INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A fizikai aktivitás, rendszeres sportolás és testmozgás a fizikai és szellemi frissesség megőrzésének, továbbá a túlsúly és elhízás elleni küzdelemnek és az azzal járó állapotok megelőzésének egyik leghatékonyabb módja. Emellett a sportolás és a fizikai aktivitás egyéb kedvező tényezőkkel – így a társadalmi kapcsolatteremtéssel és befogadással – is szorosan összefügg. A modern társadalomban a testmozgás az egészség szempontjából az egyik legfontosabb meghatározó tényező, a sport pedig minden olyan közpolitikai megközelítés alapvető részét képezi, amely a fizikai aktivitás szintjének javítására irányul.

Az egész élet során végzett fizikai aktivitás és a testmozgás – melynek számos kedvező hatását alaposan dokumentálták és bizonyították[1] – általánosan javítja az életminőséget, ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megerősíti. A kutatás igazolja a testmozgásnak a gyermekkori és serdülőkori fejlődésben játszott szerepét,[2] és rámutat arra, hogy a serdülőkori sportolás és a testmozgásban való részvétel közvetlenül összefügg a felnőttkori fizikai aktivitás szintjével. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a testmozgás és a mentális egészség, a mentális fejlődés és a kognitív folyamatok között közvetlen összefüggés van.[3] Az Európai Unióban a fizikai aktivitás szintje közvetlenül összefügg a várható élettartammal, vagyis azokban az országokban, ahol a fizikai aktivitás szintje magasabb, a lakosság várható élettartama is magasabb.[4]

Ugyanakkor a mozgáshiány számos kedvezőtlen hatással jár, így a korai elhalálozás, a növekvő túlsúly és elhízás, a mell- és vastagbélrák, diabétesz és ischaemiás szívbetegség okozója. 2009-ben a magas jövedelemmel rendelkező országokban a korai elhalálozás és megbetegedés legfőbb kockázati tényezőjeként világszerte a mozgásszegény életmódot jelölték meg, amely csak az európai régióban több mint 1 millió halálesetért tehető felelőssé.[5] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a fizikai inaktivitás által okozott egészségügyi problémáknak a betegségek és morbiditás, betegszabadságok és korai elhalálozás következtében jelentős közvetlen és közvetett gazdasági költségvonzata van, különös tekintettel Európa gyorsan idősödő társadalmaira.[6] Egyes tanulmányok kísérletet tettek ennek pénzbeli kifejezésére. Például a brit kormány számára készült tanulmány ezeket a költségeket Anglia esetében évi 3 milliárd eurót meghaladó összegben határozza meg, amely egy lakosra vetítve 63 EUR[7]. E tények alapján a testmozgást felvették a nem fertőző betegségek ellenőrzésére hozott globális intézkedések célkitűzései közé.[8]

Az Unióban az egészségvédő testmozgás (HEPA) népszerűsítése elsősorban a tagállamok feladata. Mivel a fizikai aktivitás fontosságát és pozitív hatásait, illetve az inaktivitás növekvő pénzügyi terheit egyre többen felismerik, számos közigazgatási szerv fokozott erőfeszítést tesz az egészségvédő testmozgás előmozdítására. 2010 óta a tagállamok nagy többsége arról számolt be, hogy valamilyen formában a testmozgásra vonatkozó ajánlásokat fogalmaztak meg, több tagállam pedig speciális stratégiákat is kialakítottak a lakosság fizikai aktivitásának ösztönzésére.[9] Külön e célra irányuló intézkedések kerültek bevezetésre a különböző szakpolitikai területeken és ágazatokban, így elsősorban a sport, az egészségügy, a közlekedés és az oktatás területén, és számos példát láthatunk az érdekelt felek bevonásával megvalósuló bevált gyakorlatra.

A tagállamok támogatására tett erőfeszítések során az Unió szakpolitikai intézkedésein és pénzügyi eszközein keresztül támogatta a testmozgást, elsősorban a sport és egészségügy terén, a politikai döntéshozókat pedig tapasztalaton alapuló útmutatással látta el az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai keretében.[10] A különböző tudományágakat lefedő és megalapozott tudományos véleményt képviselő 22 európai szakértőből álló csoport által megfogalmazott iránymutatásokat 2008-ban az Unió sportminiszterei hagyták jóvá. Az iránymutatások megerősítik a WHO-nak a fizikai aktivitás minimális szintjére vonatkozó ajánlásait, hangsúlyozzák az egészségvédő testmozgás ágazatközi megközelítésének fontosságát, és 41 konkrét cselekvési iránymutatást fogalmaznak meg. Már a 2007. évi, a sportról[11] szóló fehér könyv és a 2007. évi, a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról[12] szóló fehér könyv kiemelte az egészségvédő testmozgás fontosságát, segítette a politikai vita megerősödését és a bevált gyakorlatok cseréjét.

Jóllehet az egészségvédő testmozgás népszerűsítése és a nemzeti, európai és nemzetközi szinten rendelkezésre álló eszközök bővítése egyre nagyobb hangsúlyt kap, az Unión belül a mozgáshiány aránya elfogadhatatlanul magas szinten maradt (pl. 2010-ben az európaiak 60 %-a nyilatkozott úgy, hogy ritkán vagy soha nem sportol vagy végez testmozgást).[13] A WHO szerint az Európai Unió felnőtt lakosságának kétharmada nem éri el a javasolt aktivitási szintet. Ezáltal a fizikai inaktivitás évente átlagosan több mint 8 millió, egészségben töltött naptól fosztja meg az európai polgárokat.[14] A tapasztalatok ugyan igen nagy eltéréseket mutatnak az egyes tagállamok között, a legtöbb ország nem érte el azt a fő szakpolitikai célkitűzést, hogy növelje a WHO által ajánlott és az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai által is megerősített testmozgási szintet teljesítő lakosság arányát. Az Unió egészét tekintve az egészségvédő testmozgás előmozdítását célzó uniós szakpolitikai intézkedések nem voltak hatékonyak. Ez a helyzet nemcsak hogy ellentmond az Európa 2020 stratégiának[15], amely elismeri az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségei elleni küzdelem szükségességét, mivel az a növekedés és versenyképesség előfeltétele, hanem a sport és egészségügy területén kinyilvánított uniós törekvésekkel sem egyeztethető össze. A kutatás megerősíti, hogy „nagy a távolság a tények és a politika között a cselekvés során” a testmozgás hiányának kezelésében, és a testmozgással kapcsolatban sürgős, önálló közegészségügyi prioritásnak tekintett szakpolitikai intézkedésekre szólít fel.[16]

A fizikai aktivitás hiányának trendjét nem lehet megfordítani, aminek okai mindenekelőtt az egészségvédő testmozgás népszerűsítését ösztönző szakpolitikák kialakításának és végrehajtásának hiányosságaiban keresendők. Figyelembe véve az egészségvédő testmozgás hatékony szakpolitikája vonatkozásában tudományos eszközökben rögzített követelményeket, a tapasztalatok, a szakértői vélemények és a konzultációs eredmények a következő hiányosságokat támasztották alá: az egészségvédő testmozgás megfelelő, ágazatközi megközelítésének hiánya (beleértve a különböző szakminisztériumokkal és az egészségvédő testmozgásért felelős szervekkel való együttműködést), az egészségvédő testmozgás szakpolitikai célkitűzései nincsenek egyértelműen meghatározva, a testmozgás mértékének és politikai célkitűzéseinek nyomon követése és értékelése pedig nincs megfelelően szabályozva. Részletesebb adatok – bár a szakpolitika alakításában és véglegesítésében nagy jelentőséggel bírnak – csak ritkán állnak rendelkezésre.

