52013DC0456

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8a. cikkéről

1.           Bevezetés

A 98/70/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) 8a. cikke előírja a Bizottság számára, hogy a fémtartalmú adalékok tüzelőanyagokban történő felhasználásából származó egészségügyi és környezeti kockázatok felmérésére szolgáló vizsgálati módszer kidolgozására vonatkozó következtetéseiről számoljon be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok a tüzelőanyaghoz (benzin, dízel vagy biodízel) a teljesítmény javítása céljából szándékosan hozzáadott anyagok[1]. Ezek az adalékanyagok végül a környezetbe kerülnek, mivel fémtartalmuk az előállításuk és felhasználásuk semelyik szakaszában nem bomlik le. Emiatt teljes életciklusuk során expozíció forrásává válhatnak az emberekre és/vagy a flórára és faunára nézve. Ezáltal hatást gyakorolhatnak az egészségre és a környezetre[2] [3]. Ez a lehetséges hatás teszi indokolttá a szabályozásukat az elővigyázatosság elvén alapuló határértékek elfogadása révén.

Az irányelv a metilciklopentadienil-mangán-trikarbonilra (MMT) vonatkozóan jelenleg 6 mg mangán/liter határértéket állapít meg. Ez a határérték 2014. január 1-jétől 2 mg mangán/liter értékre csökken. Ez a határérték az ebben a jelentésben említett vizsgálati módszerrel végzett értékelés alapján, komitológiai eljárással felülvizsgálható.

2.           A fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges hatásának értékelése

A fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok tüzelőanyagokban történő felhasználása potenciálisan hatással van az egészségre és a környezetre. Ezt a hatást több tényező is befolyásolja: a fémtartalmú tüzelőanyag-adalék típusa, a koncentráció mértéke, az expozíció mértéke és tartama, valamint útvonala. A fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok fém alkotórészeinek természetükből fakadó reaktivitása, toxicitása és az élő szervezetekben való felhalmozódási képessége miatt veszélyt jelenthetnek az emberekre és a környezetre egyaránt.

Amennyiben egy anyagot az emberi egészségre vagy a környezetre veszélyesnek tekintenek, a forgalomba hozatala előtt a veszélyes anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó 1272/2008/EK rendelet (a továbbiakban: CLP-rendelet) szerint értékelni kell és címkével kell ellátni.

A fémtartalmú tüzelőanyag-adalékokkal összefüggésben álló lehetséges kibocsátásforrások

A kibocsátott fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok az előállításuktól az ártalmatlanításukig életciklusuk bármelyik szakaszában bekerülhetnek a környezetbe. Az ilyen kibocsátások eredményeként az emberek, valamint a flóra és a fauna közvetlenül vagy közvetve ki lehetnek téve a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok, a kibocsátott rokon vegyületeik vagy az átalakulási termékeik jelentette veszélynek, így ezek a kibocsátások növelik az ezen anyagok emberi egészségre és környezetre vonatkozó lehetséges kockázatát.

Annak felméréséhez, hogy a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékoknak milyen potenciális hatása van a jármű-tüzelőanyagok égésével létrejövő és/vagy a kipufogógázban visszamaradó vegyületekre, össze kell hasonlítani a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékokkal, illetve az azok nélkül bekövetkező kibocsátásokat. Ezzel összefüggésben a Bizottság Közös Kutatóközpontja vizsgálati eljárást[4] fejlesztett ki a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékokkal összefüggő kibocsátási adatok figyelemmel kísérésére és kiszámítására, ezen adalékok életciklusának a felhasználási szakaszára összpontosítva. Ezen eljárás szerint a kipufogócsőnél kell mérni, és össze kell hasonlítani a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékot tartalmazó tüzelőanyaggal és az ilyen adalékot nem tartalmazó tüzelőanyaggal bekövetkező kibocsátásokat. A vizsgálati eljárás az Unióra jellemző gépkocsiállományra vonatkozik, és nem foglal magában előre meghatározott megfelelési és meg nem felelési kritériumokat. Az eljárás célja a következő:

· értékelni, hogy a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékoknak milyen rövid távú hatásai vannak az előírás hatálya alá eső kibocsátásokra (nevezetesen a CH, a CO, a NOx, a részecskék, a PN és a CO2 kibocsátására),

· megmérni a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékot tartalmazó tüzelőanyag égése által okozott fémtartalmú kibocsátások tömegét[5], és meghatározni a képződő égéstermékeket, valamint a részecskékhez kötött fémek szemcseméret-eloszlását, és

· értékelni a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok hatásait a jármű motorjának és kibocsátáscsökkentő rendszerének hosszú távú teljesítményére.

Ez a vizsgálati eljárás a módszertan szerves része, alkalmazása kötelező annak értékelése során, hogy a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok milyen kockázatot jelentenek az egészségre és a környezetre.

