13.1.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 11/1

1.

A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: irányelv) 5. cikke szabályozza a nemi hovatartozással kapcsolatos biztosításmatematikai tényezők alkalmazását a biztosítási, illetve azzal kapcsolatos egyéb pénzügyi szolgáltatások terén. Az 5. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 2007. december 21. után kötött új szerződésekben a biztosítási díjak és juttatások számításában a nemi hovatartozás biztosításmatematikai tényezőként történő számbavétele az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban nem eredményezhet különbséget (a továbbiakban: uniszex szabály). Az 5. cikk (2) bekezdése eltérést enged e szabály alól, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy arányos különbségeket tartsanak fenn az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban, ha a vonatkozó és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a nemi hovatartozás alkalmazása a kockázatelemzésben meghatározó tényező.

2.

2011. március 1-jén hozott ítéletében (2) (a továbbiakban: a Test-Achats-ügyben hozott ítélet) az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) 2012. december 21-i hatállyal érvénytelennek nyilvánította az 5. cikk (2) bekezdését. A Bíróság álláspontja szerint az 5. cikk (2) bekezdése – annak lehetővé tételével, hogy a tagállamok időbeli korlátok nélkül hatályban tartsák az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt uniszex szabálytól való eltérést – a biztosítási ágazatban az irányelv jogalkotó által meghatározott, a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódra irányuló céljának elérése ellen hat a biztosítási díjak és juttatások meghatározásával kapcsolatban, és ezért ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkével.

3.

Jelenleg valamennyi tagállam a biztosításoknak legalább egy típusa esetében megengedi a nemi hovatartozáson alapuló különbségtételt. A biztosítók számára különösen megengedett valamennyi tagállamban, hogy az életbiztosítás esetében kockázatértékelő tényezőként alkalmazzák a nemi hovatartozást (3). A Test-Achats-ügyben hozott ítélet ezért valamennyi tagállamra hatással lesz.

4.

A jelen iránymutatás célja, hogy megkönnyítse a Test-Achats-ügyben hozott ítéletnek való nemzeti szintű megfelelést. A Bizottság álláspontja azonban nem érinti az 5. cikk esetleges jövőbeli, Bíróság általi értelmezéseit.

5.

2012. december 21-étől az 5. cikk (1) bekezdésében szereplő uniszex szabályt mindennemű kivétel lehetősége nélkül kell az új szerződésekben alkalmazni a magánszemélyek biztosítási díjainak és juttatásainak kiszámítására.

6.

A Test-Achats-ügyben hozott ítéletben a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy az irányelv 5. cikkének (2) bekezdését „a megfelelő átmeneti időszak leteltét követően érvénytelennek kell tekinteni”, mely átmeneti időszak 2012. december 21-én ér véget (4). Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket eltérés nélkül kell alkalmazni.

7.

Az átmeneti időszakot az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében kifejezett célkitűzéssel összhangban kell értelmezni, miszerint az uniszex szabály csak az irányelv átültetésének határideje, azaz 2007. december 21. után kötött új szerződésekre alkalmazandó. Mint azt az irányelv (18) preambulumbekezdése is kifejti, e szabály célja a piac hirtelen alkalmazkodásának elkerülése. A Test-Achats-ügyben hozott ítélet e célkitűzésen nem változtat, és arra sincs hatással, hogy az uniszex szabály – az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – csak az új szerződésekre alkalmazandó. A Test-Achats-ügyben hozott ítélet azt jelenti, hogy a 2012. december 21-étől kötött új szerződéseknél ezt a szabályt kivétel nélkül kell alkalmazni, mivel az 5. cikk (2) bekezdése e naptól érvénytelen.

8.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni (5).

9.

Az irányelv nem határozza meg az „új szerződés” fogalmát, és a nemzeti jogokra sem tesz utalást az e kifejezésnek tulajdonítandó jelentést illetően. Ezért ezt a fogalmat az irányelv alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mint amely az európai uniós jog olyan önálló fogalmát képezi, amelyet az egész Unióban egységesen kell értelmezni. Ez az egységes értelmezés megfelel az irányelv biztosítási ágazattal kapcsolatos céljának: az uniszex szabály átmeneti időszak lejártát követő végrehajtásának. Az „új szerződés” 5. cikk (1) bekezdésében említett fogalma alapvető jelentőséggel bír e rendelkezés gyakorlati végrehajtása szempontjából. E fogalom – a nemzeti szerződési jogokon alapuló – eltérő értelmezései eltérő átmeneti időszakokat eredményezhetnének (ami késleltetné az uniszex szabály átfogó alkalmazását), továbbá annak kockázatával is járnának, hogy a biztosítótársaságok számára egyenlőtlen versenyfeltételek születnek. Ez akadályozná azon célkitűzés megvalósítását, amelynek keretében az irányelv az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott időponttól kezdve valamennyi tagállamban átfogó módon kívánja biztosítani a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódot az egyének biztosítási díjaival és juttatásaival kapcsolatban (6).