Az egészségvédő testmozgás csak most kezd önállóvá és elismertté válni olyan komplex politikai területként, amely az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásaiban megfogalmazottakhoz hasonló ágazatközi beavatkozásokat követel. A testmozgás kérdése mindeddig nem kapta meg a megfelelő szakpolitikai elismertséghez szükséges támogatást.[17] Mivel az egészségvédő testmozgás mint szakpolitikai terület meglehetősen új téma a kormányok napirendjén[18], a fizikai aktivitás szintjének megváltoztatását célzó intézkedések és az egészségvédő testmozgást előmozdító intézményi kapacitás tervezéséhez elengedhetetlen az egészségvédő testmozgást meghatározó tényezők jobb megismerése.

E probléma kezelésére a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2011–2014) megvalósításával kapcsolatos szakértői munkát követően[19] és különböző szakértői területekről és szintekről kapott hozzájárulás alapján a Tanács 2012. novemberi, az egészségvédő testmozgás előmozdításáról szóló következtetéseiben felhívta a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a Tanácsnak az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásain alapuló ágazatközi megközelítést támogató ajánlására, amely egy egyszerű nyomonkövetési keretrendszert is magába foglal.

A kezdeményezés sikere végső soron nagymértékben az érdekelt felek – különösen a testmozgás területéhez legközelebb álló, valamint a lakosságot tőkeerejüknél fogva megszólítani képes szereplők – mobilizálásától függ. Ezért a sportágazat – különösen alulról szerveződő tevékenységek és a „legyen a sport mindenkié” megközelítés középpontba helyezése révén – kulcsszerepet játszik az egészségvédő testmozgás népszerűsítésének sikerében.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az ajánlás alapját a Bizottság és a tagállamok által a sportról szóló 2011-2014-es munkaterv végrehajtása során végzett munka képezi. A javaslat lényegi elemeit – beleértve a nyomonkövetési keretrendszert – a tagállamokkal, szakértőkkel, érdekelt felekkel és a különböző csoportokat, így a sport, az egészségügy, oktatás és közlekedés képviselőit magába foglaló nagyközönséggel folytatott széles körű konzultáció keretében vitatták meg. Az érdekelt felek véleményét különböző szinteken kérték ki az Európai Unió vonatkozásában az egészségvédő testmozgás szükségességéről és hatóköréről. A 2011. januári, sportról szóló közleményt követően[20], amely egy ilyen javaslat megfontolására vonatkozó cselekvési programot is magában foglalt, a Bizottság rendszeresen a politikai döntéshozók és érdekelt felek elé terjesztette terveit, és tájékoztatást nyújtott a kezdeményezéssel kapcsolatban folyó munkáról, illetve visszacsatolást kért a különböző fórumoktól. Az Európai Parlament 2012. február 2-i, a sport európai dimenziójáról szóló határozatában felhívta az Európai Uniót és a tagállamokat a sportban való részvétel megkönnyítésére és az egészséges életmód népszerűsítésére, a sportban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására, ezáltal az egészségügyi kiadások csökkentésére.[21]

A tagállamok hangsúlyozták az egészségvédő testmozgással kapcsolatos uniós szintű tapasztalatcsere és a bevált módszerek megosztásának további szükségességét, és támogatták új uniós szakpolitikai kezdeményezés indítását. A tagállamok megerősítették, hogy az érintett ágazatok nemzeti szintű bevonása és a megbízható adatok rendelkezésre állásának hiánya nehézséget jelent, ugyanakkor azt is kiemelték, hogy az adatgyűjtés terheit korlátozni kell. A sportban – így a sportmozgalomban és a sporttal kapcsolatos szervezetekben – érdekelt felek, mint például a sporteszközök gyártói határozottan bátorították az egészségvédő testmozgással kapcsolatos további uniós intézkedéseket. Amint azt egy 2010-ben végzett online konzultáció bizonyítja, nemcsak az uniós intézmények, a sport és egészségügy terén uniós szinten meglévő együttműködési struktúrák, a szakértők és a sport területén működő érdekelt felek, hanem az uniós polgárok nagy csoportja is osztja azt a nézetet, hogy az Európai Uniónak szerepet kell vállalnia az egészségvédő testmozgás népszerűsítésében.

A Hatásvizsgálati Testület 2012. december 7-én kedvező véleményt fogalmazott meg a hatásvizsgálatról. A Testület véleményét figyelembe veszik a hatásvizsgálati jelentés végső változatában.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Jogalap

A javasolt kezdeményezés fókuszáltan közelíti meg az egészségvédő testmozgás témáját, amely gyorsan fejlődő, viszonylag új tudományág, és amely egyrészt a sporthoz és testmozgáshoz szorosan kapcsolódó fizikai tevékenységet, másrészt a közegészségügyet foglalja magába. A javaslatban szereplő célok elérése és a tagállamok egészségvédő testmozgást népszerűsítő erőfeszítéseinek támogatása érdekében az Unió a következő két jogalap alkalmazása révén léphet fel: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 168. cikke alapján, amelyek mindegyike támogató hatáskört ruház az Európai Unióra. A 165. cikk értelmében az Európai Unió „hozzájárul az európai sport előmozdításhoz”, az intézkedéseknek pedig a „sport európai dimenzióinak fejlesztésére” kell irányulniuk. A 168. cikk értelmében „az Unió fellépése [...] a népegészségügyi helyzet javítására [...], valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul”.

