusában a Tanács az említett
szakaszhoz nyújtott európai hozzájárulás felső határát (2008-as értéken) 6,6
milliárd euróban állapította meg. 2013 februárjában az Európai Tanács a
2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben (2011-es
értéken) 2,707 milliárd euróban maximalizálta az ITER részére nyújtott
Euratom-hozzájárulás összegét. A hetedik kutatási keretprogramban az Euratom
hozzájárulását az Euratom-szerződés 7. cikke alapján elfogadott közösségi
kutatási és képzési programokon keresztül nyújtották. Ez a finanszírozási mód
egy sor, kifejezetten a kutatási programokra jellemző követelményt támasztott a
részvétel, a szabályok, a tervezés, a nyomon követés és az értékelés
tekintetében. E követelmények a Fusion for Energy Alapszabályaiban
meghatározott hatáskörökre és feladatokra való figyelemmel feleslegessé váltak. Ez a javaslat a hetedik keretprogramban
alkalmazott gyakorlattól eltérve nem az Euratom-szerződés 7. cikke szerinti
kutatási programra vonatkozik. A 47. cikken alapul, és az Euratomnak a Közös Vállalkozás
finanszírozásában való részvételét határozza meg. E változás révén lehetőség nyílik arra, hogy az
ITER-hez nyújtott európai hozzájárulás összege az említett, kifejezetten a
kutatási programokra jellemző követelmények érvényesülése nélkül kerüljön át az
Európai Bizottságtól a Fusion for Energy költségvetésébe. Ez mindenesetre nem
akadályozza meg a Közös vállalkozás további, Euratomtól eltérő tagjait abban,
hogy önkéntes hozzájárulásokat nyújtsanak – különösen többletköltségek
jelentkezése esetén –, amint azt a Közös Vállalkozás Alapszabályának 12. cikke
(1) bekezdésének c) pontja előírja. A módosítás a következő többéves pénzügyi keret
időszakára is garantálja a projekt finanszírozását. Az alapok átadása ugyanis
nem korlátozódna az Euratom-szerződés 7. cikkében említett öt évre, ami a
kutatási és képzési programok futamideje. Ehelyett a többéves pénzügyi keret
időtartamához igazodna, és hét évig futhatna. Az ITER-megállapodás értelmében
az ITER projekt tervezett időtartama 35 év, azaz a projekt 2041-ig fog tartani;
ebből következően a projekthez nyújtandó Euratom-hozzájárulás finanszírozásának
biztosítása további tanácsi határozatok elfogadását vetíti elő. Az e határozattal finanszírozott tevékenységek
hozzá fognak járulni a fúziós energiából előállított villamos energia 2050-re
történő megvalósítását célzó ütemtervhez, amit az Európai Fúziós Fejlesztési
Megállapodás (EFDA) tagjai 2012 novemberében fogadtak el. Így e rendelet
alapján a(z) xxx tanácsi rendelettel (az Euratom kutatási és képzési programja)
finanszírozott tevékenységekkel összhangban lévő és azokat kiegészítő munka
valósulhat meg. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A javaslat teljes mértékben figyelembe veszi a
„Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő Euratom
kutatási és képzési program (2014–2018) előkészítése kapcsán a „Kihívásból
lehetőség: az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai
kerete felé” című zöld könyv[1]
alapján lefolytatott széles körű nyilvános konzultáció eredményeit. Az ITER-rel mind a konzultáció során, mind a hatásvizsgálathoz
kapcsolódó belső és külső értékelések foglalkoztak. A
hatásvizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy az ITER-hez társuló előnyök,
amelyek ellensúlyozzák a projekt tudományos, műszaki és pénzügyi kockázatait,
hosszú távon a fúziós energia kereskedelmi szintű hasznosításában, rövid távon
pedig az ipari versenyre gyakorolt jótékony hatás formájában jelentkeznek.
