27.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/38

—

meggyőződése, hogy a kisteljesítményű energiatermelőknek könnyen hozzá kell tudni férniük az energiahálózatokhoz/az intelligens hálózatokhoz. Megbízható szabályok kidolgozására van szükség, amelyek arra bátorítják a háztartásokat és a kistermelőket, hogy fektessenek be a kisléptékű helyi energiatermelésbe, az említett új szolgáltatók hálózati hozzáférésének érdekében;

—

kétségei vannak afelől, hogy a javasolt európai bizottsági intézkedések elegendő mértékben javítják-e a fogyasztók pozícióját, és megfelelők-e az energiaszegénység elleni küzdelem céljaira, és kéri, hogy külön hangsúlyt fektessenek a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók védelmére. Ebben az összefüggésben figyelmet kell fordítani az energiafogyasztók és az óriásvállalatok közötti aszimmetriára;

—

kéri a hatóságokat, hogy foglalkozzanak a megfelelő piaci beruházások ösztönzésének kérdésével a termelési, szállítási, tárolási és a kereslet/kínálat kiegyensúlyozására irányuló eszközök terén, és azt ajánlja, hogy a meglévő programok (EEGP, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az EU kohéziós politikája, TEN-T program, Horizont 2020) mellett új finanszírozási eszközöket keressenek az infrastruktúrák megvalósításához;

—

határozottan egyetért azzal, hogy a meglévő hálózatokat korszerűsíteni, az intelligens hálózatokat pedig fejleszteni kell, és támogatja az utóbbival kapcsolatos európai, nemzeti és regionális szintű együttműködést, valamint az intelligens hálózatokra vonatkozó európai szabványok kidolgozását;

—

hangsúlyozza az átláthatóságot, valamint a polgároknak és a településeknek a hálózat tervezésében, fejlesztésében és megvalósításában való részvételét.

Előadó

P.G. Piet DE VEY MESTDAGH (NL/ALDE), Groningen tartomány végrehajtó tanácsának tagja

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A belső energiapiac működőképessé tételéről

COM(2012) 663 final

1.

megállapítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak az EU energiapiacán, és kiemeli a belső energiapiac megvalósítása és a tagállamok közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében tett hozzájárulásukat. Ezenfelül a helyi és regionális önkormányzatok, melyek a polgárokhoz legközelebb álló kormányzati szintet képviselik, és így széles körű kommunikációs lehetőségeket biztosítanak, közvetlen tapasztalattal rendelkeznek az EU energiapiacain a versenyképesség, az átláthatóság és az energiaágazat általános szabályozásának vonatkozásában fennálló problémákat illetően;

2.

határozottan támogatja a teljes belső energiapiac megvalósítását, ami lehetővé teszi a régiók számára, hogy regionális erősségeikre összpontosítsanak, és ennek során egy olyan régióspecifikus, decentralizált és megújuló energiaágazatot alakítsanak ki, amelyből a helyi és regionális tudásinfrastruktúra, a gazdaság és a munkaerőpiac egyaránt profitál majd. Az RB javasolja, hogy stratégiát dolgozzanak ki a regionális klaszterek (szakosodás) és partnerségek létrehozása érdekében, továbbá amellett száll síkra, hogy az élenjáró régiók – amelyek szakértelemmel rendelkeznek többek között az innovációs rendszerek, a működő megújuló energiapiacok, az intelligens hálózati rendszerek kiépítése terén – nagyobb szerepet kaphassanak azoknak a hézagoknak a betöltésében, amelyek jelenleg léteznek Európa energiarendszerében;

3.

regionális energiatervek kidolgozását sürgeti, amelyek projekteket foglalnak magukban az energia termelését, szállítását, tárolását és elosztását, a szükséges infrastruktúra megvalósítását, valamint az energiahatékonyság és –megtakarítás javítására irányuló regionális rendszereket illetően, ahogyan ezt az RB a harmadik intézkedéscsomagról szóló véleményében is támogatja (CdR 21/2008 fin). Ezeket a helyi és regionális önkormányzatok szintjén vagy akár több régiót átfogóan kidolgozható és több, akár szomszédos országokbeli régió bevonásával is megvalósítható régióspecifikus energiaterveket megfelelően össze kell hangolni és integrálni kell, mind nemzeti, mind pedig közösségi szinten;

