This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0541
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL AND THE COURT OF AUDITORS FINAL ACCOUNTS OF THE 8TH, 9TH AND 10TH EUROPEAN DEVELOPMENT FUNDS - FINANCIAL YEAR 2012
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP VÉGSŐ BESZÁMOLÓJA - 2012. PÉNZÜGYI ÉV
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP VÉGSŐ BESZÁMOLÓJA - 2012. PÉNZÜGYI ÉV
/* COM/2013/0541 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP VÉGSŐ BESZÁMOLÓJA - 2012. PÉNZÜGYI ÉV /* <EMPTY>/2012/0XXX <EMPTY> */
TARTALOMJEGYZÉK A
BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE. 2 AZ
EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS. 3 I.
RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK. 9 1........... A
8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 10 1.1.
8., 9. ÉS 10. EFA: ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS, CASH
FLOW-TÁBLÁZAT ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 10 1.2.
8. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY
VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 14 1.3.
9. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY
VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 17 1.4.
10. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY
VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 20 1.5.
MEGJEGYZÉSEK A 8., 9. ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ. 23 2........... A
PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS. 50 2.1.
ALLOKÁCIÓK. 54 2.2.
ÖSSZEVONT KIMUTATÁS. 57 2.3........ IGAZGATÁSSAL
KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK. 62 II.
RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI. 64 3.1.
A 2012. DECEMBER 31-I PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS. 66 3.2.
AZ ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN
VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN 67 3.3.
A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK VÁLTOZÁSAIRA VONATKOZÓ KIMUTATÁS A
2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN. 68 3.4.
CASH FLOW-KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN. 69 3.5.
MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ, 2012. DECEMBER 31-I ÁLLAPOT. 71 MELLÉKLET
AZ I. RÉSZ 2. FEJEZETÉHEZ (A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS):
HELYZETKÉP ORSZÁGOK ÉS ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSBAN. 103
A
BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE A 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap 2012.
évről szóló éves beszámolója a 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi
szabályzatának VIII. címével és a pénzügyi kimutatások mellékletében
ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban
készült. A 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi
szabályzatának 125. cikkével összhangban felelősséget vállalok a 8., 9. és
10. Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az
EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott – és garantálta azok
megbízhatóságát –, amelyek az Európai Fejlesztési Alapok eszközeit és
kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók
összeállításához szükségesek. Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló
ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján
megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi
szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi
helyzetéről. (aláírás) Manfred Kraff Számvitelért felelős
tisztviselő AZ
EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS 1. HÁTTÉR Az Európai Unió számos fejlődő országgal
ápol fejlesztési együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célja az,
hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési segély és technikai
segítségnyújtás révén segítse a gazdasági és társadalmi fejlődést, hosszú
távon pedig csökkentse és enyhítse a szegénységet. E cél megvalósítása
érdekében az Unió a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát
állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges
pénzügyi forrásokat. Az uniós fejlesztési források három helyről
származnak: – az Európai Unió
költségvetéséből, – az Európai Fejlesztési
Alapból, – és az Európai Beruházási
Banktól. Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Unió fő
eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a
tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott fejlesztési
együttműködés támogatására. Az 1957-es Római Szerződés hozta létre
ezt a támogatást, eredetileg annak érdekében, hogy az Unió az akkor még
kolonizált – és bizonyos tagállamokhoz történelmi kapoccsal kötődő –
afrikai országok számára technikai és pénzügyi segítséget nyújtson. Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az
alapot a tagállamok finanszírozzák, külön pénzügyi szabályzat vonatkozik rá, és
különbizottság irányítja. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek
pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság felelős, a beruházási
keretet viszont az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli. Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi
alapú segítséget a 2008–2013-as időszakban továbbra is főleg az EFA
keretében finanszírozzák. Az EFA általában megközelítőleg öt évre szól. Az
első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFA programozási
ciklusai általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusainak
felelnek meg. Minden EFA-ra külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden
egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek
megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források
Európai Bizottság által kezelt részéről. E pénzügyi kimutatásokat
aggregált formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak az Európai
Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről. A beruházási keretet a
Cotonoui Megállapodás keretében hozták létre. A beruházási keretet az Európai
Beruházási Bank kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban – de nem
kizárólag – magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor
fejlesztéseit az AKCS-államokban. A keret megújuló alap, így a
hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító
és pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem az Európai Bizottság
kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, amely a 8.,
9. és 10. EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló
jelentést tartalmazza. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves
beszámoló különálló 2. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet
nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről. A 10.
EFA a 2008-tól 2013-ig tartó időszakra szól, teljes költségvetése 22 682
millió EUR. Ebből az összegből az AKCS-országok 21 966 millió
EUR-t, a TOT-ok 286 millió EUR-t, a Bizottság pedig 430 millió EUR-t kap (az
EFA programozásával és végrehajtásával kapcsolatos támogatási kiadás céljára)[1].
2. AZ
EFA FINANSZÍROZÁSA Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén
elfogadta a 2007–2013-ra szóló pénzügyi keretet. Ezzel összefüggésben úgy
döntöttek, hogy az AKCS-országokkal való földrajzi együttműködést nem
integrálják az Európai Unió költségvetésébe, hanem a 2008–2013-as időszakban
továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák. Az Európai Unió
költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat
és a bevételeket egy évre tervezik és hagyják jóvá. Az EFA az Európai Uniótól
eltérően egy többéves jelleggel működő alap. Minden EFA a
tagállamok közötti belső megállapodás megkötésével jön létre, amely egy
rendszerint ötéves időszakra szóló átfogó alapot hoz létre a fejlesztési
együttműködés megvalósításának céljával. Mivel a forrásokat többéves
alapon bocsátják rendelkezésre, azok az EFA teljes időszakában
felhasználhatók. A költségvetési évenkéntiség elvétől való eltérés a
költségvetési beszámolóban is látszik, mivel az EFA-k végrehajtását azok teljes
összegéhez mérik. Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc
hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg
ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az alap teljes
összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást. A Bizottság ezt követően
az általa javasolt és a Tanács által elfogadott uniós fejlesztési politikának
megfelelően kezeli az alapot. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikával
párhuzamosan saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat
egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást.
2010-ig a 15 addig részt vevő tagállamtól hívtak le hozzájárulást.
2011-ben első ízben került sor a 10. – már 27 tagállam részvételével
működő – EFA hozzájárulásainak lehívására. Bár a 10. EFA egy részét elkülönítették az
előre nem látható szükségletekre, a nagyobb részét többéves indikatív
keretben programozzák, elsősorban földrajzilag, de tematikailag is
elkülönítve. A jelenlegi keret 2008–2013-ra szól. A Bizottság ennek
megfelelően fogadja el az ország-, a regionális, illetve az AKCS-közi
stratégiai dokumentumokat. E dokumentumok végrehajtását évente ellenőrzik,
a stratégiákat pedig az időszak felénél (lezárult), valamint az
időszak végén (folyamatban) felülvizsgálják. A félidős és az
időszak végi felülvizsgálat eredményeként a Bizottság az Európai Unió
nevében a jelenlegi szükségletektől és az érintett AKCS-államok, illetve
régiók teljesítményétől függően módosíthatja a stratégiákat és a
forráselosztást. Az említett hozzájáruláson
felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val,
valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az
alapnak. 3. HOGYAN KEZELIK ÉS MIRE KÖLTIK AZ
EFA-FORRÁSOKAT?
3.1.
Operatív kiadások Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától
függően többféle operatív EFA-kiadás létezik. A pénzügyi szabályzattal
összefüggésben a Bizottság a következő módszerek alkalmazásával használja
fel az EFA-forrásokat: Decentralizált irányítás: ebben az esetben a
Bizottság – a kedvezményezett ország helyzetétől függően kisebb vagy
nagyobb mértékben – egyes végrehajtási feladatokat a harmadik országra bíz. Centralizált irányítás: ebben az esetben a
költségvetést a bizottsági szolgálatok hajtják végre közvetlenül, illetve
közvetve, ha a Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat
európai uniós vagy nemzeti jog szerint elszámoltatható szervekre ruházza,
például uniós ügynökségekre. Nemzetközi szervezetekkel
közös irányítás: e módszernél a Bizottság nemzetközi szervezetekre bízza a
végrehajtási feladatok egy részét.
3.2. A
különböző pénzügyi szereplők A megbízott, engedélyezésre jogosult
tisztviselő felelős a teljes irányítási folyamatért a
szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges feladatok meghatározásától
kezdve a tevékenységek operatív és költségvetési szempontból történő
irányításáig, ideértve a jogi kötelezettségvállalások aláírását, a teljesítmény
monitorozását, a kifizetéseket, valamint adott esetben a visszafizettetéseket
is. Az Európai Unió
küldöttségének vezetője helyben közvetít a Bizottság, valamint a
nemzeti, illetve regionális AKCS/TOT-hatóságok között. A küldöttségvezető
szorosan együttműködik az engedélyezésre jogosult nemzeti vagy regionális
tisztviselőkkel a végrehajtási stratégia és az ágazati politikák
kidolgozása, valamint az EFA-programok és -projektek előkészítése,
tanulmányozása és felülvizsgálata során. A fogadó ország engedélyezésre
jogosult nemzeti tisztviselője az AKCS-állam/TOT kormánya által
kinevezett magas rangú tisztviselő. Ez a tisztviselő képviseli az
adott ország hatóságait az alapból finanszírozott és a Bizottság, illetve az
EBB által kezelt tevékenységekkel kapcsolatban. E funkciót a legtöbb esetben
valamelyik kormánytag tölti be, általában a tervezési vagy a pénzügyminiszter.
Az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő végzi az EFA-programok és
-projektek kezelésével kapcsolatos igazgatási, technikai és pénzügyi
teendőket. A Bizottság számvitelért felelős
tisztviselője hajtja végre a Bizottság engedélyezésre jogosult
tisztviselői által kibocsátott fizetési megbízásokat és visszafizetési
felszólításokat, ő a felelős a pénzgazdálkodásért, a számviteli
szabályok és módszerek meghatározásáért, a számviteli rendszerek
jóváhagyásáért, a számlavezetésért és az éves beszámoló összeállításáért.
Emellett alá kell írnia a beszámolót, amelyben kijelenti, hogy az megbízható és
valós képet ad a pénzügyi helyzetről. 3.3. Az EFA-források felhasználása Az EFA révén az AKCS-államoknak és TOT-oknak
juttatott pénzügyi források zöme vissza nem térítendő támogatás. Az EFA
végrehajtásának megkezdésekor az Európai Unió tájékoztatja az AKCS-államokat és
a TOT-okat az időszak során rendelkezésükre bocsátandó allokációk
indikatív összértékéről. A forrásokat az országok szükségletei és
teljesítménymutatói alapján allokálják. Az ehhez szükséges nemzeti szintű
országstratégiai dokumentumot (OSD) az érintett AKCS-állam és a Bizottság
készíti el, a széles – többek között nem állami szereplőkből, helyi
hatóságokból és adott esetben AKCS-parlamentekből álló – érdekelti körrel
folytatott konzultációk után. Az OSD a tevékenységek prioritásának
megállapítására és az együttműködési programok helyi elfogadottságának
kialakítására szolgál. Az OSD-ben rögzített
fejlesztési célkitűzések és prioritások alapján – és azokkal egységben –
ezután sor kerül a nemzeti indikatív program (NIP) kidolgozására. A NIP
határozza meg a támogatandó ágazatokat és területeket, kifejti, hogyan segíti a
támogatás a célkitűzések elérését, és meghatározza a végrehajtási
szakaszok határidejét. Az OSD-t és a NIP-et évente, félidőben és az
EFA-időszak végén felülvizsgálják, szükség esetén az operatív
időszakban módosítják.
3.4. Az
EFA-források lekötése Semmilyen EFA-forrás nem költhető el addig,
amíg a Bizottság és az EFA-forrás szándékolt kedvezményezettje nem tette
meg a vonatkozó írásos jogi kötelezettségvállalást. Írásos jogi
kötelezettségvállalás lehet például a magánjogi jogalanyokkal – pl. nem
kormányzati szervezetekkel vagy gazdasági szereplőkkel – kötött
(támogatási, szolgáltatási, vagy egyéb) szerződés, de öltheti akár a Bizottság
és jogi személyiséggel és jogképességgel rendelkező nemzetközi közjogi
jogalanyok – pl. államok és azok közjogi szervei vagy nemzetközi szervezetek –
között kötött igazgatási és/vagy pénzügyi megállapodás formáját is. Harmadik féllel szemben csak akkor tehető jogi
kötelezettségvállalás, ha van olyan költségvetési sor, amelyen elég forrás
található az adott tevékenység finanszírozásához. Ha ez a feltétel teljesült,
akkor a számviteli rendszerbe bevitt költségvetési kötelezettségvállalás révén
el kell különíteni a szükséges összeget a költségvetésben. Ez azonban nincs
hatással az általános számlára (azaz a főkönyvre), mivel még nem történt
kiadás, hiszen az EFA számviteli rendszere két különálló, de kapcsolt számlából
áll: (a)
a
költségvetési számlából, amely a költségvetés végrehajtásának részletes
nyilvántartására szolgál; (b)
az
általános számlából, amelyet a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás
készítéséhez használnak. A költségvetési számla mutatja a
kötelezettségvállalásokat és a folyósított kifizetéseket. A számlát a
pénzforgalmi szemléletű elszámolás elve alapján vezetik, vagyis a tételt
csak akkor rögzítik a számlán, ha készpénzt kötöttek le, fizettek ki vagy
szedtek be. Ez a fajta számvitel jellemző az állami szektorra, amely
történetileg a költségvetésre és annak végrehajtására összpontosít. Az eredményszemléletű elszámolás elvén alapuló
általános számla a pénzügyi év valamennyi kiadását és bevételét – azaz a
gazdasági eredményt – mutatja, valamint az eszközöket és kötelezettségeket
tartalmazó, az adott év december 31-ére vonatkozó mérleg formájában bemutatja
az EFA pénzügyi helyzetét. 3.5. A kifizetés folyamata Az engedélyezésre jogosult tisztviselő
hozzájárulásával megállapított költségvetési kötelezettségvállalás nélkül nem
folyósítható kifizetés. Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek
célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a
kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási
megállapodásban meghatározott időszak során több részletre is fel lehet osztani.
A pénztárkészletet, illetve az előleget vagy felhasználják a
megállapodásban meghatározott határidőn belül és célra, vagy
visszafizetik. Ha a kedvezményezettnél nem merül fel elszámolható kiadás, akkor
vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás tehát
csak akkor válik tényleges kiadássá, ha teljesülnek a vonatkozó
szerződéses feltételek, vagyis az első kifizetés teljesítésekor
eszközként rögzítik a mérlegben. Az előfinanszírozás összegét (teljes
egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható költségek
(amelyeket a gazdasági eredménykimutatásban kiadásként tüntetnek fel) és a
visszatérített összegek. Az év végén meg kell vizsgálni az EFA-források
kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható
kiadásokat. Az elhatárolási számítások elvégzését követően az elszámolható
kiadások becsült összegét elhatárolt kiadásként rögzítik, a várhatóan el nem
számolható kiadásokat pedig „elszámolhatóság ellenőrzésére váró tételek”
megjegyzéssel külön számlán tartják nyilván. Ezeket az összegeket a rövid
lejáratú kötelezettségek között tartják nyilván annak érdekében, hogy nehogy
túlbecsüljék az eszközöket és a kötelezettségeket.
3.6. A
jogosulatlan kifizetések visszafizettetése Az EFA-ra terhelt kiadások elszámolhatóságát az
alkalmazandó szabályokban vagy a támogatási feltételekben meghatározott igazoló
dokumentumok alapján ellenőrzik. A kontrollrendszerek
költséghatékonyságának optimalizálása érdekében az egyenlegkifizetés iránti
kérelmekhez mellékelt igazoló dokumentumokat alaposabban ellenőrzik, mint
az időközi kifizetésekhez mellékelteket. Előfordulhat tehát, hogy
ekkor állapítanak meg az időközi kifizetésben történt hibát, amelyet az
egyenlegkifizetés módosításával korrigálnak. A Bizottságnak ezenfelül joga van
arra, hogy a finanszírozott intézkedés végrehajtása során, illetve után a
kifizetést kérelmezőnél a helyszínen ellenőrizze az igazoló
dokumentumok valódiságát. A végrehajtási időszak során talált hibákat az
azt követő kifizetések módosításával korrigálhatják. Az utólagosan talált
hibák esetében visszafizetési felszólítást bocsátanak ki.
4. ÉV
VÉGI JELENTÉSTÉTEL
4.1. Éves
beszámoló A számvitelért felelős tisztviselő
felelőssége, hogy elkészítse az éves beszámolót, és gondoskodjon arról,
hogy az megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről. Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül
bemutatásra: I. rész: Az Európai Bizottság által
kezelt pénzösszegek – A 8., 9. és 10. Európai
Fejlesztési Alap pénzügyi kimutatásai – Jelentés a 8., 9. és 10.
Európai Fejlesztési Alap pénzügyi végrehajtásáról II. rész: Az Európai Beruházási Bank
által kezelt pénzösszegek – A beruházási keret pénzügyi
kimutatásai A beruházási keret pénzügyi
kimutatásai az éves beszámoló különálló részében szerepelnek annak érdekében,
hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési
segélyekről. Az éves beszámolót a Bizottság a Számvevőszék
általi ellenőrzést követően a következő év július 31-én fogadja
el, majd mentesítés céljából bemutatja a Tanácsnak és a Parlamentnek.
4.2. Éves tevékenységi
jelentés Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves
tevékenységi jelentést kell készítenie a felelősségi körébe tartozó
tevékenységekről. Ebben a jelentésben beszámol a szakpolitikai
eredményekről, és arról, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkezik-e
azzal kapcsolatban, hogy a jelentésben szereplő tevékenységekre
elkülönített forrásokat eredeti céljuk, illetve a hatékony és eredményes
pénzgazdálkodás elvei szerint használták-e fel, valamint hogy az
ellenőrzési eljárások kellőképpen biztosítják-e az alapul szolgáló
tranzakciók jog- és szabályszerűségét. 5. ELLENŐRZÉS ÉS
MENTESÍTÉS
5.1.
Ellenőrzés Az EFA éves beszámolóját és forrásgazdálkodását az
Európai Számvevőszék ellenőrzi külső ellenőrként. A
Számvevőszék éves jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
A Számvevőszék fő feladata, hogy elvégezze az EFA éves beszámolójának
független külső ellenőrzését. Tevékenységei részeként a
Számvevőszék: (1)
éves
jelentést készít, amelyben részletesen kifejti az éves beszámolóval és az
alapjául szolgáló tranzakciókkal kapcsolatos észrevételeit; (2)
a
végzett ellenőrzések alapján az éves jelentésben megbízhatósági
nyilatkozat formájában véleményt formál i. a beszámoló megbízhatóságáról,
valamint ii. az alapjául szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségéről; (3)
különjelentéseket
készít a konkrét irányítási területekre vonatkozóan végzett ellenőrzések
során tett észrevételeiről. A Számvevőszéknek az ellenőrzés során
jogában áll valamennyi szükséges dokumentumba betekinteni. A Számvevőszék
az EFA valamennyi tevékenységi területét ellenőrzi, és megvizsgálja az
egyes tranzakciók és kifizetések jog- és szabályszerűségét. Az éves
beszámolót is ellenőrzi, átnézi az egyes mérlegeket és a gazdasági
eredménykimutatás elemeit, valamint a bemutatott pénzügyi kimutatásokat. A
Számvevőszék tehát nemcsak a bemutatott számokkal, hanem az alkalmazott
rendszerekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatban is kifejtheti a véleményét. 5.2. Mentesítés A záró ellenőrzést az EFA-források pénzügyi
végrehajtása alól az adott pénzügyi évre adott mentesítés jelenti. Az EFA
esetében a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Az éves
beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács tesz
ajánlást a Parlamentnek, a Parlament pedig dönt arról, hogy elfogadja-e a Bizottság
beszámolóját az EFA-források előző pénzügyi évben történt
végrehajtásáról. A döntés alapjául a számlák vizsgálata, a Számvevőszék
éves jelentése (amely tartalmazza a hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot), a
Bizottság erre adott válaszai, valamint a Bizottsághoz intézett kérdések és
tájékoztatási kérelmek szolgálnak. A mentesítés a pénzügyi végrehajtás külső
ellenőrzésének politikai aspektusa, amelynek során az Európai Parlament a
Tanács ajánlásának megfelelően felmenti a Bizottságot az adott pénzügyi
évre vonatkozó pénzügyi végrehajtás felelőssége alól. A mentesítési
eljárás eredményeként vagy megadják, vagy elhalasztják a mentesítést. A
mentesítés megadásakor a Parlament hangsúlyozhatja az általa fontosnak tartott
észrevételeket, amelyek kapcsán gyakran intézkedéseket is ajánl a Bizottság
számára. A Bizottság ezt követően nyomonkövetési jelentésben határozza meg
az intézkedéseket és a cselekvési tervet, amelyet megküld a Parlamentnek és a
Tanácsnak. I. RÉSZ – ÉVES
EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK[2] 1. A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP
PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI
1.1. 8., 9. ÉS 10. EFA:
ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI
EREDMÉNYKIMUTATÁS, CASH FLOW-TÁBLÁZAT ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ
KIMUTATÁS
A 8., 9.
és 10. EFA ÖSSZEVONT MÉRLEGE
|| || || || millió EUR || Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31. || BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.1. || 438 || 380 || || || || || FORGÓESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.2. || 1 334 || 1 175 || Követelések || 2.3. || 70 || 111 || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || 690 || 1 224 || || || || || ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 2 532 || 2 891 || || || || || HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.6. || (40) || – || || || || || RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.7. || (1 057) || (1 033) || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (1 097) || (1 033) || || || || || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 1 435 || 1 858 || || || || || FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || || || Lehívott tőke || 2.8. || 29 579 || 26 979 || Egyéb tartalékok || 2.9. || 2 252 || 2 252 || Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (27 374) || (24 674) || Éves gazdasági eredmény || || (3 023) || (2 700) || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 1 435 || 1 858 A 8., 9. és 10. EFA ÖSSZEVONT
GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA
|| || millió EUR || Megjegyzés || 2012 || 2011 || || || MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 124 || 99 || || || MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || || Működési kiadások || 3.2. || (3 017) || (2 702) Igazgatási kiadások || 3.3. || (107) || (75) || || || A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (3 001) || (2 679) || || || Pénzügyi bevételek || 3.4. || (22) || (20) A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (22) || (21) || || || ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (3 023) || (2 700) A 8., 9. és 10. EFA ÖSSZEVONT
CASH FLOW-TÁBLÁZATA
|| || millió EUR || Megjegyzés || 2012 || 2011 || || || Éves gazdasági eredmény || || (3 023) || (2 700) || || || MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK || 4.2. || || A tagállamok általános hozzájárulásai || || 2 606 || 3 238 Társfinanszírozási hozzájárulások || || 19 || 7 A követelések értékvesztési leírása (visszaírása) || || 4 || 6 || || || Hosszú lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése || || (58) || (28) Rövid lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése || || (159) || (79) Rövid lejáratú követelések állományának (növekedése)/csökkenése[3] || || 31 || 14 Hosszú lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése) || || 40 || – Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)[4] || || 6 || (42) || || || NETTÓ CASH FLOW || || (534) || 417 || || || PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK NETTÓ NÖVEKEDÉSE/(CSÖKKENÉSE) || || (534) || 417 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya || 2.5. || 1 224 || 808 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya || 2.5. || 690 || 1 224 A 8., 9. és 10. EFA NETTÓ
ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT KIMUTATÁS
|| || || || || || || millió EUR || Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 21 812 || 23 879 || (24 674) || 2 252 || 1 458 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (3 100) || 3 100 || – || – || 3 100 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (2 700) || – || (2 700) 2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 18 712 || 26 979 || (27 374) || 2 252 || 1 858 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 600) || 2 600 || – || – || 2 600 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (3 023) || – || (3 023) 2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 16 112 || 29 579 || (30 396) || 2 252 || 1 435 1.2. 8. EFA: MÉRLEG,
GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ
KIMUTATÁS
A 8. EFA
MÉRLEGE || || || || millió EUR || Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31. || FORGÓESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.2. || 38 || 70 || Követelések || 2.3. || 1 || 4 || Átvezetési számlák || 2,4 || 345 || 387 || || || || || ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 384 || 461 || || || || || RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.7. || (22) || (29) || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (22) || (29) || || || || || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 361 || 432 || || || || || FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || || || Lehívott tőke || 2.8. || 12 840 || 12 840 || Egyéb tartalékok || 2.9. || (2 354) || (2 276) || Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (10 132) || (10 042) || Éves gazdasági eredmény || || 7 || (90) || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 361 || 432 A 8. EFA GAZDASÁGI
EREDMÉNYKIMUTATÁSA || || millió EUR || Megjegyzés || 2012 || 2011 || || || MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 58 || 40 || || || MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || 3.2. || (49) || (128) || || || || || || A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || 9 || (88) || || || Pénzügyi bevételek || 3.4. || (2) || (1) A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2) || (2) || || || ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || 7 || (90) A 8. EFA NETTÓ
ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS || || || || || || || millió EUR || Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 042) || (2 237) || 560 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || – Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (38) || (38) Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (90) || – || (90) 2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 132) || (2 276) || 432 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || – Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (78) || (78) Éves gazdasági eredmény || – || – || – || 7 || – || 7 2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 125) || (2 354) || 361 1.3. 9. EFA: MÉRLEG,
GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ
KIMUTATÁS
A
9. EFA MÉRLEGE || || || || millió EUR || Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31. || BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.1. || 119 || 191 || || || || || FORGÓESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.2. || 447 || 569 || Követelések || 2.3. || 58 || 87 || Átvezetési számlák || 2.4. || 1 919 || 2 557 || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || – || 6 || || || || || ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 2 543 || 3 410 || || || || || RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.7. || (375) || (315) || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (375) || (315) || || || || || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 2 168 || 3 096 || || || || || FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || || || Lehívott tőke || 2.8. || 11 699 || 11 699 || Egyéb tartalékok || 2.9. || 4 126 || 4 227 || Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (12 830) || (11 932) || Éves gazdasági eredmény || || (827) || (898) || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 2 168 || 3 096 A 9. EFA GAZDASÁGI
EREDMÉNYKIMUTATÁSA || || millió EUR || Megjegyzés || 2012 || 2011 || || || MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 49 || 49 || || || MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || || Működési kiadások || 3.2. || (856) || (924) Igazgatási kiadások || 3.3. || (1) || (3) || || || || || || A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (809) || (879) || || || Pénzügyi bevételek || 3.4. || (18) || (19) A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (18) || (19) || || || ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (827) || (898) A 9. EFA NETTÓ
ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS || || || || || || || millió EUR || Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || 660 || 11 039 || (11 932) || 4 157 || 3 263 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (660) || 660 || – || – || 660 Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || 70 || 70 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (898) || – || (898) 2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || – || 11 699 || (12 830) || 4 227 || 3 096 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || – Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (100) || (100) Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (827) || – || (827) 2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || – || 11 699 || (13 657) || 4 126 || 2 168 1.4. 10. EFA: MÉRLEG,
GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ
KIMUTATÁS
A
10. EFA MÉRLEGE || || || || millió EUR || Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31. || BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.1. || 319 || 189 || || || || || FORGÓESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.2. || 849 || 536 || Követelések || 2.3. || 11 || 20 || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || 690 || 1 218 || || || || || ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 1 869 || 1 963 || || || || || HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.6. || (40) || – || || || || || RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.7. || (660) || (689) || Átvezetési számlák || 2.4. || (2 264) || (2 944) || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (2 963) || (3 633) || || || || || NETTÓ ESZKÖZÖK || || (1 095) || (1 670) || || || || || FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || || || Lehívott tőke || 2.8. || 5 040 || 2 440 || Egyéb tartalékok || 2.9. || 479 || 301 || Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (4 411) || (2 699) || Éves gazdasági eredmény || || (2 203) || (1 712) || NETTÓ ESZKÖZÖK || || (1 095) || (1 670) A 10. EFA GAZDASÁGI
EREDMÉNYKIMUTATÁSA || || millió EUR || Megjegyzés || 2012 || 2011 || || || MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 18 || 10 || || || MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || || Működési kiadások || 3.2. || (2 112) || (1 650) Igazgatási kiadások || 3.3. || (106) || (72) || || || || || || A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2 201) || (1 712) || || || Pénzügyi bevételek || 3.4. || (2) || 0 A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2) || (1) || || || ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (2 203) || (1 712) A 10. EFA NETTÓ
ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS || || || || || || || millió EUR || Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 21 152 || – || (2 699) || 333 || (2 366) Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 440) || 2 440 || – || – || 2 440 Átvezetés a 8. és 9. EFA-ból || – || – || – || – || (32) || (32) Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (1 712) || – || (1 712) 2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 18 712 || 2 440 || (4 411) || 301 || (1 670) Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 600) || 2 600 || – || – || 2 600 Átvezetés a 8. és 9. EFA-ból/ EFA-ba || – || – || – || – || 178 || 178 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (2 203) || – || (2 203) 2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 16 112 || 5 040 || (6 614) || 479 || (1 095) 1.5. MEGJEGYZÉSEK A 8., 9.
ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ 1. LÉNYEGES SZÁMVITELI
POLITIKÁK 1.1. JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK
ÉS A PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT
A pénzügyi kimutatások
a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban készültek. A
pénzügyi szabályzat 121. cikkének rendelkezéseivel összhangban a pénzügyi
kimutatásokat az eredményszemléletű elszámolás elvét tiszteletben tartva
készítik. Ezeket a pénzügyi kimutatásokat az EFA számviteli
szabályainak és módszereinek megfelelően készítették el, amely szabályok
és módszerek a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS), vagy
azok hiányában a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokon (IFRS) alapulnak,
amelyeket a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standard Testület (IPSASB),
illetve a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) bocsátott ki. Az EFA
számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli
szabályokat az EFA-források azon részére alkalmazták, melynek
pénzgazdálkodásáért az Európai Bizottság felelős. Az EFA számvitelért felelős
tisztviselőjének a következő év március 31-ig kell benyújtania az
előzetes beszámolót a Számvevőszékhez ellenőrzésre. A
Számvevőszék ezt követően június 15-ig ismerteti a Bizottsággal az
előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit (125. cikk). A Bizottság ezen
észrevételek alapján július 31-ig elfogadja a végleges beszámolót, és megküldi
az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A beszámolót,
valamint a Számvevőszéknek az EFA-források azon részét illető
megbízhatósági nyilatkozatát, amelynek pénzgazdálkodásáért a Bizottság
felelős, november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
1.2. SZÁMVITELI
ALAPELVEK A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely
gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash
flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak.
Az EFA-hoz hasonló, közszektorbeli gazdálkodó egységek esetében a célkitűzés
konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak
szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. Ha a pénzügyi kimutatások megbízható és
valósághű képet kívánnak nyújtani, akkor – azon felül, hogy lényeges
adatokat tartalmaznak a gazdálkodó egység tevékenységének jellegére és
hatókörére vonatkozóan, bemutatják finanszírozásának módját, és pontos
információkat szolgáltatnak a működéséről – ezt olyan világos és
érthető módon kell tenniük, amely lehetővé teszi az egyes pénzügyi
évek összehasonlítását. E dokumentum a fenti célok szellemében készült. Az EFA számviteli rendszere általános számlákra és
költségvetési számlákra tagolódik. A költségvetési számlák részletes képet
nyújtanak a költségvetés végrehajtásáról. Vezetésük a pénzforgalmi
szemléletű elszámolás elvén alapul. Az általános számlák lehetővé
teszik a pénzügyi kimutatások összeállítását, mivel az
eredményszemléletű számviteli szabályoknak megfelelően tartalmazzák a
költségvetési év valamennyi bevételét és kiadását, és úgy kerültek
kialakításra, hogy december 31-vel mérleg formájában megállapítható legyen
belőlük a pénzügyi helyzet. A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 120.
cikke rögzíti a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazandó számviteli
alapelveket: – a folyamatosság elve; – az óvatosság elve; – a számviteli módszerek
következetességének elve; – az információk
összehasonlíthatóságának elve; – a lényegesség elve; – a bruttó elszámolás elve; – a tartalom
elsődlegességének elve; – az eredményszemléletű
elszámolás elve.
1.3. A
BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA
1.3.1. Funkcionális és beszámolókészítési pénznem Az EFA funkcionális és beszámolókészítési pénzneme
az euró, a pénzügyi kimutatások millió euróra kerekített adatokat tartalmaznak.
1.3.2. Egyéb
pénznemek – az átváltás szabályai Az egyéb pénznemben lebonyolított műveleteket
az adott művelet napján érvényes árfolyamon számítják át euróra. Az egyéb
pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket
és -veszteségeket, valamint az egyéb pénznemben meghatározott monetáris
eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából
adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket a gazdasági eredménykimutatás
mutatja be. Az egyéb pénznemben meghatározott monetáris eszközök
és kötelezettségek év végi egyenlegeit az alábbi, december 31-én érvényes
árfolyamokon számítják át euróra.
Pénznem || 2012.12.31. || 2011.12.31. || Pénznem || 2012.12.31. || 2011.12.31. XOF || 655,957 || 655,957 || KES || 113,460 || 109,362 XAF || 655,957 || 655,957 || BIF || 2037,95 || 1780,23 NGN || 206,074 || 204,185 || SLL || 5709,56 || 5663,54 PGK || 2,76702 || 2,81057 || TZS || 2077,48 || 2058,31 HTG || 56,2987 || 53,2461 || UGX || 3508,51 || 3181,89 GNF || 9250,40 || 9155,86 || MGA || 2981,70 || 2870,88 MWK || 439,917 || 213,286 || SZL || 11,1727 || 10,4830 1.3.3. Becslések alkalmazása Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli
elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukba
foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a
vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A
jelentősebb becsült tételek a következők (a felsorolás nem
kizárólagos): céltartalék, a követelések értékvesztése, passzív időbeli
elhatárolások. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a
becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az
időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak. 1.4. MÉRLEG
1.4.1.
Előfinanszírozási összegek Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek
célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a
kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási
megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet
osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített
időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy
vissza kell fizetni. Ha a kedvezményezett nem jelent le elszámolható kiadást,
akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás
összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható
költségek és a visszatérített összegek. Az év végén kinnlevő előfinanszírozási
összegek értéke megfelel a kifizetett eredeti összeg(ek)nek, csökkentve a
következőkkel: visszafizetett összegek, elszámolt támogatható összegek, az
év végéig el nem számolt, becsült támogatható összegek, valamint az
értékcsökkenés. Az előfinanszírozási összegek kamata a
vonatkozó megállapodás értelmében beszedett nyereségnek számít. Az elhatárolt
kamatból származó bevételek összegét a legmegbízhatóbb információ alapján év
végén becslik meg. 1.4.2. Követelések A követeléseket az értékvesztési
leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. A követelések
értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra
nézve, hogy a követelések eredeti feltételei szerint nem szedhető be valamennyi
esedékes összeg. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a
visszanyerhető összeg közötti különbözetnek felel meg, amely utóbbi a
jövőbeni várható cash flow-nak a hasonló hitelfelvevőkre vonatkozó
piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. A kinnlevő, de egyedi leírással
még nem érintett visszafizetési felszólítások esetében általános leírás
megjelenítésére kerül sor. Az általános leírás a múltbeli veszteségadatok
arányában történik, összegét a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.
1.4.3.
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek A pénzeszközök és
pénzeszköz-egyenértékesek rövid lejáratú pénzügyi eszközök. Ide tartoznak: a
készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, valamint a három hónapos
vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas
likviditású egyéb befektetések. 1.4.4. Kötelezettségek Az EFA kötelezettségeinek
jelentős része nem áru- illetve szolgáltatásbeszerzéssel, hanem a
vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb finanszírozás kedvezményezettjeinek
kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos. A költségtérítési igény
beérkezésekor az igényelt összeget kötelezettségként számolják el, majd az
ellenőrzést követően az illetékes pénzügyi meghatalmazottak
elszámolhatóként fogadják el. Értékelésük ebben a szakaszban az elfogadott és
elszámolható összegen történik. Az áru- és szolgáltatásbeszerzéssel kapcsolatos
kötelezettségeket a számla beérkezésekor az eredeti összegen tüntetik fel, a
kapcsolódó kiadásokat pedig az adott áru vagy szolgáltatás átvételekor vezetik
be a számlára.
1.4.5.
Céltartalékok Céltartalékot akkor képeznek, ha az EFA-nak múltbeli
eseményből adódóan jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik fél
felé; ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a kötelem forráskiáramlást
von maga után, amelynek összege megbízhatóan becsülhető. A céltartalék
összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadás beszámolókészítéskor
megbecsült összege.
1.4.6.
Időbeli elhatárolás Az eredményszemléletű elszámolás egyik központi
eleme, hogy az ügyleteket abban a számviteli évben számolják el, amelyikhez
kapcsolódnak. Ezt nevezik elhatárolásnak. Különösen az EFA-források
kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható
kiadásokra (elhatárolt kiadásokra) kell figyelmet fordítani. Néhány, az adott
évben történt kifizetés viszont egy következő időszakhoz kapcsolódik
(halasztott kiadás), így ezeket is azonosítani kell, és a következő
időszak(ok)ban kell feltüntetni. Az EFA számviteli szabályai szerint a gazdasági
eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi
kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az
elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség
becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a
Bizottság által kiadott részletes operatív és gyakorlati iránymutatással
összhangban végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi
kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak. A bevételeket szintén abban az időszakban
számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem
küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EFA már
leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (szerződés szerinti)
szerződéses megállapodás, az összeg elhatárolt bevételként jelenik meg a
pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a
szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a
bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik
meg. 1.5. GAZDASÁGI
EREDMÉNYKIMUTATÁS
1.5.1.
Bevételek Az Európai Fejlesztési Alapnak nincsenek tervezett
bevételei. Az általános tagállami hozzájárulásokat tőkeként kezelik. A
bevételek a kiadások visszafizettetéséből és kamatbevételből
tevődnek össze. Kiadások visszafizettetése A korábban az EFA által a végső kedvezményezett
vagy harmadik ország felé kifizetett kiadások visszafizettetésére okot adó
műveletek kapcsán visszafizetési felszólításokat bocsátanak ki, illetve a
következő kifizetés terhére elszámolt levonásokat állapítanak meg és vezetnek
be a könyvekbe a következők szerint: – Kiadások visszafizettetése:
a kibocsátott visszafizetési felszólítás alapján követelés keletkezik, amelyet
az adott évre vonatkozó gazdasági eredménykimutatásban bevételként rögzítenek;
vagy – Az előfinanszírozás
visszafizettetéséből származó összegek: ebben az esetben az összeg a
mérleg előfinanszírozási tételében kerül kimutatásra. Kamatbevétel A kamatbevételeket a ténylegeskamatláb-módszer
használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatbevételt a
kereskedelmi bankokban tartott készpénzállomány és látra szóló betétek után és
az EFA követeléseinek késedelmes befizetése után járó kamat képezi. A
kamatbevételt felmerülésekor jelenítik meg.
1.5.2.
Kiadások Az áru- és szolgáltatásvásárlásból származó,
ellenszolgáltatáshoz kötött adásvételi kiadások kimutatására a készletek
leszállításakor és átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla
szerinti értéken történik. Az EFA kiadásainak többsége ellenszolgáltatás
nélküli, a kedvezményezetteknek való átutalásokkal kapcsolatos kiadás, és három
típusba sorolható: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint
diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok. A transzfereket abban az időszakban számolják
el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek,
amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet (pénzügyi szabályzat vagy
egyéb rendelet) engedélyezi, vagy a transzfer engedélyezéséről
szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági
kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható. Amennyiben kifizetési kérelem, illetve
költségigénylés érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy
azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén
megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült
elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére már esedékesek, de
amelyeket még nem jelentettek. Kamatkiadások A kamatkiadásokat a ténylegeskamatláb-módszer
használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatkiadások a
kifizetett vagy kifizetendő kamatokból állnak, azokat felmerülésükkor
jelenítik meg. 1.6. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS
KÖTELEZETTSÉGEK
1.6.1.
Függő követelések A függő követelés olyan, múltbeli
eseményekből keletkező lehetséges eszköz, amelynek meglétét csak egy
vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan
jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja
megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor
gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása
valószínűsíthető. A függő követeléseket minden egyes
mérlegfordulónapkor értékelni kell, hogy a pénzügyi kimutatások
megfelelően tükrözzék a fejleményeket. Amennyiben gyakorlatilag biztossá
vált, hogy a gazdasági hasznok, illetve a szolgáltatáspotenciál beáramlására
sor kerül, és az eszköz értékét megbízhatóan mérni lehet, úgy az eszközt és a
kapcsolódó bevételeket azon időszak pénzügyi kimutatásaiban kell
elszámolni, amelyben a változásra sor kerül. A garanciák olyan múltbeli eseményekből
keletkező lehetséges követelések, amelyek meglétét csak a garancia tárgyát
képező esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja
megerősíteni. A garanciák így függő követelésnek minősülhetnek.
A garancia megszűnik, ha tárgya már nem áll fenn. Követeléssé akkor válik,
ha a kezes a lehívási feltételek teljesülése miatt fizetésre kötelezhető.
1.6.2.
Függő kötelezettségek A függő kötelezettség olyan, múltbeli
eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét
csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló,
bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja
megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből
származik, de nem mutatják ki, mert: nem valószínű, hogy gazdasági
hasznokat megtestesítő forráskiáramlásra vagy szolgáltatáspotenciálra lesz
szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak
elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő
megbízhatósággal értékelni. Függő kötelezettség megjelenítésére akkor
kerül sor, ha a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő
források kiáramlásának lehetősége nem csupán távoli. A függő kötelezettségeket minden egyes mérlegfordulónapkor
értékelik annak megállapítására, hogy valószínűvé vált-e a gazdasági
hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások
kiáramlása. Amennyiben egy adott időszakban valószínűvé válik, hogy
egy függő kötelezettségként kezelt tétel esetében gazdasági hasznot vagy
szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz
szükség, úgy ezen időszak pénzügyi kimutatásaiban céltartalékot
jelenítenek meg. 2. MEGJEGYZÉSEK A
MÉRLEGHEZ
BEFEKTETETT
ESZKÖZÖK 2.1. ELŐFINANSZÍROZÁS || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Előfinanszírozás || – || 119 || 319 || 438 || 380 ÖSSZESEN || – || 119 || 319 || 438 || 380 Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő
munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése
előtti előlegfizetésről. Némely esetben előrehaladási
jelentéseken alapuló ütemes kifizetéseket írnak elő. Az
előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló
ország vagy terület pénznemében folyósítják. Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú
lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy
a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó
megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló dátumától számított tizenkét hónapon belül
visszafizetendő vagy felhasználandó összegeket rövid lejáratú
előfinanszírozásként jelenítik meg. Mivel az EFA-projektek közül sok
hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell
rendelkezésre állniuk. Ezért ezek az előfinanszírozási összegek a
befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra. A hosszú lejáratú előfinanszírozás összege
2011.12.31-hez képest 58 millió EUR-val nőtt, ami elsősorban a RIP[5]-projektekhez (97 millió EUR),
az AKCS-n belüli projektekhez (42 millió EUR) és a vissza nem térítendő
NIP[6]-támogatásokhoz (10 millió EUR)
kapcsolódó hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek növekedésével
magyarázható, amellyel szemben az AKCS-n belüli projektekhez és az igazgatási
kiadásokhoz kapcsolódó előfinanszírozás csökkenése (73 és 29 millió EUR)
áll. FORGÓESZKÖZÖK 2.2. ELŐFINANSZÍROZÁS || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Előfinanszírozás (bruttó) || 70 || 1 207 || 2 316 || 3 593 || 3 415 Az elszámolt előfinanszírozás becsült összege (levonás) || (32) || (760) || (1 468) || (2 259) || (2 240) ÖSSZESEN || 38 || 447 || 849 || 1 334 || 1 175 A rövid lejáratú előfinanszírozás nettó összege
159 millió EUR-val nőtt, ami főként a vissza nem térítendő
NIP-támogatásokhoz (147 millió EUR), a RIP-projektekhez (68 millió EUR)
és az AKCS-n belüli adósságenyhítéshez (39 millió EUR) kapcsolódó
előfinanszírozás növekedésével magyarázható. Ezt a növekedést részben
ellensúlyozta az ágazati szakpolitikákhoz (65 millió EUR) és az
AKCS-n belüli szociáliságazati projektekhez (32 millió EUR) kapcsolódó
nettó előfinanszírozás összegének csökkenése.
2.2.1.
Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák A garanciák az előfinanszírozás biztosítására
szolgálnak, megszűnésükre az adott projekthez kapcsolódó végső igény
kifizetésekor kerül sor. A garanciák nominális és tényleges értékkel
rendelkeznek. A nominális érték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges
érték. A tényleges érték az előfinanszírozás tényleges folyósítását
és/vagy azt követő elszámolását is figyelembe veszi. 2012. december 31-én az EFA
által az előfinanszírozási összegekre kapott garanciák nominális értéke
566 millió EUR, tényleges értéke pedig 391 millió EUR volt. 2011. december
31-én ezek az értékek 637 millió EUR-t, illetve 394 millió EUR-t tettek ki.
2.3.
KÖVETELÉSEK || || || || || millió EUR || Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Ügyfelekkel szembeni követelések || 2.3.1. || 1 || 6 || 2 || 10 || 13 Tagállamokkal szembeni követelések || 2.3.2. || – || – || 3 || 3 || 9 Aktív időbeli elhatárolások || 2.3.3. || 0 || 51 || 6 || 57 || 89 ÖSSZESEN || || 1 || 58 || 11 || 70 || 111 2.3.1. Ügyfelekkel
szembeni követelések || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Ügyfelekkel szembeni követelések || 5 || 19 || 3 || 26 || 27 Leírás || (3) || (12) || (1) || (16) || (13) ÖSSZESEN || 1 || 6 || 2 || 10 || 13 Ide azon visszafizetési felszólítások tartoznak,
amelyeket 2012. december 31-ével behajtandó, és a mérleg eszközoldalán más
megnevezés alatt még nem szereplő, megállapított kintlévőségként
könyveltek le. A visszafizetési felszólítások záróegyenlege a kibocsátott, de
az év végéig ki nem egyenlített visszafizetési felszólítások értékét mutatja. A teljesítetlen visszafizetési felszólításokban az
időszak során bekövetkezett változásokat az alábbi táblázat részletezi. || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év elején || 6 || 19 || 1 || 25 || 18 Kibocsátott visszafizetési felszólítások || 12 || 64 || 63 || 139 || 130 Lezárt visszafizetési felszólítások || (13) || (64) || (61) || (138) || (123) Kifizetett || (12) || (43) || (43) || (97) || (108) Olyan visszafizetési felszólítások, amelyekről lemondtak (ktgvetési rendelet 73. cikk) || – || (1) || – || (1) || (1) Törölve || 0 || (3) || 0 || (4) || (2) Kiegyenlített || (2) || (17) || (18) || (36) || (13) Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év végén || 5 || 19 || 3 || 26 || 25 2.3.2. Tagállamokkal szembeni
követelések A 10. EFA tagállamokkal szembeni 3 millió EUR-s
követelése Belgiummal, Spanyolországgal és Svédországgal szemben áll fenn a
társfinanszírozási hozzájárulások kapcsán. 2.3.3. Aktív időbeli
elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások elsősorban
az előfinanszírozási összegek után felszámított kamatból állnak. Ez a
megnevezés tartalmazza a hozzájárulások késedelmes befizetése miatt elhatárolt
kamatjövedelmet is. Az aktív időbeli elhatárolásokban bekövetkezett
csökkenés az alacsonyabb előfinanszírozási kamatnak tulajdonítható (lásd a
3.4. megjegyzést). 2.4. ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én 6. EFA-hoz/-tól || (2 065) || (214) || – || (2 279) || (2 279) 7. EFA-hoz/-tól || – || 2 279 || – || 2 279 || 2 279 8. EFA-hoz/tól || – || (3 023) || 628 || (2 410) || (2 453) 9. EFA-hoz/-tól || 3 038 || – || (2 892) || 146 || (491) 10. EFA-hoz/-tól || (628) || 2 892 || – || 2 264 || 2 944 ÖSSZESEN || 345 || 1 919 || (2 264) || 0 || 0 Gazdaságossági szempontból az EFA egyetlen
pénztárkészletével a 10. EFA rendelkezik. Ennek eredményeként műveleteket
kell végrehajtani a különböző EFA-k között, amelyeket a különböző
EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítenek ki. 2012-ben az átvezetési számlákon a következő
fő változás történt: a 10. EFA kifizetéseket eszközölt a 8. és 9. EFA
végrehajtásával kapcsolatban. 2.5. PÉNZESZKÖZÖK ÉS
PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK[7] || || || || || millió EUR || Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Bankszámlán lévő pénzeszközök || 2.5.1. || – || – || 687 || 687 || 1 211 STABEX biztonsági számlák || 2.5.2. || – || – || 2 || 2 || 5 Társfinanszírozási bankszámlák || 2.5.3. || – || – || – || – || 8 Kongói Demokratikus Köztársaság speciális alap[8] || – || – || – || 1 || 1 || 1 ÖSSZESEN || || – || – || 690 || 690 || 1 224 2.5.1. Bankszámlán lévő
pénzeszközök || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Elkülönített számlák – tagállami pénzintézetek || – || – || 633 || 633 || 1 129 Folyószámlák – kereskedelmi bankok || || || 54 || 54 || 80 Helyi kifizetőhelyek || – || – || 0 || 0 || 2 ÖSSZESEN || – || – || 687 || 687 || 1 211 A bankszámlán lévő pénzeszközökben bekövetkezett
általános csökkenés elsődleges oka a teljesített kifizetések magas szintje
és a költségvetés végrehajtásának az előző beszámolási
időszakhoz képest magasabb szintje. A helyi kifizetőhelyek számláin az
AKCS-államokban és a TOT-okban vezetett bankszámlákon nyilvántartott összegek
szerepelnek, amelyeket a kedvezményezett országon belüli, helyi pénznemben
denominált kifizetések végrehajtására használnak. A számlákat euróban vagy
valamely uniós tagállam pénznemében vezetik. A kifizetések fokozottabb központosítása
érdekében 2012 folyamán a 4 fennmaradó helyi kifizetőhelyből 3
számláit szüntették meg. 2.5.2. STABEX biztonsági számlák || millió EUR || Egyenleg 2012.12.31-én || Egyenleg 2011.12.31-én Elefántcsontpart || 2 || 2 Malawi || – || 1 Egyéb országok || 0 || 2 ÖSSZESEN || 2 || 5 A STABEX betűszó az Európai Unió által az AKCS-államok
exportbevételeinek stabilizálása céljából működtetett kompenzációs
finanszírozási rendszert jelöli. A rendszert a Loméi Egyezmény (1975) vezette
be azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a mezőgazdasági termékekből
származó exportbevételek instabilitásából eredő káros hatásokat. A STABEX
biztonsági számlák egyenlege a rendelkezésre álló STABEX-források teljes
összegét mutatja, amelyet a jövőben átutalnak a kedvezményezett AKCS-államnak.