Az Európai Tanács által 2013. február 8-án elfogadott
határozat alapján ez a javaslat biztosítja a projekt folyamatosságát – ami
különösen fontos a nemzetközi partnerek szempontjából –, és a következő
többéves pénzügyi keret teljes időtartamára garantálja az ITER finanszírozását. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A tanácsi határozat
jogalapja az Euratom-szerződés 47. cikke. Ez a határozat jogalapot teremt a
következő többéves pénzügyi keret időtartamára, továbbá a Bizottság által
évente elfogadandó finanszírozási határozatokhoz. Az említett bizottsági határozatok
fogják lehetővé tenni 2014 és 2020 között a források átruházását a Fusion for
Energy részére. Ez a javaslat az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási
program (2014–2018) elfogadásáról szóló, a Bizottság által 2011. december 21-én
elfogadott tanácsi határozatra irányuló javaslat[2]
helyébe lép. A Fusion for Energy
Alapszabályának módosítása Horvátország szavazati jogának rendezése érdekében
jelenleg zajlik, mivel Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az
Euratomhoz. A 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja[3] szintén módosul
annak érdekében, hogy a finanszírozásra lehetőség legyen az Európai Unió
általános költségvetésének keretében is. 4. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK A költségvetési hatásokat
és a szükséges humán- és igazgatási erőforrásokat a javaslathoz csatolt pénzügyi
kimutatás mutatja be. 2013/0295 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai
Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló
2007/198/Euratom határozat módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget
létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikke (3) és (4) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel: (1) A 2007/198/Euratom tanácsi
határozat[4]
azzal a céllal hozta létre a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös
Vállalkozást (a továbbiakban: a Közös Vállalkozás), hogy az biztosítsa az
Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hozzájárulását az ITER Nemzetközi
Fúziósenergia-fejlesztési Szervezethez és a „tágabb megközelítés” keretében
Japánnal közösen folytatott tevékenységekhez, valamint hogy előkészítse és
koordinálja egy demonstrációs fúziós reaktor és a kapcsolódó létesítmények
megépítésének előkészítésére irányuló munkát. (2) A 2007/198/Euratom határozat
meghatározta a Közös Vállalkozás számára szükségesnek vélt finanszírozás mértékét,
valamint az ehhez az Euratom által nyújtandó teljes hozzájárulás becsült
összegét. E hozzájárulás nyújtásáról az Euratom-szerződés 7. cikke alapján
elfogadott közösségi kutatási és képzési programokon keresztül rendelkezett. (3) 2010 márciusában az ITER
kiépítési szakaszában, vagyis 2007–2020 között a Közös Vállalkozás számára
szükséges összeget 7 200 000 000 euróban állapították meg (2008-as értéken).
2010 júliusában az Európai Unió Tanácsa (2008-as értéken) 6 600 000 000 euróban
állapította meg e hozzájárulás felső határát. (4) Az Európai Parlament és a
Tanács a 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keretben (2011-es értéken) 2
707 000 000 euróban maximalizálta az ITER részére nyújtott Euratom-hozzájárulás
összegét. (5) A 2007/198/Euratom
határozatot módosítani szükséges annak érdekében, hogy az Euratom kutatási és
képzési programjaiból való finanszírozás helyett lehetőség nyíljon a Közös
Vállalkozás 2014 és 2020 közötti tevékenységeinek az Európai Unió általános
költségvetéséből való finanszírozására. (6) Azon harmadik országok,
amelyek az atomenergia, és ezen belül a szabályozott magfúzió kutatása
érdekében együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal saját kutatási
programjaik és az Euratom programjai társításáról, hozzájárulnak a Közös Vállalkozás
tevékenységeinek finanszírozásához. Hozzájárulásaik összegét az Euratommal
kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni. (7) Mindezen felül a
2007/198/Euratom határozatot ki kell egészíteni az Unió pénzügyi érdekeinek
védelmét szolgáló rendelkezésekkel. (8) Helyénvaló a 2007/198/Euratom
határozat végrehajtásáról a Közös Vállalkozás által szolgáltatott információk
alapján tájékoztatni az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (9) A 2007/198/EK határozatot
ezért ennek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A 2007/198/EK határozat a következőképpen módosul: 1. A 4. cikk (2) bekezdése a következő
albekezdéssel egészül ki: „Azon harmadik országok hozzájárulását, amelyek az
atomenergia, és ezen belül a szabályozott magfúzió kutatása érdekében
együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal saját kutatási programjaik
és az Euratom programjai társításáról, az Euratommal kötött megfelelő
együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.” 2. A 4. cikk (3) bekezdése helyébe a következő
szöveg lép: „(3) Az Euratom hozzájárulása a Közös
Vállalkozáshoz a 2014–2020 közötti időszakra (folyó értéken) 2 915 015 000
euró.” 3. A 4. cikk (4) bekezdését el kell hagyni. 4. A szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki: „5a. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme (1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel
biztosítja, hogy az e határozat alapján finanszírozott tevékenységek
végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei ne sérüljenek, így megelőző
intézkedéseket hoz a csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények ellen,
hatásos ellenőrzésekről rendelkezik, és szabálytalanság feltárása esetén a
jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén
hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal él. (2) A Bizottság vagy annak képviselői,
valamint a Számvevőszék jogosult ellenőrzéseket végezni – dokumentumok
vizsgálata, valamint helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok formájában – az e
határozat alapján az Euratom forrásaiból támogatott kedvezményezetteknél,