4.

támogatja a 3. energiacsomag aktívabb érvényre juttatását és a jogsértési eljárások megkezdését, valamint hangsúlyozza a versenyszabályok szigorú érvényesítésének szükségességét, hogy valamennyi piaci szereplő számára – ideértve az újonnan piacra lépő szereplőket is – egyenlő versenyfeltételeket biztosíthassanak. A még mindig csupán egy szolgáltatóval rendelkező tagállamok számára kötelezővé kellene tenni a piacra lépés előtt álló akadályok megszüntetését, és segíteni kellene őket a (határokon átnyúló) infrastruktúra kiépítésében, hogy a fogyasztók az egész EU-ban szabadon választhassák meg szolgáltatóikat. A termelés és az ár liberalizációja hatékony európai szintű koordinációval párosulva elősegítheti, hogy méltányos egyensúly teremtődjön az európai régiók erőforrásai között, illetve stabilizálódjanak és javuljanak az európai energiaágazat keretfeltételei, továbbá támogathatja a fenntartható energiaellátást és biztosíthatja, hogy az energetikai átállás költségei ne növekedjenek;

5.

hangsúlyozza annak alapvető fontosságát, hogy az EU egészében tiszteletben tartsák az átviteli hálózatok, a termelés és a szállítás elkülönítésére vonatkozó megállapodásokat, ideértve az energiaszabályozók függetlenségére vonatkozó megállapodásokat és a fogyasztóvédelmi követelményeket. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) szerepének támogatását és továbbfejlesztését prioritásként kell kezelni, különösen ami a nemzeti szabályozási határozatok vizsgálatára és a viták rendezésére vonatkozó kapacitását illeti;

6.

teljes mértékben támogatja a decentralizáltabb és versenyképesebb piaci modellek létrehozására irányuló, egyenlő versenyfeltételek megteremtését biztosító intézkedéseket, mivel ezek nagyobb lehetőségeket teremtenek a helyi energiatermelők és a háttéripar számára, hangsúlyozza azonban, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosításához a szükséges hálózati infrastruktúra rendelkezésre bocsátása is hozzátartozik, lehetővé téve, hogy a külső, köztük a szigeti régiók is profitálhassanak az említett lehetőségekből. Ezért a belső energiapiac megvalósításához alapvetően szükség van az infrastruktúra fejlesztésére – még az elszigeteltebb régiók irányába is –, valamint a nemzetközi és szigeti összeköttetésekkel és szállítási kapacitással kapcsolatos regionális munkára;

7.

az RB megállapítja, hogy a tagállamok között az adók és illetékek terén megfigyelhető következetlenségek ártanak az elektromosenergia-piac versenyképességének, és emellett a gazdaság egyéb területeire is bizonyíthatóan negatívan hatnak. Ez hátrányos következményekkel jár mind a fogyasztók, mind pedig az energiaigényes ágazatok számára, amelyek földrajzi helyzetüktől függően jelentős versenyképességi előnyökre tesznek szert, illetve hátrányokat szenvednek. Az egyenlő versenyfeltételek csak akkor valósulnak meg, ha fokozatosan megszüntetik a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia közvetlen és/vagy rejtett támogatását;

8.

hangsúlyozza, hogy az energiapolitika középpontjába a fogyasztót kell állítani, ahogyan azt az RB „A villamos energia és a földgáz európai piacai: harmadik intézkedéscsomag” című véleményében is megállapítja (CdR 21/2008 fin). A fogyasztóknak központi, lényegi szerepet kell kapniuk, és végül – egyénként, illetve csoportok, szövetkezetek vagy szervezetek részeként – közvetlen hozzáférést kell biztosítani számukra az energiapiachoz, történjen ez különböző termelőktől származó különféle energiaforrások révén, vagy akár közvetlenül az azonnali piachoz való hozzáférésen keresztül;

9.

