INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. Az uniós vasúti ágazatot érintő közelmúltbeli szakpolitikai fejlemények

A 2011. március 28-án elfogadott „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához — Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című fehér könyvében (a továbbiakban: a 2011. évi fehér könyv) a Bizottság bemutatta az egységes európai vasúti térségre, azaz egy olyan belső vasúti piacra vonatkozó elképzeléseit, ahol az európai vasúttársaságok felesleges műszaki és igazgatási akadályok nélkül nyújthatnának szolgáltatásokat.

Az Európai Tanács 2012. januári következtetései[1] szintén felhívják a figyelmet arra, hogy a hálózatos iparágak és más szereplők számára fontos a tökéletesen integrált egységes piac adta növekedésserkentő lehetőségek kiaknázása. Továbbá a Bizottság „Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében” című, 2012. május 30-án elfogadott közleménye[2] hangsúlyozza a szabályozási terhek és a vasúti ágazatba történő belépés útjában álló akadályok további csökkentésének fontosságát, és e célból országspecifikus ajánlásokat fogalmaz meg. 2012. június 6-án a Bizottság elfogadta az egységes piac jobb irányításáról szóló közleményt, amely szintén hangsúlyozza a közlekedési ágazat jelentőségét[3].

Az uniós vasúti piac az elmúlt évtizedben jelentős változáson ment keresztül, melyet három vasúti jogszabálycsomag (és néhány kísérő jogi aktus) vezetett be fokozatosan: e csomagok célja az volt, hogy megnyissák a nemzeti piacokat és a magas szintű biztonság fenntartásával egyidejűleg uniós szinten versenyképesebbé, valamint kölcsönösen átjárhatóvá tegyék azokat. Ugyanakkor a vasúti szállítási szolgáltatások egységes piacát létrehozó uniós jogszabályok és más intézkedések (az uniós vívmányok) számottevő fejlődése ellenére a vasúti ágazat továbbra is szerény részesedéssel bír az uniós közlekedésen belül. A Bizottság ezért előterjesztette a negyedik vasúti csomagot annak érdekében, hogy a fennmaradó piaci akadályok felszámolása révén fokozza a vasúti szolgáltatások minőségét és hatékonyságát.

Ez a rendelet a negyedik vasúti csomag részét képezi, és középpontjában a fennmaradó igazgatási és műszaki akadályok felszámolása áll, amelyet különösen az Unió területén tevékenykedő vasúttársaságok számára a méretgazdaságosság növelése érdekében a biztonsági és kölcsönös átjárhatósági szabályokra irányuló közös megközelítés kidolgozásával, az igazgatási költségek csökkentésével és az igazgatási eljárások felgyorsításával, valamint a rejtett hátrányos megkülönböztetés elkerülésével – az Európai Unió Vasúti Ügynöksége közreműködésével – kíván megvalósítani. A rendelet az eredeti alapító rendeletet hivatott felváltani, valamint fontos új feladatokat ruház az Ügynökségre, hogy az a kölcsönös átjárhatóság és a biztonság területén valódi Európai Vasúti Ügynökségként működhessen.

1.2. A (módosított) 881/2004/EK rendelet új jogi aktussal történő felváltásának okai

Az Ügynökséget létrehozó alapító rendelet kidolgozásának éve, azaz 2004 óta számos fejlemény történt az európai vasúti rendszert és az Ügynökséget illetően. Egyre több adat gyűlik össze az uniós belső vasúti piac működéséről, többek között annak kölcsönös átjárhatósági és biztonsági szempontjairól. Új jogszabályok születtek, amelyek nyomán az Ügynökségről szóló rendeletet módosítani kellett (2008), vagy amelyek a rendelet megváltoztatása nélkül bővítették az ERA meglévő feladatkörét (pl. a 2011/155/EU határozat).

Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálati jelentés több olyan intézkedést határozott meg, amelyek új hatáskörökkel ruháznák fel az Ügynökséget és ésszerűsítenék a meglévő eljárásokat.

Mindemellett számos változást kell bevezetni, amelyek az ERA létrehozásáról szóló rendelet és az Ügynökség (2009–2010. évi) értékelésének eredményei, valamint a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatában (2012) és az ERA igazgatási tanácsának az Ügynökség jövőjéről szóló állásfoglalásában szereplő ajánlások alapján javítják az Ügynökség működését. Ezek különösen az Ügynökség belső felépítésének, irányításának és döntéshozatali folyamatának javítását, valamint az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatait érintik.

Az új rendelet egyúttal elősegíti a jogi aktus szerkezetének pontosítását (pl. a cikkek törlése és a cikkek újraszámozása) és logikusabbá tételét (pl. egyes cikkek áthelyezése azokhoz szorosabban kapcsolódó fejezetekbe, új fejezetek létrehozása és az elavultak törlése). Végül, e jogszabálycsomag részeként módosulnak a kölcsönös átjárhatóságról és biztonságról szóló irányelvek is, mivel azok szorosan összefüggnek az ERA feladataival, amit a jelenlegi rendeletnek megfelelően figyelembe kell vennie.

A fentiek alapján és a Jogi Szolgálat tanácsára is figyelemmel a Bizottság az eredeti 881/2004/EK rendelet helyébe lépő új ERA-rendeletre irányuló javaslatot kíván előterjeszteni. A 881/2004/EK rendelet több szempontból változik, amelyek három különböző csoportba sorolhatók:

· Új rendelkezések: az Ügynökség új feladatai (forgalombahelyezési járműengedélyek, pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyek és biztonsági tanúsítványok kiadása), a nemzeti hatóságok feletti szigorúbb ellenőrzés, a nemzeti szabályokhoz kapcsolódó bővített jogkörök, új forrás az ERA költségvetése számára (díjak és illetékek), a fellebbezési tanács; néhány új rendelkezést – különösen a belső felépítésről szóló részben – az uniós ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés indokol.

· Meglévő rendelkezések pontosítása/egyszerűsítése: különösen a munkamódszerekkel, az ERTMS-sel, a vasúti személyzettel, a nyilvántartásokkal és egyéb feladatokkal összefüggésben.

· A jogszabályi és szakpolitikai keret változásai által indokolt módosítások: a belső felépítéssel és működéssel kapcsolatos rendelkezések, valamint a komitológiai eljárásokra és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra utaló hivatkozások.

· Szerkesztési változtatások az eredeti rendelethez képest.

1.3. E rendelet és a kölcsönös átjárhatóságról szóló és a vasútbiztonsági irányelv közötti kapcsolatok

A 2008/57/EK irányelv (a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv) és a 2004/49/EK irányelv (vasútbiztonsági irányelv) szorosan összekapcsolódik az eredeti 881/2004/EK rendelettel. A negyedik vasúti csomag ezen irányelvek átdolgozására tesz javaslatot; mindazonáltal az irányelvek továbbra is szorosan összekapcsolódnak e rendelettel. Ez elsősorban abból következik, hogy az Ügynökség tevékenysége a vasutak kölcsönös átjárhatóságához és biztonságához kötődik, mely területek jogi alapját az említett irányelvek képezik.

A kapcsolatok e rendeletben különösen a következőket érintik:

– átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k; a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv), közös biztonsági célok (KBC-k; vasútbiztonsági irányelv) és közös biztonságtechnikai módszerek (KBM-ek; vasútbiztonsági irányelv): az Ügynökség feladata az ezekre vonatkozó, a Bizottság által elfogadandó ajánlások kidolgozása, és az ÁME-k alkalmazásának mellőzésével kapcsolatos szakvélemények készítése a Bizottság számára;

– biztonsági tanúsítványok: kiállításuk az Ügynökség feladata, míg a teljes eljárásról a vasútbiztonsági irányelv rendelkezik;

– nyilvántartások: az Ügynökség feladata, hogy ajánlásokat intézzen a Bizottsághoz a (kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelvben említett) nyilvántartásokra vonatkozó előírásokra és azok felülvizsgálatára vonatkozóan, és biztosítsa azok hozzáférhetőségét a nyilvánosság számára;

– vasúti járművek és járműtípusok forgalombahelyezési engedélye és pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembehelyezési engedélye: ezek kiállítása az Ügynökség feladata, míg az engedélyek iránti kérelmezés teljes eljárásáról a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv rendelkezik;

– telematikai alkalmazások és az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS): ezeken a specifikus területeken, amelyeket a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv keretében elfogadott vonatkozó ÁME-k szabályoznak, az Ügynökség rendszerhatóságként fontos szerepet játszik;

– bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek: az Ügynökség feladata e szervezetek tevékenységének támogatása és figyelemmel kísérése, míg a szervezeteket a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv hozza létre és látja el feladatokkal;

– nemzeti biztonsági hatóságok: az Ügynökség feladata e szervezetek tevékenységének támogatása és figyelemmel kísérése, míg a szervezeteket a vasútbiztonsági irányelv hozza létre és látja el feladatokkal;

– nemzeti vasúti szabályok: az Ügynökség feladata, hogy e szabályok számának csökkentése céljából vizsgálja azokat, míg a bejelentésükre vonatkozó eljárásról a vasútbiztonsági és a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv rendelkezik.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A Bizottság szolgálatai folyamatos egyeztetést folytattak az ágazati képviselőkkel az egységes európai vasúti térséget érintő fejleményekről. 2010–2011-ben sor került a 881/2004/EK rendelet és az Európai Unió Vasúti Ügynöksége működésének utólagos értékelésére[4]. Ez az értékelés az uniós ügynökségek 2009. évi általános értékelésével együtt megállapította, hogy az Ügynökség hozzáadott értéket képvisel, valamint hogy az érdekelt felek általánosságban pozitívan értékelik az ERA-t és annak eredményeit. Az értékelés eredményei fontos kiindulópontként és előkészítésként szolgáltak a rendelet felülvizsgálatához kapcsolódó későbbi hatásvizsgálati folyamat végrehajtásához.

Az Európai Bizottság részletes hatásvizsgálatot végzett, hogy alátámassza a kölcsönös átjárhatóság és biztonság területén az egységes európai vasúti térség hatékony és eredményes működésének javítására irányuló jogalkotási javaslatokat. 2011 júniusában hatásvizsgálati irányítócsoport jött létre, és a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság valamennyi főigazgatóságot felkért az abban való részvételre.

Külső tanácsadó hatásvizsgálati támogató tanulmányt dolgozott ki, és az érdekelt felek részvételével célzott konzultációt szervezett. A célzott konzultációra internetes felmérés formájában 2011. november 18. és 2011. december 30. között került sor. Ezt követően a legfőbb érdekeltekkel interjút készítettek, majd 2012 februárjának végén munkaértekezletet tartottak az érdekelt felek számára.

A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság azóta kétoldalú ülések keretében egyeztet az ágazat képviselőivel, hogy felmérje, véleményük szerint a negyedik csomag keretében milyen intézkedésekre lenne szükség a kölcsönös átjárhatóság és a biztonság területén.

Tekintettel a kezdeményezés szakmai jellegére, nyilvános konzultációra nem került sor. A Bizottság azonban ügyelt arra, hogy minden érintett féllel kellő időben konzultáljanak, és a megbeszélések a kezdeményezés valamennyi főbb elemét magukban foglalták.

Hatásvizsgálati Testület:

A Hatásvizsgálati Testület 2012. szeptember 5-én ülést tartott, amelynek végén kedvező véleményt fogalmazott meg. A Testület főbb ajánlásait a Bizottság belefoglalta a hatásvizsgálati jelentésbe:

– a jelentést az érdekelti konzultációval kapcsolatos további statisztikákkal és információkkal bővítette;

– megnevezte a negyedik vasúti csomag más elemeivel létrejövő várt szinergiákat és tisztázta a közvetett hatásokat;

– részletesebben ismertette a 2–5. lehetőségek közös alapvető intézkedéseit, és pontosan meghatározta a közöttük lévő különbségeket;

– pontosan és jól érthetően bemutatta a hatások vizsgálata során alkalmazott módszert, és részletesebb kereszthivatkozásokkal rávilágított a logikai összefüggésekre;

– a gazdasági szereplők (vasút-üzemeltetők) igazgatási költségeit egyértelműbben elkülönítette az igazgatási szervek (a nemzeti hatóságok, az ERA és a Bizottság) költségeitől.

Megállapított lehetőségek:

Egyes önálló intézkedések vizsgálata alapján a Bizottság az alapforgatókönyvön túl öt szakpolitikai lehetőséget (2–6. szakpolitikai lehetőség) határozott meg. A 2–5. szakpolitikai lehetőség, meghatározásánál fogva, elsősorban az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA vagy az Ügynökség) és a nemzeti hatóságok közötti interakció szintjét érinti, és valamennyi alkalmas a három operatív célkitűzés megvalósítására. A 6. lehetőség olyan horizontális intézkedéseket foglal magában, amelyek nagyrészt függetlenek az ERA és a nemzeti hatóságok közötti kapcsolatoktól, és a 2–5. lehetőség bármelyikével együtt alkalmazhatók a teljes végső hatás megerősítése érdekében.

1. lehetőség: Alapforgatókönyv (nincs intézkedés) — továbbhaladás az ágazat számára előirányzott jelenlegi úton.

2. lehetőség: Az Ügynökség koordinációs szerepének megerősítése a vasúttársaságok tanúsításával és a járműengedélyezéssel kapcsolatos következetes megközelítés biztosítása terén.

3. lehetőség: Az ERA mint egyablakos rendszer, amelyben a tanúsítványokra és engedélyekre vonatkozó végleges határozatot továbbra is a nemzeti biztonsági hatóságok hozzák meg, de a beérkező és kilépő kérelmeket, valamint a határozatokat az ERA ellenőrizi.

4. lehetőség: Az ERA és a nemzeti biztonsági hatóságok megosztott hatáskörökkel rendelkeznek, és a tanúsítványokra és engedélyekre vonatkozó végleges határozatot az Ügynökség hozza meg.

5. lehetőség: Az ERA átveszi a nemzeti biztonsági hatóságoknak a vasúttársaságok tanúsításával és a járműengedélyezéssel kapcsolatos feladatait.

6. lehetőség: Horizontális intézkedések, többek között a vasúti ágazat versenyképességének javítása érdekében végrehajtható egyéb jogalkotási és nem kötelező erejű intézkedések (a nemzeti hatóságok és az ERA között megosztott hatáskörökön túl), úgymint:       az ERA szerepének erősítése a vasúti vonatkozású információk és képzés terjesztésében vagy áttérés a nemzeti műszaki és biztonsági szabályokról az uniós szintű szabályrendszerre (a felesleges szabályok ERA és nemzeti biztonsági hatóságok általi meghatározása révén, majd kötelezve a nemzeti hatóságokat az ilyen szabályok megszüntetésére és korlátozva az új nemzeti szabályok elfogadásának lehetőségét).

A lehetőségek hatásai: Az egyes lehetőségek környezeti hatása az értékelés szerint kedvező, noha kismértékű. A társadalmi hatás mértéke valamennyi lehetőség esetében alacsony/elenyésző.

Az alábbi táblázat az együttesen alkalmazott lehetőségek gazdasági hasznát (hatékonyság) és a megvalósított célkitűzések számát (eredményesség) szemlélteti:

Lehetőség || Hatékonyság (Összes nettó haszon – millió EUR) || Eredményesség (a megvalósított operatív célkitűzések száma)

2. + 6. lehetőség: Fokozott „ERA-koordináció” + horizontális intézkedések || 411 || 1

3. + 6. lehetőség: Az ERA mint egyablakos rendszer + horizontális intézkedések || 461 || 2

4. + 6. lehetőség: Az ERA és a nemzeti biztonsági hatóságok között megosztott hatáskörök + horizontális intézkedések || 497 || 3

5. + 6. lehetőség: Az ERA átveszi a nemzeti biztonsági hatóságok engedélyezési és tanúsítási feladatait + horizontális intézkedések || 476 || 3

A jelentés megállapította, hogy a (6. lehetőséggel együtt alkalmazott) 4. lehetőséget kell előnyben részesíteni, mivel ez biztosítja a legkiegyensúlyozottabb eredményeket az alábbiak vonatkozásában:

– az ágazat, a biztonsági tanúsításhoz és a járművek, illetve más alrendszerek engedélyezéséhez szükséges költség- és időmegtakarítás szempontjából;

– költségvonzatok az EU költségvetése számára;

– a nemzeti intézményeket érintő költséghatások;

– a szubszidiaritás és az arányosság elveinek való megfelelés;

– a meghatározott problémák kezelése és

– a célkitűzések megvalósítása.

A hatásvizsgálatról és az érdekeltekkel folytatott konzultáció eredményeiről bővebb tájékoztatás található az uniós vasúti piac kölcsönös átjárhatósága és biztonsága terén fennmaradó igazgatási és műszaki akadályok felszámolására irányuló jogalkotási javaslatokat kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban. A dokumentumot e jogi aktus elfogadását követően a Bizottság közzéteszi a Bizottság Főtitkárságának weboldalán.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Ez a szakasz az új ERA-rendelet fő rendelkezéseihez fűz észrevételeket és magyarázatot, amennyiben erre a 881/2004/EK rendelet eredeti szövegének módosításaival összefüggésben szükség van.

1. FEJEZET ELVEK:

1. cikk: sor került a célkitűzések felülvizsgálatára annak érdekében, hogy azok tükrözzék az Ügynökség új feladatait, és a preambulumbekezdésekben kaptak helyet; helyettük az egyértelműség kedvéért a „rendelet tárgya és alkalmazási köre” szerepel a cikkben.

2. cikk: mivel ez megfelelőbb hely a számára, ide került a jogállás (az eredeti 22. cikk).

3. cikk: módosult, hogy megfelelően tükrözze az Ügynökség intézkedéseinek új típusait.

2. FEJEZET MUNKAMÓDSZEREK:

A szöveg új fejezettel egészül ki, amely olyan, eredetileg más fejezetekhez tartozó kérdéseket foglal magában, amelyek valójában a célkitűzései elérése érdekében az ERA által alkalmazott módszerekhez kapcsolódnak.

4. cikk: a jogi egyértelműség kedvéért a „munkacsoportokról” szóló cikk megfogalmazása módosult, különösen: az AEIF-re utaló hivatkozás érvényét vesztette, ezért törölhető; az eredeti 24. cikk (4) bekezdése átkerült ide az ERA személyzetével foglalkozó cikkből; az igazgatótanács által elfogadandó eljárási szabályok.

7. cikk: „hatásvizsgálat”; az eredeti szöveg a költség-haszon elemzést kizárólag a biztonságra korlátozta (6. cikk (4) bekezdés); ez a feladat nem képezheti valamely adott ügynökségi tevékenység részét, ezért a bekezdéseket egy általános érvényű szakaszba kell áthelyezni, azokat általánosan alkalmazandóvá kell tenni és egyértelmű feladatokat kell meghatározni; ez összhangban áll az igazgatási tanácsnak az ERA jövőjéről szóló állásfoglalásával, valamint a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) és irányítás (ABM) elveivel.

8. cikk: „tanulmányok”; a korábbi 20. cikk — áthelyezését az indokolja, hogy a tanulmányok a célkitűzések elérésének eszközei, nem pedig öncélú feladatok.

9. cikk: „szakvélemények”; a műszaki szakvéleményekről szóló korábbi 10. cikk; a „műszaki” szót az irányelveknek megfelelően töröltük; a (2a) bekezdés b) pontja érvényét vesztette, ezért törlésre került; a (3) bekezdés (az eredeti (2b) bekezdés) az alkalmazási körének bővítésével módosult (korábban világos indokok nélkül kizárólag az ÁME-kre korlátozódott).

10. cikk: „a tagállamokban tett látogatások”; a korábbi 33. cikk — az e szakaszba történő áthelyezését az indokolja, hogy a látogatások az Ügynökség célkitűzései elérésének eszközei.

3. FEJEZET A VASÚTI BIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK:

11. cikk: „technikai támogatás – biztonság”; az Ügynökség feladatait pontosító kisebb módosítások.

12. cikk: „biztonsági tanúsítványok”; a hatásvizsgálati jelentésben javasoltak szerint az ERA – a biztonságról szóló felülvizsgált irányelvnek megfelelően – új szerepet kap (biztonsági tanúsítványok kiállítása).

13. cikk: „a járművek karbantartása”; új cikk — az eredeti 3a. fejezet fennmaradó szövege egyszerűsített formában átkerült a legrelevánsabbnak ítélt, biztonságról szóló részbe.

14. cikk: „veszélyes áruk vasúti szállítása”; új cikk, amely hivatalos formába önti az ERA által a veszélyes áruk vasúti szállítása terén már jelenleg is végzett tevékenységeket.

4. FEJEZET A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

15. cikk: „technikai támogatás – kölcsönös átjárhatóság”; némileg módosult, hogy tükrözze a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv változásait (b) és c) pont), valamint hogy pontosan meghatározza az ERA meglévő feladatait.

16. cikk: „járműengedélyek”; új cikk — magában foglalja a hatásvizsgálati jelentésben javasoltak szerint az ERA forgalombahelyezési járműengedélyek kiadásával kapcsolatos új szerepét, a kölcsönös átjárhatóságról szóló módosított irányelvnek megfelelően.

17. cikk: „járműtípusok engedélyezése”; új cikk — magában foglalja az ERA járműtípusok forgalombahelyezési engedélyeinek kiadásával kapcsolatos új szerepét, a kölcsönös átjárhatóságról szóló módosított irányelvvel összhangban.

18. cikk: „pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembehelyezési engedélye”; új cikk — magában foglalja az ERA pálya menti ellenőrző-irányító és jelzőberendezések engedélyezésével kapcsolatos új szerepét; összefügg az ERA rendszerhatóságként betöltött szerepével, valamint a forgalombahelyezési járműengedélyek kiadásával kapcsolatos új feladat ERTMS-re gyakorolt hatásaival (annak biztosítása érdekében, hogy az ERTMS fedélzeti berendezéssel rendelkező járművek részére kiállított forgalombahelyezési engedélyek összhangban álljanak a pálya menti rendszerekkel).