A Szerződés értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján mindkét területen (a sport és a közegészségügy területén) e célok megvalósítását segítő ajánlásokat fogadhat el. Ezenkívül a Szerződés kifejezetten felhatalmazza a Bizottságot, hogy tegyen meg „minden hasznos kezdeményezést” a közegészségügy terén a tagállamok közötti szakpolitikák összehangolásának előmozdítására, különös tekintettel „az iránymutatások és mutatók megállapítására, a bevált gyakorlatok cseréjének megszervezésére, valamint az időszakonkénti felülvizsgálat és kiértékelés szükséges elemeinek kialakítására irányuló kezdeményezésekre”. A javasolt ajánlás célja, hogy erősítse a tagállamoknak az egészségvédő testmozgás népszerűsítése terén tett erőfeszítéseit, továbbá támogatást nyújtson számukra szakpolitikáik nyomonkövetési keretrendszerének kialakítása által. Az ajánlás a tagállamok közötti együttműködés és a szakpolitikák összehangolásának megerősítését, valamint a bevált módszerek további cseréjének biztosítását célozza az érintett, a sporttal és az egészségüggyel foglalkozó uniós szintű struktúrákon belül.

Az ajánlás tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elfogadott alapjogokat és alapelveket.

A javasolt kezdeményezés összegzése

A tanácsi felhívásnak megfelelően az ajánlás meghatározza az egészségvédő testmozgást népszerűsítő, koherens, ágazatközi tapasztalaton alapuló szakpolitikák főbb elemeit; ezzel a tagállamokat kívánja támogatna arra irányuló erőfeszítéseikben, hogy állampolgáraikat fizikai aktivitásuk fokozására ösztönözzék.

Az ajánlás azt az egyértelmű bizonyítékot tükrözi, hogy az egészségvédő testmozgás előmozdítását célzó szakpolitikák sikerességéhez szükséges, hogy azok ágazatközi megközelítésen alapuljanak. Figyelembe veszi, hogy a tagállamok – közös célkitűzéseik és az alapjogok tiszteletben tartása mellett – eltérő társadalmi, gazdasági és kulturális körülményeik következtében eltérő prioritásokat állapítanak meg az egészségvédő testmozgás terén, ezért politikai megközelítéseik is különböznek. A szakpolitikák uniós szintű összehangolására vonatkozó előírások célja a tagállamok támogatása a hatékony egészségvédő testmozgásra vonatkozó szakpolitikájuk kialakítását és végrehajtását célzó erőfeszítéseik során. A nyomonkövetési keretrendszer, valamint az abban foglalt, az egészségvédő testmozgás szakértői által kidolgozott mutatók megfelelően rugalmas rendszert biztosítanak a szakpolitikai döntéshozatalhoz szükséges tájékoztatáshoz. A mutatók és adatforrások működésének részletes leírását a bizottsági szolgálatok mellékelt munkadokumentuma tartalmazza.

Az ajánlás felhívja a tagállamokat:

· nemzeti stratégia és megfelelő cselekvési terv, valamint az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdítására alkalmas eszközök kidolgozására, amelyek az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásait tükrözik;

· a fizikai aktivitás szintjének és az egészségvédő testmozgásra irányuló szakpolitikák végrehajtásának nyomon követésére, az ajánlás mellékletében meghatározott monitoring-keretrendszer és mutatók alapján, a nemzeti adottságoknak megfelelően;

· a tagállamok közötti és a Bizottsággal folytatott szoros együttműködésre az egészségvédő testmozgás népszerűsítésére vonatkozó információk és a bevált módszerek rendszeres megosztását biztosító folyamatban az érintett uniós struktúrákon belül;

Az ajánlás felkéri a Bizottságot, hogy

· nyújtson segítséget a tagállamoknak az egészségvédő testmozgás hatékony népszerűsítésére tett erőfeszítésekben, valamint az Európai Unió testmozgásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban lévő szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában;

· nyújtson támogatást a nyomonkövetési keretrendszer kidolgozásához és működtetéséhez a területen alkalmazott jelenlegi nyomonkövetési és adatgyűjtési rendszerek alapján;

· a tagállamok által biztosított tájékoztatás alapján készítsen rendszeres jelentést az ajánlás végrehajtásának előrehaladásáról.

Az ajánlás ugyan mindenekelőtt az egészségvédő testmozgás népszerűsítéséért felelős tagállamok közigazgatási szerveit célozza, végső soron hozzájárul az uniós polgárok (így a gyerekek, dolgozók, időskorúak) tömeges tájékoztatásához azáltal, hogy ösztönzi azon ágazatközi politikák végrehajtását, amelyek a testmozgásban való részvétel lehetőségét biztosítják. A kezdeményezés ugyancsak támaszkodik az érdekelt felek – így a testmozgáshoz legközvetlenebbül kapcsolódók, a sportszervezetek – mobilizálására.

Szubszidiaritás

Az egészségvédő testmozgás népszerűsítése és a sport- és egészségügyi szakpolitikák meghatározása elsősorban a tagállamok feladata, ugyanakkor az uniós intézkedések jelentős értékkel növelhetik a tagállamok által önállóan elérhető eredményeket. Az Európai Unió új politikai lendületet adhat az egészségvédő testmozgás célzott intézkedéseinek. Az egészségvédő testmozgásra vonatkozó hatékonyabb politikák hozzájárulást nyújtanak más olyan szakpolitikai területekhez, ahol a tagállamok közös célok meghatározásáról döntöttek. A fizikai inaktivitás jelentős társadalmi és gazdasági költségeinek csökkentésével és a tevékeny és egészséges időskor, az egészséges munkaerő és végső soron a növekvő termelékenység eléréshez szükséges kulcstényezőket megcélozva hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok megvalósíthassák az Európa 2020 stratégiában meghatározott növekedési célkitűzéseket. A szakpolitikák foglalkoznak majd az egészségügyben fennálló méltánytalanságokat meghatározó tényezőkkel is, amit a stratégia a növekedés és versenyképesség előfeltételeként jelöl meg. Az egészségvédő testmozgásra vonatkozó hatékonyabb szakpolitikák megfelelnek az egészséges életmód előmozdítását célzó fellépésre irányuló tanácsi és parlamenti felhívásoknak, ideértve a testmozgást és a sportban való részvételt mint a korai halálozás, morbiditás és rokkantság Unión belüli megelőzésének eszközét. A Tanács 2012 novemberében elfogadott, az egészségvédő testmozgásról szóló következtetései még kifejezettebben megfogalmazták az erre irányuló felhívást. A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégia végrehajtásának a közelmúltban végzett értékelése ugyancsak támogatja az európai szintű politikai kezdeményezést, és ösztönzi a Bizottságot, hogy növelje a fizikai aktivitásra összpontosító, most létrejövő kezdeményezések jelentőségét.[22]

Az ajánlás középpontjában a tagállamok szakpolitikáinak fokozott összehangolása áll, a tapasztalatok megosztása, a társaktól való tanulás és a bevált gyakorlat terjesztése formájában, ez pedig különösen hasznosnak tűnik, figyelembe véve a jelenleg a tagállamok között az egészségvédő testmozgás prioritása, a választott megközelítés és a nemzeti szakpolitikák összehangolási mechanizmusa tekintetében fennálló hatalmas különbségeket. Az uniós támogatás és összehangolás hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok hatékonyabban népszerűsíthessék az egészségvédő testmozgást az ágazatok között, és megfelelőbb beavatkozást biztosító politikát alakíthassanak ki. Az Európai Unió helyzetéből adódóan javíthatja az egészségvédő testmozgás és a vonatkozó politikák nyomon követésére és értékelésére vonatkozó intézkedéseket, elősegítve, hogy a tagállamok nyomon követhessék a változásokat. A monitoring-keretrendszer az egészségvédő testmozgás népszerűsítésének célzottabb megközelítését alátámasztó bizonyítékot szolgáltat majd a tagállamok számára.