Ezt az egyenleget a 10. EFA-hoz allokálják. A STABEX támogatási eszköz
felszámolását követően 2012-ben nyolc STABEX biztonsági számlát szüntettek
meg. E forrásokon kívül más STABEX-pénzeszközök is a
kedvezményezett AKCS-államok rendelkezésére állnak. Amint a Bizottság és a
kedvezményezett (AKCS-) állam megállapodásra jut a STABEX-pénzeszközök
felhasználási módjáról, a két fél transzferegyezményt ír alá. A (módosított) 4.
Loméi Egyezmény[9] 211.
cikkének rendelkezéseivel összhangban a forrásokat olyan, az AKCS-állam nevében
nyitott kamatozó számlára utalják át, amely kettős ellenjegyzést igényel
(az Európai Bizottságét és a kedvezményezett államét). A pénzeszközök mindaddig
a kettős ellenjegyzést igénylő számlán maradnak, amíg a kölcsönös
kötelezettségvállalási egyezmény (kke) értelmében azokat át nem kell utalni egy
projekt számára. A Bizottság engedélyezésre jogosult
tisztviselője annak biztosítása érdekében rendelkezik a számlával
kapcsolatos aláírási jogkörrel, hogy a forrásokat a szándékoknak
megfelelően használják fel. A kettős ellenjegyzést igénylő
számlán lévő pénzeszközök az AKCS-állam tulajdonában vannak,
következésképpen nem jelennek meg eszközként az EFA beszámolójában. Az e
számlákra történő átutalásokat STABEX-kifizetésként tartják nyilván. 2012-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső
megállapodás[10] 1.
cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős
ellenjegyzést igénylő számláiról 49 millió EUR-t utaltak vissza az
EFA-nak. E pénzeszközöket főként a Salamon-szigetekről
(12 millió EUR), Elefántcsontpartról (11 millió EUR),
Burundiból (5 millió EUR), a St. Vincent és
Grenadine-szigetekről (3 millió EUR), Szenegálból
(3 millió EUR), Malawiból (3 millió EUR), Ugandából
(3 millió EUR) és Burkina Faso-ból (2 millió EUR) utalták
vissza. Ezeket a bevételeket a 8. EFA gazdasági eredménykimutatásában
működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel. 2.5.3. Társfinanszírozási
bankszámlák || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Társfinanszírozási bankszámlák || – || – || – || – || 8 ÖSSZESEN || – || – || – || – || 8 A társfinanszírozási bankszámlákat lezárták. Ezeket
a pénzeszközöket – az igazgatási rész kivételével – az engedélyezésre jogosult
tisztviselő utasítását követően visszaadták a tagállamoknak.
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2.6. KÖTELEZETTSÉGEK || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Társfinanszírozási kötelezettségek || – || – || 40 || 40 || – ÖSSZESEN || – || – || 40 || 40 || – A 2012. végén fennálló társfinanszírozási
kötelezettségek a 10. EFA-hoz kötődnek. A beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások a
tagállamok és a nem tagállamok felé fennálló kötelezettségként jelennek meg,
mivel teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevétel
feltételeit. Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik
feleknek szolgáltatásokat nyújtson, különben vissza kell térítenie az
eszközöket (azaz a beérkezett hozzájárulásokat) a tagállamoknak. A
társfinanszírozási megállapodás következtében fennálló kötelezettségek a
beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült kiadások
különbségét jelentik. Az eszközök nettó értékét nem befolyásolják. A társfinanszírozási kötelezettségek jobb bemutatása
érdekében 2012-ben a bemutatandó összegeket hosszú és rövid lejáratú
kötelezettségekre osztottuk fel. A társfinanszírozási kötelezettségek
főösszegének növekedését a 2.7.1.2. megjegyzés magyarázza meg. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
2.7.
KÖTELEZETTSÉGEK || || || || || millió EUR || Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Folyó kötelezettségek || 2.7.1. || 4 || 67 || 138 || 209 || 399 Elhatárolt költségek || 2.7.2. || 19 || 308 || 228 || 555 || 339 Elhatárolt tőke-hozzájárulás || 2.7.3. || – || – || 293 || 293 || 295 ÖSSZESEN || || 22 || 375 || 660 || 1 057 || 1 033 2.7.1. Folyó kötelezettségek || || || || || millió EUR || Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Szállítók és egyéb || 2.7.1.1. || 4 || 67 || 81 || 152 || 308 Társfinanszírozási kötelezettségek || 2.7.1.2. || – || – || 46 || 46 || 81 Egyéb kötelezettségek || 2.7.1.3. || 0 || 0 || 12 || 12 || 10 ÖSSZESEN || || 4 || 67 || 138 || 209 || 399 A kötelezettségek közé az EFA által a támogatási
tevékenységekkel kapcsolatos költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény
beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ugyanezt az eljárást
alkalmazzák a közbeszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási
értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében
figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Az elhatárolás
bejegyzését követően a becsült elszámolható összegeket a gazdasági eredménykimutatás
mutatja be. 2.7.1.1. Szállítók és egyéb E tétel tartalmazza a beszállítók, illetve az állami
szervek és harmadik államok felé fennálló tartozásokat. Az előző beszámolási időszakhoz
viszonyított 157 millió EUR-s csökkenést elsősorban a harmadik államok
felé fennálló kötelezettségek 75 millió EUR-s és a nem állami beszállítók felé
fennálló kötelezettségek 37 millió EUR-s csökkenése okozza. 2.7.1.2. Társfinanszírozási
kötelezettségek A társfinanszírozási kötelezettségek jobb bemutatása
érdekében 2012-ben a bemutatandó összegeket hosszú és rövid lejáratú
kötelezettségekre osztottuk fel. A folyó társfinanszírozási kötelezettségek
csökkenését főként egy 40 millió EUR-s összeg hosszú lejáratú
kötelezettségek közé való átsorolása okozta. A folyó és a hosszú lejáratú társfinanszírozási
kötelezettségek összesen 5 millió EUR-ral nőttek. 2012-ben
Németország és Kanada fizetett be 2-2 millió EUR új társfinanszírozási
hozzájárulást. A svéd társfinanszírozási kötelezettség emelkedését
(8 millió EUR) részben ellensúlyozta a spanyol és a brit
társfinanszírozási kötelezettség 2-2 millió EUR-s csökkenése és a 9. EFA-n
belüli olasz társfinanszírozási kötelezettség elszámolása. A társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettség 8
millió EUR-val csökkent, a társfinanszírozási projektekhez kapcsolódó bevételek
megjelenítése miatt (lásd a 3.1.3. és a 3.2.2. megjegyzést). 2.7.1.3. Egyéb kötelezettségek Az egyéb kötelezettségek többnyire allokálatlan
készpénzbevételek és visszafizetett összegek. 2.7.2. Elhatárolt költségek || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Elhatárolt költségek || 19 || 308 || 228 || 555 || 339 ÖSSZESEN || 19 || 308 || 228 || 555 || 339 Az év végén megvizsgálják az EFA-források
kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható
kiadásokat. Az elhatárolás kiszámítását követően az elszámolható költségek
becsült összegét elhatárolt költségként könyvelik. Az előfinanszírozási összegek becsült
felhasználását az elszámolt előfinanszírozás becsült összege megnevezés
alatt tüntetik fel (lásd a 2.2. megjegyzést). 2.7.3. Elhatárolt
tőke-hozzájárulás || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Egyesült Királyság || – || – || 274 || 274 || 289 Írország || – || – || 9 || 9 || 5 Litvánia || – || – || – || – || 1 Magyarország || – || – || 10 || 10 || – ÖSSZESEN || – || – || 293 || 293 || 295 Ez a megnevezés a tagállamok által korábban
kifizetett hozzájárulásokat tartalmazza. NETTÓ ESZKÖZÖK 2.8. LEHÍVOTT TŐKE || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN Az Alap tőkéje || 12 840 || 11 699 || 21 152 || 45 691 Lehívatlan tőke || – || – || (18 712) || (18 712) Lehívott tőke 2011.12.31-én || 12 840 || 11 699 || 2 440 || 26 979 || || || || Az Alap tőkéje || 12 840 || 11 699 || 21 152 || 45 691 Lehívatlan tőke || – || – || (16 112) || (16 112) Lehívott tőke 2012.12.31-én || 12 840 || 11 699 || 5 040 || 29 579 Az alap tőkéje az egyes belső
megállapodásokban meghatározott módon a vonatkozó EFA-alapba a tagállamok által
befizetendő teljes összeg. A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem
hívott eredeti hozzájárulást jelentik. A lehívott tőke az eredeti hozzájárulások azon
összegét jelenti, amelyet a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 16.
cikke szerinti eljárással összhangban a tagállamok kincstári számláira
történő átutalásra lehívtak. A 8. és a 9. EFA tőkéjét lehívták és teljes
egészében megkapták. Az alap lehívott és le nem hívott
tőkéje tagállamok szerint || || || || millió EUR Hozzájárulások || % || Le nem hívott (10. EFA) 2011.12.31. || 2012-ben lehívott || Le nem hívott (10. EFA) 2012.12.31. Ausztria || 2,41 || (451) || 63 || (388) Belgium || 3,53 || (661) || 92 || (569) Dánia || 2,00 || (374) || 52 || (322) Finnország || 1,47 || (275) || 38 || (237) Franciaország || 19,55 || (3 658) || 508 || (3 150) Németország || 20,50 || (3 836) || 533 || (3 303) Görögország || 1,47 || (275) || 38 || (237) Írország || 0,91 || (170) || 24 || (147) Olaszország || 12,86 || (2 406) || 334 || (2 072) Luxemburg || 0,27 || (51) || 7 || (44) Hollandia || 4,85 || (908) || 126 || (781) Portugália || 1,15 || (215) || 30 || (185) Spanyolország || 7,85 || (1 469) || 204 || (1 265) Svédország || 2,74 || (513) || 71 || (441) Egyesült Királyság || 14,82 || (2 773) || 385 || (2 388) Ciprus || 0,09 || (17) || 2 || (15) Cseh Köztársaság || 0,51 || (95) || 13 || (82) Észtország || 0,05 || (9) || 1 || (8) Magyarország || 0,55 || (103) || 14 || (89) Litvánia || 0,12 || (22) || 3 || (19) Lettország || 0,07 || (13) || 2 || (11) Málta || 0,03 || (6) || 1 || (5) Lengyelország || 1,3 || (243) || 34 || (209) Szlovénia || 0,18 || (34) || 5 || (29) Szlovákia || 0,21 || (39) || 5 || (34) Bulgária || 0,14 || (26) || 4 || (23) Románia || 0,37 || (69) || 10 || (60) ÖSSZESEN || 100,00 || (18 712) || 2 600 || (16 112) 2012-ben a 10. EFA hozzájárulásainak
lehívására került sor. A 2013-as tagállami hozzájárulások első részletét
2012 novemberében hívták le.
2.9. EGYÉB
TARTALÉKOK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN Egyenleg 2010.12.31-én || (2 237) || 4 157 || 333 || 2 252 A 8. és a 9. EFA visszavont összegeinek átvezetése a 10. EFA-ba || (38) || (80) || 118 || 0 A 2010/406/EU tanácsi határozatnak megfelelően Dél-Szudánnak szánt források átvezetése a 10. EFA-ból a 9. EFA-ba || – || 150 || (150) || 0 Egyenleg 2011.12.31-én || (2 276) || 4 227 || 301 || 2 252 A 8. és a 9. EFA visszavont összegeinek átvezetése a 10. EFA-ba || (78) || (300) || 378 || 0 A 2011/315/EU tanácsi határozatnak megfelelően Dél-Szudánnak szánt források átvezetése a 10. EFA-ból a 9. EFA-ba || – || 200 || (200) || 0 Egyenleg 2012.12.31-én || (2 354) || 4 126 || 479 || 2 252 A 2012.12.31-i egyenlegnek része: || || || || – A Dél-Szudánnak allokált források || – || 350 || – || 350 A 10. EFA 2008-as hatálybalépése óta a korábbi
EFA-kban szereplő valamennyi visszavont összeget a 10. EFA tartalékába
vezetik át. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső
megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése
esetén használható fel. 2012-ben a 8. EFA-ból 78 millió EUR, a 9. EFA-ból
pedig 300 millió EUR visszavont összeget csoportosítottak át a 10. EFA
teljesítménytartalékába, a 10. EFA teljesítménytartalékából pedig 200 millió
EUR-t csoportosítottak át a 9. EFA-ba a Dél-Szudánnak járó források allokációja
érdekében.[11]
3. MEGJEGYZÉSEK
AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ
3.1.
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN Kiadások visszafizettetése || 2 || 14 || 2 || 17 || 16 STABEX-pénzeszközök visszafizettetése || 49 || – || – || 49 || 26 Árfolyamnyereség || 7 || 35 || 8 || 51 || 54 Társfinanszírozási működési bevétel || – || – || 8 || 8 || 2 ÖSSZESEN || 58 || 49 || 18 || 124 || 99 3.1.1. Kiadások visszafizettetése Ez a megnevezés az EFA által kibocsátott
visszafizetési felszólításokat, illetve a korábban kifizetett kiadások
ellenőrzése és jogosultsági vizsgálata alapján visszafizetendőnek
ítélt, a következő kifizetésekből levont és az EFA számviteli rendszerében
könyvelt összegeket tartalmazza. Meg kell jegyezni, hogy a visszafizetett
előfinanszírozási összegeket nem bevételként, hanem a mérleg
„előfinanszírozás” megnevezésében tartják nyilván. A jogosulatlan kifizetések
visszafizettetése 2012-ben 27 millió EUR értékben állítottak ki
jogosulatlan kifizetések visszafizetésére való felszólítást (2011-ben ez a szám
12 millió EUR volt). Ebből 11 millió kiadások visszafizetéséhez
kapcsolódott, tehát működési bevételként könyvelték. 16 millió EUR előfinanszírozási
összegek visszafizetéséhez kapcsolódott, ezt a mérleg „előfinanszírozás”
megnevezésében könyvelték. A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése a
következő okokra vezethető vissza: millió EUR || Bevételek || Előfinan–szírozás || 2012 ÖSSZESEN || Bevételek || Előfinan–szírozás || 2011 ÖSSZESEN Hiba || 1 || 1 || 2 || 2 || 1 || 3 Szabálytalanság || 9 || 15 || 25 || 6 || 3 || 8 OLAF által bejelentett || 1 || – || 1 || 1 || – || 1 ÖSSZESEN || 11 || 16 || 27 || 8 || 4 || 12 3.1.2. STABEX-pénzeszközök
visszafizettetése 2012-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső
megállapodás[12] 1.
cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős
ellenjegyzést igénylő számláiról 49 millió EUR-t utaltak vissza az
EFA-nak. E pénzeszközöket főként a Salamon-szigetekről
(12 millió EUR), Elefántcsontpartról (11 millió EUR),
Burundiból (5 millió EUR), a St. Vincent és
Grenadine-szigetekről (3 millió EUR), Szenegálból
(3 millió EUR), Malawiból (3 millió EUR), Ugandából
(3 millió EUR) és Burkina Faso-ból (2 millió EUR) utalták
vissza. Ezeket a bevételeket a 8. EFA gazdasági eredménykimutatásában
működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel. 3.1.3. Társfinanszírozási
működési bevétel A társfinanszírozási működési bevétel a
felhasznált hozzájárulásokat jelenti (lásd a 3.2.2. megjegyzést).
Mivel ezek a hozzájárulások teljesítik a feltételes nem visszterhes
ügyletből származó bevétel kritériumait, a hozzájárulásokat a
társfinanszírozási projekt végrehajtásának megfelelően számolják el. 3.2. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN Működési kiadások – támogatási eszközök || 41 || 812 || 2 085 || 2 938 || 2 633 Társfinanszírozási működési kiadások || – || – || 8 || 8 || 2 Árfolyamveszteség || 8 || 39 || 20 || 66 || 61 A követelések leírása || 0 || 6 || – || 6 || 7 ÖSSZESEN || 49 || 856 || 2 112 || 3 017 || 2 702 A Bizottság 2012-ben finomította az elhatárolt
költségek becslésére szolgáló módszert. E finomítás nélkül a működési
kiadások 3 017 millió EUR helyett 2 849 millió EUR-t tettek volna ki.
Az eszközök nettó értékére gyakorolt hatás ugyanekkora lett volna
(168 millió EUR-s csökkenés), főként az elhatárolt költségek számlájának
növekedése miatt (lásd a 2.7.2. megjegyzést). 3.2.1. Működési kiadások –
támogatási eszközök || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012 || ÖSSZESEN 2011 Programozható segély || 17 || 93 || 1 366 || 1 476 || 1 251 Makrogazdasági támogatás || – || 8 || – || 8 || 51 Ágazati szakpolitika || 0 || 322 || 3 || 326 || 371 Kamattámogatás || 5 || – || – || 5 || 0 AKCS-n belüli projektek || – || 311 || 409 || 720 || 650 Sürgősségi segély || – || 60 || 274 || 333 || 212 Menekültek segélyezése || 6 || – || – || 6 || 0 Kockázati tőke || 1 || – || – || 1 || 19 STABEX || 4 || – || – || 4 || 12 Sysmin || 0 || – || – || 0 || (8) Korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok || – || 10 || – || 10 || 24 Intézményi támogatás || – || (1) || 33 || 32 || 8 Exportbevétel-kompenzáció || 7 || 10 || – || 18 || 42 Összesen || 41 || 812 || 2 085 || 2 938 || 2 633 Az összegek kifizetésének és kezelésének
módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek
magukban foglalják az összes támogatási eszközt. 3.2.2. Társfinanszírozási
működési kiadások Ide a társfinanszírozott projektek
2012-es kiadásai tartoznak. Mivel a beérkezett társfinanszírozási
hozzájárulások teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó
bevétel kritériumait, a megfelelő hozzájárulási összeget a működési
bevételek között szerepeltetik (lásd a 3.1.3. megjegyzést). 3.2.3. A követelések leírása Ez a megnevezés főként előfinanszírozási
korrekciókat, valamint az adósok miatti leírásokat/veszteségeket tartalmaz.
3.3.
IGAZGATÁSI KIADÁSOK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN Igazgatási kiadások || – || 1 || 106 || 107 || 75 ÖSSZESEN || – || 1 || 106 || 107 || 75 Ez a megnevezés a támogatási kiadásokat, azaz az EFA
programozásához és végrehajtásához kapcsolódó igazgatási költségeket
tartalmazza. Ide tartoznak a projektek előkészítésének, nyomon
követésének, ellenőrzésének és értékelésének költségei, valamint a
számítógépes hálózatok, technikai segítségnyújtás stb. költségei. 3.4. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN Kamatbevétel – európai bankok || – || 6 || 4 || 9 || 1 Előfinanszírozási kamat || (2) || (24) || (6) || (32) || (21) ÖSSZESEN || (2) || (18) || (2) || (22) || (20) Az előfinanszírozási kamat megjelenítése a 10.
EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 7. cikkének (3) bekezdésében és 8.
cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően történik. A 2011. évi
elhatárolt előfinanszírozási kamatok visszaírása miatt a kamatbevétel
2012-ben negatív volt. 4. MEGJEGYZÉSEK A CASH
FLOW-KIMUTATÁSHOZ
4.1. A
CASH FLOW-KIMUTATÁS CÉLJA ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA Az EFA pénzeszköz- és
pénzeszközegyenértékes-teremtésre irányuló képessége, valamint e cash flow
felhasználása iránti igénye a cash flow-adatok alapján értékelhető. A cash flow-kimutatás az indirekt
módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év nettó
nyereségét vagy veszteségét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók
hatásaival, valamint a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzeszközbevételek
vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival. Az eurótól eltérő pénznemben
lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-t is az EFA beszámolási
pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő
összegre az eurónak és e pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes
átváltási árfolyamát alkalmazva. 4.2. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK Az EFA cash flow-kimutatása csak
működési tevékenységekből származó cash flow-t tartalmaz, mivel az
EFA-nak nincsenek befektetési és finanszírozási tevékenységei. A működési
tevékenységek célkitűzése a szakpolitikához kötött eredmények elérésében
való részvétel. 5. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK
ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK
5.1.
FÜGGŐ KÖVETELÉSEK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Teljesítési garanciák || 13 || 171 || 120 || 304 || 325 Visszatartási garanciák || 6 || 107 || 74 || 188 || 197 Jogvita tárgyát képező függő követelések || – || – || – || – || 1 ÖSSZESEN || 19 || 279 || 194 || 492 || 523 5.1.1. Teljesítési
garanciák Esetenként teljesítési
garanciák előírására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az
EFA-források kedvezményezettjei teljesítsék az EFA-val kötött
szerződésükben foglalt kötelezettségeket. A teljesítési garanciák
összegének 21 millió EUR-s csökkenése a megszüntetett garanciák és az újonnan
kapott garanciák különbözetéből adódik. A megszüntetett garanciák többsége
a 9. EFA-hoz kötődött, illetve az új garanciák is főként a 9.
EFA-hoz kötődnek. 5.1.2. Visszatartási
garanciák A visszatartási garancia
csak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozik.
Általában a kedvezményezettnek esedékes időközi kifizetés 10 %-át
tartják vissza annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozó teljesítse
kötelezettségeit. A visszatartott összegeket kötelezettségként tüntetik fel. Az
ajánlatkérő jóváhagyásával a vállalkozó az időközi kifizetésből
visszatartott összeg helyett visszatartási garanciát is adhat biztosítékul. Az
így kapott biztosítékot függő követelésként tüntetik fel. A visszatartási garanciák
összegének 9 millió EUR-s csökkenése a megszüntetett garanciák és az újonnan
kapott garanciák különbözetéből adódik. A megszüntetett garanciák többsége
a 9. EFA-hoz kötődik, és az új kapott garanciák is főként a
9. EFA-val kapcsolatosak. 5.2. EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK
5.2.1.
Még teljesítetlen költségvetési kötelezettségvállalások millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Még kifizetetlen, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások || 103 || 938 || 4 601 || 5 642 || 5 594 A gazdasági eredménykimutatásban szereplő kapcsolódó összegek || (22) || (382) || (310) || (714) || (646) ÖSSZESEN || 81 || 557 || 4 291 || 4 928 || 4 948 A fennálló költségvetési kötelezettségvállalások
azokat a nyitva álló kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyekre még nem
történt kifizetés, illetve amelyeket nem vontak vissza. A fennálló
kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei.
2012. december 31-én a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások összege
5 642 millió EUR-t tett ki. A finanszírozandó jövőbeli kötelezettségvállalásként
szerepeltetett összeg megegyezik a fennálló költségvetési
kötelezettségvállalásnak a 2012. évi gazdasági eredménykimutatásban kiadásként
feltüntetett, kapcsolódó összegekkel csökkentett értékével, és összesen
4 948 millió EUR-t tesz ki.
6. PÉNZÜGYI
KOCKÁZATKEZELÉS Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi
kockázatkezelésével kapcsolatos információk az Európai Bizottság által az
Európai Fejlesztési Alap nevében az EFA-források felhasználása érdekében
végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak.
6.1.
KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK Az EFA pénztári műveleteire vonatkozó
szabályokat és elveket a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi
szabályzatról szóló 215/2008/EK tanácsi rendelet és a belső megállapodás
határozza meg. Ezeknek megfelelően a következő főbb
alapelvek alkalmazandók: – Az EFA-hozzájárulásokat a
tagállamok az adott tagállam jegybankjánál – vagy a jegybank által kijelölt
pénzintézetnél – vezetett, elkülönített számlára fizetik be. A hozzájárulás
összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad. – Az EFA-hozzájárulásokat a
tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más – akár kevéssé ismert
– pénznemekben is folyósít kifizetéseket. – A Bizottság által az EFA
nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. A Bizottság a 215/2008/EK tanácsi rendelet 44. cikke
alapján az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi
intézményeknél (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében
azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett
kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó
bevételeket (lásd a 6.4. megjegyzést). A Bizottság pályázati eljárás útján választja ki
azokat a kereskedelmi bankokat, amelyek a fent említett elkülönített számlákon
kívüli számlákat vezetik az EFA számára. A pénztári és kifizetési műveletek
nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A
költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az
ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok
szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak. A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését
írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy
korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő
szintű
ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző
működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig
rendszeresen ellenőrzik. 6.2.
PIACI KOCKÁZAT
6.2.1.
Devizakockázat Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb
devizát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést. Ennek
eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti devizakockázat.
6.2.2.
Kamatlábkockázat Az EFA nem hitelez, ezért nincs kamatlábkockázata. A különböző bankszámlákon tartott összegek után
azonban kamat keletkezik. A Bizottság ezért az EFA nevében intézkedéseket tett
annak érdekében, hogy a kapott kamatot a piaci kamatlábnak megfelelő és
annak ingadozásait követő kamatlábbal számítsák. A kereskedelmi bankszámlákon a nap végén fennálló
egyenleg után minden nap kamatot számítanak fel. Az ilyen kamatot változó piaci
kamatlábon számítják, a szerződéses (pozitív vagy negatív)
kamatláb-különbözet hozzáadásával. A legtöbb számla esetében a kamatszámítás az
egynapos euró indexátlaghoz (EONIA) kötődik, követve annak bármilyen
ingadozását. Más számlák esetében a kamatot az EKB refinanszírozási
műveletei esetében alkalmazott határkamatlábbal számítják. Ily módon nem
áll fenn annak kockázata, hogy az EFA-egyenlegek után a piacinál alacsonyabb
kamatot számolnának. 6.3. HITELKOCKÁZAT
(PARTNERKOCKÁZAT) A 215/2008/EK tanácsi rendelettel összhangban az EFA
pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk
befizetésére nyitott, elkülönített számlákon vezetik. E számlák többségét a
tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetik. Ezek az
intézmények jelentik az EFA számára a legkisebb partnerkockázatot (a kockázati
kitettség a tagállamoknál jelentkezik). Ami az EFA pénztári forrásainak a kifizetések
végrehajtására szánt, kereskedelmi bankokban tartott részét illeti, az erre
szánt számlákat szükség szerint töltik fel, amit a Bizottság pénztárkezelési
rendszere automatikusan végez. Minden számlán a napi kifizetések átlagos
összegének megfelelő minimumösszeg áll rendelkezésre. Ebből
következően a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon
alacsonyak, így az EFA kockázati kitettsége alacsony. Emellett az EFA partnerkockázatának további
minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások
alkalmazásával választják ki. Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással
választanak ki. Az eljárásban való részvétel feltétele a Moody's P-1 rövid távú
hitelkockázati besorolása vagy azzal egyenértékű besorolás (S&P A-1
vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél
alacsonyabb szint is megfelelő lehet.
6.4.
LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek
biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a
költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés
végrehajtására. A tagállami hozzájárulások teljes összege ennek
megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési
előirányzatok összegével. Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban
három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást
mutatnak. Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári
forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a
Bizottság kincstára és az érintett kifizetőhelyek között folyamatos az
információcsere a pénztári helyzetről. Ily módon biztosítják, hogy az egy
adott időszakban végrehajtandó kifizetések összege ne haladja meg a
rendelkezésre álló pénztári forrásokat. Ezenfelül az EFA napi pénztári műveletei
kapcsán automatikus készpénz-gazdálkodási mechanizmusok biztosítják, hogy
valamennyi EFA-bankszámlán naponta elegendő készpénz álljon rendelkezésre.
7. KAPCSOLT
FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK Nem azonosítottunk egy olyan, kapcsolt félhez
kapcsolódó tranzakciót sem, amelyet e megnevezésben közzé kellene tenni.
8. A
MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK A beszámoló benyújtásának dátumáig az EFA
számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan
egyéb lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és ilyenről
bejelentés sem érkezett. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések
a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott
információk ezt tükrözik. 9. A GAZDASÁGI ÉS A
KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE Az éves gazdasági eredményt az
eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították
ki. A költségvetési eredmény azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás
szabályain alapul. Mivel mindkét adat ugyanazoknak az alapul szolgáló műveleteknek
az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési
eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a
főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek
között oszlanak meg.
|| || millió EUR || 2012 || 2011 || || ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || (3 023) || (2 700) || || BEVÉTELEK || || A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések || (47) || (52) A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követelések || (8) || (3) A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követelések || 14 || 10 Előfinanszírozás nettó hatása || 62 || 46 Nettó elhatárolt bevétel || (40) || (13) || || KIADÁSOK || || A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások || 38 || 98 A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek || (101) || (249) Törölt kifizetések || 7 || 17 Előfinanszírozás nettó hatása || (316) || (346) Nettó elhatárolt kiadás || 204 || 317 || || ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY || (3 209) || (2 874) 9.1. Összeegyeztetett tételek –
Bevételek A pénzügyi év költségvetési bevétele megfelel az év
során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években
megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének. A költségvetési eredményt nem befolyásoló
követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból
azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget
átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le
újra. A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett
követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági
eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel
szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett
követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági
eredményhez. Az előfinanszírozás nettó hatása a
visszafizetett előfinanszírozási összegek elszámolása. Ennek a
készpénzbevételnek nincs hatása a gazdasági eredményre. A nettó elhatárolt bevétel főként az év
végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza. Csak a nettó
hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel
visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe
venni. 9.2. Összeegyeztetett tételek –
Kiadások A még ki nem fizetett tárgyévi
kiadások az
összeegyeztetés céljából beleszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem
szerepelnek a költségvetési kiadások között. Ezzel szemben a korábbi években
megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés
céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév
költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de vagy nem befolyásolják a gazdasági
eredményt, vagy ha mégis, úgy csökkentik a kiadásokat. A törölt kifizetésekből származó
készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, de hatással
van a költségvetési eredményre. Az előfinanszírozás nettó hatása a
következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett – éves költségvetési
kiadásként rögzített – új előfinanszírozási összegek, valamint a
tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során
kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási
szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként
jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe
vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején. A nettó elhatárolt kiadások főként az év
végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan
elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél
felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé. Csak a nettó hatást
– vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás
visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást – kell figyelembe venni.
2. A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS BEVEZETÉS
Korábbi
EFA-k ·
Az
átmeneti intézkedésekről szóló, 2000. július 27-i 1/2000 AKCS-EK tanácsi
határozat előírja, hogy a korábbi EFA-k allokálatlan forrásainak egy
részét a Cotonoui Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, az
átmeneti intézkedések alapján előzetesen használják fel. ·
A 2001.
március 16-i 410/2001 bizottsági határozat – amely az AKCS-országok indikatív
programjainak allokációit rögzíti az AKCS-EK partnerségi megállapodásnak
megfelelően – előírja, hogy a korábbi EFA-k allokálatlan forrásait
legfeljebb 1,2 milliárd EUR erejéig az érintett EFA-kra alkalmazandó
szabályoknak és eljárásoknak megfelelően fel kell használni még a 9. EFA
pénzügyi jegyzőkönyvének hatálybalépése előtt. ·
A 2001.
június 15-i 1033/2001 bizottsági határozat az AKCS-EK partnerségi megállapodás
pénzügyi jegyzőkönyvének keretén belül rögzítette a regionális programok
és az AKCS-n belüli együttműködés allokációit. ·
A 2002.
július 11-i 1252/2002 bizottsági határozat egyrészt a 6. és a 7. EFA általános
tartalékaiból 60 millió EUR-val megnövelte az AKCS-n belüli
együttműködésre szánt keretet, másrészt előírta, hogy e
többletforrásokat az érintett EFA-kra alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak
megfelelően fel kell használni még a 9. EFA pénzügyi jegyzőkönyvének
hatálybalépése előtt. ·
Végül a
2002. december 23-i 3/2002 AKCS-EK minisztertanácsi határozat a 8. EFA
allokálatlan forrásaiból (általános tartalék) 25 millió EUR-t az AKCS-EK
partnerségi megállapodásban foglalt regionális együttműködéshez csoportosított
át. ·
Mivel a
6. EFA 2006-ban, a 7. EFA pedig 2008-ban lezárult, az éves beszámoló ezen EFA-k
esetében már nem tartalmaz végrehajtási táblázatot. Az átvitt egyenlegek
végrehajtása azonban megtalálható a 9. EFA-ban. ·
A 2012.
évi beszámoló áttekinthetősége érdekében a 8. EFA-ra vonatkozó táblázatok
– akárcsak az elmúlt években – elkülönítve tüntetik fel a Loméi Egyezménynek
megfelelően, illetve a Cotonoui Megállapodásnak megfelelően
felhasznált forrásokat. Ez utóbbinál a számlavezetés és -bemutatás az országok
vonatkozásában az AKCS-EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikkének
(2) bekezdése alapján történt. Ez a cikk a makrogazdasági támogatás, valamint a
program- és projekt-támogatás céljaira ún. „A” keretet, az előre nem
látott igények – például sürgősségi segély, adósságenyhítés, az
exportbevétel-ingadozás hátrányos hatásainak kompenzációja – céljaira pedig ún.
„B” keretet bocsát az AKCS-államok rendelkezésére[13]. A régiós számlákat az AKCS-EK
partnerségi megállapodás 2. fejezete (regionális indikatív programok és AKCS-n
belüli együttműködés) szerinti regionális programozásnak megfelelően
mutatjuk be. ·
Az
AKCS-EK partnerségi megállapodás Ib. mellékletének (a 2008–2013-as
időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) 4. pontja alapján a 2007. december
31. és a 10. EFA hatálybalépése között fel nem használt egyenlegeket, valamint
az alapokra vonatkozóan visszavont összegeket átcsoportosították a 9. EFA-ba
annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós igazgatás cselekvőképességét,
és hogy a 10. EFA hatálybalépéséig fedezzék a folyamatban lévő projektek
folytatásához szükséges költségeket. ·
A
2010/406/EU tanácsi határozat értelmében a 9. és a korábbi EFA-k projektjeinek
visszavont pénzeszközeiből 150 millió EUR-t Szudán javára, a leginkább
veszélyeztetett népesség szükségleteinek kezelésére fordítanak. Az összeget
2011-ben elkülönítették. ·
A
2011/315/EU tanácsi határozat értelmében a 9. és a korábbi EFA-k projektjeinek
visszavont pénzeszközeiből 200 millió EUR-t Dél-Szudán javára, a
dél-szudáni hároméves fejlesztési terv végrehajtásának támogatására fordítanak.
Az összeget 2012-ben elkülönítették. 10. EFA Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai,
karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok által Cotonouban 2000. június 23-án
aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén lépett hatályba. A
Cotonoui Megállapodást módosította az ugyanezen felek között 2005. június 25-én
Luxemburgban aláírt megállapodás. Az Európai Unió és a tengerentúli országok és
területek (TOT) társulásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2001.
november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat 2001. december 2-án lépett
hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK
határozat. A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a
2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében
nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség
tagállamai kormányainak képviselői által 2006. július 17-én elfogadott
belső megállapodás 2008. július 1-jén lépett hatályba. A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak
és TOT-oknak nyújtott uniós támogatást a második időszakban (2008–2013) a
10. EFA-ból finanszírozzák, összesen 22 682 millió EUR értékben,
amelyből: ·
21 966
millió EUR jut az AKCS-államoknak a módosított Cotonoui Megállapodás Ib.
mellékletében foglalt többéves pénzügyi kerettel összhangban, ebből
20 466 millió EUR-t a Bizottság kezel; ·
286
millió EUR-t a TOT-oknak tartanak fenn, a TOT-ok és az Európai Közösség
társulásáról szóló, módosított tanácsi határozat IIAa. mellékletével
összhangban, ebből 256 millió EUR-t a Bizottság kezel; ·
és 430
millió EUR jut a Bizottságnak a 10. EFA forrásai programozásával és
végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 6.
cikkével összhangban. A 10. EFA hatálybalépése óta a fenti összegek
kiegészültek a korábbi EFA-kból visszavont összegekkel, a kamatbevételekkel és
a 9. EFA előtti alapok keretében az elsődleges mezőgazdasági
termékek exportjából származó bevételek stabilizálását biztosító rendszer (STABEX)
felhasználatlan pénzeszköz-egyenlegeivel. Ezeket a pénzeszközöket a módosított
Cotonoui Megállapodással és a belső megállapodással összhangban a
vonatkozó különszabályoknak megfelelően kezelik.
A 10. EFA fent említett
allokációjából
az Európai Bizottság által kezelt kezdeti 21 152 millió EUR-s összeg
felosztása a következő: – 15 300 millió EUR a
nemzeti indikatív programokra, ennek összetétele: ·
13 500 EUR
az „A” keretre, ebből 13 345 millió EUR-t nyitottak meg. Emellett az
„A” keretet megnövelték a tartalékokból származó 341 millió EUR-s
átcsoportosítással, a Stabex-számlák visszavont összegeiből származó
91 millió EUR-ral, illetve csökkentették a regionális allokációkhoz
átcsoportosított 33 millió EUR-ral (félidős felülvizsgálat,
PALOP). Ennek eredményeként a rendelkezésre álló teljes összeg
13 744 millió EUR a nyitott allokációkban, 155 millió EUR
pedig a megnyitásra váró allokációkban. ·
1800 millió
EUR a „B” keretre, a teljes allokációt megnyitották. Emellett a „B” keretet
megnövelték a tartalékokból származó 148 millió EUR-ral, amelyet meg
is nyitottak, így a teljes nyitott összeg 1948 millió EUR. – 1783 millió EUR a
regionális indikatív programokra; az „A” keretből átcsoportosított
33 millió EUR-val és a tartalékba átcsoportosított 19
millió EUR-val együtt összesen 1797 millió EUR nyitott
allokáció; – 2700 millió EUR
AKCS-n belüli allokációkra, a teljes allokációt megnyitották; a tartalékokból
származó 195 millió EUR-s átcsoportosítással együtt összesen
2895 millió EUR nyitott allokáció; – 683 millió EUR
tartalék, amelyből 664 millió EUR átcsoportosítása után marad
19 millió EUR-s egyenleg. – 430 millió EUR végrehajtási
költségekre, a teljes allokációt megnyitották – 256 millió EUR
TOT-allokációkra, ennek fő részei: ·
195
millió EUR „A keret”, ebből 140 millió EUR-t nyitottak meg ·
15
millió EUR „B keret”, ebből 7 millió EUR-t nyitottak meg ·
40
millió EUR a regionális indikatív programokra, a teljes allokációt
megnyitották; ·
6
millió EUR tanulmányokra és technikai segítségnyújtásra, a teljes allokációt
megnyitották – A 10. EFA le nem hívható
teljesítménytartaléka A 10. EFA 2008. július 1-jei hatálybalépése óta a
fennmaradó egyenlegeket, valamint a 9. és korábbi EFA-k projektjeinek
visszavont összegeit átcsoportosítják a 10. EFA teljesítménytartalékába. Ez
alól kivételt képeznek a Stabex-pénzeszközök és a 9. EFA igazgatási
keretösszege. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső
megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése
esetén használható fel. A tartalék 2012. december 31-i állapotával
kapcsolatos részleteket (millió EUR) az alábbi táblázat tartalmazza: A 10. EFA le nem hívható tartalékába átcsoportosított összegek: || 815 mínusz a Tanács által Szudán számára a 2010. július 12-i 2010/406/EU tanácsi határozattal a 9. EFA-hoz átcsoportosított összegek: || –150 mínusz a Tanács által Dél-Szudán számára a 2011. május 23-i 2011/315/EU tanácsi határozattal a 9. EFA-hoz átcsoportosított összegek: || –200 A tartalék rendelkezésre álló összege (AKCS+TOT): || 465 –
A 10. EFA Stabex-tartaléka A Stabex-számlák megszüntetését követően a fel
nem használt, illetve visszavont összegeket a 10. EFA Stabex „A keret”
tartalékába (10. EFA belső megállapodása 1. cikkének (4) bekezdése), majd
az érintett országok nemzeti indikatív programjába csoportosítják át. A
tartalék helyzete 2012. december 31-én a következő (millió EUR): Érintett ország || Stabex „A keret” tartalék Elefántcsontpart || 11,43 Zöld-foki-szigetek || 0,01 Bissau-Guinea || 0,30 Sierra Leone || 0,22 Szenegál || 0,90 Összesen || 12,86 –
10. EFA társfinanszírozás A 10. EFA keretében 116 millió EUR összegű
társfinanszírozás-átcsoportosítási megállapodásokat írtak alá a tagállamokkal;
összesen 99 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot
nyitottak meg, ez a kifizetési előirányzatoknál 93 millió EUR beszedett
összegnek felel meg. A
társfinanszírozási előirányzatok 2012. december 31-i helyzetét az alábbi
táblázat mutatja (millió EUR): || Kötelezettségvállalási előirányzatok || Kifizetési előirányzatok Társfinanszírozás – „A” keret || 84 || 78 AKCS-n belüli társfinanszírozás || 12 || 12 Társfinanszírozás – Igazgatási kiadások || 3 || 3 || 99 || 93 Az
elhatározott, lekötött és kifizetett összegekre vonatkozó alábbi táblázatok
adatai nettó adatok. Az
államok és eszközök szerinti bontást a mellékletek tartalmazzák. 2.1. ALLOKÁCIÓK 2.2. ÖSSZEVONT KIMUTATÁS 2.3. IGAZGATÁSSAL
KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK Olasz
társfinanszírozás (ITA COF) (1985) Az 1985 óta érvényes, 2011-ben még mindig
folyamatban lévő olasz társfinanszírozást („4. rehabilitációs program –
Szomália”) 2012-ben végül sikerült lezárni. A záróegyenlegeket Olaszország
visszakapta. II. RÉSZ – ÉVES
EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK || CA/463/13 || 2013. március 14. || A dokumentum száma: 13/072 || || AZ IGAZGATÓTANÁCS Beruházási Keret Pénzügyi kimutatások (2012. december 31-i állapot) || || || - A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás - Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás - Kimutatás a hozzájárulást fizetők forrásainak változásairól - Cash flow-kimutatás - Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz || SZ.EGYS.: E || 3. A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 3.1. A 2012. DECEMBER 31-I PÉNZÜGYI HELYZETRE
VONATKOZÓ KIMUTATÁS (ezer EUR-ban) || Megjegyzések || 2012.12.31. || 2011.12.31. || || || ESZKÖZÖK || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 5 || 466 568 || 452 279 Származtatott pénzügyi eszközök || 6 || 115 || 434 Kölcsönök és követelések || 7 || 1 146 280 || 1 033 160 Értékesíthető pénzügyi eszközök || 8 || 333 001 || 251 660 Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 9/15 || 87 310 || 87 310 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 10 || 99 029 || – Egyéb eszközök || 11 || 224 || 416 || || || Eszközök összesen || || 2 132 527 || 1 825 259 || || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK || || || Származtatott pénzügyi eszközök || 6 || 7 035 || 12 702 Halasztott bevételek || 12 || 37 808 || 33 003 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 13 || 312 086 || 329 660 Egyéb kötelezettségek || 14 || 1 153 || 1 113 || || || Kötelezettségek összesen || || 358 082 || 376 478 || || || A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || Lehívott tagállami hozzájárulások || 15 || 1 561 309 || 1 281 309 Valós érték tartalék || || 68 434 || 41 750 Visszatartott nyereség || || 144 702 || 125 722 || || || A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || || 1 774 445 || 1 448 781 || || || Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || || 2 132 527 || 1 825 259 A megjegyzések a pénzügyi kimutatás
szerves részét képezik. 3.2. AZ ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS A
2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN (ezer EUR-ban) || Megjegyzések || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig || || || || || Kamat- és kamatjellegű bevételek || 17 || 67 503 || 59 561 || Kamat- és kamatjellegű kiadások || 17 || –1 114 || –940 || || || || || Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek || || 66 389 || 58 621 || || || || || Díj- és jutalékbevétel || 18 || 1 934 || 2 149 || Díj- és jutalékráfordítás || 18 || –292 || –144 || || || || || Nettó díj- és jutalékbevétel || || 1 642 || 2 005 || || || || || Származtatott pénzügyi eszközök valós értékének változása || || 5 348 || –7 534 || Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség || 19 || 1 045 || 17 228 || Nettó árfolyamnyereség/-veszteség || || –10 575 || 8 376 || || || || || Pénzügyi műveletek nettó eredménye || || –4 182 || 18 070 || || || || || A kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással || 7 || 597 || 27 452 || Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés || 8 || –8 927 || –6 888 || Egyéb eszközök értékvesztése || 20 || –337 || – || Általános igazgatási kiadások || 21 || –36 202 || –38 006 || || || || || Éves nyereség || || 18 980 || 61 254 || || || || || Egyéb átfogó jövedelem: || || || || Értékesíthető pénzügyi eszközök – Valós érték tartalék || || || || 1. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása || 8 || 18 551 || 20 574 || 2. A nyereségben/veszteségben kimutatott nettó összeg || 8 || 8 133 || –3 394 || Értékesíthető pénzügyi eszközök összesen || || 26 684 || 17 180 || || || || || Teljes egyéb átfogó jövedelem || || 26 684 || 17 180 || || || || || A teljes éves átfogó jövedelem || || 45 664 || 78 434 || A megjegyzések a pénzügyi kimutatás
szerves részét képezik. 3.3. A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK
VÁLTOZÁSAIRA VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV
VONATKOZÁSÁBAN (ezer EUR-ban) || Lehívott hozzájárulás || Valós érték tartalék || Visszatartott nyereség || Összesen 2012. január 1-én Megjegyzések || 1 281 309 || 41 750 || 125 722 || 1 448 781 || || || || Az év során lehívott tagállami hozzájárulások 15 || 280 000 || – || – || 280 000 || || || || Éves nyereség 2012-ben || – || – || 18 980 || 18 980 || || || || A teljes éves egyéb átfogó jövedelem || – || 26 684 || – || 26 684 || || || || A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai || 280 000 || 26 684 || 18 980 || 325 664 || || || || 2012. december 31-én || 1 561 309 || 68 434 || 144 702 || 1 774 445 || || || || || Lehívott hozzájárulás || Valós érték tartalék || Visszatartott nyereség || Összesen 2011. január 1-én Megjegyzések || 1 131 309 || 24 570 || 64 468 || 1 220 347 || || || || Az év során lehívott tagállami hozzájárulások 15 || 150 000 || – || – || 150 000 || || || || Éves nyereség 2011-ben || – || – || 61 254 || 61 254 || || || || A teljes éves egyéb átfogó jövedelem || – || 17 180 || – || 17 180 || || || || A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai || 150 000 || 17 180 || 61 254 || 228 434 || || || || 2011. december 31-én || 1 281 309 || 41 750 || 125 722 || 1 448 781 || || || || || || || || A megjegyzések a pénzügyi kimutatás
szerves részét képezik. 3.4. CASH FLOW-KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN
VÉGZŐDŐ ÉVRE (ezer EUR-ban) || Megjegyzések || 2012.1.1.– 2012.12.31. || 2011.1.1.– 2011.12.31. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK || || || A pénzügyi év nyeresége || || 18 980 || 61 254 Kiigazítás || || || Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés || || 8 927 || 3 172 Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés nettó változása || || –597 || –27 452 Kölcsönökön és követeléseken realizált kamat || 7 || –9 622 || –10 512 Az elhatárolt kamat változásai és a kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéke || || –1 407 || –2 801 Az elhatárolt kamat változásai és a lejáratig tartott pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéke || || -751 || – A halasztott bevételek növekedése || || 4 805 || 3 424 Az árfolyamváltozások kölcsönökre gyakorolt hatása || || 16 044 || –15 337 Az árfolyamváltozások értékesíthető pénzügyi eszközökre gyakorolt hatása || || –1 204 || 34 A működési tevékenységekből származó nyereség (a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt) || || 35 175 || 11 782 || || || Kölcsönfolyósítás || 7 || –233 018 || –237 040 Kölcsönök visszafizetése || 7 || 115 480 || 104 410 A származtatott termékek valós értékének változásai || || –5 348 || 7 534 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök állományának növekedése || || –98 278 || – Értékesíthető pénzügyi eszközök állományának növekedése || 8 || –81 981 || –67 829 Értékesíthető pénzügyi eszközök eladása || 8 || 19 601 || 24 971 Egyéb eszközök állományának csökkenése || || 192 || 2 756 Egyéb kötelezettségállomány növekedése || || 40 || 173 Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának növekedése || || 6 876 || 4 144 || || || Működési tevékenységekből származó nettó cash flow || || –241 261 || –149 099 || || || FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK || || || A tagállamoktól beszedett hozzájárulások || || 236 345 || 136 345 A tagállamoktól kamattámogatás címén beszedett összegek || || 43 655 || 76 345 A tagállamok nevében kamattámogatás címén kifizetett összegek || || –24 450 || –22 899 || || || Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow || || 255 550 || 189 791 || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése || || 14 289 || 40 692 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzügyi év kezdetén || || 452 279 || 411 587 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év végén || || 466 568 || 452 279 || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele: || || || Pénzeszközök || || 10 588 || 3 127 Lekötött betétek || || 455 980 || 449 152 || || 466 568 || 452 279 || || || A működési cash flow-ra vonatkozó kiegészítő közzététel || || 2012 || 2011 Kapott kamatok || || 64 490 || 57 391 Fizetett kamatok || || -1 137 || -1 162 Kapott osztalékok || || 975 || 974 A megjegyzések a pénzügyi kimutatás
szerves részét képezik.