meggyőződése, hogy előtérbe kell helyezni az energiával kapcsolatos felvilágosítást, tájékoztatást és átláthatóságot, hogy a fogyasztók a legjobb döntéseket hozhassák (a fenntarthatóság, ár-érték arány és energiahatékonyság tekintetében), és a legmegfelelőbb szolgáltatókat választhassák, valamint a fogyasztók számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni az azokra a lehetőségekre vonatkozó információkat, amelyeket a belső energiapiac és az új technológiák kínálnak az energiaszámlák csökkentése érdekében. A fogyasztók figyelmét továbbá fel kellene hívni az energiafogyasztás ellenőrzésének módjaira, illetve az energiatakarékosság, energiahatékonyság javításának és a kisteljesítményű energiatermelés lehetőségeire. Az RB ezért azt ajánlja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy indítsanak fogyasztóbarát tájékoztató kampányokat, amelyekben a helyi és regionális önkormányzatoknak és más fontos regionális civil szervezeteknek tevékeny szerepet kellene vállalniuk;

10.

úgy véli, hogy a javasolt, energiaszolgáltatókkal és -árakkal kapcsolatos tájékoztató kampányok mellett az energiatermelést és -fogyasztást technikai szempontból megalapozottan, intelligensen, valós időben mérő rendszereknek, valamint az elosztóhálózatoknak az üzembe helyezése kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a fogyasztók a döntéshozatal szempontjából lényeges információkhoz jussanak, lehetővé téve, hogy jobban tudatában legyenek az energiaáraknak, az energiafogyasztásnak (szokásoknak), valamint a fogyasztás és az energia ára közötti kapcsolatnak. Ez végső soron ösztönzi az energia jobban átgondolt és fenntartható felhasználását, megteremti az intelligens (háztartási) elektromos készülékek használatának feltételeit és így energia-megtakarításokhoz vezet majd. Az RB azt javasolja az Európa Bizottságnak, hogy folytassa tovább az intelligens mérőrendszereket ösztönző, korábbi közleményeiben kifejtett politikáját. Ennek a politikának olyan elosztóhálózatok üzembe helyezéséhez kellene vezetnie, amelyek képesek a fogyasztások és a rugalmas tárolási, termelési és fogyasztási kapacitások kezelésére, illetve az ezek közötti kommunikációra. Fontos, hogy ennek során vegyék figyelembe a pontosságra, a bizalmas adatokra, a magánélet védelmére és a visszaélésekre vonatkozó szempontokat, és egyidejűleg szabványokat is dolgozzanak ki;

11.

kétségei vannak afelől, hogy a javasolt európai bizottsági intézkedések elegendő mértékben javítják-e a fogyasztók pozícióját, és megfelelők-e az energiaszegénység elleni küzdelem céljaira, és kéri, hogy külön hangsúlyt helyezzenek a fogyasztók védelmére. Ebben az összefüggésben figyelmet kell fordítani az energiafogyasztók és az óriásvállalatok közötti aszimmetriára, különben a piac egy nehezen reagáló kapcsolódási felület marad, amely gátolja a fogyasztók és a politikaalakítók/szabályozók közötti visszajelzéseket. Az Európai Energiaipari Szabályozók Tanácsának (CEER) segítségével közkinccsé kellene tenni az olyan fontos, fogyasztókkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó, helyi és regionális szintű bevált gyakorlatokat, mint az információhoz való hozzáférés, az árak összehasonlításának lehetőségei, a számlák áttekinthetősége, valamint a védelemre szoruló fogyasztók különleges helyzete;

12.

szorgalmazza, hogy a jelenleginél fejlettebb mechanizmusokat vezessenek be az energiahatékonyság javításának ösztönzésére,valamint, hogy az energiatakarékosság jegyében támogassák a hagyományos és modern technológiai rendszereket és az energetikai szolgáltatásokat. Az energiaszegénység elleni küzdelem érdekében a szociálisan kiszolgáltatott és sérülékeny csoportok számára az elektromos áram kedvezményes árszabási mechanizmusait vagy az egyes szolgáltatók meghirdetett árainak csökkentését (szociális rezsiköltség) kell alkalmazni. Ezzel egy időben a regionális és helyi szintnek különösen ügyelnie kell arra, hogy a fenti csoportokba tartozó háztartások hozzáférjenek a kifejezetten számukra kialakított energetikai korszerűsítési programokhoz. A többi fogyasztó számára az egységes árszabást kell alkalmazni, és kerülni kell a progresszív árszabást, mivel az, túlzottan elterjedve, gyakran fékezi más pozitív intézkedések alkalmazását, pl. a hőszivattyúk kiegészítő fűtésként való használatát, hogy csak erre a példára szorítkozzunk. Végezetül pedig regionális és helyi szinten tájékoztató kampányokra van szükség az energiahatékonyság javítása érdekében felhasználható módszerekről és a felhasználásukból adódó objektív előnyökről.

