5.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 356/68

—

elismeri a cselekvési terv jelentőségét, és a terv céljainak sikeres végrehajtásához kiemelten fontosnak tartja, hogy a szupranacionális, nemzeti és – főként – helyi és regionális szintű hatóságok összehangolják lépéseiket,

—

alapvetően fontosnak tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat és érdekcsoportokat bevonják a cselekvési terv végrehajtásába, mivel a kormányzati szintek közül a helyi és regionális önkormányzatok állnak legközelebb a kkv-khoz és a vállalkozásokat támogató szervezetekhez, ráadásul a kkv-k többsége a helyi és regionális piacokba van beágyazva és itt fejti ki tevékenységét,

—

hangsúlyozza, hogy az „Európai vállalkozói régió” (EER) cím, amelyet a Régiók Bizottsága 2010 óta ítél oda, európai referenciaként szolgálhat a vállalkozásbarát szakpolitikák kidolgozásához és érvényesítéséhez, illetve a kkv-k testre szabott támogatásához és különféle előremutató stratégiákhoz,

—

hangsúlyozza, hogy az önfoglalkoztatás és a vállalkozásfejlesztés több figyelmet érdemel – realisztikus és üdvözlendő alternatívaként kell tekinteni rájuk. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a hagyományos vállalkozástípusok értékes alternatívájaként továbbra is támogassák a szociális vállalkozói tevékenységet mind a nyereségorientált, mind pedig a nonprofit ágazatban,

—

fontosnak tartja, hogy a vállalkozói tevékenységet Európa járható és ígéretes életpályaként mutassa be a fiataloknak, és élénkítse ezáltal a vállalkozói szellemet. Kiemeli, hogy a képzés ösztönzésének és ennek során a vállalkozói dimenzió figyelembevételének feladata a helyi és regionális önkormányzatokra hárul.

Előadó

Paweł ADAMOWICZ (PL/EPP), Gdańsk polgármestere

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „VÁLLALKOZÁS 2020” CSELEKVÉSI TERV – A vállalkozói szellem felélénkítése Európában

COM(2012) 795 final.

1.

üdvözli a „Vállalkozás 2020” cselekvési tervről szóló európai bizottsági közleményt, melynek célja a vállalkozói kultúra támogatása Európában, jobb hozzáférés biztosítása a finanszírozáshoz, színvonalas szolgáltatások nyújtása a vállalkozások támogatására, példaképek állítása és meghatározott csoportok megszólítása;

2.

megerősíti, hogy teljes mértékben támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a vállalkozások előmozdítását és a kkv-k fejlődése előtt álló akadályok felszámolását szolgálják, így ismerve el e szereplők alapvetően fontos szerepét az Európai Unió versenyképességének növelésében;

3.

hangsúlyozza, hogy minden szinten minden hatóságnak azon kellene igyekeznie, hogy ésszerűsítse engedélyezési és ellenőrzési eljárását, illetve a többi hatósági intézkedést. Olyan egyszerűsített információcserére, egységes terminológiára és ügyintézési rendszerekre kellene törekedniük, melyeken keresztül automatikusan információk kérhetők le más rendszerekből és adatbankokból;

4.

utal arra, milyen fontos a már meghozott határozatok gyors végrehajtása. A további elméleti viták nem járulnának hozzá a vállalkozási környezet fejlesztéséhez;

5.

hangsúlyozza, hogy a legutóbbi gazdasági visszaesés igen súlyosan érintette az európai kis- és középvállalkozókat, különösen a peremterületeken, ahol számottevően nőtt az üzleti kudarcok aránya;

6.

megállapítja, hogy Európa gazdasági fellendülése és növekedése, illetve az erősebb társadalmi kohézió szempontjából meghatározóan fontos a megfelelő vállalkozói környezet és a kiteljesedett belső piac;

7.

hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi vállalkozási környezet fontos sikertényező: fejleszteni kell az innovációs készséget és meg kell erősíteni a nyílt innovációnak kedvező gondolkodásmódot, melynek sarokkövei a különféle forrásokból származó ismeretek hatékony felhasználása és az ösztönző párbeszéd, együttműködés és közös innováció;