A javasolt ajánlás a meglévő stratégiákra és a nemzetközi szinten kidolgozott eszközökre épül, elsősorban a WHO 2004. májusi, az étrendről, a fizikai tevékenységről és az egészségügyről szóló, globális stratégiájára[23], a 2010. évi globális ajánlásokra, amelyek legalább heti 150 percnyi mérsékelt intenzitású testmozgást ajánlanak a felnőtteknek[24] és a Egészségügyi Világszervezet közgyűlése által 2013. május 27-én a „nem fertőző betegségekről szóló átfogó határozatban”[25] elért globális konszenzusra. Figyelembe veszi a WHO európai regionális irodájával a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekkel foglalkozó európai stratégia keretében kialakított együttműködést és ez utóbbi 2013. évi értékelését[26]. Célja a fizikai aktivitás nyomon követésére kidolgozott eszközök – különösen a WHO táplálkozásra, elhízásra és fizikai aktivitásra vonatkozó adatait tartalmazó adatbázis (NOPA)[27] – további javítása. A tagállamok által e tekintetben szolgáltatandó adatok nagy része már elérhető, és jelenleg vizsgálatok vagy projektek keretében gyűjtik azokat; több mutató már most is használatban van. Az adatgyűjtésnél csak igen korlátozott számú mutató esetében teszi szükségessé az erőfeszítések fokozását, különösen a monitoring-keretrendszer korai szakaszában. Idővel és a tagállamok növekvő kapacitásával a helyzet várhatóan javulni fog. A monitoring-keretrendszert a WHO-val szoros együttműködésben és az egészségvédő testmozgás szakértőinek támogatásával kell végrehajtani.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Mivel az egészségvédő testmozgás népszerűsítéshez kapcsolódó költségek megoszlanak a kormányok minisztériumai és a hatóságok, valamint a különböző civil szervezetek és a magánszektor között, ezért az egészségvédő testmozgáshoz kapcsolódó költségvetés kiszámítása jelenleg nem egyszerű. Ezenkívül az Unióban nem tartják egységesen nyilván az egészségvédő testmozgással kapcsolatos kiadásokat. Ezt még súlyosbítja az a tény, hogy az egészségvédő testmozgás jellegéből adódóan ágazatközi folyamat, amely számos szakpolitikai területet érint, és a testmozgást népszerűsítő politikák gyakran nem terjednek ki az egészségvédő testmozgás elsődleges célként történő támogatására. E kezdeményezés szerint végső soron a tagállamok viselnék az egészségvédő testmozgásra vonatkozó szakpolitika végrehajtásával kapcsolatos költségeket.

A tagállamok adminisztratív költségei elsősorban az egyszerű monitoring-keretrendszerben történő jelentéstételi kötelezettségből adódnak. Ezek a költségek már az első évben alacsonyak lennének, és tovább csökkennek, miután a mechanizmus teljes körűen működőképessé válik, mivel a személyzet megismeri a monitoringrendszert, továbbá fokozatosan bővül a rendelkezésre álló adatok köre.[28]

Az uniós költségvetést terhelő költségek a nyomonkövetési mechanizmus kialakításához és működéséhez, valamint a tagállamoknak a nyomon követő tevékenységhez szükséges kapacitás kiépítése terén nyújtott támogatásokhoz kapcsolódnak. A 2014–2020 közötti időszakban ezeket a költségeket az Erasmus+ sportról szóló fejezete fedezné.[29] Ezenfelül az uniós költségvetésből fedeznék a szakértő csoport uniós szintű találkozóinak megszervezését.

2013/0291 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. és 168. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság által beterjesztett ajánlásra,

mivel:

(1)        A fizikai aktivitás és testmozgás által elérhető előnyök kiemelkedőek az élet folyamán; ide tartozik a szív- és érrendszeri megbetegedések, egyes rákfajták és a diabétesz kockázatának csökkenése, az izomzat és a csontrendszer egészségének javulása és a testtömegcsökkentés, valamint a mentális egészség fejlődésére és a kognitív folyamatokra gyakorolt pozitív hatás. A WHO ajánlásának megfelelően a testmozgás valamennyi korcsoport számára fontos, a gyermekek és a munkavállalók, valamint az időskorúak esetében pedig különös jelentőséggel bír.

(2)        A testmozgás, amely az egészséges életmód és egészséges munkaerő előfeltétele, hozzájárul az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések eléréséhez[30], különösen a növekedés, termelékenység és egészségügy terén.

(3)        Bár az egészségvédő testmozgás népszerűsítésért tett erőfeszítéseket (a továbbiakban: HEPA) az elmúlt években bizonyos tagállamok közigazgatási szervei fokozták, a fizikai inaktivitás mértéke az Európai Unióban elfogadhatatlanul magas szinten maradt. Az európaiak többsége nem végez elegendő fizikai tevékenységet, és 60 %-uk egyáltalán nem sportol vagy végez testmozgást.[31] A szabadidős testmozgás hiánya az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokban általánosabb. Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy a negatív tendenciák az Unió egészében megfordulnának.

(4)        A magas jövedelemmel rendelkező országokban a korai elhalálozás és megbetegedés legfőbb kockázati tényezőjeként világszerte a mozgásszegény életmódot jelölték meg, amely csak az európai régióban mintegy 1 millió halálesetért tehető felelőssé évente.[32] Az Európai Unióban a mozgáshiány által okozott káros hatások jól nyomon követhetők, csakúgy, mint a mozgáshiányhoz és az ezzel járó egészségügyi problémákhoz kapcsolódó jelentős közvetett és közvetlen gazdasági költségek, különös tekintettel arra a tényre, hogy a legtöbb európai társadalom gyorsan öregszik.