13.

hangsúlyozza a tagállamok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok jelentőségét a például szövetkezetek formájában, kisteljesítményű energiatermelésben, az intelligens hálózatok fejlesztésében és a keresletoldali részvételben megnyilvánuló, helyi szintű energiamegoldások szempontjából, mivel ezek a kezdeményezések egyre fontosabb pillért jelentenek az EU energiapiacainak megújításához. Az RB támogatja ezt az integrált megközelítést, nemcsak a tudatosabb fogyasztás előmozdítása érdekében, hanem abból a célból is, hogy ösztönözze a kisteljesítményű energiatermelést, az intelligens hálózatok fejlesztését és az erős keresletoldali reagálást az elosztóhálózatokban;

14.

elismeri, hogy egyre több fogyasztó inkább saját energiatermelésébe fektet be, mintsem hogy függjön másoktól (a termeléshez hozzájáruló fogyasztók, vagyis olyan energiafogyasztók, akik saját használatra is termelnek energiát). A fogyasztói tudatosság és a fenntarthatóság szempontjából ez pozitív fejlemény. A kisvállalkozások és kisebb volumenű kezdeményezések (háztartások, helyi közösségek, körzetek, regionális szövetkezetek) egyre fontosabb szerepet kapnak majd a helyi/regionális energiaellátásban, pozitív hatást gyakorolva a helyi/regionális gazdaságra és munkaerőpiacra. Ezért fontos, hogy a kisteljesítményű energiatermelők könnyen hozzáférjenek az energiahálózatokhoz. Olyan, megbízható szabályok kidolgozására van szükség az említett új szolgáltatók hálózati hozzáférésének tekintetében, amelyek arra ösztönzik a háztartásokat és a kistermelőket, hogy ruházzanak be a mikro-energiatermelésbe. Az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a kisteljesítményű energiatermelés növekvő jelentőségére és specifikus követelményeire, valamint e folyamat előmozdítása érdekében a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzésére helyi és regionális szinten;

15.

hangsúlyozza, hogy a fogyasztók jogainak erősítése és a kisteljesítményű energiatermelés növekvő jelentősége nemcsak az intelligens mérőrendszerek kiépítésének ösztönzését teszi szükségessé, hanem az EU intelligens hálózatokra vonatkozó koncepciójának felülvizsgálatát is. Míg az Európai Bizottság azt várja egy „zökkenőmentesen működő és intelligens hálózattól”, hogy hozzájáruljon a belső energiapiac versenyéhez, nem tesz külön említést a kisteljesítményű energiatermelés növekvő jelentőségéről és az energiafogyasztók potenciális szerepéről, amelyet termelőként vagy a kisméretű energiatárolók ösztönzőiként játszhatnának. Az RB ezért úgy véli, hogy felül kell vizsgálni az intelligens hálózatok koncepcióját, és tudás- és innovációcserére van szükség a kisteljesítményű energiatermelés hatékony támogatásához;

16.

rámutat arra, hogy a nagykereskedelmi energiapiacok adják azokat az árjelzéseket, amelyek befolyásolják a termelők és fogyasztók választásait, valamint a termelő létesítményekbe és az átviteli infrastruktúrába való beruházásokat illető döntéseket. Ezeknek a jelzéseknek az energiakínálat és -kereslet valódi helyzetét kellene tükrözniük. A nagykereskedelmi piacok jobb átláthatósága csökkenti a piacok manipulálásának és az árjelzések torzításának kockázatát. Az RB ezért hangsúlyozza, hogy a REMIT szabályozás alkalmazását kulcsfontosságú intézkedésnek tartja ahhoz, hogy az energiapiac hiányosságait egy, az EU egészére kiterjedő keretben orvosolják;

17.