19. cikk: „telematikai alkalmazások”; új cikk, amely hivatalos formába önti az ERA már jelenleg is betöltött szerepét a személyszállítás telematikai szolgáltatásaira (TAP)/a fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásaira (TAF) vonatkozó ÁME-kkel és a hatásvizsgálati jelentéssel összhangban.

20. cikk: „a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek támogatása”; módosult — a bejelentett szervezetek bizottsági figyelemmel kísérésére vonatkozó rendelkezések átkerültek a figyelemmel kísérésről szóló új szakaszba; a fennmaradó szövegrész a bejelentett szervezetek támogatásáról szól (a Bizottság 2011. április 20-i hatállyal az Ügynökségre ruházott át a bejelentett szervezetek technikai titkárságához kapcsolódó egyes feladatokat, és ez a tevékenység már elkezdődött; a jogszabálynak mindezt megfelelően tükröznie kell).

5. FEJEZET A NEMZETI SZABÁLYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK (átkerült a kölcsönös átjárhatóságról szóló fejezet mögé):

21., 22. és 23. cikk: „nemzeti szabályok”: az eredeti 9a. és 9b. cikket magukban foglaló új cikkek; módosultak annak érdekében, hogy az eljárásokat összehangoljuk a kölcsönös átjárhatóságról és a biztonságról szóló irányelvekkel, valamint hogy figyelembe vegyük a hatásvizsgálati jelentés, valamint a nemzeti biztonsági szabályokkal foglalkozó munkacsoport jelentéstervezete alapján az ERA nemzeti szabályokkal összefüggésben kibővült hatásköreit; a korábbi vegyes (a Bizottság és az ERA közötti) feladatmegosztás egyértelművé tétele és a jelenlegi műszaki, koordinációs és felelősségi problémák leküzdése érdekében az informatikai adatbázis kezelése egyértelműen az ERA feladata lesz.

6. FEJEZET AZ ERTMS-HEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK: az ERTMS-ről szóló szakasznak új önálló fejezetet kell szentelni.

24–28. cikk: „az ERTMS-hez kapcsolódó feladatok”; e cikkek az eredeti 21a. cikket foglalják magukban módosított formában: pontosítják az Ügynökség és más szereplők ERTMS-sel kapcsolatos feladatait, hatékonyabbá teszik az ERTMS kiépítését, és tükrözik az ERA által ezen a téren már jelenleg is folytatott tevékenységet; a 13e. cikk a négyéves műszaki nyomon követés előzetes bizottsági értékelésével összhangban módosult.

7. FEJEZET AZ EGYSÉGES EURÓPAI VASÚTI TÉRSÉG FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK: új fejezet — a jobb láthatóság és az egyértelműség kedvéért a különböző figyelemmel kísérési feladatok mostantól egy fejezetben összevonva olvashatók.

29. cikk: „a nemzeti biztonsági hatóságok figyelemmel kísérése”; új cikk — az ERA új feladata: a nemzeti biztonsági hatóságok feletti ellenőrzés a hatásvizsgálati jelentés (és az ERA-rendelet értékelésének) javaslata szerint.

30. cikk: „a bejelentett szervezetek figyelemmel kísérése”; új cikk — az ERA új feladata: a bejelentett szervezetek feletti ellenőrzés a hatásvizsgálati jelentés javaslata szerint.

31. cikk: „a kölcsönös átjárhatóság és a biztonság területén elért előrelépés figyelemmel kísérése”; a részben az eredeti 9. cikken (az új (1) és (2) bekezdés, amelyek tisztázzák az ERA biztonsági nyomon követéssel kapcsolatos feladatait) és az eredeti 14. cikken (az új (3) és (4) bekezdés, amelyek egyesítik a kölcsönös átjárhatóságról és a biztonságról szóló két külön jelentést) alapul; (5) bekezdés — a 21b. cikk (2a) bekezdése alapján, a hatásvizsgálati jelentéssel és az ERA-rendelet értékelésével összhangban.

8. FEJEZET EGYÉB FELADATOK – a nyilvántartásokról, a vasúti személyzetről és az egyéb feladatokról szóló korábbi fejezeteket egyesítő új fejezet:

32. cikk: „vasúti személyzet”; az egyszerűség kedvéért összevonja az eredeti 16b., 16c. és 17. cikket: egyes feladatok érvényüket vesztették, másokat a 2007/59/EK irányelv ismertet; a szöveg a jogi kétértelműség és az ismétlés elkerülése érdekében módosult.

33. cikk: „nyilvántartások”; ez a cikk az eredeti 18. és 19. cikket foglalja magában módosított és a jogszabályokkal összehangolt formában.

34. cikk: „a nemzeti biztonsági hatóságok, vizsgáló testületek és képviseleti testületek hálózatai”; korábban részben az eredeti 6. cikk (5) bekezdése és a 9. cikk tárgyalta; a képviseleti testületek hálózatának ((2) bekezdés) beillesztését az érdekeltek ügynökségi szintű koordinációjának javítása és strukturáltabbá tétele indokolta; az új (3) bekezdés célja a valamennyi érdekelttel folytatott hatékonyabb és strukturáltabb konzultáció és végső soron a minőségibb ügynökségi eredmények elérése (az ERA-rendelet értékelésével és az ERA jövőjéről szóló állásfoglalással összhangban).

35. cikk: „tájékoztatás és terjesztés”; új cikk a hatásvizsgálati jelentés, az ERA-rendelet értékelése, valamint az Ügynökség jövőjéről szóló állásfoglalás alapján, amely részben hivatalos formába önti az ERA már meglévő tevékenységeit.

36. cikk: „kutatás és az innováció előmozdítása”; az eredeti cikk a kutatással bővült, hivatalos formába öntve az ERA által túlnyomórészt már jelenleg is végzett feladatokat; összhangban áll az igazgatási tanácsnak az ERA jövőjéről szóló állásfoglalásával.

37. cikk: „segítségnyújtás a Bizottságnak”; némileg módosult.

38. cikk: „segítségnyújtás a vasúti projektek értékeléséhez”; a korábbi 15. cikk, amelynek hatályát kiterjesztettük a biztonságra is.

39. cikk: „segítségnyújtás a tagállamoknak és az érdekelt feleknek”; új cikk a hatásvizsgálati jelentés (a 6. lehetőség szerinti intézkedés) és az ERA-rendelet értékelésének eredményei alapján.

40. cikk: „nemzetközi kapcsolatok”; új cikk, amely hivatalos formába önti az ERA által túlnyomórészt már jelenleg is végzett feladatokat; összhangban áll a hatásvizsgálati jelentéssel és az igazgatási tanácsnak az ERA jövőjéről szóló állásfoglalásával.

41. cikk: „alkatrészek”; új cikk — új feladat a hatásvizsgálati jelentéssel összhangban.

9. FEJEZET AZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEZETE: kidolgozását nagyrészt a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatának és a (2012. évi) közös megközelítésnek a figyelembevétele indokolta, különösen a következők tekintetében: az igazgatótanács (korábbi igazgatási tanács) kibővült hatáskörei; a végrehajtó tanács létrehozása; a többéves munkaprogram; a HR és költségvetési kérdésekre vonatkozó egyéb általános rendelkezések.

További fontos módosítások:

48. cikk: „éves és többéves munkaprogramok”; új önálló cikk a munkaprogramokról, amelyet az egyértelműség igénye indokolt; összhangban áll a Számvevőszék és az Európai Parlament együttes nyilatkozatával és ajánlásaival, az ERA‑rendelet értékelésével, valamint az ERA igazgatási tanácsának az Ügynökség jövőjéről szóló állásfoglalásával (többéves megközelítés, ABB és ABM, érdekeltekkel fenntartott kapcsolatok).

51–57. cikk: „fellebbezési tanács”; új cikkek — az ERA hatásköreinek kibővítését követően (forgalombahelyezési járműengedélyek és biztonsági tanúsítványok kiadása) szükség van a fellebbezési tanácsra; a hatásvizsgálati jelentés az Ügynökségen kívüli független fellebbezési tanács létrehozásáról rendelkezik, a jelek szerint azonban megfelelőbb az EASA-nál már működő megoldás; az EASA-rendelet vonatkozó rendelkezései alapján.

10. FEJEZET PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK:

58. cikk (2) bekezdés: új c) pont — a szöveg az ERA új bevételi forrásaival bővült (a forgalombahelyezési járműengedélyekért és biztonsági tanúsítványokért (új feladatok) fizetett külső díjak és illetékek); új e) pont — az EASA-rendelettel való összhang érdekében.

11. FEJEZET SZEMÉLYZET: új fejezet túlnyomórészt az ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésből fakadó általános rendelkezéseknek megfelelően (62. és 63. cikk).

61. cikk: „személyzet – általános rendelkezések”; az eredeti 24. cikk, amely az ügynökségekről szóló együttes nyilatkozattal, az ERA-rendelet értékelésével és az ERA igazgatási tanácsának az Ügynökség jövőjéről szóló állásfoglalásával összhangban módosult; a szerződéses időszak korábbi korlátozásait töröltük.

12. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:

64., 66–68. és 70–72. cikk: az eredeti rendelet más részeiből kerültek át, szükség esetén az ügynökségekről szóló együttes nyilatkozat alapján módosítva.

65. cikk: „a székhely-megállapodás és a működési feltételek”; új cikk a decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozat (2012) alapján.

69. cikk: „együttműködés a nemzeti hatóságokkal és szervezetekkel”; az ERA tanúsítványok és engedélyek kiadására jogosító új hatáskörei által indokolt új cikkek; a nemzeti szervezetek és hatóságok szakértelme bizonyos esetben szükségessé teszi a velük folytatott együttműködést; lehetőség az ERA feladatai egy részének alvállalkozásba adására.

13. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: új fejezet

73. és 74. cikk: „felhatalmazáson alapuló jogi aktusok”; új cikkek — az ERA új hatáskörei (biztonsági tanúsítványok és forgalombahelyezési járműengedélyek kiadása, saját források) nyomán felhatalmazáson alapuló intézkedéseket kell elfogadni; ez hasonló az EASA esetéhez.

75. cikk: „bizottsági eljárás”; új cikk, a más jogi aktusokra (a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelvre) utaló hivatkozások elkerülése érdekében.

76. cikk: „értékelés és felülvizsgálat”; az eredeti cikk az ügynökségekről szóló együttes nyilatkozattal összhangban módosult.

A 881/2004/EK RENDELET VÁLTOZATLAN CIKKEI: 5., 6., 58., 59. és 60. cikk.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Ez az új rendelet jogalapot biztosít az Európai Unió Vasúti Ügynökségéhez kapcsolódó költségvetési és személyzeti kötelezettségvállalásokhoz. A részletes számítások a mellékletben található pénzügyi kimutatásban szerepelnek.

Fontos kiemelni, hogy az ERA személyzetét illetően ez a jogszabály a következőket foglalja magában:

1. az eredeti 881/2004/EK rendelethez és annak 2008. évi módosításához (1335/2008/EK rendelet) mellékelt két előző pénzügyi kimutatásból származó erőforrás-számítások, amelyek 104 ideiglenes ERA-alkalmazottról rendelkeztek;

2. a 2005–2013 közötti időszakra vonatkozó költségvetési eljárások, amelyek keretében a költségvetési hatóság további 39 álláshelyet ítélt meg az ERA részére az alapító rendeletben nem szereplő további feladatok elvégzésére; ez 2013-ban összesen 143 ideiglenes alkalmazotti munkakört jelent;

3. az ERA ezen új rendeletben előirányzott új feladatainak és kibővült hatásköreinek becsült erőforrásvonzata, amely 43 személyt jelent.

A 2. pontot illetően felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ERA 2005. évi létrehozása óta az álláshelyek száma fokozatosan csökken. Ezt a változást a költségvetési hatóság részletes éves ellenőrzések keretében vizsgálta és a Bizottság által javasolt álláshelyek számával összhangban évente elfogadta. Az 1. és 2. pont közötti különbség elsősorban azzal magyarázható, hogy az alapító rendelet számos feladatkörről és tevékenységről, úgymint jogi ügyek, adatvédelmi tisztviselő, az igazgatási tanács titkársága, belső ellenőrzés, minőség- és üzleti tervezés, gazdasági értékelés (hatásvizsgálat), közbeszerzés, létesítménygazdálkodás, valamint igazgatási osztályvezető, nem rendelkezett — vagy legalábbis nem számolt azzal, hogy ezeket szakszemélyzet fogja betölteni, illetve végezni. Egyes tevékenységi területeken, például a HR, az informatika és a pénzügyek esetében az erőforrásigényeket számottevően alulbecsülték.

Ami a gazdasági értékelést illeti, ezt a tevékenységet az indokolja, hogy az ERA egy integrált és versenyképes vasúti térség létrehozásának előmozdítása érdekében jött létre. A gazdasági értékelés már kezdetektől fogva az Ügynökség tevékenységének szerves részét képezi — még akkor is, ha a pénzügyi kimutatás nem biztosított erre a célra szakszemélyzetet. Kétségtelenül szükség van erre a tevékenységre, amely a közelmúltban a tevékenységalapú költségvetés-tervezési megközelítéssel is összhangba került; ezt egy új cikknek az Ügynökségről szóló új rendeletbe történő beillesztésére irányuló javaslat tükrözi.

A fenti fejleményeken túl számos bizottsági jogi aktus további, erőforrásvonzatokkal járó feladatokkal ruházta fel az Ügynökséget anélkül, hogy ez megfelelően megjelent volna a pénzügyi kimutatásban. A 2008/57/EK irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentum közzétételéről és kezeléséről szóló 2011/155/EU bizottsági határozat például a vasúti járművek és alrendszerek engedélyezése során alkalmazott folyamatok és szabályok átláthatóbbá tételével és egyszerűsítésével kapcsolatos új feladatokat bízott az Ügynökségre. Az ERA szerepe konkrétabban a tagállami engedélyezési folyamatok dokumentálását, a vasúti járművek engedélyezése során alkalmazott nemzeti szabályok dokumentálását és az adatok egyezésének ellenőrzését, a nemzeti biztonsági hatóságok támogatását, valamint az adatok kezelését és karbantartását foglalja magában.

A 3. pontot illetően az új és kibővített feladatok költségvetési és személyzeti hatásai elsősorban a hatásvizsgálati számításokból, a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatában foglalt ajánlások végrehajtásából, a Számvevőszék és a Belső Ellenőrzési Szolgálat ajánlásaiból és az ERA-rendelet értékeléséből adódnak. Az indokolás 3. részében valamennyi jogszabályváltozást részletesen bemutatunk. Az új és kibővített feladatok ellátásához mintegy 70 személyre lesz szükség, ami az Ügynökség jelenlegi személyzeti létszámához képest 43 új munkatársat jelent. A 43 új munkatárs az engedélyek és tanúsítványok kiállításával fog foglalkozni, és költségüket a külső díjak és illetékek fogják fedezni; a fennmaradó 27 személy az Ügynökség meglévő személyi állományából való átcsoportosítás révén fog rendelkezésre állni. Ezért az uniós költségvetés számára ez nem jelent többletkiadást (kivéve 2015-öt és 2016-ot, amikor a külső díjak és illetékek még nem állnak rendelkezésre).

A tervezett 43 új munkatárs az alábbi kategóriákba sorolható:

· Műszaki szakemberek (41 fő), akik a járművek és járműtípusok forgalombahelyezési engedélyeinek (30 fő), a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembehelyezési engedélyeinek (6 fő) és a biztonsági tanúsítványok (5 fő) kiadásával foglalkoznak;

· Kapcsolódó adminisztratív személyzet (2 fő), köztük egy könyvelő, akik a külső díjak és illetékek tervezett rendszerét irányítják, és ezen belül együttműködnek a nemzeti hatóságokkal.

A külső díjak és illetékek a kapcsolódó általános költségeket is fedezik, elsősorban az alábbiakat:

· az ERA által kibocsátott határozatok fordítása a nemzeti nyelvekre;

· a könyvvitelhez szükséges informatikai rendszerek (külső díjak és illetékek).

A fennmaradó 27 fő, akiket az Ügynökség meglévő személyzetéből csoportosítanak át, a következő feladatokkal foglalkozik:

· a nemzeti biztonsági hatóságok és bejelentett szervezetek figyelemmel kísérése, valamint a biztonságra és a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó nemzeti jogszabályok végrehajtása;

· a nemzeti szabályok számának csökkentése;

· a tagállamoknak és az érdekelt feleknek nyújtott tanácsadás és támogatás, a vasútra vonatkozó információk terjesztése, képzés és a lehetséges szabványosítandó vasúti alkatrészekkel kapcsolatos koordináció.

Az ERA teljes költségvetési vonzata az EU 2015 és 2020 közötti költségvetését illetően 157,113 millió EUR-ra becsülhető. Az uniós költségvetés új feladatokkal kapcsolatos költségei 0,4113 millió EUR-ra rúgnak, mivel azokat 2017-től már az ágazat által fizetett díjak és illetékek fogják fedezni.

A Bizottság erőforrásait érintő hatások is érvényesülnek (a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságon belül). E tekintetben ez a rendelet a következőket foglalja magában:

1. az eredeti 881/2004/EK rendelethez és annak 2008. évi módosításához (1335/2008/EK rendelet) mellékelt két előző pénzügyi kimutatásból származó erőforrás-számítások, amelyek két bizottsági tisztviselőről/ideiglenes alkalmazottról rendelkeztek;

2. a 2005–2013 közötti időszakra vonatkozó változások, amelyek értelmében az alapító rendeletben nem szereplő további feladatok elvégzése érdekében három új bizottsági alkalmazott foglalkozik az ERA-hoz kapcsolódó kérdésekkel;

A jelenlegi kezdeményezéssel összefüggő összes bizottsági személyzeti változás 5 főt érint, mivel új alkalmazottak iránti igény nem érkezett.

2013/0014 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről

és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

a rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Egy határok nélküli európai vasúti térség fokozatos létrehozásához a vasutakra alkalmazandó műszaki szabályozás területén uniós intézkedésre van szükség mind a műszaki szempontok (kölcsönös átjárhatóság), mind a biztonsági szempontok tekintetében, amelyek egymástól elválaszthatatlanul kapcsolódnak össze és egyaránt fokozottabb uniós szintű harmonizációt kívánnak. Az elmúlt két évtizedben sor került vonatkozó vasúti jogszabályok, különösen három vasúti csomag elfogadására, amelyek közül a legjelentősebb a közösségi vasutak biztonságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK irányelv, valamint a Közösségben a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2)       A vasútbiztonság és a kölcsönös átjárhatóság céljának egyidejű követése jelentős technikai munkát igényel, amelyet egy szakosodott szervnek kell irányítania. Ezért volt szükség arra, hogy a 2004. évi második vasúti csomag részeként a meglévő intézményi keretek között és az Unión belüli erőegyensúly tiszteletben tartásával létrejöjjön a vasúti biztonságért és a kölcsönös átjárhatóságért felelős Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség).

(3)       Az Európai Vasúti Ügynökség eredetileg a 2004. április 29-i 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[7] jött létre azzal a céllal, hogy létrehozzon egy határok nélküli európai vasúti térséget és elősegítse a vasúti ágazat újjáélesztését, ugyanakkor megerősítse az ágazat lényeges biztonsági előnyeit. A 881/2004/EK rendeletet az Ügynökség feladataiban és belső felépítésében bekövetkezett jelentős változások miatt új jogszabállyal kell felváltani.

(4)       A negyedik vasúti csomag fontos változásokra tesz javaslatot annak érdekében, hogy az Ügynökség feladataihoz egyaránt közvetlenül kapcsolódó 2004/49/EK és 2008/57/EK irányelv átdolgozás révén bevezetett módosításaival javítsa az egységes európai vasúti térség működését. Ezek az irányelvek a jelenlegi rendelettel együtt különösen az uniós szintű járműengedélyek és biztonsági tanúsítványok kiadásához kapcsolódó feladatok elvégzéséről rendelkeznek. Mindez az Ügynökség fokozott szerepvállalását feltételezi.

(5)       Az Ügynökségnek hozzá kell járulnia a határok nélküli és magas szintű biztonságot garantáló, és ezzel egyidejűleg a vasúti ágazat versenypozícióját javító egységes európai vasúti térség létrehozásához. Ezt úgy kell elérnie, hogy műszaki kérdésekben a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósági szintjének növelése révén hozzájárul az európai uniós jogszabályok végrehajtásához, valamint az európai vasúti rendszer biztonságával kapcsolatos közös megközelítés kialakításához. Az Ügynökségnek továbbá a vasúti járművek és járműtípusok forgalombahelyezési engedélyeinek, a vasúttársaságok biztonsági tanúsítványainak, valamint a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembehelyezési engedélyeinek kiadásáért felelős európai hatóság szerepét is be kell töltenie. Ezenfelül figyelemmel kell kísérnie a nemzeti vasúti szabályokat, valamint a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával foglalkozó nemzeti hatóságok teljesítményét.

(6)       Célkitűzései megvalósítása során az Ügynökségnek teljes mértékben figyelembe kell vennie az Unió bővítésének folyamatát és a harmadik országokkal összekapcsoló vasúti összeköttetésekre vonatkozó különleges korlátokat. Az Ügynökség a ráruházott funkciók és hatáskörök tekintetében kizárólagos felelősséggel tartozik.

(7)       Feladatai ellátása során és különösen az ajánlások kidolgozásakor az Ügynökségnek maximálisan figyelembe kell vennie a vasúti kérdésekhez kapcsolódó külső szakértelmet. Ezt a szakértelmet elsősorban a vasúti ágazat és az érintett nemzeti hatóságok szakemberei biztosítják. Közreműködésükkel hozzáértő és reprezentatív ügynökségi munkacsoportokat kell létrehozni.

