EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0049
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS in accordance with Article 117(4) of REACH and Article 46(2) of CLP, and a review of certain elements of REACH in line with Articles 75(2), 138(2), 138(3) and 138(6) of REACH
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a REACH-rendelet 117. cikkének (4) bekezdése és a CLP-rendelet 46. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a REACH-rendelet egyes elemeinek annak 75. cikke (2) bekezdése, valamint 138. cikke (2), (3) és (6) bekezdése szerinti felülvizsgálata
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a REACH-rendelet 117. cikkének (4) bekezdése és a CLP-rendelet 46. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a REACH-rendelet egyes elemeinek annak 75. cikke (2) bekezdése, valamint 138. cikke (2), (3) és (6) bekezdése szerinti felülvizsgálata
/* COM/2013/049 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a REACH-rendelet 117. cikkének (4) bekezdése és a CLP-rendelet 46. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a REACH-rendelet egyes elemeinek annak 75. cikke (2) bekezdése, valamint 138. cikke (2), (3) és (6) bekezdése szerinti felülvizsgálata /* COM/2013/049 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A
RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a REACH-rendelet 117. cikkének (4) bekezdése
és a CLP-rendelet 46. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a REACH-rendelet
egyes elemeinek annak 75. cikke (2) bekezdése, valamint 138. cikke (2), (3) és
(6) bekezdése szerinti felülvizsgálata (EGT-vonatkozású szöveg) 1. Bevezetés A REACH-rendelet[1]
(a továbbiakban: „REACH” vagy „REACH-rendelet”) 2007. június 1-jén lépett hatályba,
és azzal a céllal hozták létre, hogy biztosítsa az emberi egészség és a
környezet védelmének magas szintjét, valamint a versenyképesség és az innováció
fokozása mellett biztosítsa az anyagok belső piaci szabad forgalmát,
továbbá hogy a vegyi kockázatok kezelésének felelősségét a hatóságokról az
ágazatra helyezze át. Elfogadásakor a REACH valamennyi érdekelt fél számára
komoly kihívást jelentett és fontos kérdéseket vetett fel. A REACH előírta
a következőket: új együttműködési formák létrehozása a vállalatok
közötti információmegosztás területén; az információáramlás javítása az
ellátási lánc egészében; valamint olyan eszközök kifejlesztése, amelyek
iránymutatással szolgálnak a vállalatok és a hatóságok számára, és segítik
őket a végrehajtásban. A REACH hatálybalépése után öt évvel a végrehajtás
kulcsfontosságú mérföldköveit elértük. Sikerként könyvelhető el az
első, 2010-es regisztrációs határidő: az ipar a 4300 anyagot
érintően benyújtott 24 675 regisztrálási dokumentációval teljesítette
kötelezettségeit. Ennek eredményeképpen a kockázatkezelés céljára rendelkezésre
álló adatok minősége jelentősen javult, és ezáltal jelentős
mértékben csökkent a regisztrált anyagok névleges kockázata. A hatóságok is
teljesítették feladatukat: például a valamennyi tagállamban elérhető
információs szolgálatok hálózatán keresztül több ezer – többnyire a
kkv-ktől érkező – kérdést válaszoltak meg. A 2007-ben létrejött
Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA) ma már teljes körűen
működik. A már említett időszakban a Bizottság 330 millió EUR-t
bocsátott rendelkezésre az állatkísérletek alternatív módszereinek kidolgozását
célzó kutatás és egyéb tevékenységek finanszírozására. A Bizottságnak öt évvel a rendelet hatálybalépését
követően számos jelentéstételi és felülvizsgálati kötelezettségnek kell
eleget tennie, amelyeket e jelentéssel teljesít. A jelentés emellett
lehetőséget biztosít a Bizottság számára a REACH működésére vonatkozó
általánosabb értékelésekben tett megállapítások közzétételére. A jelentést
kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum[2] további részleteket tartalmaz
az e jelentésben megfogalmazott következtetések és ajánlások alapját
képező megállapításokkal kapcsolatban. A REACH szerint[3]
a Bizottságnak jelentést kell készítenie a rendelet működése során
szerzett tapasztalatokról, valamint az alternatív vizsgálati módszerek
fejlesztésére és értékelésére a Bizottság által rendelkezésre bocsátott
finanszírozásról. A REACH azt is előírja a Bizottság számára, hogy
vizsgálja felül a kis mennyiségű anyagok regisztrálására vonatkozó
követelményeket, adott esetben számoljon be arról, hogy szükséges-e egyes
polimertípusok regisztrálása, vizsgálja meg, hogy az egyéb vonatkozó uniós
rendelkezésekkel való átfedések elkerülése érdekében szükség van-e a REACH
hatályának módosítására, valamint végezze el az ECHA tevékenységének
felülvizsgálatát. 2. Általános következtetések a REACH
célkitűzéseinek elérésével kapcsolatban 2.1. Az emberi egészség és a
környezet A REACH elfogadásának célja az emberi egészség és
a környezet magas szintű védelmének biztosítása, beleértve az anyagokkal
kapcsolatos veszélyek felmérésére szolgáló alternatív módszerek támogatását és
az anyagok belső piaci szabad forgalmát a versenyképesség és innováció
ösztönzése mellett. A REACH kulcsfontosságú eleme a fenntartható
fejlődésről szóló 2002-es világszintű csúcstalálkozón elfogadott
végrehajtási tervvel kapcsolatos uniós kötelezettségvállalásnak, amely azt
kívánja biztosítani, hogy 2020-ra a vegyi anyagok előállítása és