A lehetséges expozíciós útvonalak

A fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok lehetséges expozíciós útvonalai döntően a következők:

· a kutatási-fejlesztési, a gyártás és a tárolási lépések során,

· a forgalmazás, elosztás és szállítás során,

· a felhasználási ponton, valamint

· általában a környezetből.

A becslések szerint foglalkozási expozíció főként az életciklus első két szakaszában következik be, a nagyközönséget érintő expozíció pedig döntően az utolsó szakaszra korlátozódik. Az expozíció szájon át vagy bőrön át történik, az emberek esetében pedig az egyik legjelentősebb útvonal a belélegzés.

Eredmények és hatások

A múltban a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékokat (pl. ólom) a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi aggályok miatt an kivonták a forgalomból. Nyilvánvaló, hogy a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékoknak olyan fém alkotórészei vannak, amelyek a természetükből fakadó reaktivitás, toxicitás és az élő szervezetekben való felhalmozódási képesség miatt veszélyt jelenthetnek az emberekre és a környezetre egyaránt.

A fejlesztés alatt álló új anyagokról korlátozott mértékben állnak rendelkezésre az egészségre és a környezetre vonatkozó adatok, valamint ökotoxicitásukról és toxicitásukról is keveset tudunk még. A környezetre és az egészségre gyakorolt tényleges hatásaik értékelésének előfeltétele a toxicitásuk és ökotoxicitásuk meghatározása[6]. Ezért vizsgálati módszert kell kidolgozni.

3.           Vizsgálati módszertan

A módszer célja a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok alkalmazásából származó egészségügyi és környezeti kockázatok felmérése. A módszernek elég általánosnak kell lennie, hogy minden fémtartalmú tüzelőanyag-adalékra vonatkozzon. Az értékelés előtt a vegyi anyagok, termékek és technológiák közüli különféle választási lehetőségek környezeti hatásainak értékelésére vonatkozó átfogó megközelítésre van szükség az erőfeszítések rangsorolása és annak érdekében, hogy a kockázatkezelők segítséget kapjanak, hogy célzottabb döntéseket tudjanak hozni. Ilyen metaértékelés sémája látható a következő ábrán:

Példa a vegyi anyagok kockázatértékelésének átfogó megközelítésére Forrás: U.S. EPA (2011) (átdolgozva)

A módszertan kidolgozása során figyelembe vették a már létező módszereket és eljárásokat (mint például a REACH- és a CLP-rendelet esetében). A REACH-rendelet jelenleg is ad iránymutatást a vegyi anyagok által okozott kockázatok értékeléséhez, ezért a módszertannak összhangban kell lennie a már meglévő megközelítéssel. Jelen esetben azonban a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok alkalmazásából származó egyedi egészségügyi és környezeti kockázatokat kell felmérni. Az alábbi ábrán összefoglalt módszertan ezért ennek a keretnek a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok sajátosságaihoz hozzáigazított változata.

A további részletek a következők:

Az életciklus alatti kibocsátások jellemzői

A fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok teljes életciklusa alatt bekövetkezhet kibocsátás, ennek a lépésnek ezért az a célja, hogy útmutatást nyújtson a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok környezetbe (azaz a vízbe, a talajba és a levegőbe) kerülő kibocsátásának megbecsléséhez, beleértve az elégett vegyületeket és az átalakulási termékeket a felhasználási szakaszban. A járművekben való felhasználásra vonatkozó lépésben a Bizottság Közös Kutatóközpontjának vizsgálati eljárását kell alkalmazni.

A vizsgálati eljárás részletes leírása megtalálható a Bizottság honlapján:

http://ec.europa.eu/clima/policies/transport/fuel/docs/fuel_metallic_additive_protocol_en.pdf

A veszély értékelése

Ennek a lépésnek a célja minőségi és mennyiségi információkat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékoknak, a kibocsátott vegyületeiknek és az átalakulási termékeiknek milyen lehetséges veszélyei vannak az emberre és a környezetre.

Az expozíció értékelése

Az expozíció értékelése az a folyamat, melynek során megmérik vagy megbecsülik azt a dózist vagy koncentrációt, amelynek az emberek vagy a környezet ki van vagy ki lehet téve az anyag használatának mértékétől függően. Az expozíció értékelése két lépésben történne: expozíciós forgatókönyvek kidolgozása és az expozíció megbecslése mind az emberekre, mind a környezetre vonatkozóan.

A kockázat jellemzése

A kockázatjellemzést úgy kell elvégezni, hogy a várható expozíciós szinteket mind az emberekre, mind a környezetre vonatkozóan összehasonlítják a veszély értékelése során meghatározott, a becslés szerint hatással még nem járó szintekkel. Az expozíciós és a hatással még nem járó szintek aránya hozzávetőlegesen megadja a kockázat mértékét, és iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy a) szükség van-e pontosabb kockázatértékelésre, és/vagy b) helyénvaló-e kockázatcsökkentő vagy ‑kezelő lépéseket hozni.