8.

véleménye szerint a cselekvési terv egy szükséges lépés annak ösztönzéséhez, hogy az egységes piacon belül vállalkozásbarát környezet jöjjön létre, így egész Európában hozzájárul a gazdasági fellendüléshez;

9.

támogatja a cselekvési tervben választott prioritásokat, amelyek három pillért alkotnak (a vállalkozói ismeretek oktatásának és képzésének fejlesztése, megfelelő vállalkozói környezet kialakítása, valamint példaképek állítása és meghatározott csoportok megszólítása), és örömmel veszi a cselevési terv várható eredményeit;

10.

hangsúlyozza, hogy az önfoglalkoztatás és a vállalkozásfejlesztés több figyelmet érdemel, és realisztikus és üdvözlendő alternatívaként kell tekinteni rájuk. Az európai gazdasági versenyképesség növelésének nélkülözhetetlen elemeiről van szó, ezért többszintű és integrált támogatást érdemelnek. Ehhez hozzátartozik, hogy valamennyi kormányzati szint intézkedéseket tegyen az önfoglalkoztatókat sújtó adminisztratív terhek nagymértékű csökkentésére, szociális védelmük és nyugdíjjogosultságaik javítására, valamint adóterheik csökkentésére;

11.

elismeri, hogy a nők nem érvényesülnek megfelelően a vállalkozói szférában, ahol a vállalkozóknak mindössze 30 %-a nő, és úgy véli, hogy a kifejezetten a nőket célzó képzés és támogatás jelentősen növelheti a női vállalkozók számát; arra szólít fel, hogy hozzanak létre üzleti központokat kifejezetten a nők számára;

12.

megismétli a közelmúltban két – az iparpolitikáról (1) és a regionális célú állami támogatásokról (2) szóló – véleményében is megfogalmazott kérését, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a vállalati kategóriák meghatározásával kapcsolatos „küszöbhatás” problémájával, illetve gondolja újra a kkv-k meghatározását. Konkrétan azt kéri, hogy az Európai Bizottság fejlessze elemzőképességét és finomítsa a vállalatok számára nyújtandó támogatási eszközeit, és az élelmiszeripar esetében elfogadotthoz hasonló módon tanulmányozza egy olyan, a kkv és a nagyvállalat közötti köztes vállalati kategória létrehozásának lehetőségét, amely 250–750 alkalmazottat foglalkoztat, éves forgalma pedig kevesebb, mint 200 millió euró. A Régiók Bizottsága emellett kéri, hogy vizsgálják meg, miként lehetne figyelembe venni a növekedésben lévő kkv-kból kialakuló köztes méretű vállalkozásokat, melyek a jövőben Európa gazdagságát alkotják, 250 és 5 000 fő közötti munkavállalói létszámmal. Ezek az új vállalati kategóriák a méretükhöz illeszkedő mértékű, a nagyvállalatokénál magasabb, de a kkv-kénál alacsonyabb támogatásban részesülhetnek;

13.

hangsúlyozza, hogy a kkv-ágazathoz tartozó kézművesség – az ipari fejlődés alapjaként – fontos szerepet játszott és játszik mind a mai napig az európai gazdaság növekedésében. Ezért nagyobb mértékben figyelembe kellene venni sajátos szükségleteit, különös tekintettel a szakképzési központok fejlesztésére és megerősítésére;

14.

szintén hangsúlyozni kívánja a szociális és szolidáris gazdaság ágazatában fejlődő vállalkozások különleges szerepét. Ezek a vállalkozások hozzájárulnak a gazdasági tevékenységhez és a társadalmi kapcsolatokhoz a hátrányos helyzetű területeken, és olyan általános érdekű feladatokat látnak el, amelyek eltérő bánásmódot indokolnak, különösen az állami beavatkozás mértékének szabályozása terén;

15.

hangsúlyozza, hogy az ipar további visszaszorulása hatással lehet a foglalkoztatásra és az európai jólétre nézve, ezért az EU-nak strukturális reformokba kellene kezdenie nemzetközi versenyképességének növelése érdekében, különös tekintettel az ipari kapacitásra;

16.

egyetért azzal, hogy jobban el kell ismerni és számottevően meg kell erősíteni a vállalkozók társadalomban betöltött szerepét;

17.