felhasználása oly módon történjen, hogy az emberi egészségre és a környezetre
gyakorolt jelentős káros hatásuk a lehető legkisebb legyen. A REACH létrehozza az anyagok regisztrálásának
rendszerét. A regisztráció során az anyagokkal kapcsolatos veszélyekre
vonatkozó információt feltüntetve dokumentálni kell az anyagok biztonságos
használatát, így lehetővé válik a regisztrálók számára, hogy az anyagot
osztályozzák és címkével lássák el, azonosítsák a szükséges kockázatkezelési
intézkedéseket; így az ellátási lánc összes résztvevője számára
elérhetővé válnak ezek az információk. 10 tonna fölötti mennyiség esetén a
regisztrálóknak kémiai biztonsági értékelést kell végezniük annak
megállapítására, hogy szükség van-e további kockázatcsökkentő
intézkedésekre. A REACH javítja az egyes anyagok
ellenőrzését. Olyan korlátozásokat ír elő, amelyek célja az ágazat
által nem megfelelően ellenőrzött kockázatok ellenőrzése. Az
egészség és a környezet vonatkozásában az engedélyezési eljárás célja, hogy
biztosítsa a különös aggodalomra okot adó anyagokból (SVHC) eredő
kockázatok ellenőrzését, és hogy ezeket az anyagokat – amennyiben gazdaságilag
és műszakilag kivitelezhető – fokozatosan megfelelő alternatív
anyagok váltsák fel. Bár e célok elérése laboratóriumi
állatkísérleteket tesz szükségessé, a REACH részletes előírásokat
tartalmaz az állatkísérletek számának csökkentésére vonatkozóan, és
ösztönzőket biztosít a veszélyek értékelésére szolgáló alternatív
módszerek alkalmazásának és kifejlesztésének előmozdítása érdekében. Összefoglalva a REACH egészségügyi és
környezetvédelmi célkitűzése várhatóan a következők révén fog
megvalósulni: 1. az anyagok tulajdonságainak és felhasználási módjainak jobb
ismerete, ami jobb biztonsági és ellenőrzési intézkedéseket, az expozíció
és ezáltal az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt negatív hatás
csökkenését eredményezi; és 2. a különös aggodalomra okot adó anyagok helyett
kevésbé veszélyes, alternatív anyagok és technológiák használata. 2.1.1. A REACH-rendelettel szembeni
elvárások A lehetséges egészségügyi és környezetvédelmi
előnyöket (a továbbiakban: „előnyök”) a REACH 2003-as hatásvizsgálatában[4] értékeltük. A REACH által
biztosított előnyök a megfelelő kockázatcsökkentő
intézkedéseknek elsősorban maga az ágazat általi, másodsorban pedig a
hatósági rendelkezések nyomán történő alkalmazásából származnak, melynek
feltétele az anyagok felhasználására és az azokhoz kapcsolódó veszélyekre
vonatkozó információk módszeres gyűjtése és előállítása. A hatásvizsgálat bemutatta, hogy az említett
kockázatcsökkentő intézkedések révén hosszú távon milyen mértékű
egészségügyi előnyökkel lehet számolni. Az eredeti becslések szerint a
REACH közegészségre kifejtett pozitív hatását a végrehajtás megkezdése után 10
évvel, azaz 2018-tól lehetne észlelni, teljes mértékben további 20 év alatt
érvényesülnének, a REACH révén megvalósuló összes egészségügyi haszon pedig,
amelyet (jelenértéken) 50 milliárd EUR nagyságrendűre becsülnek,
30 év alatt lenne elérhető. Egy másik tanulmány becslése szerint a
REACH hosszú távú környezetvédelmi előnyei már 25 év alatt elérik az
50 milliárd EUR-t (jelenértéken)[5].
A módszertani nehézségek ellenére az általános következtetés az volt, hogy a
REACH-től várt előnyök messze meghaladják az azzal járó költségeket. 2.1.2. Eredmények Mint várható volt, öt évvel a REACH
hatálybalépését követően még túl korai lenne számszerűsíteni az
eredményeket. Ehelyett a Bizottság minőségi információk és reprezentatív
mennyiségi mutatók alapján a már most is megfigyelhető tendenciákat
vizsgálta. A Bizottság felülvizsgálta az említett
kulcsfontosságú, már működő és a pozitív hatások kibontakoztatása
szempontjából különösen fontos ösztönző tényezőket, nevezetesen:
regisztráció, információáramlás az ellátási láncban, engedélyezés és
korlátozások. A Bizottság megvizsgálta az előnyök kibontakozását
elősegítő intézkedéseket is, úgymint: a dokumentációk értékelése,
iránymutatás, ellenőrzések és végrehajtási tevékenységek. A Bizottság megállapítja, hogy: –
a több információnak köszönhetően módosulnak,
sőt többnyire szigorodnak a besorolási kritériumok. A kockázatértékeléshez
rendelkezésre álló információk minősége máris javult a REACH előtti
helyzethez képest; –
az ellátási láncban való információáramlás javulása
és a biztonsági adatlapok finomítása révén megfelelőbb kockázatkezelési
intézkedések születtek, ami által érezhetően csökkent a névleges kockázat,
és aminek a végfelhasználók, így például az árucikkek előállítói is
használt látták; –
a különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó
kötelezettségek bővítése, pl. az anyagok jelöltlistája és az engedélyezési
eljárás, egyre inkább azt eredményezik, hogy ezeket az anyagokat az ellátási
láncban más anyagokkal váltják fel. Így a REACH emberi egészséget és a környezetet
érintő célkitűzései terén már látszik a haladás. Ez a tendencia a
többi kulcsfontosságú ösztönző tényező teljes kibontakozásával
várhatóan felgyorsul majd. A Bizottság azonban rámutat néhány olyan
alapvető hiányosságra, amely akadályozhatja az előnyök
megvalósítását: –
az ECHA beszámolója szerint sok regisztrálási
dokumentáció hibás adatokat tartalmaz, adott esetben az anyag azonosítója sem
megfelelő; –
az ECHA beszámolója szerint a regisztrálók által a
perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) és a nagyon perzisztens és