illetve azokból finanszírozott vállalkozóknál, alvállalkozóknál és más harmadik
feleknél. (3) Az 1073/1999/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletben* és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben**
megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás
Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, ezen belül helyszíni és egyéb
ellenőrzéseket végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Unió pénzügyi
érdekei sérültek-e az e határozat alapján finanszírozott támogatási
megállapodásokkal, támogatási határozatokkal vagy szerződésekkel kapcsolatos
csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén. A (2) bekezdés és e bekezdés második
albekezdésének sérelme nélkül az e határozat végrehajtása keretében harmadik
országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési
megállapodásokban, valamint az e határozat végrehajtása keretében létrejött
támogatási szerződésekben, megállapodásokban és határozatokban kifejezetten
rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF vizsgálatokat,
helyszíni és egyéb ellenőrzéseket végezhet. __________________ * Az Európai Parlament és
a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csalás Elleni
Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.) ** A
Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek
pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében
a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).” 5. A szöveg a következő 5b. cikkel egészül ki: „5b. cikk
Félidős felülvizsgálat A Bizottság a Közös Vállalkozás által
szolgáltatott információk alapján 2017. december 31-ig jelentést terjeszt az
Európai Parlament és a Tanács elé e határozat végrehajtásának állapotáról. E
jelentésben ismertetni kell a 2. cikkben említett Euratom-hozzájárulás
felhasználásának eredményeit kötelezettségvállalások és kiadások tekintetében.” 2. cikk
Hatálybalépés Ez a határozat Az Európai Unió Hivatalos
Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell
alkalmazni. 3. cikk
Címzettek Ennek a határozatnak a tagállamok a
címzettjei. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről, az
elnök, PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A
JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A
javaslat/kezdeményezés címe 1.2. A tevékenységalapú
irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett
szakpolitikai terület(ek) 1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa 1.4. Célkitűzés(ek) 1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás
időtartama 1.7. Tervezett igazgatási módszer(ek) 2. IRÁNYÍTÁSI
INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a
jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 2.2. Irányítási és kontrollrendszer 2.3. A csalások és a szabálytalanságok
megelőzésére vonatkozó intézkedések 3. A
JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A többéves pénzügyi keret mely
fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a
kiadások? 3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
összegzése 3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt
becsült hatás 3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra
gyakorolt becsült hatás 3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel
való összeegyeztethetőség 3.2.5. Harmadik felek részvétele a
finanszírozásban 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI A
javaslat/kezdeményezés címe A
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és
részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom
tanácsi határozat módosításáról szóló tanácsi határozat A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú
költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[5] - 08 – Kutatás
és innováció A javaslat/kezdeményezés típusa ¨ A
javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti
projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[6] ý A javaslat/kezdeményezés jelenlegi
intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés új
intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul Célkitűzések A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági
stratégiai célkitűzések E tanácsi
határozat általános célja az energiarendszer hosszú távú, biztonságos és
hatékony szén-dioxid-mentesítéséhez való hozzájárulás. E tanácsi határozat
hozzájárul az Európa 2020 stratégiához és annak „Innovációs Unió”,
„Iparpolitika a globalizáció korában” és „Új készségek és munkahelyek
menetrendje” kiemelt kezdeményezéseihez, hiszen mozgósítani fogja az európai
éltechnológiák iparát, amely új készségekkel és gyártási kapacitásokkal fog bővülni
a Fusion for Energy (F4E) beszerzési szerződéseiben való részvétel révén. Mivel
egyik fő célja az energiarendszer hosszú távú szén-dioxid-mentesítése, az
„Erőforrás-hatékony Európa” kiemelt kezdeményezést is támogatja. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú
irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett
tevékenység(ek) Az Euratom hozzájárulásának biztosítása az ITER
Szervezete részére az ITER-létesítmények építéséhez, valamint az ITER-rel
összefüggő más tevékenységekhez. Várható eredmény(ek) és hatás(ok) Tüntesse
fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a
kedvezményezettekre/célcsoportokra! A határozat
eredményeként Európa hozzájárul az ITER kiépítéséhez. A projekthez Európa
nyújtja a legjelentősebb hozzájárulást (a kiépítési költségek 45%-át), így e
határozat hatása elsősorban Európában jelentkezik, mind rövid távon (az európai
ipar előnyökhöz juttatása), mind hosszú távon (a fúziós energia kereskedelmi
hasznosításában vezető szerephez jut). A projekt az
ipar versenyképességére és a munkahelyteremtésre máris kedvező hatással van,
hiszen csúcstechnológiás összetevők beszerzését teszi szükségessé. Az ITER-hez
a Közösség részéről nyújtandó hozzájárulás több mint háromnegyede
magánszektorbeli vállalkozásokkal kötött szerződésekbe vándorol. Jelentős
mennyiségű álláshely keletkezik Európában az ITER tevékenységéhez kapcsolódóan.