üdvözli a cselekvési terv nyitott és inkluzív szemléletét, amely az érintettek széles körét célozza meg és igen sokféle már működő kkv-t, kezdő vállalkozót és lehetséges új vállalkozót igyekszik bevonni;

18.

elkötelezetten támogatja a vállalkozó szellem erősödését Európában, illetve a „Vállalkozás 2020” cselekvési terv és az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) maradéktalan végrehajtását helyi és regionális szinten;

19.

csalódott amiatt, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szerepe a cselekvési tervben nem kapta meg azt az elismerést, melyet megérdemelt volna – annak ellenére, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megkerülhetetlen és jelentős szerepet kapnak a cselekvési terv három fő pillére keretében kitűzött valamennyi cél megvalósítása terén;

20.

kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepét a „Vállalkozás 2020” cselekvési terv legfontosabb területein, melyek a következők: oktatás és képzés, áttekinthető adminisztratív eljárások, vállalkozásbarát környezet és a vállalkozó szellem támogatása;

21.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok már minden tagállamban több fontos intézkedést és kezdeményezést indítottak a cselekvési tervhez tartozó területeken;

22.

csalódott amiatt, hogy nem veszik kellően figyelembe a helyi és regionális önkormányzatoknak a cselekvési terv végrehajtásában betöltött szerepét, és a regionális vetületet csak a vállalkozások támogatását szolgáló horizontális hálózat részeként említik;

23.

alapvetően fontosnak tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat és érdekcsoportokat bevonják a cselekvési terv végrehajtásába, mivel a kormányzati szintek közül a helyi és regionális önkormányzatok állnak legközelebb a kkv-khoz és a vállalkozásokat támogató szervezetekhez, ráadásul a kkv-k többsége a helyi és regionális piacokba van beágyazva és itt fejti ki tevékenységét;

24.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepét annak a szervezeti és politikai lendületnek a biztosításában, amely felszabadítja az együttműködés szinergiáit a regionális környezetbe ágyazott szereplők, például a kereskedelmi és iparkamarák, a szakmai szervezetek, a technológiaközpontok és -parkok, az üzleti inkubátorok, az egyetemek, a klaszterkezdeményezések és egyéb felek körében, melyek megfelelő partnerek arra, hogy segítsék a kkv-k, a kezdő vállalkozók, a gyorsan fejlődő induló cégek és mások projektjeit;

25.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális szereplők felelősek a regionális vállalkozói stratégiák kialakításáért. Ezek a stratégiák a következő uniós pénzügyi terv keretében minden eddiginél több támogatást kaphatnak – főként a strukturális alapokból;

26.

kiemeli, hogy több állami fellépésre és támogatásra van szükség az innovatív kkv-k és induló vállalkozások közjavakkal és -szolgáltatásokkal, információval, szakértelemmel és finanszírozási forrásokkal való ellátásában, beleértve a növekvő vállalkozások számára kínált menedzsmentfejlesztést és -képzést, különösen a pénzügyi tervezés, a stratégia és a marketing területén;

27.