(8)       A vasúti ágazat gazdasági és társadalmi hatásaira való jobb rálátás biztosítása, mások számára megalapozott döntéshozatal lehetővé tétele, valamint a munkával kapcsolatos prioritások és a forráselosztás Ügynökségen belüli hatékonyabb irányítása érdekében az Ügynökségnek tovább kell fokoznia a hatásvizsgálati tevékenységben való közreműködését.

(9)       Az Ügynökségnek független és objektív technikai támogatást kell nyújtania elsősorban a Bizottság részére. A … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] biztosítja az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) kidolgozásának és felülvizsgálatának alapját, míg a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] a közös biztonságtechnikai módszerek (KBM-ek) és közös biztonsági célok (KBC-k) kidolgozásához és felülvizsgálatához szolgál alapul. A munka folyamatosságához és az ÁME-k, KBM-ek és KBC-k idővel történő kialakításához állandó műszaki keretrendszerre és egy szakosodott szerven belül tevékenykedő szakszemélyzetre van szükség. E célból az Ügynökségnek az ÁME-k, KBM-ek és KBC-k kidolgozásával és felülvizsgálatával kapcsolatos ajánlásokat kell megfogalmaznia a Bizottság számára. A nemzeti biztonsági hatóságok és szabályozó szervek számára szintén lehetővé kell tenni, hogy független műszaki szakvéleményt kérjenek az Ügynökségtől.

(10)     A vasúttársaságok az elhúzódó eljárásoktól és túlzott költségektől a – különösen az új belépőkkel szembeni – tisztességtelen bánásmódig számos különféle problémával szembesültek, amikor az illetékes nemzeti hatóságoktól biztonsági tanúsítványt kérelmeztek. Az egyik tagállamban kiállított tanúsítványokat más tagállamok nem ismerték el feltétel nélkül, ami kedvezőtlenül érintette az egységes európai vasúti rendszert. A biztonsági tanúsítványok vasúttársaságoknak való kiadását szolgáló hatékonyabb és pártatlanabb eljárások érdekében elengedhetetlen az Ügynökség által kiállított és az Unió területén érvényes egységes biztonsági tanúsítványra történő áttérés. Ennek jogalapját a felülvizsgált … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] biztosítja.

(11)     Jelenleg a 2008/57/EK irányelv – a különleges esetek kivételével – minden tagállamban előírja a vasúti járművek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyt. A Bizottság által 2011-ben létrehozott, a jármű-engedélyezéssel foglalkozó munkacsoport több olyan esetet tárgyalt, amikor a gyártókat és a vasúttársaságokat hátrányosan érintette az engedélyezési eljárás időtartama és költsége, és több javításra irányuló javaslatot tett. Mivel egyes problémák a jelenlegi jármű-engedélyezési eljárás összetettségéből adódnak, azt egyszerűsíteni kell. Minden vasúti járműre csak egy engedélyt kell kiadni, és ezt a járműre vagy járműtípusra vonatkozó forgalombahelyezési engedélyt az Ügynökségnek kell kiállítania. Ez kézzelfogható előnyökkel járna az ágazat részére, mivel csökkentené az eljárás költségeit és idejét, valamint mérsékelné a hátrányos megkülönböztetés kockázatát, különösen a vasúti piacra belépni kívánó új vállalatokkal szemben. Ennek jogalapját a felülvizsgált … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] biztosítja.

(12)     Az egységes európai vasúti térségnek különösen a fuvaroztatók és az utasok megfelelő tájékoztatásával összefüggő továbbfejlesztése érdekében, valamint figyelembe véve az Ügynökség jelenlegi közreműködését, a telematikai alkalmazások területén meg kell erősíteni az Ügynökség szerepét. Ez biztosítaná ezen alkalmazások egységes fejlesztését és gyors bevezetését.

(13)     Tekintettel az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszernek (ERTMS) az egységes európai vasúti térség zavartalan fejlődésében és biztonságos működésében játszott jelentős szerepére, valamint e rendszer eddigi széttagolt fejlődését figyelembe véve fokozni kell annak átfogó, uniós szintű összehangolását. Ennélfogva az Ügynökségnek – mint leginkább illetékes uniós szervnek – nagyobb szerepet kell kapnia ezen a területen, hogy biztosítsa az ERTMS egységes fejlődését, hozzájáruljon az ERTMS-berendezések hatályos előírásoknak való megfelelőségéhez, és gondoskodjon arról, hogy az ERTMS-hez kapcsolódó európai kutatási programokat összehangolják az ERTMS-re vonatkozó műszaki előírások kidolgozásával. Mindemellett a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezését szolgáló hatékonyabb és pártatlanabb eljárások érdekében elengedhetetlen az Ügynökség által kiállított és az Unió területén érvényes egységes engedélyre történő áttérés. Ennek jogalapját a felülvizsgált … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] biztosítja.

(14)     A járműengedélyek és biztonsági tanúsítványok kiállításáért fizetett díjak beszedését rendszerint az illetékes nemzeti hatóságok végezték. A hatáskör uniós szintre emelésével az Ügynökséget fel kell jogosítani arra, hogy a kérelmezőktől díjat szedjen az előző preambulumbekezdésekben említett tanúsítványok és engedélyek kiállításáért. E díjak mértéke legfeljebb a jelenlegi uniós átlagértékkel megegyező lehet, és azt a Bizottság által elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatározni.

(15)     Általános cél, hogy a tagállami funkciók és feladatok Ügynökségnek való átadása hatékonyan történjen, a biztonság jelenlegi szintjének bármiféle csorbulása nélkül. Az Ügynökségnek elegendő forrásokkal kell rendelkeznie új feladatai ellátására, és e források elosztását világosan meghatározott igények szerint kell időzíteni. A nemzeti hatóságok, különösen a nemzeti biztonsági hatóságok know-how-jára figyelemmel az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy az érintett engedélyek és tanúsítványok kiadásakor megfelelő módon igénybe vegye ezt a szakértelmet. E célból szorgalmazni kell nemzeti szakértők kirendelését az Ügynökség részére.

(16)     A … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] és a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] rendelkezik a nemzeti biztonsági intézkedéseknek a biztonság és a kölcsönös átjárhatóság szempontjából való megvizsgálásáról, és előírja a versenyszabályoknak való megfelelést. Ezenfelül a két irányelv korlátozza a tagállamok lehetőségét arra, hogy új nemzeti szabályokat fogadjanak el. A jelenlegi rendszer, amelyben továbbra is nagyszámú nemzeti szabály van hatályban, az uniós szabályokkal való ellentmondásokhoz vezet, valamint az elégtelen átláthatóság kockázatával és annak a veszélyével jár, hogy a külföldi, különösen a kisebb és az új üzemeltetőkkel szemben rejtett hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak. A valóban átlátható és pártatlan uniós szintű vasúti szabályrendszer felé történő elmozdulás érdekében meg kell erősíteni a nemzeti szabályok fokozatos csökkentését. Elengedhetetlen egy független és semleges szakértői véleményen alapuló uniós szintű vélemény kidolgozása. E célból meg kell erősíteni az Ügynökség szerepét.

(17)     A nemzeti biztonsági hatóságok és bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek között jelentős eltérések figyelhetők meg a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága és biztonsága területén nyújtott teljesítmény, azok szervezése és a döntéshozatali eljárások tekintetében, ami kedvezőtlenül befolyásolja az egységes európai vasúti térség zavartalan működését. Ez különösen a valamely másik tagállam vasúti piacára belépni kívánó kis- és középvállalkozásokat érintheti kedvezőtlenül. Ennélfogva nélkülözhetetlen a fokozott uniós szintű harmonizációt célzó megerősített koordináció. E célból az Ügynökségnek ellenőrzések és vizsgálatok keretében figyelemmel kell kísérnie a nemzeti biztonsági hatóságokat és a bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteket.

(18)     A biztonság területén fontos gondoskodni a lehető legnagyobb átláthatóságról és a hatékony információáramlásról. Nagy jelentőséggel bír a valamennyi ágazati felet összekötő, közös mutatókon alapuló teljesítményelemzés, amelyet el kell végezni. A statisztikák tekintetében szükséges az Eurostattal való szoros együttműködés.

(19)     A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága és biztonsága terén tett előrelépés figyelemmel kísérése érdekében az Ügynökségnek erre vonatkozóan kétévente jelentést kell közzétennie. Műszaki szakértelmére és pártatlanságára tekintettel az Ügynökségnek emellett segítenie kell a Bizottságot a vasúti rendszer biztonságáról és kölcsönös átjárhatóságáról szóló uniós jogszabályok végrehajtásának figyelemmel kísérése terén.

(20)     Növelni kell a transzeurópai hálózat kölcsönös átjárhatóságát, és az uniós támogatásra kiválasztott új beruházási projekteknek összhangban kell állniuk a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[8] kölcsönös átjárhatósági célkitűzésével. E célkitűzések megvalósításának elősegítéséhez az Ügynökség a megfelelő intézmény.

(21)     A járművek karbantartása a biztonsági rendszer fontos része. A karbantartó műhelyek tanúsítási rendszerének hiánya miatt a vasúti berendezések karbantartásának eddig nem volt valódi európai piaca. Ez a helyzet növelte az ágazat költségeit, és üresjáratokat eredményezett. Emiatt fokozatosan ki kell alakítani és aktualizálni kell a karbantartó műhelyek európai tanúsítási rendszerét, és az Ügynökség a legalkalmasabb szerv arra, hogy megfelelő megoldásokat javasoljon a Bizottságnak.

(22)     A mozdonyvezetők számára előírt szakmai képesítés a biztonság és az Unión belüli kölcsönös átjárhatóság szempontjából egyaránt fontos tényező. Ez a munkavállalók vasúti ágazaton belüli szabad mozgásának az előfeltétele is egyben. Ezt a kérdést a társadalmi párbeszéd meglévő keretrendszerének tiszteletben tartásával kell kezelni. Az Ügynökségnek kell biztosítania az e szempont uniós szintű figyelembevételéhez szükséges technikai támogatást.

(23)     Az Ügynökségnek meg kell szerveznie és meg kell könnyítenie az együttműködést a nemzeti biztonsági hatóságok, a nemzeti vizsgáló testületek és a vasúti ágazat európai szintű képviseleti testületei között, hogy ezáltal népszerűsíteni tudja a bevált gyakorlatokat, előmozdítsa a lényeges információk cseréjét és a vasúti vonatkozású adatok gyűjtését, valamint hogy figyelemmel kísérje a vasúti rendszer átfogó biztonsági teljesítményét.

(24)     A lehető legnagyobb átláthatóság és annak biztosítása érdekében, hogy az összes fél egyenrangúan férhessen hozzá a vonatkozó információkhoz, a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával kapcsolatos folyamatok céljából készített dokumentumoknak a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lenniük. Ugyanez érvényes az engedélyekre, a biztonsági tanúsítványokra és más vonatkozó vasúti okiratokra. Az Ügynökségnek hatékony eszközt kell biztosítania ezen információk kicseréléséhez és közzétételéhez.

(25)     A vasúti ágazaton belül fontos feladat az innováció és a kutatás előmozdítása, amelyet az Ügynökségnek – elismertségéből és helyzetéből adódóan – támogatnia kell. Az Ügynökség e tekintetben folytatott tevékenységeinek a keretében nyújtott pénzügyi támogatások nem vezethetnek torzuláshoz az adott piacon.

(26)     Az uniós pénzügyi támogatás hatékonyságának, minőségének és a vonatkozó műszaki előírásokkal való összeegyeztethetőségének javítása érdekében az Ügynökségnek – a vasúti ágazaton belül elismert szakértelemmel rendelkező egyetlen uniós szervként – tevékeny szerepet kell játszania a vasúti projektek értékelésében.

(27)     A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról és biztonságáról szóló jogszabályok, az Ügynökség végrehajtási útmutatói vagy ajánlásai bizonyos esetekben értelmezési vagy más problémákat vethetnek fel az érdekelt felek számára. E dokumentumok megfelelő és egységes megértése előfeltétele a vasúti vívmányok hatékony végrehajtásának és a vasúti piac működésének. Az Ügynökségnek ezért aktívan közre kell működnie az ehhez kapcsolódó képzési és felvilágosító tevékenységekben.

(28)     Ahhoz, hogy feladatait megfelelően el tudja látni, az Ügynökségnek jogi személyiséggel és önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amelyet főként uniós hozzájárulásból és a kérelmezők által fizetett díjakból és illetékekből finanszíroznak. Napi működése, valamint az általa kiadott szakvélemények, ajánlások és határozatok függetlenségének biztosítása érdekében az Ügynökség szervezetének átláthatónak kell lennie és ügyvezető igazgatójának teljes felelősséggel kell tartoznia. Az Ügynökség személyzetének függetlennek kell lennie, és tagjainak megfelelő arányban kell rövid, illetve hosszú távú szerződésekkel rendelkezniük a szervezeti ismeretek és az üzletmenet-folytonosság fenntartása, és ezzel egyidejűleg a vasúti ágazattal kapcsolatos szakértelem szükséges és folyamatos cseréjének biztosítása érdekében.

(29)     Az Ügynökséghez rendelt feladatok ellátásának eredményes biztosítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak képviseltetniük kell magukat az igazgatótanácsban, amely rendelkezik a szükséges jogkörökkel többek között a költségvetés megállapításához és az éves és többéves munkaprogramok jóváhagyásához.

(30)     Az igazgatótanácsi határozatok átláthatóságának szavatolása érdekében az érintett ágazatok képviselőinek szavazati jog nélkül részt kell venniük a tanács ülésein, a szavazati jogot pedig azon hatóságok képviselői számára kell fenntartani, amelyek a demokratikus ellenőrző hatóságoknak tartoznak elszámolással. Az ágazat képviselőit a Bizottságnak kell kineveznie annak alapján, hogy uniós szinten mennyire képviselik a vasúttársaságokat, az infrastruktúra-működtetőket, a vasúti ágazatot, a szakszervezeteket, az utasokat és a fuvaroztatókat.

(31)     Az igazgatótanács üléseinek megfelelő előkészítése és a meghozandó határozatokkal kapcsolatos tanácsadás nyújtása céljából tanácsadó szerepet betöltő végrehajtó tanácsot kell létrehozni.

(32)     Gondoskodni kell arról, hogy az Ügynökség határozatai által érintett felek független és pártatlan módon élhessenek a szükséges jogorvoslatokkal. Megfelelő fellebbezési mechanizmust kell létrehozni annak érdekében, hogy az ügyvezető igazgató határozatai ellen a szakosodott fellebbezési tanácsnál fellebbezésre legyen mód, utóbbi határozataival szemben pedig a Bíróság előtt eljárást lehessen indítani.

(33)     Az Ügynökség tevékenységeihez kapcsolódó átfogóbb stratégiai jövőkép elősegítené erőforrásai hatékonyabb tervezését és kezelését, valamint hozzájárulna a jobb minőségű eredményekhez. Ennélfogva az igazgatótanácsnak az érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációt követően többéves munkaprogramot kell elfogadnia, és azt rendszeresen aktualizálnia kell.

(34)     Az Ügynökség munkájának átláthatónak kell lennie. Gondoskodni kell az Európai Parlament általi hatékony ellenőrzésről, és az Európai Parlamentnek ebből a célból lehetőséget kell adni arra, hogy meghallgassa az Ügynökség ügyvezető igazgatóját, valamint hogy a többéves munkaprogramról konzultáljanak vele. Az Ügynökségnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokat is.

(35)     Az elmúlt évek során, amint egyre több decentralizált ügynökséget hoztak létre, a költségvetési hatóság törekedett a számukra kiutalt uniós támogatás kezelése átláthatóságának és ellenőrzésének növelésére, különösen a díjak költségvetésbe vonása, a pénzügyi ellenőrzés, a végrehajtás felelőssége alóli mentesítés hatásköre, a nyugdíjrendszerbe fizetett járulékok és a belső költségvetési eljárás (magatartási kódex) vonatkozásában. Ehhez hasonlóan korlátozás nélkül alkalmazni kell az Ügynökségre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[9]; az Ügynökségnek csatlakoznia kell az Európai Csalás Elleni Hivatal által végzett belső vizsgálatokról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz[10].

(36)     Mivel a javasolt intézkedés célját, vagyis a vasúti biztonsággal és a kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos ügyekben közös megoldásokat kidolgozó szakosodott szerv létrehozását a tagállamok az elvégzendő munka közös jellege miatt nem tudják elégségesen megvalósítani, és ebből következően e cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. A fent említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lép túl a célkitűzések megvalósításához szükséges mértéken.

(37)     Az Ügynökség által kiszabható díjak és illetékek mértékének megfelelő meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyek, a járművekre és járműtípusokra vonatkozó forgalombahelyezési engedélyek és a biztonsági tanúsítványok kiadásával és megújításával foglalkozó cikkek tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.    A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz egyidejűleg, megfelelő időben és módon eljussanak.

(38)     Indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra annak biztosítása érdekében, hogy végrehajtásra kerüljön e rendeletnek a nemzeti szabálytervezetek és hatályos nemzeti szabályok vizsgálatáról szóló 21. és 22. cikke.

(39)     Indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra annak érdekében, hogy e rendelet 29., 30., 31. és 51. cikkének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen. A szóban forgó hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(40)     Végre kell hajtani az Ügynökség irányításával kapcsolatos bizonyos alapelveket az uniós decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport által 2012 júliusában elfogadott együttes nyilatkozatnak és közös megközelítésnek való megfelelés érdekében, amelyek célja az ügynökségek tevékenységeinek ésszerűsítése és teljesítményük javítása.

(41)     Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ELVEK

1. cikk

A rendelet tárgya és alkalmazási köre

(1) Ez a rendelet létrehozza az Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség).

(2) Ez a rendelet a következőket írja elő:

a)      az Ügynökség létrehozása és feladatai;

b)      a tagállamok feladatai.

(3) Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a)      az uniós vasúti rendszer ../../EU irányelvben [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] előírt kölcsönös átjárhatósága;

b)      a vasúti rendszer ./../EU irányelvben [vasútbiztonsági irányelv] előírt biztonsága;

c)      a mozdonyvezetők minősítése, a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [a mozdonyvezetőkről szóló irányelv] értelmében.

2. cikk

Jogállás

(1) Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2) Az Ügynökség az egyes tagállamokban a nemzeti jog alapján a jogi személyeknek járó legszélesebb körű jogképességet élvezi. Az Ügynökség ingó- és ingatlanvagyont szerezhet és idegeníthet el, és félként részt vehet jogi eljárásokban.

(3) Az Ügynökséget az igazgató képviseli.

3. cikk

Az Ügynökség intézkedéseinek típusai

Az Ügynökség:

a)           a 11., 13., 14., 15., 23., 24., 26., 30., 32., 31., 33. és 41. cikk alkalmazása tekintetében ajánlásokat fogalmazhat a Bizottságnak;

b)           a 21., 22. és 30. cikk alkalmazása tekintetében ajánlásokat fogalmazhat a tagállamoknak;

c)           a 9., 21., 22. és 38. cikk alapján véleményeket adhat ki a Bizottság, valamint a 9. cikk alapján a tagállamok érintett hatóságai számára;

d)           a 12., 16., 17. és 18. cikk alapján határozatokat hozhat;

e)           a 15. cikk alapján elfogadható igazolási eljárásnak minősülő véleményeket adhat ki;

f)            a 15. cikk alapján műszaki dokumentációt adhat ki;

g)           a 29. és 30. cikk alapján ellenőrzési jelentéseket adhat ki;

h)           a 11., 15. és 24. cikk alapján a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról és biztonságáról szóló jogszabályok alkalmazását megkönnyítő iránymutatásokat és más nem kötelező erejű dokumentumokat adhat ki.

2. FEJEZET

MUNKAMÓDSZEREK

4. cikk

A munkacsoportok létrehozása és összetétele

(1) Az Ügynökség korlátozott számú munkacsoportot hoz létre különösen az átjárhatósági műszaki előírásokhoz (ÁME-k), közös biztonsági célokhoz (KBC-k) és közös biztonságtechnikai módszerekhez (KBM-ek) kapcsolódó ajánlások kidolgozása érdekében.

Az Ügynökség a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottsággal folytatott konzultációt követően más megfelelően indokolt esetekben is létrehozhat munkacsoportokat.

(2) Az Ügynökség a munkacsoportokba szakértőket nevez ki.

Az Ügynökség képviselőket nevez ki a munkacsoportokba az illetékes nemzeti hatóságok által azokba a munkacsoportokba jelölt személyek közül, amelyekben részt kívánnak venni.

Az Ügynökség a (3) bekezdésben említett jegyzékből a vasúti ágazatban tevékenykedő szakembereket nevez ki a munkacsoportokba. Biztosítja azon vasúti iparágak és azon felhasználók megfelelő képviseletét, amelyeket érinthetnek azok az intézkedések, amelyeket a Bizottság az Ügynökség által neki címzett ajánlások alapján javasolhat.

Az Ügynökség szükség esetén az érintett területen hozzáértőként elismert szakemberekkel – független szakértőkkel és nemzetközi szervezetek képviselőivel – egészítheti ki a munkacsoportokat. Az Ügynökség személyzetének tagjai nem lehetnek munkacsoportok tagjai.

(3) A 34. cikkben említett valamennyi képviseleti testület továbbítja az Ügynökségnek a legképzettebb szakértők jegyzékét, akiket az egyes munkacsoportokban a képviseletével megbíz.

(4) Ha az ilyen munkacsoportok tevékenysége közvetlen kihatással jár az ágazat munkavállalóinak munkakörülményeire, egészségére és biztonságára, a munkavállalói szervezetek képviselői teljes jogú tagként részt vesznek a megfelelő munkacsoportokban.

(5) A munkacsoportok tagjainak utazási és tartózkodási költségeit az igazgatótanács által elfogadott szabályok és díjtáblázat alapján az Ügynökség állja.

(6) A munkacsoportokban az Ügynökség képviselője elnököl.

