7.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 67/1

(1)

A Bizottság javaslatai az európai politikai pártok és alapítványok láthatóságának, elismertségének, hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelését célozzák.

(2)

2012-ben összesen 13 európai szintű politikai párt és 12 európai szintű politikai alapítvány kapott támogatást az Európai Unió általános költségvetéséből (a továbbiakban: uniós költségvetés) (2). Politikai pártok 2004 óta (3), politikai alapítványok 2007 óta kapnak támogatást (4). A támogatásokat az Európai Parlament kezeli.

(3)

Jelenleg az uniós költségvetésből származó támogatás az európai politikai pártok és alapítványok messze legnagyobb bevételi forrása. Egyéb lehetséges támogatási források a tagoktól származó hozzájárulások, az adományok, kölcsönök, valamint gazdasági tevékenységből származó jövedelem.

(4)

A jelenleg hatályban lévő szabályozás (5) értelmében az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó alapítványoknak nincsen az uniós jogban szabályozott egységes jogállásuk, számos különböző jogi forma létezik, attól függően, hogy melyik országban van az adott párt vagy alapítvány székhelye.

(5)

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról szóló rendeletjavaslat (a továbbiakban: az alapszabályról szóló rendelettervezet) e szervezeteket európai jogi személyiséggel ruházza fel. A jövőben csak olyan szervezet részesülhet támogatásban az uniós költségvetésből, amelyet az Európai Parlament előzetesen ilyen jogállásban bejegyzett.

(6)

Az alapszabályról szóló rendelettervezet szabályokat állapít meg továbbá a következőkre nézve: kormányzás és belső demokrácia, az uniós költségvetésből származó támogatások, adományok és hozzájárulások, számviteli és kontrollintézkedések, beszámolási kötelezettségek és szankciók.

(7)

A 966/2012 EU, Euratom rendeletet az európai politikai pártok finanszírozása tekintetében módosító rendeletjavaslat (a továbbiakban: a költségvetési rendeletet módosító javaslat) célja, hogy megszüntesse az európai politikai pártokat az uniós költségvetésből pénzügyi támogatásban részesítő jelenlegi rendszert (6). Az Európai Parlament több ajánlást fogalmazott meg a rendszeren való változtatás céljából (7). A Bizottság azt javasolja, hogy a jövőben az európai politikai pártok „hozzájárulások” formájában kapjanak támogatást. A javaslat értelmében a jövőben már nem volna előírás éves munkaprogramok, illetve előzetes működési költségvetés benyújtása. Az európai politikai pártoknak utólag igazolniuk kellene az uniós források körültekintő felhasználását,

1.

Az európai politikai pártok és alapítványok nem minősülnek az EUMSZ 287. cikkének (1) bekezdése szerinti, az Unió által létrehozott szervnek, s ekképp nincsenek alávetve a Számvevőszék ellenőrzésének (8). Mindazonáltal az uniós költségvetésből kapott összeg tekintetében a Számvevőszéknek van hatásköre a nyilvántartások ellenőrzésén és helyszíni vizsgálatokon alapuló ellenőrzést végezni.

2.

Az európai politikai pártok és alapítványok azon forrásai, amelyek nem az uniós költségvetésből származnak, nincsenek automatikusan alávetve a Számvevőszék ellenőrzésének. Amiatt azonban, hogy az uniós támogatások és az egyéb forrásokból származó támogatások együttesen fejtik ki hatásukat, sor kerülhet arra is, hogy ellenőrzési munkája keretében a Számvevőszék ez utóbbiakat is vizsgálja.

3.

A Számvevőszék elismeri, hogy a bizottsági javaslat szembenéz a jelenleg hatályban lévő rendelkezések több hiányosságával. A függetlenséget, elszámoltathatóságot és felelősséget előtérbe helyező európai politikai kultúra ösztönzése, a pártok és alapítványok szigorúbb ellenőrzése, valamint a támogatási szabályok esetleges megsértésének elkerülése érdekében azonban néhány más kérdést is napirendre kell tűzni.

4.