nagyon bioakkumulatív (vPvB) tulajdonságra vonatkozóan végzett értékelés nem
kielégítő; –
az ágazat visszajelzése szerint problémák tapasztalhatók
a kibővített biztonsági adatlap tartalmával és formátumával kapcsolatban. A Bizottság ezért: a) felkéri az ágazatot, hogy elsősorban
a regisztrálási dokumentációk minőségének javításán dolgozzon:
prioritásként szüntesse meg a hibás regisztrációkat és szükség esetén azonnal
frissítse azokat; b) arra bátorítja az ECHA-t és a
tagállamokat, hogy fokozottabb erőfeszítéseket tegyenek arra, hogy a
dokumentációkkal kapcsolatos tájékoztatási követelményeket betartassák; c) arra bátorítja az ECHA-t és az ágazatot,
hogy orvosolják a kibővített biztonsági adatlapok elkészítésével,
terjesztésével és használatával kapcsolatos problémákat, és ezáltal segítsék
elő, hogy az adatlap a kockázatkezelés egyik legfőbb eszközévé
váljon; d) az ECHA-val együttműködésben további
gyakorlati tapasztalatokat gyűjt arra nézve, hogy miként lehetne javítani
az anyagok azonosításának és az azonosság meghatározásának alapjául szolgáló
kritériumokat. A Bizottság adott esetben intézkedéseket javasolhat, beleértve a
végrehajtási rendelkezéseket is; e) a tagállamokkal és az ECHA-val
együttműködve fokozza erőfeszítéseit, hogy a kockázatkezelési
elemző eszköz (RMO) segítségével azonosítani lehessen a különös
aggodalomra okot adó, figyelmet érdemlő anyagokat. 2.2. Belső piac és verseny 1999 és 2009 között az EU vegyipara az összes
ipari ágazat átlagánál kicsivel nagyobb mértékben nőtt, és többé-kevésbé
kiheverte a 2008-as válságot. Az ágazat kereskedelmi mérlege pozitív, és
különösen jól teljesít a különleges vegyi anyagok magas haszonkulcsú
ágazataiban. 2003-ban, amikor a REACH-rendelet még csak
javaslat formájában létezett, az EU képviselte a világ legnagyobb
vegyianyagpiacát, ahol a világ vegyianyag-értékesítésének körülbelül
30 %-a zajlott. Napjainkban ugyanez az arány körülbelül 21 %, a
legnagyobb vegyianyagpiac pedig Kína lett. Ugyanakkor az uniós vegyipar
továbbra is a világ legnagyobb exportőre, és forgalma abszolút értékben
növekedett. A vegyipar növekedését és versenyképességét igen
nagy mértékben befolyásolja a belső piac, amelynek további
harmonizációjához a REACH is hozzájárult. Az ágazat elismeri, hogy a belső
piac gazdasági szempontból kedvező hatással van rá, még akkor is, ha egyes
akadályok továbbra is fennállnak. Ebben az összefüggésben a Bizottság
emlékezteti a tagállamokat arra, hogy a REACH valamennyi rendelkezését fontos
egységesen és harmonizált módon értelmezni, így az árucikkekben használt,
különös aggodalomra okot adó anyagok koncentrációjára vonatkozó 0,1 %-os
küszöbértéket[6]
is. E rendelkezések Bizottság általi értelmezésének, valamint valamely tagállam
ellen a Szerződésekből eredő kötelezettségeinek elmulasztása
miatt folyamatban lévő eljárásoknak a sérelme nélkül a Bizottság felkéri a
tagállamokat és a többi érdekelt felet, hogy számszerűsítsék a REACH
jelenlegi rendelkezéseinek potenciális környezeti és egészségügyi hatásait, ha
vannak ilyenek. A REACH-hez kapcsolódó regisztrálási költségek
miatt egyes vállalatok úgy döntöttek, hogy bizonyos anyagok esetében lemondanak
a piaci részvételről; ilyen esetekben nőtt a piaci koncentráció és
emelkedtek az árak. Ennek pozitív hatása is lehet: a vegyi anyagok
beszállítóinak nagyobb mértékű szakosodása és az új üzleti modellek (pl. a
vegyianyaglízing) alkalmazása növelheti a biztonságot. Egyes ellátási láncok
átalakításának szükségessége olyan lehetőségeket teremt, amelyeket a kkv-k
pénzügyi és szervezeti korlátaikra való tekintettel megfelelő támogatás
hiányában valószínűleg kevésbé tudnak kihasználni. A regisztrációs kötelezettség hatással van a
továbbfelhasználókra is, akik általában kevésbé vannak tisztában a REACH
területén betöltött szerepükkel. Helyzetüket továbbra is folyamatosan
figyelemmel kell kísérni, különösen a jövőbeni regisztrációs
határidők tekintetében. Különös figyelmet kell fordítani az árucikkeket
előállítók helyzetére és a REACH-rendelettel kapcsolatos adminisztratív
költségekre. Mivel a továbbfelhasználók nagy többsége kis- és középvállalkozás,
a REACH végrehajtásának javítása keretében rájuk kell összpontosítani. A kkv-k jelentős része feltehetően nincs
tisztában a REACH-hez kötődő szerepével és kötelezettségeivel, és
azoknak, amelyek tisztában vannak vele, pontatlan lehet a feladataik
köréről alkotott elképzelésük, ezért az e vállalkozásoknak nyújtott
támogatás és iránymutatás további cselekvést igényel. Az Európai Bizottságnak a
REACH kkv-kra gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmát az a nemrégiben
készült felmérés is megerősítette, amelyben a kkv-k a REACH-rendeletet a
legnagyobb terhet jelentő 10 közösségi jogszabály közé sorolták[7]. A Bizottság a fentiekre tekintettel: a) megvizsgálja, hogy – különösen a kkv-k
esetében – hogyan lehet mérsékelni a rendelet pénzügyi hatását többek között a
regisztrációs díjak megoszlásának felülvizsgálata révén azzal a céllal, hogy a
kis- és középvállalkozások nagyobb kedvezményben részesüljenek, továbbá felkéri
az ECHA-t, hogy nyújtson konkrétabb iránymutatást az átláthatóság, a
megkülönböztetésmentesség és a méltányos költségmegosztás tekintetében; a
rendelet kkv-kra gyakorolt hatásának mérséklésére vonatkozó konkrétabb