(5)        A fizikai aktivitás szintjét illetően jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Míg egyes tagállamok jelentős előrehaladást értek el az ajánlott fizikai aktivitási szintet teljesítő lakosság növekvő arányát tekintve, sokan egyáltalán nem léptek előre, sőt inkább visszalépést mutattak. Az eddigi szakpolitikák az Unió egészét nézve nem bizonyultak hatékonynak a fizikai inaktivitás emelkedő szintjének visszaszorításában. Az egészségvédő testmozgás szakpolitikájának kialakítása és végrehajtása terén sikeres megközelítések tapasztalataiból való tanulás komoly potenciált rejt magában.

(6)        Számos szakpolitikai terület – elsősorban a sport és egészségügy – járulhat hozzá a testmozgás népszerűsítéséhez, és új lehetőségeket kínálhat az Európai Unió polgárai számára a fizikai aktivitásra. Ahhoz, hogy ez a lehetőség teljes mértékben kiaknázható legyen, és ezáltal emelkedjen a fizikai aktivitás szintje, elengedhetetlen a stratégiai ágazatközi megközelítés az egészségvédő testmozgás népszerűsítése terén, beleértve az érintett minisztériumok, testületek és szervezetek bevonását. A fizikai aktivitás szintjére és az egészségvédő testmozgás népszerűsítésére vonatkozó több és jobb adat rendelkezésre állása e folyamat megerősítésének alapvető eleme, továbbá a hatékonyabb jövőbeni politika kialakítását és végrehajtását szolgáló értékelés feltétele. Ugyanakkor jelentős hiány mutatkozik ezen adatok terén.

(7)        Az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai[33], amelyeket 2008. decemberi informális találkozójukon az Európai Unió sportminiszterei, 2012. novemberben és decemberben pedig a Tanács is megerősített[34], olyan ágazatközi megközelítést szorgalmaznak, amely magába foglalja az egészségvédő testmozgás népszerűsítéséért felelős valamennyi tematikus területet. Az iránymutatások végrehajtása a tagállamokban eltérő mértékben valósult meg.

(8)        A sport európai dimenziójának fejlesztéséről szóló 2011. évi közlemény[35] felhívta a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Unió testmozgással kapcsolatos iránymutatásai alapján folytassák a nemzeti iránymutatások kidolgozására irányuló munkát, beleértve a felülvizsgálati és koordinációs folyamatokat, és szorgalmazta, hogy mérlegeljék tanácsi ajánlás megfogalmazását e témában.

(9)        A Tanácsnak a sportra vonatkozó uniós munkatervet (2011–2014) érintő állásfoglalása[36] elismerte annak szükségességét, hogy egyes kiemelt jelentőségű, a sportot érintő területeken – ideértve az egészségvédő testmozgás előmozdítását – megerősítsék a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést. 2012 júliusában a sporttal, az egészséggel és a részvétellel foglalkozó szakértői csoport kifejezte támogatását az új uniós kezdeményezés, a egészségvédő testmozgás iránt.

(10)      A Tanács az egészségvédő testmozgás előmozdításáról szóló 2012. november 27-i következtetéseiben elismerte a további uniós szintű intézkedések szükségességét, és felszólította a Bizottságot, hogy terjesszen elő tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatot, amely magában foglal egy – az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak tematikus területeit lefedő mutatórendszeren alapuló – egyszerű monitoring-keretrendszert,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.           A tagállamok

– a sport, egészségügy, oktatás, környezet és közlekedés területeinek bevonásával, ágazatközi megközelítés kialakításán keresztül dolgozzanak ki hatékony egészségvédő testmozgási szakpolitikákat az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásaiban leírtak szerint és nemzeti sajátosságaiknak megfelelően. Ez a következőket foglalja magában:

– az egészségvédő testmozgás előmozdítását szolgáló nemzeti stratégia elfogadása a különböző társadalmi csoportok figyelembe vételével, a megkülönböztetésmentesség és a nemek közötti egyenlőség elvének tiszteletben tartásával,

– ennek megfelelő cselekvési terv elfogadása,

– kísérjék figyelemmel a fizikai aktivitás szintjét és az egészségvédő testmozgásra irányuló szakpolitikákat az egyszerű monitoring-keretrendszer segítségével[37], valamint – a nemzeti sajátosságok figyelembevételével – az ezen ajánlás mellékletében szereplő, megfelelő mutatók révén,

– az ezen ajánlás elfogadásától számított hat hónapon belül jelöljenek ki az egészségvédő testmozgásra vonatkozó tagállami fókuszpontokat, amelyek támogatják a fent említett nyomonkövetési keretrendszert, és tájékoztassák a Bizottságot ezek kijelöléséről.      Az egészségvédő testmozgásra vonatkozó tagállami fókuszpontoknak mindenekelőtt azt a folyamatot kell koordinálniuk, amely biztosítja a testmozgásra vonatkozó adatok elérhetőségét a nyomonkövetési keretrendszer számára; az adatokat a WHO jelenlegi, a táplálkozásra és a testmozgásra vonatkozó (NOPA) adatbázisába kell feltölteni; a fókuszpontoknak emellett az egészségvédő testmozgás szakpolitikái vonatkozásában elő kell segíteniük a tárcaközi együttműködést,

– szorosan működjenek együtt egymással és a Bizottsággal az egészségvédő testmozgás népszerűsítésére vonatkozó információk rendszeres cseréjét és a bevált gyakorlat megosztását biztosító folyamat kialakításával az érintett, uniós szintű sport és egészségügyi struktúrákban, ami a szakpolitikák megerősített összehangolásának alapja.

2.           A Bizottságnak a következő intézkedéseket kell meghoznia:

– Segítségnyújtás a tagállamoknak nemzeti stratégiájuk elfogadásában, az ágazatközi egészségvédő testmozgásról szóló szakpolitikai megközelítéseik kialakításában és a megfelelő cselekvési tervek végrehajtásában az információcsere és a bevált gyakorlat megosztásának elősegítésével, a társaktól való hatékony tanulással, hálózatok szervezésével és az egészségvédő testmozgás népszerűsítésére vonatkozó sikeres megközelítések meghatározásával,

– A nyomonkövetési keretrendszer kidolgozásának és működtetésének előmozdítása a terület jelenlegi nyomonkövetési és adatgyűjtési rendszerei alapján:

– tudományos szakértők segítségével célzott támogatás az egészségvédő testmozgásra vonatkozó tagállami fókuszpontok – valamint szükség szerint egyéb közigazgatási szervek képviselői – kapacitásépítése és képzése tekintetében,

– azon lehetőség vizsgálata, hogy az összegyűjtött adatok felhasználhatók lennének-e egy, a fizikai aktivitásra vonatkozó, kétévente összeállítandó, európai szintű statisztika készítéséhez[38],