úgy véli, hogy javítani kell számos banknak a vállalkozói kockázat értékelése, illetve az induló vállalkozások és a kkv-k finanszírozása során alkalmazott megközelítésén és eljárásain. Ahol az állami szervek továbbra is támogatják a bankokat, ezt kiemelten kell kezelni;

28.

hangsúlyozza, hogy az „Európai vállalkozói régió” (EER) cím, amelyet a Régiók Bizottsága 2010 óta ítél oda, európai referenciaként szolgálhat a vállalkozásbarát szakpolitikák kidolgozásához és érvényesítéséhez, illetve a kkv-k testre szabott támogatásához és különféle előremutató stratégiákhoz. Az EER arra is alkalmas, hogy a „vállalkozói partnerségek” tekintetében támogassa a helyi és regionális „SBA-partnerségek” fejlesztését, és így segítse a cselekvési terv és a COSME program célkitűzéseinek végrehajtását;

29.

megállapítja, hogy a kkv-k meghatározó szerepet töltenek be az európai munkahelyteremtés és gazdasági növekedés szempontjából (az EU-ban 2002 és 2010 között a nettó új álláshelyek 85 %-át kkv-k hozták létre), és kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok arra irányuló feladatát, hogy megszólítsák a kkv-kat, a támogatásokat a különféle típusú kkv-khoz – különösen a mikrovállalkozásokhoz – igazítsák, és első osztályú támogatási intézkedésekről gondoskodjanak;

30.

megállapítja, hogy bár a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a vállalkozások előtt álló akadályok felszámolásában, a folyamatban mégis az Európai Unióé a főszerep azzal, hogy gördülékennyé teszi az egységes piac működését és javítja a vállalkozói környezetet;

31.

elismeri a cselekvési terv jelentőségét, és a terv céljainak sikeres végrehajtásához kiemelten fontosnak tartja, hogy a szupranacionális, nemzeti és – főként – helyi és regionális szintű hatóságok összehangolják lépéseiket;

32.

a vállalkozók támogatását célzó projektek horizontális, több területet átfogó jellegét figyelembe véve hangsúlyozza, hogy megerősített együttműködésre van szükség az Európai Bizottság különféle főigazgatóságai között;

33.

a fentiekre való tekintettel arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szinergiák maximális kiaknázása és a duplamunka elkerülése érdekében gondoskodjon teljes körű komplementaritásról a különféle uniós vállalkozástámogatási programok között, különös tekintettel a COSME-ra, a strukturális alapokra és a Horizont 2020-ra;

34.

hangsúlyozza, hogy az erőfeszítések közötti lehetséges átfedések aligha hatékonyak és eredményesek, ezért szorgalmazza, hogy egyszerűsítsék és hangolják össze a különféle kormányzati szinten végrehajtott szakpolitikai intézkedéseket;

35.

a kérdés jelentőségére való tekintettel részletesebb tájékoztatást kér a különféle javasolt intézkedések végrehajtására elkülönített konkrét forrásokról;

36.

csalódott amiatt, hogy a közlemény nem veszi figyelembe az európai régiókra jellemző különféle vállalkozási kultúrákat és ökoszisztémákat, pedig jelentős eltérések vannak különösen a „régi” és „új” tagállamok, a nagyvárosi és nem nagyvárosi térségek, illetve a központi és peremterületek között;

37.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy tanúsítsanak nagyobb érdeklődést aziránt, hogy a régióikban működő innovatív vállalkozások révén népszerűsítsék az üzleti dinamikát és ösztönözzék a fenntartható növekedést;

38.

hangsúlyozza azokat az intézkedéseket, amelyekkel a gyakorlatba átültethető a strukturális alapok felhasználása és az intelligens szakosodás egyik sarokkövének tekintett „vállalkozói felfedezés” (entrepreneurial discovery);

39.

szorgalmazza, hogy a helyi és regionális szint már az operatív programjai kidolgozásakor tervezzen testre szabott intézkedéseket a cselekvési terv céljainak népszerűsítésére, és gondoskodjon arról, hogy a sokszínűség és a nemek közötti egyenlőség tükröződjön a strukturális alapokhoz kapcsolódó partnerségekben;

40.

hangsúlyozza, hogy a Régiók Bizottsága által bevezetett „Európai vállalkozói régió” (EER) cím jó példa annak bemutatására, hogy a régiók képesek előretekintő stratégiákat kidolgozni, amelyekben a felmerülő közös és régióspecifikus kihívások jobb kezelése érdekében külön hangsúlyt kap a vállalkozói szellem és a kkv-k testre szabott támogatása;