bizottsági ajánlások e jelentés mellékletében találhatók; b) ösztönzi az ECHA-t és az ágazatot, hogy
az anyaginformációs cserefórum (SIEF) keretében foglalkozzanak az
átláthatósággal, a tájékoztatással és a költségmegosztással kapcsolatos
aggodalmakkal, szorosabban működjenek együtt az eljárások egyszerűbbé
tétele érdekében, és dolgozzanak ki a felhasználók igényeinek jobban
megfelelő útmutatást, mindeközben különös figyelmet szentelve a kkv-knak
és a költségeknek; c) megállapítja, hogy egyes országok a REACH
bizonyos elveit beépítik a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályaikba; elismeri,
hogy az EU és a kulcsfontosságú piacok szabályozása közötti eltérések továbbra
is fennállnak, ami hatással lehet az EU külső versenyképességére;
nemzetközi viszonylatban továbbra is a REACH-hez igazodó jogszabályok
elfogadását fogja támogatni; d) elismeri azokat a kihívásokat, melyekkel
sok olyan vállalkozásnak (beleértve a továbbfelhasználókat is) szembe kell
néznie, amelyek számára 2013-ban és 2018-ban első ízben lesz kötelező
a regisztráció és a kapcsolódó kötelezettségek teljesítése. Ezért a soron
következő regisztrációs határidőket megelőzően a
rendelkezésére álló eszközökkel figyelemmel fogja kísérni az ágazat
felkészültségét. Ezenkívül ösztönzi a tagállamokat és az ECHA-t, hogy fokozzák
az ágazat e fontos mérföldköveket érintő felkészülését támogató
erőfeszítéseiket. 2.3. Innováció A REACH célul tűzi ki az innováció
serkentését. Az ellátási láncbeli információáramlás révén a vegyipari
vállalatok új információkat szerezhetnek ügyfeleikről és azok
igényeiről. Sok vállalat arról számol be, hogy ezen információk jó
hatással vannak az innovációra. A regisztráció céljából összegyűjtött
információk inspirációval szolgálnak a létező anyagok innovatív felhasználásával
kapcsolatban. A REACH általában egyenlően kezeli az új és a
bevezetett anyagokat, így kedvező hatást gyakorol az új anyagokat
érintő kutatásra. Az elvárásoknak megfelelően a REACH elfogadása
előtt nőtt az új anyagok regisztrációinak száma. A REACH másik innovációösztönző eleme a
termék- és folyamatorientált kutatás és fejlesztés (PPORD) regisztrálási
kötelezettség alóli mentesítése. Mindezt az ágazat általában örömmel fogadta,
de a Bizottság megjegyzi, hogy mindmáig csak kevés kkv végez termék- és
folyamatorientált kutatást és fejlesztést. Összefoglalva: a REACH-rendelet teljesíti az
innovációra vonatkozó célkitűzést, még akkor is, ha például a K+F
intenzitása tekintetében még most is megvan egyfelől az EU, másfelől
az Egyesült Államok, illetve Japán közötti szakadék, és a feltörekvő
gazdaságok részéről is egyre fokozódik a nyomás. A Bizottság – különösen
az új technológiai területeken – továbbra is nyomon fogja követni a REACH
innovációra gyakorolt hatását, és 2015. január 1-jéig jelentést készít erről. 3. Általános jelentés a REACH végrehajtása
során szerzett tapasztalatokról 3.1. A tagállamok jelentései a
REACH végrehajtásáról A 117. cikk (1) bekezdése arra kötelezte a
tagállamokat, hogy 2010. június 1-jéig készítsenek jelentést a REACH saját
területükön való végrehajtásáról. Minden tagállam kijelölt illetékes hatóságokat.
Mivel 7 tagállamban egynél több hatóságot is kijelöltek, az EU és az EGT
területén összesen 40 illetékes hatóság működik. Az illetékes hatóságok valamennyi
REACH-folyamatban fontos szerepet játszanak. A hatóságok, a Bizottság és más
érdekelt felek közötti hatékony kommunikáció és együttműködés
kulcsfontosságú szerepet játszik a REACH zökkenőmentes és egységes
végrehajtásában. A tagállami jelentések azt mutatják, hogy legtöbbjüknek
pozitívak az együttműködéssel kapcsolatos tapasztalatai. A jelentések rámutatnak arra is, hogy az illetékes
hatóságok úgy vélik, a feladataik ellátásához rendelkezésükre álló források és
készségek korlátozottak. A végrehajtás a tagállamok kizárólagos hatáskörébe
tartozik, és mindegyik tagállam kijelölt végrehajtó hatóságot. A tagállamok
eddigi ellenőrzési tevékenységei a következőkre terjedtek ki: gyártók
(az ellenőrzések 37 %-a), importőrök (23 %), egyedüli
képviselők (3 %) és továbbfelhasználók (36 %). Az uniós szinten
egységesebb végrehajtás biztosítása érdekében a REACH az ECHA-n belül
létrehozta a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős
fórumot. E fórum hasznos együttműködési platformnak bizonyult. A Bizottság: a) segít az illetékes hatóságoknak a házon
belüli szakértelem javításában, pl. a rendelet innovációra és a
versenyképességre kifejtett hatásának értékelésére szolgáló eszközök
kidolgozása és megosztása révén; b) felhívja a tagállamokat, hogy jobb
koordináció és tudásmegosztás révén maximalizálják a rendelkezésre álló
erőforrások felhasználásának hatékonyságát. A végrehajtás tekintetében
célirányos intézkedéseket kell hozni és ki kell aknázni a más uniós
jogszabályokból adódó szinergiákat; c) a fórummal együttműködve
végrehajtási mutatókat dolgoz ki, és felszólítja a tagállamokat, hogy
folyamatosan ellenőrizzék a végrehajtás hatékonyságát; d) javítja a jelentéstételi sablont, és
pontosítja a vámhatóságoknak a REACH végrehajtásában betöltendő szerepét. 3.2. Az ECHA jelentése a REACH és
a CLP végrehajtásáról Az ECHA az első jelentését a 117. cikk
(2) bekezdésével összhangban 2011 júniusában nyújtotta be. A
jelentésből kiderül, hogy mind a szabályozó hatóságok, mind az ágazat
lényegében eleget tett kötelezettségeinek, és a REACH összességében jól működik.