(7) A munkacsoportok munkájának átláthatónak kell lennie. A munkacsoportok eljárási szabályait az igazgatótanács határozza meg.

5. cikk

Konzultáció a szociális partnerekkel

Ha a 11. 12., 15. és 32. cikkben meghatározott munkának közvetlen hatása van az ágazat munkavállalóinak szociális környezetére vagy munkakörülményeire, az Ügynökség a 98/500/EK határozat[11] alapján létrehozott ágazati párbeszédbizottságok keretében konzultál a szociális partnerekkel.

E konzultációkat azt megelőzően tartják meg, hogy az Ügynökség benyújtja ajánlásait a Bizottságnak. Az Ügynökség e konzultációkat kellően figyelembe veszi, és mindig rendelkezésre áll, hogy megmagyarázza ajánlásait. Az Ügynökség az ágazati párbeszédbizottság által kifejtett véleményt továbbítja a Bizottságnak, majd a Bizottság továbbítja azt a 75. cikkben említett bizottságnak.

6. cikk

Konzultáció a vasúti fuvaroztatókkal és utasokkal

Ha a 11. és a 15. cikkben meghatározott munkának közvetlen hatása van a vasúti fuvaroztatókra és utasokra, az Ügynökség konzultál az őket képviselő szervezetekkel. Azoknak a szervezeteknek a jegyzékét, amelyekkel konzultálni kell, a Bizottság segítségével a 75. cikkben említett bizottság állítja össze.

Ezeket a konzultációkat azt megelőzően kell megtartani, hogy az Ügynökség benyújtja javaslatait a Bizottságnak. Az Ügynökség e konzultációkat kellően figyelembe veszi, és mindig rendelkezésre áll, hogy megmagyarázza ajánlásait. Az Ügynökség az érintett szervezetek által kifejtett véleményt továbbítja a Bizottságnak, majd a Bizottság továbbítja azt a 75. cikkben említett bizottságnak.

7. cikk

Hatásvizsgálat

(1) Az Ügynökség elvégzi ajánlásai és véleményei hatásvizsgálatát. Az igazgatótanács a Bizottság módszere alapján elfogadja a hatásvizsgálati módszert. Az Ügynökség kapcsolatot tart fenn a Bizottsággal, hogy biztosítsa a vonatkozó bizottsági munka megfelelő figyelembevételét.

(2) A munkaprogramban szereplő valamely tevékenység bevezetését megelőzően az Ügynökség korai kapcsolódó hatásvizsgálatot végez, amelyben megnevezi a következőket:

a)      a megoldandó probléma és a lehetséges megoldások;

b)      az, hogy milyen mértékben lesz szükség konkrét intézkedésekre, többek között ügynökségi ajánlás vagy szakvélemény közzétételére;

c)      a probléma megoldásához való várható ügynökségi hozzájárulás.

Ezenfelül a munkaprogram valamennyi tevékenységét és projektjét önállóan és a többi tevékenységgel és projekttel együtt is hatékonysági vizsgálatnak kell alávetni az Ügynökség költségvetésének és erőforrásainak lehető legjobb hasznosítása érdekében.

(3) Az Ügynökség utólagos értékelést készíthet az ajánlásai nyomán kidolgozott jogszabályokról.

(4) A tagállamok az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a hatásvizsgálathoz szükséges adatokat.

8. cikk

Tanulmányok

Amennyiben a feladatai végrehajtásához szükséges, az Ügynökség tanulmányokat rendel meg, amelyeket saját költségvetéséből finanszíroz.

9. cikk

Vélemények

(1) Az Ügynökség a 2012/34/EU irányelv [az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelv (átdolgozás)] 55. cikkében említett nemzeti igazgatási szervezetek kérésére szakvéleményt ad az e szervezetek elé tárt ügyek biztonsági vonatkozású és kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szempontjai tekintetében.

(2) A Bizottság kérésére az Ügynökség különösen állítólagos hiányosságok bejelentésekor szakvéleményt ad a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] vagy a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] alapján elfogadott jogszabályok módosításairól.

(3) Az előző bekezdésekben és e rendelet más cikkeiben említett szakvéleményeket illetően az Ügynökség – eltérő megállapodás hiányában – két hónapon belül ad szakvéleményt. A szakvéleményeket az Ügynökség két hónapon belül olyan változatban hozza nyilvánosságra, amelyből minden bizalmas kereskedelmi adatot eltávolítottak.

10. cikk

Látogatások a tagállamokban

(1) Az Ügynökség a feladatai, különösen a 12., 21., 22., 16., 17., 27., 29., 30., 31. és 38. cikkben rábízott feladatok elvégzése érdekében az igazgatótanács által meghatározott politikának megfelelően látogatásokat tehet a tagállamokban.

(2) Az Ügynökség tájékoztatja az érintett tagállamot a tervezett látogatásról, a kiküldött ügynökségi tisztviselők nevéről és a látogatás kezdetének napjáról. A látogatások végrehajtásával megbízott ügynökségi tisztviselők a látogatást az ügyvezető igazgatótól származó, a látogatás tárgyát és célját meghatározó határozat bemutatása után kezdik meg.

(3) A tagállamok nemzeti hatóságai segítik az Ügynökség munkatársainak munkáját.

(4) A Ügynökség minden látogatásról jelentést készít, és azt elküldi a Bizottságnak és az érintett tagállamnak.

(5) Az előző bekezdések nem érintik a 29. cikk (6) bekezdésében és a 30. cikk (6) bekezdésében említett vizsgálatokat, amelyeket az ott leírt eljárásnak megfelelően végeznek el.

3. FEJEZET

A VASÚTI BIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

11. cikk

Technikai támogatás – vasútbiztonsági ajánlások

(1) Az Ügynökség ajánlásokat intéz a Bizottsághoz a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 6. és 7. cikkében meghatározott közös biztonságtechnikai módszerekre (KBM-ek) és közös biztonsági célokra (KBC-k) vonatkozóan. Az Ügynökség a KBM-ek és a KBC-k rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan szintén ajánlásokat intéz a Bizottsághoz.

(2) Az Ügynökség a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére ajánlásokat intéz a Bizottsághoz a biztonság területét érintő más intézkedésekre vonatkozóan.

(3) Az Ügynökség iránymutatásokat és más nem kötelező erejű dokumentumokat tehet közzé, hogy előmozdítsa a vasútbiztonsági jogszabályok végrehajtását.

12. cikk

Biztonsági tanúsítványok

Az Ügynökség a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 10. és 11. cikkének megfelelően egységes biztonsági tanúsítványokat ad ki.

13. cikk

A járművek karbantartása

(1) Az Ügynökség a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban segíti a Bizottságot a karbantartásért felelős szervezetek tanúsítási rendszere tekintetében.

(2) Az Ügynökség a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 14. cikkének (7) bekezdésére figyelemmel ajánlást intéz a Bizottsághoz.

(3) Az Ügynökség, az e rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett jelentésben elemzi a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 15. cikkével összhangban hozott alternatív intézkedéseket.

14. cikk

Veszélyes áruk vasúti szállítása

Az Ügynökség figyelemmel kíséri a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[12] alkalmazásában a veszélyes áruk vasúti szállításával foglalkozó jogszabályok változásait, és összeveti azokat a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról és biztonságáról szóló jogszabályokkal, különösen az alapvető követelményekkel. E célból az Ügynökség segíti a Bizottságot, és a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére ajánlásokat tehet közzé.

4. FEJEZET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

15. cikk

Technikai támogatás a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának területén

(1) Az Ügynökség:

a)      a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 5. cikkének megfelelően ajánlásokat intéz a Bizottsághoz az ÁME-kre és azok felülvizsgálatára vonatkozóan;

b)      a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 15. cikkével összhangban ajánlásokat intéz a Bizottsághoz az EK-hitelesítési nyilatkozatnak és az azt kísérő műszaki dokumentáció dokumentumainak mintáira vonatkozóan;

c)      a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 43., 44. és 45. cikkének megfelelően ajánlásokat intéz a Bizottsághoz a nyilvántartásokra vonatkozó előírásokra és azok felülvizsgálatára vonatkozóan;

d)      a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 6. cikkének (2) bekezdésének megfelelően elfogadható igazolási eljárásnak minősülő szakvéleményeket ad az ÁME-k hiányosságairól, és benyújtja azokat a Bizottságnak;

e)      a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 7. cikkének megfelelően szakvéleményeket ad a Bizottságnak az ÁME-k tagállami alkalmazásának mellőzésére irányuló kérelmek tekintetében;

f)       a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 4. cikkének (9) bekezdésének megfelelően műszaki dokumentációt ad ki;

g)      ajánlásokat intéz a Bizottsághoz a biztonság szempontjából fontos feladatot ellátó személyzet munkakörülményeivel kapcsolatban.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban említett ajánlások kidolgozásakor az Ügynökség:

a)      gondoskodik az ÁME-knek és a nyilvántartásokra vonatkozó előírásoknak a műszaki fejlődéssel, a piaci trendekkel és a társadalmi követelményekkel való egyeztetéséről;

b)      biztosítja egyrészt az ÁME-k fejlesztésének és korszerűsítésének, másrészt a kölcsönös átjárhatósághoz szükségesnek bizonyuló európai szabványok fejlesztésének összehangolását, és kapcsolatot tart fenn az európai szabványügyi testületekkel.

(3) Az Ügynökség iránymutatásokat és más nem kötelező erejű dokumentumokat tehet közzé, hogy előmozdítsa a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos jogszabályok végrehajtását.

16. cikk

Járművek forgalombahelyezési engedélyei

Az Ügynökség a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 20. cikkének megfelelően a vasúti járművek forgalomba helyezésére vonatkozó engedélyeket ad ki.

17. cikk

Járműtípusok forgalombahelyezési engedélyei

Az Ügynökség a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 22. cikkével összhangban egyes járműtípusokra vonatkozóan forgalombahelyezési engedélyeket ad ki.

18. cikk

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése

Az Ügynökség a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 18. cikkének megfelelően az Unió területén elhelyezkedő vagy ott üzemeltetett pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozóan üzembehelyezési engedélyeket ad ki.

19. cikk

Telematikai alkalmazások

(1) Az Ügynökség rendszerhatóságként jár el, és a vonatkozó ÁME-kkel összhangban felel a telematikai alkalmazásokra vonatkozó műszaki előírások fenntartásáért.

(2) Az Ügynökség meghatározza, közzéteszi és alkalmazza az ezen előírások módosítására irányuló kérelmek kezelését célzó eljárást. E célból az Ügynökség létrehozza és fenntartja a telematikai alkalmazásokra vonatkozó előírásoknak és azok állapotának módosítására vonatkozó kérelmek nyilvántartását.

(3) Az Ügynökség kidolgozza és fenntartja a telematikai alkalmazásokra vonatkozó előírások különböző változatainak irányításához szükséges műszaki eszközöket.

(4) Az Ügynökség segíti a Bizottságot a telematikai alkalmazások vonatkozó ÁME-kkel összhangban történő telepítésének figyelemmel kísérése terén.

20. cikk

Bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek támogatása

(1) Az Ügynökség támogatja a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 27. cikkében említett bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét. E támogatás keretében különösen iránymutatásokat dolgoz ki a ... irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 9. cikkében említett, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelésére, valamint a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 10. cikkében említett EK-hitelesítési eljárásra vonatkozóan.

(2) Az Ügynökség előmozdítja a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek közötti együttműködést, és különösen e szervezetek koordinációs csoportjának technikai titkárságaként jár el.

5. FEJEZET

A NEMZETI SZABÁLYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

21. cikk

A nemzeti szabálytervezetek vizsgálata

(1) Az Ügynökség a hozzá benyújtott nemzeti szabálytervezetet a kézhezvételtől számított két hónapon belül megvizsgálja a következők szerint:

a)      a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 8. cikkének (2) bekezdése,

b)      a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 14. cikke.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálatot követően az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a nemzeti szabályok lehetővé teszik a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó alapvető követelmények teljesítését, a KBM-ek betartását és a KBC-k elérését, valamint hogy nem vezetnek önkényes megkülönböztetéshez vagy burkolt korlátozáshoz a tagállamok közötti vasúti szállítás tekintetében, kedvező értékeléséről értesíti a Bizottságot és az érintett tagállamot. A Bizottság a 23. cikkben említett informatikai rendszerben érvényesítheti az adott szabályt.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálat kedvezőtlen eredménnyel zárul, az Ügynökség:

a)      az érintett tagállamnak címzett ajánlást tesz közzé, amelyben ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt az adott szabály nem léphet hatályba és/vagy nem alkalmazható;

b)      értesíti a Bizottságot kedvezőtlen értékeléséről.

(4) Amennyiben a tagállam a (3) bekezdés a) pontjában említett ügynökségi ajánlás kézhezvételétől számított 2 hónapon belül nem hoz intézkedést, a Bizottság a (3) bekezdés b) pontjában említett tájékoztatás kézhezvételét és az érintett tagállam indokainak meghallgatását követően az érintett tagállamnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben felszólítja a tagállamot a szóban forgó szabálytervezet módosítására, illetve a tervezet elfogadásának, hatálybalépésének vagy végrehajtásának felfüggesztésére.

22. cikk

A hatályos nemzeti szabályok vizsgálata

(1) Az Ügynökség a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 14. cikkének (3) bekezdésének megfelelően a hozzá benyújtott nemzeti szabályokat a kézhezvételtől számított két hónapon belül megvizsgálja.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálatot követően az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a nemzeti szabályok lehetővé teszik a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó alapvető követelmények teljesítését, a KBM-ek betartását és a KBC-k elérését, valamint hogy nem vezetnek önkényes megkülönböztetéshez vagy burkolt korlátozáshoz a tagállamok közötti vasúti szállítás tekintetében, kedvező értékeléséről értesíti a Bizottságot és az érintett tagállamot. A Bizottság a 23. cikkben említett informatikai rendszerben érvényesítheti az adott szabályt.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálat kedvezőtlen eredménnyel zárul, az Ügynökség:

a)      az érintett tagállamnak címzett ajánlást tesz közzé, amelyben ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt az adott szabályt módosítani kell vagy hatályon kívül kell helyezni;

b)      értesíti a Bizottságot kedvezőtlen értékeléséről.

(4) Amennyiben a tagállam a (3) bekezdés a) pontjában említett ügynökségi ajánlás kézhezvételétől számított 2 hónapon belül nem hoz intézkedést, a Bizottság a (3) bekezdés b) pontjában említett tájékoztatás kézhezvételét és az érintett tagállam indokainak meghallgatását követően az érintett tagállamnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben felszólítja a tagállamot a szóban forgó szabály módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

(5) A (2) és (3) bekezdésben ismertetett eljárást kell értelemszerűen alkalmazni azokban az esetekben, amikor az Ügynökség tudomást szerez arról, hogy egy bejelentett vagy be nem jelentett nemzeti szabály felesleges vagy ellentétes a KBM-ekkel, a KBC-kkel, az ÁME-kkel vagy más vasúti vonatkozású uniós jogszabályokkal.

23. cikk

A bejelentési célra vagy a nemzeti szabályok osztályozására szolgáló informatikai rendszer

(1) Az Ügynökség létrehozza és kezeli a 21. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti szabályokat tartalmazó célzott informatikai rendszert, valamint hozzáférhetővé teszi azt az érdekeltek és a nyilvánosság számára.

(2) A tagállamok a 21. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti szabályokat az (1) bekezdésben említett informatikai rendszer útján bejelentik az Ügynökségnek és a Bizottságnak. Az Ügynökség közzéteszi a szabályokat a rendszerben, amelynek segítségével értesíti a Bizottságot a 21. és 22. cikknek megfelelően.

(3) Az Ügynökség a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 14. cikkének (8) bekezdésének megfelelően osztályozza a bejelentett nemzeti szabályokat. E célból igénybe veszi az e cikk (1) bekezdésében említett rendszert.

(4) Az Ügynökség a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 8. cikkének (2) bekezdésének megfelelően osztályozza a bejelentett szabályokat, figyelembe véve az uniós jogszabályok változását. E célból az Ügynökség kifejleszt egy szabálykezelő eszközt, amelynek segítségével a tagállamok egyszerűsíthetik nemzeti szabályrendszereiket. Az Ügynökség a szabálykezelő eszközt az e cikk (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül teszi közzé.

6. FEJEZET

Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerhez (ERTMS) kapcsolódó feladatok

24. cikk

Az ERTMS rendszerhatósága

(1) Az Ügynökség rendszerhatóságként jár el, és mint ilyen felelős az ERTMS-re vonatkozó műszaki előírások fenntartásáért.

(2) Az Ügynökség meghatározza, közzéteszi és alkalmazza az ezen előírások módosítására irányuló kérelmek kezelését célzó eljárást. E célból az Ügynökség létrehozza és fenntartja az ERTMS-előírásoknak és azok állapotának módosítására vonatkozó kérelmek nyilvántartását.

(3) Az Ügynökség javasolja az ERTMS műszaki előírások új változatának elfogadását. Ezt azonban kizárólag akkor teszi, ha az előző változatot megfelelő arányban telepítették. Az új változatok kifejlesztése nem sértheti az ERTMS kiépítésének arányát, az ERTMS-berendezések előállításának optimalizálásához szükséges előírások stabilitását, a vasúttársaságok befektetéseinek megtérülését, valamint az ERTMS kiépítésének hatékony tervezését.

(4) Az Ügynökség kidolgozza és fenntartja az ERTMS különböző változatainak irányításához szükséges műszaki eszközöket a különböző változatokkal ellátott hálózatok és járművek közötti műszaki és működési kompatibilitás biztosítása, valamint a hatályban lévő változatok gyors bevezetésének ösztönzése céljából.

(5) A … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 5. cikkének (10) bekezdésének megfelelően az Ügynökség biztosítja, hogy az ERTMS-berendezések egymást követő változatai műszakilag kompatibilisek legyenek a korábbi változatokkal.

(6) Az Ügynökség elkészíti és terjeszti az érdekelt feleknek szóló vonatkozó alkalmazási iránymutatásokat és az ERTMS-re vonatkozó műszaki előírásokhoz kapcsolódó magyarázó dokumentumokat.

25. cikk

A bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek ERTMS-sel foglalkozó ad hoc munkacsoportja

(1) Az Ügynökség létrehozza a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 27. cikkében említett bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek ERTMS-sel foglalkozó ad hoc munkacsoportját, és betölti annak elnökségét.

A munkacsoport ellenőrzi a ... irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 9. cikkében említett, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelésére szolgáló eljárás, valamint a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 10. cikkében említett, a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek által végzett EK-hitelesítési eljárások következetes alkalmazását.

(2) Az Ügynökség kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett munkacsoport tevékenységeiről, amelyben feltünteti a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek képviselőinek a munkacsoportban való részvételével kapcsolatos statisztikákat is.

(3) Az Ügynökség értékeli a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségértékelési eljárása és az ERTMS-berendezésekkel kapcsolatos EK-hitelesítési eljárás alkalmazását, és kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben adott esetben javaslatot tesz a végrehajtandó javításokra.

26. cikk

Az ERTMS fedélzeti és pálya menti alrendszerek közötti műszaki és működési kompatibilitás támogatása

(1) Az Ügynökség kérésükre segítséget nyújthat a vasúttársaságok részére az ERTMS fedélzeti és pálya menti alrendszerei közötti műszaki és működési kompatibilitásnak a járművek üzembe helyezését megelőző ellenőrzéséhez.

(2) Amennyiben az Ügynökség megállapítja, hogy az egyedi ERTMS-projektek keretében fennáll a hálózatok és az ERTMS-berendezéssel felszerelt járművek közötti műszaki és működési kompatibilitás hiányának kockázata, felkérheti a megfelelő szereplőket, különösen a gyártókat, a bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteket, a vasúttársaságokat, az infrastruktúra-működtetőket és a nemzeti biztonsági hatóságokat, hogy az alkalmazott EK-hitelesítési és üzembehelyezési eljárásokra, valamint a működési feltételekre vonatkozóan minden lényeges információt bocsássanak rendelkezésre. Az Ügynökség tájékoztatja a Bizottságot az ilyen kockázatról, és szükség esetén ajánlásokat tesz a Bizottságnak a megfelelő intézkedésekre vonatkozóan.

27. cikk

Az ERTMS kiépítésének és az ERTMS-projekteknek a támogatása

(1) Az Ügynökség a 2012/88/EU határozatban[13] meghatározott megvalósítási tervvel összhangban figyelemmel kíséri az ERTMS kiépítését, valamint az ERTMS transzeurópai közlekedési folyosók és vasúti árufuvarozási folyosók mentén történő telepítési munkálatainak a 913/2010/EU rendelet[14] szerinti összehangolását.

(2) Az Ügynökség gondoskodik az ERTMS kiépítése keretében uniós finanszírozásban részesült projektek műszaki követő intézkedéseiről, adott esetben többek között az ajánlati dokumentációnak az ajánlati felhívás időpontjában történő vizsgálatáról. Az Ügynökség továbbá szükség esetén segítséget nyújt az uniós támogatások kedvezményezettjei részére annak biztosításához, hogy a projektek keretében megvalósított műszaki megoldások maradéktalanul megfeleljenek az ellenőrzéssel-irányítással és jelzéssel kapcsolatos ÁME-knek, és ennélfogva teljesen átjárhatók legyenek.

28. cikk

A laboratóriumok akkreditálása

(1) Az Ügynökség az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendeletének[15] megfelelően és különösen az akkreditáló testületeknek szóló megfelelő iránymutatások révén támogatja az ERTMS-laboratóriumok harmonizált akkreditálását.

(2) Az Ügynökség megfigyelőként közreműködhet a 765/2008/EK rendeletben előírt szakértői értékelésekben.