Hosszú távon az ITER egyedülálló lehetőséget jelent arra, hogy a
csúcstechnológiát képviselő európai iparágak és az építőipari vállalkozások
versenyelőnyre tegyenek szert, és vezető szerephez jussanak az első generációs
fúziós erőművek tervezésében és későbbi nemzetközi szintű kereskedelmi
hasznosításában. Eredmény- és hatásmutatók Tüntesse
fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő
mutatókat! Az ITER
kiépítéséhez nyújtott európai hozzájárulás eredményeit a F4E mérföldköveinek
elérése fogja mutatni, mivel az ITER-hez nyújtott természetbeni hozzájárulás
európai összetevők formájában jelenik meg. A F4E tervezése és éves
munkaprogramja megadják az egyes mérföldkövek elérésének időzítését, és az ITER
kiépítéséhez kapcsolódó minden beszerzési tevékenységet magukban foglalnak. A
F4E a projekt haladásáról rendszeresen beszámol kormányozó testülete (az Igazgatótanács)
és az EU Tanácsa felé. A javaslat/kezdeményezés indoklása Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) Az Európai
Tanács 2013. február 8-án úgy határozott, hogy az ITER projektet a 2014–2020-as
időszakra szóló többéves pénzügyi keretből kell finanszírozni.¤ Ez a határozat
lehetővé teszi a források átcsoportosítását a Fusion for Energy részére, hogy
az elvégezhesse a rábízott feladatokat. Az Euratom részvételéből adódó többletérték Az Euratom
részvétele az ITER-megállapodás aláírásából következik. Ez a határozat a F4E
finanszírozásának megbízható, többéves pénzügyi tervezését teszi lehetővé. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága A közös
európai tóruszra (JET) vonatkozó projekt bebizonyította, hogy az Euratom
koordinációjával hatékonyan és a tudományos és ipari előnyök maximalizálása
mellett valósítható meg a nagyszabású fúziós kutatási létesítmények építése és
üzemeltetése. Az ITER építése azonban mindeddig példátlan mértékű vállalkozás,
amely rendkívüli, még soha nem látott globális összefogást tesz szükségessé. Összhang és lehetséges szinergia egyéb eszközökkel A határozat a
„Horizont 2020” keretprogramot kiegészítő Euratom kutatási és képzési
programnak (2014–2018) a magfúzióval kapcsolatos kutatási tevékenységeivel
szinergiákat teremt és kiegészíti azokat. Az így megvalósuló, magfúzióval
kapcsolatos munka jelentős tudományos hozzájárulást képvisel az ITER
kiépítéséhez és működéséhez. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama ý A
javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik ý A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.