– a WHO támogatása a NOPA adatbázis fizikai aktivitást érintő területeinek továbbfejlesztésében, az adatbázisnak az ezen ajánlás mellékletében szereplő monitoring-keretrendszerhez történő hozzáigazításával,

– a WHO támogatása, illetve szoros együttműködés a WHO-val az egészségvédő testmozgás országspecifikus áttekintésének elkészítése és közzététele, valamint az egészségvédő testmozgás tendenciáinak elemzése terén,

– A nyomonkövetési keretrendszerben előírt jelentéstételi mechanizmusokban megadott információk, valamint az egészségvédő testmozgásra irányuló szakpolitika kialakítására és végrehajtására vonatkozó egyéb, a tagállamok által benyújtott információk alapján háromévente jelentés készítése az ezen ajánlás végrehajtásában elért haladásról,

– Hat év elteltével értékelés készítése a Tanács ajánlásának végrehajtásáról.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET

Az Európai Unió testmozgásra vonatkozó iránymutatásai (GL) végrehajtásának értékelésére javasolt mutatók

A GL tematikus területei || Javasolt mutatók

A fizikai aktivitásra vonatkozó nemzetközi ajánlások és iránymutatások (GL 1-2) || 1. Az egészségmegőrzés érdekében végzett fizikai aktivitásra vonatkozó tagállami ajánlás

2. Az egészségvédő fizikai aktivitás WHO által javasolt minimális szintjét elérő felnőttek

3. Az egészségvédő fizikai aktivitás WHO által javasolt minimális szintjét elérő gyermekek és serdülők

Ágazatközi megközelítés (GL 3-5) || 4. Az egészségvédő testmozgás támogatásának tagállami koordinációs rendszere

5. Kifejezetten az egészségvédő testmozgás előmozdítására elkülönített finanszírozás

„Sport” (GL 6-13) || 6. A tömegsporttal kapcsolatos tagállami szakpolitika és/vagy cselekvési terv

7. Egészségvédő programban részt vevő sportklubok

8. A hátrányos helyzetű társadalmi-gazdasági csoportok rekreációs és sportolási lehetőségeit támogató keretrendszer

9. Az egészségvédő testmozgás tagállami szakpolitikájának célcsoportjai

„Egészség” (GL 14-20) || 10. A testmozgás nyomon követése és felügyelete

11. A testmozgással kapcsolatos tanácsadás

12. Egészségügyi szakemberek testmozgással kapcsolatos tantervi oktatása

„Oktatás” (GL 21-24) || 13.  Testnevelés-oktatás általános és középiskolában

14. Az iskolához kapcsolódó testmozgás népszerűsítési rendszere

15. Egészségvédő testmozgás a testnevelő tanárok oktatásában

16. Az iskolába való eljutás fizikai aktivitással járó módjait támogató rendszerek

„Környezet, várostervezés, közbiztonság” (GL 25-32) || 17. Kerékpáros/gyalogos közlekedés aránya

18. Az Európai Unió szabadidős testmozgást lehetővé tévő infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó iránymutatásai

„Munkahelyi környezet” (GL 33-34) || 19. A munkahelyre való eljutás fizikai aktivitással járó módjait támogató rendszerek

|| 20. A munkahelyi testmozgást támogató rendszerek

„Idős polgárok” (GL 35-37) || 21. Az idős polgárok körében a testmozgást népszerűsítő közösségi fellépésekre irányuló programok

„Mutatószámok / értékelés” (GL 38) || 22. Értékelési tervet tartalmazó, az egészségfejlesztő testmozgásra irányuló tagállami szakpolitikák

„Lakossági tudatosság” (GL 39) || 23. A testmozgással kapcsolatos tagállami szemléletváltást ösztönző kampány megléte

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe: Javaslat az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló tanácsi ajánlásra

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[39]

Oktatás és kultúra: Sport / Költségvetési tétel 15 01 02 11

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

■A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[40]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzés(ek)

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A kezdeményezés általános célja, hogy az Európai Unióban az egészségfejlesztő testmozgás (HEPA) szintjének növelésével hozzájáruljon az egészségesebb és termelékenyebb társadalom kialakulásához.

A javasolt tanácsi ajánláson alapuló operatív költségeket az Erasmus+ program sportról szóló fejezetéből fedezik (lásd a vonatkozó pénzügyi kimutatást). Ez a pénzügyi kimutatás csak a javasolt szakértői csoport költségeire, azaz az adminisztratív költségekre vonatkozik.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés: A szakértői csoport célkitűzése:

- célzott támogatás nyújtása az egészségfejlesztő testmozgás tagállami fókuszpontjainak – és szükség szerint egyéb közigazgatási szervek képviselőinek – a kapacitás kiépítésében és a képzésben;

- a WHO támogatása a NOPA adatbázis fizikai aspektusainak továbbfejlesztésében, annak az ezen ajánlás mellékletében szereplő monitoring-keretrendszerhez történő igazításával;

- a WHO támogatása és szoros együttműködés az egészségfejlesztő testmozgás országspecifikus áttekintésének elkészítése és kiadása, valamint az egészségfejlesztő testmozgás tendenciáinak elemzése terén.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Tevékenységalapú irányítás keretébe tartozó tevékenység 15.05: Az együttműködés ösztönzése és támogatása az ifjúság és sport területén

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A szakértői csoport tevékenységének várható eredménye:

- támogatás nyújtása az egészségvédő testmozgásra vonatkozó tagállami fókuszpontok – valamint közigazgatási szervek képviselői – kapacitásépítésében és a képzésben;

- a WHO támogatása a NOPA adatbázis fizikai aktivitást érintő területeinek továbbfejlesztésében;

- a WHO támogatása és azzal szoros együttműködés folytatása az egészségfejlesztő testmozgás országspecifikus áttekintésének elkészítése és kiadása, valamint az egészségfejlesztő testmozgás tendenciáinak elemzése terén.

Az ebben az pénzügyi kimutatásban szereplő költségek az ajánlással kapcsolatos szakértői csoport üléseinek költségét fedezik, ezért ezek csak adminisztratív költségeknek minősülnek. Az operatív költségeket az Erasmus+ program sportról szóló fejezetéből fedezik.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

- Az egészségfejlesztő testmozgás monitoring-keretrendszerének kialakítása és működtetése uniós szinten

- Rendszeres jelentéskészítés a tagállamok számára az egészségfejlesztő testmozgásról.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A szakértői csoport tekintetében különös szükséglet nem merül fel.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az Európai Unió részvétele nélkül ilyen szakértői csoport nem hozható létre. Amint azt a kezdeményezés hatásvizsgálata bemutatja, az uniós intézkedés jelentős hozzáadott értékkel növelheti az egyes tagállamok által önállóan elérhető eredményt.