A Számvevőszék megjegyzi, hogy az „adomány” kifejezés túl szűken került meghatározásra (9). Ennek következtében a fogalom nem terjed ki minden olyan tranzakcióra, amely gazdasági előnyökhöz juttathatja az európai politikai pártokat és alapítványokat, s így azok kijátszhatják az átláthatósági követelményeket és a felső határértékeket (10).

5.

A jelenlegi formájában az alapszabályról szóló rendelettervezet nem szabályozza külön az olyan adományok kérdését, amelyek uniós intézményeknek vagy egyéb, uniós pénzeszközök kezelésében szerepet játszó hatóságoknak termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtó természetes vagy jogi személytől származnak.

6.

Az alapszabályról szóló rendelettervezet szabályozza az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványoknak juttatott adományok kérdéskörét, azon adományokét viszont nem, amelyeket az európai politikai pártokkal vagy alapítványokkal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álló vagy más módon azok tényleges ellenőrzése alá tartozó szervezetek (11) kapnak.

7.

Az alapszabályról szóló rendelettervezet nem rendelkezik külön a nem uniós tagállamokban székelő magánszervezetektől, illetve nemzetközi szervezetektől (12) érkező adományokról. A rendelettervezet kizárólag a nem uniós tagállamok állami hatóságaitól, illetve az ezek felügyelete alatt álló vállalkozásoktól származó adományokat tiltja (13).

8.

A bizottsági javaslat nem zárja ki az uniós tagállamok állami hatóságaitól európai politikai pártoknak és politikai alapítványoknak juttatott adományokat (14). Amennyiben szükséges ezen opciót fenntartani, úgy e tekintetben világosabb szabályozással kellene élni.

9.

A politikai pártok és alapítványok tagjaitól származó hozzájárulások szabályozása nem áll teljesen összhangban az adományok tekintetében alkalmazandó elvekkel (15). Az alapszabályról szóló rendelettervezet az adományokat évente, illetve adományozóként 25 000 EUR-ban korlátozza, a politikai pártok és alapítványok tagjaitól származó hozzájárulások tekintetében viszont nem szab ilyen határt.

10.

A Bizottság semmilyen szabályt nem javasol a kölcsönök, azok forrásai, illetve feltételei tekintetében. Erre vonatkozó rendelkezés hiányában fennáll az a kockázat, hogy az adományokra és hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat rendkívül előnyös feltételekkel nyújtott kölcsönök révén kijátsszák.

11.

A szabályok megszegésének eredményes, arányos és visszatartó erejű szankciókat kellene maga után vonnia. A rendelettervezet (16) az adott párt vagy alapítvány éves költségvetésének 10 %-ában korlátozza a büntetésként kiróható összeget, a szankció kirovásának évét figyelembe véve. A büntetésről a Parlament döntene, több ismérv figyelembevételével (17). Az adományokkal és hozzájárulásokkal kapcsolatos szabálytalanságok tekintetében a Számvevőszék azt javasolja, hogy a döntéshozónak kevésbé legyen módja mérlegelésre; a büntetés összege a szabálytalan összeg többszöröse legyen, felső korlát nélkül.

12.

Az alapszabályról szóló rendelettervezet nem irányoz elő szankciókat azokra a személyekre, illetve szervezetekre nézve, amelyek szabálytalan kifizetéseket teljesítettek pártok vagy alapítványok részére. A tervezet csak annyit ír elő, hogy a szabálytalanul kifizetett összegeket vissza kell téríteni a befizetőnek.

13.

A Számvevőszék üdvözli, hogy az alapszabályról szóló rendelettervezet kötelező büntetést helyez kilátásba, amennyiben az uniós költségvetésből nyújtott finanszírozás kedvezményezettjeit érintő pénzügyi ellenőrzésre felhatalmazott szervek pontatlanságokat állapítanak meg a kedvezményezett éves pénzügyi beszámolójában (18). A Számvevőszék azt javasolja, hogy olyan esetekben is alkalmazzanak kötelező közigazgatási és pénzügyi szankciókat, amikor az Európai Parlamentnek, illetve a Számvevőszéknek nincs módja élni ellenőrzési jogkörével.

14.