7. FEJEZET

AZ EGYSÉGES EURÓPAI VASÚTI TÉRSÉG FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

29. cikk

A nemzeti biztonsági hatóságok figyelemmel kísérése

(1) Az Ügynökség ellenőrzések és vizsgálatok keretében figyelemmel kíséri a nemzeti biztonsági hatóságok teljesítményét és döntéshozatalát.

(2) Az Ügynökség jogosult ellenőrizni a következőket:

a)      a nemzeti biztonsági hatóságnak a vasúti rendszer biztonságához és kölcsönös átjárhatóságához kapcsolódó feladatok ellátására való képessége;

b)      a […] irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 16. cikkében említett szereplők biztonságirányítási rendszerei nemzeti biztonsági hatóságok általi figyelemmel kísérésének eredményessége.

Az ellenőrzések elvégzése során alkalmazandó eljárásokat az igazgatótanács fogadja el.

(3) Az Ügynökség ellenőrzési jelentéseket tesz közzé, amelyeket eljuttat az érintett nemzeti biztonsági hatóságnak és a Bizottságnak. Valamennyi ellenőrzési jelentés tartalmazza különösen az Ügynökség által meghatározott hiányosságok jegyzékét, valamint az azok kijavítására vonatkozó ajánlásokat.

(4) Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a nemzeti biztonsági hatóság a (3) bekezdésben említett hiányosságok miatt nem képes hatékonyan ellátni a vasúti rendszer biztonságával és kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos feladatait, ajánlást intéz a nemzeti biztonsági hatósághoz arra vonatkozóan, hogy a hiányosság jelentősége alapján meghatározott határidőn belül tegye meg a megfelelő lépéseket.

(5) Amennyiben a nemzeti biztonsági hatóság nem ért egyet a (4) bekezdésben említett ügynökségi ajánlással, vagy amennyiben a nemzeti biztonsági hatóság az Ügynökség ajánlása nyomán annak kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem hoz intézkedést, a Bizottság a 75. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban hat hónapon belül határozatot hozhat.

(6) Az Ügynökség továbbá jogosult előre bejelentett és nem bejelentett vizsgálatokat végezni a nemzeti biztonsági hatóságoknál azok tevékenysége és működése egyes területeinek ellenőrzése, különösen a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 16. cikkében említett feladataikhoz kapcsolódó dokumentumok, folyamatok és nyilvántartások vizsgálata céljából. A vizsgálatokat alkalomszerűen vagy az Ügynökség által kidolgozott terv alapján végezhetik. A vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a két napot. A tagállamok nemzeti hatóságai segítik az Ügynökség munkatársainak munkáját. Az Ügynökség az egyes vizsgálatokról jelentést nyújt be a Bizottságnak.

30. cikk

A bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek figyelemmel kísérése

(1) Az Ügynökség a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint az akkreditáló testületeknek biztosított segítségnyújtás, valamint ellenőrzés és vizsgálatok keretében figyelemmel kíséri a bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteket.

(2) Az Ügynökség – a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében elismert európai akkreditálási infrastruktúra révén – támogatja a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek harmonizált akkreditálását; e célból különösen megfelelő iránymutatásokat ad az akkreditáló testületeknek azon értékelési szempontokra és eljárásokra vonatkozóan, amelyek alapján megállapítható, hogy a bejelentett szervezetek megfelelnek-e a ... irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 27. cikkében említett követelményeknek.

(3) A ... irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 24. cikke szerinti akkreditációval nem rendelkező bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek esetében az Ügynökség ellenőrizheti, hogy képesek-e az említett irányelv 27. cikkében foglalt követelmények teljesítésére. Az ellenőrzések elvégzése során alkalmazandó eljárásokat az igazgatótanács fogadja el.

(4) Az Ügynökség a (3) bekezdésben említett tevékenységeket magukban foglaló ellenőrzési jelentéseket készít, amelyeket eljuttat az érintett bejelentett megfelelőségértékelő szervezetnek és a Bizottságnak. Valamennyi ellenőrzési jelentés tartalmazza különösen az Ügynökség által meghatározott hiányosságokat, valamint az azok kijavítására vonatkozó ajánlásokat. Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a bejelentett szervezet e hiányosságok miatt nem képes hatékonyan ellátni a vasúti rendszer biztonságával és kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos feladatait, ajánlást fogad el, amelyben felkéri a bejelentett szervezet letelepedési helye szerinti tagállamot, hogy adott határidőn belül tegye meg a megfelelő lépéseket.

(5) Amennyiben valamely tagállam nem ért egyet a (4) bekezdésben említett ajánlással, vagy amennyiben a bejelentett szervezet az Ügynökség ajánlása nyomán annak kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem hoz intézkedést, a Bizottság a 75. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban hat hónapon belül véleményt fogadhat el.

(6) Az Ügynökség, többek között a megfelelő nemzeti akkreditáló testületekkel együttműködve, előre bejelentett és nem bejelentett vizsgálatokat végezhet a bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteknél azok tevékenysége és működése egyes területeinek ellenőrzése, különösen a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 27. cikkében említett feladataikhoz kapcsolódó dokumentumok, tanúsítványok és nyilvántartások vizsgálata céljából. A vizsgálatokat alkalomszerűen vagy az Ügynökség által kidolgozott terv alapján végezhetik. A vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a két napot. A bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek segítik az Ügynökség munkatársainak munkáját. Az Ügynökség az egyes vizsgálatokról jelentést nyújt be a Bizottságnak.

31. cikk

A kölcsönös átjárhatóság és a biztonság területén elért előrelépés figyelemmel kísérése

(1) Az Ügynökség a nemzeti vizsgáló testületek hálózatával közösen összegyűjti a balesetekre és váratlan eseményekre vonatkozó lényeges adatokat, és figyelemmel kíséri, hogyan járulnak hozzá a nemzeti vizsgáló testületek a vasúti rendszer egészének biztonságához.

(2) Az Ügynökség figyelemmel kíséri a vasúti rendszer átfogó biztonsági teljesítményét. Az Ügynökség kérheti különösen a 34. cikkben említett hálózatok segítségét, többek között az adatgyűjtésben. Az Ügynökség emellett felhasználja az Eurostat által összegyűjtött adatokat, és a párhuzamos munka elkerülése, valamint a közös biztonsági mutatók és a más közlekedési módoknál használt mutatók közötti összhang biztosítása érdekében együttműködik az Eurostattal.

(3) Az Ügynökség a Bizottság kérésére ajánlásokat fogalmazhat meg a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságának – különösen a vasúttársaságok és az infrastruktúra-működtetők közötti, illetve az infrastruktúra-működtetők közötti koordináció megkönnyítésén keresztül történő – javítására vonatkozóan.

(4) Az Ügynökség figyelemmel kíséri a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága és biztonsága terén elért előrehaladást. Az egységes európai vasúti térségen belüli kölcsönös átjárhatóság és biztonság terén elért előrehaladásról kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak, és azt közzéteszi.

(5) Az Ügynökség a Bizottság kérésére jelentést nyújt be a biztonságról és kölcsönös átjárhatóságról szóló uniós jogszabályok végrehajtásának és alkalmazásának valamely tagállambeli állapotáról.

8. FEJEZET

EGYÉB FELADATOK

32. cikk

Vasúti személyzet

(1) Az Ügynökség elvégzi a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[16] 4., 20., 22., 23., 25., 28., 33., 34., 35. és 37. cikkében meghatározott, a vasúti személyzethez kapcsolódó szükséges feladatokat.

(2) A Bizottság más, a 2007/59/EK irányelv értelmében a vasúti személyzethez kapcsolódó feladatok elvégzésére is felkérheti az Ügynökséget.

(3) Az Ügynökség az (1) és (2) bekezdésben említett feladatokról konzultál a vasúti személyzethez kapcsolódó kérdésekben illetékes hatóságokkal. Az Ügynökség többek között a képviselőik részvételével zajló megfelelő ülések szervezése révén előmozdíthatja az e hatóságok közötti együttműködést.

33. cikk

Nyilvántartások és azok hozzáférhetősége

(1) Az Ügynökség elkészíti és vezeti a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 43., 44. és 45. cikkében előírt európai nyilvántartásokat. Az Ügynökség a biztonságról, a kölcsönös átjárhatóságról és a mozdonyvezetőkről szóló irányelvekben említett valamennyi nyilvántartás és adatbázis tekintetében rendszerhatóságként jár el. Ez különösen a következőket foglalja magában:

a)      a nyilvántartásokra vonatkozó előírások kidolgozása és fenntartása;

b)      a nyilvántartásokhoz kapcsolódó tagállami változások összehangolása;

c)      a nyilvántartásokkal kapcsolatos iránymutatás nyújtása az érdekelt felek számára;

d)      ajánlások megfogalmazása a Bizottságnak a meglévő nyilvántartásokra vonatkozó előírások javításával vagy új nyilvántartások szükséges létrehozásával kapcsolatban.

(2) Az Ügynökség nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a … irányelvben [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] és a … irányelvben [vasútbiztonsági irányelv] előírt alábbi dokumentumokat és nyilvántartásokat:

a)      az alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatok;

b)      a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatok vagy az e rendszerelemekre vonatkozó, használatra való alkalmassági EK-nyilatkozatok;

c)      a ... irányelvnek [az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelv (átdolgozás)] megfelelően kiadott engedélyek;

d)      a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 10. cikkének megfelelően kiadott biztonsági tanúsítványok;

e)      a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 24. cikkének megfelelően az Ügynökségnek küldött vizsgálati jelentések;

f)       azok a nemzeti szabályok, amelyekről a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 8. cikkének, valamint a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 14. cikkének megfelelően a Bizottságot értesítették;

g)      a járműnyilvántartások, adott esetben a vonatkozó nemzeti nyilvántartásokra mutató hivatkozás útján;

h)      az infrastruktúra-nyilvántartások, adott esetben a vonatkozó nemzeti nyilvántartásokra mutató hivatkozás útján;

i)       az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása;

j)       az ERTMS előírásainak módosítására és tervezett módosítására vonatkozó kérelmek nyilvántartása;

k)      a személyszállítás telematikai szolgáltatásaira (TAP) vonatkozó ÁME-k/a fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásaira (TAF) vonatkozó ÁME-ek módosítására és tervezett módosítására vonatkozó kérelmek nyilvántartása;

l)       az üzemben tartók jelöléseiről a forgalomirányítási és forgalmi szolgálati ÁME-kkel összhangban az Ügynökség által vezetett nyilvántartás;

m)     az 1371/2007/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiadott minőségi jelentések.

(3) A (2) bekezdésben említett dokumentumok küldésének gyakorlati szabályait az Ügynökség által kidolgozott tervezet alapján a Bizottság és a tagállamok vitatják meg és hagyják jóvá.

(4) A (2) bekezdésben említett dokumentumok küldésekor az érintett szervek megjelölhetik, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyeket biztonsági okokból nem lehet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(5) A (2) bekezdés c) és d) pontjában említett engedélyek és tanúsítványok kiadásáért felelős nemzeti hatóságok az ezen engedélyek és tanúsítványok kiadására, megújítására, módosítására vagy visszavonására vonatkozó minden egyes határozat meghozatalát követő egy hónapon belül értesítik az Ügynökséget.

(6) Az Ügynökség a nyilvános adatbázisába bármilyen további, az e rendelet célkitűzései szempontjából releváns nyilvános dokumentumot vagy hivatkozást felvehet, az alkalmazandó uniós adatvédelmi jogszabályokra is figyelemmel.

34. cikk

Nemzeti biztonsági hatóságok, vizsgáló testületek és képviseleti testületek hálózatai

(1) Az Ügynökség létrehozza a nemzeti biztonsági hatóságok hálózatát, valamint a .../… irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 21. cikkében említett vizsgáló testületek hálózatát. Az Ügynökség gondoskodik e hálózatok titkárságáról. A hálózatok különösen az alábbi feladatokat látják el:

a)      a vasúti rendszer biztonságához és kölcsönös átjárhatóságához kapcsolódó információk cseréje;

b)      a helyes gyakorlatok népszerűsítése;

c)      a vasúti biztonságra vonatkozó adatok benyújtása az Ügynökségnek, különös tekintettel a közös biztonsági mutatókhoz kapcsolódó adatokra.

Az Ügynökség előmozdítja az e hálózatok közötti együttműködést, és különösen határozhat a két hálózat közös részvételével zajló ülések megrendezéséről.

(2) Az Ügynökség létrehozza a vasúti ágazat európai szinten eljáró képviseleti testületeinek hálózatát. E testületek jegyzékét a Bizottság által a 75. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusban kell meghatározni. Az Ügynökség gondoskodik e hálózat titkárságáról. A hálózat különösen az alábbi feladatokat látja el:

a)      a vasúti rendszer biztonságához és kölcsönös átjárhatóságához kapcsolódó információk cseréje;

b)      a helyes gyakorlatok népszerűsítése;

c)      a vasúti rendszer biztonságára és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó adatszolgáltatás az Ügynökség részére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett hálózatok nem kötelező erejű véleményeket adhatnak ki a 9. cikk (2) bekezdésében említett ajánlástervezetekre vonatkozóan.

(4) Az Ügynökség a vasúti rendszer egy részéért felelős szervek vagy hatóságok alkotta más hálózatokat is létrehozhat.

(5) A Bizottság részt vehet az e cikkben említett hálózatok ülésein.

35. cikk

Tájékoztatás és terjesztés

Az Ügynökség az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó tájékoztatási és terjesztési tervekkel összhangban tájékoztatja az érdekelt feleket a vasúti jogszabályok, szabványok és iránymutatások európai keretéről, és terjeszti körükben az ahhoz kapcsolódó információkat. Az igazgatótanács a szükségletek elemzése alapján rendszeresen aktualizálja ezeket a terveket.

36. cikk

Kutatás és az innováció előmozdítása

(1) Az Ügynökség a Bizottság kérésére hozzájárul az uniós szintű vasúti kutatási tevékenységekhez, többek között az érintett bizottsági szolgálatoknak és képviseleti testületeknek nyújtott támogatás révén. Ez a hozzájárulás nem sért más uniós szintű kutatási tevékenységeket.

(2) A Bizottság megbízhatja az Ügynökséget a vasút kölcsönös átjárhatósága és a biztonság javítását célzó innovációk előmozdításának feladatával, különösen az új információs technológiák, valamint helymeghatározási és követési rendszerek használatának előmozdításával.

37. cikk

Segítségnyújtás a Bizottságnak

(1) Az Ügynökség a Bizottság kérésére segítséget nyújt a Bizottság számára a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságának fokozására és az európai vasúti rendszer biztonságával kapcsolatos közös megközelítés kidolgozására irányuló uniós jogszabályok végrehajtásában.

(2) A segítségnyújtás az alábbiakat foglalhatja magában:

a)      műszaki tanácsadás különleges know-how-t igénylő kérdésekben;

b)      információgyűjtés a 34. cikkben említett hálózatokon keresztül.

38. cikk

Segítségnyújtás a vasúti projektek értékeléséhez

A […] irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 9. cikkében foglalt eltérések sérelme nélkül az Ügynökség a Bizottság kérésére a kölcsönös átjárhatóság és a biztonság szempontjából megvizsgálja az alrendszerek tervezését, kivitelezését, felújítását vagy korszerűsítését magukban foglaló azon projekteket, amelyekre uniós pénzügyi támogatást kértek.

Az Ügynökség a projekt fontosságától és a rendelkezésre álló forrásoktól függően a Bizottsággal együtt megállapított, de két hónapot meg nem haladó határidőn belül véleményt ad arról, hogy a projekt megfelel-e a vasúti rendszer átjárhatóságáról és biztonságáról szóló vonatkozó jogszabályoknak.

39. cikk

Segítségnyújtás a tagállamoknak, a tagjelölt országoknak és az érdekelt feleknek

(1) Az Ügynökség saját kezdeményezésére vagy a Bizottság, a tagállamok, a tagjelölt országok, illetve a 34. cikkben említett hálózatok kérésére a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról és biztonságáról szóló jogszabályok alkalmazásával és magyarázatával, valamint kapcsolódó ügynökségi termékekkel, például nyilvántartásokkal, végrehajtási útmutatókkal és ajánlásokkal kapcsolatos képzési és más megfelelő tevékenységeket indít.

(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységek jellegéről és mértékéről az igazgatótanács határoz, és belefoglalja azokat a munkaprogramba.

40. cikk

Nemzetközi kapcsolatok

(1) Az Ügynökség az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben és a tagállamok és uniós intézmények, többek között az Európai Külügyi Szolgálat hatásköreinek sérelme nélkül, a tudományos és műszaki fejlemények nyomon követése és az európai uniós vasúti jogszabályok és szabványok népszerűsítésének biztosítása érdekében kapcsolatokat alakíthat ki és igazgatási megállapodásokat köthet felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és az Ügynökség tevékenységi körébe tartozó kérdésekben illetékes harmadik országbeli közigazgatási szervekkel.

(2) E megállapodások nem hoznak létre jogi kötelezettséget az Unió és tagállamai számára, és nem gátolják a tagállamokat és hatáskörrel rendelkező hatóságaikat abban, hogy kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössenek e felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatási szerveivel. E megállapodásokat és az együttműködést a Bizottsággal folytatott egyeztetés előzi meg, és az Ügynökség rendszeresen beszámol azokról a Bizottságnak.

(3) Az igazgatótanács az Ügynökség illetékességébe tartozó kérdések tekintetében a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó stratégiát fogad el. Ez a stratégia az ahhoz kapcsolódó forrásokkal együtt szerepel az Ügynökség éves és többéves munkaprogramjában.

41. cikk

Az alkatrészekkel kapcsolatos koordináció

Az Ügynökség részt vesz a lehetséges szabványosítandó vasúti alkatrészek meghatározásában. E célból az Ügynökség munkacsoportot hozhat létre az érdekelt felek tevékenységeinek összehangolására, és kapcsolatba léphet az európai szabványügyi testületekkel. Az Ügynökség megfelelő ajánlásokat nyújt be a Bizottságnak.

9. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEZETE

42. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

Az Ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)           az igazgatótanács, amely ellátja a 47. cikkben meghatározott feladatokat;

b)           a végrehajtó tanács, amely ellátja a 49. cikkben meghatározott feladatokat;

c)           az ügyvezető igazgató, aki ellátja az 50. cikkben meghatározott feladatokat;

d)           a fellebbezési tanács, amely az 54–56. cikkben meghatározott feladatkörrel rendelkezik.

43. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1) Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság négy képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek.

Az igazgatótanácsnak hat további, szavazati jog nélküli képviselő is tagja, akik európai szinten képviselik a következő csoportokat:

a)      vasúttársaságok;

b)      infrastruktúra-működtetők;

c)      a vasúti ágazat;

d)      szakszervezetek;

e)      utasok;

f)       fuvaroztatók.

A Bizottság e csoportok mindegyike vonatkozásában egy képviselőt és egy póttagot nevez ki a saját európai szervezeteik által benyújtott, négy nevet tartalmazó szűkített listáról.

(2) Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat a vonatkozó vezetési, igazgatási és költségvetési ismeretekre is figyelemmel aszerint kell kinevezni, hogy mennyire jártasak az Ügynökség alapvető tevékenységeinek terén. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó valamennyi fél törekszik arra, hogy korlátozza az igazgatótanácson belüli képviselőinek fluktuációját. Valamennyi fél törekszik a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletére az igazgatótanácsban.

(3) Az egyes tagállamok és a Bizottság kijelölik saját tagjaikat az igazgatótanácsban, valamint egy póttagot, aki az adott tagot távollétében képviseli.

(4) A tagok megbízatása négy évre szól és megújítható.

(5) Harmadik országok képviselőinek részvételét, valamint annak feltételeit – adott esetben – a 68. cikkben meghatározott szabályokkal összhangban kell megállapítani.

44. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1) Az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével megválasztja a tagállamok képviselői közül az elnököt, valamint tagjai közül az elnökhelyettest.

Az elnökhelyettes helyettesíti az elnököt, ha az elnök nem tudja ellátni feladatait.

(2) Az elnök és az elnökhelyettes hivatali ideje négy év, amely megújítható. Amennyiben azonban igazgatótanácsi tagságuk elnöki vagy alelnöki megbízatásuk idején jár le, ezzel egyidejűleg elnöki vagy alelnöki megbízatásuk is automatikusan lejár.

45. cikk

Ülések

(1) Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze. Az üléseken részt vesz az Ügynökség ügyvezető igazgatója.

(2) Az igazgatótanács évente legalább kétszer ülésezik. Összeül az elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére, tagjai többségének kérésére és a tagállamok igazgatótanácsi képviselői egyharmadának a kérésére is.

46. cikk

A szavazás módja

Az e rendeletben foglalt ellenkező rendelkezés hiányában az igazgatótanács a szavazásra jogosult tagok abszolút többségével hozza meg határozatait. Minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.

47. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1) Az Ügynökség feladatai ellátásának biztosítása érdekében az igazgatótanács:

a)      elfogadja az Ügynökség előző évre vonatkozó éves tevékenységi jelentését, július 1-jéig eljuttatja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint közzéteszi azt;

b)      a Bizottság véleményének kézhezvételét követően és a 48. cikkel összhangban szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével évente elfogadja az Ügynökség következő évre vonatkozó éves munkaprogramját, valamint egy többéves stratégiai munkaprogramot;

c)      a 10. fejezettel összhangban szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség éves költségvetését, és ellátja az Ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó egyéb feladatokat;

d)      eljárásokat állapít meg az ügyvezető igazgató általi döntéshozatal tekintetében;

e)      elfogadja a 10. cikk szerinti látogatásokra vonatkozó politikát;

f)       megállapítja saját eljárási szabályait;

g)      elfogadja és aktualizálja a 35. cikkben említett tájékoztatási és terjesztési terveket;

h)      eljárásokat fogad el a 29. és 30. cikkben említett ellenőrzések elvégzésére;

i)       a (2) bekezdésnek megfelelően az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezéssel megbízott hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott kinevezési hatásköröket („kinevezési hatáskörök”);

j)       a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárással összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzathoz és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételekhez kapcsolódóan;

k)      a 62. cikknek megfelelően a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével kinevezi az ügyvezető igazgatót, akinek hivatali idejét ugyanilyen módon meghosszabbíthatja, vagy akit visszahívhat hivatalából;

l)       a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát;

m)     biztosítja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból és a különböző belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből származó eredményeknek és ajánlásoknak megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket;

n)      szabályokat fogad el az igazgatótanács és a fellebbezési tanács tagjait érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére.