41.

kiemeli, hogy a (2011 és 2013 közötti) díjnyertes EER-régiók mindegyike érdekes új intézkedéseket kezdeményezett vagy már létezőket fejlesztett tovább az adott régió gazdasági szakpolitikáinak kialakítása érdekében;

42.

szorgalmazza az EER-hálózat fejlesztését, aminek megfelelő eszköze lehet többek között az Európai Bizottság COSME elnevezésű kiemelt programja (2014–2020);

43.

kéri a COSME-ban (azaz a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programban) ismertetett célok végrehajtását. E program célja, hogy a kkv-k számára megkönnyítse a finanszírozáshoz való hozzáférést, olyan környezetet teremtsen, amely kedvez a vállalatindításának és -fejlesztésnek, ösztönözze a vállalkozói kultúrát Európában, növelje az uniós cégek fenntartható versenyképességét, segítse a hazájuk határain túl tevékenykedő kisvállalkozásokat és javítsa piaci hozzáférésüket;

44.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a korábbi hasonló programokhoz, például a versenyképességi és innovációs keretprogramhoz (2007–2013) képest egyszerűsítse a COSME program irányítását annak érdekében, hogy csökkenjenek az adminisztratív költségek, és inkább a jobb vállalkozástámogatási intézkedések biztosítására helyeződjön a hangsúly;

45.

kéri, hogy a Régiók Bizottságát hívják meg a COSME irányítóbizottságának jövőbeli üléseire;

46.

hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervnek az általános politikai keretre kell összpontosítania, és csalódott amiatt, hogy az Európai Bizottság alighanem elsősorban mennyiségi kihívásnak tekintette a vállalkozásokkal kapcsolatos dilemmát (a vállalkozások számának növelése);

47.

hangsúlyozza azokat az intézkedéseket, melyek jelentősen bővítik az egyetemekhez és más oktatási intézményekhez kapcsolódó vállalkozásindítási tevékenységeket. Ennek legfontosabb eszköze, hogy a kiválónak bizonyult gyakorlatok alapján olyan sematikus modelleket alakítsanak ki, amelyek bárhol felhasználhatók az Unióban;

48.

hangsúlyozza, hogy az innovatív és versenyképes vállalatok kulcsfontosságúak a gazdasági fejlődés szempontjából, emellett kiemelten ösztönözni kell a globális piacokra való kilépéshez és a globális versenyképességhez szükséges növekedésre való fokozott törekvést. Az elmaradott régiók felzárkóztatásához (konvergenciájához) és más térségek nemzetközi versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen a hatékony vállalatok növekedésének ösztönzése;

49.

aggódik amiatt, hogy a demográfiai változás miatt számos családi vállalkozás tagjai érik el az elkövetkező években a nyugdíjkorhatárt, azonban nem mindig képesek a vállalkozás átvételére utódot találni, ami veszélyeztetheti magának a vállalkozásnak és a munkahelyeknek a jövőjét;

50.

úgy véli, hogy a vállalkozások nemzetközivé válásának elősegítéséhez javítani kell mind a vállalkozók, mind pedig az egyetemisták és középiskolások idegennyelvtudását; emellett bővíteni kell az Európai Unió közös piaca és a világpiaci környezet lehetőségeivel kapcsolatos ismereteket;

51.

emlékeztet arra, hogy az uniós finanszírozás a mentor-gyakornok modell vállalkozási tevékenységekben való alkalmazásának támogatására is felhasználandó. A generációk közötti tudástranszfer jelentős hozzáadott értéket képvisel, mivel az idősebb munkavállalók átadhatják gondolkodásmódjukat és szakértelmüket, míg a fiatalabb munkavállalók új ötleteket és lelkesedést hozhatnak magukkal. Ily módon a mentor-gyakornok modell mindkét irányban működik (3);

52.