3.5. MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ, 2012.
DECEMBER 31-I ÁLLAPOT 1
Általános információ A beruházási keretet (a továbbiakban: a beruházási keret
vagy a Keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportja (a
továbbiakban: az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti
tárgyalások eredményeként létrejött, 2000. június 23-án aláírt és 2005. június
25-én, illetve 2010. június 23-án módosított, együttműködési és
fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a
megállapodás) keretében hozták létre. A Keret nem önálló jogalany, tagállamoktól (donoroktól)
kapott hozzájárulásait az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli a
megállapodásnak megfelelően. A megállapodás keretében történő finanszírozás az uniós
tagállamok költségvetéseiből történik, a kifizetésre pedig egymást
követő öt-hat éves időszakokra elfogadott pénzügyi jegyzőkönyvek
alapján kerül sor. A megállapodás keretén belül és a 10. Európai Fejlesztési
Alapként (a továbbiakban: EFA) említett, a 2008–2013-as időszakra
vonatkozó második pénzügyi jegyzőkönyv 2008. július 1-jei hatálybalépését
követően az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) feladata az
alábbiak kezelése: -
a
beruházási keret, egy 3 185,5 millió EUR-nyi kockázatot hordozó forgóalap,
amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések
ösztönzése, ebből 48,5 millió EUR a tengerentúli országok és területek (a
továbbiakban: TOT-országok) számára van elkülönítve; -
a
kamattámogatások finanszírozására nyújtott, 400 millió EUR értékű
támogatás az AKCS-országok részére, illetve 1,5 millió EUR a TOT-országok
részére. E támogatások legfeljebb 10 %-a projektekkel kapcsolatos
technikai segítség finanszírozására is fordítható. Ez a pénzügyi kimutatás a 2012. január 1-jétől 2012. december
31-ig terjedő időszakra vonatkozik. Az EBB Igazgatási Bizottságának javaslatára az EBB
Igazgatótanácsa 2013. március 14-én elfogadta, majd 2013. május 14-ig történő jóváhagyásra a Kormányzótanács elé
továbbította e pénzügyi kimutatásokat. 2
Lényeges számviteli politikák 2.1 A beszámolókészítés alapja – Megfelelésre
vonatkozó kijelentés A Keret pénzügyi kimutatásait az Európai Unió által
elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolókészítési standardokkal (IFRS)
összhangban készítették el. 2.2 Jelentős számviteli feltevések és
becslések A pénzügyi kimutatások összeállítása szükségessé teszi
számviteli becslések alkalmazását. Szükséges továbbá, hogy az Európai
Beruházási Bank vezetősége a beruházási keret számviteli politikájának
alkalmazásakor mérlegelést alkalmazzon. A következőkben bemutatjuk azokat
a területeket, amelyek igen összetettek vagy alaposabb mérlegelést igényelnek,
illetve amelyeken a feltételezések és becslések jelentős hatással vannak a
pénzügyi kimutatásokra. A mérlegelések és becslések alkalmazása a
következő területeken a legjelentősebb: §
Pénzügyi
eszközök valós értéke Amennyiben a pénzügyi
eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a pénzügyi helyzetre vonatkozó
kimutatásban szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív
piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó –
értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt
adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de
amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú
mérlegelésre van szükség. A mérlegelés kiterjed a likviditás vizsgálatára, és
olyan modell-adatokat vesz figyelembe, mint a korreláció vagy a három hónapnál
hosszabb lejáratú derivatívák volatilitása. §
Kölcsönökből
és követelésekből származó értékvesztés Minden beszámoló
fordulónapjakor felülvizsgálják a beruházási keret problémás kölcsöneit és
követeléseit, így értékelve, hogy az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban
ki kell-e mutatni értékvesztést. Az Európai Beruházási Bank vezetőségének
értékítéletére különösen a jövőbeli cash flow összegének és
időzítésének becslése során van szükség, a tartalék szintjének
megállapításához. Az ilyen becslések számos tényezővel kapcsolatos
feltevéseken alapulnak, a tényleges eredmények ettől eltérhetnek, amelynek
következtében a tartalék jövőbeni nagysága változhat. A jelentős
egyedi kölcsönökre és követelésekre képzett különleges tartalékon felül a
beruházási keret általános értékvesztési veszteségre is képez tartalékot olyan
kockázatokkal szemben, amelyek ugyan önmagukban nem tennék szükségessé
különleges tartalék képzését, ám a velük kapcsolatos nemfizetés kockázata
nagyobb, mint amikor eredetileg nyújtották őket. A kölcsönt értékvesztettnek
ítélik akkor, ha a kamat- és tőkefizetés legalább 90 napja esedékes, és az
Európai Beruházási Bank vezetősége megállapítja az értékvesztés objektív
jeleit. §
Nem
jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése A nem jegyzett,
értékesíthető tőkebefektetések értékelése általában a következő
tényezők egyikén alapszik: -
jelenlegi,
független piaci tranzakciók; -
olyan
másik eszköz jelenlegi valós értéke, amely alapjában véve azonos; -
a hasonló
feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre
alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható cash flow; vagy -
egyéb
értékelési modellek. A cash flow és a nem
jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések diszkonttényezőinek
meghatározása jelentős becslést kíván. A beruházási keret értékelési
technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is
vizsgálják, vagy az eszköz megfigyelhető aktuális piaci árainak
felhasználásával, vagy pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci
adatok figyelembevételével. §
Értékesíthető
pénzügyi eszközök értékvesztése A beruházási keretre
vonatkozóan értékvesztést számolnak el abban az esetben, ha az
értékesíthető tőkebefektetéseknél a valós érték jelentősen vagy
tartósan a bekerülési érték alá csökken, illetve akkor, ha a veszteség egyéb
objektív módon bizonyított. A „jelentős mérték” és „tartósság” megítélése
mérlegelést igényel. A beruházási keret általában a legalább 30 %-os
veszteséget tekinti „jelentősnek”, „tartós” alatt pedig a 12 hónapnál
hosszabb időszakot érti. A Keret ezenfelül más tényezőket is értékel,
többek között a jegyzett részvények árfolyama és a jövőbeli cash flow
normál volatilitását, valamint a nem jegyzett részvények értékét diszkontáló
tényezőket. 2.3 A számviteli politika változása Az elfogadott számviteli
politika azonos az előző pénzügyi évben alkalmazottal. A Keret az év
során nem vezetett be új vagy módosított IFRS standardot. Kibocsátott, de még nem
hatályos standardok Az új standardok,
standardmódosítások és értelmezések némelyike a 2012. január 1-je után
kezdődő éves időszakokra alkalmazandó, így e pénzügyi
kimutatások elkészítéséhez nem került felhasználásra. IAS 1 Az egyéb átfogó jövedelem tételeinek
prezentálása Az IAS 1 módosítása megváltoztatja az Egyéb átfogó
jövedelem soron szereplő tételek csoportosítását. Az eredménybe
valamely jövőbeli időpontban átcsoportosítandó tételeket külön kell
majd bemutatni azoktól a tételektől, amelyek sosem kerülnek
átcsoportosításra. A módosított standard a 2012. július 1-jén vagy azután
kezdődő időszakokra alkalmazandó, korábbi alkalmazása
megengedett. IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok Az IASB által az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok
standard leváltására indított háromrészes projekt első lépéseként ez a
standard újból meghatározza a pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriáit,
illetve számviteli kezelésüket. A standard még nincs kész állapotban, de a későbbiekben
teljes mértékben az IAS 39 helyébe fog lépni. A hatálybalépés jelenleg
várható időpontja 2015. január 1-je. Az IFRS 9-et az Európai Unió még
nem hagyta jóvá. A Keret nem tervezi e standard korai bevezetését, amelynek
hatása még nem ismert. A következő standardot 2011-ben bocsátották ki, 2013.
január 1-jétől alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett. E standard
bevezetésének a Keret pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatása még nem ismert. IFRS 13 – Valós értéken történő értékelés Ez a standard meghatározza a valós érték fogalmát,
megállapítja a valós értéken történő értékelés kereteit és közzétételeket
ír elő a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatban. 2.4 A lényeges számviteli politikák összefoglalása A
pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás likviditás szerint csökkenő
sorrendben mutatja be az eszközöket és forrásokat, és nem tesz különbséget
forgó- és befektetett eszközök, illetve rövid és hosszú lejáratú
kötelezettségek között. 2.4.1
Az eurótól eltérő
pénznemek átszámítása A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR)
készülnek, amely egyben a funkcionális pénznem is. Eltérő jelölés híján a
pénzügyi adatok ezer EUR-ra kerekített összegek. Az eurótól eltérő pénznemben végzett tranzakciók
átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon
történik. Az eurótól eltérő pénznemben meghatározott
monetáris eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon érvényes
átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átszámításból adódó nyereséget
vagy veszteséget az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza. Az eurótól eltérő pénznemben megadott, eredeti
bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási
árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt. Az
eurótól eltérő pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem
monetáris tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási
árfolyamon számítják át. Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől
eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket
és az el nem számolt, eurótól eltérő pénznemben nyilvántartott monetáris
eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált
árfolyamkülönbségeket az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban
szereplő tételeket a hónap végén érvényes átváltási árfolyamon számítják
át euróra. 2.4.2
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek A beruházási keret a folyószámlákat, valamint az eredetileg
három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi
kötvényeket sorolja a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé. 2.4.3
A derivatíváktól különböző pénzügyi eszközök A pénzeszközök elszámolása a teljesítés dátuma alapján
történik. §
Lejáratig
tartott pénzügyi eszközök A lejáratig tartott pénzügyi eszközök jegyzett kötvények,
amelyeket lejáratig kívánnak tartani. Az ilyen kötvényeket kezdetben a közvetlenül kapcsolódó
ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg. A nyilvántartott ár
és a visszaváltási ár közötti különbséget a kötvény élettartama alatt a
ténylegeskamatláb-módszernek megfelelően amortizálják. A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes
mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz
vagy a pénzügyieszköz-csoport értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a
pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel,
illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti
megjelenítését követően bekövetkezett, egy vagy több esemény által eredményezett
értékvesztésnek (bekövetkezett veszteség), és a veszteség olyan hatással van a
pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-csoport becsült jövőbeli cash
flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést az eredményben
jelenítik meg, mértéke a könyv szerinti érték, illetve a becsült jövőbeni
cash flow-knak az eszköz eredeti tényleges kamatlábán számított jelenértéke
közötti különbségnek felel meg. §
Kölcsönök A beruházási keretből nyújtott kölcsönök akkor kerülnek
kimutatásra a Keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a
hitelfelvevő felé. A kölcsönöket először bekerülési értéken veszik
nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg, a tranzakciós költségeket is
tartalmazó kölcsönösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig
értékcsökkenési leírással csökkentett értéken értékelik, a tényleges hozam
módszert alkalmazva, és levonva minden, értékvesztésre vagy behajthatatlanságra
képzett céltartalékot. §
Értékesíthető
pénzügyi eszközök Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan eszközök,
amelyeket ilyennek minősítettek, vagy amelyek nem minősíthetők a
nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt eszköznek,
lejáratig tartandó befektetésnek, kölcsönnek vagy követelésnek. Ide tartoznak a
tőkeeszközök és a kockázatitőke-alapokba történő befektetések. A kezdeti értékelés után az értékesíthető pénzügyi
eszközöket valós értéken tartják nyilván. Az aktív piacokból nem
levezethető tőkebefektetések valós értékének meghatározásánál a
következők érvényesek: a.
Kockázatitőke-alapok Minden kockázatitőke-alap valós értéke – amennyiben
számítása az IFRS-sel egyenértékűnek elismert nemzetközi értékelési
iránymutatás (pl. az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület által
közzétett nemzetközi magán- és kockázatitőke-értékelési iránymutatás–
IPEV-iránymutatás) alapján történik – az alap által közölt utolsó nettó
eszközértéken alapul. Mindazonáltal a beruházási keret kezelői
határozhatnak az alap által jelentett nettó eszközérték kiigazításáról,
amennyiben olyan kérdések merülnek fel, amelyek befolyásolhatják az értékelést. b.
Közvetlen
tőkebefektetések A befektetés valós értéke a rendelkezésre álló legfrissebb
pénzügyi kimutatásokon alapul, adott esetben a részesedés megszerzésekor
alkalmazott modellt újra felhasználva. A kockázatitőke-alapok és a közvetlen
tőkebefektetések nem realizált nyereségét és veszteségét addig
szerepeltetik a hozzájárulást fizetők forrásain belül, amíg a befektetés
értékesítésre, beszedésre nem kerül, vagy el nem idegenítik, illetve amíg úgy
nem határoznak, hogy az adott befektetésre értékvesztést számolnak el.
Amennyiben egy értékesíthető befektetésre értékvesztést számolnak el, az
átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza a korábban a saját
tőkében szerepeltetett, halmozott nem realizált nyereséget vagy veszteséget. A nem jegyzett befektetések valós értékét elismert
értékelési technikák (például diszkontált cash flow vagy többszörözés)
alkalmazásával határozzák meg. E befektetéseket bekerülési értéken számolják
el, ha a valós érték nem mérhető megbízható módon. Meg kell jegyezni, hogy
a befektetéseket az első két év során bekerülési értéken jelenítik meg. A beruházási keret által szerzett részesedések
jellemzően magántőke- vagy kockázatitőke-alapokba történő
befektetések. Az ágazati gyakorlat szerint e befektetéseket általában több
olyan befektető jegyzi közösen, amelyek egyike sem képes egyedül
befolyásolni az érintett alap napi működését vagy befektetési
tevékenységét. Következésképpen ha egy befektető tagja egy ilyen alap
irányító szervének, az elvben nem jogosítja fel a befektetőt arra, hogy
befolyásolja az alap napi működését. Emellett a magántőke- vagy
kockázatitőke-alapok egyedi befektetői az alap olyan politikáit sem
határozhatják meg, mint például az osztalékok vagy az egyéb juttatások fizetését
szabályozó politika. Az ilyen döntéseket az alap vezetésének és a részvényesek
összességének a jogait és kötelezettségeit szabályozó részvényesi megállapodás
alapján rendszerint az alap vezetése hozza meg. A részvényesi megállapodás
általában azt is megakadályozza, hogy az egyedi befektetők kétoldalú
jelleggel az alapot érintő lényeges méretű ügyleteket hajtsanak
végre, cserét eszközöljenek a vezetőségben vagy privilegizált hozzáférést
kapjanak döntő fontosságú technikai információkhoz. A Keret befektetéseit
az említett ágazati gyakorlatnak megfelelően hajtják végre, biztosítva,
hogy a Keret ne gyakoroljon az IAS 27 és az IAS 28 standard
értelmében vett ellenőrzést vagy bármilyen formájú jelentős befolyást
e befektetések felett, ideértve azokat is, amelyekben a beruházási keret a
szavazati jogoknak több mint 20 %-át birtokolja. §
Biztosítékok A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi biztosítékokat a várt
díjbevétel nettó jelenértékének megfelelő valós értéken számolják el. A
számítást a tranzakció megkezdésénél végzik el, a mérlegen pedig az „egyéb
eszközök” és az „egyéb kötelezettségek” alatt, a „pénzügyi biztosítékok” sorban
tüntetik fel. A kezdeti megjelenítést követően a beruházási keret e
biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségeit az alábbiak közül a magasabb
értéken értékelik: -
a
biztosíték alapján keletkező bármely pénzügyi kötelezettség rendezéséhez
szükséges kiadások – a vonatkozó tényezők és a pénzügyi helyzetre
vonatkozó kimutatás fordulónapján rendelkezésre álló információk alapján –
becsült értéke; -
a
kezdetben megjelenített összeg, csökkentve a halmozott amortizációval. A
kezdetben megjelenített összeg értékcsökkenéssel számított értékét a
biztosításmatematikai módszer használatával számítják ki. A pénzügyi biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségek
növekedését vagy csökkenését az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „díj- és
jutalékbevételek” sora tartalmazza. A Keret így biztosított eszközeire ezt követően a
biztosításmatematikai módszert alkalmazva értékcsökkenést számolnak el, és
értékvesztési tesztet végeznek. A garanciamegállapodás aláírásakor a biztosítékot függő
kötelezettségként tüntetik fel a beruházási keret felé, a biztosíték
igénybevételekor pedig kötelezettségvállalásként. 2.4.4
Pénzügyi eszközök értékvesztése A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes
mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz
értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve
értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív
bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően
bekövetkezett, egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek
(bekövetkezett veszteség), és a veszteség olyan hatással van a pénzügyi eszköz
vagy pénzügyi eszköz-csoport becsült jövőbeli cash flow-jára, amelyet
megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést bizonyíthatja, ha a
hitelfelvevő vagy a hitelfelvevők csoportja láthatólag jelentős
pénzügyi nehézségekkel küszködik, késésben van a kamat- és tőkefizetéssel,
vagy elmulasztja azt, fennáll a valószínűsége, hogy csődbe megy vagy
egyéb pénzügyi átalakításra szorul, illetve a rendelkezésre álló adatok a
becsült jövőbeli cash flow mérhető csökkenésére utalnak, mint például
a hátralék vagy a gazdasági feltételek késedelmes fizetéshez vagy nemfizetéshez
vezető változása. A pénzügyi év végén kintlévő és értékcsökkenéssel
csökkentett bekerülési értéken számított kölcsönökre értékvesztést számolnak
el, amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy fennáll annak a kockázata,
hogy az eredeti szerződés szerinti összeg vagy azzal egyenértékű
érték része vagy egésze behajthatatlan. Amennyiben objektív bizonyíték van rá,
hogy ténylegesen értékvesztés történt, az értékvesztés összegét az eszköz könyv
szerinti értéke és a becsült jövőbeli cash flow jelenértéke közötti különbségben
adják meg. Az eszköz könyv szerinti értékét különálló értékvesztési számla
alkalmazásával csökkentik, az értékvesztés összege pedig szerepel az átfogó
jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A kamatbevételt a továbbiakban a
csökkentett könyv szerinti értéknek megfelelően számítják, az eszköz
tényleges kamatlába alapján. A kölcsönöket a megfelelő értékhelyesbítéssel
együtt akkor írják le, ha nincs kilátás a jövőbeli behajtásra. Amennyiben
az értékvesztés után bekövetkezett esemény következtében az értékvesztés
becsült összege a későbbi években növekszik vagy csökken, a különálló
értékvesztési számla módosításával növelik vagy csökkentik a korábban
megállapított értékvesztési összeget. A beruházási keret minden egyes művelet kapcsán
hitelkockázat-elemzést végez, így nincs szüksége átfogó értékvesztési
vizsgálatokra. Az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozóan a
beruházási kereten belül minden mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e
objektív bizonyíték arra, hogy értékvesztés történt. Objektív bizonyítéknak
számít, ha a befektetés valós értéke jelentősen vagy tartósan a bekerülési
érték alá csökken. Amennyiben az értékvesztés bebizonyosodott, a halmozott
veszteséget (amely a beszerzési költség és a jelenlegi valós érték különbsége,
csökkentve az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az adott befektetéssel
kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztés összegével) eltávolítják a
hozzájárulást fizetők forrásai sorból és az átfogó jövedelemre vonatkozó
kimutatásban szerepeltetik. Az értékesíthető pénzügyi eszközökből
származó értékvesztés nem kerül visszaírásra az átfogó jövedelemre vonatkozó
kimutatásban, a valós érték értékvesztés után bekövetkező növekedését
közvetlenül a hozzájárulást fizetők forrásaiban számolják el. Az Európai Beruházási Bank kockázatkezelési egysége
értékvesztés szempontjából legalább évente egyszer felülvizsgálja a befektetett
pénzügyi eszközöket. Ennek alapján a következő kiigazításokra kerülhet
sor: a leszámítolás összegének az eszközök élettartamára történő felosztása
az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, valamint az eredeti értékvesztés
újraértékeléséhez szükséges valamennyi kiigazítás. 2.4.5
Származtatott pénzügyi
eszközök A származtatott pénzügyi eszközök (derivatívák) közé
tartoznak a keresztdevizás swap-ügyletek, a keresztdevizás kamatswap-ügyletek
és a határidős devizaügyletek. Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus
kölcsönműveletek fedezésére swap-ügyleteket, a devizapozíciók fedezésére
pedig devizaforward-ügyleteket köthet – az eurótól eltérő, aktív piacú
devizákban – annak érdekében, hogy ellensúlyozza a
devizaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket. A Keret nem él az IAS 39-ben biztosított fedezeti
lehetőségekkel. Minden derivatívát az eredménnyel szemben valós értéken
értékelnek és származtatott pénzügyi eszközként jelenítenek meg. A valós érték
meghatározása elsősorban diszkontált cash flow-modellek, opciós árazási
modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik. A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják
nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív. A
származtatott pénzügyi eszközök valós értékében bekövetkező változásokat a
„Pénzügyi műveletek nettó eredménye” tartalmazza. A derivatívákat kezdetben a kereskedési adatbázis
használatával jelenítik meg. 2.4.6
Hozzájárulások A tagállamok hozzájárulásai a pénzügyi helyzetre vonatkozó
kimutatásban a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától,
amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi
hozzájárulás összegét. Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi
követelményeket, tőkének minősülnek: -
a
hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a Keret
felszámolása esetén dönthetnek a Keret nettó eszközeinek felhasználásáról; -
az
eszközök az összes többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartoznak; -
az összes
többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartozó valamennyi pénzügyi
eszköz azonos jellemzőkkel bír; -
az
eszköznek nincs olyan jellemzője, amelynek következtében kötelezettségnek
minősülne; -
az eszköz
élettartama alatt az eszköznek tulajdonítható összes várható cash flow
alapvetően a Keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó
eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó
eszközeinek valós értékében az eszköz élettartama alatt bekövetkező
változásokon alapul. 2.4.7
A kölcsönökből
származó kamatjövedelem A beruházási keretből nyújtott kölcsönöket az átfogó
jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a
pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Kölcsönök és követelések) az
eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, a tényleges kamatlábat
használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy
pénzbevételeket a kölcsön várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan
a kölcsön nettó könyv szerinti értékét kapjuk. Amennyiben egy kölcsön
nyilvántartott értéke értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet
továbbra is az eredeti tényleges kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv
szerinti értéken. 2.4.8
Kamattámogatás és technikai
segítségnyújtás Tevékenységének részeként a beruházási keret
kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében. A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás fizetésére
elkülönített része nem tartozik a beruházási keretbe hozzájárulást fizetők
forrásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül. A
beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket,
majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni kötelezettségek összegét. Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra
fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a
Kerethez való hozzájárulások közé sorolják át. 2.4.9
Pénzeszközök és
pénzeszköz-egyenértékesek kamatbevétele A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek kamatbevételét a
beruházási keret átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az
eredményelszámolás elve alapján jelenítik meg. 2.4.10
Díjak, jutalékok és
osztalékok A meghatározott időszakon keresztül nyújtott
szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában
könyvelik le jövedelemként. A kötelezettségvállalási díjakat elhatárolják, és a
ténylegeskamatláb-módszert alkalmazva a kapcsolódó kölcsön nyújtásától annak
visszafizetéséig terjedő időszakra könyvelik el jövedelemként. Az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó
osztalékokat azok beérkezésekor könyvelik le. 2.4.11
Adózás Az
Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről
szóló szerződéshez csatolt, az Európai Közösségek kiváltságairól és
mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények
eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól. 3
Kockázatkezelés Ez a megjegyzés a Keret hitel- és pénzügyi kockázatokkal
szembeni kitettségéről, azok kezeléséről és kontrolljáról ad
tájékoztatást, különös tekintettel a pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó
elsődleges kockázatokra. Ezek az alábbiak: -
hitelkockázat
– az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből eredő veszteség
kockázata a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási
kockázatot is; -
likviditási
kockázat – annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység nehézségekbe ütközik
pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadásával rendezendő pénzügyi
kötelezettségek teljesítése során; -
piaci
kockázat – megfigyelhető piaci változóknak, például kamatlábaknak,
devizaárfolyamoknak és tőkepiaci áraknak való kitettség. 3.1 Kockázatkezelési szervezet Az Európai Beruházási Bank folyamatosan a körülményekhez
igazítja kockázatkezelési politikáját. Az EBB kockázatkezelése független módon azonosítja,
értékeli, nyomon követi és jelenti a Keret által viselt hitel- és
részvényárfolyam-kockázatokat. A kockázatkezelés a feladatkörök elkülönülését
biztosító felépítés révén független a kiszolgáló egységektől. A
kockázattal kapcsolatos ügyekről a kockázatkezelési főigazgató az
Európai Beruházási Bank kijelölt alelnöke felé jelent. A kijelölt alelnök
rendszeres találkozókon vitatja meg a kockázattal kapcsolatos kérdéseket az
Ellenőrző Bizottsággal. Felelősségi körébe tartozik továbbá az
Európai Beruházási Bank Igazgatási Bizottsága és Igazgatótanácsa felé való
kockázati jelentéstétel felügyelete. 3.2 Hitelkockázat A hitelkockázat az ügyfél vagy a partner
fizetésképtelenségéből esetlegesen eredő potenciális veszteség a
hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is. 3.2.1.
Hitelkockázati politika A kölcsönügyleti partnerek
hitelképességének vizsgálatakor a bank a hitelkockázat számszerűsítésére
és árazására törekszik. A beruházási keret a társaságok vagy pénzügyi
intézmények kapcsán olyan belső minősítési módszertant dolgozott ki,
amelynek rendeltetése a fő kölcsönfelvevő/kezességvállaló kedvezményezett
partnerek belső minősítésének meghatározása. A módszertan a főbb
hitelpartnertípusok (például társaságok, bankok, közszektorbeli intézmények
stb.) egyedileg kialakított pontrendszerén alapul. Minden olyan partnert, amely
– a bevált banki gyakorlatot és a Bázeli Nemzetközi Tőkeegyezményt (Bázel
II.) egyaránt figyelembe véve – egy adott ügylet hitelprofilja szempontjából
lényegesnek minősül, a konkrét partnertípushoz tartozó belső
minősítési módszertan alkalmazásával belső minősítési kategóriákba
sorolnak. Az egyes partnerek kezdetben – kockázati profiljuk és országkockázati
működési környezetük részletes vizsgálatát követően – olyan
belső minősítést kapnak, amely hosszú távú devizaadóssági (vagy
szükség esetén helyi pénznemre vonatkozó) minősítésüket tükrözi. A projektfinanszírozási és egyéb
strukturált, korlátozott fedezetű műveletek hitelértékeléséhez nem a
belső minősítési módszertant használják, hanem az ágazat számára
relevánsabb hitelkockázat-értékelő eszköztárat, amely főként a cash
flow valószínűségét és az adósságszolgálati képességet vizsgálja. Az
eszköztár része például a projektek szerződéses keretének vizsgálata, a
partnerek elemzése és a cash flow-szimuláció. A társaságokhoz és a pénzügyi
intézményekhez hasonlóan minden projekthez belső kockázati minősítést
és várható veszteséget rendelnek. A nem állami (vagy államilag nem
garantált/átvállalt) műveletekre egyedi ügyleti szintű és
partnerméretre vonatkozó korlátok érvényesek. Az egyes ügyletek maximális
névleges értékének korlátját az ügylet várható vesztesége szabja meg. A
partnerméretre vonatkozó korlátok az összevont kitettségekre érvényesek. Az
ilyen korlátok jellemzően a partner saját forrásainak nagyságát és hosszú
lejáratú külső finanszírozásának összességét tükrözik. A hitelkockázat mérséklése érdekében a Keret az alábbi
módokon törekszik hitelminőség-javításra: -
projekttel
összefüggő biztosítékok (például a részvények feletti zálogjog, az
eszközök feletti zálogjog, jogátadás; a számlák feletti zálogjog); és/vagy -
garanciák,
amelyeket általában a finanszírozott projekt szponzora vállal (például
teljesítési garanciák, készfizető kezességvállalások). A Keret emellett néha használ a projektkockázathoz
közvetlenül nem kapcsolódó hitelminőség-javítási eszközöket is, például
egyéb zálogokat vagy bankgaranciákat. A Keret hitelderivatívákat nem alkalmaz a hitelkockázat
mérséklésére. 3.2.2.
Maximális
hitelkockázati kitettség biztosítékok vagy egyéb hitelminőség-javítás
figyelembevétele nélkül A következő táblázat a pénzügyi helyzetre vonatkozó
kimutatás elemeinek - közöttük a derivatíváknak – a maximális hitelkockázati
kitettségét mutatja. A maximális kitettség itt bruttó érték, vagyis nem veszi
figyelembe a biztosítékok mérséklő hatását. Maximális kitettség (ezer EUR-ban) || 2012.12.31. || 2011.12.31. ESZKÖZÖK || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 466 568 || 452 279 Származtatott pénzügyi eszközök || 115 || 434 Kölcsönök és követelések || 1 146 280 || 1 033 160 Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || 87 310 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || – Egyéb eszközök || 224 || 416 Eszközök összesen || 1 799 526 || 1 573 599 || || MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK || || Függő kötelezettségek || || - Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || 20 000 Kötelezettségvállalások || || - Nem folyósított kölcsönök || 749 044 || 701 092 - Lehívott biztosítékok || 6 224 || 7 909 Mérlegen kívüli tételek összesen || 775 268 || 729 001 || || Teljes hitelkitettség || 2 574 794 || 2 302 600 3.2.3.
Kölcsönök
és követelések hitelkockázata 3.2.3.1
Kölcsönök
és követelések hitelkockázat-mérése A Keret minden egyes hitelnyújtási
ügylete kapcsán sor kerül a becsült várható veszteségek kockázatértékelésére és
számszerűsítésére, amelynek végeredménye a kölcsönbesorolás. A
kölcsönbesorolást a kölcsönfelvevő minőségén, a kölcsön lejáratán, a
garancián és adott esetben a garantőrön alapuló általánosan elfogadott kritériumok
mentén állapítják meg. A kölcsönbesorolási rendszer a
hitelnyújtási műveletek hitelkockázatának értékelését és a becsült várható
veszteségek számszerűsítését szolgáló módszertanokat, folyamatokat,
adatbázisokat és informatikai rendszereket foglalja magában. Nagy
mennyiségű információt összesít azzal a céllal, hogy felállítsa a
kölcsönök hitelkockázatának relatív rangsorát. A kölcsönbesorolás nem más, mint
a „várható veszteség” becsült szintjének jelenértéke, vagyis a fő
kötelezettek fizetésképtelenségi valószínűségének, a kockázati
kitettségnek és a fizetésképtelenségi veszteséghányadnak a szorzata. A
kölcsönbesorolásokat a következő célokból használják: -
a
hitelnyújtási kockázat precízebb és számszerűbb értékelésének
segédeszközeként; -
a
felügyeleti erőfeszítések megosztásának eszközeként; -
a kölcsön
adott időpontbeli portfólióminőségi mutatójaként; -
a várható
veszteségeken alapuló kockázatárazási döntések egyik alapinformációjaként. A kölcsönbesorolás meghatározásakor a
következő tényezőket veszik figyelembe: i)
A kölcsönfelvevő
hitelképessége: a Kockázatkezelési Igazgatóság belső módszertanok és
külső adatok alapján független módon megvizsgálja a
kölcsönfelvevőket, illetve értékeli hitelképességüket. A bank a Bázel II.
általa választott továbbfejlesztett megközelítésével összhangban belső
minősítési módszertant dolgozott ki a kölcsönfelvevők és a
garantőrök belső minősítésének meghatározására. A módszertan a
meghatározott partnertípusokra szabott pontrendszereken alapul. ii)
A csődkorreláció: ez a
mutató a kölcsönfelvevő és a garantőr egyidejű pénzügyi
nehézségeinek esélyét számszerűsíti. Minél nagyobb a korreláció a
kölcsönfelvevő és a garantőr fizetésképtelenségi valószínűsége
között, annál alacsonyabb lesz a garancia értéke, és így a kölcsönbesorolásé
is. iii)
A biztosítéki eszközök és a
fedezetek értéke: ezt a mutatót a kibocsátó hitelképességének és az
eszköztípusnak az együttes értékelésével számítják. iv)
A szerződéses keret: a
szilárd szerződéses keret növeli a kölcsön minőségét és javítja
belső besorolását. v)
A kölcsön futamideje: az
egyéb tényezők azonossága mellett a kölcsön futamidejének emelése növeli a
visszafizetési nehézségek felmerülésének a kockázatát is. A kölcsön várható veszteségét a fenti
öt elem együttes figyelembevételével számítják. A várható veszteség
szintjétől függően a kölcsönt az alábbi kölcsönbesorolási osztályok
valamelyikébe sorolják: A Első osztályú kölcsönök: e
kölcsönök további három alkategóriára oszthatók. Az A alkategóriába az
uniós államadósság kockázatai tartoznak, vagyis a tagállamoknak nyújtott vagy
általuk teljeskörűen, kifejezetten és feltétel nélkül garantált olyan
kölcsönök, amelyek esetében nem várhatóak visszafizetési nehézségek és amelyek
esetében az előre nem látható veszteségek allokált aránya 0 %. Az A+
alkategóriába az olyan, nem tagállam jogalanyoknak nyújtott (vagy általuk
garantált) kölcsönök tartoznak, amelyek esetében a futamidő alatt nem
várható a minőség romlása. Az A– alkategóriába olyan hitelnyújtási
műveletek tartoznak, amelyek jelenlegi minőségének fenntarthatóságát
(például hosszú lejáratuk miatt, vagy mert egy egyébként kitűnő
biztosíték jövőbeli árát magas volatilitás jellemzi) némi kétely övezi, de
az esetleges minőségcsökkenés mértéke igen csekélyre várható. B Magas minőségű kölcsönök:
a bank az ezen eszközosztályba tartozó kölcsönök stabilitását megnyugtatónak
érzi, noha kisebb jövőbeni minőségromlásuk nem zárható ki. Az
esetleges minőségromlás relatív valószínűségének jelzésére a B+ és a
B– alkategória szolgál. C Jó minőségű kölcsönök:
ilyenek például a stabil bankoknak és társaságoknak nyújtott fedezetlen
kölcsönök 7-éves futamidővel, futamidő végi egyszeri, vagy a
folyósítás után kezdődő rendszeres törlesztéssel. D Ez a minősítési osztály
jelenti az átmenetet az „elfogadható minőségű” és a némi nehézséggel
szembesülő kölcsönök között. A kölcsönbesorolás e „vízválasztójának” még
precízebb meghatározására a D+ és a D– alkategória szolgál. A D– besorolású
kölcsönök fokozott felügyeletet igényelnek. E E kölcsönbesorolási kategóriában a
kölcsönök kockázati profilja kedvezőtlenebb az általában elfogadottnál.
Olyan kölcsönöket is magában foglal, amelyek kapcsán a futamidő alatt
komoly problémák merültek fel, és a veszteség lehetősége sem zárható ki.
Ezeket a kölcsönöket ezért szoros és magas színvonalú felügyeletnek kell
alávetni. Az E+ és az E– alkategória e különös felügyeleti folyamat
intenzitásában tér el: az E– besorolású műveleteknél nagy az
eshetősége, hogy az adósságszolgálat ütemének fenntarthatatlansága
valamilyen formájú adósságátütemezést tesz majd szükségessé és adott esetben
értékvesztési leíráshoz vezethet. F Az F (fizetésképtelen) besorolás
elfogadhatatlan kockázatú kölcsönökre utal. F– besorolást csak olyan fennálló
kölcsönök kaphatnak, amelyeknél a kölcsönszerződés aláírása után előre
nem látott, kivételes és rendkívül kedvezőtlen körülmények merültek fel. F
besorolást kap minden olyan ügylet, amely a kölcsönadott tőke
veszteségével jár; ezen ügyletekre külön rendelkezések érvényesek. A D– vagy annál rosszabb belső besorolású kölcsönök
általában felkerülnek a megfigyelt kölcsönök listájára. Amennyiben azonban a
kölcsönt eredetileg is D– vagy annál rosszabb kockázati profillal hagyták jóvá,
úgy csak akkor kerül fel a megfigyelési listára, ha egy lényeges hitelkockázati
esemény bekövetkezte miatt besorolása ennél is tovább romlik. A Keret kölcsönportfóliójának a fent ismertetett
kölcsönbesorolási kategóriákon alapuló hitelminőségi elemzése a 3.2.3.3.
szakasz táblázatában található. 3.2.3.2
A
hitelnyújtási hitelkockázati kitettség elemzése A következő táblázat az aláírt és a folyósított
kölcsönökre vonatkozó maximális hitelkockázati kitettséget mutatja
kölcsönfelvevők szerinti bontásban, a garantőrök által nyújtott
garanciákra is tekintettel: 2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || Garantált || Egyéb hitelminőség-javítás || Nem garantált || Összesen Bankok || 12 630 || 136 695 || 207 582 || 356 907 Vállalatok || 20 077 || 78 171 || 478 358 || 576 606 Közintézmények || 30 462 || – || 18 || 30 480 Államok || – || 5 819 || 176 468 || 182 287 Teljes folyósítás || 63 169 || 220 686 || 862 425 || 1 146 280 Aláírt, de nem folyósított || 14 091 || 142 963 || 591 990 || 749 044 2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || Garantált || Egyéb hitelminőség-javítás || Nem garantált || Összesen Bankok || 13 026 || 97 994 || 197 245 || 308 265 Vállalatok || 15 699 || 55 601 || 475 012 || 546 312 Közintézmények || 37 670 || – || – || 37 670 Államok || – || 6 214 || 134 699 || 140 913 Teljes folyósítás || 66 395 || 159 809 || 806 956 || 1 033 160 Aláírt, de nem folyósított || 10 434 || 173 484 || 517 174 || 701 092 A Keret kölcsöneivel kapcsolatos, kölcsönfelvevőket és
garantőröket érintő eseményeket az „Ops B”, az EBB EU-n kívüli
műveleteivel foglalkozó operatív igazgatósága folyamatosan monitorozza. Ez
különösen a szerződéses jogok eseti értékelését jelenti romló besorolás
és/vagy a szerződés nem teljesítése esetén. Szükség esetén a hitelkockázati
iránymutatásnak megfelelő kármérséklő intézkedésekre kerül sor. A
kölcsönöket fedező bankgaranciák lejárata esetén biztosítva van e
garanciák pótlása vagy más megfelelő intézkedés kellő időben
történő meghozatala. A 2008 szeptembere óta a pénzügyi piacokon lezajlott eseményekre
közvetlen válaszul megszigorították a Keret kockázatfigyelési és -kezelési
előírásait. Az Ops B e célból 2011 áprilisában önálló, közvetlenül a
főigazgatónak beszámoló monitoringosztályt hozott létre azzal a
feladattal, hogy elvégezze a kölcsönök pénzügyi és szerződéses
feltételeinek monitoringját. Célja, hogy előmozdítsa a szervezeti egységek
közötti információcserét, és javaslatot tegyen olyan beszámolási és operatív
irányítási eljárásokra, amelyeket a pénzügyi válságok felmerülésekor szükséges
gyors reagálásra lehetne alkalmazni. 3.2.3.3
Hitelminőségi
elemzés a kölcsönfelvevők típusa szerint Az alábbi táblázatok a Keret 2012. december 31-i, illetve
2011. december 31-i kölcsönportfóliójának kölcsönbesoroláson alapuló
hitelminőségi elemzését ismertetik; az elemzés az aláírt (folyósított és
folyósítatlan) kitettségeket vizsgálta. 2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || || Magas besorolású || Átlagos besorolású || Minimálisan elfogadott kockázatú Kockázatos || Nagy kockázatú || Besorolás nélküli || Összesen || || A – B– || C || D+ || D– vagy rosszabb || || Kölcsönfelvevő || Bankok || 50 000 || 24 342 || 21 864 || 529 325 || 337 014 || 962 545 Vállalatok || 7 466 || 8 006 || – || 605 672 || – || 621 144 Közintézmények || – || – || – || 70 480 || – || 70 480 Államok || – || – || – || 241 155 || – || 241 155 Összesen || || 57 466 || 32 348 || 21 864 || 1 446 632 || 337 014 || 1 895 324 2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || || Magas besorolású || Átlagos besorolású || Minimálisan elfogadott kockázatú Kockázatos || Nagy kockázatú || Besorolás nélküli || Összesen || || A – B– || C || D+ || D– vagy rosszabb || || Kölcsönfelvevők || Bankok || 50 002 || 9 674 || 39 966 || 356 629 || 351 476 || 807 747 Vállalatok || 3 917 || 5 279 || – || 635 825 || – || 645 021 Közintézmények || – || – || – || 38 761 || – || 38 761 Államok || – || – || – || 242 723 || – || 242 723 Összesen || || 53 919 || 14 953 || 39 966 || 1 273 938 || 351 476 || 1 734 252 3.2.3.4
Kölcsönök
és követelések kockázati koncentrációja 3.2.3.4.1
Földrajzi
elemzés A kölcsönfelvevő országa alapján vizsgálva a Keret
kölcsönportfóliójának földrajzi régiók szerinti bontása az alábbiakban látható
(ezer EUR-ban): A kölcsönfelvevő országa || 2012.12.31. || 2011.12.31. Regionális – AKCS || 84 051 || 99 543 Uganda || 140 833 || 117 035 Regionális – Nyugat-Afrika || 33 856 || 14 161 Mozambik || 137 745 || 126 666 Mauritánia || 65 670 || 43 427 Etiópia || 81 666 || 84 266 Dominikai Köztársaság || 67 991 || 66 118 Kenya || 131 566 || 65 611 Kamerun || 72 525 || 60 706 Zambia || 18 772 || 43 294 Kongói Demokratikus Köztársaság || 28 415 || 8 980 Nigéria || 14 383 || 28 691 Regionális – Csendes-óceán || 17 767 || 20 603 Regionális – Közép-Afrika || 10 431 || 12 109 Jamaica || 71 027 || 59 317 Madagaszkár || – || 1 253 Mauritius || 11 302 || 12 732 Ghána || 5 642 || 7 812 Angola || 10 009 || 13 598 Trinidad és Tobago || 1 483 || 1 002 Burkina Faso || 10 727 || 12 588 Malawi || 4 950 || 5 833 Új-Kaledónia || 4 198 || 4 673 Ruanda || 9 641 || 11 197 Niger || 4 146 || 3 950 Francia Polinézia || 2 631 || 3 131 Botswana || – || – Szenegál || 5 837 || 10 329 Lesotho || 3 827 || 3 902 Vanuatu || 3 639 || 3 917 Belize || 13 || 103 Grenada || 2 477 || 2 698 Gabon || 1 011 || 1 509 Togo || 52 644 || 53 224 Zöld-foki-szigetek || 27 073 || 28 405 Dzsibuti || 762 || 777 Haiti || 4 654 || – Saint Lucia || 2 916 || – Összesen || 1 146 280 || 1 033 160 3.2.3.4.2
Ágazati
elemzés Az alábbi táblázat a beruházási keret kölcsönportfóliójának
a kölcsönfelvevők ágazata szerinti megoszlását mutatja be. A végső
kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegek az
átfogó kölcsönök között szerepelnek (ezer EUR-ban): A kölcsönfelvevő gazdasági ágazata || 2012.12.31. || 2011.12.31. Átfogó kölcsönök és ügynökségi megállapodások || 252 662 || 218 912 Légitársaságok és repülőgépgyártás || 13 || 103 Repülőterek és légiforgalmi szolgáltatási rendszerek || 30 480 || 31 052 Alapanyagok és bányászat || 168 911 || 135 573 Vegyi anyagok, műanyagok és gyógyszerek || – || 20 400 Ivóvíz, szennyvíztisztítás || 38 697 || 33 247 Villamos energia, szénipar, egyéb || 409 090 || 358 745 Élelmiszerlánc || – || 1 224 Tárgyi eszközök/tartós fogyasztási cikkek || 3 827 || 3 902 Tengeri szállítás, egyéb || 5 819 || 6 214 Nyersanyag-feldolgozás, építőipar || 24 154 || 29 025 Papírlánc || 4 747 || 4 840 Út- és autópálya-építés || 73 921 || 62 856 Távközlés || 18 427 || 24 963 Szolgáltatás és egyéb || 115 532 || 102 084 Összesen || 1 146 280 || 1 033 160 3.2.3.5
Kölcsönhátralékok A késedelmes összegeket a „Késedelmes fizetések nyomon
követési útmutatója” elnevezésű eljáráscsomagnak megfelelően
azonosítják, nyomon követik és jelentik. A késedelmes összegek nyomon követése és jelentése általában
az EBB Ügyletmonitoring és Adósságkezelési Igazgatóságához tartozó, késedelmes
fizetésekkel foglalkozó csoport feladata. A csoport havonta jelentést készít a
Keret kölcsöneinek esedékes, de be nem fizetett
törlesztőrészleteiről, havi bontású táblázatba foglalva a nyolc napot
meghaladó késéseket. A havi jelentés ország, kölcsön és törlesztőrészlet
szerinti bontásban részletesen bemutatja a már meghozott vagy meghozandó
intézkedéseket. Emellett a több mint 90 napja esedékes kölcsönökről
külön jelentést készítenek és küldenek el az Európai Bizottságnak. Az EBB
Igazgatási Bizottsága évente kétszer összefoglaló táblázatot kap a több mint
30, illetve 90 napja esedékes kölcsönhátralékokról, amelyhez csatolva egy
jelentés összehasonlító információkat szolgáltat a hátralékok éves és féléves
alakulásáról. Az érintett kölcsönök hátralékai az alábbiakban láthatók
(ezer EUR-ban): || Megjegyzések || Kölcsönök és követelések 2012.12.31. || Kölcsönök és követelések 2011.12.31. Könyv szerinti érték || || 1 146 280 || 1 033 160 || || || Egyedi értékvesztésű tételek || || || Bruttó összeg || || 110 767 || 112 662 Értékvesztés || 7 || –45 144 || –48 816 Egyedi értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke || || 65 623 || 63 846 || || || Kollektív értékvesztésű tételek || || || Bruttó összeg || || – || – Értékvesztés || || – || – Kollektív értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke || || – || – || || || Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek || || || || || || A lejárt esedékesség bontása || || || 30–60 nap || || 12 || 8 60–90 nap || || – || 472 90–180 nap || || – || 13 több mint 180 nap || || – || 33 Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke || || 12 || 526 || || || Esedékességen belüli, nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke || || 1 080 645 || 968 788 || || || Kölcsönök és követelések könyv szerinti értéke összesen || || 1 146 280 || 1 033 160 || || || || 3.2.4.
Pénzeszközök
és pénzeszköz-egyenértékesek hitelkockázata A rendelkezésre álló pénzeszközöket a Keret
szerződéses folyósítási kötelmeinek ütemezésével összhangban fektetik be.