(2) Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a vonatkozó kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a kinevezési hatáskörök felfüggeszthetők. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására.

Az előző albekezdés alkalmazásában, amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti az ügyvezető igazgatóra ruházott és ez utóbbi által továbbruházott kinevezési hatásköröket, és azokat maga gyakorolhatja vagy tagjainak egyikére vagy az ügyvezető igazgató kivételével valamely másik munkatársra ruházhatja.

48. cikk

Éves és többéves munkaprogramok

(1) Az Ügynökség igazgatótanácsa a Bizottság véleményét figyelembe véve minden évben november 30-ig elfogadja a munkaprogramot, és továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a 34. cikkben említett hálózatoknak.

(2) A munkaprogramot az Unió éves költségvetési eljárásának sérelme nélkül kell elfogadni. Amennyiben a Bizottság a munkaprogram elfogadása után 15 napon belül kifejezi, hogy nem ért egyet a programmal, az igazgatótanács újra megvizsgálja a programot, és két hónapon belül, szükség esetén módosított formában, a második olvasat után vagy a szavazásra jogosult tagok – a Bizottság képviselőit is beleértve – kétharmados többségével, vagy a tagállamok képviselőinek egyhangú szavazatával, elfogadja azt.

(3) Az Ügynökség munkaprogramja minden tevékenység esetében megállapítja a követendő célokat. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében előírt korai hatásvizsgálati eljárással összhangban általánosságban minden tevékenységet és projektet egyértelműen össze kell kapcsolni a végrehajtásukhoz szükséges erőforrásokkal.

(4) Ha szükséges, az igazgatótanács az Ügynökség új feladattal történő felruházása esetén módosítja az elfogadott munkaprogramot. Az ilyen új feladat munkaprogramba történő felvételét megelőzően meg kell vizsgálni annak humánerőforrás- és költségvetési vonzatait, és e felvétel más feladatok elhalasztására vonatkozó határozat meghozatalától függhet.

(5) Az igazgatótanács továbbá minden évben november 30-ig többéves stratégiai munkaprogramot fogad el és aktualizálja azt. Ennek során figyelembe veszi a Bizottság véleményét. A tervezetről konzultál az Európai Parlamenttel és a 34. cikkben említett hálózatokkal. Az elfogadott többéves munkaprogramot továbbítja a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a 34. cikkben említett hálózatoknak.

49. cikk

A végrehajtó tanács

(1) Az igazgatótanácsot a végrehajtó tanács segíti.

(2) A végrehajtó tanács feladata az igazgatótanács által elfogadandó határozatok előkészítése. Sürgős és indokolt esetben az igazgatótanács nevében bizonyos ideiglenes határozatokat hoz, különösen igazgatási és költségvetési ügyekben.

Az igazgatótanáccsal közösen biztosítja az OLAF vizsgálataiból és a különböző belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből származó eredményeknek és ajánlásoknak megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket.

Az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából az ügyvezető igazgató 30. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül segítséget és tanácsadást nyújt utóbbi részére az igazgatótanácsi határozatok végrehajtásához.

(3) A végrehajtó tanács az igazgatótanács elnökéből, a Bizottság egy képviselőjéből és az igazgatótanács további [négy] tagjából áll. A végrehajtó tanács tagjait és elnökét az igazgatótanács nevezi ki.

(4) A végrehajtó tanács tagjainak megbízatási ideje azonos az igazgatótanács tagjaiéval.

(5) A végrehajtó tanács negyedévente legalább egyszer ülésezik. A végrehajtó tanács elnöke a tanács tagjainak kérésére további üléseket is összehívhat.

(6) A végrehajtó tanács eljárási szabályait az igazgatótanács határozza meg.

50. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató vezeti, aki feladatainak elvégzésében teljesen független. Az ügyvezető igazgató a tevékenységéért az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2) Az ügyvezető igazgató – a Bizottság, az igazgatótanács vagy a végrehajtó tanács hatáskörének sérelme nélkül – egyik kormánytól vagy más szervtől sem kérhet vagy fogadhat el utasítást.

(3) Az ügyvezető igazgató felkérésre jelentést tesz az Európai Parlamentnek feladatai ellátásáról. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(4) Az ügyvezető igazgató képviseli az Ügynökséget. Elfogadja az Ügynökség határozatait, ajánlásait, szakvéleményeit és más hivatalos aktusait.

(5) Az ügyvezető igazgató feladata az Ügynökség igazgatási irányítása és az e rendelet által rá bízott feladatok végrehajtása. Az ügyvezető igazgató feladatai különösen:

a)      az Ügynökség napi szintű ügyvitele;

b)      az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)      az éves munkaprogram és a többéves stratégiai munkaprogram kidolgozása és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően azok benyújtása az igazgatótanácsnak;

d)      az éves munkaprogram és a többéves stratégiai munkaprogram végrehajtása és amennyiben lehetséges, a Bizottság segítség iránti kéréseinek teljesítése, amelyek az Ügynökség e rendelet szerinti feladataival kapcsolatosak;

e)      jelentéstétel az igazgatótanácsnak a többéves stratégiai munkaprogram végrehajtásáról;

f)       a szükséges lépések megtétele, különösen a belső igazgatási utasítások elfogadása és a rendelkezések közzététele az Ügynökség e rendelettel összhangban álló működésének biztosítása érdekében;

g)      hatékony ellenőrző rendszer létrehozása az Ügynökség eredményeinek a működési célkitűzéseivel való összehasonlítására, és az elismert szakmai szabványoknak megfelelő rendszeres értékelési rendszer létrehozása;

h)      a g) pontban említett ellenőrző és értékelési rendszerek alapján évente általános jelentéstervezet kidolgozása, majd annak benyújtása az igazgatótanácshoz;

i)       az Ügynökség bevételi és kiadási előirányzat-tervezetének az 58. cikk alapján történő kidolgozása és a költségvetés 59. cikk alapján történő végrehajtása;

j)       az Ügynökség éves tevékenységi jelentésének kidolgozása és annak benyújtása értékelésre az igazgatótanácsnak;

k)      az utólagos értékelések következtetéseihez kapcsolódó nyomonkövetési cselekvési terv kidolgozása és évente kétszeri beszámoló a Bizottságnak az elért előrehaladásról;

l)       az Unió pénzügyi érdekeinek védelme csalás, vesztegetés és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi büntetésekkel;

m)     az Ügynökség csalás elleni stratégiájának kidolgozása és annak benyújtása jóváhagyásra az igazgatótanácshoz;

n)      az Ügynökség pénzügyi szabályzata tervezetének elkészítése, hogy az igazgatótanács a 60. cikk értelmében elfogadhassa azt, valamint e szabályzat végrehajtási szabályainak elkészítése.

51. cikk

A fellebbezési tanács létrehozása és összetétele

(1) Az Ügynökség egy vagy több fellebbezési tanácsot hoz létre.

(2) Egy fellebbezési tanács egy elnökből és két másik tagból áll. A tagokat távollétük esetén póttagok helyettesítik.

(3) Az elnököt, a többi tagot és a póttagokat az igazgatótanács jelöli ki a Bizottság által összeállított, szakképzett jelöltek jegyzékéből.

(4) A fellebbezési tanács felkérheti az igazgatótanácsot további két tag és póttagjaik kijelölésére a (3) bekezdésben említett jegyzékből, amennyiben úgy véli, hogy a fellebbezés jellege ezt megkívánja.

(5) A Bizottság az Ügynökség javaslata alapján és az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően, a 75. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban meghatározza a fellebbezési tanács eljárási szabályait.

52. cikk

A fellebbezési tanács tagjai

(1) A fellebbezési tanács tagjainak és póttagjainak hivatali ideje négy év, amely megújítható.

(2) A fellebbezési tanács tagjai függetlenek, és az Ügynökségen belül más feladatokat nem végezhetnek. Határozataik meghozatalában semmilyen utasítás nem köti őket.

(3) A fellebbezési tanácsok tagjai nem mozdíthatók el hivatali idejük folyamán a hivatalukból, illetve nem lehet őket a szakképzett jelöltek listájáról törölni, kivéve, ha komoly indok áll fenn az eltávolításukra, és a Bizottság az igazgatótanács véleményének kézhezvétele után ilyen célú határozatot hoz.

53. cikk

Kizárás és kifogás

(1) A fellebbezési tanács tagjai nem vehetnek részt a fellebbezési eljárásban, ha abban bármilyen személyes érdekeltségük van, ha abban azt megelőzően az eljárás egyik felének képviselőjeként részt vettek, vagy ha részt vettek a fellebbezés tárgyát képező határozatban.

(2) A fellebbezési tanács azon tagjai, akik úgy ítélik meg, hogy az (1) bekezdésben említett okok valamelyike vagy más ok miatt nem vehetnek részt egy fellebbezési eljárásban, erről megfelelően tájékoztatják a fellebbezési tanácsot, amely dönt a kizárásról.

54. cikk

Fellebbezéssel megtámadható határozatok

(1) Az Ügynökség által a 12., 16., 17. és 18. cikk szerint hozott határozatok ellen a fellebbezési tanács előtt fellebbezéssel lehet élni.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően beadott fellebbezésnek nincsen felfüggesztő hatálya. Az Ügynökség azonban felfüggesztheti a fellebbezés tárgyát képező határozat alkalmazását, ha megítélése szerint a körülmények ezt lehetővé teszik.

55. cikk

Fellebbezésre jogosult személyek, határidő és formai követelmények

(1) Bármely természetes vagy jogi személy fellebbezéssel élhet az Ügynökség által a 12., 16., 17. és 18. cikk értelmében neki címzett határozat ellen.

(2) A fellebbezést indokolással együtt írásban kell eljuttatni az Ügynökséghez, két hónapon belül attól számítva, hogy az érintett személyt értesítették a szóban forgó intézkedésről, illetőleg – ha az érintettet nem értesítették – két hónapon belül attól a naptól számítva, amikor az intézkedésről tudomást szerzett.

56. cikk

A fellebbezés vizsgálata és a határozatok

(1) A fellebbezés vizsgálata során a fellebbezési tanács gyorsan cselekszik. Amilyen gyakran szükséges, összehívja a feleket a fellebbezési eljáráshoz, hogy azok meghatározott határidőkön belül nyújtsák be észrevételeiket a fellebbezési tanács által küldött értesítésekről vagy a fellebbezési eljárás egyéb feleinek közléseiről. A fellebbezési eljárások felei jogosultak szóbeli előterjesztés megtételére.

(2) A fellebbezési tanács gyakorolhatja az Ügynökség hatáskörébe tartozó megfelelő jogköröket, vagy átadhatja az esetet az Ügynökség hatáskörrel rendelkező szervének. Ez utóbbira nézve a fellebbezési tanács határozata kötelező.

57. cikk

A Bírósághoz benyújtott keresetek

(1) Az Ügynökségnek a 12., 16., 17. és 18. cikk alapján elfogadott határozataira vonatkozó megsemmisítés iránti keresetet csak az Ügynökségen belüli valamennyi fellebbezési eljárás lezárását követően lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságához.

(2) Az Ügynökség megteszi a szükséges intézkedéseket az Európai Unió Bírósága ítéletének való megfeleléshez.

10. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

58. cikk

Költségvetés

(1) Minden, a naptári évnek megfelelő pénzügyi évre vonatkozóan elkészítik az Ügynökség összes bevételének és kiadásának előirányzatát, amelyet az Ügynökség költségvetésében rögzítenek. A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2) Az Ügynökség bevétele a következőkből áll:

a)      az Unió hozzájárulása,

b)      az Ügynökség munkájában a 68. cikk értelmében részt vevő harmadik országok hozzájárulása,

c)      az Ügynökség által a 12., 16., 17. és 18. cikknek megfelelően kiállított engedélyek és tanúsítványok kérelmezői és birtokosai által fizetett díjak;

d)      az Ügynökség által készített kiadványokért, valamint az általa biztosított képzésekért és egyéb szolgáltatásokért felszámított díjak;

e)      a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy egyéb szervezetektől származó bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulás, feltéve hogy az ilyen hozzájárulás nem veszélyezteti az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát.

(3) Az Ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségeket.

(4) A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(5) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató által a tevékenységalapú költségvetés-tervezés elvei szerint kidolgozott tervezet alapján minden évben elkészíti az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak a következő pénzügyi évre szóló előirányzatát. Az igazgatótanács legkésőbb január 31-ig megküldi a Bizottság részére ezt a létszámtervet is magában foglaló előirányzatot.

(6) A Bizottság az előirányzatot az Unió előzetes általános költségvetés-tervezetével együtt továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

(7) A Bizottság az előirányzat alapján belefoglalja az Unió előzetes általános költségvetés-tervezetébe – amelyet a Szerződés 314. cikkének megfelelően és az Ügynökség előirányzatai és az általános költségvetésre terhelendő támogatások közötti különbségek ismertetésével és indokolásával együtt benyújt a költségvetési hatóságnak – azokat az előirányzatokat, amelyeket a létszámtervhez szükségesnek tart, és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét.

(8) A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó támogatás előirányzatait. A költségvetési hatóság fogadja el az Ügynökség létszámtervét.

(9) Az igazgatótanács a költségvetést a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadásával válik véglegessé. Ezt adott esetben megfelelően módosítani kell.

(10) Az igazgatótanács mihamarabb értesíti a költségvetési hatóságot arról a szándékáról, ha olyan projektet kíván megvalósítani, amelynek jelentős pénzügyi hatása lehet a költségvetés finanszírozására, különösen az ingatlanokkal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevételéről és megvásárlásáról. Erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság egyik részlege értesítést adott arról a szándékáról, hogy véleményezi a projektet, véleményét a projekt bejelentésétől számított hat héten belül továbbítja az igazgatótanácsnak.

59. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1) Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 1-jéig közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével az előzetes elszámolást az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője konszolidálja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásait a 966/2012/EU, Euratom rendelet (az általános költségvetési rendelet) 147. cikkének megfelelően.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes elszámolását az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. Az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is továbbítják.

A Számvevőszék a Szerződés 287. cikkének megfelelően megvizsgálja ezeket az elszámolásokat. Minden évben jelentést tesz közzé az Ügynökség tevékenységeiről.

(4) Az Ügynökség előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére – az általános költségvetési rendelet 148. cikkének megfelelően – elkészíti az Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácshoz.

(5) Az igazgatótanács véleményezi az Ügynökség végleges beszámolóját.

(6) Az ügyvezető igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7) A végleges elszámolásokat közzéteszik.

(8) Az ügyvezető igazgató minden egyes pénzügyi évet követően legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9) Az ügyvezető igazgató az általános költségvetési rendelet 165. cikkének (3) bekezdésének megfelelően az Európai Parlament kérésére ez utóbbinak benyújtja a kérdéses pénzügyi évvel kapcsolatos mentesítési eljárás zökkenőmentes alkalmazásához szükséges összes információt.

(10) Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács ajánlása alapján az n + 2. év április 30-a előtt mentesítést ad az ügyvezető igazgatónak az n. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében.

60. cikk

Költségvetési rendelet

Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. A 2343/2002/EK, Euratom rendelettől[17] nem lehet eltérni, kivéve, ha az eltérés az Ügynökség működéséhez külön szükséges, és a Bizottság ahhoz előzetesen a beleegyezését adta.

11. FEJEZET

SZEMÉLYZET

61. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az Ügynökség személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint az Európai Unió intézményei által a fent említett személyzeti szabályzat hatálybaléptetése céljából közösen elfogadott szabályokat.

(2) A szolgáltatás ellátása érdekében az Ügynökség alkalmazza a következőket:

a)      határozatlan idejű szerződésre jogosult alkalmazottak és

b)      határozatlan idejű szerződésre nem jogosult alkalmazottak.

Ehhez a bekezdéshez kapcsolódó megfelelő végrehajtási szabályokat kell elfogadni a személyzeti szabályzat 110. cikkében említett eljárásnak megfelelően.

(3) Az összeférhetetlenségek elkerülése érdekében az Ügynökség megfelelő igazgatási intézkedéseket hoz szolgáltatásai megszervezésére.

62. cikk

Ügyvezető igazgató

(1) Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2) Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az igazgatótanács nevezi ki.

Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

Kinevezését megelőzően az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(3) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(4) Az igazgatótanács a Bizottság (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5) Amennyiben az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről a szándékáról tájékoztatja az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal e meghosszabbítás előtt az ügyvezető igazgató felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(6) Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(7) Az igazgatótanács a Bizottság javaslata alapján határozhat arról, hogy visszahívja hivatalából az ügyvezető igazgatót.

63. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb alkalmazottak

Az Ügynökség a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerint alkalmazásában nem álló kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb alkalmazottakat is igénybe vehet.

Az igazgatótanács a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelésének szabályait meghatározó határozatot fogad el.

12. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

64. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyi állományára alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

65. cikk

A székhely-megállapodás és a működési feltételek

(1) Az Ügynökség fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, továbbá az Ügynökség ügyvezető igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, valamint az Ügynökség személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Ügynökség és a fogadó tagállam által – az igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után és legkésőbb 2015-ig – megkötött székhely-megállapodás rögzíti.

(2) A fogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja ahhoz, hogy az Ügynökség megfelelően működhessen, ideértve a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

66. cikk

Felelősségrevonhatóság

(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségét a kérdéses szerződésre irányadó jog szabályozza.

(2) Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Ügynökség által kötött valamely szerződésben található bármilyen választottbírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(3) Nem szerződéses felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban téríti meg az ügyosztályai vagy személyzete által a feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4) A (3) bekezdésben említett kártérítéssel összefüggő jogviták elbírálására az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

67. cikk

Nyelvhasználat

(1) Az Ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet[18] rendelkezései alkalmazandók.

(2) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

68. cikk

Harmadik országok részvétele az Ügynökség munkájában

(1) Az Ügynökség a 40. cikk sérelme nélkül nyitott az olyan harmadik országok, elsősorban az európai szomszédságpolitika és a bővítési politika hatálya alá tartozó azon országok, valamint azon EFTA-tagországok részvételére, amelyek megállapodást kötöttek az Unióval, amelynek értelmében az érintett országok az e rendelet hatálya alá tartozó területen elfogadták és alkalmazzák az uniós jogszabályokat vagy az azoknak megfelelő nemzeti rendelkezéseket.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően az Ügynökség és a harmadik országok szabályokat dolgoznak ki, amelyek meghatározzák az ezen országoknak az Ügynökség munkájában való részvételére vonatkozó részletes szabályokat, különösen e részvétel jellegét és mértékét. Ezek a szabályok rendelkezéseket tartalmaznak a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozóan. Rendelkezhetnek az igazgatótanácsban való, szavazati jog nélküli képviseletről.

(3) Az Ügynökség a Bizottság jóváhagyásának kézhezvételét és az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően aláírja a szabályokat.

69. cikk

Együttműködés a nemzeti hatóságokkal és szervekkel

(1) Az Ügynökség a 12., 16., 17. és 18. cikk végrehajtásához kapcsolódóan megállapodásokat köthet az érintett nemzeti hatóságokkal, különösen a nemzeti biztonsági hatóságokkal és más illetékes szervekkel.

(2) A megállapodások keretében az Ügynökség egyes feladatait, például az akták ellenőrzését és összeállítását, a műszaki kompatibilitás ellenőrzését, a látogatásokat és a műszaki tanulmányok kidolgozását kiszervezheti a nemzeti hatóságokhoz.

(3) Az Ügynökség gondoskodik arról, hogy a megállapodások tartalmazzák legalább a szolgáltatási feladatok és feltételek pontos leírását, az ezek nyújtására vonatkozó határidőket, valamint a díjak mértékét és a fizetési ütemezést.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben ismertetett megállapodások nem érintik az Ügynökség 12., 16., 17. és 18. cikkben előírt feladatainak ellátására való átfogó kötelezettségét.

70. cikk

Átláthatóság

Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[19] kell alkalmazni.

Az igazgatótanács legkésőbb […]-ig elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásához szükséges végrehajtási rendelkezéseket.

Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján elfogadott határozatokkal szemben a Szerződés 228. cikke alapján az ombudsmannál panasznak, továbbá a Szerződés 263. cikke alapján az Európai Unió Bíróságánál keresetindításnak van helye.

A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozásakor a 45/2001/EK irányelvet kell alkalmazni.

71. cikk

A minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályok

Az Ügynökség a Bizottságnak az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó – az eljárási szabályzatának módosításáról szóló 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat mellékletében meghatározott – biztonsági szabályaiban foglalt biztonsági elveket alkalmazza. Ennek keretében többek között rendelkezik az ilyen adatok cseréjéről, feldolgozásáról és tárolásáról.

72. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1) Az 1073/1999/EK rendelet szerinti csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából az Ügynökség e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és az e megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja az Ügynökség személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2) Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[20] és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[21] megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF-vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Ügynökség által finanszírozott támogatásokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

13. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73. cikk

A 12., 16., 17. és 18. cikkhez kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 74. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 12., 16., 17. és 18. cikk szerinti díjakra és illetékekre vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések meghatározzák különösen a 12., 16., 17. és 18. cikk szerinti díj- és illetékköteles ügyeket, a díjak és illetékek összegét és megfizetésük módját.