Mindazonáltal az eddigi tapasztalatokból levonható néhány tanulság. Az ECHA a REACH és a CLP végrehajtása területén
meghatározott három nagyobb, javításra szoruló területet: –
az ágazatnak teljes körűen felelősséget
kell vállalnia a regisztrálási dokumentációkért, és azok ECHA-hoz való
benyújtását követően is proaktív módon javítania kell azok minőségét. –
több figyelmet kell fordítani az anyagokra és azok
biztonságos használatára vonatkozó információknak az ellátási lánc mentén való
hatékony kommunikációjára. Az ennek eléréséhez szükséges forrásokat meg kell
erősíteni, és tovább kell fejleszteni és finomítani kell az ezt támogató
eszközöket. –
A források korlátozott volta miatt fontos
hatékonyan rangsorolni a REACH és a CLP keretében való további fellépés
tekintetében megfontolandó anyagokat. Elő kell segíteni a regisztrációs
adatok további felhasználását annak érdekében, hogy a hatóságok rendelkezésére
álló forrásokat a lehető legnagyobb mértékben az anyagok használatának
biztonságosabbá tételére lehessen összpontosítani. A REACH valamennyi területén adódtak nehézségek,
amelyeknek egy része a végrehajtás optimalizálásával kiküszöbölhető, míg
mások esetében a REACH módosítására irányuló bizottsági javaslatra lenne
szükség. Az ECHA arra a következtetésre jutott, hogy az ágazatnak most
elsősorban stabilitásra és kiszámíthatóságra van szüksége, ezért rövid
távon nem támogatja a REACH módosítását. 3.3. Állatkísérletek Az alternatív vizsgálati módszereket illetően
az ECHA a 117. cikk (3) bekezdése szerinti jelentésében a következő
fontosabb megállapításokat teszi: –
a regisztrálási dokumentációk 90 %át közösen
nyújtottak be, és az adatok megosztása terén megfelelő előrelépés
tapasztalható; –
a regisztrálók széles körben éltek a vizsgálatok
mellőzését lehetővé tevő jelenlegi rendelkezésekkel; –
aggodalomra ad okot az állatkísérletek el nem
végzése kapcsán benyújtott indokolások minősége; –
a regisztrálók általában nem javasolták
szükségtelen vizsgálatok elvégzését; –
a vizsgálati javaslatok rendszere jól működik;
–
a vártnál kevesebb vizsgálati javaslat érkezett,
bár részben azért, mert az alternatív megközelítéseket nem megfelelő módon
fogadták el; valamint –
107 magasabb szintű állatkísérletet a jelek
szerint vizsgálati javaslat nélkül végeztek el. A 2007 és 2011 közötti időszakban a Bizottság
összesen 330 millió EUR-t különített el alternatív vizsgálati módszerek
fejlesztésére és értékelésére. Kilenc tagállam illetékes hatósága jelentett be
100 000 EUR-t meghaladó éves kiadást e területen. A kiadások bontását a
szolgálati munkadokumentum ismerteti. Folytatni kell az erőfeszítéseket,
mert még mindig nem áll rendelkezésre elég alternatíva egyes komplex toxikológiai
végpontok helyettesítésére. További figyelmet kell fordítani az eredmények
szabályozásban történő felhasználására és a felhasználók oktatására is. A Bizottság azt ajánlja, hogy: a) az ECHA az alternatív módszerek
alkalmazásához benyújtott indokolások minőségének javítása érdekében
folytassa a dokumentációk értékelése, valamint az ágazatnak nyújtott jobb
útmutatásra és az ágazattal való kommunikáció javítására irányuló
erőfeszítéseit; valamint b) az ECHA értékelje a vizsgálati
javaslatokra vonatkozó nyilvános konzultációk hatékonyságát; e nyilvános
konzultációk keretében nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alternatív
megközelítésekre, és új, releváns információkat kell előállítani. c) a tagállamok gondoskodjanak a vizsgálati
javaslatokra vonatkozó követelményeknek való megfelelésről. A Bizottság az alternatív módszerek fejlesztésének
ösztönzése érdekében nyomon fogja követni az azok kutatásához nyújtott források
felhasználását, összhangban a vegyi anyagok kombinált hatásáról szóló bizottság
közlemény[8]
idevágó részében foglaltakkal, figyelembe véve a szabályozásban történő
felhasználás szükségességét. A Bizottság az azt igénylő területeken
nemzetközi és ágazatközi koordinációt is végez majd. 3.4. Az 1–10 tonna mennyiségű
anyagokra vonatkozó regisztrálási kötelezettség felülvizsgálata és egyes
polimertípusok regisztrálásának szükségessége Megvizsgáltuk, hogy az 1–10 tonna mennyiségű
anyagokra vonatkozó regisztrálási kötelezettség alkalmas-e az emberi egészséget
és a környezetet érintő kockázatok azonosítására. Az értékelés kiterjedt
azon végpontok beazonosítására, amelyek az emberi egészségre vagy a környezetre
gyakorolt hatás tekintetében a CLP szerinti osztályokba sorolás feltételeinek
megfelelnek, továbbá a megfelelő kockázatkezelési intézkedések azonosítására.
A Bizottság megerősíti, hogy a vonatkozó tájékoztatási követelmények
kevesebb információ megadását írják elő, mint az OECD információs
adatkészletének (SIDS) dokumentációi esetében, amit a kémiai biztonsági
jelentésre vonatkozó követelmény hiánya magyaráz. Az Európai Bizottságnak jelenleg nem áll
rendelkezésére elegendő információ a REACH innovációra és
versenyképességre gyakorolt hatásáról ahhoz, hogy a kis mennyiségben
előállított anyagok esetében alkalmazandó tájékoztatási követelmények
módosítására javaslatot tegyen. A Bizottság jelenleg vizsgálja egyes
polimertípusok regisztrálásának szükségességét. Ebben az esetben is több
információra lenne szükség annak megállapításához, hogy szükséges-e, illetve
megvalósítható-e a jelenlegi követelmények módosítása. A Bizottság – a lehetséges előnyöket és a
költségeket is figyelembe véve – a tagállamokkal és a többi érdekelt féllel
együttműködésben folytatja a munkát ezeken a területeken, és amennyiben
szükségesnek látja, 2015. január 1-jéig javaslatot terjeszt elő. 3.5. Osztályozás, címkézés és
csomagolás (CLP) A CLP-rendelet[9]
meghatározza a vegyi anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és
csomagolására vonatkozó uniós szintű szabályokat. A rendelet fő
célkitűzése annak meghatározása, hogy egy anyag vagy keverék rendelkezik-e
a veszélyesként való besorolást szükségessé tevő tulajdonságokkal,
valamint az, hogy összehangolja a felhasználók tájékoztatását szolgáló
szabványos szimbólumokat, mondatokat és csomagolási feltételeket. Ezeket az
információkat az anyagok REACH regisztrálási dokumentációjában meg kell adni. A CLP végrehajtása szorosan kapcsolódik a REACH
végrehajtásához, és mindkettő hasonló kihívásokat jelent. A tagállamok a
CLP keretében végzendő ellenőrzéseket gyakran a REACH-ben előírt
ellenőrzések részeként bonyolítják le. Ezenkívül az ECHA által irányított,
végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum mindkét
rendeletből fakadóan lát el feladatokat. A CLP és a REACH
célkitűzéseinek az EU egész területén történő megvalósítása következetes
és összehangolt megközelítést tesz szükségessé a végrehajtásban. A CLP 46. cikkének (2) bekezdése előírja
a tagállamok számára, hogy rendszeresen számoljanak be a hatósági
ellenőrzések eredményeiről és más meghozott végrehajtási
intézkedésekről. Az első benyújtott jelentések a 2009. januártól
2011. júniusig terjedő időszakra vonatkoznak. Összesen 26 tagállam
nyújtott be jelentést, amelyek azonban jelentős eltéréseket mutattak a
részletesség és a kezelt problémák körének tekintetében. A legtöbb tagállam együttműködik, egyeztet és
információkat cserél a többi tagállammal, valamint megfelelő szankciókat
alkalmaz a CLP-rendelet végrehajtása érdekében. A legtöbb országban a fórum
által kialakított stratégiához illeszkedő végrehajtási stratégiát is találunk.
Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt az egyes termékek és a megfelelésre
kötelezett vállalatok tekintetében végzett ellenőrzések száma. A további
fejlesztést igénylő problématerületeken lényegesen javítható lenne a jogi
előírásoknak való megfelelés (a megfelelési arány általában 70 %), és
a jelentéseket benyújtó tagállamok között további harmonizáció szükséges. A jelentéstételi kötelezettségnek
köszönhetően – a CLP elfogadását megelőző állapottal szemben – a
Bizottság és valamennyi tagállam naprakész információkkal rendelkezik a
végrehajtási tevékenységekről és a megfelelési arányokról. Így a
végrehajtási tevékenységeket a problémás területekre lehet összpontosítani és
közös végrehajtási stratégiákat lehet kifejleszteni. Az EU egész területén szerzett
tapasztalatok kiaknázása érdekében azonban szükségessé válhat, hogy a
tagállamok a jövőben további forrásokat biztosítsanak a végrehajtás és a
rendszeres jelentéstétel céljaira. A fórum CLP-re vonatkozó végrehajtási stratégiája
továbbfejlesztésének köszönhetően várhatóan hatékonyabb lesz a
végrehajtás, és javulni fog a megfelelési arány. A stratégiának összehangolt és
célzott végrehajtási projekteket és a különösen a kis- és középvállalkozásokra
irányuló tudatosságnövelést célzó elemet is tartalmaznia kell. 4. Az ECHA tevékenységének felülvizsgálata A Bizottság megvizsgálta az ECHA: –
eredményességét: azaz milyen mértékben sikerült
elérni a kitűzött célokat; –
hatékonyságát: azaz milyen mértékben lehetett a
kívánt eredményeket ésszerű költségek mellett elérni; –
gazdaságosságát: azaz milyen mértékben álltak
rendelkezésre a szükséges források a kellő időben, a megfelelő
mennyiségben és minőségben, valamint a lehető legjobb áron. A Bizottság ezenkívül megvizsgálta az ECHA
szerepkörét, az általa képviselt hozzáadott értéket, érdekelt felek általi
elfogadhatóságát és földrajzi helyét. A felülvizsgálat a következőkre terjedt ki:
az ECHA tevékenységének megkezdése, a REACH-ben előírt két fontos
határidő, valamint egy, a CLP-ben meghatározott kulcsfontosságú határidő.
Az anyagok értékelése azonban még nem kezdődött meg, és eddig engedély
iránti kérelmek sem érkeztek. Az ECHA beindítása a gyorsan és hatékonyan
lebonyolított felvételi eljárásnak, a munkatársak és a vezetőség komoly
elkötelezettségének és a finn hatóságok támogatásának köszönhetően
sikeresen zajlott. Az ECHA a legtöbb kulcsfontosságú
célkitűzését teljesítette, így eredményesnek tekinthető – ezt
alátámasztja az érdekelt felek visszajelzése is, többségük szerint ugyanis az
ECHA jól teljesíti feladatát. Az ECHA – létrehozását követően –
eredményesen kezelte az előzetes regisztrációt és a regisztrációt, továbbá
lefektette az engedélyezéshez és a korlátozásokhoz kapcsolódó feladatainak
elvégzéséhez szükséges alapokat. Elkészítette a szükséges iránymutatások többségét,
útjára indította a REACH és a CLP végrehajtását segítő nemzeti információs
szolgálatok hálózatát és a fórumot. Az adatok terjesztése, az ECHA honlapján
elérhető keresőeszközök használhatósága, az illetékes hatóságok és a
Bizottságnak nyújtott adatszolgáltatás, valamint általában a kommunikáció és az
átláthatóság azonban eredményesebb lehetett volna. Az indulást követő években az ECHA számára
egyértelműen az elvárt eredmények teljesítése volt a prioritás, és
mindeközben előre nem látható körülmények között is megállta a helyét.
Ezenkívül az ECHA a REACH-ben nem kifejezetten előírt tevékenységeket is
végzett, hogy támogassa az ágazatot kötelezettségei teljesítésében, például
kampányt szervezett az anyaginformációs cserefórumok (SIEF-ek) létrehozásának
és irányításának témájában, valamint az igazgatói kapcsolattartó csoport[10] ülésein való részvétellel
kapcsolatban. A Bizottság megállapítja, hogy a kiegészítő tevékenységek
miatt csökkent az általános hatékonyság, de elismeri, hogy az eredményekre való
összpontosítás jó választás volt az ECHA részéről, és az általános
hatékonyság szempontjából előnyösnek bizonyult. Az ECHA-t az ágazatbeli érdekelt felek iránti
kitartó elkötelezettsége miatt az a kritika érte, hogy nekik igyekszik kedvezni
akár más érdekelt felek kárára is. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy az ECHA
munkájának eredményessége és a REACH sikeressége abban mutatkozik meg, hogy az
egyes vállalkozások képesek-e teljesíteni kötelezettségeiket, valamint abban,
hogy az ágazat egésze mennyire érzi magát elkötelezettnek. A Bizottság
meglátása szerint az ECHA ebben az esetben is indokoltan összpontosított a
kezdeti szakaszban való eredményességre. Teljes mértékben tisztában lévén az
érdekelt felek sokféleségével és a gyakran egymásnak ellentmondó elvárásaikkal,
a Bizottság továbbra is bízik benne, hogy az ECHA megtalálja a megfelelő
egyensúlyt a függetlenség és az érdekelt felek bevonása között, tekintettel
arra, hogy mára teljes körűen működő testületként tekintenek rá. Az ECHA bebizonyította, hogy képes rugalmasan
eljárni. A költségvetési tervezés és előrejelzések is megfelelőek
voltak. Az ECHA megmutatta operatív alkalmazkodóképességét is: új helyzetekkel
szembesülve kockázatkezelési megközelítés alkalmazásával, adott esetben a
források újraallokálásával reagált, és késznek mutatkozott a tanulásra és az
alkalmazkodásra. A Bizottság úgy véli, hogy az ECHA-nak mostantól a
REACH technikai és adminisztratív irányításában neki szánt központi szerepet
kell betöltenie. Az ECHA tevékenységének felülvizsgálata keretében
gyűjtött tapasztalatok alapján a Bizottság felhívja az ECHA-t, hogy: a) például a feladatok további priorizálása
