52013PC0388

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

a Magyarországon fennálló túlzott hiányról szóló 2004/918/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)       A Tanács 2004. július 5-én – az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (6) bekezdésével összhangban – határozatában megállapította, hogy Magyarországon túlzott hiány áll fenn, és az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlást fogadott el a túlzott hiány 2008-ig történő megszüntetésére[1].

(2)       A Tanács 2005. január 18-án az EKSZ 104. cikkének (8) bekezdése értelmében megállapította, hogy Magyarország nem tett eredményes intézkedéseket az ajánlás nyomán, és 2005. március 8-án az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésén alapuló újabb ajánlást tett közzé, megerősítve a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan kitűzött 2008-as határidőt. 2005. november 8-án a Tanács határozatában megállapította, hogy Magyarország másodszor sem tett eleget az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdése alapján elfogadott ajánlásoknak. Ennek megfelelően a Tanács 2006. október 10-én az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban egy harmadik ajánlást intézett Magyarországhoz, amelyben a túlzott hiány kiigazításának határidejét 2009-ig meghosszabbította. 2009. július 7-én a Tanács arra a megállapításra jutott, hogy a magyar hatóságok által a 2006. októberi ajánlás nyomán tett intézkedések eredményesnek tekinthetők, továbbá a súlyos gazdasági visszaesés figyelembevételével az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlást adott ki és újfent módosította a korrekcióra megállapított határidőt, ezúttal 2011-re. 2010. január 27-én a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország a legutolsó tanácsi ajánlás nyomán eredményes intézkedéseket tett, és ezzel a Tanács 2010. február 16-i következtetéseiben egyetértett, de jelentős kockázatokra figyelmeztetett.

(3)       Az EUMSZ 126. cikke (8) bekezdésének rendelkezései alapján a Tanács 2012. január 24-i határozatában megállapította, hogy a 2009. júliusi tanácsi ajánlás nyomán Magyarország nem tett eredményes intézkedéseket az említett ajánlásban meghatározott időszakon belül. Jóllehet a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket a hiány 2011-ben nem haladta meg, ennek alapját nem strukturális és fenntartható kiigazítás adta, és jelentős mértékben egyszeri bevételektől függött. Ehhez 2010-ben és 2011-ben a becslések szerint összesen a GDP több mint 2 %-át jelentő strukturális romlás társult, holott az ajánlások összesen a GDP 0,5 %-át jelentő költségvetési javulást írtak elő. Emellett, bár a hatóságok által 2012-ben végrehajtott strukturális intézkedések a várakozások szerint nagyrészt ellensúlyozzák a korábbi egyenlegromlást, a GDP 3 %-ában meghatározott Szerződés szerinti referenciaérték betartása 2012-ben ismét csak a GDP közel 1 %-át kitevő egyszeri intézkedéseknek lenne köszönhető, 2013-ban pedig újfent nem teljesülne.

(4)       2012. március 13-án a Tanács új ajánlást fogadott el az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően, amelyben megállapította, hogy Magyarországnak 2012-re meg kell szüntetnie a túlzott hiányt. A magyar hatóságokat a következő intézkedések megtételére szólították fel: i. 2012-ig hiteles és fenntartható módon szüntessék meg a túlzott hiányt; ii. a 2012-re kitűzött, a GDP 2,5 %-ának megfelelő hiánycél elérésének biztosítása érdekében tegyenek további, a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő költségvetési erőfeszítést; és iii. tegyék meg a további szükséges strukturális intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2013. évi hiány jóval a GDP 3 %-ának megfelelő küszöbérték alatt maradjon. Ugyanakkor az ajánlás szerint az államadósság arányát a lehető leghamarabb újra csökkenő pályára kell állítani úgy, hogy megfelelő mértékű előrehaladást biztosítson az adósságcsökkentésre vonatkozó referenciaértéknek való megfelelés érdekében. A költségvetési kiigazítást a költségvetési irányítási keret javasolt javításával is alá kell támasztani. A Tanács a magyar kormány számára az eredményes intézkedések megtételére vonatkozó határidőt 2012. szeptember 13-ában állapította meg. 2012. március 13-án a Tanács arról is határozatot hozott, hogy az 1084/2006/EK tanácsi rendelet 4. cikkével összhangban a Kohéziós Alapból Magyarországra jutó 2013. évi kötelezettségvállalási előirányzatok egy részét felfüggeszti.