hangsúlyozza, hogy a vállalkozásokat helyi és regionális szinten támogató szervezeteknek többet kellene tenniük annak érdekében, hogy a kkv-k maradéktalanul élhessenek az uniós egységes piac adta lehetőségekkel. E tekintetben hangsúlyozza, hogy folytatni kell az európai vállalkozási hálózat (Enterprise Europe Network) tevékenységeit;

53.

hangsúlyozza, hogy más regionális szereplőknek – például a vállalkozásokat támogató szervezeteknek, az egyetemeknek, a technológiatranszfer-központoknak, klasztereknek stb. – újra kellene gondolniuk szerepüket a regionális fejlesztésben, hogy feltérképezzék a legjobb együttműködési formákat, amelyek lehetővé teszik, hogy a régió vállalatai szakszerű és átfogó támogatást kapjanak az új piacok meghódításához;

54.

osztja azt a nézetet, hogy a szoros együttműködéstől és partnerségektől függetlenül az uniós régióknak képesnek kell lenniük saját növekedési potenciáljuk meghatározására és az innováció fellendítésére mind a csúcstechnológiai, mind pedig az alacsony technológiát igénylő ágazatokban, például intelligens szakosodási stratégiák kidolgozása révén, összhangban a régióspecifikus feltételekkel;

55.

megállapítja, hogy több európai régióban a növekedés és munkahelyteremtés motorjaként rendkívüli jelentőséget kaphatnak a kulcsfontosságú alaptechnológiák (fejlett anyagok, nanotechnológia, mikro- és nanoelektronika, biotechnológia és fotonika). Ezek az ágazatok az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, tudásalapú gazdaságra való áttérés elemeit képezik. Az említett technológiákkal dolgozó vállalkozók számottevően hozzájárulhatnak napjaink társadalmi kihívásainak kezeléséhez és az uniós ipar korszerűsítéséhez;

56.

hangsúlyozza, hogy a hagyományos vállalkozás mellett fel kellene gyorsítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel a doktoranduszok és a végzett doktorok körében minden tagállamban jelentősen növelhető a tudományos vállalkozások száma;

57.

hangsúlyozza, hogy az EU támogatási kompetenciával rendelkezik a cselekvési terv által lefedett, a szubszidiaritási elvnek alárendelt területeken. Kiemeli, hogy a cselekvési terv önkéntes rendszert biztosít a helyi és regionális önkormányzatok számára;

58.

megállapítja, hogy a javasolt intézkedések célpontjában konkrétan olyan politikai hiányosságok és piaci tökéletlenségek (például az információs aszimmetria) állnak, amelyeket csak uniós szinten lehet kezelni, ezért ezek az intézkedések összhangban vannak a Lisszaboni Szerződéssel;

59.

megerősíti, hogy a cselekvési terv összhangban van az arányosság elvével. A tervezett intézkedések volumene és köre – a specifikus piaci hézagokat megcélzó beáramoltató és sokszorosító hatásoknak köszönhetően – várhatóan kedvező folyamatokat indít el;

60.

fontosnak tartja, hogy a vállalkozói tevékenységet Európa járható és ígéretes életpályaként mutassa be a fiataloknak, és élénkítse ezáltal a vállalkozói szellemet;

61.

kiemeli, hogy a képzés ösztönzésének és ennek során a vállalkozói dimenzió figyelembevételének feladata a helyi és regionális önkormányzatokra hárul;

62.

hangsúlyozza, hogy el kell ismerni a helyi és regionális önkormányzatok lehetőségeit a vállalkozói tevékenység népszerűsítésére;

63.

szorgalmazza, hogy a helyi és regionális képzési intézmények és oktatási rendszerek gondoskodjanak olyan formális és nem formális képzési lehetőségekről a vállalkozásfejlesztés terén, amelyek jobban igazodnak a konkrét célcsoportokhoz;

64.

hangsúlyozza a kulcskompetenciák európai keretének jelentőségét. Ezen kompetenciák között a vállalkozói ismeretek oktatását a matematika, a problémamegoldási módszerek, a kommunikációs készségek, az idegennyelvtudás és más kompetenciák mellett különösen fontosnak ítélték;