2012. december 31-én a befektetések csak bankbetét és más rövid távú pénzügyi
eszköz formáját öltötték. A befektetési iránymutatással összhangban és a likviditási
követelmények függvényében közép- és hosszú távú kötvények is
megengedhetők lennének. Az engedélyezett bankoknak vagy kibocsátóknak a rövid táv
tekintetében legalább P-1/A-1/F1 (Moody’s, S&P, Fitch) minősítéssel
kell rendelkezniük. Ha a hitelminősítők eltérő
minősítéseket adnak, akkor a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Az
egyes engedélyezett bankok vagy kibocsátók engedélyezett korlátjának felső
határa jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró). Az engedélyezett jogalanyoknál elhelyezett betétek lekötési
ideje nem haladhatja meg a három hónapot, mértéke legfeljebb a hitelkitettségi
korlátig terjedhet. 2012. december 31-én, illetve 2011. december 31-én a Keret
által birtokolt bankbetétek és rövid távú kereskedelmi papírok legalább P-1
minősítést értek el a Moody’s-nál. A 2011. december 31-i P-2-es
minősítés az egyik fél 2011. december 21-i leminősítésének
köszönhető. Az alábbi táblázat a bankbetétek és az elhatárolt kamatok
állományát mutatja (ezer EUR-ban): A rövid távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) || A hosszú távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) || 2012.12.31. || 2011.12.31. P-1 || Aa1 || 43 400 || 10% || – || – P-1 || Aa2 || – || – || 28 622 || 6% P-1 || Aa3 || 130 901 || 29% || 105 547 || 24% P-1 || A1 || 83 500 || 18% || 117 603 || 26% P-1 || A2 || 198 179 || 43% || 179 938 || 40% P-2 || A3 || – || – || 17 441 || 4% Összesen || || 455 980 || 100% || 449 151 || 100% 3.2.5.
Derivatívák
hitelkockázata 3.2.5.1
Derivatívákra
vonatkozó hitelkockázati politika A derivatívák hitelkockázata annak a veszteségnek a
kockázata, amely akkor merülne fel egy adott félnél, ha az ügylet másik fele
nem lenne képes szerződéses kötelmeinek teljesítésére. A derivatívákkal
kapcsolatos hitelkockázat több tényezőtől függ (például a
kamatlábaktól és az árfolyamoktól), és rendszerint névértéküknek csak kis
részét érinti. Szokásos működése során a beruházási keret a
specifikus kölcsönműveletek fedezésére swap-ügyleteket, a devizapozíciók
fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet az eurótól eltérő, aktív
piacú devizákban. Az Európai Beruházási Bank minden swap-ügyletet külső
partnerrel hajt végre. A swap-ügyletek feltételeit minden esetben az Európai
Beruházási Bank és külső partnere által aláírt swap-keretmegállapodás
(Master Swap Agreement) és hitelfedezeti megállapodás (Credit Support Annex)
rögzíti. 3.2.5.2
A
derivatívák hitelkockázatának értékelése Az Európai Beruházási Bank által a Keret megbízásából
végrehajtott swap-ügyletekre ugyanazon szerződéses keretek és módszertanok
érvényesek, mint amelyeket az EBB saját derivatívaügyletei kapcsán alkalmaz. A
swap-partnerek kiválasztásakor az Európai Beruházási Bank ugyanolyan
kritériumok alapján dönt, mint saját swap-ügyletei kapcsán. Az Európai Beruházási Bank a swap-ügyletekkel és
derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázati kitettséget a jelentéstétel és a
korlátok megfigyelése kapcsán használt nettó piaci kitettség (NME) és
potenciális jövőbeni kitettség (PFE) megközelítése alapján méri. E két
megközelítéssel a beruházási keret minden derivatívája értékelhető. Az alábbi táblázat a
swap-szerződések (keresztdevizás swap-ügyleteket és keresztdevizás
kamatswap-ügyleteket tartalmazó, de rövid távú kamatswapok nélkül értelmezett)
állományának lejárati szerkezetét mutatja, névérték és valós érték szerinti
bontásban: Swap-szerződések 2012. december 31-én || kevesebb mint || 1 év || 5 év || több mint || 2012 összesen (ezer EUR-ban) || 1 év || –5 év || –10 év || –10 év || Névérték || 1 480 || 9 833 || 15 253 || – || 26 566 Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) || 71 || –528 || –3 529 || – || –3 986 Swap-szerződések 2011. december 31-én || kevesebb mint || 1 év || 5 év || több mint || 2011 összesen (ezer EUR-ban) || 1 év || –5 év || –10 év || –10 év || Névérték || 7 042 || 43 593 || 16 899 || – || 67 534 Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) || –674 || –1 331 || –3 869 || – || –5 874 A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított
kölcsöneivel kapcsolatos árfolyamkockázat fedezése érdekében rövid távú
swap-szerződéseket köt. Ezek lejárata legfeljebb három hónapos lehet, de
rendszeresen megújítják őket. A rövid távú devizaswap-ügyletek névértéke a
2011. december 31-i 585 millió EUR-val szemben 2012. december 31-én 652 millió
EUR-t tett ki. A rövid távú devizaswap-ügyletek valós értéke a 2011. december
31-i –6,4 millió EUR értékkel szemben 2012. december 31-én –2,9 millió
EUR-t tett ki. A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított
kölcsöneivel kapcsolatos kamatlábkockázat fedezése érdekében
kamatlábswap-szerződéseket köt. A 2012. december 31-én fennálló egyetlen
kamatlábswap névleges értéke 19,6 millió EUR (2011: zéró), valós
értéke pedig 0,03 millió EUR volt (2011: zéró). 3.2.6.
Lejáratig
tartott pénzügyi eszközök hitelkockázata Az alábbi táblázat a lejáratig
tartott portfólió helyzetét mutatja be; e portfólió kizárólag három hónapon
belüli lejáratú kötvénypozíciókat tartalmaz. A rövid távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) || A hosszú távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) || 2012.12.31. || 2011.12.31. P-2 || Baa2 || 50 143 || 51% || – || – P-3 || Baa3 || 48 886 || 49% || – || – Összesen || || 99 029 || 100% || – || – 3.3 Likviditási kockázat 3.3.1
A likviditási kockázat
kezelése A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a gazdálkodó
egység nehézségekbe ütközik pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadásával
rendezendő pénzügyi kötelezettségek teljesítése során. A beruházási keret forrásai elsősorban a tagállamok
éves hozzájárulásaiból származnak (9. és 10. EFA forrásai), másodsorban a
korábbi műveletekből származó visszafizetésekből. Figyelembe
véve az EBB-nek a beruházási hitelkeret irányításával és működésével
kapcsolatos előrejelzéseit, a Bizottság minden évben összeállítja és
október 15-éig a Tanácsnak átadja a kötelezettségvállalásokról, a
kifizetésekről, valamint a jelenlegi és a következő költségvetési
évben esedékes hozzájárulási felhívások (kamattámogatásokat is tartalmazó) éves
összegéről szóló nyilatkozatot. A tagállamok éves hozzájárulásának kiszámítása érdekében az
év során folyamatosan elemzik és nyomon követik a fennálló és a tervezett
portfólió folyósításainak ütemezését. Az éves likviditási igény pontos
meghatározásához a különleges eseményeket, például az elő- és
végtörlesztéseket, a részvényeladásokat vagy a csődhelyzeteket is figyelembe
veszik. A likviditási kockázat további csökkentése céljából a Keret olyan
méretű likviditási tartalékot tart fenn, amely bármely időpontban
elégséges az Ops B által rendszeresen közzétett folyósítási előrejelzés
fedezetére. A Keret nevében nyitott számlák eszközeit az EBB Treasury
osztálya kezeli, a kiszolgáló egységek és a háttériroda feladatainak
elkülönítésére vonatkozó elvvel összhangban. Az ezen eszközök befektetésével
kapcsolatos elszámolási műveletek a Pénzügyi Tervezés és Bonyolítás
osztály felelősségébe tartoznak. A feladatok elkülönítésének elvével összhangban a
treasury-befektetések partnereinek és korlátainak engedélyezése, illetve a
korlátok betartásának ellenőrzése a bank Kockázatkezelési igazgatóságának
feladatkörébe tartozik. 3.3.2
A likviditási kockázat
értékelése E szakasz táblázatai a mérlegfordulónap és a
szerződéses lejárati nap közötti időszak alapján lejárat szerint
mutatják be a Keret pénzügyi kötelezettségeit (diszkontálatlan cash flow-kat
alapul véve). A Keret kötelezettségvállalásai az aláírt
kölcsönmegállapodások jóváírásainak folyósítatlan részeit, az aláírt
tőkejegyzési/befektetési megállapodások folyósítatlan részeit, az adott
kölcsöngaranciákat vagy a vállalt kamatláb-támogatásokat és technikai
segítségnyújtást jelentik. A folyósítások ütemezése jelentős mértékben
bizonytalan. A beruházási keret kölcsönei folyósítási határidővel
rendelkeznek. Mindazonáltal a folyósításokra a mögöttes beruházási projekt
előrehaladásának megfelelő ütemben és összegben kerül sor,
figyelemmel arra is, hogy a finanszírozási műveleteket meglehetősen
változékony működési környezetben kell végrehajtani. A
tőkebefektetések akkor válnak esedékessé, amikor a tőkebefektetési
alap kezelői a befektetési tevékenységük előrehaladásának
megfelelően érvényes lehívási kérelmet bocsátanak ki. A lehívási
időszak jellemzően 3 év, amelyet sokszor egy-két évvel
meghosszabbítanak. Egyes folyósítási kötelezettségvállalások az alap mögöttes
befektetésének kiteljesedéséig rendszerint megérik a lehívási időszak végét,
mivel előfordulhat, hogy az alap likviditása időnként nem elégséges a
díjakkal vagy más kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelmek teljesítésére. A
kölcsöngaranciák nem tartoznak a konkrét folyósítási kötelezettségek közé,
kivéve ha a kedvezményezett lehívja a garanciát. A fennálló garancia összege a
garantált kölcsön visszafizetési ütemének megfelelően csökken. Ezt figyelembe véve az alább bemutatott lejárati bontást a
Keret likviditási tervéhez használt standard módszerekkel számított
előrejelzések felhasználásával becsültük meg, minden egyes alkalommal
tekintettel a szerződéses folyósítási időszakra is. Ami a technikai
segítségnyújtási szerződésekhez kapcsolódó folyósítási
kötelezettségvállalásokat illeti, ezek rendszerint rövid távúak (egy éven belüliek).
A „határozatlan lejárat” a következő eseteket fedi le: lehívott és le nem
hívott garanciákból származó kötelezettségvállalások; vállalt, de nem
folyósított kölcsönök, amelyek szerződéses folyósítási időszaka
lejárt; kamatláb-támogatások, amelyek forrásait átalányalapon hívták le
jövőbeni kötelezettségek fedezésére. A származtatott pénzügyi kötelezettségek likviditási
profilja a swapügyletek – köztük keresztdevizás swapok (CCS), keresztdevizás
kamatlábswapok (CCIRS), rövid lejáratú devizaswapok, és kamatlábswapok –
szerződéses diszkontálatlan cash flow-it tartalmazza. A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja || Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Határozatlan lejárat || Bruttó nominális kiáramlás ezer EUR-ban 2012.12.31-én Egyéb (kibocsátott garanciák, lehívott garanciák) || – || – || – || – || 26 224 || 26 224 Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai || 16 500 || 287 657 || 243 020 || – || 201 867 || 749 044 Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai || – || 26 806 || 54 958 || 7 319 || 127 987 || 217 070 Lekötött kamattámogatások kiáramlásai || 255 || 101 495 || 79 206 || – || 23 599 || 204 555 Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai || 2 000 || 8 511 || 13 109 || – || – || 23 620 Összesen || 18 755 || 424 469 || 390 293 || 7 319 || 379 677 || 1 220 513 A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja || Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Határozatlan lejárat || Bruttó nominális kiáramlás ezer EUR-ban 2011.12.31-én Egyéb (kibocsátott garanciák, lehívott garanciák) || – || – || – || – || 27 909 || 27 909 Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai || 2 295 || 257 127 || 274 573 || 54 000 || 113 097 || 701 092 Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai || 2 035 || 38 424 || 38 010 || 7 666 || 178 432 || 264 567 Lekötött kamattámogatások kiáramlásai || 1 445 || 31 100 || 139 211 || – || 16 211 || 187 967 Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai || 4 564 || 16 693 || – || – || – || 21 257 Összesen || 10 339 || 343 344 || 451 794 || 61 666 || 335 649 || 1 202 792 Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR-ban 2012.12.31-én || legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás CCS és CCIRS – beáramlás || 1 238 || 7 364 || 14 498 || 5 350 || 28 450 CCS és CCIRS – kiáramlás || –1 286 || –8 428 || –17 218 || –5 894 || –32 826 Rövid távú devizaswap – beáramlás || 649 000 || – || – || – || 649 000 Rövid távú devizaswap – kiáramlás || –652 451 || – || – || – || –652 451 Kamatlábswap – beáramlás || 65 || 511 || 3 274 || 2 117 || 5 967 Kamatlábswap – kiáramlás || – || –753 || –3 537 || –1 577 || –5 867 Összesen || –3 434 || –1 306 || –2 983 || –4 || –7 727 || || || || || Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR-ban 2011.12.31-én || Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás CCS és CCIRS – beáramlás || 9 873 || 14 365 || 19 533 || 7 430 || 51 201 CCS és CCIRS – kiáramlás || –10 091 || –17 527 || –24 420 || –9 015 || –61 053 Rövid távú devizaswap – beáramlás || 585 000 || – || – || – || 585 000 Rövid távú devizaswap – kiáramlás || –591 909 || – || – || – || –591 909 Összesen || –7 127 || –3 162 || –4 887 || –1 585 || –16 761 3.4 Piaci kockázat A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak,
például a kamatlábak, részvényárfolyamok, devizaárfolyamok és (a kibocsátó
hitelképességének változásától független) hitelkockázati felárak változása
befolyásolja a gazdálkodó egység bevételeit vagy pénzügyi eszközeinek értékét. 3.4.1.
Kamatlábkockázat A kamatlábkockázat a Keret által fenntartott pozícióik
gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon
volatilitása, amely a piaci hozamok kedvezőtlen alakulásával vagy a
kamatlábak szerkezetével függ össze. Kamatlábkockázatnak való kitettségről
akkor beszélünk, ha a különböző eszközök és kötelezettségek eltérő
kamat- és lejárati jellemzőkkel rendelkeznek. A Keret a kölcsönportfóliója és a kapcsolódó mikrofedezeti
swapok kamatlábkockázattal szembeni érzékenységét bázispontérték-számítással
méri. A bázispontérték az adott portfólió nettó jelenértékében
bekövetkező emelkedést vagy csökkenést méri a kamatlábak egy meghatározott
időkereten („pénzpiac – legfeljebb egy év”, „igen rövid – 2-3 év”, „rövid
– 4–6 év”, „hosszú – 12–20 év” vagy „különösen hosszú – 21 éven túli”) belüli 1
bázispontos (0,01 százalékpontos) emelkedése esetén. A kölcsönök nettó jelenértékének kiszámításához a Keret az
euróban és az USD-n kívüli devizákban denominált cash flow-kra az EUR
finanszírozási görbét használja (EUR swapgörbe + EBB finanszírozási
kamatkülönbözet), az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD
finanszírozási görbét. A mikrofedezeti swapok nettó jelenértékének
kiszámításához a Keret az euróban denominált cash flow-kra az EUR swapgörbét
használja, az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD finanszírozási
görbét. Amint az alábbi táblázatban is látható, a mikrofedezeti
swapokat is tartalmazó kölcsönportfólió nettó jelenértéke a kamatlábak
1 bázispontos párhuzamos emelkedése esetén 2012. december 31-én 341 ezer
EUR-ral csökkenne (2011. december 31-én: 239 ezer EUR-ral). Bázispontérték (ezer EUR-ban) || Pénz piac || Igen rövid || Rövid || Középtávú || Hosszú || Különösen hosszú || Összesen 2012. december 31-én || 1 év || 2–3 év || 4–6 év || 7–11 év || 12–20 év || 21 év || A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen || –25 || -47 || -90 || -117 || -62 || – || -341 Bázispontérték (ezer EUR-ban) || Pénz piac || Igen rövid || Rövid || Középtávú || Hosszú || Különösen hosszú || Összesen 2011. december 31-én || 1 év || 2–3 év || 4–6 év || 7–11 év || 12–20 év || 21 év || A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen || –20 || –28 || –60 || –78 || -53 || – || –239 3.4.2.
Árfolyamkockázat Az árfolyamkockázat a Keret által fenntartott pozícióik
gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon
volatilitása, amely a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásával függ
össze. A Keret minden olyan esetben árfolyamkockázatnak van
kitéve, amikor eszközei és kötelezettségei eltérő pénznemben vannak
meghatározva. Az árfolyamkockázat a jövőbeni cash flow értékének
árfolyammozgások miatti váratlan és kedvezőtlen változásait is magába
foglalja. 3.4.2.1
Árfolyamkockázat
a treasury-eszközök esetében A Keret treasury-eszközei EUR-ban vagy USD-ban vannak
denominálva. Az árfolyamkockázatot azonnali vagy határidős
devizaügyletekkel, devizaswapokkal vagy keresztdeviza-swapokkal fedezik. Az EBB
Treasury osztálya szükségesnek és célszerűnek ítélt esetekben a bank
politikájával összhangban bármely olyan eszközt igénybe vehet, amely védelmet
nyújt a Keret pénzügyi tevékenységei kapcsán felmerült piaci kockázatokkal
szemben. 3.4.2.2
Árfolyamkockázat
a Keret által finanszírozott vagy garantált műveletek esetében A Keret a tagállamok hozzájárulásait EUR-ban kapja. Az
általa finanszírozott vagy garantált műveleteket, valamint a
kamattámogatásokat EUR-ban, USD-ban vagy bármely más engedélyezett pénznemben
meg lehet határozni. Az (EUR-ral mint referencia-pénznemmel szembeni)
árfolyamkockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha az eurótól
eltérő pénznemben denominált ügyleteket fedezetlenül hagyják. A Keret
árfolyam-fedezeti iránymutatása az alábbiakban olvasható. 3.4.2.2.1.
Az
EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveletek fedezése -
A Keret
EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált kölcsöneit a mögöttes
kölcsön pénzügyi profiljának megfelelő keresztdeviza-swapokkal kell
fedezni, feltéve hogy a swapok piaca megfelelően működik. -
A Keret
műveleteinek EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált azon
folyósításai esetében, amelyekhez nem kapcsolódik hosszú távú fedezeti
művelet, a Treasury osztály a folyósítás előtt két nappal
devizaügyletet kezdeményez. A Keret műveleteihez alkalmazott átváltási
árfolyamnak és a Treasury osztály által kapott piaci árfolyamnak meg kell
egyeznie. Ehhez hasonlóan a Treasury osztály az EUR-tól vagy USD-tól
eltérő pénznemben kapott visszafizetések esetében is devizaműveletet
végez, amennyiben a kapott összegek átváltása szükséges. -
A le nem
hívott biztosítékok kapcsán nem kell devizafedezeti műveleteket végezni.
Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben lehívott biztosítékokat
ugyanakkor fedezik. -
Az
EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált azon műveletek,
amelyek kapcsán a Treasury osztály nem tud elvégezni devizafedezeti
műveletet, fedezetlenül maradnak. Ide tartoznak a helyi pénznemben
denominált, de EUR-ban vagy USD-ban rendezett (szintetikus) műveletek is.
A Keret kitettsége az így keletkezett árfolyamkockázat kapcsán fennmarad. 3.4.2.2.2.
Az
USD-ban denominált műveletek fedezése -
A Keret
műveleteinek USD-ban denominált teljes kintlévőségét (a le nem hívott
biztosítékok kivételével) fedezni kell USD/EUR swap-ügyletekkel, amelyeket
rendszeres időszakonként megújítanak. A tervezett vagy várt
visszafizetések/folyósítások alapján minden egyes időszak kezdetén meg kell
becsülni a következő időszak során USD-ban kapott vagy fizetett cash
flow-k összegét. Ezt követően a lejáró devizaswapokat meg kell újítani,
összegüket pedig hozzá kell igazítani a következő időszakra
előre jelzett USD-likviditási igényhez. -
Rendszeres
időszakonként ki kell számítani a teljes USD-kitettség számviteli
nyilvántartásoknak megfelelő összegét is, hogy szükség esetén a
következő devizaswap-megújításkor ki lehessen igazítani a fedezet
mértékét. -
Amennyiben
a Treasury osztály a működés szempontjából kényelmesebbnek tartja, úgy
egyes USD-kölcsönöket keresztdeviza-swapokkal is fedezhet. -
A
megújítások közötti időszakban kialakuló váratlan USD-likviditáshiányt
eseti devizaswap-műveletekkel kell fedezni, az esetleges likviditási
többleteket pedig treasury-eszközökbe kell fektetni, vagy EUR-ra kell váltani. -
Az
USD-ügyletekből származó fedezetlen kintlévőségek (névértéken)
semmikor sem haladhatják meg az 5 000 000 USD-t (öt millió
USA-dollárt). E korlátot évente kiigazítják. A korlát átlépése esetén a
Treasury osztály devizaművelettel a korlát alá szorítja a kitettség
értékét. 3.4.2.3
Devizapozíciók Az alábbi táblázatok a Keret devizapozícióit mutatják (ezer
EUR-ban): 2012. december 31-én || EUR || USD || KES || AKCS/TOT deviza || Összesen || || || || || ESZKÖZÖK || || || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 424 647 || 41 921 || – || – || 466 568 Származtatott pénzügyi eszközök || 1 064 || –949 || – || – || 115 Kölcsönök és követelések || 513 231 || 508 412 || 60 348 || 64 289 || 1 146 280 Értékesíthető pénzügyi eszközök || 66 509 || 259 694 || – || 6 798 || 333 001 Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || – || – || – || 87 310 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || – || – || – || 99 029 Egyéb eszközök || – || – || – || 224 || 224 Eszközök összesen || 1 191 790 || 809 078 || 60 348 || 71 311 || 2 132 527 || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || || Kötelezettségek || || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || –675 814 || 682 849 || – || – || 7 035 Halasztott bevételek || 37 560 || 248 || – || – || 37 808 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 312 040 || 46 || – || – || 312 086 Egyéb kötelezettségek || 905 || 19 || 14 || 215 || 1 153 Összes kötelezettség || –325 309 || 683 162 || 14 || 215 || 358 082 A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || || Lehívott tagállami hozzájárulások || 1 561 309 || – || – || – || 1 561 309 Valós érték tartalék || 5 366 || 59 144 || – || 3 924 || 68 434 Visszatartott nyereség || 144 702 || – || – || – || 144 702 A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 711 377 || 59 144 || – || 3 924 || 1 774 445 Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 386 068 || 742 306 || 14 || 4 139 || 2 132 527 Devizapozíció 2012. december 31-én || –194 278 || 66 772 || 60 334 || 67 172 || – || || || || || 2012. december 31-én: || || || || || KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK || || || || || Folyósítatlan kölcsönök és értékesíthető pénzügyi eszközök || 794 475 || 171 639 || – || – || 966 114 Lehívott biztosítékok || – || – || – || 6 224 || 6 224 Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás || 204 555 || – || – || – || 204 555 || || || || || FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || || Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || – || – || – || 20 000 2011. december 31-én || EUR || USD || CAD || AKCS/TOT deviza || Összesen || || || || || ESZKÖZÖK || || || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 416 384 || 35 895 || – || – || 452 279 Származtatott pénzügyi eszközök || 13 419 || –12 985 || – || – || 434 Kölcsönök és követelések || 477 340 || 501 923 || – || 53 897 || 1 033 160 Értékesíthető pénzügyi eszközök || 54 287 || 186 525 || 4 303 || 6 545 || 251 660 Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || – || – || – || 87 310 Egyéb eszközök || 50 || – || – || 366 || 416 Eszközök összesen || 1 048 790 || 711 358 || 4 303 || 60 808 || 1 825 259 || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || || Kötelezettségek || || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || –641 758 || 654 460 || – || – || 12 702 Halasztott bevételek || 32 689 || 314 || – || – || 33 003 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 329 598 || 62 || – || – || 329 660 Egyéb kötelezettségek || 691 || 19 || – || 403 || 1 113 Összes kötelezettség || –278 780 || 654 855 || – || 403 || 376 478 A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || || Lehívott tagállami hozzájárulások || 1 281 309 || – || – || – || 1 281 309 Valós érték tartalék || 41 750 || – || – || – || 41 750 Visszatartott nyereség || 125 722 || – || – || – || 125 722 A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 448 781 || – || – || – || 1 448 781 Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 170 001 || 654 855 || – || 403 || 1 825 259 Devizapozíció 2011. december 31-én || –121 211 || 56 503 || 4 303 || 60 405 || – || || || || || 2011. december 31-én: || || || || || KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK || || || || || Folyósítatlan kölcsönök és értékesíthető pénzügyi eszközök || 761 319 || 204 340 || – || – || 965 659 Lehívott biztosítékok || – || – || – || 7 909 || 7 909 Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás || 209 223 || || – || – || 209 223 FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || || Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || – || – || – || 20 000 3.4.2.4
Devizaérzékenység-vizsgálat
(ezer EUR-ban) A beszámoló fordulónapjakor a legjelentősebb
nettó devizakitettség az USD-val szembeni nettó kitettség volt. 2012. december
31-én az USD-árfolyam +/– 10 %-os változása a hozzájárulást fizetők
forrásainak összesen +/– 6 682 EUR-s változását okozta volna (2011.
december 31-én +/– 5 650 EUR-s változását). 3.4.2.5
Átváltási
árfolyam 2012. december 31-én és 2012. december 31-én a
következő átváltási árfolyamokat használták a mérleg összeállításához: || 2012. december 31. || 2011. december 31. EU-n kívüli deviza || || Dominikai peso (DOP) || 53,1220 || 49,8498 Fidzsi dollár (FJD) || 2,3417 || 2,3630 Gourde (HTG) || 55,7265 || 52,1645 Kenyai shilling (KES) || 113,68 || 109,53 Ugija (MRO) || 393,99 || 372,52 Mauritiusi rúpia (MUR) || 40,19 || 37,43 Ruandai frank (RWF) || 811,83 || 771,76 Ugandai shilling (UGX) || 3 549 || 3 205 USA-dollár (USD) || 1,3194 || 1,2939 CFA-frank (XAF/XOF) || 655,957 || 655,957 Rand (ZAR) || 11,1727 || 10,4830 3.4.3.
Részvényárfolyam-kockázat
(ezer EUR-ban) A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a
részvényindexek szintjében vagy az egyedi tőkebefektetések értékében
bekövetkezett változások hatására csökken a tőkebefektetések valós értéke. A beruházási keret a részvényárfolyam-kockázatnak a
kockázati tőkebefektetései, vagyis közvetlen tőkebefektetései és
kockázatitőke-alapokba való befektetései révén van kitéve. A tőkebefektetéseket pontrendszerben értékelik. Minden
egyes befektetést több, három fő kategóriába sorolható kritérium alapján
vizsgálnak: gazdálkodás, üzleti terv és szerkezet. Az egyedi pontszámokat
összevonva egyetlen összpontszámmal jellemzik a befektetés szilárdságát. A részvényárfolyam-kockázati kitettségeket mind egyedi, mind
halmozott szinten korlátozzák. A korlátok nagysága a tőkebefektetés
minőségétől függ. A magánkézben lévő részvénypozíciók értéke a folyamatos
monitoring és kontroll céljára nehezen elérhető. Az ilyen pozíciók
esetében a valamilyen értékelési technikával készült számok tekinthetők a
legjobbnak. A részvényindexek és az egyedi részvénybefektetés-értékek
10 %-os csökkenésének a Keret hozzájárulásait fizetők forrásaira (az
értékesíthető részvényportfólió valós értékének változásából eredő)
hatása, az összes egyéb változó konstans értéke mellett –33 300 EUR
volt 2012. december 31-én és –25 166 EUR 2011. december 31-én. 4
Eszközök és kötelezettségek valós értéke Az alábbi táblázat kategóriák szerinti bontásban
összehasonlítja a Keret eszközeinek és kötelezettségeinek könyv szerinti
értékét és valós értékét, amelyeket a pénzügyi kimutatások tartalmaznak (ezer
EUR-ban): || Könyv szerinti érték 2012.12.31. || Valós érték 2012.12.31. || Könyv szerinti érték 2011.12.31. || Valós érték 2011.12.31. Valós értéken nyilvántartott eszközök || || || || Értékesíthető pénzügyi eszközök || 333 001 || 333 001 || 251 660 || 251 660 Származtatott pénzügyi eszközök || 115 || 115 || 434 || 434 Összesen || 333 116 || 333 116 || 252 094 || 252 094 || || || || Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök || || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 466 568 || 466 568 || 452 279 || 452 279 Kölcsönök és követelések || 1 146 280 || 1 226 409 || 1 033 160 || 1 022 679 Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || 87 310 || 87 310 || 87 310 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || 98 805 || – || – Egyéb eszközök || 224 || 224 || 416 || 416 Összesen || 1 799 411 || 1 879 316 || 1 573 165 || 1 562 684 Eszközök összesen || 2 132 527 || 2 212 432 || 1 825 259 || 1 814 778 || || || || Valós értéken nyilvántartott kötelezettségek || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || 7 035 || 7 035 || 12 702 || 12 702 Összesen || 7 053 || 7 053 || 12 702 || 12 702 || || || || Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kötelezettségek || || || || Halasztott bevételek || 37 808 || 37 808 || 33 003 || 33 003 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 312 086 || 312 086 || 329 660 || 329 660 Egyéb kötelezettségek || 1 153 || 1 153 || 1 113 || 1 113 Összesen || 351 047 || 351 047 || 363 776 || 363 776 Összes kötelezettség || 358 082 || 358 082 || 376 478 || 376 478 Az alábbiakban az eszközök és kötelezettségek valós
értékének meghatározására használt módszertanokat és feltételezéseket
ismertetjük: §
Eszközök, amelyek esetében
a valós érték a könyv szerinti értékhez közelít A likvid vagy három hónapnál rövidebb lejáratú eszközök és
kötelezettségek esetében feltételezik, hogy a könyv szerinti érték a valós
értékhez közelít. §
Valós értéken
nyilvántartott eszközök és kötelezettségek Egy pénzügyi eszköz valós értékének megállapításához
első körben az aktív piacon közzétett árjegyzéseket használják. A
beruházási keret befektetési portfóliójának széles köre miatt ilyenek ritkán
állnak rendelkezésre. A hozzáférhető piaci ár nélküli eszközök esetében a
valós értéket – lehetőleg a mérlegfordulónapkor érvényes
megfigyelhető piaci adatokon alapuló – értékelési technikák vagy modellek
segítségével becsülik. Az alábbi táblázat a pénzügyi eszközöket a valós érték
megállapítására szolgáló értékelési módszer szerint mutatja be. A
következő kategóriákat határozták meg: -
1. szint:
aktív piacon jegyzett (kiigazítatlan) árak; -
2. szint:
az 1. szintű értékek kivételével minden olyan ár, amely az eszköz
esetében megfigyelhető vagy közvetlenül (vagyis árakként) vagy közvetve
(vagyis árakból származtatva); -
3. szint:
az eszköz olyan értéke, amely nem megfigyelhető piaci adatokon alapul
(nem megfigyelhető érték) 2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || 1. szint || 2. szint || 3. szint || Összesen Pénzügyi eszközök || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || – || 115 || – || 115 Értékesíthető pénzügyi eszközök || 11 001 || – || 322 000 || 333 001 Összesen || 11 001 || 115 || 322 000 || 333 116 || || || || Pénzügyi kötelezettségek || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || – || 7 035 || – || 7 035 Összesen || – || 7 035 || – || 7 035 2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || 1. szint || 2. szint || 3. szint || Összesen Pénzügyi eszközök || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || – || 434 || – || 434 Értékesíthető pénzügyi eszközök || 15 214 || – || 236 446 || 251 660 Összesen || 15 214 || 434 || 236 446 || 252 094 || || || || Pénzügyi kötelezettségek || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || – || 12 702 || – || 12 702 Összesen || – || 12 702 || – || 12 702 A
beruházási keret 2012-ben nem hajtott végre átcsoportosítást a
valósérték-hierarchia 1. és 2. szintje vagy 2. és 1. szintje között. Az
alábbi táblázatok a 3. szintű eszközökben a 2012. december 31-ével
végződő és a 2011. december 31-ével végződő évben
bekövetkezett változásokat mutatják: (ezer EUR-ban) || Értékesíthető pénzügyi eszközök Egyenleg 2012. január 1-én || 236 446 Teljes nyereség vagy veszteség || - az eredményben || 8 133 - az egyéb átfogó jövedelemben || 15 041 Folyósítások || 81 981 Visszafizetések || –19 601 Egyenleg 2012. december 31-én || 322 000 (ezer EUR-ban) || Értékesíthető pénzügyi eszközök Egyenleg 2011. január 1-jén || 171 638 Teljes nyereség vagy veszteség || - az eredményben || –3 206 - az egyéb átfogó jövedelemben || 21 759 Folyósítások || 67 829 Visszafizetések || –21 574 Egyenleg 2011. december 31-én || 236 446 5
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (ezer
EUR-ban) A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek megoszthatók a
tagállamoktól kapott és még kihelyezetlen források, valamint a beruházási keret
működési és pénzügyi tevékenységéből származó források között. || 2012.12.31. || 2011.12.31. Befolyt, még kihelyezetlen tagállami hozzájárulások || 117 622 || 195 205 A Keret pénzügyi és operatív tevékenységeiből származó pénzeszközök || 348 946 || 257 074 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összesen || 466 568 || 452 279 6
Származtatott pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban) A kereskedési céllal tartottként besorolt származtatott
pénzügyi eszközök fő összetevői a következők: 2012. december 31-én || Valós érték || Névérték Eszközök || Kötelezettségek Keresztdevizás swapok || 87 || -102 || 7 062 Keresztdevizás kamatswapok || – || –3 971 || 19 504 Kamatlábswapok || 28 || – || 19 568 Devizaforward || – || –2 962 || 652 451 Származtatott pénzügyi eszközök összesen || 115 || –7 035 || 698 585 || || || 2011. december 31-én || Valós érték || Névérték Eszközök || Kötelezettségek Keresztdevizás swapok || 434 || –953 || 29 376 Keresztdevizás kamatswapok || – || –5 355 || 38 158 Devizaforward || – || –6 394 || 585 000 Származtatott pénzügyi eszközök összesen || 434 || –12 702 || 652 534 7
Kölcsönök és követelések (ezer EUR-ban) A kölcsönök és követelések fő összetevői a
következők: || Átfogó kölcsönök (*) || Előnyös besorolású kölcsönök || Alárendelt kölcsönök || Összesen Névérték 2012. január 1-jén || 225 365 || 716 350 || 128 679 || 1 070 394 Folyósítás || 79 015 || 154 003 || – || 233 018 Leírás || –947 || –1 206 || – || –2 153 Visszafizetések || –39 967 || –71 368 || –4 145 || –115 480 Tőkésített kamatok || – || –117 || 9 739 || 9 622 Árfolyamkülönbség || –8 780 || –7 692 || –493 || –16 965 Névérték 2012. december 31-én || 254 686 || 789 970 || 133 780 || 1 178 436 || || || || Értékvesztés 2012. január 1-jén || –7 609 || –16 372 || –24 835 || –48 816 Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés || –835 || –292 || – || –1 127 Leírások értékvesztése || 947 || 1 206 || – || 2 153 Értékvesztés visszaírása || 910 || 814 || – || 1 724 Devizaárfolyam-különbség || 93 || 348 || 480 || 921 Értékvesztés 2012. december 31-én || –6 494 || –14 296 || –24 355 || –45 145 || || || || Amortizált bekerülési érték || –1 641 || –3 984 || –82 || –5 707 Elhatárolt kamat || 5 246 || 9 244 || 4 206 || 18 696 Kölcsönök és követelések 2012. december 31-én || 251 797 || 780 934 || 113 549 || 1 146 280 || || || || || (*) beleértve az ügynökségi megállapodásokat || Átfogó kölcsönök (*) || Előnyös besorolású kölcsönök || Alárendelt kölcsönök || Összesen Névérték 2011. január 1-jén || 246 500 || 542 322 || 123 910 || 912 732 Folyósítás || 25 689 || 211 351 || 0 || 237 040 Leírás || 0 || 0 || –2 000 || –2 000 Visszafizetések || –48 554 || –51 712 || –4 144 || –104 410 Tőkésített kamatok || 0 || 459 || 10 053 || 10 512 Devizaárfolyam-különbség || 1 730 || 13 930 || 860 || 16 520 Névérték 2011. december 31-én || 225 365 || 716 350 || 128 679 || 1 070 394 || || || || Értékvesztés 2011. január 1-jén || –15 006 || –18 056 || –44 023 || –77 085 Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés || –1 746 || –1 514 || –773 || –4 033 Leírások értékvesztése || 0 || 0 || 2 000 || 2 000 Értékvesztés visszaírása || 9499 || 3263 || 18 723 || 31 485 Devizaárfolyam-különbség || –356 || –65 || –762 || –1 183 Értékvesztés 2011. december 31-én || –7 609 || –16 372 || –24 835 || –48 816 || || || || Amortizált bekerülési érték || –1 700 || –3 428 || –99 || –5 227 Elhatárolt kamat || 3 498 || 9 499 || 3 812 || 16 809 Kölcsönök és követelések 2011. december 31-én || 219 554 || 706 049 || 107 557 || 1 033 160 || || || || || (*) beleértve az ügynökségi megállapodásokat 8
Értékesíthető pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban) Az értékesíthető pénzügyi eszközök fő
összetevői a következők: || Kockázatitőke-alapok || Közvetlen tőkebefektetés || Összesen Bekerülési érték 2012. január 1-jén || 182 692 || 36 565 || 219 257 Folyósítások || 56 007 || 25 974 || 81 981 Visszafizetések / értékesítések || –19 570 || –31 || –19 601 Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége || 1 581 || –678 || 903 Bekerülési érték 2012. december 31-én || 220 710 || 61 830 || 282 540 || || || Nem realizált nyereség és veszteség 2012. január 1-jén || 29 781 || 11 969 || 41 750 Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás || 29 540 || –2 856 || 26 684 Nem realizált nyereség és veszteség 2012. december 31-én || 59 321 || 9 113 || 68 434 || || || Értékvesztés 2012. január 1-jén || –6 887 || –2 460 || –9 347 Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés || –7 976 || –951 || –8 927 Értékvesztés devizaárfolyam-különbsége || 133 || 168 || 301 Értékvesztés 2012. december 31-én || –14 730 || –3 243 || –17 973 || || || Értékesíthető pénzügyi eszközök 2012. december 31-én || 265 301 || 67 700 || 333 001 || Kockázatitőke-alapok || Közvetlen tőkebefektetés || Összesen Bekerülési érték 2011. január 1-jén || 142 932 || 33 350 || 176 282 Folyósítások || 59 579 || 8 250 || 67 829 Visszafizetések / értékesítések || –20 236 || –4 735 || –24 971 Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége || 417 || –300 || 117 Bekerülési érték 2011. december 31-én || 182 692 || 36 565 || 219 257 || || || Nem realizált nyereség és veszteség 2011. január 1-jén || 11 335 || 13 235 || 24 570 Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás || 18 446 || –1 266 || 17 180 Nem realizált nyereség és veszteség 2011. december 31-én || 29 781 || 11 969 || 41 750 || || || Értékvesztés 2011. január 1-jén || –2 || –6 022 || –6 024 Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés || –6 888 || – || –6 888 Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a korábbi években rögzített értékvesztés felhasználása || 2 || 3 714 || 3 716 Értékvesztés devizaárfolyam-különbsége || 1 || –152 || –151 Értékvesztés 2011. december 31-én || –6 887 || –2 460 || –9 347 || || || Értékesíthető pénzügyi eszközök 2011. december 31-én || 205 586 || 46 074 || 251 660 9
A hozzájárulást fizetőkkel szembeni
követelések (ezer EUR-ban) A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések fő
alkotóelemei a következők: || 2012.12.31. || 2011.12.31. Lehívott, de be nem fizetett tagállami hozzájárulás || 87 310 || 87 310 A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések teljes összege || 87 310 || 87 310 10
Lejáratig tartott pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban) A lejáratig tartott portfólió olyan jegyzett kötvényeket
tartalmaz, amelyek lejárata a beszámoló fordulónapjakor három hónapnál
rövidebb. Az alábbi táblázat a lejáratig tartott portfólió mozgásait
tartalmazza: 2012. január 1-jei egyenleg: || – Részesedésszerzés || 98 278 Ázsió/diszázsió amortizációja || –210 Az elhatárolt kamat változása || 961 2012. december 31-i egyenleg: || 99 029 11
Egyéb eszközök (ezer EUR-ban) Az egyéb eszközök fő összetevői a következők: || 2012.12.31. || 2011.12.31. Az EBB-vel szembeni követelések || 7 || 59 Pénzügyi biztosítékok || 217 || 357 Követelések a technikai segítségnyújtás folyósításával kapcsolatban || 337 || – A technikai segítségnyújtás folyósításával kapcsolatos követelések értékvesztése (20. megjegyzés) || –337 || – Egyéb eszközök összesen || 224 || 416 12
Halasztott bevételek (ezer EUR-ban) A halasztott bevételek fő összetevői a
következők: || 2012.12.31. || 2011.12.31. Halasztott kamattámogatások || 37 387 || 32 744 Kölcsönök és követelések halasztott jutaléka || 421 || 259 Halasztott bevételek összesen || 37 808 || 33 003 13
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek (ezer
EUR-ban) A harmadik féllel szembeni kötelezettségek fő
alkotóelemei a következők: || 2012.12.31. || 2011.12.31. Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások || 36 202 || 38 011 EBB-nek fizetendő egyéb összegek || 8 904 || 219 A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások || 266 980 || 291 430 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen || 312 086 || 329 660 14
Egyéb kötelezettségek (ezer EUR-ban) Az egyéb kötelezettségek fő összetevői a
következők: || 2012.12.31. || 2011.12.31. Pénzügyi biztosítékok || 215 || 294 Egyéb || 938 || 819 Egyéb kötelezettségek összesen || 1 153 || 1 113 || || 15
A tagállamoktól lehívott hozzájárulás (ezer
EUR-ban) Tagállamok || Hozzájárulás a Kerethez || Hozzájárulás a kamattámogatásokhoz || Hozzájárulás összesen || Lehívott, de be nem fizetett (*) Ausztria || 41 375 || 10 168 || 51 543 || 2 650 Belgium || 61 203 || 15 041 || 76 244 || 3 920 Dánia || 33 412 || 8 211 || 41 623 || 2 140 Finnország || 23 107 || 5 679 || 28 786 || 1 480 Franciaország || 379 399 || 93 237 || 472 636 || 24 300 Németország || 364 722 || 89 630 || 454 352 || 23 360 Görögország || 19 516 || 4 796 || 24 312 || 1 250 Írország || 9 680 || 2 379 || 12 059 || 620 Olaszország || 195 788 || 48 115 || 243 903 || 12 540 Luxemburg || 4 528 || 1 113 || 5 641 || 290 Hollandia || 81 500 || 20 028 || 101 529 || 5 220 Portugália || 15 145 || 3 722 || 18 867 || 970 Spanyolország || 91 180 || 22 407 || 113 588 || 5 840 Svédország || 42 624 || 10 4757 || 53 099 || 2 730 Egyesült Királyság || 198 130 || 48 690 || 246 820 || – Összesen 2012. december 31-én || 1 561 309 || 383 691 || 1 945 000 || 87 310 Összesen 2011. december 31-én || 1 281 309 || 383 691 || 1 665 000 || 87 310 (*) 2012. november 20-án a Tanács rögzítette az egyes
tagállamok által 2013. január 21-ig befizetendő pénzügyi hozzájárulás
összegét. 16
Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások
(ezer EUR-ban) || 2012.12.31. || 2011.12.31. || || Kötelezettségvállalások || || Nem folyósított kölcsönök || 749 044 || 701 092 Értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozó, ki nem fizetett kötelezettségvállalás || 217 070 || 264 567 Lehívott biztosítékok || 6 224 || 7 909 Támogatások és technikai segítségnyújtás || 228 175 || 209 223 || || Függő kötelezettségek || || Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || 20 000 || || Összesen || 1 220 513 || 1 202 792 17
Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek (ezer
EUR-ban) A kamat- és kamatjellegű bevételek fő
összetevői a következők: || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 1 678 || 5 518 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 36 || – Kölcsönök és követelések || 64 060 || 50 800 Kamattámogatások || 1 729 || 3 243 Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen || 67 503 || 59 561 A kamat- és kamatjellegű kiadások fő
összetevői a következők: || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Származtatott pénzügyi eszközök || –1 114 || –940 Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen || –1 114 || –940 18
Nettó díj- és jutalékbevételek (ezer EUR-ban) A díj- és jutalékbevételek fő alkotóelemei a
következők: || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Kölcsönök és követelések díj- és jutalékbevételei || 1 710 || 1 894 Pénzügyi biztosítékok díj- és jutalékbevételei || 191 || 255 Egyéb || 33 || – Díj- és jutalékbevételek összesen || 1 934 || 2 149 A díj- és jutalékkiadások fő alkotóelemei a
következők: || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Harmadik feleknek az értékesíthető pénzügyi eszközök kapcsán folyósított bizottsági kifizetések || –292 || –144 Díj- és jutalékkiadás összesen || –292 || -144 19
Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált
nettó nyereség (ezer EUR-ban) Az értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség
fő összetevői a következők: || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Értékesíthető pénzügyi eszközök nettó bevétele || 70 || 16 254 Osztalékbevételek || 975 || 974 Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség || 1 045 || 17 228 20
Egyéb eszközök értékvesztése (ezer EUR-ban) A beszámolási időszak során a Keret végrehajtott egy
638 EUR összegű technikai segítségnyújtási kifizetést, amely a másik
fél csalárd magatartása miatt nem jutott el a végső kedvezményezetthez. A
jogi fellépést követően a Keret 301 EUR-t vissza tudott fizettetni, a
fennmaradó összeget követelésként tartja nyilván. Mivel a beszámoló
fordulónapjakor alacsonyra becsülték annak valószínűségét, hogy a Keret
valaha is vissza tudja fizettetni e kinnlévőséget, ezt a 337 EUR-t
értékvesztésként rögzítették a Keret átfogó jövedelmében. 21
Általános igazgatási kiadások (ezer EUR-ban) Az általános igazgatási kiadások az EBB-nél a beruházási
keret kezelése során felmerült tényleges költségeket foglalják magukban,
levonva az EBB által közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, norma
szerinti értékbecslési díjak által generált bevételt. || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Az EBB-nél felmerült tényleges költségek || –38 390 || –39 937 Bevételek a közvetlenül a keret ügyfeleire terhelt értékbecslési díjakból || 2 188 || 1 931 Általános igazgatási kiadások, nettó || –36 202 || –38 006 A Cotonoui Partnerségi Megállapodás módosításának 2008.
július 1-jei hatálybalépését követően az általános igazgatási kiadásokat
már nem a tagállamok fedezik. 22
Későbbi események A mérlegkészítés után nem történt olyan lényeges esemény,
amely miatt közzétételre vagy a 2012. december 31-i pénzügyi kimutatások
kiigazítására lenne szükség. MELLÉKLET
AZ I. RÉSZ 2. FEJEZETÉHEZ (A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS):
HELYZETKÉP ORSZÁGOK ÉS ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSBAN Megjegyzések
a táblázatokhoz: · A „0,00” szám arra utal,
hogy az adott összeg –4 999 EUR és 4 999 EUR között van. Ahol nincs
számadat, az összeg nulla.
A valamennyi
oszlopban nulla egyenlegű országokat a táblázatok nem tartalmazzák. · A „Minden AKCS/TOT-ország”
sor olyan projektekre utal, amelyek több országot fednek le, de amelyeket nem a
regionális együttműködésből finanszíroznak. · A „Pénzügyi és igazgatási
kiadások” megnevezés EFA-kamatokból vagy az igazgatási kiadásokra fenntartott
keretből finanszírozott projekteket jelöl. [1] HL L 247., 2006.9.9. [2] A számokat millió euróra kerekítve
adjuk meg. A kerekítés következtében a táblázatokban szereplő számok
összege nem feltétlenül egyezik az adott főösszeggel. A „0”-val jelölt
adatok 500 000 EUR-nál kisebb összeget jelölnek. A nulla összeget „–”
jelöli. [3] Rövid lejáratú követelések
általános és társfinanszírozási hozzájárulásokkal kapcsolatos követelések
nélkül. [4] Rövid
lejáratú kötelezettségek általános és társfinanszírozási hozzájárulásokkal
kapcsolatos kötelezettségek nélkül. [5] RIP – regionális indikatív program [6] NIP – nemzeti indikatív program [7] A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi
szabályzat 153. cikkével összhangban a pénztár a 10. EFA mérlegében kerül
bemutatásra. Az egyes bankszámlák jellegét a Pénzügyi kockázatkezelés című
6. fejezet ismerteti. [8] Ez az egyenleg a Kongói
Demokratikus Köztársaság számára a 2003/583/EK tanácsi határozat
rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre álló összegeket jelenti. Ezeket az
összegeket konkrét célokra és a kedvezményezett állam számára különítették el. [9] HL L 156., 1998.5.29., 3–106. o. [10] HL L 247., 2006.9.9. [11] A Tanács 2011. május 23-i
2011/315/EU határozata a 9. és a korábbi Európai Fejlesztési Alapok
projektjeiből visszavont pénzeszközök dél-szudáni fejlesztési
együttműködés céljára történő kiosztásáról. [12] HL L 247., 2006.9.9. [13] A korábbi
EFA-k allokálatlan forrásai közé tartozik a Sysmin-források egyenlege, amelyet
a 3/2000 AKCS-EK minisztertanácsi határozat 410,926 millió EUR-ban állapított
meg. A PE/410/2001 bizottsági határozat ezeket a forrásokat az AKCS-EK
partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve szerinti nemzeti indikatív
allokációk (B rész) programozására csoportosította át. TARTALOMJEGYZÉK A
BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE. 3 AZ
EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS. 4 I.
RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK. 10 1........... A
8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 11 1.1.
8., 9. ÉS 10. EFA: ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS, CASH
FLOW-TÁBLÁZAT ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 11 1.2.
8. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY
VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 15 1.3.
9. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY
VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 18 1.4.
10. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY
VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 21 1.5.
MEGJEGYZÉSEK A 8., 9. ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ. 24 2........... A
PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS. 47 2.1.
ALLOKÁCIÓK. 50 2.2.
ÖSSZEVONT KIMUTATÁS. 53 2.3........ IGAZGATÁSSAL
KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK. 58 II.
RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI. 60 3.1.
A 2012. DECEMBER 31-I PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS. 62 3.2.
AZ ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN
VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN 64 3.3.
A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK VÁLTOZÁSAIRA VONATKOZÓ KIMUTATÁS A
2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN. 66 3.4.
CASH FLOW-KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN. 67 3.5.
MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ, 2012. DECEMBER 31-I ÁLLAPOT. 69 MELLÉKLET
AZ I. RÉSZ 2. FEJEZETÉHEZ (A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS):
HELYZETKÉP ORSZÁGOK ÉS ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSBAN. 102
A
BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE A 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap 2012.
évről szóló éves beszámolója a 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi
szabályzatának VIII. címével és a pénzügyi kimutatások mellékletében
ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban
készült. A 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi
szabályzatának 125. cikkével összhangban felelősséget vállalok a 8., 9. és
10. Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az
EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott – és garantálta azok
megbízhatóságát –, amelyek az Európai Fejlesztési Alapok eszközeit és
kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók
összeállításához szükségesek. Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló
ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján
megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi
szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi
helyzetéről. (aláírás) Manfred Kraff Számvitelért felelős
tisztviselő AZ
EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS 1. HÁTTÉR Az Európai Unió számos fejlődő országgal
ápol fejlesztési együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célja az,
hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési segély és technikai
segítségnyújtás révén segítse a gazdasági és társadalmi fejlődést, hosszú
távon pedig csökkentse és enyhítse a szegénységet. E cél megvalósítása
érdekében az Unió a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát
állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges
pénzügyi forrásokat. Az uniós fejlesztési források három helyről
származnak: – az Európai Unió
költségvetéséből, – az Európai Fejlesztési
Alapból, – és az Európai Beruházási
Banktól. Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Unió fő
eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a
tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott fejlesztési
együttműködés támogatására. Az 1957-es Római Szerződés hozta létre
ezt a támogatást, eredetileg annak érdekében, hogy az Unió az akkor még
kolonizált – és bizonyos tagállamokhoz történelmi kapoccsal kötődő –
afrikai országok számára technikai és pénzügyi segítséget nyújtson. Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az
alapot a tagállamok finanszírozzák, külön pénzügyi szabályzat vonatkozik rá, és
különbizottság irányítja. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek
pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság felelős, a beruházási
keretet viszont az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli. Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi
alapú segítséget a 2008–2013-as időszakban továbbra is főleg az EFA
keretében finanszírozzák. Az EFA általában megközelítőleg öt évre szól. Az
első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFA programozási
ciklusai általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusainak
felelnek meg. Minden EFA-ra külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden
egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek
megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források
Európai Bizottság által kezelt részéről. E pénzügyi kimutatásokat aggregált
formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak az Európai Bizottság
hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről. A beruházási keretet a
Cotonoui Megállapodás keretében hozták létre. A beruházási keretet az Európai
Beruházási Bank kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban – de nem
kizárólag – magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor
fejlesztéseit az AKCS-államokban. A keret megújuló alap, így a
hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és
pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem az Európai Bizottság
kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, amely a 8.,
9. és 10. EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló
jelentést tartalmazza. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves
beszámoló különálló 2. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet
nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről. A 10.
EFA a 2008-tól 2013-ig tartó időszakra szól, teljes költségvetése 22 682
millió EUR. Ebből az összegből az AKCS-országok 21 966 millió
EUR-t, a TOT-ok 286 millió EUR-t, a Bizottság pedig 430 millió EUR-t kap (az
EFA programozásával és végrehajtásával kapcsolatos támogatási kiadás céljára)[1].
2. AZ
EFA FINANSZÍROZÁSA Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén
elfogadta a 2007–2013-ra szóló pénzügyi keretet. Ezzel összefüggésben úgy
döntöttek, hogy az AKCS-országokkal való földrajzi együttműködést nem
integrálják az Európai Unió költségvetésébe, hanem a 2008–2013-as időszakban
továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák. Az Európai Unió
költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat
és a bevételeket egy évre tervezik és hagyják jóvá. Az EFA az Európai Uniótól
eltérően egy többéves jelleggel működő alap. Minden EFA a
tagállamok közötti belső megállapodás megkötésével jön létre, amely egy
rendszerint ötéves időszakra szóló átfogó alapot hoz létre a fejlesztési
együttműködés megvalósításának céljával. Mivel a forrásokat többéves
alapon bocsátják rendelkezésre, azok az EFA teljes időszakában
felhasználhatók. A költségvetési évenkéntiség elvétől való eltérés a
költségvetési beszámolóban is látszik, mivel az EFA-k végrehajtását azok teljes
összegéhez mérik. Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc
hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg
ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az alap teljes
összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást. A Bizottság ezt követően
az általa javasolt és a Tanács által elfogadott uniós fejlesztési politikának
megfelelően kezeli az alapot. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikával
párhuzamosan saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat
egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást.
2010-ig a 15 addig részt vevő tagállamtól hívtak le hozzájárulást.
2011-ben első ízben került sor a 10. – már 27 tagállam részvételével
működő – EFA hozzájárulásainak lehívására. Bár a 10. EFA egy részét elkülönítették az
előre nem látható szükségletekre, a nagyobb részét többéves indikatív
keretben programozzák, elsősorban földrajzilag, de tematikailag is
elkülönítve. A jelenlegi keret 2008–2013-ra szól. A Bizottság ennek
megfelelően fogadja el az ország-, a regionális, illetve az AKCS-közi
stratégiai dokumentumokat. E dokumentumok végrehajtását évente ellenőrzik,
a stratégiákat pedig az időszak felénél (lezárult), valamint az
időszak végén (folyamatban) felülvizsgálják. A félidős és az
időszak végi felülvizsgálat eredményeként a Bizottság az Európai Unió
nevében a jelenlegi szükségletektől és az érintett AKCS-államok, illetve
régiók teljesítményétől függően módosíthatja a stratégiákat és a
forráselosztást. Az említett hozzájáruláson
felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val,
valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az
alapnak. 3. HOGYAN KEZELIK ÉS MIRE KÖLTIK AZ
EFA-FORRÁSOKAT?
3.1.
Operatív kiadások Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától
függően többféle operatív EFA-kiadás létezik. A pénzügyi szabályzattal
összefüggésben a Bizottság a következő módszerek alkalmazásával használja
fel az EFA-forrásokat: Decentralizált irányítás: ebben az esetben a
Bizottság – a kedvezményezett ország helyzetétől függően kisebb vagy
nagyobb mértékben – egyes végrehajtási feladatokat a harmadik országra bíz. Centralizált irányítás: ebben az esetben a
költségvetést a bizottsági szolgálatok hajtják végre közvetlenül, illetve
közvetve, ha a Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat
európai uniós vagy nemzeti jog szerint elszámoltatható szervekre ruházza,
például uniós ügynökségekre. Nemzetközi szervezetekkel
közös irányítás: e módszernél a Bizottság nemzetközi szervezetekre bízza a
végrehajtási feladatok egy részét.
3.2. A
különböző pénzügyi szereplők A megbízott, engedélyezésre jogosult
tisztviselő felelős a teljes irányítási folyamatért a
szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges feladatok meghatározásától
kezdve a tevékenységek operatív és költségvetési szempontból történő
irányításáig, ideértve a jogi kötelezettségvállalások aláírását, a teljesítmény
monitorozását, a kifizetéseket, valamint adott esetben a visszafizettetéseket
is. Az Európai Unió
küldöttségének vezetője helyben közvetít a Bizottság, valamint a
nemzeti, illetve regionális AKCS/TOT-hatóságok között. A küldöttségvezető
szorosan együttműködik az engedélyezésre jogosult nemzeti vagy regionális
tisztviselőkkel a végrehajtási stratégia és az ágazati politikák
kidolgozása, valamint az EFA-programok és -projektek előkészítése,
tanulmányozása és felülvizsgálata során. A fogadó ország engedélyezésre
jogosult nemzeti tisztviselője az AKCS-állam/TOT kormánya által
kinevezett magas rangú tisztviselő. Ez a tisztviselő képviseli az
adott ország hatóságait az alapból finanszírozott és a Bizottság, illetve az
EBB által kezelt tevékenységekkel kapcsolatban. E funkciót a legtöbb esetben
valamelyik kormánytag tölti be, általában a tervezési vagy a pénzügyminiszter.
Az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő végzi az EFA-programok és
-projektek kezelésével kapcsolatos igazgatási, technikai és pénzügyi
teendőket. A Bizottság számvitelért felelős
tisztviselője hajtja végre a Bizottság engedélyezésre jogosult
tisztviselői által kibocsátott fizetési megbízásokat és visszafizetési
felszólításokat, ő a felelős a pénzgazdálkodásért, a számviteli
szabályok és módszerek meghatározásáért, a számviteli rendszerek
jóváhagyásáért, a számlavezetésért és az éves beszámoló összeállításáért.
Emellett alá kell írnia a beszámolót, amelyben kijelenti, hogy az megbízható és
valós képet ad a pénzügyi helyzetről. 3.3. Az EFA-források felhasználása Az EFA révén az AKCS-államoknak és TOT-oknak
juttatott pénzügyi források zöme vissza nem térítendő támogatás. Az EFA
végrehajtásának megkezdésekor az Európai Unió tájékoztatja az AKCS-államokat és
a TOT-okat az időszak során rendelkezésükre bocsátandó allokációk
indikatív összértékéről. A forrásokat az országok szükségletei és
teljesítménymutatói alapján allokálják. Az ehhez szükséges nemzeti szintű
országstratégiai dokumentumot (OSD) az érintett AKCS-állam és a Bizottság
készíti el, a széles – többek között nem állami szereplőkből, helyi
hatóságokból és adott esetben AKCS-parlamentekből álló – érdekelti körrel
folytatott konzultációk után. Az OSD a tevékenységek prioritásának
megállapítására és az együttműködési programok helyi elfogadottságának
kialakítására szolgál. Az OSD-ben rögzített
fejlesztési célkitűzések és prioritások alapján – és azokkal egységben –
ezután sor kerül a nemzeti indikatív program (NIP) kidolgozására. A NIP
határozza meg a támogatandó ágazatokat és területeket, kifejti, hogyan segíti a
támogatás a célkitűzések elérését, és meghatározza a végrehajtási
szakaszok határidejét. Az OSD-t és a NIP-et évente, félidőben és az
EFA-időszak végén felülvizsgálják, szükség esetén az operatív
időszakban módosítják.
3.4. Az
EFA-források lekötése Semmilyen EFA-forrás nem költhető el addig,
amíg a Bizottság és az EFA-forrás szándékolt kedvezményezettje nem tette
meg a vonatkozó írásos jogi kötelezettségvállalást. Írásos jogi
kötelezettségvállalás lehet például a magánjogi jogalanyokkal – pl. nem
kormányzati szervezetekkel vagy gazdasági szereplőkkel – kötött
(támogatási, szolgáltatási, vagy egyéb) szerződés, de öltheti akár a
Bizottság és jogi személyiséggel és jogképességgel rendelkező nemzetközi
közjogi jogalanyok – pl. államok és azok közjogi szervei vagy nemzetközi
szervezetek – között kötött igazgatási és/vagy pénzügyi megállapodás formáját
is. Harmadik féllel szemben csak akkor tehető jogi
kötelezettségvállalás, ha van olyan költségvetési sor, amelyen elég forrás
található az adott tevékenység finanszírozásához. Ha ez a feltétel teljesült,
akkor a számviteli rendszerbe bevitt költségvetési kötelezettségvállalás révén el
kell különíteni a szükséges összeget a költségvetésben. Ez azonban nincs
hatással az általános számlára (azaz a főkönyvre), mivel még nem történt
kiadás, hiszen az EFA számviteli rendszere két különálló, de kapcsolt számlából
áll: (a)
a
költségvetési számlából, amely a költségvetés végrehajtásának részletes
nyilvántartására szolgál; (b)
az
általános számlából, amelyet a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás
készítéséhez használnak. A költségvetési számla mutatja a
kötelezettségvállalásokat és a folyósított kifizetéseket. A számlát a
pénzforgalmi szemléletű elszámolás elve alapján vezetik, vagyis a tételt
csak akkor rögzítik a számlán, ha készpénzt kötöttek le, fizettek ki vagy
szedtek be. Ez a fajta számvitel jellemző az állami szektorra, amely
történetileg a költségvetésre és annak végrehajtására összpontosít. Az eredményszemléletű elszámolás elvén alapuló
általános számla a pénzügyi év valamennyi kiadását és bevételét – azaz a
gazdasági eredményt – mutatja, valamint az eszközöket és kötelezettségeket
tartalmazó, az adott év december 31-ére vonatkozó mérleg formájában bemutatja
az EFA pénzügyi helyzetét. 3.5. A kifizetés folyamata Az engedélyezésre jogosult tisztviselő
hozzájárulásával megállapított költségvetési kötelezettségvállalás nélkül nem
folyósítható kifizetés. Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek
célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a
kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási
megállapodásban meghatározott időszak során több részletre is fel lehet osztani.
A pénztárkészletet, illetve az előleget vagy felhasználják a
megállapodásban meghatározott határidőn belül és célra, vagy
visszafizetik. Ha a kedvezményezettnél nem merül fel elszámolható kiadás, akkor
vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás tehát
csak akkor válik tényleges kiadássá, ha teljesülnek a vonatkozó
szerződéses feltételek, vagyis az első kifizetés teljesítésekor
eszközként rögzítik a mérlegben. Az előfinanszírozás összegét (teljes
egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható költségek
(amelyeket a gazdasági eredménykimutatásban kiadásként tüntetnek fel) és a
visszatérített összegek. Az év végén meg kell vizsgálni az EFA-források
kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható
kiadásokat. Az elhatárolási számítások elvégzését követően az elszámolható
kiadások becsült összegét elhatárolt kiadásként rögzítik, a várhatóan el nem
számolható kiadásokat pedig „elszámolhatóság ellenőrzésére váró tételek”
megjegyzéssel külön számlán tartják nyilván. Ezeket az összegeket a rövid
lejáratú kötelezettségek között tartják nyilván annak érdekében, hogy nehogy
túlbecsüljék az eszközöket és a kötelezettségeket.
3.6. A
jogosulatlan kifizetések visszafizettetése Az EFA-ra terhelt kiadások elszámolhatóságát az
alkalmazandó szabályokban vagy a támogatási feltételekben meghatározott igazoló
dokumentumok alapján ellenőrzik. A kontrollrendszerek
költséghatékonyságának optimalizálása érdekében az egyenlegkifizetés iránti
kérelmekhez mellékelt igazoló dokumentumokat alaposabban ellenőrzik, mint
az időközi kifizetésekhez mellékelteket. Előfordulhat tehát, hogy
ekkor állapítanak meg az időközi kifizetésben történt hibát, amelyet az
egyenlegkifizetés módosításával korrigálnak. A Bizottságnak ezenfelül joga van
arra, hogy a finanszírozott intézkedés végrehajtása során, illetve után a
kifizetést kérelmezőnél a helyszínen ellenőrizze az igazoló
dokumentumok valódiságát. A végrehajtási időszak során talált hibákat az
azt követő kifizetések módosításával korrigálhatják. Az utólagosan talált
hibák esetében visszafizetési felszólítást bocsátanak ki.
4. ÉV
VÉGI JELENTÉSTÉTEL
4.1. Éves
beszámoló A számvitelért felelős tisztviselő
felelőssége, hogy elkészítse az éves beszámolót, és gondoskodjon arról,
hogy az megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről. Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül
bemutatásra: I. rész: Az Európai Bizottság által
kezelt pénzösszegek – A 8., 9. és 10. Európai
Fejlesztési Alap pénzügyi kimutatásai – Jelentés a 8., 9. és 10.
Európai Fejlesztési Alap pénzügyi végrehajtásáról II. rész: Az Európai Beruházási Bank
által kezelt pénzösszegek – A beruházási keret pénzügyi
kimutatásai A beruházási keret pénzügyi
kimutatásai az éves beszámoló különálló részében szerepelnek annak érdekében,
hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési
segélyekről. Az éves beszámolót a Bizottság a Számvevőszék
általi ellenőrzést követően a következő év július 31-én fogadja
el, majd mentesítés céljából bemutatja a Tanácsnak és a Parlamentnek.
4.2. Éves tevékenységi
jelentés Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves
tevékenységi jelentést kell készítenie a felelősségi körébe tartozó
tevékenységekről. Ebben a jelentésben beszámol a szakpolitikai
eredményekről, és arról, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkezik-e
azzal kapcsolatban, hogy a jelentésben szereplő tevékenységekre
elkülönített forrásokat eredeti céljuk, illetve a hatékony és eredményes
pénzgazdálkodás elvei szerint használták-e fel, valamint hogy az
ellenőrzési eljárások kellőképpen biztosítják-e az alapul szolgáló
tranzakciók jog- és szabályszerűségét. 5. ELLENŐRZÉS ÉS
MENTESÍTÉS
5.1.
Ellenőrzés Az EFA éves beszámolóját és forrásgazdálkodását az
Európai Számvevőszék ellenőrzi külső ellenőrként. A
Számvevőszék éves jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
A Számvevőszék fő feladata, hogy elvégezze az EFA éves beszámolójának
független külső ellenőrzését. Tevékenységei részeként a
Számvevőszék: (1)
éves
jelentést készít, amelyben részletesen kifejti az éves beszámolóval és az
alapjául szolgáló tranzakciókkal kapcsolatos észrevételeit; (2)
a
végzett ellenőrzések alapján az éves jelentésben megbízhatósági
nyilatkozat formájában véleményt formál i. a beszámoló megbízhatóságáról,
valamint ii. az alapjául szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségéről; (3)
különjelentéseket
készít a konkrét irányítási területekre vonatkozóan végzett ellenőrzések
során tett észrevételeiről. A Számvevőszéknek az ellenőrzés során
jogában áll valamennyi szükséges dokumentumba betekinteni. A Számvevőszék
az EFA valamennyi tevékenységi területét ellenőrzi, és megvizsgálja az
egyes tranzakciók és kifizetések jog- és szabályszerűségét. Az éves
beszámolót is ellenőrzi, átnézi az egyes mérlegeket és a gazdasági
eredménykimutatás elemeit, valamint a bemutatott pénzügyi kimutatásokat. A
Számvevőszék tehát nemcsak a bemutatott számokkal, hanem az alkalmazott
rendszerekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatban is kifejtheti a véleményét. 5.2. Mentesítés A záró ellenőrzést az EFA-források pénzügyi
végrehajtása alól az adott pénzügyi évre adott mentesítés jelenti. Az EFA
esetében a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Az éves
beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács tesz
ajánlást a Parlamentnek, a Parlament pedig dönt arról, hogy elfogadja-e a Bizottság
beszámolóját az EFA-források előző pénzügyi évben történt
végrehajtásáról. A döntés alapjául a számlák vizsgálata, a Számvevőszék
éves jelentése (amely tartalmazza a hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot), a
Bizottság erre adott válaszai, valamint a Bizottsághoz intézett kérdések és
tájékoztatási kérelmek szolgálnak. A mentesítés a pénzügyi végrehajtás külső
ellenőrzésének politikai aspektusa, amelynek során az Európai Parlament a
Tanács ajánlásának megfelelően felmenti a Bizottságot az adott pénzügyi
évre vonatkozó pénzügyi végrehajtás felelőssége alól. A mentesítési
eljárás eredményeként vagy megadják, vagy elhalasztják a mentesítést. A
mentesítés megadásakor a Parlament hangsúlyozhatja az általa fontosnak tartott
észrevételeket, amelyek kapcsán gyakran intézkedéseket is ajánl a Bizottság
számára. A Bizottság ezt követően nyomonkövetési jelentésben határozza meg
az intézkedéseket és a cselekvési tervet, amelyet megküld a Parlamentnek és a
Tanácsnak. I. RÉSZ – ÉVES
EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK[2] 1. A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP
PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI
1.1. 8., 9. ÉS 10. EFA:
ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI
EREDMÉNYKIMUTATÁS, CASH FLOW-TÁBLÁZAT ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ
KIMUTATÁS
A 8., 9.
és 10. EFA ÖSSZEVONT MÉRLEGE
|| || || || millió EUR || Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31. || BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.1. || 438 || 380 || || || || || FORGÓESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.2. || 1 334 || 1 175 || Követelések || 2.3. || 70 || 111 || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || 690 || 1 224 || || || || || ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 2 532 || 2 891 || || || || || HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.6. || (40) || – || || || || || RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.7. || (1 057) || (1 033) || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (1 097) || (1 033) || || || || || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 1 435 || 1 858 || || || || || FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || || || Lehívott tőke || 2.8. || 29 579 || 26 979 || Egyéb tartalékok || 2.9. || 2 252 || 2 252 || Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (27 374) || (24 674) || Éves gazdasági eredmény || || (3 023) || (2 700) || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 1 435 || 1 858 A 8., 9. és 10. EFA ÖSSZEVONT
GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA
|| || millió EUR || Megjegyzés || 2012 || 2011 || || || MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 124 || 99 || || || MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || || Működési kiadások || 3.2. || (3 017) || (2 702) Igazgatási kiadások || 3.3. || (107) || (75) || || || A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (3 001) || (2 679) || || || Pénzügyi bevételek || 3.4. || (22) || (20) A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (22) || (21) || || || ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (3 023) || (2 700) A 8., 9. és 10. EFA ÖSSZEVONT
CASH FLOW-TÁBLÁZATA
|| || millió EUR || Megjegyzés || 2012 || 2011 || || || Éves gazdasági eredmény || || (3 023) || (2 700) || || || MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK || 4.2. || || A tagállamok általános hozzájárulásai || || 2 606 || 3 238 Társfinanszírozási hozzájárulások || || 19 || 7 A követelések értékvesztési leírása (visszaírása) || || 4 || 6 || || || Hosszú lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése || || (58) || (28) Rövid lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése || || (159) || (79) Rövid lejáratú követelések állományának (növekedése)/csökkenése[3] || || 31 || 14 Hosszú lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése) || || 40 || – Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)[4] || || 6 || (42) || || || NETTÓ CASH FLOW || || (534) || 417 || || || PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK NETTÓ NÖVEKEDÉSE/(CSÖKKENÉSE) || || (534) || 417 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya || 2.5. || 1 224 || 808 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya || 2.5. || 690 || 1 224 A 8., 9. és 10. EFA NETTÓ
ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT KIMUTATÁS
|| || || || || || || millió EUR || Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 21 812 || 23 879 || (24 674) || 2 252 || 1 458 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (3 100) || 3 100 || – || – || 3 100 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (2 700) || – || (2 700) 2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 18 712 || 26 979 || (27 374) || 2 252 || 1 858 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 600) || 2 600 || – || – || 2 600 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (3 023) || – || (3 023) 2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 16 112 || 29 579 || (30 396) || 2 252 || 1 435 1.2. 8. EFA: MÉRLEG,
GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ
KIMUTATÁS
A 8. EFA
MÉRLEGE || || || || millió EUR || Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31. || FORGÓESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.2. || 38 || 70 || Követelések || 2.3. || 1 || 4 || Átvezetési számlák || 2,4 || 345 || 387 || || || || || ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 384 || 461 || || || || || RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.7. || (22) || (29) || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (22) || (29) || || || || || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 361 || 432 || || || || || FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || || || Lehívott tőke || 2.8. || 12 840 || 12 840 || Egyéb tartalékok || 2.9. || (2 354) || (2 276) || Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (10 132) || (10 042) || Éves gazdasági eredmény || || 7 || (90) || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 361 || 432 A 8. EFA GAZDASÁGI
EREDMÉNYKIMUTATÁSA || || millió EUR || Megjegyzés || 2012 || 2011 || || || MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 58 || 40 || || || MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || 3.2. || (49) || (128) || || || || || || A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || 9 || (88) || || || Pénzügyi bevételek || 3.4. || (2) || (1) A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2) || (2) || || || ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || 7 || (90) A 8. EFA NETTÓ
ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS || || || || || || || millió EUR || Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 042) || (2 237) || 560 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || – Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (38) || (38) Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (90) || – || (90) 2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 132) || (2 276) || 432 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || – Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (78) || (78) Éves gazdasági eredmény || – || – || – || 7 || – || 7 2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 125) || (2 354) || 361 1.3. 9. EFA: MÉRLEG,
GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ
KIMUTATÁS
A
9. EFA MÉRLEGE || || || || millió EUR || Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31. || BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.1. || 119 || 191 || || || || || FORGÓESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.2. || 447 || 569 || Követelések || 2.3. || 58 || 87 || Átvezetési számlák || 2.4. || 1 919 || 2 557 || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || – || 6 || || || || || ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 2 543 || 3 410 || || || || || RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.7. || (375) || (315) || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (375) || (315) || || || || || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 2 168 || 3 096 || || || || || FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || || || Lehívott tőke || 2.8. || 11 699 || 11 699 || Egyéb tartalékok || 2.9. || 4 126 || 4 227 || Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (12 830) || (11 932) || Éves gazdasági eredmény || || (827) || (898) || NETTÓ ESZKÖZÖK || || 2 168 || 3 096 A 9. EFA GAZDASÁGI
EREDMÉNYKIMUTATÁSA || || millió EUR || Megjegyzés || 2012 || 2011 || || || MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 49 || 49 || || || MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || || Működési kiadások || 3.2. || (856) || (924) Igazgatási kiadások || 3.3. || (1) || (3) || || || || || || A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (809) || (879) || || || Pénzügyi bevételek || 3.4. || (18) || (19) A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (18) || (19) || || || ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (827) || (898) A 9. EFA NETTÓ
ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS || || || || || || || millió EUR || Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || 660 || 11 039 || (11 932) || 4 157 || 3 263 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (660) || 660 || – || – || 660 Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || 70 || 70 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (898) || – || (898) 2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || – || 11 699 || (12 830) || 4 227 || 3 096 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || – Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (100) || (100) Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (827) || – || (827) 2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || – || 11 699 || (13 657) || 4 126 || 2 168 1.4. 10. EFA: MÉRLEG,
GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ
KIMUTATÁS
A
10. EFA MÉRLEGE || || || || millió EUR || Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31. || BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.1. || 319 || 189 || || || || || FORGÓESZKÖZÖK || || || || Előfinanszírozás || 2.2. || 849 || 536 || Követelések || 2.3. || 11 || 20 || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || 690 || 1 218 || || || || || ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 1 869 || 1 963 || || || || || HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.6. || (40) || – || || || || || RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || Kötelezettségek || 2.7. || (660) || (689) || Átvezetési számlák || 2.4. || (2 264) || (2 944) || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (2 963) || (3 633) || || || || || NETTÓ ESZKÖZÖK || || (1 095) || (1 670) || || || || || FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || || || Lehívott tőke || 2.8. || 5 040 || 2 440 || Egyéb tartalékok || 2.9. || 479 || 301 || Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (4 411) || (2 699) || Éves gazdasági eredmény || || (2 203) || (1 712) || NETTÓ ESZKÖZÖK || || (1 095) || (1 670) A 10. EFA GAZDASÁGI
EREDMÉNYKIMUTATÁSA || || millió EUR || Megjegyzés || 2012 || 2011 || || || MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 18 || 10 || || || MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || || Működési kiadások || 3.2. || (2 112) || (1 650) Igazgatási kiadások || 3.3. || (106) || (72) || || || || || || A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2 201) || (1 712) || || || Pénzügyi bevételek || 3.4. || (2) || 0 A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2) || (1) || || || ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (2 203) || (1 712) A 10. EFA NETTÓ
ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS || || || || || || || millió EUR || Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 21 152 || – || (2 699) || 333 || (2 366) Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 440) || 2 440 || – || – || 2 440 Átvezetés a 8. és 9. EFA-ból || – || – || – || – || (32) || (32) Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (1 712) || – || (1 712) 2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 18 712 || 2 440 || (4 411) || 301 || (1 670) Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 600) || 2 600 || – || – || 2 600 Átvezetés a 8. és 9. EFA-ból/ EFA-ba || – || – || – || – || 178 || 178 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (2 203) || – || (2 203) 2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 16 112 || 5 040 || (6 614) || 479 || (1 095) 1.5. MEGJEGYZÉSEK A 8., 9.
ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ 1. LÉNYEGES SZÁMVITELI
POLITIKÁK 1.1. JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK
ÉS A PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT
A pénzügyi kimutatások
a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban készültek. A
pénzügyi szabályzat 121. cikkének rendelkezéseivel összhangban a pénzügyi
kimutatásokat az eredményszemléletű elszámolás elvét tiszteletben tartva
készítik. Ezeket a pénzügyi kimutatásokat az EFA számviteli
szabályainak és módszereinek megfelelően készítették el, amely szabályok
és módszerek a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS), vagy
azok hiányában a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokon (IFRS) alapulnak,
amelyeket a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standard Testület (IPSASB),
illetve a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) bocsátott ki. Az EFA
számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli
szabályokat az EFA-források azon részére alkalmazták, melynek
pénzgazdálkodásáért az Európai Bizottság felelős. Az EFA számvitelért felelős
tisztviselőjének a következő év március 31-ig kell benyújtania az
előzetes beszámolót a Számvevőszékhez ellenőrzésre. A
Számvevőszék ezt követően június 15-ig ismerteti a Bizottsággal az
előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit (125. cikk). A Bizottság ezen
észrevételek alapján július 31-ig elfogadja a végleges beszámolót, és megküldi
az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A beszámolót,
valamint a Számvevőszéknek az EFA-források azon részét illető
megbízhatósági nyilatkozatát, amelynek pénzgazdálkodásáért a Bizottság
felelős, november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
1.2. SZÁMVITELI
ALAPELVEK A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely
gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash
flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak.
Az EFA-hoz hasonló, közszektorbeli gazdálkodó egységek esetében a célkitűzés
konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak
szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. Ha a pénzügyi kimutatások megbízható és
valósághű képet kívánnak nyújtani, akkor – azon felül, hogy lényeges
adatokat tartalmaznak a gazdálkodó egység tevékenységének jellegére és
hatókörére vonatkozóan, bemutatják finanszírozásának módját, és pontos
információkat szolgáltatnak a működéséről – ezt olyan világos és
érthető módon kell tenniük, amely lehetővé teszi az egyes pénzügyi
évek összehasonlítását. E dokumentum a fenti célok szellemében készült. Az EFA számviteli rendszere általános számlákra és
költségvetési számlákra tagolódik. A költségvetési számlák részletes képet
nyújtanak a költségvetés végrehajtásáról. Vezetésük a pénzforgalmi
szemléletű elszámolás elvén alapul. Az általános számlák lehetővé
teszik a pénzügyi kimutatások összeállítását, mivel az
eredményszemléletű számviteli szabályoknak megfelelően tartalmazzák a
költségvetési év valamennyi bevételét és kiadását, és úgy kerültek
kialakításra, hogy december 31-vel mérleg formájában megállapítható legyen
belőlük a pénzügyi helyzet. A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 120.
cikke rögzíti a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazandó számviteli
alapelveket: – a folyamatosság elve; – az óvatosság elve; – a számviteli módszerek
következetességének elve; – az információk
összehasonlíthatóságának elve; – a lényegesség elve; – a bruttó elszámolás elve; – a tartalom
elsődlegességének elve; – az eredményszemléletű
elszámolás elve.
1.3. A
BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA
1.3.1. Funkcionális és beszámolókészítési pénznem Az EFA funkcionális és beszámolókészítési pénzneme
az euró, a pénzügyi kimutatások millió euróra kerekített adatokat tartalmaznak.
1.3.2. Egyéb
pénznemek – az átváltás szabályai Az egyéb pénznemben lebonyolított műveleteket
az adott művelet napján érvényes árfolyamon számítják át euróra. Az egyéb
pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket
és -veszteségeket, valamint az egyéb pénznemben meghatározott monetáris
eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából
adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket a gazdasági eredménykimutatás
mutatja be. Az egyéb pénznemben meghatározott monetáris eszközök
és kötelezettségek év végi egyenlegeit az alábbi, december 31-én érvényes
árfolyamokon számítják át euróra.
Pénznem || 2012.12.31. || 2011.12.31. || Pénznem || 2012.12.31. || 2011.12.31. XOF || 655,957 || 655,957 || KES || 113,460 || 109,362 XAF || 655,957 || 655,957 || BIF || 2037,95 || 1780,23 NGN || 206,074 || 204,185 || SLL || 5709,56 || 5663,54 PGK || 2,76702 || 2,81057 || TZS || 2077,48 || 2058,31 HTG || 56,2987 || 53,2461 || UGX || 3508,51 || 3181,89 GNF || 9250,40 || 9155,86 || MGA || 2981,70 || 2870,88 MWK || 439,917 || 213,286 || SZL || 11,1727 || 10,4830 1.3.3. Becslések alkalmazása Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli
elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukba
foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a
vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A
jelentősebb becsült tételek a következők (a felsorolás nem
kizárólagos): céltartalék, a követelések értékvesztése, passzív időbeli
elhatárolások. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a
becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az
időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak. 1.4. MÉRLEG
1.4.1.
Előfinanszírozási összegek Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek
célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a
kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási
megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet
osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített
időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy
vissza kell fizetni. Ha a kedvezményezett nem jelent le elszámolható kiadást,
akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás
összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható
költségek és a visszatérített összegek. Az év végén kinnlevő előfinanszírozási
összegek értéke megfelel a kifizetett eredeti összeg(ek)nek, csökkentve a
következőkkel: visszafizetett összegek, elszámolt támogatható összegek, az
év végéig el nem számolt, becsült támogatható összegek, valamint az
értékcsökkenés. Az előfinanszírozási összegek kamata a
vonatkozó megállapodás értelmében beszedett nyereségnek számít. Az elhatárolt
kamatból származó bevételek összegét a legmegbízhatóbb információ alapján év
végén becslik meg. 1.4.2. Követelések A követeléseket az értékvesztési
leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. A követelések
értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra
nézve, hogy a követelések eredeti feltételei szerint nem szedhető be valamennyi
esedékes összeg. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a
visszanyerhető összeg közötti különbözetnek felel meg, amely utóbbi a
jövőbeni várható cash flow-nak a hasonló hitelfelvevőkre vonatkozó
piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. A kinnlevő, de egyedi leírással
még nem érintett visszafizetési felszólítások esetében általános leírás
megjelenítésére kerül sor. Az általános leírás a múltbeli veszteségadatok
arányában történik, összegét a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.
1.4.3.
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek A pénzeszközök és
pénzeszköz-egyenértékesek rövid lejáratú pénzügyi eszközök. Ide tartoznak: a
készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, valamint a három hónapos
vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas
likviditású egyéb befektetések. 1.4.4. Kötelezettségek Az EFA kötelezettségeinek
jelentős része nem áru- illetve szolgáltatásbeszerzéssel, hanem a
vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb finanszírozás kedvezményezettjeinek
kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos. A költségtérítési igény
beérkezésekor az igényelt összeget kötelezettségként számolják el, majd az
ellenőrzést követően az illetékes pénzügyi meghatalmazottak
elszámolhatóként fogadják el. Értékelésük ebben a szakaszban az elfogadott és
elszámolható összegen történik. Az áru- és szolgáltatásbeszerzéssel kapcsolatos
kötelezettségeket a számla beérkezésekor az eredeti összegen tüntetik fel, a
kapcsolódó kiadásokat pedig az adott áru vagy szolgáltatás átvételekor vezetik
be a számlára.
1.4.5.
Céltartalékok Céltartalékot akkor képeznek, ha az EFA-nak múltbeli
eseményből adódóan jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik fél
felé; ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a kötelem forráskiáramlást
von maga után, amelynek összege megbízhatóan becsülhető. A céltartalék
összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadás beszámolókészítéskor
megbecsült összege.
1.4.6.
Időbeli elhatárolás Az eredményszemléletű elszámolás egyik központi
eleme, hogy az ügyleteket abban a számviteli évben számolják el, amelyikhez
kapcsolódnak. Ezt nevezik elhatárolásnak. Különösen az EFA-források
kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható
kiadásokra (elhatárolt kiadásokra) kell figyelmet fordítani. Néhány, az adott
évben történt kifizetés viszont egy következő időszakhoz kapcsolódik
(halasztott kiadás), így ezeket is azonosítani kell, és a következő
időszak(ok)ban kell feltüntetni. Az EFA számviteli szabályai szerint a gazdasági
eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi
kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az
elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség
becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a
Bizottság által kiadott részletes operatív és gyakorlati iránymutatással
összhangban végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi
kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak. A bevételeket szintén abban az időszakban
számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem
küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EFA már
leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (szerződés szerinti)
szerződéses megállapodás, az összeg elhatárolt bevételként jelenik meg a
pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a
szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a
bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik
meg. 1.5. GAZDASÁGI
EREDMÉNYKIMUTATÁS
1.5.1.
Bevételek Az Európai Fejlesztési Alapnak nincsenek tervezett
bevételei. Az általános tagállami hozzájárulásokat tőkeként kezelik. A
bevételek a kiadások visszafizettetéséből és kamatbevételből
tevődnek össze. Kiadások visszafizettetése A korábban az EFA által a végső kedvezményezett
vagy harmadik ország felé kifizetett kiadások visszafizettetésére okot adó
műveletek kapcsán visszafizetési felszólításokat bocsátanak ki, illetve a
következő kifizetés terhére elszámolt levonásokat állapítanak meg és vezetnek
be a könyvekbe a következők szerint: – Kiadások visszafizettetése:
a kibocsátott visszafizetési felszólítás alapján követelés keletkezik, amelyet
az adott évre vonatkozó gazdasági eredménykimutatásban bevételként rögzítenek;
vagy – Az előfinanszírozás
visszafizettetéséből származó összegek: ebben az esetben az összeg a
mérleg előfinanszírozási tételében kerül kimutatásra. Kamatbevétel A kamatbevételeket a ténylegeskamatláb-módszer
használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatbevételt a
kereskedelmi bankokban tartott készpénzállomány és látra szóló betétek után és
az EFA követeléseinek késedelmes befizetése után járó kamat képezi. A
kamatbevételt felmerülésekor jelenítik meg.
1.5.2.
Kiadások Az áru- és szolgáltatásvásárlásból származó,
ellenszolgáltatáshoz kötött adásvételi kiadások kimutatására a készletek
leszállításakor és átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla
szerinti értéken történik. Az EFA kiadásainak többsége ellenszolgáltatás
nélküli, a kedvezményezetteknek való átutalásokkal kapcsolatos kiadás, és három
típusba sorolható: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint
diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok. A transzfereket abban az időszakban számolják
el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek,
amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet (pénzügyi szabályzat vagy
egyéb rendelet) engedélyezi, vagy a transzfer engedélyezéséről
szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági
kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható. Amennyiben kifizetési kérelem, illetve
költségigénylés érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy
azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén
megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült
elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére már esedékesek, de
amelyeket még nem jelentettek. Kamatkiadások A kamatkiadásokat a ténylegeskamatláb-módszer
használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatkiadások a
kifizetett vagy kifizetendő kamatokból állnak, azokat felmerülésükkor
jelenítik meg. 1.6. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS
KÖTELEZETTSÉGEK
1.6.1.
Függő követelések A függő követelés olyan, múltbeli
eseményekből keletkező lehetséges eszköz, amelynek meglétét csak egy
vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan
jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja
megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor
gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása
valószínűsíthető. A függő követeléseket minden egyes
mérlegfordulónapkor értékelni kell, hogy a pénzügyi kimutatások
megfelelően tükrözzék a fejleményeket. Amennyiben gyakorlatilag biztossá
vált, hogy a gazdasági hasznok, illetve a szolgáltatáspotenciál beáramlására
sor kerül, és az eszköz értékét megbízhatóan mérni lehet, úgy az eszközt és a
kapcsolódó bevételeket azon időszak pénzügyi kimutatásaiban kell
elszámolni, amelyben a változásra sor kerül. A garanciák olyan múltbeli eseményekből
keletkező lehetséges követelések, amelyek meglétét csak a garancia tárgyát
képező esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja
megerősíteni. A garanciák így függő követelésnek minősülhetnek.
A garancia megszűnik, ha tárgya már nem áll fenn. Követeléssé akkor válik,
ha a kezes a lehívási feltételek teljesülése miatt fizetésre kötelezhető.
1.6.2.
Függő kötelezettségek A függő kötelezettség olyan, múltbeli
eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét
csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló,
bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja
megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből
származik, de nem mutatják ki, mert: nem valószínű, hogy gazdasági
hasznokat megtestesítő forráskiáramlásra vagy szolgáltatáspotenciálra lesz
szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak
elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő
megbízhatósággal értékelni. Függő kötelezettség megjelenítésére akkor
kerül sor, ha a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő
források kiáramlásának lehetősége nem csupán távoli. A függő kötelezettségeket minden egyes mérlegfordulónapkor
értékelik annak megállapítására, hogy valószínűvé vált-e a gazdasági
hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások
kiáramlása. Amennyiben egy adott időszakban valószínűvé válik, hogy
egy függő kötelezettségként kezelt tétel esetében gazdasági hasznot vagy
szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz
szükség, úgy ezen időszak pénzügyi kimutatásaiban céltartalékot
jelenítenek meg. 2. MEGJEGYZÉSEK A
MÉRLEGHEZ
BEFEKTETETT
ESZKÖZÖK 2.1. ELŐFINANSZÍROZÁS || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Előfinanszírozás || – || 119 || 319 || 438 || 380 ÖSSZESEN || – || 119 || 319 || 438 || 380 Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő
munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése
előtti előlegfizetésről. Némely esetben előrehaladási
jelentéseken alapuló ütemes kifizetéseket írnak elő. Az
előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló
ország vagy terület pénznemében folyósítják. Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú
lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy
a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó
megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló dátumától számított tizenkét hónapon belül
visszafizetendő vagy felhasználandó összegeket rövid lejáratú
előfinanszírozásként jelenítik meg. Mivel az EFA-projektek közül sok
hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell
rendelkezésre állniuk. Ezért ezek az előfinanszírozási összegek a
befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra. A hosszú lejáratú előfinanszírozás összege
2011.12.31-hez képest 58 millió EUR-val nőtt, ami elsősorban a RIP[5]-projektekhez (97 millió EUR),
az AKCS-n belüli projektekhez (42 millió EUR) és a vissza nem térítendő
NIP[6]-támogatásokhoz (10 millió EUR)
kapcsolódó hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek növekedésével
magyarázható, amellyel szemben az AKCS-n belüli projektekhez és az igazgatási
kiadásokhoz kapcsolódó előfinanszírozás csökkenése (73 és 29 millió EUR)
áll. FORGÓESZKÖZÖK 2.2. ELŐFINANSZÍROZÁS || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Előfinanszírozás (bruttó) || 70 || 1 207 || 2 316 || 3 593 || 3 415 Az elszámolt előfinanszírozás becsült összege (levonás) || (32) || (760) || (1 468) || (2 259) || (2 240) ÖSSZESEN || 38 || 447 || 849 || 1 334 || 1 175 A rövid lejáratú előfinanszírozás nettó összege
159 millió EUR-val nőtt, ami főként a vissza nem térítendő
NIP-támogatásokhoz (147 millió EUR), a RIP-projektekhez (68 millió EUR)
és az AKCS-n belüli adósságenyhítéshez (39 millió EUR) kapcsolódó
előfinanszírozás növekedésével magyarázható. Ezt a növekedést részben
ellensúlyozta az ágazati szakpolitikákhoz (65 millió EUR) és az
AKCS-n belüli szociáliságazati projektekhez (32 millió EUR) kapcsolódó
nettó előfinanszírozás összegének csökkenése.
2.2.1.
Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák A garanciák az előfinanszírozás biztosítására
szolgálnak, megszűnésükre az adott projekthez kapcsolódó végső igény
kifizetésekor kerül sor. A garanciák nominális és tényleges értékkel
rendelkeznek. A nominális érték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges
érték. A tényleges érték az előfinanszírozás tényleges folyósítását
és/vagy azt követő elszámolását is figyelembe veszi. 2012. december 31-én az EFA
által az előfinanszírozási összegekre kapott garanciák nominális értéke
566 millió EUR, tényleges értéke pedig 391 millió EUR volt. 2011. december
31-én ezek az értékek 637 millió EUR-t, illetve 394 millió EUR-t tettek ki.
2.3.
KÖVETELÉSEK || || || || || millió EUR || Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Ügyfelekkel szembeni követelések || 2.3.1. || 1 || 6 || 2 || 10 || 13 Tagállamokkal szembeni követelések || 2.3.2. || – || – || 3 || 3 || 9 Aktív időbeli elhatárolások || 2.3.3. || 0 || 51 || 6 || 57 || 89 ÖSSZESEN || || 1 || 58 || 11 || 70 || 111 2.3.1. Ügyfelekkel
szembeni követelések || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Ügyfelekkel szembeni követelések || 5 || 19 || 3 || 26 || 27 Leírás || (3) || (12) || (1) || (16) || (13) ÖSSZESEN || 1 || 6 || 2 || 10 || 13 Ide azon visszafizetési felszólítások tartoznak,
amelyeket 2012. december 31-ével behajtandó, és a mérleg eszközoldalán más
megnevezés alatt még nem szereplő, megállapított kintlévőségként
könyveltek le. A visszafizetési felszólítások záróegyenlege a kibocsátott, de
az év végéig ki nem egyenlített visszafizetési felszólítások értékét mutatja. A teljesítetlen visszafizetési felszólításokban az
időszak során bekövetkezett változásokat az alábbi táblázat részletezi. || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év elején || 6 || 19 || 1 || 25 || 18 Kibocsátott visszafizetési felszólítások || 12 || 64 || 63 || 139 || 130 Lezárt visszafizetési felszólítások || (13) || (64) || (61) || (138) || (123) Kifizetett || (12) || (43) || (43) || (97) || (108) Olyan visszafizetési felszólítások, amelyekről lemondtak (ktgvetési rendelet 73. cikk) || – || (1) || – || (1) || (1) Törölve || 0 || (3) || 0 || (4) || (2) Kiegyenlített || (2) || (17) || (18) || (36) || (13) Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év végén || 5 || 19 || 3 || 26 || 25 2.3.2. Tagállamokkal szembeni
követelések A 10. EFA tagállamokkal szembeni 3 millió EUR-s
követelése Belgiummal, Spanyolországgal és Svédországgal szemben áll fenn a
társfinanszírozási hozzájárulások kapcsán. 2.3.3. Aktív időbeli
elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások elsősorban
az előfinanszírozási összegek után felszámított kamatból állnak. Ez a
megnevezés tartalmazza a hozzájárulások késedelmes befizetése miatt elhatárolt
kamatjövedelmet is. Az aktív időbeli elhatárolásokban bekövetkezett
csökkenés az alacsonyabb előfinanszírozási kamatnak tulajdonítható (lásd a
3.4. megjegyzést). 2.4. ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én 6. EFA-hoz/-tól || (2 065) || (214) || – || (2 279) || (2 279) 7. EFA-hoz/-tól || – || 2 279 || – || 2 279 || 2 279 8. EFA-hoz/tól || – || (3 023) || 628 || (2 410) || (2 453) 9. EFA-hoz/-tól || 3 038 || – || (2 892) || 146 || (491) 10. EFA-hoz/-tól || (628) || 2 892 || – || 2 264 || 2 944 ÖSSZESEN || 345 || 1 919 || (2 264) || 0 || 0 Gazdaságossági szempontból az EFA egyetlen
pénztárkészletével a 10. EFA rendelkezik. Ennek eredményeként műveleteket
kell végrehajtani a különböző EFA-k között, amelyeket a különböző
EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítenek ki. 2012-ben az átvezetési számlákon a következő
fő változás történt: a 10. EFA kifizetéseket eszközölt a 8. és 9. EFA
végrehajtásával kapcsolatban. 2.5. PÉNZESZKÖZÖK ÉS
PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK[7] || || || || || millió EUR || Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Bankszámlán lévő pénzeszközök || 2.5.1. || – || – || 687 || 687 || 1 211 STABEX biztonsági számlák || 2.5.2. || – || – || 2 || 2 || 5 Társfinanszírozási bankszámlák || 2.5.3. || – || – || – || – || 8 Kongói Demokratikus Köztársaság speciális alap[8] || – || – || – || 1 || 1 || 1 ÖSSZESEN || || – || – || 690 || 690 || 1 224 2.5.1. Bankszámlán lévő
pénzeszközök || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Elkülönített számlák – tagállami pénzintézetek || – || – || 633 || 633 || 1 129 Folyószámlák – kereskedelmi bankok || || || 54 || 54 || 80 Helyi kifizetőhelyek || – || – || 0 || 0 || 2 ÖSSZESEN || – || – || 687 || 687 || 1 211 A bankszámlán lévő pénzeszközökben bekövetkezett
általános csökkenés elsődleges oka a teljesített kifizetések magas szintje
és a költségvetés végrehajtásának az előző beszámolási
időszakhoz képest magasabb szintje. A helyi kifizetőhelyek számláin az
AKCS-államokban és a TOT-okban vezetett bankszámlákon nyilvántartott összegek
szerepelnek, amelyeket a kedvezményezett országon belüli, helyi pénznemben
denominált kifizetések végrehajtására használnak. A számlákat euróban vagy
valamely uniós tagállam pénznemében vezetik. A kifizetések fokozottabb központosítása
érdekében 2012 folyamán a 4 fennmaradó helyi kifizetőhelyből 3
számláit szüntették meg. 2.5.2. STABEX biztonsági számlák || millió EUR || Egyenleg 2012.12.31-én || Egyenleg 2011.12.31-én Elefántcsontpart || 2 || 2 Malawi || – || 1 Egyéb országok || 0 || 2 ÖSSZESEN || 2 || 5 A STABEX betűszó az Európai Unió által az AKCS-államok
exportbevételeinek stabilizálása céljából működtetett kompenzációs
finanszírozási rendszert jelöli. A rendszert a Loméi Egyezmény (1975) vezette
be azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a mezőgazdasági termékekből
származó exportbevételek instabilitásából eredő káros hatásokat. A STABEX
biztonsági számlák egyenlege a rendelkezésre álló STABEX-források teljes
összegét mutatja, amelyet a jövőben átutalnak a kedvezményezett AKCS-államnak.