úgy véli, hogy az európai energiapiac hatékony működése érdekében alapvető fontosságú, hogy hálózati szabályzatokat dolgozzanak ki, megoldják az európai kiegyenlítő piacok hálózati szabályzatával összefüggő, tisztázatlan szabályozási kérdéseket, és egy együttműködésre vonatkozó kezdeményezést hívjanak életre a felmerülő szabályozási és műszaki problémák megoldására. Az RB támogatja ezeket az intézkedéseket, és úgy véli, hogy – figyelembe véve a fejlettségi szint regionális eltéréseit is – az Európai Bizottságnak folyamatosan ellenőriznie kellene az európai hálózati szabályzatok végrehajtását, nemcsak a gyors és hatékony megvalósítás érdekében, hanem biztosítandó a szabályzatok funkcionalitását és piaci hatékonyságát is;

18.

egyetért az Európai Bizottsággal egy összehangolt európai rendszer potenciálját illetően. A szabályzatok kidolgozása közben egyértelművé vált, hogy nagyobb összhangra van szükség az uniós és tagállami szinten kidolgozott előírásokkal. Ebben a tekintetben az RB osztja az ACER álláspontját, hogy a hálózati szabályzatok esetében továbbra is a nemzeti energiahálózatok hatékonyabb összekapcsolására kell összpontosítani;

19.

meg van győződve a földgázban rejlő lehetőségekről, különösen a kiegyenlítő és tartalékkapacitások tekintetében, azonban osztja az Európai Bizottság arra vonatkozó aggályait, hogy Európa régiói között különbségek mutatkoznak a rendelkezésre álló földgáz-infrastruktúrát illetően. A (cseppfolyós) gáz szállítására és tárolására szolgáló létesítmények valamennyi európai régióra való kiterjesztése, valamint a földgáz- és villamosenergia-hálózatok integrációja megkönnyítené a belső energiapiac megvalósítását. Az RB ezért egyetért az Európai Bizottsággal és az ACER-rel abban, hogy a regionális kezdeményezéseknek segíteniük kell a földgázelosztó központok és villamosenergia-tőzsdék létrehozásában, arra törekedve, hogy a villamos energia tekintetében a teljes piac-összekapcsolás az EU minden területére kiterjedően megvalósuljon. Ezért fejleszteni kell az elektromos és földgázalapú összeköttetéseket a külső és szigeti régiókkal. „Power-to-gas” és „gas-to-power” technológiára irányuló kísérleti projekteket kellene kidolgozni helyi/regionális szinten, az eredményeket pedig eljuttatni az érintetteknek.

20.

meggyőződése, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzés követése hozzájárul majd a belső villamosenergia-piac megvalósításához, de elismeri, hogy a kizárólag áralapú liberalizáció nem feltétlenül vezet az EU energiarendszerének szénmentesítéséhez. Egy integrált belső villamosenergia-piac azonban kisebb áringadozást eredményez az egyes regionális piacokon, ami lehetővé teszi a megújuló energiaforrások hatékonyabb hasznosítását és hálózatba kapcsolását. Az energiaberuházások során ideális esetben a megújuló energiaforrásokat kellene előnyben részesíteni. Mivel azonban egyelőre nincs meg az összhang az egyes tagállamok megújuló energiával kapcsolatos határozatai között, az RB közös európai stratégiát szorgalmaz mind a piaci alapú, mind pedig a szabályozási mechanizmusok kialakításához, a „Megújuló energia” témakörében készített RB-véleményben (CdR 2182/2012 fin) hangoztatott álláspontjának megfelelően;

21.

javasolja, hogy az egyre növekvő arányú szél- és napenergia integrációjának megkönnyítése, valamint a kereslet és a kínálat közötti stabil egyensúly garantálása érdekében világos szabályozási keret határozza meg a különböző szereplők szerepét, illetve tegye lehetővé az energiapiacon megfelelő árjelzések nyújtására képes piaci alapú megoldások keresését. A keresleti oldalon a világos árjelzések energia-megtakarítást eredményeznek, a kínálati oldalon pedig biztosítják a szükséges rugalmasságot. Ez egy hatékony európai uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszert is magában foglal, amely biztosítja a megfelelő ösztönzőket a megújuló energiaforrásokba és a rugalmasságba való beruházásokhoz. Az RB, annak biztosítása érdekében, hogy az európai kereskedelmi rendszer elegendő ösztönzést nyújtson az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésébe való beruházáshoz, szerkezeti megoldást szorgalmaz a kibocsátási egységek túlkínálatának sürgető problémájára;