65.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a vállalkozói ismeretek oktatását az általános képzést nyújtó iskolákban és a felsőoktatásban, hangsúlyt fektetve a gyakorlati készségek elsajátítására és a vállalkozók és diákok informális, egymástól történő tanulására;

66.

szorgalmazza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok indítsanak vállalkozói ismeretekre irányuló oktatási és képzési programokat, illetve javítsák a jelenleg kínált programok minőségét;

67.

hangsúlyozza, hogy a vállalkozói tudatosság és készség fejlesztésére irányuló programok már az általános iskolától kezdve igen fontosak ahhoz, hogy táplálni tudjuk a fiatal nemzedék innovatív potenciálját és kísérletező kedvét;

68.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok el tudnának indítani ilyen oktatási programokat, amelyek fellendítenék a fiatalok vállalkozó kedvét a régióspecifikus gazdasági ágazatokban, előmozdítva nemcsak az adott ágazat, hanem az egész régió fejlődését;

69.

hangsúlyozza a kezdő és jövendőbeli vállalkozók közötti párbeszéd jelentőségét. Ezt a párbeszédet támogatja az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” elnevezésű európai program is;

70.

rámutat, hogy néhány EER-címmel rendelkező régió komoly szerepet vállalt ebben a programban, és az érintett vállalkozók számára igen sokat ígérőek az eredmények. A program a jövőbeli vállalkozóknak kínál képzést már működő kkv-kban, de az ott dolgozó, tapasztalt vállalkozók is jól járnak a fiatal, motivált (leendő) vállalkozókkal, akik friss szemmel látják a mindennapi feladatokat (termelés vagy meglévő eljárások). Ez sok lehetőséget kínál az ilyen cserekapcsolatokban részt vevő vállalkozások innovációs kapacitásának növelésére;

71.

kiemelten fontosnak tartja, hogy a hagyományos vállalkozástípusok értékes alternatívájaként továbbra is támogassák a szociális vállalkozói tevékenységet mind a nyereségorientált, mind pedig a nonprofit ágazatban. A szociális vállalkozás igen hasznos üzleti tevékenység lehet – különösen most, amikor az elhúzódó pénzügyi és gazdasági válság fenntarthatóbb vállalkozói tevékenységet tesz szükségessé;

72.

szükségesnek tartja, hogy a vállalatok és a jövőbeli vállalkozók figyelmét határozottabban felhívják az egységes piac nyújtotta lehetőségekre;

73.

arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy számolják fel a vállalkozásokat továbbra is gátló – a cselekvési terv 2. pillérének keretében megnevezett – akadályokat, és úgy véli, hogy a társadalombiztosítási rendszereknek nem szabad hátrányosan megkülönböztetnük a vállalkozókat és az önfoglalkoztatókat;

74.

megállapítja, hogy a vállalkozásbarát környezet megteremtése érdekében a hatóságoknak be kell befektetniük a minőségi infrastruktúrákba a közlekedés és a digitális technológia területén, és ehhez szükségük van az Európai Unió támogatására;

75.

tudatában van mindenekelőtt annak, hogy az elkövetkező években az EU-ban több százezer idős vállalkozó kerül válaszút elé: átadja üzletét a következő nemzedéknek, vagy felszámolja azt. Ezért vállalatutódlási stratégiákat kell majd érvényesíteni, és fel kell hívni a figyelmet erre a kérdésre. Ezzel kapcsolatban a Régiók Bizottsága megismétli a regionális célú állami támogatásokról szóló véleményében megfogalmazott kérését (4), hogy a regionális célú állami támogatásokról szóló iránymutatások tegyék támogathatóvá a tevékenység újraindítását;

76.

egyetért azzal, hogy egyszerűsíteni kell a csődeljárásokat, hogy a vállalkozók második esélyt kaphassanak;

77.

fontosnak tartja a vállalkozások indulásával, bővítésével vagy letelepedésével kapcsolatos bürokrácia fokozatos megszüntetését;