január 1-jétől 2020. december 31-ig. ý Pénzügyi hatás: 2014-től 2026-ig ¨ A
javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik. Beindítási időszak:
ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig azt követően: rendes ütem. Tervezett igazgatási módszer(ek)[7] ý Centralizált igazgatás
közvetlenül a Bizottság által
ý Centralizált igazgatás
közvetetten a következőknek történő
hatáskör-átruházással: ¨ végrehajtó ügynökségek ý a Közösségek által létrehozott szervek[8] ¨ tagállami közigazgatási /közfeladatot
ellátó szervek ¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címe
értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési
rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban
meghatározott személyek ¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal ¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal ¨ Nemzetközi
szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg) Egynél több igazgatási módszer
feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések”
rovatban. Megjegyzések: Az igazgatást
a Bizottság szolgálatai és a F4E oldják meg. Az Euratomot mind az ITER
Szervezete, mind az F4E kormányzásában a Bizottság képviseli. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK A határozat végrehajtásával a Bizottság és az F4E
foglalkozik, amely az Euratom részéről az ITER projekthez és az ITER-rel
összefüggő más tevékenységekhez, például a „tágabb megközelítés” keretében
Japánnal közösen végzett munkához nyújtandó hozzájárulás közvetítését végzi. A Bizottság az Euratom nevében képviselteti magát az
ITER Szervezete és a F4E döntéshozó testületeiben: 1. a Bizottság részt vesz az
ITER Tanácsában, az ITER Tanácsa mellett működő Tudományos és Műszaki Tanácsadó
Bizottságban (STAC) és Igazgatási Tanácsadó Bizottságban (MAC); 2. a F4E
tagjaként szerepel az Igazgatótanácsban, a Végrehajtó Bizottságban, a Műszaki
Tanácsadó Csoportban, az Igazgatási és Pénzügyi Bizottságban és részt vesz az
elnökség munkájában. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó
rendelkezések A nyomon követés és a jelentéstétel a F4E-re és az
ITER Szervezetére alkalmazandó ilyen tárgyú szabályokon alapul, amelyek
értelmében az illetékes irányító szervnek minden fontos dokumentumot jóvá kell
hagynia. E szerveken keresztül a Bizottság az ITER tevékenységeit meghatározó
és végrehajtó dokumentumokat nyomon követi és felülvizsgálja. A F4E-nél folyamatban van a projektvezetési és
jelentéstételi folyamatok kialakítása, amelyek teljes mértékben integrálni
fogják az Igazgatótanács felé való jelentéstételt biztosító rendszer különböző
aspektusait. A Tanács 2010. július 12-i következtetéseinek
megfelelően a F4E minden évben beszámol a Tanácsnak a költség-visszaszorítási
és takarékossági terv végrehajtásában elért előrehaladásról, a közös
vállalkozás és az ITER projekt helyzetéről és igazgatásáról valamint az éves
költségvetés keretében előirányzott tevékenységek megvalósításáról. A Tanács
következtetéseire reagálva a F4E felkért egy független szakértőt arra, hogy az
elkészült jelentések alapján évente egyszer értékelje a projekt helyzetét, és
fogalmazzon meg szakvéleményt a F4E Igazgatótanácsa és a Versenyképességi
Tanács számára. A F4E és a Bizottság aláírt továbbá egy igazgatási
megállapodást, mely meghatározza, hogyan és milyen feltételekkel utalja át a
Bizottság a Közösség pénzügyi hozzájárulását a F4E-nek. Irányítási és kontrollrendszer A Bizottság részt vesz az ITER Szervezete döntéshozó
testületeinek és az F4E irányító szerveinek munkájában. A Bizottság az ITER
projekt végrehajtásához szükséges összes kezdeményezést nyomon követi és
felülvizsgálja, különös figyelemmel a pénzügyi jellegű műveletekre. 2012 óta a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata
(IAS) látja el a belső ellenőrzési feladatokat, méghozzá a szolgálat
főigazgatója és a F4E által közösen megállapított módon. Az Európai Csalás
Elleni Hivatal (OLAF) a F4E-vel és személyzetével szemben ugyanolyan
jogkörökkel rendelkezik, mint a Bizottság szervezeti egységeivel szemben. Ami a F4E irányítását illeti, a Közös Vállalkozás
Igazgatótanácsa a Bizottság javaslatára 2011 májusában több intézkedést is
elfogadott annak javítására. Ezen felül 2011. január 1. óta új szervezeti
felépítés van érvényben, ami a korábbinál projekt-központúbb. A F4E pénzügyi szabályzata hasonló a Bizottságéhoz,
és a benne foglalt beszerzési eljárások egyenértékűek a Bizottság számára
irányadó normákkal. A F4E az Igazgatótanácsnak és az Európai
Parlamentnek tartozik felelősséggel, és a közös vállalkozás költségvetésének
éves jóváhagyását a Tanács ajánlása alapján az Európai Parlament végzi el. Az