22.

sajnálja, hogy az uniós szintű koordináció hiánya és a nemzeti támogatási rendszerek és a termelőkapacitások díjazásával kapcsolatos különböző, egymással gyakran nem kompatibilis mechanizmusok miatt a „szabályozási arbitrázs” kulcsfontosságú tényezővé válik az erőművekbe való beruházásokkal kapcsolatos döntések terén Európában. Az RB hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztését nem lehet elkülönítve szemlélni, és nem szabad megakadályoznia az energiapiac működését. Fontos, hogy az állami támogatási rendszerek a tagállamokban egyértelműen célirányosak, kiszámíthatók, korlátozott hatályúak a kitűzött célokhoz igazodóak és arányosak legyenek, valamint a fokozatos megszüntetésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazzanak a támogatott termelési típus gazdasági életképességében való változások tükrözése érdekében. Minden támogatási intézkedést a belső piaccal és a vonatkozó uniós állami támogatási szabályokkal összhangban kell végrehajtani. A hatóságoknak – különösen a határrégiókban – az új ösztönző intézkedések végrehajtását megelőzően maradéktalanul figyelembe kell venniük, hogy a szomszédos régiók/országok villamosenergia-rendszerét hogyan érintik a tervezett döntések. Az RB támogatja az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy iránymutatást adjon ki a megújuló energiaforrások támogatási rendszereinek legjobb gyakorlataira vonatkozóan;

23.

támogatja az Európai Bizottság arra vonatkozó kezdeményezéseit, hogy egységes, okosabb energiaadózást teremtsen Európában, mivel a helyi és nemzeti energiaadózás jelenleg meglehetősen eltérő az EU-ban. Egy összehangoltabb adózási keret, mely a megújuló és a fosszilis energiaforrások adóterhét objektív alapon szervezi meg, figyelembe véve az energiatartalmat és a szén-dioxid-kibocsátást minden egyes termék esetében, hozzájárulna a 20-20-20-as célok megvalósításához, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, továbbá a 2050-re szóló útiterv céljainak eléréséhez. Ennek keretében meg kell állapodni a liberalizált összeurópai átviteli és elosztórendszerben a régió- és országhatárokon átnyúlóan történő energiatermelésből és -fogyasztásból eredő szén-dioxid-kibocsátási jogosultságok elosztásának méltányos módszeréről is;

24.

kiemeli a megújuló energiaforrások használatán túlmenően az energiahatékonyság és a megtakarítás fontosságát. A helyi és regionális szintű város- és területrendezés, valamint az energiahatékonysági intézkedések és a helyi és regionális hatóságok által az energiahatékony lakások és épületek előmozdítására való ösztönzés hozzájárul majd az energiatakarékossághoz, és ösztönözni fogja a helyi szintű energiamegoldásokat, például a kapcsolt energiatermelést. Az RB javasolja, hogy állandó figyelmet fordítsanak erre a politikára, és aknázzák ki a helyi és regionális szinten alkalmazott legjobb gyakorlatokat az ezzel kapcsolatos európai és nemzeti politikák megerősítése érdekében;

25.

hangsúlyozza, hogy a túl korán bevezetett és rosszul tervezett kapacitás-szabályozási mechanizmusok a belső piac széttöredezettségéhez vezethetnek és akadályozhatják a beruházásokat. Az RB kétségeinek ad hangot egy sor tagállam kapacitás-szabályozási mechanizmusaival kapcsolatban, amelyek a villamosenergia-termelők támogatását célozzák termelési kapacitásuk megtartásában, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre akkor is, ha a villamos energia különböző forrásai, így például a szél- és napenergia nem elérhetők. Ezzel szemben az energiatöbbletet (pl. a szélenergiából) nem kellene az erre vonatkozó intézkedések előzetes egyeztetése nélkül szomszédos országok hálózatain keresztül átvezetni, mivel ez torzíthatja az energiapiacot azokban az országokban (ún. hurokáramlások). Más esetekben az egyik területen keletkező többlet éppenséggel segíthet egy másik területen fennálló hiány pótlásában. Az RB egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság politikája határokon átnyúló megoldásokra törekszik. Mielőtt bármilyen regionális vagy nemzeti intézkedés születne, megfelelő elemzések segítségével meg kell győződni arról, hogy probléma van a kapacitással és nincsenek alternatív megoldások, illetve, hogy a javasolt intézkedések figyelembe veszik-e a határokon átnyúló hatásokat. Az ellátás biztonságához elengedhetetlen a koordinált megközelítés;

26.