78.

támogatja azt az elképzelést, hogy konkrét célcsoportokban ösztönözzék a vállalkozói tevékenységet, figyelembe véve az adott környezetben felmerülő specifikus problémákat;

79.

hangsúlyozza, hogy az idős vállalkozók meghatározó szerepet játszanak az EU gazdaságában, és szerepük – tekintettel a megfigyelhető demográfiai folyamatokra – alighanem egyre fontosabb lesz;

80.

méltányolja, hogy a cselekvési terv az Unión belül értékes vállalkozói erőforrásnak tekinti az időseket, és ennek megfelelően foglalkozik szerepükkel, ami potenciális szinergiákra ad lehetőséget az 50 év felettiek gazdasági aktivitásának fokozását célzó szociális politikákkal;

81.

kiemeli, hogy sokéves munkatapasztalatuknak köszönhetően az idős munkavállalók értékes ismeretekkel rendelkeznek, és így a vállalkozók új nemzedéke számára fontos segítséget jelenthetnek a cégalapításban vagy ezek kiépítésében;

82.

osztja azt a nézetet, hogy a vállalkozásokat helyi és regionális szinten támogató szervezeteknek pontosabban ki kell dolgozniuk olyan munkamodelleket, amelyek lehetővé teszik, hogy az idősek – saját döntésük függvényében – aktívak maradjanak, és amelyek (mentorprogramok révén) előmozdítják mind a diákok, mind pedig a kezdő vállalkozók foglalkoztathatóságát;

83.

ezzel kapcsolatban ajánlja a „tevékeny időskor attitűd” ösztönzését a társadalomban. A tevékeny időskor nemcsak a közvetlenül érintetteknek kedvez, de a növekedés és az innováció forrása is lehet. Helyi és regionális szinten a döntéshozók tovább vizsgálhatnák és népszerűsíthetnék az ezüstgazdaság által kínált „arany lehetőségeket”. Ezzel párhuzamosan szükség van a hozzáállás megváltoztatására is, hogy új, az életkort szem előtt tartó politikákra térhessünk át;

84.

kiemeli, hogy néhány európai régióban már kijelöltek konkrét csoportokat arra, hogy növeljék körükben a vállalkozói potenciált, és arra biztatja a többi régiót, hogy használják fel a szerzett tapasztalatokat. E tekintetben példamutatónak számít többek között a Puglia régióban megvalósított Principi Attivi program;

85.

osztja azt a nézetet, hogy a környezetbarát gazdaság komoly innovációs potenciált rejt magában, amelyet az európai kkv-knak érdemes jobban kiaknázniuk;

86.

utal arra, hogy az üzleti inkubátorok, klaszterkezdeményezések és klaszterek fontos támogató szerepet játszhatnak a tudományos szakismeretek gördülékenyebb átadásában és a gyakorlati értékű tudás reálgazdaság számára történő elterjesztésében, illetve a regionális gazdaságok versenyerejének és érdekképviseletének megerősítésében. Ösztönzi a tudományos ismeretek forgalmazását;

87.

kiemeli, hogy számos EER-régióban ígéretes példákat lehet találni arra, hogy a klaszterkezdeményezések és az új vállalkozókat segítő inkubátorközpontok növekedési potenciállal rendelkező új termékekhez és szolgáltatásokhoz vezetnek. Néhány példa: az Eco World Styria (Stájerország, 2013-as EER-régió), a Golm Science Park Brandenburg (Brandenburg, 2011-es EER-régió) vagy a Science Park és inkubátor (Murcia, 2011-es EER-régió);

88.

üdvözli az európai vállalkozási hálózat (Enterprise Europe Network) megerősítését és a „piaci hozzáférés javításának” – a hálózat által támogatott – specifikus céljára elkülönített keret növelését;

89.

szorgalmazza, hogy az európai vállalkozási hálózatban minden érintett regionális szereplő képviseltesse magát, hogy az összes különféle kkv-típust el lehessen érni és szorosabb kapcsolatokat lehessen építeni.