Európai Számvevőszék évente kétszer auditot végez a F4E-nél, és ennek alapján
az éves mentesítési eljárás keretében jelentést készít a Bizottság, a Tanács és
a Parlament részére. A belső ellenőrzés kerete A belső ellenőrzések keretét a következők alkotják: 1. a Bizottság belső ellenőrzési szabályai,
amelyeket az ITER projektért felelős bizottsági főigazgatóság mindenkor
figyelembe vesz, amikor a F4E-vel kapcsolatos határozatot – különösen pénzügyi
jellegű határozatot – fogad el; 2. a F4E saját belső ellenőrzési szabályai, amelyek
rendszeres megfigyelésről és az ajánlások végrehajtásának nyomon követéséről
rendelkeznek; 3. az ITER tevékenységeinek technikai, pénzügyi és
politikai szempontból történő nyomon követése a Bizottság által; 4. ex-ante és ex-post ellenőrzések a beszerzések
kapcsán. Előre meghatározott célkitűzések és mutatók alapján rendszeresen
kockázatértékelést kell végezni, és rendszeres jelleggel figyelemmel kell
kísérni a feladatok végrehajtásában elért haladást és az
erőforrás-felhasználást. 2.2.2. Az
előírások teljesítésének elmulasztásához társuló kockázat várt mértéke A F4E
tevékenységének jellege miatt eleve hordoz pénzügyi kockázatot (nagy és
összetett természetbeni beszerzések nagy műszaki kockázattal). Ezt
ellensúlyozandó intézkedések születtek az F4E működésének nyomon követésére és
jobb ellenőrzésére. A Bizottság és a F4E közösen folytatja a projekt
megvalósításában rejlő, elsősorban a költségekkel kapcsolatos kockázatok
feltárását, és a kockázatok kezelése és mérséklése érdekében meg fogja tenni a
legmegfelelőbb intézkedéseket. 2.3. A
csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések Az ITER projekt megvalósításával és a hozzá
kapcsolódó költségvetés kezelésével megbízott bizottsági főigazgatóságnak
eltökélt szándéka, hogy a Bizottság csalás elleni stratégiájával (COM(2011)376,
2011. június 24.) összhangban fellép a csalás ellen. A szerződések, a támogatások és a kapcsolódó
kifizetések igazgatási eszközökkel történő nyomon követése a F4E feladata. A Bizottság és a F4E tekintettel van az Európai Unió
pénzügyi érdekeire az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló,
1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel és a költségvetési
rendelet 53. cikkének a) pontjával összhangban. A mögöttes ügyletek jog- és szabályszerűségének
megítéléséhez a F4E ex-post értékelési stratégiákat dolgoz ki. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a F4E-vel és
annak személyzetével szemben ugyanolyan jogkörökkel rendelkezik, mint a
Bizottság szervezeti egységeivel szemben. 3. A
JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A többéves pénzügyi keret mely
fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a
kiadások? Létrehozandó új
költségvetési tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon
belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete: || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében 1. fejezet || 08 01 05 21 A kutatási és innovációs programokat -ITER programokat végrehajtó tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak költsége 08 01 05 22 A kutatási és innovációs programokat -ITER programokat végrehajtó külső személyzet költsége 08 01 05 23 A kutatási és innovációs programok -ITER programok irányításával kapcsolatos egyéb költségek 08 04 01 Az ITER – Európai Közös Vállalkozás – Fusion for Energy (F4E) létesítményeinek kiépítése, működtetése és hasznosítása || diff./nem diff. || NEM || NEM || IGEN || IGEN * A költségvetési sorok pontos számozása később kerül
megállapításra. 3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése Jelenlegi árakon, millió EUR (három
tizedes jegyig) || || || 2014. év[9] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2020 után || ÖSSZESEN || || || || || || || || || Költségvetési tétel száma: 08 04 01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 720,882 || 881,858 || 319,853 || 317,241 || 289,125 || 260,929 || 125,127 || || 2 915,015 Kifizetések || (2) || 78,179 || 150,000 || 180,000 || 300,000 || 460,000 || 570,000 || 460,000 || 716,836 || 2 915,015 || || || Az ITER-program keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[10] || || || || || || || || || Költségvetési tétel száma 08 01 05 21 08 01 05 22 08 01 05 23 || || (3) || 5,128 0,133 1,846 || 6,477 0,979 2,610 || 6,606 0,999 2,662 || 6,738 1,019 2,715 || 6,874 1,039 2,769 || 7,135 0,935 2,826 || 7,278 0,954 2,882 || || 46,236 6,058 18,310 Előirányzat ÖSSZESEN 1. fejezet || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+3 || 727,989 || 891,924 || 330,120 || 327,713 || 299,807 || 271,825 || 136,241 || || 2 985,619 Kifizetések || =2+3 || 85,286 || 160,066 || 190,267 || 310,472 || 470,682 || 580,896 || 471,114 || 716,836 || 2 985,619 * 3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga
után operatív előirányzatok felhasználását ý A javaslat/kezdeményezés az alábbi
operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után: Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR
(három tizedes jegyig) Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020. || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Teljesítés típusa[11] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Költség összesen 1.sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[12] || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítések* || || 416,430 || 1 || 720,882 || 1 || 881,858 || 1 || 319,853 || 1 || 317,241 || 1 || 289,125 || 1 || 260,929 || 1 || 125,127 || 7 || 2 915,015 Az 1. sz. konkrét célkitűzés részösszege: || || || || || || || || || || || || || || || || ÖSSZKÖLTSÉG || 1 || 720,882 || 1 || 811,858 || 1 || 319,853 || 1 || 317,241 || 1 || 289,125 || 1 || 260,929 || 1 || 125,127 || 7 || 2 915,015 *Az ITER projekt
teljesítéseit a F4E (a „barcelonai ügynökség”) által összeállított éves
jelentések képezik, amelyek ismertetik a projekt kapcsán elért eredményeket. 3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült
hatás 3.2.3.1. Összegzés ¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga
után igazgatási előirányzatok felhasználását ý A javaslat/kezdeményezés az alábbi
igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után: millió
EUR (három tizedes jegyig) || 2014. év[13] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás a program bonyolítása || 5,261 || 7,456 || 7,605 || 7,757 || 7,913 || 8,070 || 8,232 || 52,294 Egyéb igazgatási kiadások (RTD) || 1,846 || 2,610 || 2,662 || 2,715 || 2,769 || 2,826 || 2,882 || 18,310 1. FEJEZET részösszege RTD || 7,107 || 10,066 || 10,267 || 10,472 || 10,682 || 10,896 || 11,114 || 70,604 F4E || || || || || || || || Humánerőforrás || 34,300 || 37,800 || 38,600 || 39,400 || 40,200 || 39,900 || 39,500 || 269,700 Egyéb igazgatási kiadások* || 6,900 || 7,300 || 10,400 || 7,500 || 7,700 || 7,900 || 8,100 || 55,800 1. FEJEZET részösszege F4E || 41,200 || 45,100 || 49,000 || 46,900 || 47,900 || 47,800 || 47,600 || 325,500 *becsült
adatok 1. FEJEZET ÖSSZESEN || 48,307 || 55,166 || 59,267 || 57,372 || 58,582 || 58,696 || 58,714 || 396,104 3.2.3.2. Becsült humánerőforrás-szükségletek ¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel
humánerőforrást. ýA javaslat/kezdeményezés az alábbi
humánerőforrás-igénnyel jár: A becslést egész számmal (vagy
legfeljebb egy tizedes jegy pontossággal) kell kifejezni || 2014. év[14] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) – ITER – az 1. fejezeten belül külön az ITER-re vonatkozó létszámtervbe fognak beépülni. a központban 08 01 05 21 || 50 || 50 || 50 || 50 || 50 || 50 || 50 || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[15] ITER – az 1. fejezeten belül || 08.04.01 || AD tisztviselők || 44 || 44 || 44 || 44 || 44 || 44 || 44 || AD ideiglenes alkalmazottak || 174 || 174 || 174 || 174 || 174 || 174 || 174 || AST tisztviselők || 18 || 18 || 18 || 18 || 18 || 18 || 18 || AST ideiglenes alkalmazottak || 26 || 26 || 26 || 26 || 26 || 26 || 26 || szerződéses munkavállalók || 153 || 153 || 153 || 153 || 153 || 153 || 153 || kirendelt nemzeti szakértők || 7 || 7 || 7 || 7 || 7 || 7 || 7 || - (JU ITER-F4E (Barcelona) (*) || 422 || 422 || 422 || 422 || 422 || 422 || 422 || 08 01 05 22 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || 15 || 15 || 15 || 15 || 15 || 15 || 15 || 10 01 05 22 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || || || Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || || ÖSSZESEN || 487 || 487 || 487 || 487 || 487 || 487 || 487 || 08 az érintett
szakpolitikai terület vagy költségvetési cím. Az ITER-program végrehajtása igazgatási költségeinek (a személyi
költségeket is ideértve, de nem ideértve az ITER Európai Közös Vállalkozás
[F4E] operatív előirányzatait) magának az ITER-programnak az operatív
előirányzataihoz kell igazodniuk. *A 422 teljes munkaidős
egyenérték a 2012. évi költségvetésben a 08.04 01 jogcímen található. Az
elvégzendő feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || A központban dolgozó munkatársak mind a barcelonai belső ügynökség (F4E), mind pedig az ITER projekt vonatkozásában a tevékenységek meghatározását és nyomon követését végzik, figyelemmel arra, hogy mindkét esetben a Bizottság képviseli az európai partnerséget. A barcelonai belső ügynökségnél (F4E) dolgozó munkatársak az ITER-re vonatkozó 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozattal összhangban az ITER Nemzetközi Szervezete munkatervének pénzügyi végrehajtását, valamint a kapcsolódó beszerzések bonyolítását és a szerződéskötést végzik az európai hozzájárulás vonatkozásában. Külső személyzet 3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való