A szakértői csoport az ajánlás végrehajtási vitájának és irányításának fő felelős szerve és az a fórum, ahol az egészségfejlesztő testmozgás szakpolitikáinak összehangolása folyik.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az Európai Unió sportról szóló első, a 2011-2014-es időszakot lefedő munkaterve, amelyet az Európai Unió Tanácsa 2011 májusban fogadott el, 6 szakértői csoportot hozott létre a sport területén. Közülük az egyik, a sporttal, az egészséggel és a részvétellel foglalkozó munkacsoport aktív szerepet játszott azon ötletek kidolgozásában, amelyek alátámasztják a Bizottságnak az egészségfejlesztő testmozgásról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatát. Ez a kezdeményezés így közvetlenül e tapasztalatra támaszkodik.

1.5.4.     Egyéb megfelelő intézkedésekkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Ez a javaslat teljes mértékben összhangban van az Erasmus+ programmal és az Európai Unió sportról szóló munkatervével, amelyek mindegyike prioritási területként tartalmazza az egészségfejlesztő testmozgást.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

■ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ■   Pénzügyi hatás: 2014-től 2020-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól-től ÉÉÉÉ-ig,

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[41]

A 2014-es költségvetéstől kezdve:

■ Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

– ■ annak szervezeti egységein keresztül (DG EAC)

– ¨  végrehajtó ügynökségen keresztül

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

– ¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

– ¨ nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg);

– ¨az EBB és az Európai Beruházási Alap;

– ¨ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

– ¨ közjogi szervek;

– ¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

– ¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

– ¨ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

– Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A szakértők évente háromszor üléseznek; az egyes ülésekről jelentés készül.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok) - A szakértői csoportok irányítására alkalmazott standard bizottsági szabályok alkalmazandók.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok) – a szakértői csoportok irányítására alkalmazott szokásos bizottsági szabályok alkalmazandók.

2.2.3.     Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése – A szakértői csoportok irányítására alkalmazott szokásos bizottsági szabályok alkalmazandók.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket - A szakértői csoportok irányítására alkalmazott szokásos bizottsági szabályok alkalmazandók.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Meglévő költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám […]Megnevezés........……………………………………………….] || Diff./nem diff. ([42]) || EFTA országoktól[43] || tagjelölt országoktól[44] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

|| DG EAC teljes keret 15.01.02.11 (szakértői találkozók) || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek – nem alkalmazandó

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás  típusa || Hozzájárulás

Szám […]Megnevezés........……………………………………………….] || Diff./nem diff. || EFTA országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

|| […][XX.YY.YY.YY] || || NEM || NEM || NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

A kezdeményezés operatív részének Erasmus+ programban fedezett költségei (15.02.03 költségvetési sor); ez a pénzügyi kimutatás kizárólag az adminisztratív kiadásokra vonatkozik.

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete || Szám || [Megnevezés ……………...……………………………………………………………….]

FŐIGAZGATÓSÁG<…….> || || || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || Év 2017 || 2018 2019 2020 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma 15. || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[45] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || || ||

A[z] <...> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 ||

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret <...> FEJEZETÉHEZ/ALFEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint: nem alkalmazndó

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret fejezete || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 Év || 2015 Év || 2016 Év || 2017 Év || 2018 2019 2020 || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: <EAC> ||

Ÿ Humánerőforrás || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,028 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,532

<EAC> Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,028 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,532

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 0,028 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,532

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || Év 2014 || Év 2015. || Év 2016 || Év 2017 || 2018 2019 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉBE tartozó előirányzatok ÖSSZESEN   || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,028 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,532

Kifizetési előirányzatok || 0,028 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,532

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ■   A javaslat/kezdeményezés ezen pénzügyi kimutatásban szereplő része nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását. A javasolt ajánlásból keletkező operatív előirányzatokat az Erasmus+ programhoz rendelt pénzügyi kimutatásból fedezik (lásd lentebb)

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus[46] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:[47] || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

1. konkrét célkitűzés részösszege: || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. konkrét célkitűzés részösszege: || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– ■   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015.év ||  2016.év || 2017.év || 2018, 2019, 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || N.A. || N.A. || N.A. || N.A. || N.A. || N.A. || N.A. || N.A.

Egyéb igazgatási kiadások || 0,028 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,532

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE részösszege || 0,028 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,532

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[48] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || N.A. || N.A. || N.A. || N.A. || N.A. || N.A. || N.A. || N.A.

  Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok  részösszege || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 0,028 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,084 || 0,532

A humánerőforrás-igények előirányzatainak az adott főigazgatóság rendelkezésére álló előirányzatokból, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek –

– ■   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

Teljes munkaidős egyenértékben kifejezendő becsült érték

|| || N év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

|| Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) || ||

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || || || || || || ||

|| XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE))[49] kifejezve ||

|| XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || ||

|| XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 04 yy[50] || - a központban || || || || || || ||

|| - a küldöttségeknél || || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, INT, END közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || || || || || || ||

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső munkatársak ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ■   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átdolgozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.[51].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– ■ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– A javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ■   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨            a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨            a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[52]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

..... jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               Ezek között szerepel a szív- és érrendszeri megbetegedések, egyes rákfajták és a 2. típusú diabétesz kockázatának csökkenése, az izomzat és csontrendszer egészségének javulása és a testsúly kontrollja. Példaként lásd: The Lancet, 380. évfolyam, 9838. szám, 219–229. o., 2012. július 21.

[2]               Health at a glance, Europe 2012, OECD.

[3]                      A testmozgásról szóló iránymutatások tanácsadó bizottságának 2008. évi jelentése, Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma.

[4]               Egyes jelentős kockázati tényezőkhöz kapcsolható általános egészségügyi kockázatok, halálozás és betegségek, WHO 2009.

[5]               http://www.euro.who.int/en/what-we-do/health-topics/disease-prevention/physical-activity/facts-and-figures/10-key-facts-on-physical-activity-in-the-who-european-region.

[6]               Az ajánlást kísérő hatásvizsgálat tartalmazza a tagállamokban készült tanulmányokban szereplő bizonyítékokat.

[7]               Game Plan: a strategy for delivering Government’s sport and physical activity objectives (Játékterv: a kormány sport és testmozgás terén meghatározott célkitűzéseinek elérésére kidolgozott stratégiája), http://www.cabinetoffice.gov.uk/media/cabinetoffice/strategy/assets/game_plan_report.pdf. Egy, a közelmúltban készült tudományos tanulmány megállapította, hogy a fizikai inaktivitás következtében az egészségügyi ellátás terén felmerülő, egy főre jutó éves közvetlen egészségügyi és közvetett költségek magasabbak (Ausztriában, Svájcban és az USA-ban), megjegyezve ugyanakkor, hogy jelenleg a fizikai aktivitás gazdasági vonatkozásai nehezen összehasonlíthatók. A The Lancet folyóiratban megjelenő sorozat: "The pandemic of physical inactivity: global action for public health" („A fizikai inaktivitás pandémiája: globális fellépés a közegészségügy érdekében”); 380. évfolyam, 9838. szám, 219–229. oldal, 2012. július 21.