(5)       2012. május 30-án a Bizottság a 2012. évi konvergenciaprogram és a megtakarítási intézkedések részletezése alapján arra a megállapításra jutott, hogy Magyarország a túlzott hiány megszüntetése tekintetében eredményes intézkedéseket tett. Mindenekelőtt az államháztartási hiány 2012-ben várhatóan eléri a GDP 2,5 %-át, majd 2013-ban jóval a Szerződés szerint a GDP 3 %-ában megállapított referenciaérték alatt marad, ami összhangban van a Tanács márciusi ajánlásával. Emellett elismerte, hogy történt előrelépés a költségvetési irányítási keret megerősítése terén, még akkor is, ha az előrelépés ezen a területen összességében lassúnak tekinthető. Ennek ismeretében a Bizottság május 30-án javaslatot fogadott el a Kohéziós Alapból tett kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztésének megszüntetéséről. 2012. június 22-i ülésén a Tanács egyetértett ezzel az értékeléssel és határozatot fogadott el a Kohéziós Alapból tett kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztésének megszüntetéséről.

(6)       A Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban a Bizottság biztosítja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához kapcsolódó adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet[2] 3. cikkével összhangban a tagállamok évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig kötelesek közölni a költségvetési hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat.

(7)       Annak mérlegelésekor, hogy indokolt-e a túlzott hiány fennállásáról szóló határozat hatályon kívül helyezése, a Tanácsnak a közölt adatok alapján kell döntést hoznia. Emellett a túlzott hiány esetén követendő eljárás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a Bizottság előrejelzései szerint a hiány az előrejelzésnek megfelelő időtávon nem haladja meg a Szerződés szerint a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket[3].

(8)       A 479/2009/EK rendelet 14. cikkével összhangban a Bizottság (Eurostat) által közölt adatok, a Bizottság 2013. tavaszi előrejelzése és a 2013. május 13-án kormányhatározatban elfogadott további korrekciós intézkedések értékelése alapján, valamint Magyarország 2013. április 1-jét megelőző adatközlése nyomán az alábbi következtetések vonhatók le:

– 2012-ben a jelentős költségvetési erőfeszítések nyomán az államháztartási hiány a GDP 1,9 %-át tette ki. Ez a GDP 0,75 %-át kitevő egyszeri bevételeknek is köszönhető – ezek közé tartoztak a magán-nyugdíjpénztári pillérből az állami pillérbe történő további eszközáthelyezésekhez kapcsolódó, a költségvetésben tervezettnél magasabb egyszeri bevételek is, amelyek a GDP 0,2 %-át tették ki. Az elfogadott 2012. évi költségvetés 0,5 %-os növekedés alapján a GDP 2,5 %-ának megfelelő hiányt célzott meg. A költségvetés a GDP 1,1 %-át kitevő rendkívüli tartalékot és számos konszolidációs intézkedést tartalmazott, a legfontosabbak: i. körülbelül a GDP 1,75 %-ának megfelelő bevételnövelő intézkedések, többek között a közvetett adók és a társadalombiztosítási járulékok emelése; ii. a GDP 0,75 %-át kitevő kiadásoldali strukturális intézkedések, például a szociális ellátások felülvizsgálata; és iii. a GDP 0,25 %-ának megfelelő kiadáskorlátozás a közszférában, beleértve a legtöbb ágazatban a bérek nominális befagyasztását. A kormány a folyamatosan romló növekedési kilátások ellensúlyozása érdekében két nagyobb (összesen a GDP 0,7 %-át kitevő) pótlólagos korrekciós csomagot fogadott el áprilisban és októberben, amelyek főként a költségvetési intézmények előirányzatainak további csökkentéseit tartalmazták, és ezeknek közel felét hajtották végre. Emellett a helyi önkormányzati szektor egyenlege ‑ főként az alacsony beruházási tevékenységnek köszönhetően ‑ a költségvetésben tervezetthez képest körülbelül a GDP 0,7 %-ával javult. A túlzotthiány-eljárás keretében elért eredményekről készített, 2012. októberi jelentés keretében a hivatalos hiánycélt a GDP 2,5 %-áról 2,7 %-ára emelték. Összességében a központi kormányzat által elfogadott, a GDP körülbelül 3 %-át kitevő, ténylegesen végrehajtott korrekciós intézkedések és a helyi önkormányzati szektor egyenlegének javulása végső soron a GDP 1,9 %-ának megfelelő hiányt eredményezett, vagyis a GDP 0,6 %-át kitevő mértékben túlteljesítették az eredeti hiánycélt. A költségvetésben előirányzott rendkívüli tartalék aktiválása ellensúlyozta a részben a korábban vártnál rosszabb makrogazdasági környezethez kapcsolódó költségvetési csúszásokat.