(3) Díj- és illetékkötelesek a következők:

a)      a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyek, a járművekre és járműtípusokra vonatkozó, adott esetben a hálózatokkal vagy vonalakkal való kompatibilitást is jelző forgalombahelyezési engedélyek kiadása és megújítása;

b)      biztonsági tanúsítványok kiadása és megújítása;

c)      szolgáltatásnyújtás; ezek díjai az egyes szolgáltatások nyújtásának tényleges költségét tükrözik;

d)      kérelmek feldolgozása.

Minden díjat és illetéket euróban kell kifejezni és kifizetni.

(4) A díjak és illetékek összegét olyan szinten határozzák meg, amely biztosítja, hogy az azokból származó bevétel elegendő a nyújtott szolgáltatások teljes költségének fedezésére. E költség tükrözi különösen a (3) bekezdésben említett tevékenységekben részt vevő ügynökségi alkalmazottakra fordított összes kiadást, többek között az alkalmazottak arányos nyugdíjjárulékait.. Amennyiben a díjakból és illetékekből fedezett szolgáltatás nyújtásából fakadóan visszatérő jelleggel jelentős egyensúlytalanság keletkezik, a díjak és illetékek összege szintjének ellenőrzését kötelezővé kell tenni.

74. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság 73. cikkben említett felhatalmazása e rendelet hatálybalépésének időpontjától határozatlan időre szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 73. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 73. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítést követő [két hónapos] időtartamon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam [2 hónappal] meghosszabbodik.

75. cikk

A bizottsági eljárás

A Bizottságot munkájában a 96/48/EK irányelv 21. cikkével létrehozott bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

Az e cikkre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

76. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül, majd azt követően ötévente értékelést rendel meg, hogy felmérje különösen az Ügynökség és az ügynökségi munkamódszerek hatását, eredményességét és hatékonyságát. Az értékelés megvizsgálja különösen az Ügynökség megbízatása módosításának szükségességét és az ilyen módosítás költségvetési vonzatait.

(2) A Bizottság az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzéteszik.

(3) Minden második értékelés alkalmával az Ügynökség által a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket is értékelik.

77. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az Ügynökség a 881/2004/EK rendelettel létrehozott Európai Vasúti Ügynökség helyébe lép és a tulajdoni jogok, megállapodások, jogi kötelezettségek, munkaszerződések, pénzügyi kötelezettségvállalások és minden felelősség tekintetében annak jogutódjaként jár el.

(2) A 43. cikktől eltérve az igazgatási tanácsnak a 881/2004/EK rendelet értelmében e rendelet hatálybalépése előtt kijelölt tagjai hivatali idejük lejártáig az igazgatótanács tagjaiként hivatalban maradnak.

A 49. cikktől eltérve a 881/2004/EK rendelet alapján kinevezett ügyvezető igazgató hivatali idejének lejártáig hivatalban marad.

(3) A 61. cikktől eltérve az e rendelet hatálybalépésekor hatályos munkaszerződéseket lejáratuk napjáig tiszteletben kell tartani.

78. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 881/2004/EK rendelet hatályát veszti.

79. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazható valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

1.2. A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[22]

06: Mobilitáspolitika és közlekedés

0602: Belvízi, légi és tengeri közlekedési politika

060208: Európai Vasúti Ügynökség

06020801: Európai Vasúti Ügynökség – Hozzájárulás az 1. és 2. címhez

06020802: Európai Vasúti Ügynökség – Hozzájárulás a 3. címhez

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új fellépésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő fellépést követő új fellépésre irányul[23]

ý A javaslat/kezdeményezés jelenlegi fellépés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új fellépésnek megfelelően módosított fellépésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő célkitűzések/uniós hozzáadott érték

Az Ügynökség hozzájárul az uniós gazdaság és az uniós polgárok számára nyújtott kölcsönösen átjárható, biztonságos és fenntartható vasúti közlekedéshez. Ez teljes összhangban van az Európa 2020 stratégia három prioritásával:

– Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Az Ügynökség hozzájárul a vasúti járművekre és infrastruktúrára vonatkozó legmagasabb színvonalú műszaki szabványok kidolgozásához, előmozdítva ezáltal a tudást és az innovációt.

– Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Az Ügynökség a kibocsátások és az energiafogyasztás általános szintjének csökkentése révén elősegíti, hogy az uniós közlekedési ágazat fenntarthatóbbá és környezetbarátabbá váljon. A vasúti szállítási ágazat közreműködik a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzések és az „Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezés végrehajtásában. Az Ügynökség is szerepet játszik az ágazati végrehajtásban.

– Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint társadalmi és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A külső régiók és azok központtal való összeköttetései tekintetében a vasúti közlekedés a területi kohézió biztosításának nélkülözhetetlen eleme. A lakosság jelentős csoportjai számára megfizethető és fenntartható közlekedési módot kínál, hozzájárulva ezzel a fokozott társadalmi mobilitáshoz és a munkalehetőségek növeléséhez, valamint elősegíti az Unió szegényebb és gazdagabb régiói és országai közötti szakadék áthidalását.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Költségvetési terület: 06 02

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység: 060208 Európai Vasúti Ügynökség:

– 06 02 08 01 költségvetési tétel — Európai Vasúti Ügynökség — az I. és II. cím alatt nyújtott támogatás (igazgatási kiadások)

– 06 02 08 02 költségvetési tétel — Európai Vasúti Ügynökség — a III. cím alatt nyújtott támogatás (működési kiadások)

Konkrét célkitűzések:

1. sz. konkrét célkitűzés: A vasúti biztonsági tanúsítási és engedélyezési eljárások hatékonyságának javítása az Unió egész területén érvényes egységes biztonsági tanúsítványok, forgalombahelyezési járműengedélyek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyek kiadásával, valamint a megkülönböztetéstől való mentesség biztosítása.

2. sz. konkrét célkitűzés: Az uniós vasúti keretrendszer koherenciájának erősítése a nemzeti vasúti hatóságok figyelemmel kísérése és a nemzeti vasúti szabályok számának csökkentése révén.

3. sz. konkrét célkitűzés: Az uniós vasúti jogszabályok végrehajtásának és alkalmazásának javítása a Bizottságnak, a tagállamoknak és az érdekelt feleknek nyújtott fokozott támogatás révén.

4. sz. konkrét célkitűzés: Segítségnyújtás a Bizottságnak a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával foglalkozó másodlagos jogszabályok létrehozásához és módosításához, ideértve egy közös biztonsági megközelítés kidolgozását is.

5. sz. konkrét célkitűzés: Az ERTMS Unión belüli egységes fejlesztésének biztosítása és az ERTMS népszerűsítése az Unión kívül.

6. sz. konkrét célkitűzés: A 2007/59/EK irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők megfelelő minősítésének biztosítása és más kapcsolódó feladatok ellátása.

7. sz. konkrét célkitűzés: A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságához és biztonságához kapcsolódó, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások és adatbázisok fenntartása és aktualizálása.

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó eredmények:

Az 1. sz. konkrét célkitűzés eredménye: a biztonsági tanúsítványok, a forgalombahelyezési járműengedélyek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyek alacsonyabb kérelmezői díjai és rövidebb kiállítási eljárásai; valamennyi kérelmező számára egységes feltételek az Unión belül; megkülönböztetésmentesség biztosítása az üzemeltetők számára.

A 2. sz. konkrét célkitűzés eredménye: az uniós vasúti jogszabályok és a nemzeti hatósági gyakorlatok összehangolt alkalmazása; világosabb és átláthatóbb uniós jogi követelmények és működési feltételek a felesleges szabályok megszüntetésének köszönhetően; mindkét intézkedés csökkenti az üzemeltetőkkel szembeni hátrányosan megkülönböztető gyakorlatok lehetőségét.

A 3. sz. konkrét célkitűzés eredménye: a vasúti jogszabályok pontosabb ismerete az érdekelt felek és a tagállamok körében, amely zökkenőmentesebbé teszi az egységes európai vasúti térség működését; az egyes bizottsági szolgálatok munkájának eredményesebbé és hatékonyabbá tétele.

A 4. sz. konkrét célkitűzés eredménye: az egységes európai vasúti térség kölcsönös átjárhatóságának fokozása magas szintű biztonság mellett, a vasúttársaságok, a fuvaroztatók és az utasok javára.

Az 5. sz. konkrét célkitűzés eredménye: az ERTMS Unió-szerte következetes végrehajtása a hatályos előírásoknak megfelelő berendezésekkel; az ERTMS-szabványok népszerűsítése az Unión kívül.

A 6. sz. konkrét célkitűzés eredménye: a mozdonyvezetők Unió-szerte azonos elbánásban részesülnek.

A 7. sz. konkrét célkitűzés eredménye: fokozott átláthatóság a vasúti érdekelt felek, tagállamok és a nyilvánosság számára a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával kapcsolatos fontos adatok tekintetében.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az 1. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

– kiállított biztonsági tanúsítványok száma,

– kiállított forgalombahelyezési járműengedélyek száma;

– a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó kiállított engedélyek száma.

A 2. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

– a nemzeti hatóságok által kiadott ellenőrzési jelentések száma;

– visszavont nemzeti szabályok száma;

– kölcsönösen elfogadhatónak nyilvánított nemzeti szabályok száma;

– egyéb ellenőrzési és figyelemmel kísérési eredmények.

A 3. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

– a vasúti jogszabályok végrehajtását értékelő jelentések száma;

– értékelés alá vont vasúti projektek száma;

– megrendezett tájékoztató és képzési események (munkaértekezletek, konferenciák) száma;

– kiadott értelmező dokumentumok száma;

– elvégzett segítségnyújtási látogatások száma;

– a fokozott segítségnyújtáshoz kapcsolódó egyéb eredmények.

A 4. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

– új átjárhatósági műszaki előírásokra (ÁME-k) vonatkozó, a Bizottságnak elküldött ajánlások száma;

– az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) felülvizsgálatára vonatkozó, a Bizottságnak elküldött ajánlások száma;

– új közös biztonságtechnikai módszerekre (KBM-ek) vonatkozó, a Bizottságnak elküldött ajánlások száma;

– a közös biztonságtechnikai módszerek (KBM-ek) felülvizsgálatára vonatkozó, a Bizottságnak elküldött ajánlások száma;

– a Bizottság, a tagállamok és más érdekelt felek részére biztosított vélemények száma;

– közzétett hatásvizsgálatok és költség-haszon elemzések száma;

– a fokozott kölcsönös átjárhatósághoz és biztonsághoz kapcsolódó egyéb eredmények.

Az 5. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

– az ERTMS változásaihoz és új változataihoz kapcsolódó kiadott ajánlások száma;

– az ERTMS-berendezésekkel kapcsolatos megfelelőségértékelés és EK-hitelesítési eljárás végrehajtását értékelő, a Bizottságnak benyújtott jelentések száma;

– az ERTMS-projektek műszaki kompatibilitásának hiányához kapcsolódó, a Bizottságnak elküldött ajánlások száma;

– az ERTMS egységes fejlesztésének és kiépítésének biztosításához kapcsolódó egyéb eredmények.

A 6. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

– a mozdonyvezetőkről szóló irányelvnek megfelelően minősített mozdonyvezetők száma;

– a mozdonyvezetőkre vonatkozó feltételek összehangolásához kapcsolódó egyéb eredmények.

A 7. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

– létrehozott és kezelt nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok és nyilvántartások száma;

– a vasúti vonatkozású adatok átláthatóságához kapcsolódó egyéb eredmények.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Lehetőséget biztosítani az ERA számára a teljes körűen átjárható és biztonságos belső vasúti piac (az egységes európai vasúti térség) megvalósításához szükséges új tevékenységek végzésére és a meglévő feladatok további megfelelő ellátására.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A jelenlegi uniós részvételről (az Európai Vasúti Ügynökség feladatairól) az ERA-t létrehozó 881/2004/EK rendelet rendelkezik. Ezenfelül a 2004/49/EK, a 2008/57/EK és a 2007/59/EK irányelv közvetlenül vagy közvetve további feladatokat ruház az Ügynökségre. Hasonlóképpen a Bizottság által a fent említett irányelvek alapján elfogadott számos másodlagos jogszabály, különösen az ÁME-k, KBM-ek és KBC-k hatással vannak az ERA tevékenységeire és munkájára. E rendelet célja az, hogy az Ügynökség valamennyi meglévő feladatát egyetlen jogszabályban fogja össze, és kiterjessze az ERA szerepét olyan területekre, ahol ez indokolt.

A közlekedésről szóló 2011. évi fehér könyvvel (Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához — Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé) és a jelenlegi kezdeményezést kísérő hatásvizsgálat eredményeivel összhangban ez a javaslat további uniós többletértéket biztosít a vasúti ágazatban meglévő műszaki és igazgatási akadályoknak többek között az alábbiak révén történő felszámolásával:

– a vasúti járművek engedélyezésének és a vasúttársaságok biztonsági tanúsításának hatékonyabbá (olcsóbbá és gyorsabbá) és pártatlanabbá tétele azok uniós szintre emelésével;

– az uniós vasúti vívmányok koherenciájának növelése és alkalmazásának fokozása azáltal, hogy az Ügynökség jogosult lesz figyelemmel kísérni a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával foglalkozó nemzeti hatóságok működését;

– a valódi közös uniós vasúti szabványok irányába való gyorsabb előrelépés előmozdítása az ERA-nak a nemzeti vasúti szabályok csökkentésében való fokozott közreműködésével;

– a vasúti vonatkozású uniós pénzügyi források felhasználásának javítása (TEN, Kohéziós Alap, strukturális alapok, kutatási programok stb.).

Az ERA révén megvalósuló uniós részvétel jelentős többletértéket kínál az alábbiaknak köszönhetően:

– célzott struktúra és szakképzett személyzet alkalmazása, akik közül néhányan már jelenleg is rendelkezésre állnak;

– kipróbált és jól bevált módszerekkel kapcsolatos kedvező tapasztalatok (például a nemzeti biztonsági hatóságok meglévő és működő hálózatának igénybevétele);

– a részvételnek az érdekelt felek által nagyra értékelt objektív és pártatlan jellege.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az ERA-rendeletnek és az Ügynökség működésének az értékelése (2009–2010), valamint az uniós ügynökségek 2009. évi általános értékelése egyaránt megállapította, hogy az Ügynökség hozzáadott értéket képvisel.

E kezdeményezés célja az ERA értékeléséből származó ajánlásoknak, valamint a Számvevőszék, a Belső Ellenőrzési Szolgálat és a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozata ajánlásainak (az ERA-rendelet felülvizsgálata révén történő) alkalmazása, különös tekintettel a belső felépítésre, az irányításra és a működésre.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb eszközökkel

Ez a javaslat összhangban van a közlekedésről szóló 2011. évi fehér könyvvel, és különösen annak 1. és 19. kezdeményezésével:

„Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) szerepének megerősítése révén a járművek esetében egységes típusengedély, a vasúttársaságok esetében pedig egységes biztonsági tanúsítvány bevezetése.”

„Az Európai Vasúti Ügynökség szerepének megerősítése a vasúti közlekedésbiztonság terén, mindenekelőtt a nemzeti biztonsági hatóságok által hozott nemzeti szintű biztonsági intézkedések felügyelete és fokozatos egymáshoz közelítése révén.”

A javaslat összhangban áll a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával kapcsolatos uniós politikával és jogszabályokkal, különösen a 2004/49/EK irányelvvel (vasútbiztonsági irányelv) és a 2008/57/EK irányelvvel (a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv), amelyek e kezdeményezés részeként szintén módosulnak. A három felülvizsgált jogi aktus kölcsönösen összefügg egymással, és céljuk a fennmaradó igazgatási és műszaki akadályok felszámolása, amit különösen az Unió területén tevékenykedő vasúttársaságok számára a méretgazdaságosság növelése érdekében a biztonsági és kölcsönös átjárhatósági szabályokra irányuló közös megközelítés kidolgozásával, az igazgatási költségek csökkentésével és az igazgatási eljárások felgyorsításával, valamint a rejtett hátrányos megkülönböztetés elkerülésével kívánnak megvalósítani.

Ez a kezdeményezés emellett az átfogóbb negyedik vasúti csomag részét képezi, amely — a fent ismertetett célkitűzésen túl — a vasúti személyszállítási szolgáltatások belföldi piacának megnyitását és az infrastruktúra-működtetés irányításának optimalizálását szolgálja; különösen az infrastruktúrához való hozzáférés terén jelentkező hátrányos megkülönböztetés visszaszorítása tekintetében lehet szinergiákra számítani, amelyek így csökkentik az új szereplők piacra lépése előtt álló akadályokat.

Fontos szinergia létezik még az ERA-nak és a TEN-T Végrehajtó Hivatalának a vasúti projektek értékelésével összefüggő, felülvizsgált feladatai között, mégpedig az uniós forrásból finanszírozott projektek jobb ár-érték aránya és fokozott hatékonysága tekintetében.

Ezenfelül ez a kezdeményezés összhangban áll a Számvevőszéknek, a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak és a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatának ajánlásaival, valamint az ERA értékelésével, és végrehajtja az említett ajánlásokat.

Végül, ez a kezdeményezés más jogi aktusokkal, különösen a 2007/59/EK irányelvvel, valamint az átjárhatósági műszaki előírásokra (ÁME-k) és a közös biztonságtechnikai módszerekre (KBM-ek) vonatkozó bizottsági határozatokkal az Ügynökségre ruházott egyes feladatokat és tevékenységet be kíván emelni az ERA-rendeletbe.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés korlátlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: 2015-től 2020-ig,

– azt követően: rendes ütem.

1.7. Tervezett igazgatási módszer(ek)[24]

¨ Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

x Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– x a Közösségek által létrehozott szervek[25]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Valamennyi uniós ügynökség tevékenységeit szigorú ellenőrzési rendszer felügyeli, amelynek részét képezi a belső ellenőrzési részleg, a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata, az igazgatási tanács, a Bizottság, a Számvevőszék és a költségvetési hatóság. A továbbiakban is ezt az ERA létrehozásáról szóló rendeletben meghatározott rendszert kell alkalmazni.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

Nincs

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Nem alkalmazható.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az ERA létrehozásáról szóló rendelet 41. cikke tartalmazza a csalás elleni intézkedéseket, amelyeket a továbbiakban is alkalmazni kell.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, ezen belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés] || diff./nem diff. ([26]) || EFTA-országoktól[27] || tagjelölt országoktól[28] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

1.1 || 06 02 08 [ERA költségvetési tétel] || nem diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

A javaslat becsült hatásainak részletes ismertetése előtt fontos hangsúlyozni, hogy e becslés a jelenlegi fázisban ideiglenes, ugyanis a tényleges hatás a 2014–2020-as új többéves pénzügyi keret költségvetési hatóság általi elfogadásától függ.

3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (folyó árak, három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1 || Intelligens és inkluzív növekedés

Főigazgatóság: Mobilitáspolitikai és Közlekedési || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2015–2020

Ÿ Igazgatási előirányzatok || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma: 06 02 08 01 [ERA költségvetési tétel ] A számítás alapja: - Kiindulási pont – 2013-as költségvetési terv 25 millió EUR-val, - 2% adó (személyzet) 2014–2017-ben, - éves költségvetés 1%-os növekedése az éves kiigazításnak köszönhetően 2017-től beszámítanak a díjakból és illetékekből származó külső bevételek, ezért az új alkalmazottaknak nincs uniós költségvetési vonzata. || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 25,613 (0,113 új feladatokra) || 26 (0,3 új feladatokra) || 26 (0 új feladatokra) || 26,25 (0 új feladatokra) || 26,5 (0 új feladatokra) || 26,75 (0 új feladatokra) || 157,113 (ebből 0,413 a 2015–2016. évi új feladatokra)

Kifizetési előirányzatok || (2) || 25,613 || 26 || 26 || 26,25 || 26,5 || 26,75 || 157,113

ÖSSZES előirányzat a következő főigazgatóság számára: Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (5)=1+3 || 25,613 || 26 || 26 || 26,25 || 26,5 || 26.75 || 157,113 (ebből 0,413 a 2015–2016. évi új feladatokra)

Kifizetési előirányzatok || (6)=2+4 || 25,613 || 26 || 26 || 26,25 || 26,5 || 26.75 || 157,113

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =5 || 25,613 || 26 || 26 || 26,25 || 26,5 || 26.75 || 157,113 (ebből 0,413 a 2015–2016. évi új feladatokra)

Kifizetési előirányzatok || =6 || 25,613 || 26 || 26 || 26,25 || 26,5 || 26.75 || 157,113

|| || || || || || || || ||

|| || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (folyó árak, három tizedesjegyig)

|| || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2015–2020

Főigazgatóság: Mobilitáspolitikai és Közlekedési ||

Ÿ Humán erőforrások A számítás alapja: A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságon belül az ERA-hoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó alkalmazottakra fordított jelenlegi költségvetési összeg (0,655 millió EUR – 5 alkalmazott) alkalmazása az egyes évekre + 1%-os éves kiigazítás || 0,655 || 0,66 || 0,665 || 0,67 || 0,675 || 0,68 || 4,005

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

MOVE Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,655 || 0,66 || 0,665 || 0,67 || 0,675 || 0,68 || 4,005

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (összes kötelezettségvállalási előirányzat = összes kifizetési előirányzat) || 0,655 || 0,66 || 0,665 || 0,67 || 0,675 || 0,68 || 4,005

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 26,268 || 26,66 || 26,665 || 26,92 || 27,175 || 27,43 || 161,118

Kifizetési előirányzatok || 26,268 || 26,66 || 26,665 || 26,92 || 27,175 || 27,43 || 161,118

3.2.2. Az ERA javasolt létszámterve a 2015–2020 közötti időszakra

2017-TŐL MINDEN ÚJ ALKALMAZOTT FINANSZÍROZÁSA KÜLSŐ DÍJAKBÓL ÉS ILLETÉKEKBŐL TÖRTÉNIK:

Az ERA javasolt létszámterve a 2015–2020 közötti időszakra [A számítás alapja: 143 alkalmazott a személyzeti létszámterv szerint 2013-ban és 2 % adó 2017-ig (évi 2–3 személy)] || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

AD besorolási osztályok || || 101 || 100 || 99 || 99 || 99 || 99

Új AD besorolási osztályok || || 0 || 0 || 12 || 14 || 14 || 14

AD összesen || || 101 || 100 || 111 || 113 || 113 || 113

AST besorolási osztályok || || 37 || 36 || 34 || 34 || 34 || 34

Új AST besorolási osztályok || || 0 || 0 || 4 || 4 || 4 || 4

AST összesen || || 37 || 36 || 38 || 38 || 38 || 38

Személyzeti létszámterv szerinti álláshelyek, részösszeg || || 138 || 136 || 149 || 151 || 151 || 151

Kiküldött nemzeti szakértők (SNE) || || 6 || 6 || 6 || 6 || 6 || 6

Új SNE-k || || 2 || 5 || 12 || 13 || 13 || 13

SNE-k összesen || || 8 || 11 || 18 || 19 || 19 || 19

Szerződéses alkalmazottak || || 15 || 15 || 15 || 15 || 15 || 15

Új szerződéses alkalmazottak || || 1 || 3 || 7 || 9 || 10 || 12

Szerződéses alkalmazottak összesen || || 16 || 18 || 22 || 24 || 25 || 27

Összes új álláshely || || 5 || 10 || 35 || 40 || 41 || 43

Hatás a személyzeti létszámtervre || || 0 || 0 || 16 || 18 || 18 || 18

MINDÖSSZESEN || || 162 || 165 || 189 || 194 || 195 || 197

|| || || || || || ||

3.2.3. Az igazgatási és operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív és igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

– Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alábbi teljesítések az ERA teljes költségvetésére (1 + 2 + 3. cím) vonatkoznak.