Ezt az egyenleget a 10. EFA-hoz allokálják. A STABEX támogatási eszköz
felszámolását követően 2012-ben nyolc STABEX biztonsági számlát szüntettek
meg. E forrásokon kívül más STABEX-pénzeszközök is a
kedvezményezett AKCS-államok rendelkezésére állnak. Amint a Bizottság és a
kedvezményezett (AKCS-) állam megállapodásra jut a STABEX-pénzeszközök
felhasználási módjáról, a két fél transzferegyezményt ír alá. A (módosított) 4.
Loméi Egyezmény[9] 211.
cikkének rendelkezéseivel összhangban a forrásokat olyan, az AKCS-állam nevében
nyitott kamatozó számlára utalják át, amely kettős ellenjegyzést igényel
(az Európai Bizottságét és a kedvezményezett államét). A pénzeszközök mindaddig
a kettős ellenjegyzést igénylő számlán maradnak, amíg a kölcsönös
kötelezettségvállalási egyezmény (kke) értelmében azokat át nem kell utalni egy
projekt számára. A Bizottság engedélyezésre jogosult
tisztviselője annak biztosítása érdekében rendelkezik a számlával
kapcsolatos aláírási jogkörrel, hogy a forrásokat a szándékoknak
megfelelően használják fel. A kettős ellenjegyzést igénylő
számlán lévő pénzeszközök az AKCS-állam tulajdonában vannak,
következésképpen nem jelennek meg eszközként az EFA beszámolójában. Az e
számlákra történő átutalásokat STABEX-kifizetésként tartják nyilván. 2012-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső
megállapodás[10] 1.
cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős
ellenjegyzést igénylő számláiról 49 millió EUR-t utaltak vissza az
EFA-nak. E pénzeszközöket főként a Salamon-szigetekről
(12 millió EUR), Elefántcsontpartról (11 millió EUR),
Burundiból (5 millió EUR), a St. Vincent és
Grenadine-szigetekről (3 millió EUR), Szenegálból
(3 millió EUR), Malawiból (3 millió EUR), Ugandából
(3 millió EUR) és Burkina Faso-ból (2 millió EUR) utalták
vissza. Ezeket a bevételeket a 8. EFA gazdasági eredménykimutatásában
működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel. 2.5.3. Társfinanszírozási
bankszámlák || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Társfinanszírozási bankszámlák || – || – || – || – || 8 ÖSSZESEN || – || – || – || – || 8 A társfinanszírozási bankszámlákat lezárták. Ezeket
a pénzeszközöket – az igazgatási rész kivételével – az engedélyezésre jogosult
tisztviselő utasítását követően visszaadták a tagállamoknak.
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2.6. KÖTELEZETTSÉGEK || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Társfinanszírozási kötelezettségek || – || – || 40 || 40 || – ÖSSZESEN || – || – || 40 || 40 || – A 2012. végén fennálló társfinanszírozási
kötelezettségek a 10. EFA-hoz kötődnek. A beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások a
tagállamok és a nem tagállamok felé fennálló kötelezettségként jelennek meg,
mivel teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevétel
feltételeit. Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik
feleknek szolgáltatásokat nyújtson, különben vissza kell térítenie az
eszközöket (azaz a beérkezett hozzájárulásokat) a tagállamoknak. A
társfinanszírozási megállapodás következtében fennálló kötelezettségek a
beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült kiadások
különbségét jelentik. Az eszközök nettó értékét nem befolyásolják. A társfinanszírozási kötelezettségek jobb bemutatása
érdekében 2012-ben a bemutatandó összegeket hosszú és rövid lejáratú
kötelezettségekre osztottuk fel. A társfinanszírozási kötelezettségek
főösszegének növekedését a 2.7.1.2. megjegyzés magyarázza meg. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
2.7.
KÖTELEZETTSÉGEK || || || || || millió EUR || Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Folyó kötelezettségek || 2.7.1. || 4 || 67 || 138 || 209 || 399 Elhatárolt költségek || 2.7.2. || 19 || 308 || 228 || 555 || 339 Elhatárolt tőke-hozzájárulás || 2.7.3. || – || – || 293 || 293 || 295 ÖSSZESEN || || 22 || 375 || 660 || 1 057 || 1 033 2.7.1. Folyó kötelezettségek || || || || || millió EUR || Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Szállítók és egyéb || 2.7.1.1. || 4 || 67 || 81 || 152 || 308 Társfinanszírozási kötelezettségek || 2.7.1.2. || – || – || 46 || 46 || 81 Egyéb kötelezettségek || 2.7.1.3. || 0 || 0 || 12 || 12 || 10 ÖSSZESEN || || 4 || 67 || 138 || 209 || 399 A kötelezettségek közé az EFA által a támogatási
tevékenységekkel kapcsolatos költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény
beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ugyanezt az eljárást
alkalmazzák a közbeszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási
értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében
figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Az elhatárolás
bejegyzését követően a becsült elszámolható összegeket a gazdasági eredménykimutatás
mutatja be. 2.7.1.1. Szállítók és egyéb E tétel tartalmazza a beszállítók, illetve az állami
szervek és harmadik államok felé fennálló tartozásokat. Az előző beszámolási időszakhoz
viszonyított 157 millió EUR-s csökkenést elsősorban a harmadik államok
felé fennálló kötelezettségek 75 millió EUR-s és a nem állami beszállítók felé
fennálló kötelezettségek 37 millió EUR-s csökkenése okozza. 2.7.1.2. Társfinanszírozási
kötelezettségek A társfinanszírozási kötelezettségek jobb bemutatása
érdekében 2012-ben a bemutatandó összegeket hosszú és rövid lejáratú
kötelezettségekre osztottuk fel. A folyó társfinanszírozási kötelezettségek
csökkenését főként egy 40 millió EUR-s összeg hosszú lejáratú
kötelezettségek közé való átsorolása okozta. A folyó és a hosszú lejáratú társfinanszírozási
kötelezettségek összesen 5 millió EUR-ral nőttek. 2012-ben
Németország és Kanada fizetett be 2-2 millió EUR új társfinanszírozási
hozzájárulást. A svéd társfinanszírozási kötelezettség emelkedését
(8 millió EUR) részben ellensúlyozta a spanyol és a brit
társfinanszírozási kötelezettség 2-2 millió EUR-s csökkenése és a 9. EFA-n
belüli olasz társfinanszírozási kötelezettség elszámolása. A társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettség 8
millió EUR-val csökkent, a társfinanszírozási projektekhez kapcsolódó bevételek
megjelenítése miatt (lásd a 3.1.3. és a 3.2.2. megjegyzést). 2.7.1.3. Egyéb kötelezettségek Az egyéb kötelezettségek többnyire allokálatlan
készpénzbevételek és visszafizetett összegek. 2.7.2. Elhatárolt költségek || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Elhatárolt költségek || 19 || 308 || 228 || 555 || 339 ÖSSZESEN || 19 || 308 || 228 || 555 || 339 Az év végén megvizsgálják az EFA-források
kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható
kiadásokat. Az elhatárolás kiszámítását követően az elszámolható költségek
becsült összegét elhatárolt költségként könyvelik. Az előfinanszírozási összegek becsült
felhasználását az elszámolt előfinanszírozás becsült összege megnevezés
alatt tüntetik fel (lásd a 2.2. megjegyzést). 2.7.3. Elhatárolt
tőke-hozzájárulás || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Egyesült Királyság || – || – || 274 || 274 || 289 Írország || – || – || 9 || 9 || 5 Litvánia || – || – || – || – || 1 Magyarország || – || – || 10 || 10 || – ÖSSZESEN || – || – || 293 || 293 || 295 Ez a megnevezés a tagállamok által korábban
kifizetett hozzájárulásokat tartalmazza. NETTÓ ESZKÖZÖK 2.8. LEHÍVOTT TŐKE || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN Az Alap tőkéje || 12 840 || 11 699 || 21 152 || 45 691 Lehívatlan tőke || – || – || (18 712) || (18 712) Lehívott tőke 2011.12.31-én || 12 840 || 11 699 || 2 440 || 26 979 || || || || Az Alap tőkéje || 12 840 || 11 699 || 21 152 || 45 691 Lehívatlan tőke || – || – || (16 112) || (16 112) Lehívott tőke 2012.12.31-én || 12 840 || 11 699 || 5 040 || 29 579 Az alap tőkéje az egyes belső
megállapodásokban meghatározott módon a vonatkozó EFA-alapba a tagállamok által
befizetendő teljes összeg. A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem
hívott eredeti hozzájárulást jelentik. A lehívott tőke az eredeti hozzájárulások azon
összegét jelenti, amelyet a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 16.
cikke szerinti eljárással összhangban a tagállamok kincstári számláira
történő átutalásra lehívtak. A 8. és a 9. EFA tőkéjét lehívták és teljes
egészében megkapták. Az alap lehívott és le nem hívott
tőkéje tagállamok szerint || || || || millió EUR Hozzájárulások || % || Le nem hívott (10. EFA) 2011.12.31. || 2012-ben lehívott || Le nem hívott (10. EFA) 2012.12.31. Ausztria || 2,41 || (451) || 63 || (388) Belgium || 3,53 || (661) || 92 || (569) Dánia || 2,00 || (374) || 52 || (322) Finnország || 1,47 || (275) || 38 || (237) Franciaország || 19,55 || (3 658) || 508 || (3 150) Németország || 20,50 || (3 836) || 533 || (3 303) Görögország || 1,47 || (275) || 38 || (237) Írország || 0,91 || (170) || 24 || (147) Olaszország || 12,86 || (2 406) || 334 || (2 072) Luxemburg || 0,27 || (51) || 7 || (44) Hollandia || 4,85 || (908) || 126 || (781) Portugália || 1,15 || (215) || 30 || (185) Spanyolország || 7,85 || (1 469) || 204 || (1 265) Svédország || 2,74 || (513) || 71 || (441) Egyesült Királyság || 14,82 || (2 773) || 385 || (2 388) Ciprus || 0,09 || (17) || 2 || (15) Cseh Köztársaság || 0,51 || (95) || 13 || (82) Észtország || 0,05 || (9) || 1 || (8) Magyarország || 0,55 || (103) || 14 || (89) Litvánia || 0,12 || (22) || 3 || (19) Lettország || 0,07 || (13) || 2 || (11) Málta || 0,03 || (6) || 1 || (5) Lengyelország || 1,3 || (243) || 34 || (209) Szlovénia || 0,18 || (34) || 5 || (29) Szlovákia || 0,21 || (39) || 5 || (34) Bulgária || 0,14 || (26) || 4 || (23) Románia || 0,37 || (69) || 10 || (60) ÖSSZESEN || 100,00 || (18 712) || 2 600 || (16 112) 2012-ben a 10. EFA hozzájárulásainak
lehívására került sor. A 2013-as tagállami hozzájárulások első részletét
2012 novemberében hívták le.
2.9. EGYÉB
TARTALÉKOK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN Egyenleg 2010.12.31-én || (2 237) || 4 157 || 333 || 2 252 A 8. és a 9. EFA visszavont összegeinek átvezetése a 10. EFA-ba || (38) || (80) || 118 || 0 A 2010/406/EU tanácsi határozatnak megfelelően Dél-Szudánnak szánt források átvezetése a 10. EFA-ból a 9. EFA-ba || – || 150 || (150) || 0 Egyenleg 2011.12.31-én || (2 276) || 4 227 || 301 || 2 252 A 8. és a 9. EFA visszavont összegeinek átvezetése a 10. EFA-ba || (78) || (300) || 378 || 0 A 2011/315/EU tanácsi határozatnak megfelelően Dél-Szudánnak szánt források átvezetése a 10. EFA-ból a 9. EFA-ba || – || 200 || (200) || 0 Egyenleg 2012.12.31-én || (2 354) || 4 126 || 479 || 2 252 A 2012.12.31-i egyenlegnek része: || || || || – A Dél-Szudánnak allokált források || – || 350 || – || 350 A 10. EFA 2008-as hatálybalépése óta a korábbi
EFA-kban szereplő valamennyi visszavont összeget a 10. EFA tartalékába
vezetik át. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső
megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése
esetén használható fel. 2012-ben a 8. EFA-ból 78 millió EUR, a 9. EFA-ból
pedig 300 millió EUR visszavont összeget csoportosítottak át a 10. EFA
teljesítménytartalékába, a 10. EFA teljesítménytartalékából pedig 200 millió
EUR-t csoportosítottak át a 9. EFA-ba a Dél-Szudánnak járó források allokációja
érdekében.[11]
3. MEGJEGYZÉSEK
AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ
3.1.
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN Kiadások visszafizettetése || 2 || 14 || 2 || 17 || 16 STABEX-pénzeszközök visszafizettetése || 49 || – || – || 49 || 26 Árfolyamnyereség || 7 || 35 || 8 || 51 || 54 Társfinanszírozási működési bevétel || – || – || 8 || 8 || 2 ÖSSZESEN || 58 || 49 || 18 || 124 || 99 3.1.1. Kiadások visszafizettetése Ez a megnevezés az EFA által kibocsátott
visszafizetési felszólításokat, illetve a korábban kifizetett kiadások
ellenőrzése és jogosultsági vizsgálata alapján visszafizetendőnek
ítélt, a következő kifizetésekből levont és az EFA számviteli rendszerében
könyvelt összegeket tartalmazza. Meg kell jegyezni, hogy a visszafizetett
előfinanszírozási összegeket nem bevételként, hanem a mérleg
„előfinanszírozás” megnevezésében tartják nyilván. A jogosulatlan kifizetések
visszafizettetése 2012-ben 27 millió EUR értékben állítottak ki
jogosulatlan kifizetések visszafizetésére való felszólítást (2011-ben ez a szám
12 millió EUR volt). Ebből 11 millió kiadások visszafizetéséhez
kapcsolódott, tehát működési bevételként könyvelték. 16 millió EUR előfinanszírozási
összegek visszafizetéséhez kapcsolódott, ezt a mérleg „előfinanszírozás”
megnevezésében könyvelték. A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése a
következő okokra vezethető vissza: millió EUR || Bevételek || Előfinan–szírozás || 2012 ÖSSZESEN || Bevételek || Előfinan–szírozás || 2011 ÖSSZESEN Hiba || 1 || 1 || 2 || 2 || 1 || 3 Szabálytalanság || 9 || 15 || 25 || 6 || 3 || 8 OLAF által bejelentett || 1 || – || 1 || 1 || – || 1 ÖSSZESEN || 11 || 16 || 27 || 8 || 4 || 12 3.1.2. STABEX-pénzeszközök
visszafizettetése 2012-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső
megállapodás[12] 1.
cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős
ellenjegyzést igénylő számláiról 49 millió EUR-t utaltak vissza az
EFA-nak. E pénzeszközöket főként a Salamon-szigetekről
(12 millió EUR), Elefántcsontpartról (11 millió EUR),
Burundiból (5 millió EUR), a St. Vincent és
Grenadine-szigetekről (3 millió EUR), Szenegálból
(3 millió EUR), Malawiból (3 millió EUR), Ugandából
(3 millió EUR) és Burkina Faso-ból (2 millió EUR) utalták
vissza. Ezeket a bevételeket a 8. EFA gazdasági eredménykimutatásában
működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel. 3.1.3. Társfinanszírozási
működési bevétel A társfinanszírozási működési bevétel a
felhasznált hozzájárulásokat jelenti (lásd a 3.2.2. megjegyzést).
Mivel ezek a hozzájárulások teljesítik a feltételes nem visszterhes
ügyletből származó bevétel kritériumait, a hozzájárulásokat a
társfinanszírozási projekt végrehajtásának megfelelően számolják el. 3.2. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN Működési kiadások – támogatási eszközök || 41 || 812 || 2 085 || 2 938 || 2 633 Társfinanszírozási működési kiadások || – || – || 8 || 8 || 2 Árfolyamveszteség || 8 || 39 || 20 || 66 || 61 A követelések leírása || 0 || 6 || – || 6 || 7 ÖSSZESEN || 49 || 856 || 2 112 || 3 017 || 2 702 A Bizottság 2012-ben finomította az elhatárolt
költségek becslésére szolgáló módszert. E finomítás nélkül a működési
kiadások 3 017 millió EUR helyett 2 849 millió EUR-t tettek volna ki.
Az eszközök nettó értékére gyakorolt hatás ugyanekkora lett volna
(168 millió EUR-s csökkenés), főként az elhatárolt költségek számlájának
növekedése miatt (lásd a 2.7.2. megjegyzést). 3.2.1. Működési kiadások –
támogatási eszközök || || || || millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012 || ÖSSZESEN 2011 Programozható segély || 17 || 93 || 1 366 || 1 476 || 1 251 Makrogazdasági támogatás || – || 8 || – || 8 || 51 Ágazati szakpolitika || 0 || 322 || 3 || 326 || 371 Kamattámogatás || 5 || – || – || 5 || 0 AKCS-n belüli projektek || – || 311 || 409 || 720 || 650 Sürgősségi segély || – || 60 || 274 || 333 || 212 Menekültek segélyezése || 6 || – || – || 6 || 0 Kockázati tőke || 1 || – || – || 1 || 19 STABEX || 4 || – || – || 4 || 12 Sysmin || 0 || – || – || 0 || (8) Korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok || – || 10 || – || 10 || 24 Intézményi támogatás || – || (1) || 33 || 32 || 8 Exportbevétel-kompenzáció || 7 || 10 || – || 18 || 42 Összesen || 41 || 812 || 2 085 || 2 938 || 2 633 Az összegek kifizetésének és kezelésének
módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek
magukban foglalják az összes támogatási eszközt. 3.2.2. Társfinanszírozási
működési kiadások Ide a társfinanszírozott projektek
2012-es kiadásai tartoznak. Mivel a beérkezett társfinanszírozási
hozzájárulások teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó
bevétel kritériumait, a megfelelő hozzájárulási összeget a működési
bevételek között szerepeltetik (lásd a 3.1.3. megjegyzést). 3.2.3. A követelések leírása Ez a megnevezés főként előfinanszírozási
korrekciókat, valamint az adósok miatti leírásokat/veszteségeket tartalmaz.
3.3.
IGAZGATÁSI KIADÁSOK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN Igazgatási kiadások || – || 1 || 106 || 107 || 75 ÖSSZESEN || – || 1 || 106 || 107 || 75 Ez a megnevezés a támogatási kiadásokat, azaz az EFA
programozásához és végrehajtásához kapcsolódó igazgatási költségeket
tartalmazza. Ide tartoznak a projektek előkészítésének, nyomon
követésének, ellenőrzésének és értékelésének költségei, valamint a
számítógépes hálózatok, technikai segítségnyújtás stb. költségei. 3.4. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN Kamatbevétel – európai bankok || – || 6 || 4 || 9 || 1 Előfinanszírozási kamat || (2) || (24) || (6) || (32) || (21) ÖSSZESEN || (2) || (18) || (2) || (22) || (20) Az előfinanszírozási kamat megjelenítése a 10.
EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 7. cikkének (3) bekezdésében és 8.
cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően történik. A 2011. évi
elhatárolt előfinanszírozási kamatok visszaírása miatt a kamatbevétel
2012-ben negatív volt. 4. MEGJEGYZÉSEK A CASH
FLOW-KIMUTATÁSHOZ
4.1. A
CASH FLOW-KIMUTATÁS CÉLJA ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA Az EFA pénzeszköz- és
pénzeszközegyenértékes-teremtésre irányuló képessége, valamint e cash flow
felhasználása iránti igénye a cash flow-adatok alapján értékelhető. A cash flow-kimutatás az indirekt
módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év nettó
nyereségét vagy veszteségét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók
hatásaival, valamint a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzeszközbevételek
vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival. Az eurótól eltérő pénznemben
lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-t is az EFA beszámolási
pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő
összegre az eurónak és e pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes
átváltási árfolyamát alkalmazva. 4.2. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK Az EFA cash flow-kimutatása csak
működési tevékenységekből származó cash flow-t tartalmaz, mivel az
EFA-nak nincsenek befektetési és finanszírozási tevékenységei. A működési
tevékenységek célkitűzése a szakpolitikához kötött eredmények elérésében
való részvétel. 5. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK
ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK
5.1.
FÜGGŐ KÖVETELÉSEK millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Teljesítési garanciák || 13 || 171 || 120 || 304 || 325 Visszatartási garanciák || 6 || 107 || 74 || 188 || 197 Jogvita tárgyát képező függő követelések || – || – || – || – || 1 ÖSSZESEN || 19 || 279 || 194 || 492 || 523 5.1.1. Teljesítési
garanciák Esetenként teljesítési
garanciák előírására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az
EFA-források kedvezményezettjei teljesítsék az EFA-val kötött
szerződésükben foglalt kötelezettségeket. A teljesítési garanciák
összegének 21 millió EUR-s csökkenése a megszüntetett garanciák és az újonnan
kapott garanciák különbözetéből adódik. A megszüntetett garanciák többsége
a 9. EFA-hoz kötődött, illetve az új garanciák is főként a 9.
EFA-hoz kötődnek. 5.1.2. Visszatartási
garanciák A visszatartási garancia
csak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozik.
Általában a kedvezményezettnek esedékes időközi kifizetés 10 %-át
tartják vissza annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozó teljesítse
kötelezettségeit. A visszatartott összegeket kötelezettségként tüntetik fel. Az
ajánlatkérő jóváhagyásával a vállalkozó az időközi kifizetésből
visszatartott összeg helyett visszatartási garanciát is adhat biztosítékul. Az
így kapott biztosítékot függő követelésként tüntetik fel. A visszatartási garanciák
összegének 9 millió EUR-s csökkenése a megszüntetett garanciák és az újonnan
kapott garanciák különbözetéből adódik. A megszüntetett garanciák többsége
a 9. EFA-hoz kötődik, és az új kapott garanciák is főként a
9. EFA-val kapcsolatosak. 5.2. EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK
5.2.1.
Még teljesítetlen költségvetési kötelezettségvállalások millió EUR || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én Még kifizetetlen, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások || 103 || 938 || 4 601 || 5 642 || 5 594 A gazdasági eredménykimutatásban szereplő kapcsolódó összegek || (22) || (382) || (310) || (714) || (646) ÖSSZESEN || 81 || 557 || 4 291 || 4 928 || 4 948 A fennálló költségvetési kötelezettségvállalások
azokat a nyitva álló kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyekre még nem
történt kifizetés, illetve amelyeket nem vontak vissza. A fennálló
kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei.
2012. december 31-én a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások összege
5 642 millió EUR-t tett ki. A finanszírozandó jövőbeli kötelezettségvállalásként
szerepeltetett összeg megegyezik a fennálló költségvetési
kötelezettségvállalásnak a 2012. évi gazdasági eredménykimutatásban kiadásként
feltüntetett, kapcsolódó összegekkel csökkentett értékével, és összesen
4 948 millió EUR-t tesz ki.
6. PÉNZÜGYI
KOCKÁZATKEZELÉS Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi
kockázatkezelésével kapcsolatos információk az Európai Bizottság által az
Európai Fejlesztési Alap nevében az EFA-források felhasználása érdekében
végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak.
6.1.
KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK Az EFA pénztári műveleteire vonatkozó
szabályokat és elveket a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi
szabályzatról szóló 215/2008/EK tanácsi rendelet és a belső megállapodás
határozza meg. Ezeknek megfelelően a következő főbb
alapelvek alkalmazandók: – Az EFA-hozzájárulásokat a
tagállamok az adott tagállam jegybankjánál – vagy a jegybank által kijelölt
pénzintézetnél – vezetett, elkülönített számlára fizetik be. A hozzájárulás
összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad. – Az EFA-hozzájárulásokat a
tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más – akár kevéssé ismert
– pénznemekben is folyósít kifizetéseket. – A Bizottság által az EFA
nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. A Bizottság a 215/2008/EK tanácsi rendelet 44. cikke
alapján az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi
intézményeknél (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében
azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett
kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó
bevételeket (lásd a 6.4. megjegyzést). A Bizottság pályázati eljárás útján választja ki
azokat a kereskedelmi bankokat, amelyek a fent említett elkülönített számlákon
kívüli számlákat vezetik az EFA számára. A pénztári és kifizetési műveletek
nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A
költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az
ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok
szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak. A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését
írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy
korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő
szintű
ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző
működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig
rendszeresen ellenőrzik. 6.2.
PIACI KOCKÁZAT
6.2.1.
Devizakockázat Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb
devizát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést. Ennek
eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti devizakockázat.
6.2.2.
Kamatlábkockázat Az EFA nem hitelez, ezért nincs kamatlábkockázata. A különböző bankszámlákon tartott összegek után
azonban kamat keletkezik. A Bizottság ezért az EFA nevében intézkedéseket tett
annak érdekében, hogy a kapott kamatot a piaci kamatlábnak megfelelő és
annak ingadozásait követő kamatlábbal számítsák. A kereskedelmi bankszámlákon a nap végén fennálló
egyenleg után minden nap kamatot számítanak fel. Az ilyen kamatot változó piaci
kamatlábon számítják, a szerződéses (pozitív vagy negatív)
kamatláb-különbözet hozzáadásával. A legtöbb számla esetében a kamatszámítás az
egynapos euró indexátlaghoz (EONIA) kötődik, követve annak bármilyen
ingadozását. Más számlák esetében a kamatot az EKB refinanszírozási
műveletei esetében alkalmazott határkamatlábbal számítják. Ily módon nem
áll fenn annak kockázata, hogy az EFA-egyenlegek után a piacinál alacsonyabb
kamatot számolnának. 6.3. HITELKOCKÁZAT
(PARTNERKOCKÁZAT) A 215/2008/EK tanácsi rendelettel összhangban az EFA
pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk
befizetésére nyitott, elkülönített számlákon vezetik. E számlák többségét a
tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetik. Ezek az
intézmények jelentik az EFA számára a legkisebb partnerkockázatot (a kockázati
kitettség a tagállamoknál jelentkezik). Ami az EFA pénztári forrásainak a kifizetések
végrehajtására szánt, kereskedelmi bankokban tartott részét illeti, az erre
szánt számlákat szükség szerint töltik fel, amit a Bizottság pénztárkezelési
rendszere automatikusan végez. Minden számlán a napi kifizetések átlagos
összegének megfelelő minimumösszeg áll rendelkezésre. Ebből
következően a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon
alacsonyak, így az EFA kockázati kitettsége alacsony. Emellett az EFA partnerkockázatának további
minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások
alkalmazásával választják ki. Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással
választanak ki. Az eljárásban való részvétel feltétele a Moody's P-1 rövid távú
hitelkockázati besorolása vagy azzal egyenértékű besorolás (S&P A-1
vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél
alacsonyabb szint is megfelelő lehet.
6.4.
LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek
biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a
költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés
végrehajtására. A tagállami hozzájárulások teljes összege ennek
megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési
előirányzatok összegével. Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban
három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást
mutatnak. Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári
forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a
Bizottság kincstára és az érintett kifizetőhelyek között folyamatos az
információcsere a pénztári helyzetről. Ily módon biztosítják, hogy az egy
adott időszakban végrehajtandó kifizetések összege ne haladja meg a
rendelkezésre álló pénztári forrásokat. Ezenfelül az EFA napi pénztári műveletei
kapcsán automatikus készpénz-gazdálkodási mechanizmusok biztosítják, hogy
valamennyi EFA-bankszámlán naponta elegendő készpénz álljon rendelkezésre.
7. KAPCSOLT
FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK Nem azonosítottunk egy olyan, kapcsolt félhez
kapcsolódó tranzakciót sem, amelyet e megnevezésben közzé kellene tenni.
8. A
MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK A beszámoló benyújtásának dátumáig az EFA
számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan
egyéb lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és ilyenről
bejelentés sem érkezett. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések
a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott
információk ezt tükrözik. 9. A GAZDASÁGI ÉS A
KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE Az éves gazdasági eredményt az
eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították
ki. A költségvetési eredmény azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás
szabályain alapul. Mivel mindkét adat ugyanazoknak az alapul szolgáló műveleteknek
az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési
eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a
főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek
között oszlanak meg.
|| || millió EUR || 2012 || 2011 || || ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || (3 023) || (2 700) || || BEVÉTELEK || || A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések || (47) || (52) A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követelések || (8) || (3) A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követelések || 14 || 10 Előfinanszírozás nettó hatása || 62 || 46 Nettó elhatárolt bevétel || (40) || (13) || || KIADÁSOK || || A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások || 38 || 98 A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek || (101) || (249) Törölt kifizetések || 7 || 17 Előfinanszírozás nettó hatása || (316) || (346) Nettó elhatárolt kiadás || 204 || 317 || || ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY || (3 209) || (2 874) 9.1. Összeegyeztetett tételek –
Bevételek A pénzügyi év költségvetési bevétele megfelel az év
során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években
megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének. A költségvetési eredményt nem befolyásoló
követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból
azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget
átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le
újra. A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett
követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági
eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel
szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett
követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági
eredményhez. Az előfinanszírozás nettó hatása a
visszafizetett előfinanszírozási összegek elszámolása. Ennek a
készpénzbevételnek nincs hatása a gazdasági eredményre. A nettó elhatárolt bevétel főként az év
végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza. Csak a nettó
hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel
visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe
venni. 9.2. Összeegyeztetett tételek –
Kiadások A még ki nem fizetett tárgyévi
kiadások az
összeegyeztetés céljából beleszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem
szerepelnek a költségvetési kiadások között. Ezzel szemben a korábbi években
megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés
céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév
költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de vagy nem befolyásolják a gazdasági
eredményt, vagy ha mégis, úgy csökkentik a kiadásokat. A törölt kifizetésekből származó
készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, de hatással
van a költségvetési eredményre. Az előfinanszírozás nettó hatása a
következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett – éves költségvetési
kiadásként rögzített – új előfinanszírozási összegek, valamint a
tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során
kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási
szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként
jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe
vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején. A nettó elhatárolt kiadások főként az év
végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan
elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél
felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé. Csak a nettó hatást
– vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás
visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást – kell figyelembe venni.
2. A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS BEVEZETÉS
Korábbi
EFA-k ·
Az
átmeneti intézkedésekről szóló, 2000. július 27-i 1/2000 AKCS-EK tanácsi
határozat előírja, hogy a korábbi EFA-k allokálatlan forrásainak egy
részét a Cotonoui Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, az
átmeneti intézkedések alapján előzetesen használják fel. ·
A 2001.
március 16-i 410/2001 bizottsági határozat – amely az AKCS-országok indikatív
programjainak allokációit rögzíti az AKCS-EK partnerségi megállapodásnak
megfelelően – előírja, hogy a korábbi EFA-k allokálatlan forrásait
legfeljebb 1,2 milliárd EUR erejéig az érintett EFA-kra alkalmazandó
szabályoknak és eljárásoknak megfelelően fel kell használni még a 9. EFA
pénzügyi jegyzőkönyvének hatálybalépése előtt. ·
A 2001.
június 15-i 1033/2001 bizottsági határozat az AKCS-EK partnerségi megállapodás
pénzügyi jegyzőkönyvének keretén belül rögzítette a regionális programok
és az AKCS-n belüli együttműködés allokációit. ·
A 2002.
július 11-i 1252/2002 bizottsági határozat egyrészt a 6. és a 7. EFA általános
tartalékaiból 60 millió EUR-val megnövelte az AKCS-n belüli
együttműködésre szánt keretet, másrészt előírta, hogy e
többletforrásokat az érintett EFA-kra alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak
megfelelően fel kell használni még a 9. EFA pénzügyi jegyzőkönyvének
hatálybalépése előtt. ·
Végül a
2002. december 23-i 3/2002 AKCS-EK minisztertanácsi határozat a 8. EFA
allokálatlan forrásaiból (általános tartalék) 25 millió EUR-t az AKCS-EK
partnerségi megállapodásban foglalt regionális együttműködéshez csoportosított
át. ·
Mivel a
6. EFA 2006-ban, a 7. EFA pedig 2008-ban lezárult, az éves beszámoló ezen EFA-k
esetében már nem tartalmaz végrehajtási táblázatot. Az átvitt egyenlegek
végrehajtása azonban megtalálható a 9. EFA-ban. ·
A 2012.
évi beszámoló áttekinthetősége érdekében a 8. EFA-ra vonatkozó táblázatok
– akárcsak az elmúlt években – elkülönítve tüntetik fel a Loméi Egyezménynek
megfelelően, illetve a Cotonoui Megállapodásnak megfelelően
felhasznált forrásokat. Ez utóbbinál a számlavezetés és -bemutatás az országok
vonatkozásában az AKCS-EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikkének
(2) bekezdése alapján történt. Ez a cikk a makrogazdasági támogatás, valamint a
program- és projekt-támogatás céljaira ún. „A” keretet, az előre nem
látott igények – például sürgősségi segély, adósságenyhítés, az
exportbevétel-ingadozás hátrányos hatásainak kompenzációja – céljaira pedig ún.
„B” keretet bocsát az AKCS-államok rendelkezésére[13]. A régiós számlákat az AKCS-EK
partnerségi megállapodás 2. fejezete (regionális indikatív programok és AKCS-n
belüli együttműködés) szerinti regionális programozásnak megfelelően
mutatjuk be. ·
Az
AKCS-EK partnerségi megállapodás Ib. mellékletének (a 2008–2013-as
időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) 4. pontja alapján a 2007. december
31. és a 10. EFA hatálybalépése között fel nem használt egyenlegeket, valamint
az alapokra vonatkozóan visszavont összegeket átcsoportosították a 9. EFA-ba
annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós igazgatás cselekvőképességét,
és hogy a 10. EFA hatálybalépéséig fedezzék a folyamatban lévő projektek
folytatásához szükséges költségeket. ·
A
2010/406/EU tanácsi határozat értelmében a 9. és a korábbi EFA-k projektjeinek
visszavont pénzeszközeiből 150 millió EUR-t Szudán javára, a leginkább
veszélyeztetett népesség szükségleteinek kezelésére fordítanak. Az összeget
2011-ben elkülönítették. ·
A
2011/315/EU tanácsi határozat értelmében a 9. és a korábbi EFA-k projektjeinek
visszavont pénzeszközeiből 200 millió EUR-t Dél-Szudán javára, a
dél-szudáni hároméves fejlesztési terv végrehajtásának támogatására fordítanak.
Az összeget 2012-ben elkülönítették. 10. EFA Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai,
karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok által Cotonouban 2000. június 23-án
aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén lépett hatályba. A
Cotonoui Megállapodást módosította az ugyanezen felek között 2005. június 25-én
Luxemburgban aláírt megállapodás. Az Európai Unió és a tengerentúli országok és
területek (TOT) társulásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2001.
november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat 2001. december 2-án lépett
hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK
határozat. A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a
2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében
nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség
tagállamai kormányainak képviselői által 2006. július 17-én elfogadott
belső megállapodás 2008. július 1-jén lépett hatályba. A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak
és TOT-oknak nyújtott uniós támogatást a második időszakban (2008–2013) a
10. EFA-ból finanszírozzák, összesen 22 682 millió EUR értékben,
amelyből: ·
21 966
millió EUR jut az AKCS-államoknak a módosított Cotonoui Megállapodás Ib.
mellékletében foglalt többéves pénzügyi kerettel összhangban, ebből
20 466 millió EUR-t a Bizottság kezel; ·
286
millió EUR-t a TOT-oknak tartanak fenn, a TOT-ok és az Európai Közösség
társulásáról szóló, módosított tanácsi határozat IIAa. mellékletével
összhangban, ebből 256 millió EUR-t a Bizottság kezel; ·
és 430
millió EUR jut a Bizottságnak a 10. EFA forrásai programozásával és
végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 6.
cikkével összhangban. A 10. EFA hatálybalépése óta a fenti összegek
kiegészültek a korábbi EFA-kból visszavont összegekkel, a kamatbevételekkel és
a 9. EFA előtti alapok keretében az elsődleges mezőgazdasági
termékek exportjából származó bevételek stabilizálását biztosító rendszer (STABEX)
felhasználatlan pénzeszköz-egyenlegeivel. Ezeket a pénzeszközöket a módosított
Cotonoui Megállapodással és a belső megállapodással összhangban a
vonatkozó különszabályoknak megfelelően kezelik.
A 10. EFA fent említett
allokációjából
az Európai Bizottság által kezelt kezdeti 21 152 millió EUR-s összeg
felosztása a következő: – 15 300 millió EUR a
nemzeti indikatív programokra, ennek összetétele: ·
13 500 EUR
az „A” keretre, ebből 13 345 millió EUR-t nyitottak meg. Emellett az
„A” keretet megnövelték a tartalékokból származó 341 millió EUR-s
átcsoportosítással, a Stabex-számlák visszavont összegeiből származó
91 millió EUR-ral, illetve csökkentették a regionális allokációkhoz
átcsoportosított 33 millió EUR-ral (félidős felülvizsgálat,
PALOP). Ennek eredményeként a rendelkezésre álló teljes összeg
13 744 millió EUR a nyitott allokációkban, 155 millió EUR
pedig a megnyitásra váró allokációkban. ·
1800 millió
EUR a „B” keretre, a teljes allokációt megnyitották. Emellett a „B” keretet
megnövelték a tartalékokból származó 148 millió EUR-ral, amelyet meg
is nyitottak, így a teljes nyitott összeg 1948 millió EUR. – 1783 millió EUR a
regionális indikatív programokra; az „A” keretből átcsoportosított
33 millió EUR-val és a tartalékba átcsoportosított 19
millió EUR-val együtt összesen 1797 millió EUR nyitott
allokáció; – 2700 millió EUR
AKCS-n belüli allokációkra, a teljes allokációt megnyitották; a tartalékokból
származó 195 millió EUR-s átcsoportosítással együtt összesen
2895 millió EUR nyitott allokáció; – 683 millió EUR
tartalék, amelyből 664 millió EUR átcsoportosítása után marad
19 millió EUR-s egyenleg. – 430 millió EUR végrehajtási
költségekre, a teljes allokációt megnyitották – 256 millió EUR
TOT-allokációkra, ennek fő részei: ·
195
millió EUR „A keret”, ebből 140 millió EUR-t nyitottak meg ·
15
millió EUR „B keret”, ebből 7 millió EUR-t nyitottak meg ·
40
millió EUR a regionális indikatív programokra, a teljes allokációt
megnyitották; ·
6
millió EUR tanulmányokra és technikai segítségnyújtásra, a teljes allokációt
megnyitották – A 10. EFA le nem hívható
teljesítménytartaléka A 10. EFA 2008. július 1-jei hatálybalépése óta a
fennmaradó egyenlegeket, valamint a 9. és korábbi EFA-k projektjeinek
visszavont összegeit átcsoportosítják a 10. EFA teljesítménytartalékába. Ez
alól kivételt képeznek a Stabex-pénzeszközök és a 9. EFA igazgatási
keretösszege. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső
megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése
esetén használható fel. A tartalék 2012. december 31-i állapotával
kapcsolatos részleteket (millió EUR) az alábbi táblázat tartalmazza: A 10. EFA le nem hívható tartalékába átcsoportosított összegek: || 815 mínusz a Tanács által Szudán számára a 2010. július 12-i 2010/406/EU tanácsi határozattal a 9. EFA-hoz átcsoportosított összegek: || –150 mínusz a Tanács által Dél-Szudán számára a 2011. május 23-i 2011/315/EU tanácsi határozattal a 9. EFA-hoz átcsoportosított összegek: || –200 A tartalék rendelkezésre álló összege (AKCS+TOT): || 465 –
A 10. EFA Stabex-tartaléka A Stabex-számlák megszüntetését követően a fel
nem használt, illetve visszavont összegeket a 10. EFA Stabex „A keret”
tartalékába (10. EFA belső megállapodása 1. cikkének (4) bekezdése), majd
az érintett országok nemzeti indikatív programjába csoportosítják át. A
tartalék helyzete 2012. december 31-én a következő (millió EUR): Érintett ország || Stabex „A keret” tartalék Elefántcsontpart || 11,43 Zöld-foki-szigetek || 0,01 Bissau-Guinea || 0,30 Sierra Leone || 0,22 Szenegál || 0,90 Összesen || 12,86 –
10. EFA társfinanszírozás A 10. EFA keretében 116 millió EUR összegű
társfinanszírozás-átcsoportosítási megállapodásokat írtak alá a tagállamokkal;
összesen 99 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot
nyitottak meg, ez a kifizetési előirányzatoknál 93 millió EUR beszedett
összegnek felel meg. A
társfinanszírozási előirányzatok 2012. december 31-i helyzetét az alábbi
táblázat mutatja (millió EUR): || Kötelezettségvállalási előirányzatok || Kifizetési előirányzatok Társfinanszírozás – „A” keret || 84 || 78 AKCS-n belüli társfinanszírozás || 12 || 12 Társfinanszírozás – Igazgatási kiadások || 3 || 3 || 99 || 93 Az
elhatározott, lekötött és kifizetett összegekre vonatkozó alábbi táblázatok
adatai nettó adatok. Az
államok és eszközök szerinti bontást a mellékletek tartalmazzák. 2.1. ALLOKÁCIÓK 2.2. ÖSSZEVONT KIMUTATÁS 2.3. IGAZGATÁSSAL
KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK Olasz
társfinanszírozás (ITA COF) (1985) Az 1985 óta érvényes, 2011-ben még mindig
folyamatban lévő olasz társfinanszírozást („4. rehabilitációs program –
Szomália”) 2012-ben végül sikerült lezárni. A záróegyenlegeket Olaszország
visszakapta. II. RÉSZ – ÉVES
EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK || CA/463/13 || 2013. március 14. || A dokumentum száma: 13/072 || || AZ IGAZGATÓTANÁCS Beruházási Keret Pénzügyi kimutatások (2012. december 31-i állapot) || || || - A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás - Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás - Kimutatás a hozzájárulást fizetők forrásainak változásairól - Cash flow-kimutatás - Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz || SZ.EGYS.: E || 3. A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 3.1. A 2012. DECEMBER 31-I PÉNZÜGYI HELYZETRE
VONATKOZÓ KIMUTATÁS (ezer EUR-ban) || Megjegyzések || 2012.12.31. || 2011.12.31. || || || ESZKÖZÖK || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 5 || 466 568 || 452 279 Származtatott pénzügyi eszközök || 6 || 115 || 434 Kölcsönök és követelések || 7 || 1 146 280 || 1 033 160 Értékesíthető pénzügyi eszközök || 8 || 333 001 || 251 660 Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 9/15 || 87 310 || 87 310 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 10 || 99 029 || – Egyéb eszközök || 11 || 224 || 416 || || || Eszközök összesen || || 2 132 527 || 1 825 259 || || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK || || || Származtatott pénzügyi eszközök || 6 || 7 035 || 12 702 Halasztott bevételek || 12 || 37 808 || 33 003 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 13 || 312 086 || 329 660 Egyéb kötelezettségek || 14 || 1 153 || 1 113 || || || Kötelezettségek összesen || || 358 082 || 376 478 || || || A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || Lehívott tagállami hozzájárulások || 15 || 1 561 309 || 1 281 309 Valós érték tartalék || || 68 434 || 41 750 Visszatartott nyereség || || 144 702 || 125 722 || || || A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || || 1 774 445 || 1 448 781 || || || Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || || 2 132 527 || 1 825 259 A megjegyzések a pénzügyi kimutatás
szerves részét képezik. 3.2. AZ ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS A
2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN (ezer EUR-ban) || Megjegyzések || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig || || || || || Kamat- és kamatjellegű bevételek || 17 || 67 503 || 59 561 || Kamat- és kamatjellegű kiadások || 17 || –1 114 || –940 || || || || || Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek || || 66 389 || 58 621 || || || || || Díj- és jutalékbevétel || 18 || 1 934 || 2 149 || Díj- és jutalékráfordítás || 18 || –292 || –144 || || || || || Nettó díj- és jutalékbevétel || || 1 642 || 2 005 || || || || || Származtatott pénzügyi eszközök valós értékének változása || || 5 348 || –7 534 || Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség || 19 || 1 045 || 17 228 || Nettó árfolyamnyereség/-veszteség || || –10 575 || 8 376 || || || || || Pénzügyi műveletek nettó eredménye || || –4 182 || 18 070 || || || || || A kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással || 7 || 597 || 27 452 || Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés || 8 || –8 927 || –6 888 || Egyéb eszközök értékvesztése || 20 || –337 || – || Általános igazgatási kiadások || 21 || –36 202 || –38 006 || || || || || Éves nyereség || || 18 980 || 61 254 || || || || || Egyéb átfogó jövedelem: || || || || Értékesíthető pénzügyi eszközök – Valós érték tartalék || || || || 1. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása || 8 || 18 551 || 20 574 || 2. A nyereségben/veszteségben kimutatott nettó összeg || 8 || 8 133 || –3 394 || Értékesíthető pénzügyi eszközök összesen || || 26 684 || 17 180 || || || || || Teljes egyéb átfogó jövedelem || || 26 684 || 17 180 || || || || || A teljes éves átfogó jövedelem || || 45 664 || 78 434 || A megjegyzések a pénzügyi kimutatás
szerves részét képezik. 3.3. A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK
VÁLTOZÁSAIRA VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV
VONATKOZÁSÁBAN (ezer EUR-ban) || Lehívott hozzájárulás || Valós érték tartalék || Visszatartott nyereség || Összesen 2012. január 1-én Megjegyzések || 1 281 309 || 41 750 || 125 722 || 1 448 781 || || || || Az év során lehívott tagállami hozzájárulások 15 || 280 000 || – || – || 280 000 || || || || Éves nyereség 2012-ben || – || – || 18 980 || 18 980 || || || || A teljes éves egyéb átfogó jövedelem || – || 26 684 || – || 26 684 || || || || A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai || 280 000 || 26 684 || 18 980 || 325 664 || || || || 2012. december 31-én || 1 561 309 || 68 434 || 144 702 || 1 774 445 || || || || || Lehívott hozzájárulás || Valós érték tartalék || Visszatartott nyereség || Összesen 2011. január 1-én Megjegyzések || 1 131 309 || 24 570 || 64 468 || 1 220 347 || || || || Az év során lehívott tagállami hozzájárulások 15 || 150 000 || – || – || 150 000 || || || || Éves nyereség 2011-ben || – || – || 61 254 || 61 254 || || || || A teljes éves egyéb átfogó jövedelem || – || 17 180 || – || 17 180 || || || || A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai || 150 000 || 17 180 || 61 254 || 228 434 || || || || 2011. december 31-én || 1 281 309 || 41 750 || 125 722 || 1 448 781 || || || || || || || || A megjegyzések a pénzügyi kimutatás
szerves részét képezik. 3.4. CASH FLOW-KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN
VÉGZŐDŐ ÉVRE (ezer EUR-ban) || Megjegyzések || 2012.1.1.– 2012.12.31. || 2011.1.1.– 2011.12.31. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK || || || A pénzügyi év nyeresége || || 18 980 || 61 254 Kiigazítás || || || Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés || || 8 927 || 3 172 Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés nettó változása || || –597 || –27 452 Kölcsönökön és követeléseken realizált kamat || 7 || –9 622 || –10 512 Az elhatárolt kamat változásai és a kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéke || || –1 407 || –2 801 Az elhatárolt kamat változásai és a lejáratig tartott pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéke || || -751 || – A halasztott bevételek növekedése || || 4 805 || 3 424 Az árfolyamváltozások kölcsönökre gyakorolt hatása || || 16 044 || –15 337 Az árfolyamváltozások értékesíthető pénzügyi eszközökre gyakorolt hatása || || –1 204 || 34 A működési tevékenységekből származó nyereség (a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt) || || 35 175 || 11 782 || || || Kölcsönfolyósítás || 7 || –233 018 || –237 040 Kölcsönök visszafizetése || 7 || 115 480 || 104 410 A származtatott termékek valós értékének változásai || || –5 348 || 7 534 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök állományának növekedése || || –98 278 || – Értékesíthető pénzügyi eszközök állományának növekedése || 8 || –81 981 || –67 829 Értékesíthető pénzügyi eszközök eladása || 8 || 19 601 || 24 971 Egyéb eszközök állományának csökkenése || || 192 || 2 756 Egyéb kötelezettségállomány növekedése || || 40 || 173 Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának növekedése || || 6 876 || 4 144 || || || Működési tevékenységekből származó nettó cash flow || || –241 261 || –149 099 || || || FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK || || || A tagállamoktól beszedett hozzájárulások || || 236 345 || 136 345 A tagállamoktól kamattámogatás címén beszedett összegek || || 43 655 || 76 345 A tagállamok nevében kamattámogatás címén kifizetett összegek || || –24 450 || –22 899 || || || Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow || || 255 550 || 189 791 || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése || || 14 289 || 40 692 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzügyi év kezdetén || || 452 279 || 411 587 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év végén || || 466 568 || 452 279 || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele: || || || Pénzeszközök || || 10 588 || 3 127 Lekötött betétek || || 455 980 || 449 152 || || 466 568 || 452 279 || || || A működési cash flow-ra vonatkozó kiegészítő közzététel || || 2012 || 2011 Kapott kamatok || || 64 490 || 57 391 Fizetett kamatok || || -1 137 || -1 162 Kapott osztalékok || || 975 || 974 A megjegyzések a pénzügyi kimutatás
szerves részét képezik.