A Számvevőszék végül rámutat arra, hogy a politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kellene az európai parlamenti választásokon induló egyéni jelöltek, illetve megválasztott képviselők kampányának finanszírozására vonatkozóan is. Ezzel csökkenne annak a kockázata, hogy a politikai pártok támogatásáról szóló rendelkezéseket a jelölteknek, illetve megválasztott képviselőknek közvetlenül juttatott adományok révén kijátsszák.

15.

Jogi okokból ilyen szabályokat nem lehet az EUMSZ 224. cikke szerinti bizottsági jogalkotási javaslat révén bevezetni. Az európai parlamenti választásokkal, valamint az európai parlamenti képviselők feladatainak ellátásával kapcsolatos kérdésekről az EUMSZ 223. cikke rendelkezik. Ez utóbbi cikk értelmében az Európai Parlamentnek jogában áll jogalkotási javaslatot tenni a szükséges rendelkezések tekintetében, például beillesztheti azokat az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmányba (19). Jelenleg az okmány 4. cikke csak lehetőségként említi, hogy az egyes tagállamok felső határt szabhatnak a jelöltek kampánykiadásainak.

16.

A jelenleg hatályban lévő rendelet 8. cikke meghatározza az európai politikai pártok uniós költségvetésből finanszírozható kiadásainak jellegét. Ilyen kiadások többek között „az igazgatási kiadások, valamint a technikai segítségnyújtással, értekezletekkel, kutatással, határokon átnyúló rendezvényekkel, tanulmányokkal, tájékoztatással és kiadványokkal kapcsolatos kiadások”. Ilyen meghatározást már nem tartalmaz a bizottsági javaslat, pedig az hasznos iránymutatásként szolgálna az Európai Parlament által kiadandó hozzájárulás-igénylési felhívásokkal kapcsolatban. A költségvetési rendeletet módosító javaslat erre vonatkozó rendelkezései nem elég pontosak (20). A költségvetési rendeletet módosító javaslatnak azt is ki kellene mondania, hogy az Unió általános költségvetéséből finanszírozásban részesülő európai politikai pártok a költségvetésből egyéb támogatást nem kaphatnak.

17.

Az alapszabályról szóló rendelettervezet 2. cikke a szövegben előforduló fogalmaknak csak némelyikéről ad meghatározást. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a következő kifejezések meghatározására is szükség volna (21): „engedélyezésre jogosult tisztviselő”, a politikai pártok és alapítványok „éves költségvetése” (22), „éves visszatéríthető kiadások”, „éves támogatható költségek”, „illetékes nemzeti hatóságok”, valamint a politikai pártok és alapítványok tagjaitól származó „hozzájárulások”.

18.

Az alapszabályról szóló rendelettervezet 19. cikke értelmében a politikai pártoknak és alapítványoknak a benyújtandó éves pénzügyi beszámolójukat a székhelyük szerinti tagállamban hatályos jogszabályok alapján kell elkészíteniük (23). Jobban szolgálná azonban a jobb összehasonlíthatóság és átláthatóság céljait, ha egységesített, eredményszemléletű elszámolás és kötelezően alkalmazandó mintára épülő részletesebb beszámolási kötelezettség lenne érvényes minden politikai pártra és alapítványra, attól függetlenül, hogy a székhelye szerinti tagállamban milyen jogszabályok hatályosak.

19.

A 19. cikknek úgy kellene rendelkeznie továbbá, hogy a külső ellenőrzést végzőket az Európai Parlament válassza ki, bízza meg és fizesse. Ez elősegítené a külső ellenőrzések egységességének biztosítását, és megkönnyítené ezen tevékenység nyomon követését (24).

20.

A Számvevőszék ellenőrzési jogköre közvetlenül az elsődleges jogból (elsősorban az EUMSZ 287. cikkéből) ered, és azt másodlagos jog nem változtathatja meg, illetve nem korlátozhatja. Annak tisztázása érdekében, hogy az alapszabályról szóló rendelettervezetben kimondott ellenőrzési rendelkezéseket e jogkör sérelme nélkül kell alkalmazni, a Számvevőszék véleménye szerint a rendelettervezet 20. cikkében általános hivatkozásnak kellene szerepelnie e jogkörre vonatkozóan.