– Felhívjuk a figyelmet, hogy az 1. sz. konkrét célkitűzéshez tartozó teljesítések költsége bevételt jelent majd az ERA számára: az Ügynökség díjat szed a kérelmezőktől e dokumentumok kiállításáért. Ezeket az összegeket ezért zárójelben jelöljük és nem adjuk hozzá a teljesítések összes költségéhez.

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN ||

||

Teljesítés típusa[29] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Költségek összesen ||

1. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[30]: A vasúti biztonsági tanúsítási és engedélyezési eljárások hatékonyságának javítása az Unió egész területén érvényes egységes biztonsági tanúsítványok, forgalombahelyezési járműengedélyek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyek kiadásával, valamint a megkülönböztetésmentesség biztosítása. || || || || || || || || || || || || || || ||

Egységes biztonsági tanúsítványok || Kiállított biztonsági tanúsítványok száma || (0,01) – díj- és illetékbevételekből várható finanszírozás || 0 || || 0 || || 110 || (1,1) || 110 || (1,1) || 110 || (1,1) || 110 || (1,1) || 440 || (4,4) díj- és illetékbevételekből várható finanszírozás ||

Forgalombahelyezési járműengedélyek || Kiállított forgalombahelyezési járműengedélyek száma || (0,017) – díj- és illetékbevételekből várható finanszírozás || 0 || || 0 || || 456 || (7,752) || 452 || (7,684) || 449 || (7,632) || 447 || (7,598) || 1804 || (30,67) díj- és illetékbevételekből várható finanszírozás ||

Az ERTMS rendszerhatósága || Pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó kiállított engedélyek száma || (0,05) díj- és illetékbevételekből várható finanszírozás || 0 || || 0 || || 30 || (1,5) || 32 || (1,6) || 35 || (1,75) || 40 || (2) || 137 || (6,85) díj- és illetékbevételekből várható finanszírozás ||

1. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || (10,352) || || (10,384) || || (10,482) || || (10,698) || || (41,92) ||

2. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Az uniós vasúti keretrendszer koherenciájának erősítése a nemzeti vasúti hatóságok figyelemmel kísérése és a nemzeti vasúti szabályok számának csökkentése révén || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Költségek összesen

Nemzeti hatóságok figyelemmel kísérése || Kiadott ellenőrzési jelentések száma || 0,2 || 2 || 0,4 || 3 || 0,6 || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 25 || 5 ||

Eltérő nemzeti szabályok csökkentése és fokozott kölcsönös elfogadás || Visszavont nemzeti szabályok száma || 0,0015 || 1000 || 1,5 || 1500 || 2,25 || 1500 || 2,25 || 2000 || 3 || 1500 || 2,25 || 1500 || 2,25 || 9000 || 13,5 ||

Kölcsönösen elfogadhatónak nyilvánított nemzeti szabályok száma || 0,001 || 1000 || 1,0 || 1000 || 1,0 || 1000 || 1,0 || 1000 || 1,0 || 1000 || 1,0 || 1000 || 1,0 || 8000 || 6,0 ||

Egyéb || Egyéb ellenőrzési és figyelemmel kísérési eredmények || 0,001 || 100 || 0,1 || 100 || 0,1 || 125 || 0,125 || 125 || 0,125 || 150 || 0,15 || 150 || 0,15 || 750 || 0,7 ||

2. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || 25,25 ||

3. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Az uniós vasúti jogszabályok végrehajtásának és alkalmazásának javítása a Bizottságnak, a tagállamoknak és az érdekelt feleknek nyújtott fokozott támogatás és más feladatok révén || || || || || || || || || || || || || || ||

Segítségnyújtás a Bizottságnak || A vasúti jogszabályok végrehajtását értékelő jelentések száma || 0,1 || 3 || 0,3 || 5 || 0,5 || 7 || 0,7 || 10 || 1 || 14 || 1 || 18 || 1 || 57 || 5,7 ||

Értékelés alá vont vasúti projektek száma || 0,05 || 5 || 0,25 || 7 || 0,35 || 10 || 0,5 || 15 || 0,75 || 20 || 1 || 25 || 1,25 || 82 || 4,1 ||

Segítségnyújtás a tagállamoknak és más érdekelt feleknek || Megrendezett tájékoztató és képzési események (munkaértekezletek, konferenciák) száma || 0,1 || 5 || 0,5 || 7 || 0,7 || 10 || 1 || 12 || 1,2 || 14 || 1,4 || 16 || 1,6 || 64 || 6,4 ||

Kiadott értelmező dokumentumok száma || 0,1 || 2 || 0,2 || 2 || 0,2 || 4 || 0,4 || 8 || 0,8 || 10 || 1 || 10 || 1 || 36 || 3,6 ||

Elvégzett segítségnyújtási látogatások száma || 0,1 || 2 || 0,2 || 4 || 0,4 || 8 || 0,8 || 10 || 1 || 10 || 1 || 12 || 1,2 || 46 || 4,6 ||

Egyéb feladatok || A fokozott segítségnyújtáshoz kapcsolódó egyéb eredmények || 0,001 || 100 || 0,1 || 100 || 0,1 || 100 || 0,1 || 100 || 0,1 || 100 || 0,1 || 100 || 0,1 || 600 || 0,6 ||

3. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || 25 ||

4. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Segítségnyújtás a Bizottságnak a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával foglalkozó másodlagos jogszabályok létrehozásához és módosításához, ideértve egy közös biztonsági megközelítés kidolgozását is || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Költségek összesen

Kölcsönös átjárhatóság növelése || A Bizottságnak elküldött új ÁME-k száma || 1 || 0 || 0 || 0 || 0 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 4 || 4 ||

A Bizottságnak elküldött felülvizsgált ÁME-k száma || 0,6 || 4 || 2,4 || 4 || 2,4 || 4 || 2,4 || 4 || 2,4 || 4 || 2,4 || 4 || 2,4 || 24 || 14,4 ||

Biztonsági szint növelése || A Bizottságnak elküldött új KBM-ek száma || 1 || 0 || 0 || 0 || 0 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 4 || 4 ||

A Bizottságnak elküldött felülvizsgált KBM-ek száma || 0,6 || 4 || 2,4 || 4 || 2,4 || 4 || 2,4 || 4 || 2,4 || 4 || 2,4 || 4 || 2,4 || 24 || 14,4 ||

Az egységes európai vasúti térség működésének előmozdítása || A Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek részére biztosított vélemények száma || 0,2 || 6 || 1,2 || 6 || 1,2 || 8 || 1,6 || 8 || 1,6 || 8 || 1,6 || 8 || 1,6 || 44 || 8,8 ||

Közzétett hatásvizsgálatok és költség-haszon elemzések száma || 0,06 || 20 || 1,2 || 20 || 12 || 25 || 1,5 || 27 || 1,62 || 29 || 1,74 || 30 || 1,8 || 151 || 9,06 ||

Egyéb || A fokozott kölcsönös átjárhatósághoz és biztonsághoz kapcsolódó egyéb eredmények || 0,006 || 50 || 0,3 || 80 || 0,48 || 80 || 0,48 || 80 || 0,48 || 80 || 0,48 || 80 || 0,48 || 450 || 2,7 ||

4. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || 57,36 ||

5. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Az ERTMS Unión belüli egységes fejlesztésének biztosítása és az ERTMS népszerűsítése az Unión kívül || || || || || || || || || || || || || || ||

Az ERTMS rendszerhatósága || Az ERTMS változásaira és új változataira vonatkozó kiadott ajánlások száma || 0,7 || 2 || 1,4 || 2 || 1,4 || 4 || 2,8 || 5 || 3,5 || 6 || 4,2 || 8 || 5,6 || 27 || 18,9 ||

Az ERTMS végrehajtásának ellenőrzése || Az ERTMS-berendezésekkel kapcsolatos megfelelőségértékelés és EK-hitelesítési eljárás végrehajtását értékelő kiadott jelentések száma || 0,04 || 8 || 0,32 || 12 || 0,48 || 20 || 0,8           || 25 || 1 || 30 || 1,2 || 30 || 1,2 || 125 || 5 ||

Az ERTMS projektek műszaki kompatibilitásának hiányához kapcsolódó kiadott ajánlások száma || 0,1 || 3 || 0,3 || 3 || 0,3 || 5 || 0,5 || 8 || 0,8 || 10 || 1 || 12 || 1,2 || 41 || 4,1 ||

Egyéb feladatok || Az ERTMS egységes fejlesztésének és kiépítésének biztosításához kapcsolódó egyéb eredmények || 0,001 || 100 || 0,1 || 100 || 0,1 || 100 || 0,1 || 100 || 0,1 || 100 || 0,1 || 100 || 0,1 || 600 || 0,6 ||

5. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || 28,6 ||

6. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A 2007/59/EK irányelvnek megfelelően a mozdonyvezetők megfelelő minősítésének biztosítása és más kapcsolódó feladatok ellátása || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Költségek összesen

A mozdonyvezetőkre vonatkozó feltételek összehangolása || A mozdonyvezetőkre vonatkozó feltételeket harmonizáló, a mozdonyvezetőkről szóló irányelvnek megfelelően hozott intézkedések száma || 0,6 || 2 || 1,2 || 2 || 1,2 || 2 || 1,2 || 2 || 1,2 || 2 || 1,2 || 2 || 1,2 || 12 || 7,2 ||

Egyéb eredmények || 0,001 || 10 || 0,01 || 10 || 0,01 || 10 || 0,01 || 10 || 0,01 || 10 || 0,01 || 10 || 0,01 || 60 || 0,6 ||

6. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || 7,8 ||

7. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságához és biztonságához kapcsolódó, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások és adatbázisok fenntartása és aktualizálása || || || || || || || || || || || || || || ||

Átláthatóság az érdekelt felek és a nyilvánosság számára a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával kapcsolatos adatok tekintetében || Létrehozott és kezelt nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok és nyilvántartások száma || 0,1 || 15 || 1,5 || 17 || 1,7 || 20 || 2 || 20 || 2 || 25 || 2,5 || 25 || 2,5 || 122 || 12,2 ||

Egyéb eredmények || 0,001 || 10 || 0,01 || 10 || 0,01 || 15 || 0,015 || 15 || 0,015 || 15 || 0,015 || 15 || 0,015 || 80 || 0,8 ||

7. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || 13 ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || 157,01 ||

3.2.4. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás: 3.2.4.1. Összefoglaló

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A számítás alapja: a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságon belül az ERA-hoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó alkalmazottak jelenlegi számának (5 személy, 0,131 millió EUR/fő/év és 1%-os éves kiigazítás) alkalmazása az egyes évekre; az ERA kibővült hatáskörei nem eredményeznek növekedést

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2015–2020

Tisztviselők (AD besorolás) || 0,655 || 0,66 || 0,665 || 0,67 || 0,675 || 0,68 || 4,005

Tisztviselők (AST besorolás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Szerződéses alkalmazott || || || || || || ||

Ideiglenes alkalmazottak || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Kirendelt nemzeti szakértők || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 0,655 || 0,66 || 0,665 || 0,67 || 0,675 || 0,68 || 4,005

3.2.4.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A számítás alapja: a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságon belül az ERA-hoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó alkalmazottak jelenlegi számának (5 személy, 0,131 millió EUR/fő/év) alkalmazása az egyes évekre; az ERA kibővült hatáskörei nem eredményeznek növekedést

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 5 || 5 || 5 || 5 || 5 || 5

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[31]

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

XX 01 04 yy[32] || – a központban[33] || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

– küldöttségeknél || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

XX 01 05 02 (AC, END, INT — közvetett kutatásban) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

10 01 05 02 (AC, END, INT — közvetlen kutatásban) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 5 || 5 || 5 || 5 || 5 || 5

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság jelenlegi alkalmazottai az ERA-hoz kapcsolódó kérdésekkel, többek között a következőkkel foglalkoznak: – az Ügynökség ajánlásai alapján a vasúti rendszer biztonsága és kölcsönös átjárhatósága területén elfogadott végrehajtási intézkedések (bizottsági határozatok és rendeletek) irányítása; – az ERA feletti igazgatási koordináció és ellenőrzés: munkaprogramok, többéves személyzetpolitikai tervek, az igazgatótanács és albizottsága ülései; – szakpolitikai koordináció: részvétel az ERA munkacsoportjaiban, a munkaprogram tartalma, bizottsági megbízatások az ERA részére, munkaülések; – az ERA szakvéleményeinek kezelése; – a Bizottság ERA-val kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatai (költségvetés, mentesség stb.).

Külső személyzet ||

3.2.5. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ¨  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– x A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

Az ERA költségvetési tételt (06 02 08) az ebben a költségvetési kimutatásban meghatározott összegre kell módosítani (összesen 157,113 millió EUR a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozóan).

A pénzügyi keretben az ügynökségekre vonatkozóan jelenleg mindössze indikatív összegek szerepelnek. Az ERA-hoz tartozó becsült indikatív összeg meghatározására az e kezdeményezéshez kapcsolódó hatásvizsgálat és más számítások eredményeinek megismerése előtt került sor.

A 2015–2020 közötti időszakra vonatkozóan az ERA státusza „teljes kapacitáson működő ügynökségről” „új feladatokkal megbízott ügynökségre” változik.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.[34].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.6. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

Norvégia és Izland EFTA-hozzájárulásának kiszámítása: a költségvetésnek a 2%-a || 0,5 || 0,5 || 0,5 || 0,5 || 0,5 || 0,5 || 3

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || 0,5 || 0,5 || 0,5 || 0,5 || 0,5 || 0,5 || 3

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás:

– ¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– x A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– x a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[35]

2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

ERA költségvetési tétel: 06 02 08 || || || || 10,352 || 10,384 || 10,482 || 10,698

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Az ERA számára előirányzott egyes új feladatok (biztonsági tanúsítványok, forgalombahelyezési járműengedélyek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyek kiadása) esetében lehetőség lesz a külső kérelmezőktől díjat szedni a dokumentumok kiállításáért.

A hatásvizsgálat értelmében az ERA 2017-től végzi majd ezeket az új feladatokat, és bevételeinek kiszámítása a következőképpen történt:

          – biztonsági tanúsítvány kiállításának költsége: 0,01 millió EUR

          – járműengedélyek kiállításának költsége: 0,017 millió EUR

          – a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyek kiállításának költsége: 0,05 millió EUR

          – az egyes határozattípusok egyes években kiállított száma a 3.2.3. táblázatban szerepel.

A számítási módszer összefoglalása:

A hatásvizsgálati jelentésben meghatározott díjak összegének kiszámítása az uniós biztonsági tanúsítványt vagy járműengedélyt szerezni kívánó üzemeltetők által fizetett díjak átlagát figyelembe véve történt; hasonló megközelítést alkalmaztunk a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembehelyezési engedélyeinek esetében is. A fizetett díjak összege jelentősen eltért, valamint nagy különbség volt az EU-15 tagállamokban (kb. 20 000 EUR biztonsági tanúsítványokért és 28 000 EUR engedélyekre) és az EU-12 tagállamokban (kb. 3000 EUR biztonsági tanúsítványokért és 17 000 EUR engedélyekre) befizetett díjak összege között is. E díjak jövőbeli mértékének meghatározásakor feltételeztük, hogy tekintettel: az Ügynökség személyzeti költségeire és a kérelmek feldolgozására szolgáló ésszerűsített eljárásokra, a jövőben az alsó és felső átlagérték középértékéhez közelítő érték lenne a legmegfelelőbb.

Fontos megjegyezni, hogy a díjszámítások a biztonsági tanúsítványok és járműengedélyek összes típusára vonatkozó átlagos értékek; a hatásvizsgálati tanulmány a biztonsági tanúsítványok 4 típusát és a járműengedélyek 20 típusát határozta meg. Noha az ERA-t érintő „központosítási” eljárás nyomán a tanúsítványok és engedélyek típusainak száma csökkenni fog, továbbra is több kategória lesz érvényben. Továbbra is különbözőképpen zajlik például a mozdonyok és a vasúti kocsik engedélyezése. Ennélfogva e két kategóriára vonatkozóan a díjakat is meg kell különböztetni. Pontosabban, a vasúti kocsik engedélyezési díjai az átlagnál alacsonyabbak, a mozdonyok és többfunkciós egységek díjai pedig annál magasabbak lesznek.

A hatásvizsgálati jelentésben kiszámított érték (engedélyenkénti/tanúsítványonkénti ár) átlagértéknek minősül; az egyes kategóriák pontos díjait az Ügynökség határozná meg annak biztosítása érdekében, hogy a beszedett díjak átlagos összege ezzel az átlagértékkel megegyező vagy annál nagyobb legyen. A számítás célja ugyanakkor az, hogy realisztikus de óvatos becslést adjon az Ügynökség bevételeiről, ezért megengedhető, hogy szükséges és indokolt esetben a felszámított díjak magasabb átlagértéket eredményezzenek.

Az engedélyek és tanúsítványok számát illetően, ezek kiszámítása az engedélyek és tanúsítványok jelenlegi száma alapján történt. Az elkövetkező évekre vonatkozóan a biztonsági tanúsítványok tekintetében feltételeztük, hogy az új piaci belépők száma nyomán idővel növekedni fog a kiállított biztonsági tanúsítványok száma, míg a biztonsági tanúsítványok típusainak lehetséges változása csökkentheti azok számát. Ennélfogva óvatos becslésként azt feltételeztük, hogy a biztonsági tanúsítványok összes éves száma nem változik.

A járműengedélyek esetében alkalmazott megközelítés ettől némileg eltért: a modell az engedélyek érdekelt felektől és különböző tanulmányokból származó jelenlegi számából indul ki. Ugyanakkor, noha feltételezhető, hogy több új belépő jelenik meg és ezért abszolút értékben több járművet kell engedélyezni, az új belépők várhatóan bevált technológiát, és ennélfogva korábban már tanúsított járműállományt alkalmaznak majd. Ezenfelül az ágazat szabványosításának előrehaladtával a jövőben várhatóan kevesebb járműtípus engedélyezésére lesz szükség, ami az engedélyek számának enyhe csökkenéséhez vezet. A számítási modell szerint ebben az esetben is külön értékeltük az EU-15 és EU-12 tagállamokat.

A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság véleménye szerint a számítások megbízhatók, és az előírt módon az érdekelt felektől és az Európai Vasúti Ügynökségtől kapott meglévő és igazolható adatokon alapulnak. A számítási módszerekről bővebb tájékoztatás található az e javaslatot kísérő hatásvizsgálati jelentésben és különösen annak VII. mellékletében.  

[1]           http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/ec/127617.pdf

[2]           COM(2012) 299 final.

[3]           COM(2012) 259 final.

[4]               http://ec.europa.eu/transport/evaluations/doc/2011_era-evaluation-881-2004.pdf

[5]               HL C […]., […]., […]. o.

[6]               HL C […]., […]., […]. o.

[7]               HL L 164., 2004.4.30., 1. o.

[8]           HL L 228., 1996.9.9., 1. o.

[9]           HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[10]           HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

[11]               A szociális partnerek közötti európai szintű párbeszéd előmozdítására irányuló ágazati párbeszédbizottságok létrehozásáról szóló, 1998. május 20-i 98/500/EK bizottsági határozat (HL L 225., 1998.8.12., 27. o.).

[12]           HL L 260., 2008.9.30., 13. o.

[13]           HL L 51., 2012.2.23., 1. o.

[14]          HL L 276., 2010.10.20., 22. o.

[15]             HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

[16]             HL L 315., 2007.12.3., 51. o.

[17]          Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

[18]          HL 17., 1958.10.6., 385. o.

[19]          HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

[20]             HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[21]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[22]             ABM: tevékenységalapú irányítás – ABB: tevékenységalapú költségvetés-tervezés.

[23]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[24]          Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[25]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[26]               Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[27]               EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[28]               A tagjelölt országok, adott esetben a nyugat-balkáni lehetséges tagjelölt országok.

[29]               A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[30]           Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[31]           AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = átmeneti alkalmazott; JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

[32]           Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: „BA” sorok).

[33]               Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[34]               Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[35]               A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.