3.5. MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ, 2012.
DECEMBER 31-I ÁLLAPOT 1
Általános információ A beruházási keretet (a továbbiakban: a beruházási keret
vagy a Keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportja (a
továbbiakban: az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti
tárgyalások eredményeként létrejött, 2000. június 23-án aláírt és 2005. június
25-én, illetve 2010. június 23-án módosított, együttműködési és
fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a
megállapodás) keretében hozták létre. A Keret nem önálló jogalany, tagállamoktól (donoroktól)
kapott hozzájárulásait az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli a
megállapodásnak megfelelően. A megállapodás keretében történő finanszírozás az uniós
tagállamok költségvetéseiből történik, a kifizetésre pedig egymást
követő öt-hat éves időszakokra elfogadott pénzügyi jegyzőkönyvek
alapján kerül sor. A megállapodás keretén belül és a 10. Európai Fejlesztési
Alapként (a továbbiakban: EFA) említett, a 2008–2013-as időszakra
vonatkozó második pénzügyi jegyzőkönyv 2008. július 1-jei hatálybalépését
követően az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) feladata az
alábbiak kezelése: -
a
beruházási keret, egy 3 185,5 millió EUR-nyi kockázatot hordozó forgóalap,
amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések
ösztönzése, ebből 48,5 millió EUR a tengerentúli országok és területek (a
továbbiakban: TOT-országok) számára van elkülönítve; -
a
kamattámogatások finanszírozására nyújtott, 400 millió EUR értékű
támogatás az AKCS-országok részére, illetve 1,5 millió EUR a TOT-országok
részére. E támogatások legfeljebb 10 %-a projektekkel kapcsolatos
technikai segítség finanszírozására is fordítható. Ez a pénzügyi kimutatás a 2012. január 1-jétől 2012.
december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik. Az EBB Igazgatási Bizottságának javaslatára az EBB
Igazgatótanácsa 2013. március 14-én elfogadta, majd 2013. május 14-ig történő jóváhagyásra a Kormányzótanács elé
továbbította e pénzügyi kimutatásokat. 2
Lényeges számviteli politikák 2.1 A beszámolókészítés alapja – Megfelelésre
vonatkozó kijelentés A Keret pénzügyi kimutatásait az Európai Unió által
elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolókészítési standardokkal (IFRS)
összhangban készítették el. 2.2 Jelentős számviteli feltevések és
becslések A pénzügyi kimutatások összeállítása szükségessé teszi
számviteli becslések alkalmazását. Szükséges továbbá, hogy az Európai
Beruházási Bank vezetősége a beruházási keret számviteli politikájának
alkalmazásakor mérlegelést alkalmazzon. A következőkben bemutatjuk azokat
a területeket, amelyek igen összetettek vagy alaposabb mérlegelést igényelnek,
illetve amelyeken a feltételezések és becslések jelentős hatással vannak a
pénzügyi kimutatásokra. A mérlegelések és becslések alkalmazása a
következő területeken a legjelentősebb: §
Pénzügyi
eszközök valós értéke Amennyiben a pénzügyi
eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a pénzügyi helyzetre vonatkozó
kimutatásban szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból,
akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési
technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat
lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez
nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van
szükség. A mérlegelés kiterjed a likviditás vizsgálatára, és olyan
modell-adatokat vesz figyelembe, mint a korreláció vagy a három hónapnál
hosszabb lejáratú derivatívák volatilitása. §
Kölcsönökből
és követelésekből származó értékvesztés Minden beszámoló
fordulónapjakor felülvizsgálják a beruházási keret problémás kölcsöneit és
követeléseit, így értékelve, hogy az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban
ki kell-e mutatni értékvesztést. Az Európai Beruházási Bank vezetőségének
értékítéletére különösen a jövőbeli cash flow összegének és
időzítésének becslése során van szükség, a tartalék szintjének
megállapításához. Az ilyen becslések számos tényezővel kapcsolatos
feltevéseken alapulnak, a tényleges eredmények ettől eltérhetnek, amelynek
következtében a tartalék jövőbeni nagysága változhat. A jelentős
egyedi kölcsönökre és követelésekre képzett különleges tartalékon felül a
beruházási keret általános értékvesztési veszteségre is képez tartalékot olyan
kockázatokkal szemben, amelyek ugyan önmagukban nem tennék szükségessé
különleges tartalék képzését, ám a velük kapcsolatos nemfizetés kockázata
nagyobb, mint amikor eredetileg nyújtották őket. A kölcsönt értékvesztettnek
ítélik akkor, ha a kamat- és tőkefizetés legalább 90 napja esedékes, és az
Európai Beruházási Bank vezetősége megállapítja az értékvesztés objektív
jeleit. §
Nem
jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése A nem jegyzett,
értékesíthető tőkebefektetések értékelése általában a következő
tényezők egyikén alapszik: -
jelenlegi,
független piaci tranzakciók; -
olyan
másik eszköz jelenlegi valós értéke, amely alapjában véve azonos; -
a hasonló
feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre
alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható cash flow; vagy -
egyéb
értékelési modellek. A cash flow és a nem
jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések diszkonttényezőinek
meghatározása jelentős becslést kíván. A beruházási keret értékelési
technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is vizsgálják,
vagy az eszköz megfigyelhető aktuális piaci árainak felhasználásával, vagy
pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci adatok
figyelembevételével. §
Értékesíthető
pénzügyi eszközök értékvesztése A beruházási keretre
vonatkozóan értékvesztést számolnak el abban az esetben, ha az
értékesíthető tőkebefektetéseknél a valós érték jelentősen vagy
tartósan a bekerülési érték alá csökken, illetve akkor, ha a veszteség egyéb
objektív módon bizonyított. A „jelentős mérték” és „tartósság” megítélése
mérlegelést igényel. A beruházási keret általában a legalább 30 %-os
veszteséget tekinti „jelentősnek”, „tartós” alatt pedig a 12 hónapnál
hosszabb időszakot érti. A Keret ezenfelül más tényezőket is értékel,
többek között a jegyzett részvények árfolyama és a jövőbeli cash flow
normál volatilitását, valamint a nem jegyzett részvények értékét diszkontáló
tényezőket. 2.3 A számviteli politika változása Az elfogadott számviteli
politika azonos az előző pénzügyi évben alkalmazottal. A Keret az év
során nem vezetett be új vagy módosított IFRS standardot. Kibocsátott, de még nem
hatályos standardok Az új standardok,
standardmódosítások és értelmezések némelyike a 2012. január 1-je után
kezdődő éves időszakokra alkalmazandó, így e pénzügyi
kimutatások elkészítéséhez nem került felhasználásra. IAS 1 Az egyéb átfogó jövedelem tételeinek
prezentálása Az IAS 1 módosítása megváltoztatja az Egyéb átfogó
jövedelem soron szereplő tételek csoportosítását. Az eredménybe
valamely jövőbeli időpontban átcsoportosítandó tételeket külön kell
majd bemutatni azoktól a tételektől, amelyek sosem kerülnek
átcsoportosításra. A módosított standard a 2012. július 1-jén vagy azután
kezdődő időszakokra alkalmazandó, korábbi alkalmazása
megengedett. IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok Az IASB által az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok
standard leváltására indított háromrészes projekt első lépéseként ez a
standard újból meghatározza a pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriáit,
illetve számviteli kezelésüket. A standard még nincs kész állapotban, de a
későbbiekben teljes mértékben az IAS 39 helyébe fog lépni. A
hatálybalépés jelenleg várható időpontja 2015. január 1-je. Az
IFRS 9-et az Európai Unió még nem hagyta jóvá. A Keret nem tervezi e
standard korai bevezetését, amelynek hatása még nem ismert. A következő standardot 2011-ben bocsátották ki, 2013.
január 1-jétől alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett. E standard
bevezetésének a Keret pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatása még nem ismert. IFRS 13 – Valós értéken történő értékelés Ez a standard meghatározza a valós érték fogalmát,
megállapítja a valós értéken történő értékelés kereteit és közzétételeket
ír elő a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatban. 2.4 A lényeges számviteli politikák összefoglalása A
pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás likviditás szerint csökkenő
sorrendben mutatja be az eszközöket és forrásokat, és nem tesz különbséget
forgó- és befektetett eszközök, illetve rövid és hosszú lejáratú
kötelezettségek között. 2.4.1
Az eurótól eltérő
pénznemek átszámítása A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR)
készülnek, amely egyben a funkcionális pénznem is. Eltérő jelölés híján a
pénzügyi adatok ezer EUR-ra kerekített összegek. Az eurótól eltérő pénznemben végzett tranzakciók
átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon
történik. Az eurótól eltérő pénznemben meghatározott
monetáris eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon érvényes
átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átszámításból adódó nyereséget
vagy veszteséget az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza. Az eurótól eltérő pénznemben megadott, eredeti
bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási
árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt. Az eurótól
eltérő pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem monetáris
tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon
számítják át. Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől
eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket
és az el nem számolt, eurótól eltérő pénznemben nyilvántartott monetáris
eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált
árfolyamkülönbségeket az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban
szereplő tételeket a hónap végén érvényes átváltási árfolyamon számítják
át euróra. 2.4.2
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek A beruházási keret a folyószámlákat, valamint az eredetileg
három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi
kötvényeket sorolja a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé. 2.4.3
A derivatíváktól különböző pénzügyi eszközök A pénzeszközök elszámolása a teljesítés dátuma alapján
történik. §
Lejáratig
tartott pénzügyi eszközök A lejáratig tartott pénzügyi eszközök jegyzett kötvények,
amelyeket lejáratig kívánnak tartani. Az ilyen kötvényeket kezdetben a közvetlenül kapcsolódó
ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg. A nyilvántartott ár
és a visszaváltási ár közötti különbséget a kötvény élettartama alatt a
ténylegeskamatláb-módszernek megfelelően amortizálják. A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes
mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz
vagy a pénzügyieszköz-csoport értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a
pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel,
illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti
megjelenítését követően bekövetkezett, egy vagy több esemény által eredményezett
értékvesztésnek (bekövetkezett veszteség), és a veszteség olyan hatással van a
pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-csoport becsült jövőbeli cash
flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést az eredményben
jelenítik meg, mértéke a könyv szerinti érték, illetve a becsült jövőbeni
cash flow-knak az eszköz eredeti tényleges kamatlábán számított jelenértéke
közötti különbségnek felel meg. §
Kölcsönök A beruházási keretből nyújtott kölcsönök akkor kerülnek
kimutatásra a Keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a
hitelfelvevő felé. A kölcsönöket először bekerülési értéken veszik
nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg, a tranzakciós költségeket is
tartalmazó kölcsönösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig értékcsökkenési
leírással csökkentett értéken értékelik, a tényleges hozam módszert alkalmazva,
és levonva minden, értékvesztésre vagy behajthatatlanságra képzett
céltartalékot. §
Értékesíthető
pénzügyi eszközök Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan eszközök, amelyeket
ilyennek minősítettek, vagy amelyek nem minősíthetők a
nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt eszköznek,
lejáratig tartandó befektetésnek, kölcsönnek vagy követelésnek. Ide tartoznak a
tőkeeszközök és a kockázatitőke-alapokba történő befektetések. A kezdeti értékelés után az értékesíthető pénzügyi
eszközöket valós értéken tartják nyilván. Az aktív piacokból nem
levezethető tőkebefektetések valós értékének meghatározásánál a
következők érvényesek: a.
Kockázatitőke-alapok Minden kockázatitőke-alap valós értéke – amennyiben
számítása az IFRS-sel egyenértékűnek elismert nemzetközi értékelési
iránymutatás (pl. az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület által
közzétett nemzetközi magán- és kockázatitőke-értékelési iránymutatás–
IPEV-iránymutatás) alapján történik – az alap által közölt utolsó nettó
eszközértéken alapul. Mindazonáltal a beruházási keret kezelői
határozhatnak az alap által jelentett nettó eszközérték kiigazításáról,
amennyiben olyan kérdések merülnek fel, amelyek befolyásolhatják az értékelést. b.
Közvetlen
tőkebefektetések A befektetés valós értéke a rendelkezésre álló legfrissebb
pénzügyi kimutatásokon alapul, adott esetben a részesedés megszerzésekor
alkalmazott modellt újra felhasználva. A kockázatitőke-alapok és a közvetlen
tőkebefektetések nem realizált nyereségét és veszteségét addig
szerepeltetik a hozzájárulást fizetők forrásain belül, amíg a befektetés
értékesítésre, beszedésre nem kerül, vagy el nem idegenítik, illetve amíg úgy
nem határoznak, hogy az adott befektetésre értékvesztést számolnak el.
Amennyiben egy értékesíthető befektetésre értékvesztést számolnak el, az
átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza a korábban a saját
tőkében szerepeltetett, halmozott nem realizált nyereséget vagy
veszteséget. A nem jegyzett befektetések valós értékét elismert
értékelési technikák (például diszkontált cash flow vagy többszörözés)
alkalmazásával határozzák meg. E befektetéseket bekerülési értéken számolják
el, ha a valós érték nem mérhető megbízható módon. Meg kell jegyezni, hogy
a befektetéseket az első két év során bekerülési értéken jelenítik meg. A beruházási keret által szerzett részesedések
jellemzően magántőke- vagy kockázatitőke-alapokba történő
befektetések. Az ágazati gyakorlat szerint e befektetéseket általában több
olyan befektető jegyzi közösen, amelyek egyike sem képes egyedül
befolyásolni az érintett alap napi működését vagy befektetési
tevékenységét. Következésképpen ha egy befektető tagja egy ilyen alap
irányító szervének, az elvben nem jogosítja fel a befektetőt arra, hogy
befolyásolja az alap napi működését. Emellett a magántőke- vagy
kockázatitőke-alapok egyedi befektetői az alap olyan politikáit sem
határozhatják meg, mint például az osztalékok vagy az egyéb juttatások
fizetését szabályozó politika. Az ilyen döntéseket az alap vezetésének és a
részvényesek összességének a jogait és kötelezettségeit szabályozó részvényesi
megállapodás alapján rendszerint az alap vezetése hozza meg. A részvényesi
megállapodás általában azt is megakadályozza, hogy az egyedi befektetők
kétoldalú jelleggel az alapot érintő lényeges méretű ügyleteket
hajtsanak végre, cserét eszközöljenek a vezetőségben vagy privilegizált
hozzáférést kapjanak döntő fontosságú technikai információkhoz. A Keret
befektetéseit az említett ágazati gyakorlatnak megfelelően hajtják végre,
biztosítva, hogy a Keret ne gyakoroljon az IAS 27 és az IAS 28
standard értelmében vett ellenőrzést vagy bármilyen formájú jelentős
befolyást e befektetések felett, ideértve azokat is, amelyekben a beruházási
keret a szavazati jogoknak több mint 20 %-át birtokolja. §
Biztosítékok A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi biztosítékokat a várt
díjbevétel nettó jelenértékének megfelelő valós értéken számolják el. A
számítást a tranzakció megkezdésénél végzik el, a mérlegen pedig az „egyéb
eszközök” és az „egyéb kötelezettségek” alatt, a „pénzügyi biztosítékok” sorban
tüntetik fel. A kezdeti megjelenítést követően a beruházási keret e
biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségeit az alábbiak közül a magasabb
értéken értékelik: -
a
biztosíték alapján keletkező bármely pénzügyi kötelezettség rendezéséhez
szükséges kiadások – a vonatkozó tényezők és a pénzügyi helyzetre
vonatkozó kimutatás fordulónapján rendelkezésre álló információk alapján –
becsült értéke; -
a
kezdetben megjelenített összeg, csökkentve a halmozott amortizációval. A
kezdetben megjelenített összeg értékcsökkenéssel számított értékét a
biztosításmatematikai módszer használatával számítják ki. A pénzügyi biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségek
növekedését vagy csökkenését az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „díj- és
jutalékbevételek” sora tartalmazza. A Keret így biztosított eszközeire ezt követően a
biztosításmatematikai módszert alkalmazva értékcsökkenést számolnak el, és
értékvesztési tesztet végeznek. A garanciamegállapodás aláírásakor a biztosítékot függő
kötelezettségként tüntetik fel a beruházási keret felé, a biztosíték
igénybevételekor pedig kötelezettségvállalásként. 2.4.4
Pénzügyi eszközök értékvesztése A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes
mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz
értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve
értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív
bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően
bekövetkezett, egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek
(bekövetkezett veszteség), és a veszteség olyan hatással van a pénzügyi eszköz
vagy pénzügyi eszköz-csoport becsült jövőbeli cash flow-jára, amelyet
megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést bizonyíthatja, ha a
hitelfelvevő vagy a hitelfelvevők csoportja láthatólag jelentős
pénzügyi nehézségekkel küszködik, késésben van a kamat- és tőkefizetéssel,
vagy elmulasztja azt, fennáll a valószínűsége, hogy csődbe megy vagy
egyéb pénzügyi átalakításra szorul, illetve a rendelkezésre álló adatok a
becsült jövőbeli cash flow mérhető csökkenésére utalnak, mint például
a hátralék vagy a gazdasági feltételek késedelmes fizetéshez vagy nemfizetéshez
vezető változása. A pénzügyi év végén kintlévő és értékcsökkenéssel
csökkentett bekerülési értéken számított kölcsönökre értékvesztést számolnak
el, amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy fennáll annak a kockázata,
hogy az eredeti szerződés szerinti összeg vagy azzal egyenértékű
érték része vagy egésze behajthatatlan. Amennyiben objektív bizonyíték van rá,
hogy ténylegesen értékvesztés történt, az értékvesztés összegét az eszköz könyv
szerinti értéke és a becsült jövőbeli cash flow jelenértéke közötti
különbségben adják meg. Az eszköz könyv szerinti értékét különálló
értékvesztési számla alkalmazásával csökkentik, az értékvesztés összege pedig
szerepel az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A kamatbevételt a
továbbiakban a csökkentett könyv szerinti értéknek megfelelően számítják,
az eszköz tényleges kamatlába alapján. A kölcsönöket a megfelelő
értékhelyesbítéssel együtt akkor írják le, ha nincs kilátás a jövőbeli
behajtásra. Amennyiben az értékvesztés után bekövetkezett esemény következtében
az értékvesztés becsült összege a későbbi években növekszik vagy csökken,
a különálló értékvesztési számla módosításával növelik vagy csökkentik a
korábban megállapított értékvesztési összeget. A beruházási keret minden egyes művelet kapcsán
hitelkockázat-elemzést végez, így nincs szüksége átfogó értékvesztési
vizsgálatokra. Az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozóan a
beruházási kereten belül minden mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e
objektív bizonyíték arra, hogy értékvesztés történt. Objektív bizonyítéknak
számít, ha a befektetés valós értéke jelentősen vagy tartósan a bekerülési
érték alá csökken. Amennyiben az értékvesztés bebizonyosodott, a halmozott
veszteséget (amely a beszerzési költség és a jelenlegi valós érték különbsége,
csökkentve az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az adott befektetéssel
kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztés összegével) eltávolítják a
hozzájárulást fizetők forrásai sorból és az átfogó jövedelemre vonatkozó
kimutatásban szerepeltetik. Az értékesíthető pénzügyi eszközökből
származó értékvesztés nem kerül visszaírásra az átfogó jövedelemre vonatkozó
kimutatásban, a valós érték értékvesztés után bekövetkező növekedését
közvetlenül a hozzájárulást fizetők forrásaiban számolják el. Az Európai Beruházási Bank kockázatkezelési egysége
értékvesztés szempontjából legalább évente egyszer felülvizsgálja a befektetett
pénzügyi eszközöket. Ennek alapján a következő kiigazításokra kerülhet
sor: a leszámítolás összegének az eszközök élettartamára történő felosztása
az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, valamint az eredeti értékvesztés
újraértékeléséhez szükséges valamennyi kiigazítás. 2.4.5
Származtatott pénzügyi
eszközök A származtatott pénzügyi eszközök (derivatívák) közé
tartoznak a keresztdevizás swap-ügyletek, a keresztdevizás kamatswap-ügyletek
és a határidős devizaügyletek. Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus
kölcsönműveletek fedezésére swap-ügyleteket, a devizapozíciók fedezésére
pedig devizaforward-ügyleteket köthet – az eurótól eltérő, aktív piacú
devizákban – annak érdekében, hogy ellensúlyozza a
devizaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket. A Keret nem él az IAS 39-ben biztosított fedezeti
lehetőségekkel. Minden derivatívát az eredménnyel szemben valós értéken
értékelnek és származtatott pénzügyi eszközként jelenítenek meg. A valós érték
meghatározása elsősorban diszkontált cash flow-modellek, opciós árazási
modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik. A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják
nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív. A
származtatott pénzügyi eszközök valós értékében bekövetkező változásokat a
„Pénzügyi műveletek nettó eredménye” tartalmazza. A derivatívákat kezdetben a kereskedési adatbázis
használatával jelenítik meg. 2.4.6
Hozzájárulások A tagállamok hozzájárulásai a pénzügyi helyzetre vonatkozó
kimutatásban a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától,
amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi
hozzájárulás összegét. Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi
követelményeket, tőkének minősülnek: -
a
hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a Keret
felszámolása esetén dönthetnek a Keret nettó eszközeinek felhasználásáról; -
az
eszközök az összes többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartoznak; -
az összes
többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartozó valamennyi pénzügyi
eszköz azonos jellemzőkkel bír; -
az
eszköznek nincs olyan jellemzője, amelynek következtében kötelezettségnek
minősülne; -
az eszköz
élettartama alatt az eszköznek tulajdonítható összes várható cash flow
alapvetően a Keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó
eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó
eszközeinek valós értékében az eszköz élettartama alatt bekövetkező
változásokon alapul. 2.4.7
A kölcsönökből
származó kamatjövedelem A beruházási keretből nyújtott kölcsönöket az átfogó
jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a
pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Kölcsönök és követelések) az
eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, a tényleges kamatlábat
használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket
a kölcsön várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a kölcsön nettó
könyv szerinti értékét kapjuk. Amennyiben egy kölcsön nyilvántartott értéke
értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet továbbra is az eredeti
tényleges kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv szerinti értéken. 2.4.8
Kamattámogatás és technikai
segítségnyújtás Tevékenységének részeként a beruházási keret
kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében. A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás fizetésére
elkülönített része nem tartozik a beruházási keretbe hozzájárulást fizetők
forrásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül. A
beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő
kifizetéseket, majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni
kötelezettségek összegét. Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra
fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a
Kerethez való hozzájárulások közé sorolják át. 2.4.9
Pénzeszközök és
pénzeszköz-egyenértékesek kamatbevétele A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek kamatbevételét a
beruházási keret átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az
eredményelszámolás elve alapján jelenítik meg. 2.4.10
Díjak, jutalékok és osztalékok A meghatározott időszakon keresztül nyújtott
szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában
könyvelik le jövedelemként. A kötelezettségvállalási díjakat elhatárolják, és a
ténylegeskamatláb-módszert alkalmazva a kapcsolódó kölcsön nyújtásától annak
visszafizetéséig terjedő időszakra könyvelik el jövedelemként. Az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó
osztalékokat azok beérkezésekor könyvelik le. 2.4.11
Adózás Az
Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről
szóló szerződéshez csatolt, az Európai Közösségek kiváltságairól és
mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények
eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól. 3
Kockázatkezelés Ez a megjegyzés a Keret hitel- és pénzügyi kockázatokkal
szembeni kitettségéről, azok kezeléséről és kontrolljáról ad
tájékoztatást, különös tekintettel a pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó
elsődleges kockázatokra. Ezek az alábbiak: -
hitelkockázat
– az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből eredő veszteség
kockázata a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási
kockázatot is; -
likviditási
kockázat – annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység nehézségekbe ütközik
pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadásával rendezendő pénzügyi
kötelezettségek teljesítése során; -
piaci
kockázat – megfigyelhető piaci változóknak, például kamatlábaknak,
devizaárfolyamoknak és tőkepiaci áraknak való kitettség. 3.1 Kockázatkezelési szervezet Az Európai Beruházási Bank folyamatosan a körülményekhez
igazítja kockázatkezelési politikáját. Az EBB kockázatkezelése független módon azonosítja,
értékeli, nyomon követi és jelenti a Keret által viselt hitel- és
részvényárfolyam-kockázatokat. A kockázatkezelés a feladatkörök elkülönülését
biztosító felépítés révén független a kiszolgáló egységektől. A
kockázattal kapcsolatos ügyekről a kockázatkezelési főigazgató az
Európai Beruházási Bank kijelölt alelnöke felé jelent. A kijelölt alelnök
rendszeres találkozókon vitatja meg a kockázattal kapcsolatos kérdéseket az
Ellenőrző Bizottsággal. Felelősségi körébe tartozik továbbá az
Európai Beruházási Bank Igazgatási Bizottsága és Igazgatótanácsa felé való
kockázati jelentéstétel felügyelete. 3.2 Hitelkockázat A hitelkockázat az ügyfél vagy a partner
fizetésképtelenségéből esetlegesen eredő potenciális veszteség a
hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is. 3.2.1.
Hitelkockázati politika A kölcsönügyleti partnerek
hitelképességének vizsgálatakor a bank a hitelkockázat számszerűsítésére
és árazására törekszik. A beruházási keret a társaságok vagy pénzügyi
intézmények kapcsán olyan belső minősítési módszertant dolgozott ki,
amelynek rendeltetése a fő kölcsönfelvevő/kezességvállaló
kedvezményezett partnerek belső minősítésének meghatározása. A
módszertan a főbb hitelpartnertípusok (például társaságok, bankok,
közszektorbeli intézmények stb.) egyedileg kialakított pontrendszerén alapul.
Minden olyan partnert, amely – a bevált banki gyakorlatot és a Bázeli Nemzetközi
Tőkeegyezményt (Bázel II.) egyaránt figyelembe véve – egy adott ügylet
hitelprofilja szempontjából lényegesnek minősül, a konkrét partnertípushoz
tartozó belső minősítési módszertan alkalmazásával belső
minősítési kategóriákba sorolnak. Az egyes partnerek kezdetben – kockázati
profiljuk és országkockázati működési környezetük részletes vizsgálatát
követően – olyan belső minősítést kapnak, amely hosszú távú
devizaadóssági (vagy szükség esetén helyi pénznemre vonatkozó) minősítésüket
tükrözi. A projektfinanszírozási és egyéb
strukturált, korlátozott fedezetű műveletek hitelértékeléséhez nem a
belső minősítési módszertant használják, hanem az ágazat számára
relevánsabb hitelkockázat-értékelő eszköztárat, amely főként a cash
flow valószínűségét és az adósságszolgálati képességet vizsgálja. Az
eszköztár része például a projektek szerződéses keretének vizsgálata, a
partnerek elemzése és a cash flow-szimuláció. A társaságokhoz és a pénzügyi
intézményekhez hasonlóan minden projekthez belső kockázati minősítést
és várható veszteséget rendelnek. A nem állami (vagy államilag nem
garantált/átvállalt) műveletekre egyedi ügyleti szintű és
partnerméretre vonatkozó korlátok érvényesek. Az egyes ügyletek maximális
névleges értékének korlátját az ügylet várható vesztesége szabja meg. A
partnerméretre vonatkozó korlátok az összevont kitettségekre érvényesek. Az
ilyen korlátok jellemzően a partner saját forrásainak nagyságát és hosszú
lejáratú külső finanszírozásának összességét tükrözik. A hitelkockázat mérséklése érdekében a Keret az alábbi
módokon törekszik hitelminőség-javításra: -
projekttel
összefüggő biztosítékok (például a részvények feletti zálogjog, az
eszközök feletti zálogjog, jogátadás; a számlák feletti zálogjog); és/vagy -
garanciák,
amelyeket általában a finanszírozott projekt szponzora vállal (például
teljesítési garanciák, készfizető kezességvállalások). A Keret emellett néha használ a projektkockázathoz
közvetlenül nem kapcsolódó hitelminőség-javítási eszközöket is, például
egyéb zálogokat vagy bankgaranciákat. A Keret hitelderivatívákat nem alkalmaz a hitelkockázat
mérséklésére. 3.2.2.
Maximális
hitelkockázati kitettség biztosítékok vagy egyéb hitelminőség-javítás
figyelembevétele nélkül A következő táblázat a pénzügyi helyzetre vonatkozó
kimutatás elemeinek - közöttük a derivatíváknak – a maximális hitelkockázati
kitettségét mutatja. A maximális kitettség itt bruttó érték, vagyis nem veszi
figyelembe a biztosítékok mérséklő hatását. Maximális kitettség (ezer EUR-ban) || 2012.12.31. || 2011.12.31. ESZKÖZÖK || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 466 568 || 452 279 Származtatott pénzügyi eszközök || 115 || 434 Kölcsönök és követelések || 1 146 280 || 1 033 160 Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || 87 310 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || – Egyéb eszközök || 224 || 416 Eszközök összesen || 1 799 526 || 1 573 599 || || MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK || || Függő kötelezettségek || || - Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || 20 000 Kötelezettségvállalások || || - Nem folyósított kölcsönök || 749 044 || 701 092 - Lehívott biztosítékok || 6 224 || 7 909 Mérlegen kívüli tételek összesen || 775 268 || 729 001 || || Teljes hitelkitettség || 2 574 794 || 2 302 600 3.2.3.
Kölcsönök
és követelések hitelkockázata 3.2.3.1
Kölcsönök
és követelések hitelkockázat-mérése A Keret minden egyes hitelnyújtási
ügylete kapcsán sor kerül a becsült várható veszteségek kockázatértékelésére és
számszerűsítésére, amelynek végeredménye a kölcsönbesorolás. A
kölcsönbesorolást a kölcsönfelvevő minőségén, a kölcsön lejáratán, a
garancián és adott esetben a garantőrön alapuló általánosan elfogadott
kritériumok mentén állapítják meg. A kölcsönbesorolási rendszer a
hitelnyújtási műveletek hitelkockázatának értékelését és a becsült várható
veszteségek számszerűsítését szolgáló módszertanokat, folyamatokat,
adatbázisokat és informatikai rendszereket foglalja magában. Nagy
mennyiségű információt összesít azzal a céllal, hogy felállítsa a
kölcsönök hitelkockázatának relatív rangsorát. A kölcsönbesorolás nem más, mint
a „várható veszteség” becsült szintjének jelenértéke, vagyis a fő kötelezettek
fizetésképtelenségi valószínűségének, a kockázati kitettségnek és a
fizetésképtelenségi veszteséghányadnak a szorzata. A kölcsönbesorolásokat a
következő célokból használják: -
a
hitelnyújtási kockázat precízebb és számszerűbb értékelésének
segédeszközeként; -
a felügyeleti
erőfeszítések megosztásának eszközeként; -
a kölcsön
adott időpontbeli portfólióminőségi mutatójaként; -
a várható
veszteségeken alapuló kockázatárazási döntések egyik alapinformációjaként. A kölcsönbesorolás meghatározásakor a
következő tényezőket veszik figyelembe: i)
A kölcsönfelvevő
hitelképessége: a Kockázatkezelési Igazgatóság belső módszertanok és
külső adatok alapján független módon megvizsgálja a
kölcsönfelvevőket, illetve értékeli hitelképességüket. A bank a Bázel II.
általa választott továbbfejlesztett megközelítésével összhangban belső
minősítési módszertant dolgozott ki a kölcsönfelvevők és a
garantőrök belső minősítésének meghatározására. A módszertan a
meghatározott partnertípusokra szabott pontrendszereken alapul. ii)
A csődkorreláció: ez a
mutató a kölcsönfelvevő és a garantőr egyidejű pénzügyi
nehézségeinek esélyét számszerűsíti. Minél nagyobb a korreláció a
kölcsönfelvevő és a garantőr fizetésképtelenségi valószínűsége
között, annál alacsonyabb lesz a garancia értéke, és így a kölcsönbesorolásé
is. iii)
A biztosítéki eszközök és a
fedezetek értéke: ezt a mutatót a kibocsátó hitelképességének és az
eszköztípusnak az együttes értékelésével számítják. iv)
A szerződéses keret: a
szilárd szerződéses keret növeli a kölcsön minőségét és javítja
belső besorolását. v)
A kölcsön futamideje: az
egyéb tényezők azonossága mellett a kölcsön futamidejének emelése növeli a
visszafizetési nehézségek felmerülésének a kockázatát is. A kölcsön várható veszteségét a fenti
öt elem együttes figyelembevételével számítják. A várható veszteség
szintjétől függően a kölcsönt az alábbi kölcsönbesorolási osztályok
valamelyikébe sorolják: A Első osztályú kölcsönök: e
kölcsönök további három alkategóriára oszthatók. Az A alkategóriába az
uniós államadósság kockázatai tartoznak, vagyis a tagállamoknak nyújtott vagy
általuk teljeskörűen, kifejezetten és feltétel nélkül garantált olyan
kölcsönök, amelyek esetében nem várhatóak visszafizetési nehézségek és amelyek
esetében az előre nem látható veszteségek allokált aránya 0 %. Az A+
alkategóriába az olyan, nem tagállam jogalanyoknak nyújtott (vagy általuk
garantált) kölcsönök tartoznak, amelyek esetében a futamidő alatt nem
várható a minőség romlása. Az A– alkategóriába olyan hitelnyújtási
műveletek tartoznak, amelyek jelenlegi minőségének fenntarthatóságát
(például hosszú lejáratuk miatt, vagy mert egy egyébként kitűnő
biztosíték jövőbeli árát magas volatilitás jellemzi) némi kétely övezi, de
az esetleges minőségcsökkenés mértéke igen csekélyre várható. B Magas minőségű kölcsönök:
a bank az ezen eszközosztályba tartozó kölcsönök stabilitását megnyugtatónak
érzi, noha kisebb jövőbeni minőségromlásuk nem zárható ki. Az
esetleges minőségromlás relatív valószínűségének jelzésére a B+ és a
B– alkategória szolgál. C Jó minőségű kölcsönök: ilyenek
például a stabil bankoknak és társaságoknak nyújtott fedezetlen kölcsönök
7-éves futamidővel, futamidő végi egyszeri, vagy a folyósítás után
kezdődő rendszeres törlesztéssel. D Ez a minősítési osztály
jelenti az átmenetet az „elfogadható minőségű” és a némi nehézséggel
szembesülő kölcsönök között. A kölcsönbesorolás e „vízválasztójának” még
precízebb meghatározására a D+ és a D– alkategória szolgál. A D– besorolású
kölcsönök fokozott felügyeletet igényelnek. E E kölcsönbesorolási kategóriában a
kölcsönök kockázati profilja kedvezőtlenebb az általában elfogadottnál.
Olyan kölcsönöket is magában foglal, amelyek kapcsán a futamidő alatt
komoly problémák merültek fel, és a veszteség lehetősége sem zárható ki.
Ezeket a kölcsönöket ezért szoros és magas színvonalú felügyeletnek kell
alávetni. Az E+ és az E– alkategória e különös felügyeleti folyamat
intenzitásában tér el: az E– besorolású műveleteknél nagy az
eshetősége, hogy az adósságszolgálat ütemének fenntarthatatlansága
valamilyen formájú adósságátütemezést tesz majd szükségessé és adott esetben
értékvesztési leíráshoz vezethet. F Az F (fizetésképtelen) besorolás
elfogadhatatlan kockázatú kölcsönökre utal. F– besorolást csak olyan fennálló
kölcsönök kaphatnak, amelyeknél a kölcsönszerződés aláírása után
előre nem látott, kivételes és rendkívül kedvezőtlen körülmények
merültek fel. F besorolást kap minden olyan ügylet, amely a kölcsönadott
tőke veszteségével jár; ezen ügyletekre külön rendelkezések érvényesek. A D– vagy annál rosszabb belső besorolású kölcsönök
általában felkerülnek a megfigyelt kölcsönök listájára. Amennyiben azonban a
kölcsönt eredetileg is D– vagy annál rosszabb kockázati profillal hagyták jóvá,
úgy csak akkor kerül fel a megfigyelési listára, ha egy lényeges hitelkockázati
esemény bekövetkezte miatt besorolása ennél is tovább romlik. A Keret kölcsönportfóliójának a fent ismertetett
kölcsönbesorolási kategóriákon alapuló hitelminőségi elemzése a 3.2.3.3.
szakasz táblázatában található. 3.2.3.2
A
hitelnyújtási hitelkockázati kitettség elemzése A következő táblázat az aláírt és a folyósított
kölcsönökre vonatkozó maximális hitelkockázati kitettséget mutatja
kölcsönfelvevők szerinti bontásban, a garantőrök által nyújtott
garanciákra is tekintettel: 2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || Garantált || Egyéb hitelminőség-javítás || Nem garantált || Összesen Bankok || 12 630 || 136 695 || 207 582 || 356 907 Vállalatok || 20 077 || 78 171 || 478 358 || 576 606 Közintézmények || 30 462 || – || 18 || 30 480 Államok || – || 5 819 || 176 468 || 182 287 Teljes folyósítás || 63 169 || 220 686 || 862 425 || 1 146 280 Aláírt, de nem folyósított || 14 091 || 142 963 || 591 990 || 749 044 2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || Garantált || Egyéb hitelminőség-javítás || Nem garantált || Összesen Bankok || 13 026 || 97 994 || 197 245 || 308 265 Vállalatok || 15 699 || 55 601 || 475 012 || 546 312 Közintézmények || 37 670 || – || – || 37 670 Államok || – || 6 214 || 134 699 || 140 913 Teljes folyósítás || 66 395 || 159 809 || 806 956 || 1 033 160 Aláírt, de nem folyósított || 10 434 || 173 484 || 517 174 || 701 092 A Keret kölcsöneivel kapcsolatos, kölcsönfelvevőket és
garantőröket érintő eseményeket az „Ops B”, az EBB EU-n kívüli
műveleteivel foglalkozó operatív igazgatósága folyamatosan monitorozza. Ez
különösen a szerződéses jogok eseti értékelését jelenti romló besorolás
és/vagy a szerződés nem teljesítése esetén. Szükség esetén a hitelkockázati
iránymutatásnak megfelelő kármérséklő intézkedésekre kerül sor. A
kölcsönöket fedező bankgaranciák lejárata esetén biztosítva van e
garanciák pótlása vagy más megfelelő intézkedés kellő időben
történő meghozatala. A 2008 szeptembere óta a pénzügyi piacokon lezajlott
eseményekre közvetlen válaszul megszigorították a Keret kockázatfigyelési és
-kezelési előírásait. Az Ops B e célból 2011 áprilisában önálló,
közvetlenül a főigazgatónak beszámoló monitoringosztályt hozott létre
azzal a feladattal, hogy elvégezze a kölcsönök pénzügyi és szerződéses
feltételeinek monitoringját. Célja, hogy előmozdítsa a szervezeti egységek
közötti információcserét, és javaslatot tegyen olyan beszámolási és operatív
irányítási eljárásokra, amelyeket a pénzügyi válságok felmerülésekor szükséges
gyors reagálásra lehetne alkalmazni. 3.2.3.3
Hitelminőségi
elemzés a kölcsönfelvevők típusa szerint Az alábbi táblázatok a Keret 2012. december 31-i, illetve
2011. december 31-i kölcsönportfóliójának kölcsönbesoroláson alapuló
hitelminőségi elemzését ismertetik; az elemzés az aláírt (folyósított és
folyósítatlan) kitettségeket vizsgálta. 2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || || Magas besorolású || Átlagos besorolású || Minimálisan elfogadott kockázatú Kockázatos || Nagy kockázatú || Besorolás nélküli || Összesen || || A – B– || C || D+ || D– vagy rosszabb || || Kölcsönfelvevő || Bankok || 50 000 || 24 342 || 21 864 || 529 325 || 337 014 || 962 545 Vállalatok || 7 466 || 8 006 || – || 605 672 || – || 621 144 Közintézmények || – || – || – || 70 480 || – || 70 480 Államok || – || – || – || 241 155 || – || 241 155 Összesen || || 57 466 || 32 348 || 21 864 || 1 446 632 || 337 014 || 1 895 324 2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || || Magas besorolású || Átlagos besorolású || Minimálisan elfogadott kockázatú Kockázatos || Nagy kockázatú || Besorolás nélküli || Összesen || || A – B– || C || D+ || D– vagy rosszabb || || Kölcsönfelvevők || Bankok || 50 002 || 9 674 || 39 966 || 356 629 || 351 476 || 807 747 Vállalatok || 3 917 || 5 279 || – || 635 825 || – || 645 021 Közintézmények || – || – || – || 38 761 || – || 38 761 Államok || – || – || – || 242 723 || – || 242 723 Összesen || || 53 919 || 14 953 || 39 966 || 1 273 938 || 351 476 || 1 734 252 3.2.3.4
Kölcsönök
és követelések kockázati koncentrációja 3.2.3.4.1
Földrajzi
elemzés A kölcsönfelvevő országa alapján vizsgálva a Keret
kölcsönportfóliójának földrajzi régiók szerinti bontása az alábbiakban látható
(ezer EUR-ban): A kölcsönfelvevő országa || 2012.12.31. || 2011.12.31. Regionális – AKCS || 84 051 || 99 543 Uganda || 140 833 || 117 035 Regionális – Nyugat-Afrika || 33 856 || 14 161 Mozambik || 137 745 || 126 666 Mauritánia || 65 670 || 43 427 Etiópia || 81 666 || 84 266 Dominikai Köztársaság || 67 991 || 66 118 Kenya || 131 566 || 65 611 Kamerun || 72 525 || 60 706 Zambia || 18 772 || 43 294 Kongói Demokratikus Köztársaság || 28 415 || 8 980 Nigéria || 14 383 || 28 691 Regionális – Csendes-óceán || 17 767 || 20 603 Regionális – Közép-Afrika || 10 431 || 12 109 Jamaica || 71 027 || 59 317 Madagaszkár || – || 1 253 Mauritius || 11 302 || 12 732 Ghána || 5 642 || 7 812 Angola || 10 009 || 13 598 Trinidad és Tobago || 1 483 || 1 002 Burkina Faso || 10 727 || 12 588 Malawi || 4 950 || 5 833 Új-Kaledónia || 4 198 || 4 673 Ruanda || 9 641 || 11 197 Niger || 4 146 || 3 950 Francia Polinézia || 2 631 || 3 131 Botswana || – || – Szenegál || 5 837 || 10 329 Lesotho || 3 827 || 3 902 Vanuatu || 3 639 || 3 917 Belize || 13 || 103 Grenada || 2 477 || 2 698 Gabon || 1 011 || 1 509 Togo || 52 644 || 53 224 Zöld-foki-szigetek || 27 073 || 28 405 Dzsibuti || 762 || 777 Haiti || 4 654 || – Saint Lucia || 2 916 || – Összesen || 1 146 280 || 1 033 160 3.2.3.4.2
Ágazati
elemzés Az alábbi táblázat a beruházási keret kölcsönportfóliójának
a kölcsönfelvevők ágazata szerinti megoszlását mutatja be. A végső
kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegek az
átfogó kölcsönök között szerepelnek (ezer EUR-ban): A kölcsönfelvevő gazdasági ágazata || 2012.12.31. || 2011.12.31. Átfogó kölcsönök és ügynökségi megállapodások || 252 662 || 218 912 Légitársaságok és repülőgépgyártás || 13 || 103 Repülőterek és légiforgalmi szolgáltatási rendszerek || 30 480 || 31 052 Alapanyagok és bányászat || 168 911 || 135 573 Vegyi anyagok, műanyagok és gyógyszerek || – || 20 400 Ivóvíz, szennyvíztisztítás || 38 697 || 33 247 Villamos energia, szénipar, egyéb || 409 090 || 358 745 Élelmiszerlánc || – || 1 224 Tárgyi eszközök/tartós fogyasztási cikkek || 3 827 || 3 902 Tengeri szállítás, egyéb || 5 819 || 6 214 Nyersanyag-feldolgozás, építőipar || 24 154 || 29 025 Papírlánc || 4 747 || 4 840 Út- és autópálya-építés || 73 921 || 62 856 Távközlés || 18 427 || 24 963 Szolgáltatás és egyéb || 115 532 || 102 084 Összesen || 1 146 280 || 1 033 160 3.2.3.5
Kölcsönhátralékok A késedelmes összegeket a „Késedelmes fizetések nyomon
követési útmutatója” elnevezésű eljáráscsomagnak megfelelően
azonosítják, nyomon követik és jelentik. A késedelmes összegek nyomon követése és jelentése általában
az EBB Ügyletmonitoring és Adósságkezelési Igazgatóságához tartozó, késedelmes
fizetésekkel foglalkozó csoport feladata. A csoport havonta jelentést készít a
Keret kölcsöneinek esedékes, de be nem fizetett
törlesztőrészleteiről, havi bontású táblázatba foglalva a nyolc napot
meghaladó késéseket. A havi jelentés ország, kölcsön és törlesztőrészlet
szerinti bontásban részletesen bemutatja a már meghozott vagy meghozandó
intézkedéseket. Emellett a több mint 90 napja esedékes kölcsönökről
külön jelentést készítenek és küldenek el az Európai Bizottságnak. Az EBB
Igazgatási Bizottsága évente kétszer összefoglaló táblázatot kap a több mint
30, illetve 90 napja esedékes kölcsönhátralékokról, amelyhez csatolva egy
jelentés összehasonlító információkat szolgáltat a hátralékok éves és féléves
alakulásáról. Az érintett kölcsönök hátralékai az alábbiakban láthatók
(ezer EUR-ban): || Megjegyzések || Kölcsönök és követelések 2012.12.31. || Kölcsönök és követelések 2011.12.31. Könyv szerinti érték || || 1 146 280 || 1 033 160 || || || Egyedi értékvesztésű tételek || || || Bruttó összeg || || 110 767 || 112 662 Értékvesztés || 7 || –45 144 || –48 816 Egyedi értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke || || 65 623 || 63 846 || || || Kollektív értékvesztésű tételek || || || Bruttó összeg || || – || – Értékvesztés || || – || – Kollektív értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke || || – || – || || || Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek || || || || || || A lejárt esedékesség bontása || || || 30–60 nap || || 12 || 8 60–90 nap || || – || 472 90–180 nap || || – || 13 több mint 180 nap || || – || 33 Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke || || 12 || 526 || || || Esedékességen belüli, nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke || || 1 080 645 || 968 788 || || || Kölcsönök és követelések könyv szerinti értéke összesen || || 1 146 280 || 1 033 160 || || || || 3.2.4.
Pénzeszközök
és pénzeszköz-egyenértékesek hitelkockázata A rendelkezésre álló pénzeszközöket a Keret
szerződéses folyósítási kötelmeinek ütemezésével összhangban fektetik be.
2012. december 31-én a befektetések csak bankbetét és más rövid távú pénzügyi
eszköz formáját öltötték. A befektetési iránymutatással összhangban és a likviditási
követelmények függvényében közép- és hosszú távú kötvények is
megengedhetők lennének. Az engedélyezett bankoknak vagy kibocsátóknak a rövid táv
tekintetében legalább P-1/A-1/F1 (Moody’s, S&P, Fitch) minősítéssel
kell rendelkezniük. Ha a hitelminősítők eltérő
minősítéseket adnak, akkor a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Az
egyes engedélyezett bankok vagy kibocsátók engedélyezett korlátjának felső
határa jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró). Az engedélyezett jogalanyoknál elhelyezett betétek lekötési
ideje nem haladhatja meg a három hónapot, mértéke legfeljebb a hitelkitettségi
korlátig terjedhet. 2012. december 31-én, illetve 2011. december 31-én a Keret
által birtokolt bankbetétek és rövid távú kereskedelmi papírok legalább P-1
minősítést értek el a Moody’s-nál. A 2011. december 31-i P-2-es
minősítés az egyik fél 2011. december 21-i leminősítésének
köszönhető. Az alábbi táblázat a bankbetétek és az elhatárolt kamatok
állományát mutatja (ezer EUR-ban): A rövid távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) || A hosszú távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) || 2012.12.31. || 2011.12.31. P-1 || Aa1 || 43 400 || 10% || – || – P-1 || Aa2 || – || – || 28 622 || 6% P-1 || Aa3 || 130 901 || 29% || 105 547 || 24% P-1 || A1 || 83 500 || 18% || 117 603 || 26% P-1 || A2 || 198 179 || 43% || 179 938 || 40% P-2 || A3 || – || – || 17 441 || 4% Összesen || || 455 980 || 100% || 449 151 || 100% 3.2.5.