[8]               Az ENSZ-nek a Közgyűlés magas szintű találkozóján hozott 2011. évi politikai nyilatkozata a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről (66/2. határozat), és az ezt követő, az Egészségügyi Világszervezet közgyűlésének 66.. ülésén Genfben 2013 májusában elfogadott intézkedés.

[9]               Munkadokumentum: Az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai végrehajtásának nyomon követését bemutató táblázat: http://ec.europa.eu/health/nutrition_physical_activity/docs/implementation_report_a6_en.pdf.

[10]             Az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai, az egészségvédő testmozgás támogatására javasolt szakpolitikai intézkedések, 2008. október; http://ec.europa.eu/sport/library/documents/c1/eu-physical-activity-guidelines-2008_hu.pdf

[11]             Európai Bizottság: Fehér könyv a sportról, COM(2007) 391 végleges, 2007. július 11.

[12]             Európai Bizottság: Fehér könyv a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról, COM(2007) 279 végleges, 2007.5.30.

[13]             Európai Bizottság: Speciális Eurobarométer 334 Sport és testmozgás, 2010. március

[14]             http://www.euro.who.int/en/what-we-do/health-topics/disease-prevention/physical-activity/facts-and-figures/is-physical-activity-a-reality-for-all

[15]             Európai Bizottság: Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégája, COM(2010) 2020 végleges, 2010. 3.3.

[16]             The Lancet, 380. évfolyam, 9838. szám, 219–229. o., 2012. július 21.

[17]             „A fizikai aktivitás tekintetben az egyéni viselkedés megváltoztatásával foglalkozó tudomány elhomályosította a népesség szintjén zajló tényleges változás megértésére tett erőfeszítéseket. A tudományos hangsúlyok ezen kiegyensúlyozatlansága miatt a lakosság testmozgásának előmozdításához szükséges szerkezeti és módszeres változásokkal (...) nem foglalkoztak szisztematikusan a különböző ágazatokon belül. A dohánytermékek ellenőrzése hasonló tapasztalatokat eredményezett, itt a felelősség terhét kezdetben kizárólag az egyénekre hárították. A szemlélet bővülésével felismerték a társadalom felelősségét, amelyet a lakossági szintű intézkedések és a dohányzás elterjedtségének változása követett.” The Lancet, 380. évfolyam, 9838. szám, 219–229. o., 2012. július 21.

[18]             Ezt igazolja többek között egy, a közelmúltban végzett vizsgálat, amely kimutatta, hogy néhány kivételtől eltekintve Európában csak az elmúlt években kezdődött meg a fizikai aktivitásról szóló nemzeti szakpolitikai dokumentumok kidolgozása. Lásd: Daugbjerg et al: Promotion of Physical Activity in the European Region: Content Analysis of 27 National Policy Documents (A fizikai aktivitás népszerűsítése az európai régióban: 27 nemzeti szakpolitikai dokumentum tartalomelemzése). Journal of Physical Activity and Health, 2009, 6., 805–817.

[19]             A Tanács állásfoglalása a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2011–2014), HL L 162., 2011.6.1.

[20]             Az Európai Bizottság közleménye: A sport európai dimenzióinak fejlesztése, COM(2011) 12 végleges, 2011.1.18.

[21]             Az Európai Parlament 2012. február 2-i állásfoglalása a sport európai dimenziójáról (2011/2087(INI)).

[22]             http://ec.europa.eu/health/nutrition_physical_activity/docs/pheiac_nutrition_strategy_evaluation_en.pdf

[23]             A WHO étrendről, fizikai tevékenységről és egészségről szóló globális stratégiája: http://www.who.int/dietphysicalactivity/strategy/eb11344/strategy_english_web.pdf

[24]             A WHO globális, az egészség érdekében végzett fizikai aktivitásról szóló ajánlása. URL: http://www.who.int/dietphysicalactivity/factsheet_recommendations/en/index.html

[25]             http://ncdalliance.org/sites/default/files/rfiles/A66_WHA %20Final %20Resolution.pdf.

[26]             lásd 22. lj.

[27]             WHO NOPA adatbázis; URL: http://data.euro.who.int/nopa/

[28]             A hatásvizsgálatban (V. melléklet) kiszámításra került az egy tagállamra jutó átlagköltség.

[29]             A hatásvizsgálatban (V. melléklet) kiszámításra kerültek az uniós költségvetést terhelő kombinált költségek. A sport területén a 2013. évi előkészítő intézkedés részeként a Bizottság a WHO-val együttműködve megvizsgálja a tagállamok egészségvédő testmozgásra vonatkozó politikájának kialakításához és végrehajtásához nyújtandó támogatás lehetőségeit.

[30]             COM(2010) 2020.

[31]             Európai Bizottság: Speciális Eurobarométer 334 Sport és testmozgás, 2010. március

[32]             http://www.euro.who.int/en/what-we-do/health-topics/disease-prevention/physical-activity/facts-and-figures/10-key-facts-on-physical-activity-in-the-who-european-region

[33]             http://ec.europa.eu/sport/library/documents/c1/eu-physical-activity-guidelines-2008_en.pdf

[34]             A Tanács következtetései az egészségvédő testmozgás népszerűsítéséről, URL: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/educ/133870.pdf; A Tanács következtetései az egészségben való megöregedésről mint az egész életcikluson át tartó folyamatról, URL: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/lsa/134097.pdf

[35]             COM(2011) 12 végleges.

[36]             HL L 162., 2011.6.1.

[37]             A monitoring-keretrendszer meghatározza az egészségvédő testmozgás előmozdításának általános szempontjaira vonatkozó jelentéstételi minimumkövetelményeket, amelyeket minden tagállamnak figyelembe kell vennie. A nyomonkövetési keretrendszer további részleteit az ezen ajánlást kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza.

[38]             Lásd az Eurostat-ról szóló, 2012. szeptember 17-i 2012/504/EU bizottsági határozatot: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:251:0049:0052:HU:PDF.

[39]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[40]             A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[41]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[42]             Diff. = Differentiated appropriations / Non-Diff. = Non-differentiated appropriations.

[43]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[44]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[45]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA- tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[46]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[47]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés

[48]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[49]             AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[50]             A működési előirányzatokból származó külső személyzetre vonatkozó felső határ alatt (korábban: BA- tételek).

[51]             Lásd a 2007–2013-as időszakra szóló intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[52]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.