és az ECHA-szervek közötti együttműködés javítása révén fokozza
hatékonyságát és gazdaságosságát; b) folytassa és fejlessze az érdekelt felek
bevonására irányuló tevékenységeket, külön célcsoportként kezelve a kkv-ket és
figyelembe véve azok különleges igényeit; c) ahol lehetséges és az információk
bizalmas kezelésére vonatkozó szabályok alapján megengedhető, javítsa a
Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak nyújtott információ- és
adatszolgáltatást. Mivel a Bizottság ajánlásait az ECHA számára
elkülönített, már meglévő források felhasználásával kell végrehajtani, e
források nem lépik túl az elkövetkező évekre már elkülönített keretet, így
nincsenek hatással a folyó költségvetésre. 5. A REACH hatályának felülvizsgálata A Bizottság az átfedések azonosítása és értékelése
céljából megvizsgálta a REACH és több mint száz más uniós jogszabály
kapcsolódási pontjait. A Bizottság összességében azon a véleményen van,
hogy a REACH hatályát megfelelően állapították meg, és nem tapasztalhatók
jelentős átfedések az egyéb európai uniós jogszabályokkal. Néhány kisebb,
illetve potenciális átfedésre még ezzel együtt is fény derült. Ebben az összefüggésben
átfedésen azt értettük, amikor egyszerre két uniós jogszabály is tartalmaz
rendelkezéseket egy adott helyzetre vonatkozóan, ami jogbizonytalansághoz
vezethet; továbbá átfedésnek számít az is, amikor a jogszabályi előírások
indokolatlan terhet rónak a felelős személyekre. A regisztráció területén kevés kisebb, illetve
potenciális átfedést tárt fel a vizsgálat. Ezek kezelése eseti alapon fog
történni. A korlátozások területén, ahol az ágazatspecifikus uniós jogszabályok
korlátozó rendelkezéseket állapítanak meg egyes anyagokra vagy
anyagkategóriákra vonatkozóan, néhány kisebb átfedés mutatkozott. Figyelembe
véve, hogy anyagokra vonatkozó korlátozásokat több uniós jogszabály is
tartalmaz, a Bizottság megítélése szerint célszerű felkérni az ECHA-t,
hogy készítsen jegyzéket az uniós joganyagban az egyes anyagokra vonatkozó
összes hatályban lévő korlátozásról. A Bizottság a következők révén törekedni fog
arra, hogy minimálisra csökkentse, illetve kizárja az átfedéseket és
potenciális átfedéseket: a) felkéri az ECHA-t, hogy adott esetben
módosítsa útmutatásait; valamint b) végrehajtja a REACH-ben és az egyéb
ágazatspecifikus uniós jogszabályok végrehajtására vonatkozó jogi aktusokban
foglalt rendelkezéseket, amikor a jövőbeni korlátozásokról és
engedélyköteles anyagokról dönt. Valahányszor a REACH-rendelet és más vonatkozó
uniós jogszabályok felülvizsgálatra kerülnek a jövőben, a Bizottság
intézkedéseket fog kidolgozni azokra a fennmaradó területekre, ahol átfedéseket
állapítottak meg. Az átfedések feltárásán túlmenően a Bizottság
azonosított néhány olyan területet is, ahol a REACH-folyamatok alapján szerzett
információk az ágazatspecifikus uniós jogszabályok követelményeinek
összefüggésében is felhasználhatók lennének. Hasonlóképpen az EU
ágazatspecifikus jogszabályai alapján összegyűjtött információk is
felhasználhatók lennének a REACH céljaira[11].
6. Nanoanyagok A nanoanyagokra vonatkozó második szabályozásbeli
áttekintés következtetése szerint: „Összességében a Bizottság továbbra is
meg van győződve arról, hogy az anyagként vagy keverékként
előforduló nanoanyagok kockázatértékeléséhez a REACH nyújtja a lehető
legjobb keretet, ugyanakkor bebizonyosodott, hogy az adott kereten belül
további részletes előírásokra van szükség a nanoanyagok vonatkozásában. A
Bizottság néhány REACH-melléklet módosítását helyezi kilátásba, és arra
ösztönzi az ECHA-t, hogy 2013-at követően fejlessze tovább a
regisztrációkra vonatkozó iránymutatásokat.” A Bizottság hatásvizsgálatot készít a vonatkozó
szabályozási opciókról, különösen a REACH-mellékletek módosításának
lehetőségéről annak érdekében, hogy tovább pontosítsa a nanoanyagok
kezelésének és a biztonsági információk regisztrálási dokumentációkban való
feltüntetésének módját. Adott esetben a Bizottság 2013 decemberéig javaslatot
terjeszt elő végrehajtási jogi aktus elfogadására. 7. Következtetések A fenti megállapítások alapján a Bizottság úgy
ítéli meg, hogy a REACH jól működik, és a jelenleg értékelhető
valamennyi célkitűzést teljesíti. A felülvizsgálat alapján néhány apróbb
kiigazítás indokoltnak látszik, mivel azonban fontos szempont a jogi stabilitás
és kiszámíthatóság biztosítása, a Bizottság végső soron nem kíván a REACH
rendelkező részének módosítására irányuló javaslatot tenni. A jelenlegi keretek között azonban csökkenteni
kell a REACH kkv-kra gyakorolt hatását. E jelentés melléklete tartalmazza az e
célt szolgáló intézkedéseket. A végrehajtás minden szinten véghez vitt további
optimalizálása révén számos más lehetőség adódik a REACH működésének
további javítására, amint azt ebben a jelentésben, részletesebben pedig a
szolgálati munkadokumentumban kifejtjük. Ennek eléréséhez minden szereplő
részéről komoly elkötelezettség szükséges; ezért a Bizottság
kötelezettséget vállal arra, hogy a REACH sikeres végrehajtása érdekében
folytatja a közös munkát a tagállamokkal, az ECHA-val és az érdekelt felekkel. Melléklet Az Európai Bizottság konkrét ajánlásai
a REACH-rendelet miatt a kkv-kra háruló adminisztratív terhek oly módon
történő csökkentésére, hogy azok továbbra is képesek legyenek a
rendeletben foglalt kötelezettségeik teljesítésére ·
A Bizottság arra ösztönzi az ECHA-t, hogy
anyaginformációs cserefórumok (SIEF-ek) létrehozása és működtetése révén
nyújtson konkrétabb iránymutatást az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség
és tisztességes költségmegosztás témájában. A felülvizsgálat során konkrét
problémákra derült fény a vezető regisztrálók hatásköreivel kapcsolatban;
ezt a szerepet egyre többször a nagyobb vállalatok töltik be. A szóban forgó
hatáskörök adott esetben a „hozzáférési felhatalmazásokra” vonatkozó átalánydíj
kiszabásában és a SIEF-ek igazgatásáért kiszabott aránytalan díjakban
nyilvánulnak meg. Meg kell erősíteni a SIEF-ek gazdasági szempontból
hatékony igazgatását szolgáló ösztönzőket. ·
Jelenleg folyik a díjszabályozásról szóló rendelet
felülvizsgálata, melynek során felhasználásra kerülnek a REACH általános
felülvizsgálatának eredményei is, különösen a REACH-hez kapcsolódó költségek,
valamint a versenyképességet és az innovációt befolyásoló hatások terén. A
díjszabályozásról szóló rendelet felülvizsgálatának fő célja a kkv-kat
sújtó költségek csökkentése. ·
Az ECHA-nak és az ágazatnak felhasználóorientáltabb
iránymutatást kell nyújtania, különös tekintettel a kkv-k igényeire. A
felülvizsgálat során fény derült egy konkrét problémára: a REACH
végrehajtásának támogatására hatalmas mennyiségű iránymutatást
fejlesztettek ki, ám ezeknek csak töredéke irányul vállalatok konkrét
csoportjaira. A REACH előírásai az ellátási lánc számos különböző
vállalattípusát érintik, ami miatt sok esetben meglehetősen összetett
útmutatók jöttek létre. ·
Az ECHA-nak az ágazattal együttműködésben, az
ellátási láncon belüli kötelező információcsere keretében javítania kell a
szellemi tulajdonjog védelmére vonatkozó iránymutatást. A közös regisztrálás területén
szintén konkrét probléma mutatkozott, mivel a regisztrálás során olyan,
bizalmas üzleti információk kerülhetnek nyilvánosságra, amelyek egyes
vállalatok puszta működésének alapját képezik. Pontosabb iránymutatásra
van szükség ahhoz, hogy az ágazatban elterjedjenek a bevált gyakorlatok azzal
kapcsolatban, hogy mely információkat kell védeni, és hogyan érhető el a
megfelelő szintű védelem. ·
Hasonlóképpen az ECHA alakítson ki – különösen a
kkv-kat és a kevesebb tapasztalattal rendelkező vállalatokat célzó – jobb
útmutatást a felhasználási leírók rendszerének használatára vonatkozóan.
Jelenleg a kkv-k sok esetben külső támogatásra szorulnak, amely növeli a
megfeleléssel kapcsolatos költségeiket. A rendszer nem megfelelő
használata jelentős különbségeket okozhat ugyanazon anyag szállítói között
az anyagok felhasználására vonatkozó feltételek tekintetében, ami nehezíti a
szállítók közötti váltást, megnöveli a költségeket, és hátrányosan befolyásolja
az ellátás egyenletességét. ·
Az ECHA-nak és a nemzeti REACH információs
szolgálatoknak konkrét tevékenységeket és útmutatást kell kidolgozniuk a
REACH-folyamatok K+F-be és más innovációs folyamatokba való korai
integrálására. Néhány innovatív vállalkozás aggodalmának adott hangot a
szabályozási bizonytalanságot illetően. Bár a REACH-ben számos
innovációbarát mechanizmus is jelen van, és az ECHA tekintélyes mennyiségű
tájékoztató anyagot állít elő és tesz közzé az interneten a konkrét
kötelezettségekkel kapcsolatban, hatékony módszerekkel fel kell hívni a
figyelmet a szóban forgó mechanizmusokra és információforrásokra az innovatív
vállalkozások körében. ·
A Bizottság továbbra is az Enterprise Europe
Networköt (EEN) fogja felhasználni arra, hogy növelje a REACH ismertségét és
javítsa az információáramlást az ellátási láncban. A REACH sokféle
vállalattípust érint, az európai vállalkozások jelentős része minősül
továbbfelhasználónak. A kkv-k jelentős része vélhetően nincs
tisztában a rendeletből fakadó szerepével és kötelezettségeivel, és azoknak,
amelyek tisztában vannak vele, pontatlan lehet a feladataik köréről
alkotott elképzelésük. Ezért a jövőben bővíteni kell a meglévő
EEN-platformokon és a nemzeti REACH információs szolgálatokon keresztül
megvalósuló tájékoztató és tudatosságnövelő tevékenységeket. ·
Végezetül a Bizottság továbbra is nyomon fogja
követni a REACH végrehajtásából fakadóan a kkv-ket sújtó adminisztratív
költségeket, valamint a felelős végrehajtó intézmények által a kkv-k
számára nyújtott technikai és jogi segítségnyújtás mennyiségét és minőségét. [1] HL L 396.,
2006.12.30., 1–849. o. [2] SWD(2013)25. [3] 75. cikk (2) bekezdés, 117. cikk (4) bekezdés, 138. cikk
(2), (3) és (6) bekezdés. [4] Bizottsági szolgálati munkadokumentum, a REACH-ről
szóló kibővített hatásvizsgálat, Európai Bizottság, COM(2003) 644,
2003.10.29. [5] Tanulmány: „The impact of REACH on the environment
and human health” (A REACH környezetre és az emberi egészségre gyakorolt
hatása), DHI, 2005. szeptember. Készült az Európai Bizottság megbízásából. [6] A 7. és 33. cikkben említett 0,1 tömegszázalékos
koncentrációküszöb. [7] Az Európai Bizottság által szervezett, 2012. szeptember
28-tól december 21-ig tartó nyilvános konzultáció: „Melyik az a tíz uniós
jogszabály, amely a legnagyobb terhet rója a kkv-kra?”. [8] A Bizottság „Vegyi anyagok kombinált hatása – Kémiai
elegyek” című közleménye […], Európai Bizottság, (COM/2012/0252),
5.2.(4) i. és 5.2.(4) ii. pont. [9] Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i
1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról,
címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv
módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK
rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.). [10] E tevékenységekre vonatkozó információkat az ECHA az
általános éves jelentései a ECHA honlapján: www.echa.europa.eu [11] A REACH és más uniós jogszabályok közötti szinergiákra
példákat a bizottsági szolgálati munkadokumentum 1.1. címe tartalmaz.