Derivatívák
hitelkockázata 3.2.5.1
Derivatívákra
vonatkozó hitelkockázati politika A derivatívák hitelkockázata annak a veszteségnek a
kockázata, amely akkor merülne fel egy adott félnél, ha az ügylet másik fele
nem lenne képes szerződéses kötelmeinek teljesítésére. A derivatívákkal
kapcsolatos hitelkockázat több tényezőtől függ (például a
kamatlábaktól és az árfolyamoktól), és rendszerint névértéküknek csak kis
részét érinti. Szokásos működése során a beruházási keret a
specifikus kölcsönműveletek fedezésére swap-ügyleteket, a devizapozíciók
fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet az eurótól eltérő, aktív
piacú devizákban. Az Európai Beruházási Bank minden swap-ügyletet külső partnerrel
hajt végre. A swap-ügyletek feltételeit minden esetben az Európai Beruházási
Bank és külső partnere által aláírt swap-keretmegállapodás (Master Swap
Agreement) és hitelfedezeti megállapodás (Credit Support Annex) rögzíti. 3.2.5.2
A
derivatívák hitelkockázatának értékelése Az Európai Beruházási Bank által a Keret megbízásából
végrehajtott swap-ügyletekre ugyanazon szerződéses keretek és módszertanok
érvényesek, mint amelyeket az EBB saját derivatívaügyletei kapcsán alkalmaz. A
swap-partnerek kiválasztásakor az Európai Beruházási Bank ugyanolyan
kritériumok alapján dönt, mint saját swap-ügyletei kapcsán. Az Európai Beruházási Bank a swap-ügyletekkel és
derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázati kitettséget a jelentéstétel és a
korlátok megfigyelése kapcsán használt nettó piaci kitettség (NME) és
potenciális jövőbeni kitettség (PFE) megközelítése alapján méri. E két
megközelítéssel a beruházási keret minden derivatívája értékelhető. Az alábbi táblázat a
swap-szerződések (keresztdevizás swap-ügyleteket és keresztdevizás
kamatswap-ügyleteket tartalmazó, de rövid távú kamatswapok nélkül értelmezett)
állományának lejárati szerkezetét mutatja, névérték és valós érték szerinti
bontásban: Swap-szerződések 2012. december 31-én || kevesebb mint || 1 év || 5 év || több mint || 2012 összesen (ezer EUR-ban) || 1 év || –5 év || –10 év || –10 év || Névérték || 1 480 || 9 833 || 15 253 || – || 26 566 Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) || 71 || –528 || –3 529 || – || –3 986 Swap-szerződések 2011. december 31-én || kevesebb mint || 1 év || 5 év || több mint || 2011 összesen (ezer EUR-ban) || 1 év || –5 év || –10 év || –10 év || Névérték || 7 042 || 43 593 || 16 899 || – || 67 534 Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) || –674 || –1 331 || –3 869 || – || –5 874 A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított
kölcsöneivel kapcsolatos árfolyamkockázat fedezése érdekében rövid távú
swap-szerződéseket köt. Ezek lejárata legfeljebb három hónapos lehet, de
rendszeresen megújítják őket. A rövid távú devizaswap-ügyletek névértéke a
2011. december 31-i 585 millió EUR-val szemben 2012. december 31-én 652 millió
EUR-t tett ki. A rövid távú devizaswap-ügyletek valós értéke a 2011. december
31-i –6,4 millió EUR értékkel szemben 2012. december 31-én –2,9 millió
EUR-t tett ki. A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított
kölcsöneivel kapcsolatos kamatlábkockázat fedezése érdekében
kamatlábswap-szerződéseket köt. A 2012. december 31-én fennálló egyetlen
kamatlábswap névleges értéke 19,6 millió EUR (2011: zéró), valós
értéke pedig 0,03 millió EUR volt (2011: zéró). 3.2.6.
Lejáratig
tartott pénzügyi eszközök hitelkockázata Az alábbi táblázat a lejáratig
tartott portfólió helyzetét mutatja be; e portfólió kizárólag három hónapon
belüli lejáratú kötvénypozíciókat tartalmaz. A rövid távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) || A hosszú távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) || 2012.12.31. || 2011.12.31. P-2 || Baa2 || 50 143 || 51% || – || – P-3 || Baa3 || 48 886 || 49% || – || – Összesen || || 99 029 || 100% || – || – 3.3 Likviditási kockázat 3.3.1
A likviditási kockázat
kezelése A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a gazdálkodó
egység nehézségekbe ütközik pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadásával
rendezendő pénzügyi kötelezettségek teljesítése során. A beruházási keret forrásai elsősorban a tagállamok
éves hozzájárulásaiból származnak (9. és 10. EFA forrásai), másodsorban a
korábbi műveletekből származó visszafizetésekből. Figyelembe
véve az EBB-nek a beruházási hitelkeret irányításával és működésével
kapcsolatos előrejelzéseit, a Bizottság minden évben összeállítja és
október 15-éig a Tanácsnak átadja a kötelezettségvállalásokról, a kifizetésekről,
valamint a jelenlegi és a következő költségvetési évben esedékes
hozzájárulási felhívások (kamattámogatásokat is tartalmazó) éves
összegéről szóló nyilatkozatot. A tagállamok éves hozzájárulásának kiszámítása érdekében az
év során folyamatosan elemzik és nyomon követik a fennálló és a tervezett
portfólió folyósításainak ütemezését. Az éves likviditási igény pontos
meghatározásához a különleges eseményeket, például az elő- és
végtörlesztéseket, a részvényeladásokat vagy a csődhelyzeteket is
figyelembe veszik. A likviditási kockázat további csökkentése céljából a Keret
olyan méretű likviditási tartalékot tart fenn, amely bármely
időpontban elégséges az Ops B által rendszeresen közzétett folyósítási
előrejelzés fedezetére. A Keret nevében nyitott számlák eszközeit az EBB Treasury
osztálya kezeli, a kiszolgáló egységek és a háttériroda feladatainak
elkülönítésére vonatkozó elvvel összhangban. Az ezen eszközök befektetésével
kapcsolatos elszámolási műveletek a Pénzügyi Tervezés és Bonyolítás osztály
felelősségébe tartoznak. A feladatok elkülönítésének elvével összhangban a
treasury-befektetések partnereinek és korlátainak engedélyezése, illetve a
korlátok betartásának ellenőrzése a bank Kockázatkezelési igazgatóságának
feladatkörébe tartozik. 3.3.2
A likviditási kockázat
értékelése E szakasz táblázatai a mérlegfordulónap és a
szerződéses lejárati nap közötti időszak alapján lejárat szerint
mutatják be a Keret pénzügyi kötelezettségeit (diszkontálatlan cash flow-kat
alapul véve). A Keret kötelezettségvállalásai az aláírt
kölcsönmegállapodások jóváírásainak folyósítatlan részeit, az aláírt
tőkejegyzési/befektetési megállapodások folyósítatlan részeit, az adott
kölcsöngaranciákat vagy a vállalt kamatláb-támogatásokat és technikai
segítségnyújtást jelentik. A folyósítások ütemezése jelentős mértékben
bizonytalan. A beruházási keret kölcsönei folyósítási határidővel
rendelkeznek. Mindazonáltal a folyósításokra a mögöttes beruházási projekt
előrehaladásának megfelelő ütemben és összegben kerül sor,
figyelemmel arra is, hogy a finanszírozási műveleteket meglehetősen
változékony működési környezetben kell végrehajtani. A
tőkebefektetések akkor válnak esedékessé, amikor a tőkebefektetési
alap kezelői a befektetési tevékenységük előrehaladásának
megfelelően érvényes lehívási kérelmet bocsátanak ki. A lehívási
időszak jellemzően 3 év, amelyet sokszor egy-két évvel
meghosszabbítanak. Egyes folyósítási kötelezettségvállalások az alap mögöttes
befektetésének kiteljesedéséig rendszerint megérik a lehívási időszak
végét, mivel előfordulhat, hogy az alap likviditása időnként nem
elégséges a díjakkal vagy más kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelmek
teljesítésére. A kölcsöngaranciák nem tartoznak a konkrét folyósítási
kötelezettségek közé, kivéve ha a kedvezményezett lehívja a garanciát. A
fennálló garancia összege a garantált kölcsön visszafizetési ütemének
megfelelően csökken. Ezt figyelembe véve az alább bemutatott lejárati bontást a
Keret likviditási tervéhez használt standard módszerekkel számított
előrejelzések felhasználásával becsültük meg, minden egyes alkalommal
tekintettel a szerződéses folyósítási időszakra is. Ami a technikai
segítségnyújtási szerződésekhez kapcsolódó folyósítási
kötelezettségvállalásokat illeti, ezek rendszerint rövid távúak (egy éven
belüliek). A „határozatlan lejárat” a következő eseteket fedi le: lehívott
és le nem hívott garanciákból származó kötelezettségvállalások; vállalt, de nem
folyósított kölcsönök, amelyek szerződéses folyósítási időszaka
lejárt; kamatláb-támogatások, amelyek forrásait átalányalapon hívták le
jövőbeni kötelezettségek fedezésére. A származtatott pénzügyi kötelezettségek likviditási
profilja a swapügyletek – köztük keresztdevizás swapok (CCS), keresztdevizás
kamatlábswapok (CCIRS), rövid lejáratú devizaswapok, és kamatlábswapok –
szerződéses diszkontálatlan cash flow-it tartalmazza. A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja || Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Határozatlan lejárat || Bruttó nominális kiáramlás ezer EUR-ban 2012.12.31-én Egyéb (kibocsátott garanciák, lehívott garanciák) || – || – || – || – || 26 224 || 26 224 Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai || 16 500 || 287 657 || 243 020 || – || 201 867 || 749 044 Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai || – || 26 806 || 54 958 || 7 319 || 127 987 || 217 070 Lekötött kamattámogatások kiáramlásai || 255 || 101 495 || 79 206 || – || 23 599 || 204 555 Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai || 2 000 || 8 511 || 13 109 || – || – || 23 620 Összesen || 18 755 || 424 469 || 390 293 || 7 319 || 379 677 || 1 220 513 A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja || Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Határozatlan lejárat || Bruttó nominális kiáramlás ezer EUR-ban 2011.12.31-én Egyéb (kibocsátott garanciák, lehívott garanciák) || – || – || – || – || 27 909 || 27 909 Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai || 2 295 || 257 127 || 274 573 || 54 000 || 113 097 || 701 092 Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai || 2 035 || 38 424 || 38 010 || 7 666 || 178 432 || 264 567 Lekötött kamattámogatások kiáramlásai || 1 445 || 31 100 || 139 211 || – || 16 211 || 187 967 Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai || 4 564 || 16 693 || – || – || – || 21 257 Összesen || 10 339 || 343 344 || 451 794 || 61 666 || 335 649 || 1 202 792 Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR-ban 2012.12.31-én || legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás CCS és CCIRS – beáramlás || 1 238 || 7 364 || 14 498 || 5 350 || 28 450 CCS és CCIRS – kiáramlás || –1 286 || –8 428 || –17 218 || –5 894 || –32 826 Rövid távú devizaswap – beáramlás || 649 000 || – || – || – || 649 000 Rövid távú devizaswap – kiáramlás || –652 451 || – || – || – || –652 451 Kamatlábswap – beáramlás || 65 || 511 || 3 274 || 2 117 || 5 967 Kamatlábswap – kiáramlás || – || –753 || –3 537 || –1 577 || –5 867 Összesen || –3 434 || –1 306 || –2 983 || –4 || –7 727 || || || || || Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR-ban 2011.12.31-én || Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás CCS és CCIRS – beáramlás || 9 873 || 14 365 || 19 533 || 7 430 || 51 201 CCS és CCIRS – kiáramlás || –10 091 || –17 527 || –24 420 || –9 015 || –61 053 Rövid távú devizaswap – beáramlás || 585 000 || – || – || – || 585 000 Rövid távú devizaswap – kiáramlás || –591 909 || – || – || – || –591 909 Összesen || –7 127 || –3 162 || –4 887 || –1 585 || –16 761 3.4 Piaci kockázat A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak,
például a kamatlábak, részvényárfolyamok, devizaárfolyamok és (a kibocsátó
hitelképességének változásától független) hitelkockázati felárak változása
befolyásolja a gazdálkodó egység bevételeit vagy pénzügyi eszközeinek értékét. 3.4.1.
Kamatlábkockázat A kamatlábkockázat a Keret által fenntartott pozícióik
gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon
volatilitása, amely a piaci hozamok kedvezőtlen alakulásával vagy a kamatlábak
szerkezetével függ össze. Kamatlábkockázatnak való kitettségről akkor
beszélünk, ha a különböző eszközök és kötelezettségek eltérő kamat-
és lejárati jellemzőkkel rendelkeznek. A Keret a kölcsönportfóliója és a kapcsolódó mikrofedezeti
swapok kamatlábkockázattal szembeni érzékenységét bázispontérték-számítással
méri. A bázispontérték az adott portfólió nettó jelenértékében
bekövetkező emelkedést vagy csökkenést méri a kamatlábak egy meghatározott
időkereten („pénzpiac – legfeljebb egy év”, „igen rövid – 2-3 év”, „rövid
– 4–6 év”, „hosszú – 12–20 év” vagy „különösen hosszú – 21 éven túli”) belüli 1
bázispontos (0,01 százalékpontos) emelkedése esetén. A kölcsönök nettó jelenértékének kiszámításához a Keret az
euróban és az USD-n kívüli devizákban denominált cash flow-kra az EUR
finanszírozási görbét használja (EUR swapgörbe + EBB finanszírozási
kamatkülönbözet), az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD
finanszírozási görbét. A mikrofedezeti swapok nettó jelenértékének
kiszámításához a Keret az euróban denominált cash flow-kra az EUR swapgörbét
használja, az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD finanszírozási
görbét. Amint az alábbi táblázatban is látható, a mikrofedezeti
swapokat is tartalmazó kölcsönportfólió nettó jelenértéke a kamatlábak
1 bázispontos párhuzamos emelkedése esetén 2012. december 31-én 341 ezer
EUR-ral csökkenne (2011. december 31-én: 239 ezer EUR-ral). Bázispontérték (ezer EUR-ban) || Pénz piac || Igen rövid || Rövid || Középtávú || Hosszú || Különösen hosszú || Összesen 2012. december 31-én || 1 év || 2–3 év || 4–6 év || 7–11 év || 12–20 év || 21 év || A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen || –25 || -47 || -90 || -117 || -62 || – || -341 Bázispontérték (ezer EUR-ban) || Pénz piac || Igen rövid || Rövid || Középtávú || Hosszú || Különösen hosszú || Összesen 2011. december 31-én || 1 év || 2–3 év || 4–6 év || 7–11 év || 12–20 év || 21 év || A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen || –20 || –28 || –60 || –78 || -53 || – || –239 3.4.2.
Árfolyamkockázat Az árfolyamkockázat a Keret által fenntartott pozícióik
gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon
volatilitása, amely a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásával függ
össze. A Keret minden olyan esetben árfolyamkockázatnak van
kitéve, amikor eszközei és kötelezettségei eltérő pénznemben vannak
meghatározva. Az árfolyamkockázat a jövőbeni cash flow értékének
árfolyammozgások miatti váratlan és kedvezőtlen változásait is magába
foglalja. 3.4.2.1
Árfolyamkockázat
a treasury-eszközök esetében A Keret treasury-eszközei EUR-ban vagy USD-ban vannak
denominálva. Az árfolyamkockázatot azonnali vagy határidős
devizaügyletekkel, devizaswapokkal vagy keresztdeviza-swapokkal fedezik. Az EBB
Treasury osztálya szükségesnek és célszerűnek ítélt esetekben a bank
politikájával összhangban bármely olyan eszközt igénybe vehet, amely védelmet nyújt
a Keret pénzügyi tevékenységei kapcsán felmerült piaci kockázatokkal szemben. 3.4.2.2
Árfolyamkockázat
a Keret által finanszírozott vagy garantált műveletek esetében A Keret a tagállamok hozzájárulásait EUR-ban kapja. Az
általa finanszírozott vagy garantált műveleteket, valamint a
kamattámogatásokat EUR-ban, USD-ban vagy bármely más engedélyezett pénznemben
meg lehet határozni. Az (EUR-ral mint referencia-pénznemmel szembeni)
árfolyamkockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha az eurótól
eltérő pénznemben denominált ügyleteket fedezetlenül hagyják. A Keret
árfolyam-fedezeti iránymutatása az alábbiakban olvasható. 3.4.2.2.1.
Az
EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveletek fedezése -
A Keret
EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált kölcsöneit a mögöttes
kölcsön pénzügyi profiljának megfelelő keresztdeviza-swapokkal kell
fedezni, feltéve hogy a swapok piaca megfelelően működik. -
A Keret
műveleteinek EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált azon
folyósításai esetében, amelyekhez nem kapcsolódik hosszú távú fedezeti
művelet, a Treasury osztály a folyósítás előtt két nappal
devizaügyletet kezdeményez. A Keret műveleteihez alkalmazott átváltási
árfolyamnak és a Treasury osztály által kapott piaci árfolyamnak meg kell egyeznie.
Ehhez hasonlóan a Treasury osztály az EUR-tól vagy USD-tól eltérő
pénznemben kapott visszafizetések esetében is devizaműveletet végez,
amennyiben a kapott összegek átváltása szükséges. -
A le nem
hívott biztosítékok kapcsán nem kell devizafedezeti műveleteket végezni.
Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben lehívott biztosítékokat
ugyanakkor fedezik. -
Az
EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált azon műveletek,
amelyek kapcsán a Treasury osztály nem tud elvégezni devizafedezeti
műveletet, fedezetlenül maradnak. Ide tartoznak a helyi pénznemben
denominált, de EUR-ban vagy USD-ban rendezett (szintetikus) műveletek is.
A Keret kitettsége az így keletkezett árfolyamkockázat kapcsán fennmarad. 3.4.2.2.2.
Az
USD-ban denominált műveletek fedezése -
A Keret
műveleteinek USD-ban denominált teljes kintlévőségét (a le nem hívott
biztosítékok kivételével) fedezni kell USD/EUR swap-ügyletekkel, amelyeket
rendszeres időszakonként megújítanak. A tervezett vagy várt
visszafizetések/folyósítások alapján minden egyes időszak kezdetén meg
kell becsülni a következő időszak során USD-ban kapott vagy fizetett
cash flow-k összegét. Ezt követően a lejáró devizaswapokat meg kell
újítani, összegüket pedig hozzá kell igazítani a következő időszakra
előre jelzett USD-likviditási igényhez. -
Rendszeres
időszakonként ki kell számítani a teljes USD-kitettség számviteli
nyilvántartásoknak megfelelő összegét is, hogy szükség esetén a
következő devizaswap-megújításkor ki lehessen igazítani a fedezet
mértékét. -
Amennyiben
a Treasury osztály a működés szempontjából kényelmesebbnek tartja, úgy
egyes USD-kölcsönöket keresztdeviza-swapokkal is fedezhet. -
A
megújítások közötti időszakban kialakuló váratlan USD-likviditáshiányt
eseti devizaswap-műveletekkel kell fedezni, az esetleges likviditási
többleteket pedig treasury-eszközökbe kell fektetni, vagy EUR-ra kell váltani. -
Az
USD-ügyletekből származó fedezetlen kintlévőségek (névértéken)
semmikor sem haladhatják meg az 5 000 000 USD-t (öt millió
USA-dollárt). E korlátot évente kiigazítják. A korlát átlépése esetén a
Treasury osztály devizaművelettel a korlát alá szorítja a kitettség
értékét. 3.4.2.3
Devizapozíciók Az alábbi táblázatok a Keret devizapozícióit mutatják (ezer
EUR-ban): 2012. december 31-én || EUR || USD || KES || AKCS/TOT deviza || Összesen || || || || || ESZKÖZÖK || || || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 424 647 || 41 921 || – || – || 466 568 Származtatott pénzügyi eszközök || 1 064 || –949 || – || – || 115 Kölcsönök és követelések || 513 231 || 508 412 || 60 348 || 64 289 || 1 146 280 Értékesíthető pénzügyi eszközök || 66 509 || 259 694 || – || 6 798 || 333 001 Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || – || – || – || 87 310 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || – || – || – || 99 029 Egyéb eszközök || – || – || – || 224 || 224 Eszközök összesen || 1 191 790 || 809 078 || 60 348 || 71 311 || 2 132 527 || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || || Kötelezettségek || || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || –675 814 || 682 849 || – || – || 7 035 Halasztott bevételek || 37 560 || 248 || – || – || 37 808 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 312 040 || 46 || – || – || 312 086 Egyéb kötelezettségek || 905 || 19 || 14 || 215 || 1 153 Összes kötelezettség || –325 309 || 683 162 || 14 || 215 || 358 082 A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || || Lehívott tagállami hozzájárulások || 1 561 309 || – || – || – || 1 561 309 Valós érték tartalék || 5 366 || 59 144 || – || 3 924 || 68 434 Visszatartott nyereség || 144 702 || – || – || – || 144 702 A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 711 377 || 59 144 || – || 3 924 || 1 774 445 Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 386 068 || 742 306 || 14 || 4 139 || 2 132 527 Devizapozíció 2012. december 31-én || –194 278 || 66 772 || 60 334 || 67 172 || – || || || || || 2012. december 31-én: || || || || || KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK || || || || || Folyósítatlan kölcsönök és értékesíthető pénzügyi eszközök || 794 475 || 171 639 || – || – || 966 114 Lehívott biztosítékok || – || – || – || 6 224 || 6 224 Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás || 204 555 || – || – || – || 204 555 || || || || || FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || || Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || – || – || – || 20 000 2011. december 31-én || EUR || USD || CAD || AKCS/TOT deviza || Összesen || || || || || ESZKÖZÖK || || || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 416 384 || 35 895 || – || – || 452 279 Származtatott pénzügyi eszközök || 13 419 || –12 985 || – || – || 434 Kölcsönök és követelések || 477 340 || 501 923 || – || 53 897 || 1 033 160 Értékesíthető pénzügyi eszközök || 54 287 || 186 525 || 4 303 || 6 545 || 251 660 Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || – || – || – || 87 310 Egyéb eszközök || 50 || – || – || 366 || 416 Eszközök összesen || 1 048 790 || 711 358 || 4 303 || 60 808 || 1 825 259 || || || || || KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || || Kötelezettségek || || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || –641 758 || 654 460 || – || – || 12 702 Halasztott bevételek || 32 689 || 314 || – || – || 33 003 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 329 598 || 62 || – || – || 329 660 Egyéb kötelezettségek || 691 || 19 || – || 403 || 1 113 Összes kötelezettség || –278 780 || 654 855 || – || 403 || 376 478 A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || || Lehívott tagállami hozzájárulások || 1 281 309 || – || – || – || 1 281 309 Valós érték tartalék || 41 750 || – || – || – || 41 750 Visszatartott nyereség || 125 722 || – || – || – || 125 722 A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 448 781 || – || – || – || 1 448 781 Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 170 001 || 654 855 || – || 403 || 1 825 259 Devizapozíció 2011. december 31-én || –121 211 || 56 503 || 4 303 || 60 405 || – || || || || || 2011. december 31-én: || || || || || KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK || || || || || Folyósítatlan kölcsönök és értékesíthető pénzügyi eszközök || 761 319 || 204 340 || – || – || 965 659 Lehívott biztosítékok || – || – || – || 7 909 || 7 909 Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás || 209 223 || || – || – || 209 223 FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || || Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || – || – || – || 20 000 3.4.2.4
Devizaérzékenység-vizsgálat
(ezer EUR-ban) A beszámoló fordulónapjakor a legjelentősebb
nettó devizakitettség az USD-val szembeni nettó kitettség volt. 2012. december
31-én az USD-árfolyam +/– 10 %-os változása a hozzájárulást fizetők
forrásainak összesen +/– 6 682 EUR-s változását okozta volna (2011.
december 31-én +/– 5 650 EUR-s változását). 3.4.2.5
Átváltási
árfolyam 2012. december 31-én és 2012. december 31-én a
következő átváltási árfolyamokat használták a mérleg összeállításához: || 2012. december 31. || 2011. december 31. EU-n kívüli deviza || || Dominikai peso (DOP) || 53,1220 || 49,8498 Fidzsi dollár (FJD) || 2,3417 || 2,3630 Gourde (HTG) || 55,7265 || 52,1645 Kenyai shilling (KES) || 113,68 || 109,53 Ugija (MRO) || 393,99 || 372,52 Mauritiusi rúpia (MUR) || 40,19 || 37,43 Ruandai frank (RWF) || 811,83 || 771,76 Ugandai shilling (UGX) || 3 549 || 3 205 USA-dollár (USD) || 1,3194 || 1,2939 CFA-frank (XAF/XOF) || 655,957 || 655,957 Rand (ZAR) || 11,1727 || 10,4830 3.4.3.
Részvényárfolyam-kockázat
(ezer EUR-ban) A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a
részvényindexek szintjében vagy az egyedi tőkebefektetések értékében
bekövetkezett változások hatására csökken a tőkebefektetések valós értéke. A beruházási keret a részvényárfolyam-kockázatnak a
kockázati tőkebefektetései, vagyis közvetlen tőkebefektetései és
kockázatitőke-alapokba való befektetései révén van kitéve. A tőkebefektetéseket pontrendszerben értékelik. Minden
egyes befektetést több, három fő kategóriába sorolható kritérium alapján
vizsgálnak: gazdálkodás, üzleti terv és szerkezet. Az egyedi pontszámokat
összevonva egyetlen összpontszámmal jellemzik a befektetés szilárdságát. A részvényárfolyam-kockázati kitettségeket mind egyedi, mind
halmozott szinten korlátozzák. A korlátok nagysága a tőkebefektetés
minőségétől függ. A magánkézben lévő részvénypozíciók értéke a folyamatos
monitoring és kontroll céljára nehezen elérhető. Az ilyen pozíciók esetében
a valamilyen értékelési technikával készült számok tekinthetők a
legjobbnak. A részvényindexek és az egyedi részvénybefektetés-értékek
10 %-os csökkenésének a Keret hozzájárulásait fizetők forrásaira (az
értékesíthető részvényportfólió valós értékének változásából eredő)
hatása, az összes egyéb változó konstans értéke mellett –33 300 EUR
volt 2012. december 31-én és –25 166 EUR 2011. december 31-én. 4
Eszközök és kötelezettségek valós értéke Az alábbi táblázat kategóriák szerinti bontásban
összehasonlítja a Keret eszközeinek és kötelezettségeinek könyv szerinti
értékét és valós értékét, amelyeket a pénzügyi kimutatások tartalmaznak (ezer
EUR-ban): || Könyv szerinti érték 2012.12.31. || Valós érték 2012.12.31. || Könyv szerinti érték 2011.12.31. || Valós érték 2011.12.31. Valós értéken nyilvántartott eszközök || || || || Értékesíthető pénzügyi eszközök || 333 001 || 333 001 || 251 660 || 251 660 Származtatott pénzügyi eszközök || 115 || 115 || 434 || 434 Összesen || 333 116 || 333 116 || 252 094 || 252 094 || || || || Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök || || || || Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 466 568 || 466 568 || 452 279 || 452 279 Kölcsönök és követelések || 1 146 280 || 1 226 409 || 1 033 160 || 1 022 679 Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || 87 310 || 87 310 || 87 310 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || 98 805 || – || – Egyéb eszközök || 224 || 224 || 416 || 416 Összesen || 1 799 411 || 1 879 316 || 1 573 165 || 1 562 684 Eszközök összesen || 2 132 527 || 2 212 432 || 1 825 259 || 1 814 778 || || || || Valós értéken nyilvántartott kötelezettségek || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || 7 035 || 7 035 || 12 702 || 12 702 Összesen || 7 053 || 7 053 || 12 702 || 12 702 || || || || Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kötelezettségek || || || || Halasztott bevételek || 37 808 || 37 808 || 33 003 || 33 003 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 312 086 || 312 086 || 329 660 || 329 660 Egyéb kötelezettségek || 1 153 || 1 153 || 1 113 || 1 113 Összesen || 351 047 || 351 047 || 363 776 || 363 776 Összes kötelezettség || 358 082 || 358 082 || 376 478 || 376 478 Az alábbiakban az eszközök és kötelezettségek valós
értékének meghatározására használt módszertanokat és feltételezéseket
ismertetjük: §
Eszközök, amelyek esetében
a valós érték a könyv szerinti értékhez közelít A likvid vagy három hónapnál rövidebb lejáratú eszközök és
kötelezettségek esetében feltételezik, hogy a könyv szerinti érték a valós értékhez
közelít. §
Valós értéken
nyilvántartott eszközök és kötelezettségek Egy pénzügyi eszköz valós értékének megállapításához
első körben az aktív piacon közzétett árjegyzéseket használják. A
beruházási keret befektetési portfóliójának széles köre miatt ilyenek ritkán
állnak rendelkezésre. A hozzáférhető piaci ár nélküli eszközök esetében a
valós értéket – lehetőleg a mérlegfordulónapkor érvényes
megfigyelhető piaci adatokon alapuló – értékelési technikák vagy modellek
segítségével becsülik. Az alábbi táblázat a pénzügyi eszközöket a valós érték
megállapítására szolgáló értékelési módszer szerint mutatja be. A
következő kategóriákat határozták meg: -
1. szint:
aktív piacon jegyzett (kiigazítatlan) árak; -
2. szint:
az 1. szintű értékek kivételével minden olyan ár, amely az eszköz
esetében megfigyelhető vagy közvetlenül (vagyis árakként) vagy közvetve
(vagyis árakból származtatva); -
3. szint:
az eszköz olyan értéke, amely nem megfigyelhető piaci adatokon alapul
(nem megfigyelhető érték) 2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || 1. szint || 2. szint || 3. szint || Összesen Pénzügyi eszközök || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || – || 115 || – || 115 Értékesíthető pénzügyi eszközök || 11 001 || – || 322 000 || 333 001 Összesen || 11 001 || 115 || 322 000 || 333 116 || || || || Pénzügyi kötelezettségek || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || – || 7 035 || – || 7 035 Összesen || – || 7 035 || – || 7 035 2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || 1. szint || 2. szint || 3. szint || Összesen Pénzügyi eszközök || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || – || 434 || – || 434 Értékesíthető pénzügyi eszközök || 15 214 || – || 236 446 || 251 660 Összesen || 15 214 || 434 || 236 446 || 252 094 || || || || Pénzügyi kötelezettségek || || || || Származtatott pénzügyi eszközök || – || 12 702 || – || 12 702 Összesen || – || 12 702 || – || 12 702 A
beruházási keret 2012-ben nem hajtott végre átcsoportosítást a
valósérték-hierarchia 1. és 2. szintje vagy 2. és 1. szintje között. Az
alábbi táblázatok a 3. szintű eszközökben a 2012. december 31-ével
végződő és a 2011. december 31-ével végződő évben
bekövetkezett változásokat mutatják: (ezer EUR-ban) || Értékesíthető pénzügyi eszközök Egyenleg 2012. január 1-én || 236 446 Teljes nyereség vagy veszteség || - az eredményben || 8 133 - az egyéb átfogó jövedelemben || 15 041 Folyósítások || 81 981 Visszafizetések || –19 601 Egyenleg 2012. december 31-én || 322 000 (ezer EUR-ban) || Értékesíthető pénzügyi eszközök Egyenleg 2011. január 1-jén || 171 638 Teljes nyereség vagy veszteség || - az eredményben || –3 206 - az egyéb átfogó jövedelemben || 21 759 Folyósítások || 67 829 Visszafizetések || –21 574 Egyenleg 2011. december 31-én || 236 446 5
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (ezer
EUR-ban) A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek megoszthatók a
tagállamoktól kapott és még kihelyezetlen források, valamint a beruházási keret
működési és pénzügyi tevékenységéből származó források között. || 2012.12.31. || 2011.12.31. Befolyt, még kihelyezetlen tagállami hozzájárulások || 117 622 || 195 205 A Keret pénzügyi és operatív tevékenységeiből származó pénzeszközök || 348 946 || 257 074 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összesen || 466 568 || 452 279 6
Származtatott pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban) A kereskedési céllal tartottként besorolt származtatott
pénzügyi eszközök fő összetevői a következők: 2012. december 31-én || Valós érték || Névérték Eszközök || Kötelezettségek Keresztdevizás swapok || 87 || -102 || 7 062 Keresztdevizás kamatswapok || – || –3 971 || 19 504 Kamatlábswapok || 28 || – || 19 568 Devizaforward || – || –2 962 || 652 451 Származtatott pénzügyi eszközök összesen || 115 || –7 035 || 698 585 || || || 2011. december 31-én || Valós érték || Névérték Eszközök || Kötelezettségek Keresztdevizás swapok || 434 || –953 || 29 376 Keresztdevizás kamatswapok || – || –5 355 || 38 158 Devizaforward || – || –6 394 || 585 000 Származtatott pénzügyi eszközök összesen || 434 || –12 702 || 652 534 7
Kölcsönök és követelések (ezer EUR-ban) A kölcsönök és követelések fő összetevői a
következők: || Átfogó kölcsönök (*) || Előnyös besorolású kölcsönök || Alárendelt kölcsönök || Összesen Névérték 2012. január 1-jén || 225 365 || 716 350 || 128 679 || 1 070 394 Folyósítás || 79 015 || 154 003 || – || 233 018 Leírás || –947 || –1 206 || – || –2 153 Visszafizetések || –39 967 || –71 368 || –4 145 || –115 480 Tőkésített kamatok || – || –117 || 9 739 || 9 622 Árfolyamkülönbség || –8 780 || –7 692 || –493 || –16 965 Névérték 2012. december 31-én || 254 686 || 789 970 || 133 780 || 1 178 436 || || || || Értékvesztés 2012. január 1-jén || –7 609 || –16 372 || –24 835 || –48 816 Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés || –835 || –292 || – || –1 127 Leírások értékvesztése || 947 || 1 206 || – || 2 153 Értékvesztés visszaírása || 910 || 814 || – || 1 724 Devizaárfolyam-különbség || 93 || 348 || 480 || 921 Értékvesztés 2012. december 31-én || –6 494 || –14 296 || –24 355 || –45 145 || || || || Amortizált bekerülési érték || –1 641 || –3 984 || –82 || –5 707 Elhatárolt kamat || 5 246 || 9 244 || 4 206 || 18 696 Kölcsönök és követelések 2012. december 31-én || 251 797 || 780 934 || 113 549 || 1 146 280 || || || || || (*) beleértve az ügynökségi megállapodásokat || Átfogó kölcsönök (*) || Előnyös besorolású kölcsönök || Alárendelt kölcsönök || Összesen Névérték 2011. január 1-jén || 246 500 || 542 322 || 123 910 || 912 732 Folyósítás || 25 689 || 211 351 || 0 || 237 040 Leírás || 0 || 0 || –2 000 || –2 000 Visszafizetések || –48 554 || –51 712 || –4 144 || –104 410 Tőkésített kamatok || 0 || 459 || 10 053 || 10 512 Devizaárfolyam-különbség || 1 730 || 13 930 || 860 || 16 520 Névérték 2011. december 31-én || 225 365 || 716 350 || 128 679 || 1 070 394 || || || || Értékvesztés 2011. január 1-jén || –15 006 || –18 056 || –44 023 || –77 085 Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés || –1 746 || –1 514 || –773 || –4 033 Leírások értékvesztése || 0 || 0 || 2 000 || 2 000 Értékvesztés visszaírása || 9499 || 3263 || 18 723 || 31 485 Devizaárfolyam-különbség || –356 || –65 || –762 || –1 183 Értékvesztés 2011. december 31-én || –7 609 || –16 372 || –24 835 || –48 816 || || || || Amortizált bekerülési érték || –1 700 || –3 428 || –99 || –5 227 Elhatárolt kamat || 3 498 || 9 499 || 3 812 || 16 809 Kölcsönök és követelések 2011. december 31-én || 219 554 || 706 049 || 107 557 || 1 033 160 || || || || || (*) beleértve az ügynökségi megállapodásokat 8
Értékesíthető pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban) Az értékesíthető pénzügyi eszközök fő
összetevői a következők: || Kockázatitőke-alapok || Közvetlen tőkebefektetés || Összesen Bekerülési érték 2012. január 1-jén || 182 692 || 36 565 || 219 257 Folyósítások || 56 007 || 25 974 || 81 981 Visszafizetések / értékesítések || –19 570 || –31 || –19 601 Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége || 1 581 || –678 || 903 Bekerülési érték 2012. december 31-én || 220 710 || 61 830 || 282 540 || || || Nem realizált nyereség és veszteség 2012. január 1-jén || 29 781 || 11 969 || 41 750 Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás || 29 540 || –2 856 || 26 684 Nem realizált nyereség és veszteség 2012. december 31-én || 59 321 || 9 113 || 68 434 || || || Értékvesztés 2012. január 1-jén || –6 887 || –2 460 || –9 347 Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés || –7 976 || –951 || –8 927 Értékvesztés devizaárfolyam-különbsége || 133 || 168 || 301 Értékvesztés 2012. december 31-én || –14 730 || –3 243 || –17 973 || || || Értékesíthető pénzügyi eszközök 2012. december 31-én || 265 301 || 67 700 || 333 001 || Kockázatitőke-alapok || Közvetlen tőkebefektetés || Összesen Bekerülési érték 2011. január 1-jén || 142 932 || 33 350 || 176 282 Folyósítások || 59 579 || 8 250 || 67 829 Visszafizetések / értékesítések || –20 236 || –4 735 || –24 971 Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége || 417 || –300 || 117 Bekerülési érték 2011. december 31-én || 182 692 || 36 565 || 219 257 || || || Nem realizált nyereség és veszteség 2011. január 1-jén || 11 335 || 13 235 || 24 570 Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás || 18 446 || –1 266 || 17 180 Nem realizált nyereség és veszteség 2011. december 31-én || 29 781 || 11 969 || 41 750 || || || Értékvesztés 2011. január 1-jén || –2 || –6 022 || –6 024 Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés || –6 888 || – || –6 888 Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a korábbi években rögzített értékvesztés felhasználása || 2 || 3 714 || 3 716 Értékvesztés devizaárfolyam-különbsége || 1 || –152 || –151 Értékvesztés 2011. december 31-én || –6 887 || –2 460 || –9 347 || || || Értékesíthető pénzügyi eszközök 2011. december 31-én || 205 586 || 46 074 || 251 660 9
A hozzájárulást fizetőkkel szembeni
követelések (ezer EUR-ban) A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések fő
alkotóelemei a következők: || 2012.12.31. || 2011.12.31. Lehívott, de be nem fizetett tagállami hozzájárulás || 87 310 || 87 310 A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések teljes összege || 87 310 || 87 310 10
Lejáratig tartott pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban) A lejáratig tartott portfólió olyan jegyzett kötvényeket
tartalmaz, amelyek lejárata a beszámoló fordulónapjakor három hónapnál
rövidebb. Az alábbi táblázat a lejáratig tartott portfólió mozgásait
tartalmazza: 2012. január 1-jei egyenleg: || – Részesedésszerzés || 98 278 Ázsió/diszázsió amortizációja || –210 Az elhatárolt kamat változása || 961 2012. december 31-i egyenleg: || 99 029 11
Egyéb eszközök (ezer EUR-ban) Az egyéb eszközök fő összetevői a következők: || 2012.12.31. || 2011.12.31. Az EBB-vel szembeni követelések || 7 || 59 Pénzügyi biztosítékok || 217 || 357 Követelések a technikai segítségnyújtás folyósításával kapcsolatban || 337 || – A technikai segítségnyújtás folyósításával kapcsolatos követelések értékvesztése (20. megjegyzés) || –337 || – Egyéb eszközök összesen || 224 || 416 12
Halasztott bevételek (ezer EUR-ban) A halasztott bevételek fő összetevői a
következők: || 2012.12.31. || 2011.12.31. Halasztott kamattámogatások || 37 387 || 32 744 Kölcsönök és követelések halasztott jutaléka || 421 || 259 Halasztott bevételek összesen || 37 808 || 33 003 13
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek (ezer
EUR-ban) A harmadik féllel szembeni kötelezettségek fő
alkotóelemei a következők: || 2012.12.31. || 2011.12.31. Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások || 36 202 || 38 011 EBB-nek fizetendő egyéb összegek || 8 904 || 219 A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások || 266 980 || 291 430 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen || 312 086 || 329 660 14
Egyéb kötelezettségek (ezer EUR-ban) Az egyéb kötelezettségek fő összetevői a
következők: || 2012.12.31. || 2011.12.31. Pénzügyi biztosítékok || 215 || 294 Egyéb || 938 || 819 Egyéb kötelezettségek összesen || 1 153 || 1 113 || || 15
A tagállamoktól lehívott hozzájárulás (ezer
EUR-ban) Tagállamok || Hozzájárulás a Kerethez || Hozzájárulás a kamattámogatásokhoz || Hozzájárulás összesen || Lehívott, de be nem fizetett (*) Ausztria || 41 375 || 10 168 || 51 543 || 2 650 Belgium || 61 203 || 15 041 || 76 244 || 3 920 Dánia || 33 412 || 8 211 || 41 623 || 2 140 Finnország || 23 107 || 5 679 || 28 786 || 1 480 Franciaország || 379 399 || 93 237 || 472 636 || 24 300 Németország || 364 722 || 89 630 || 454 352 || 23 360 Görögország || 19 516 || 4 796 || 24 312 || 1 250 Írország || 9 680 || 2 379 || 12 059 || 620 Olaszország || 195 788 || 48 115 || 243 903 || 12 540 Luxemburg || 4 528 || 1 113 || 5 641 || 290 Hollandia || 81 500 || 20 028 || 101 529 || 5 220 Portugália || 15 145 || 3 722 || 18 867 || 970 Spanyolország || 91 180 || 22 407 || 113 588 || 5 840 Svédország || 42 624 || 10 4757 || 53 099 || 2 730 Egyesült Királyság || 198 130 || 48 690 || 246 820 || – Összesen 2012. december 31-én || 1 561 309 || 383 691 || 1 945 000 || 87 310 Összesen 2011. december 31-én || 1 281 309 || 383 691 || 1 665 000 || 87 310 (*) 2012. november 20-án a Tanács rögzítette az egyes
tagállamok által 2013. január 21-ig befizetendő pénzügyi hozzájárulás
összegét. 16
Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások
(ezer EUR-ban) || 2012.12.31. || 2011.12.31. || || Kötelezettségvállalások || || Nem folyósított kölcsönök || 749 044 || 701 092 Értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozó, ki nem fizetett kötelezettségvállalás || 217 070 || 264 567 Lehívott biztosítékok || 6 224 || 7 909 Támogatások és technikai segítségnyújtás || 228 175 || 209 223 || || Függő kötelezettségek || || Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || 20 000 || || Összesen || 1 220 513 || 1 202 792 17
Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek (ezer
EUR-ban) A kamat- és kamatjellegű bevételek fő
összetevői a következők: || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 1 678 || 5 518 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 36 || – Kölcsönök és követelések || 64 060 || 50 800 Kamattámogatások || 1 729 || 3 243 Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen || 67 503 || 59 561 A kamat- és kamatjellegű kiadások fő
összetevői a következők: || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Származtatott pénzügyi eszközök || –1 114 || –940 Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen || –1 114 || –940 18
Nettó díj- és jutalékbevételek (ezer EUR-ban) A díj- és jutalékbevételek fő alkotóelemei a
következők: || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Kölcsönök és követelések díj- és jutalékbevételei || 1 710 || 1 894 Pénzügyi biztosítékok díj- és jutalékbevételei || 191 || 255 Egyéb || 33 || – Díj- és jutalékbevételek összesen || 1 934 || 2 149 A díj- és jutalékkiadások fő alkotóelemei a
következők: || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Harmadik feleknek az értékesíthető pénzügyi eszközök kapcsán folyósított bizottsági kifizetések || –292 || –144 Díj- és jutalékkiadás összesen || –292 || -144 19
Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált
nettó nyereség (ezer EUR-ban) Az értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó
nyereség fő összetevői a következők: || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Értékesíthető pénzügyi eszközök nettó bevétele || 70 || 16 254 Osztalékbevételek || 975 || 974 Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség || 1 045 || 17 228 20
Egyéb eszközök értékvesztése (ezer EUR-ban) A beszámolási időszak során a Keret végrehajtott egy
638 EUR összegű technikai segítségnyújtási kifizetést, amely a másik
fél csalárd magatartása miatt nem jutott el a végső kedvezményezetthez. A
jogi fellépést követően a Keret 301 EUR-t vissza tudott fizettetni, a
fennmaradó összeget követelésként tartja nyilván. Mivel a beszámoló
fordulónapjakor alacsonyra becsülték annak valószínűségét, hogy a Keret
valaha is vissza tudja fizettetni e kinnlévőséget, ezt a 337 EUR-t
értékvesztésként rögzítették a Keret átfogó jövedelmében. 21
Általános igazgatási kiadások (ezer EUR-ban) Az általános igazgatási kiadások az EBB-nél a beruházási
keret kezelése során felmerült tényleges költségeket foglalják magukban,
levonva az EBB által közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, norma
szerinti értékbecslési díjak által generált bevételt. || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től || 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig Az EBB-nél felmerült tényleges költségek || –38 390 || –39 937 Bevételek a közvetlenül a keret ügyfeleire terhelt értékbecslési díjakból || 2 188 || 1 931 Általános igazgatási kiadások, nettó || –36 202 || –38 006 A Cotonoui Partnerségi Megállapodás módosításának 2008.
július 1-jei hatálybalépését követően az általános igazgatási kiadásokat
már nem a tagállamok fedezik. 22
Későbbi események A mérlegkészítés után nem történt olyan lényeges esemény,
amely miatt közzétételre vagy a 2012. december 31-i pénzügyi kimutatások
kiigazítására lenne szükség. MELLÉKLET
AZ I. RÉSZ 2. FEJEZETÉHEZ (A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS):
HELYZETKÉP ORSZÁGOK ÉS ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSBAN Megjegyzések
a táblázatokhoz: · A „0,00” szám arra utal,
hogy az adott összeg –4 999 EUR és 4 999 EUR között van. Ahol nincs
számadat, az összeg nulla.
A valamennyi oszlopban
nulla egyenlegű országokat a táblázatok nem tartalmazzák. · A „Minden AKCS/TOT-ország”
sor olyan projektekre utal, amelyek több országot fednek le, de amelyeket nem a
regionális együttműködésből finanszíroznak. · A „Pénzügyi és igazgatási
kiadások” megnevezés EFA-kamatokból vagy az igazgatási kiadásokra fenntartott
keretből finanszírozott projekteket jelöl. [1] HL L 247., 2006.9.9. [2] A számokat millió euróra kerekítve
adjuk meg. A kerekítés következtében a táblázatokban szereplő számok
összege nem feltétlenül egyezik az adott főösszeggel. A „0”-val jelölt
adatok 500 000 EUR-nál kisebb összeget jelölnek. A nulla összeget „–”
jelöli. [3] Rövid lejáratú követelések
általános és társfinanszírozási hozzájárulásokkal kapcsolatos követelések
nélkül. [4] Rövid
lejáratú kötelezettségek általános és társfinanszírozási hozzájárulásokkal
kapcsolatos kötelezettségek nélkül. [5] RIP – regionális indikatív program [6] NIP – nemzeti indikatív program [7] A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi
szabályzat 153. cikkével összhangban a pénztár a 10. EFA mérlegében kerül
bemutatásra. Az egyes bankszámlák jellegét a Pénzügyi kockázatkezelés című
6. fejezet ismerteti. [8] Ez az egyenleg a Kongói
Demokratikus Köztársaság számára a 2003/583/EK tanácsi határozat
rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre álló összegeket jelenti. Ezeket az
összegeket konkrét célokra és a kedvezményezett állam számára különítették el. [9] HL L 156., 1998.5.29., 3–106. o. [10] HL L 247., 2006.9.9. [11] A Tanács 2011. május 23-i
2011/315/EU határozata a 9. és a korábbi Európai Fejlesztési Alapok
projektjeiből visszavont pénzeszközök dél-szudáni fejlesztési
együttműködés céljára történő kiosztásáról. [12] HL L 247., 2006.9.9. [13] A korábbi
EFA-k allokálatlan forrásai közé tartozik a Sysmin-források egyenlege, amelyet
a 3/2000 AKCS-EK minisztertanácsi határozat 410,926 millió EUR-ban állapított
meg. A PE/410/2001 bizottsági határozat ezeket a forrásokat az AKCS-EK
partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve szerinti nemzeti indikatív
allokációk (B rész) programozására csoportosította át.