úgy véli, hogy a jövőbeni európai energiapiacot többé nem csupán a kínálatnak kellene meghatároznia, hanem a kereslet ellenőrzésének is, különös tekintettel a csúcsfogyasztási időszakokra. A szereplőknek törekedniük kell az ipari és a lakossági fogyasztás csökkentésére, és megfelelő feltételeket kell teremteniük ahhoz, hogy ki lehessen használni az intelligens hálózatok és az intelligens fogyasztásmérők új funkcionalitását. Az RB ezért támogatja, hogy európai szinten koordinált kapacitás-szabályozási mechanizmusokat alakítsanak ki, amelyek képesek lesznek elsimítani az energiafogyasztási csúcsokat, biztosítani az európai villamosenergia-rendszer működését (különösen a fogyasztási csúcsok idején) és ösztönzőleg hatni a villamosenergia-fogyasztás csökkentésére;

27.

meggyőződése, hogy az európai infrastruktúra átfogó elképzelésének kialakítása során az elosztórendszer-üzemeltetők infrastruktúra-fejlesztését ugyanolyan mértékben kell figyelembe venni, mint a rendszerüzemeltetőkét. Az elosztási infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a 2020-as célkitűzések eléréséhez, és égetően fontos a megújuló energiaforrások intelligens hálózatba kapcsolásához, illetve a decentralizált energetikai termékek rendszerbe integrálásához. Ez a törekvés nem lehet sikeres, ha az infrastruktúra-tervezés megáll az átviteli szinten;

28.

megállapítja, hogy mivel az energiapiac egyre nemzetközibb, a kapcsolódások, háttér-kapacitási és tároló létesítmények, illetve infrastruktúrák elengedhetetlenek a belső energiapiac megvalósításához. Az RB ezért támogatja az európai infrastruktúrára vonatkozó csomagról szóló, 2012. november 27-én született megállapodást, de a nagyszabású (nemzetközi) beruházások mellett regionális, sőt helyi hálózatokba, illetve teljesen vagy félig elszigetelt szigeti rendszerek összekapcsolásába való beruházásokat is sürget, mivel az energia-előállítás egyre inkább helyi/regionális szinten zajlik;

29.

kéri a hatóságokat, hogy foglalkozzanak a megfelelő piaci beruházások ösztönzésének kérdésével a termelési, szállítási, tárolási és a kereslet/kínálat kiegyensúlyozására irányuló eszközök terén, és azt ajánlja, hogy a meglévő programok (EEGP, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az EU kohéziós politikája, TEN-T program, Horizont 2020) mellett új finanszírozási eszközöket keressenek az infrastruktúrák megvalósításához. Magán- és közszféra közötti partnerségek, magánforrások mozgósítása, innovatív finanszírozási megállapodások, illetve fiskális intézkedések egyaránt szerepelhetnek a további pénzügyi források előteremtésének lehetséges módjai között. A magánberuházások forgalmának lehetővé tétele érdekében nagyobb bizonyosságra van szükség azzal kapcsolatban, hogy mely beruházások nyereségesek hosszú távon. Az RB ezért felhívja a figyelmet a (hosszú távú) európai energia-beruházási menetrend jelentőségére. Folytatni kell a helyi/regionális önkormányzatok egyszerűsített hozzáférését az Európai Beruházási Bank (EBB) által a fenntartható energiával kapcsolatos projektek számára biztosított finanszírozáshoz. Emellett a szabályozóknak be kell tudniuk építeni az infrastruktúra-javításokat és a háttér-kapacitási és tárolási eszközök megvalósítását az energiatarifákba;

30.

megítélése szerint az engedélyezési eljárások egyszerűsítése az EU-ban, illetve a határokon átnyúló projektekhez kötődő költségek jobb felosztása hozzájárul majd az infrastrukturális hálózatok fejlesztéséhez és a beruházások megvalósításához. Emellett lökést adhat az ellátásbiztonság megerősítéséhez az EU-ban, illetve a megújuló energiaforrások integrálásához is az energiaszállítási lehetőségek fejlesztése által. A helyi és regionális hatóságoknak fontos szerepet kellene játszaniuk e tekintetben a tervezési eljárások egyszerűsítésével és az energiainfrastruktúra helyi és regionális tervekbe való integrálásával;

31.