– A 2013. évi magyar konvergenciaprogram előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2013-ban és 2014-ben egyaránt a GDP 2,7 %-a marad. A Bizottság 2013. tavaszi előrejelzése azonban 2013-ra a GDP 3,0 %-át, 2014-re pedig a GDP 3,3 %-át kitevő hiányt vetít előre, ami arra utal, hogy a túlzott hiányt nem tartós módon szüntették meg. A magyar kormány 2013. május 13-án, a Bizottság 2013. tavaszi előrejelzésének közzétételét követően további korrekciós intézkedéseket fogadott el 2013-ra és 2014-re vonatkozóan, bruttó értéken a GDP körülbelül 0,3 %-át, illetve 0,7 %-át kitevő mértékben. A Bizottság költségvetésre vonatkozó aktualizált értékelése, amely figyelembe veszi ezeknek a kiegészítő korrekciós intézkedéseknek a nettó hiánycsökkentő hatását, 2013-ra és 2014-re vonatkozóan 2,7 %-os, illetve 2,9 %-os hiányt jelez előre. Így a hiány az előrejelzési időszakban várhatóan a GDP 3 %-ában meghatározott, Szerződés szerinti referenciaérték alatt marad. Emellett a Bizottság becslése szerint a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési egyenleg 2013-ban a GDP -0,75 %-án, 2014-ben pedig a GDP -1,5 %-án áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP -1,7 %-ában meghatározott középtávú célkitűzésével.

– A kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér megszüntetéséhez kapcsolódó jelentős egyszeri tőketranszfereknek és számos konszolidációs intézkedésnek köszönhetően az adósság-GDP-arány a 2010-ben közel 82 %-ot kitevő csúcsról 2012-ben 79,2 %-ra csökkent. A 2013. évi konvergenciaprogram szerint az adósság GDP-hez viszonyított aránya tovább csökken, 2013-ban és 2014-ben 78,1 %-ra, illetve 77,2 %-ra, és ezt követően csökkenő pályán marad. A Bizottság még a 2013. május 13-án elfogadott új konszolidációs intézkedések hatásának figyelembevételével is körülbelül 1 százalékponttal magasabb pályát jelez előre az adósság-GDP-arány számára, 2013 és 2014 vonatkozásában egyaránt.

(9)       A költségvetési irányítás kapcsán a Tanács arra kérte a magyar hatóságokat, hogy hozzanak létre valóban kötelező középtávú keretet és tekintettel a Költségvetési Tanács éves költségvetés feletti vétójogára, szélesítsék ki annak elemzési hatáskörét. A 2013. évi konvergenciaprogramban tervezettek alapján 2013 őszén történik előrelépés ezen a területen. Az előrehaladást az európai szemeszter keretében továbbra is szorosan nyomon követik.

(10)     A Tanács emlékeztet arra, hogy a túlzott hiány megszüntetését követő évtől, 2013-tól Magyarországnak a középtávú célkitűzésével összhangban lévő költségvetési irányvonalat kell fenntartania, beleértve a kiadásnövelési referenciaérték tiszteletben tartását, és megfelelő előrehaladást kell tennie az adósságkritérium teljesítése felé, a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. júliusi 1467/97/EK tanácsi rendelet[4] 2. cikke (1a) bekezdésének megfelelően.

(11)     A Szerződés 126. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozatot hatályon kívül kell helyezni, ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamban megszüntették a túlzott hiányt.

(12)     A Tanács véleménye szerint Magyarországon a túlzott hiány korrekciója megtörtént, ezért a 2004/918/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből az következik, hogy Magyarországon megtörtént a túlzott hiány kiigazítása.

2. cikk

A 2004/918/EK határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               A Magyarországra vonatkozó túlzotthiány-eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/deficit/countries/hungary_en.htm

[2]               HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

[3]               A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság által 2012. szeptember 3-án jóváhagyott „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása, valamint iránymutatások a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmára és formájára vonatkozóan” c. útmutatóval összhangban. Lásd:      http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/pdf/coc/code_of_conduct_en.pdf

[4]               HL L 209., 1997.8.2., 6. o.