összeegyeztethetőség X A
javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi
kerettel. ¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a
többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása. Fejtse ki, miként kell átprogramozni a
pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a
megfelelő összegeket. ¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van
a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret
felülvizsgálatára.[16] Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel
az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket. 3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban A javaslat/kezdeményezés
nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást. ý A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült
társfinanszírozást irányozza elő: előirányzatok, millió EUR (három tizedes
jegyig) || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || || *A program harmadik országoktól
hozzájárulásokat kaphat (az Euratommal létrejött együttműködési megállapodások
alapján), ezek összege azonban egyelőre nem ismert. 3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás ¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs
pénzügyi hatása a bevételre. ý A javaslatnak/kezdeményezésnek van
pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő: ¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol
hatást ý a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol
hatást millió EUR (három tizedes jegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[17] N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető 6XXX* jogcímcsoport || || || || || || || || * A
költségvetési sorok pontos számozása később kerül megállapításra. Az egyéb
címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó
költségvetési tétel(eke)t. 08 04 50 01 Harmadik
felek (az Európai Gazdasági Térségen kívül) kutatási és technológiafejlesztési
hozzájárulásaiból származó előirányzatok (2014 és 2020 között) 08 04 50 02 Harmadik felek (az Európai
Gazdasági Térségen kívül) kutatási és technológiafejlesztési hozzájárulásaiból
származó előirányzatok (2014 előtt) Ismertesse
a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét. Egyes harmadik országok az Euratommal
létrejött együttműködési megállapodások alapján kiegészítő támogatást
nyújthatnak az ITER részére. Az összeg kiszámításának módszerét az egyes
együttműködési megállapodások határozzák meg, és a különböző megállapodások
rendelkezései eltérhetnek. A számítási módszer többnyire a harmadik ország
GDP-je és a tagállamok GDP-je viszonyát veszi alapul, és ezt az arányt vetíti
ki a megszavazott költségvetésre. [1] COM(2011) 48. [2] COM(2011) 931. [3] Ez a cikk mondja ki, hogy az Euratom a Szerződés 7.
cikke alapján elfogadott közösségi kutatási és képzési programokon keresztül
nyújtja hozzájárulását. [4] A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös
Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló,
2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozat (HL L 90.,
2007.03.30., 58. o.). [5] Tevékenységalapú irányítás: ABM
(Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB
(Activity-Based Budgeting). [6] A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a)
vagy b) pontja szerint. [7] Az egyes irányítási módszerek
ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő
hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html [8] A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek. [9] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első
éve. [10] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [11] Teljesítések alatt nyújtandó szolgáltatások értendők, pl.:
a finanszírozott diákcserék száma, az építendő utak hossza kilométerben, stb. [12] Az 1.4.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét
célkitűzés(ek)…”: [13] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első
éve. [14] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első
éve. [15] AC= szerződéses alkalmazott; INT = kölcsönmunkaerő
(átmeneti alkalmazott); JED=küldetésen lévő fiatal szakértő; AL= helyi
alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; [16] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [17] A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek)
tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek)
csökkentett bruttó összegeket kell megadni.