úgy véli, hogy az energiahálózatnak és kibővítésének – amelyre az egész Unió környezete és fogyasztói érdekében kerül sor – költségeit szolidáris módon kell felosztani, nem pedig egyoldalúan azt a tagállamot terhelve, ahol a hálózat kiépítése történik. Az RB ezért támogatja az energiainfrastruktúra-csomaghoz tartozó rendeletben szereplő erőteljes költségelosztási mechanizmusok további kidolgozását és megvalósítását, valamint azokat a tevékenységeket, amelyeket a felügyelő szervek, az ACER és az ENTSOG jelenleg végeznek az intézkedések további kidolgozása érdekében;

32.

határozottan egyetért azzal, hogy a meglévő hálózatokat minél előbb korszerűsíteni, az intelligens hálózatokat pedig fejleszteni kell, és támogatja az utóbbival kapcsolatos európai, nemzeti és regionális szintű együttműködést, valamint az intelligens hálózatokra vonatkozó európai szabványok kidolgozását. A hálózatok korszerűsítésére vonatkozó nemzeti és regionális cselekvési tervek szükséges kiegészítő elemei a meglévő terveknek. E célból kutatási és fejlesztési programoknak (keretprogram, „Intelligens energia – Európa” program) kellene segíteniük az ágazatot. Főként helyi és/vagy regionális szintű kísérleti projektek szemléltethetnék az intelligens hálózatok lehetőségeit, illetve segíthetnék azok kiépítését Európa-szerte. Az RB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt a helyi és regionális önkormányzatokkal az intelligens hálózatok kiépítésére vonatkozó cselekvési tervek elkészítésében;

33.

hangsúlyozza, hogy a hálózat intelligens hálózatokká való átalakításához finanszírozási forrásokra van szükség az új infrastruktúra létrehozására irányuló beruházásokon túl is. Meg kell vizsgálni, hogy a szabályozóknak lehetővé kellene-e tenniük, hogy az üzemeltetők ezt a pénzügyi kötelezettséget beépítsék díjszabási struktúrájukba, ami jelenleg nem megengedett. Ezen túlmenően az RB kéri, hogy a szállítási és elosztási hálózatokhoz való hozzáférés tarifáinak és költségeinek a szabályozó hatóságok által kidolgozott összehasonlítási módszerei ne csak a mennyiségi (költségek), hanem a minőségi (pl. a hálózatok minőségével kapcsolatos megbízhatósági kritériumok) szempontokat is vegyék figyelembe, hogy a hálózatok minőségének jelenlegi színvonala fennmaradjon;

34.

megítélése szerint a hálózatok mielőbbi korszerűsítése és intelligenssé tétele szempontjából döntő fontosságú, hogy a szabályozási keret méltányos megtérülés révén ösztönözze a szükséges beruházásokat, és haladéktalanul biztosítsa a szerepek és a felelősségi körök világos meghatározását. Mivel a hálózatüzemeltető társaságoknak stabil, kiszámítható, támogató és hosszú távú szabályozási keretre van szükségük, amely ösztönzi és megkönnyíti majd a szükséges újításokat, hosszú távra tekintő jövőképet kell kialakítanunk.

35.

hangsúlyozza, hogy az átláthatóság, valamint a polgároknak és a településeknek a hálózat tervezésében, fejlesztésében és ezek megvalósításában való részvétele a társadalmi elfogadottság alapvető feltétele. A hálózattervezési folyamatot újra kell gondolni, hogy az energiahatékonyság, a megújuló energiák és a keresletszabályozás által fémjelzett új korban is megállja a helyét, és biztosított legyen a rendszer maximális rugalmassága és ellenálló képessége. Egyetért azzal, hogy a hálózattervezési folyamatnak inkluzívnak, átláthatónak és demokratikusnak kell lennie;