Kockázatkezelés

A fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok esetében a kockázatkezelési folyamat jellemzően az anyagok alkalmazásával járó előnyök és kockázatok egyensúlyának keresését jelenti. Tekintettel arra, hogy ez a módszertan olyan tüzelőanyagok összehasonlító értékelését jelenti, amelyek tartalmaznak, illetve nem tartalmaznak egy adott fémtartalmú tüzelőanyag-adalékot, a kapott információkkal a kockázatkezelők jobban meg tudják ítélni a fémtartalmú tüzelőanyag-adalék egymáshoz viszonyított kockázatait és előnyeit, hiszen a kockázatkezelés a természeténél fogva a különböző lehetőségek közötti választást jelenti.

A módszertan[7] részletes leírása megtalálható a Bizottság honlapján:

http://ec.europa.eu/clima/policies/transport/fuel/docs/bio_report_en.pdf

A módszer alkalmazása

A Bizottság megjegyzi, hogy a módszertan szerint a módszert alkalmazó valamely érdekelt fél tanácsadó testületet hoz létre, amely "segítséget nyújt és szaktanáccsal szolgál az értékelés előkészítése és végrehajtása során", és amelynek tagjai olyan szakterületek elismert, pártatlan és tárgyilagos szakértői, mint a jármű- és tüzelőanyag-technológia, az expozícióelemzés, az egészségügyi és környezeti hatások, valamint a kockázatértékelés/-kezelés. A Bizottságnak nincs jogalapja előírni ilyen tanácsadó testület létrehozását vagy szabályozni azt, ugyanakkor elismeri, hogy egy ilyen tanácsadó testület hozzájárulhat annak biztosításához, hogy az értékelés eredménye kiállja a tudományos vizsgálat próbáját, hiteles és megismételhető legyen, és átlátható módon jussanak el hozzá. Ennek megfelelően a Bizottság készen áll arra, hogy szükség esetén tanácsot adjon a tanácsadó testület összetételére vonatkozóan.

4.           Következtetés

Nyilvánvaló, hogy a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok alkalmazása potenciálisan hatással van az egészségre és a környezetre. E hatás értékelésére kidolgozásra került egy módszertan, amelyet minden érdekelt fél alkalmazhat az irányelvben a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékokra vonatkozó határértékek megállapítása vagy felülvizsgálata céljából.

A Bizottság figyelemmel kíséri e módszertan alkalmazását, és megtesz minden helyénvaló kezdeményezést.

[1]               Ez számos egyéb tényezőtől is függ, mint például a motornyomás, a tüzelőanyag egyéb összetevői stb.

[2]               HEI Az új technológiák különbizottsága (2011), The Future of Vehicle Fuels and Technologies: Anticipating Health Benefits and Challenges. (A jármű-tüzelőanyagok és -technológiák jövője: az egészséget érintő előnyök és kihívások előre jelzése.) Communication 16 – Health Effects Institute. Boston, Massachusetts. 26. o.

[3]               International Council on Clean Transportation (ICCT) (a tiszta közlekedéssel foglalkozó nemzetközi tanács) (2008) Stratégiai terv a 2009-2011 közötti időszakra.

[4]               Közös Kutatóközpont (2011) Eljárás a fémtartalmú tüzelőanyag-adalékok által a járművek kibocsátására gyakorolt hatás értékeléséhez.

[5]               A kibocsátásméréseket az európai típus-jóváhagyási eljárásnak megfelelően kell végezni: "A kipufogógázokat hígítják, és egy vagy több zsákba arányos mennyiségű mintát gyűjtenek. „A zsák(ok)ba gyűjtött kipufogógázokat a vizsgálati ciklus után minél hamarabb elemezni kell.” Az eljárás leírását az ENSZ-EGB 83. számú, „Egységes rendelkezések járműveknek a motor tüzelőanyag-szükséglete szerinti szennyezőanyag-kibocsátása tekintetében történő jóváhagyásáról” című előírásának 2011. április 26-án kelt 4. felülvizsgálata tartalmazza.

[6]               Ha egy anyag/keverék megfelel a fizikai, egészségi vagy környezeti veszélyességre vonatkozó kritériumoknak, akkor forgalomba hozatal előtt be kell sorolni (a CLP-rendelet 3. cikke). Ehhez a gyártóknak minden rendelkezésre álló információt fel kell használniuk, beleértve a rokon anyagokra vonatkozó, felhasználható információkat. A veszélyes anyagok szállítóinak ezenkívül biztosítaniuk kell, hogy az anyagot/keveréket a CLP-rendelet szerint címkézzék és csomagolják (a CLP-rendelet 4. cikke). Végül a szállítóknak a veszélyesnek minősített anyagokat és keverékeket azok tömegétől függetlenül fel kell vetetniük az Európai Vegyianyag-ügynökség Osztályozási és címkézési jegyzékébe (a CLP-rendelet 39–42. cikke).

[7]               A BIO Intelligence Service jelentése az Európai Bizottság számára: A fémtartalmú adalékok felhasználásából származó egészségügyi és környezeti kockázatok felmérése és ezt a célt szolgáló vizsgálati módszer kidolgozása.