10.

Az 5. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához egyértelmű különbséget kell tenni a meglévő és az új szerződéses megállapodások között. A különbségtételnek meg kell felelnie a jogbiztonság követelményének, és olyan feltételeken kell alapulnia, amelyek megakadályozzák a fennálló jogok indokolatlan zavarását, és valamennyi fél jogos elvárásait tiszteletben tartják. Ez a megközelítés megfelel az irányelv célkitűzésének, miszerint – a piac hirtelen alkalmazkodását elkerülendő – az uniszex szabály alkalmazását kizárólag az új szerződésekre kell korlátozni.

11.

Ennek megfelelően az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt uniszex szabály minden esetben alkalmazandó, amennyiben a) valamennyi fél hozzájárulásának kinyilvánítását igénylő szerződéses megállapodás születik (ideértve a fennálló szerződés módosítását is) és b) az adott megállapodás megkötéséhez szükséges fél hozzájárulásának utolsó kinyilvánítására 2012. december 21-étől kerül sor.

12.

Erre tekintettel a következőket (7) kell új szerződéses megállapodásoknak tekinteni, amelyeknek ezért meg kell felelniük az uniszex szabálynak:

13.

Ezzel szemben a következő események (9) nem keletkeztetnek új szerződéses megállapodást:

14.

Az 5. cikk (1) bekezdése minden olyan eredményt tilt, amelynél a biztosítási díjak és juttatások számításában a nemi hovatartozás tényezőként történő számbavétele miatt különbségek merülnek fel az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban. Nem általánosságban tiltja a nemi hovatartozás kockázatértékelő tényezőként történő számbavételét. Az ilyen számbavétel mindaddig megengedett a biztosítási díjak és juttatások összesített szintű számítása terén, amíg egyedi szinten nem eredményez különbségtételt. A Test-Achats-ügyben hozott ítélet után ezért e határokon belül lehetséges marad a nemi hovatartozás vagy a nemi hovatartozáshoz kapcsolódó információk rögzítése, tárolása és alkalmazása, vagyis az alábbiak:

—   tartalékok meghatározása és belső árazás: a biztosítók továbbra is rögzíthetik és alkalmazhatják a nemi hovatartozást a belső kockázatértékeléshez, nevezetesen a biztosítási fizetőképességi szabályoknak megfelelő biztosítástechnikai tartalékok kiszámításához, valamint portfóliójuk összetételének összesített árképzési szempontú nyomon követéséhez.

—   viszontbiztosítási árazás: a viszontbiztosítási szerződések egy biztosító és egy viszontbiztosító közötti szerződések. E termékek árazásában mindaddig lehetséges marad a nemi hovatartozás alkalmazása, amíg ez egyedi szinten nem eredményez nemi alapú különbségtételt.

—   marketingtevékenység és hirdetés: a 3. cikk (3) bekezdése értelmében az irányelv nem vonatkozik a média tartalmára és a hirdetésekre, az 5. cikk (1) bekezdése pedig csak az egyének biztosítási díjainak és juttatásainak számítására utal. Ezért lehetséges marad, hogy a biztosítók marketingtevékenység és hirdetések – pl. férfiakra vagy nőkre irányuló célzott hirdetések – segítségével befolyásolják portfoliójuk összetételét. Egy személy neme miatt azonban a biztosítók nem tagadhatják meg a hozzáférést egy meghatározott termékhez, kivéve, ha a 4. cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek (12).

—   élet- és egészségbiztosítás: az uniszex szabály azt jelenti, hogy ugyanazon biztosítási kötvény esetében a biztosítási díjak és juttatások két magánszemély esetében nem lehetnek eltérőek pusztán azért, mert nemük nem azonos. Vannak azonban olyan további kockázati tényezők (pl. az egészségi állapot vagy a családi előzmények), amelyek alapján lehetséges a különbségtétel, és amelyek értékeléséhez a biztosítóknak figyelembe kell venniük a nemi hovatartozást, tekintettel a férfiak és nők közötti bizonyos élettani különbségekre (13).

15.

A Bizottság úgy véli továbbá, hogy az irányelv 4. cikkének (5) bekezdésében foglalt feltételek alapján lehetséges marad, hogy a biztosítók nemek szerinti biztosítási termékeket (vagy a szerződéseken belül választási lehetőségeket) kínáljanak az olyan helyzetekre, amelyek kizárólag vagy elsősorban férfiakat vagy nőket érintenek (14). Ez a lehetőség azonban a terhesség és az anyaság esetében kizárt, figyelemmel az 5. cikk (3) bekezdése által létrehozott különleges szolidaritási mechanizmusra.

16.

A Test-Achats-ügyben hozott ítélet csak a nemi hovatartozás kockázatértékelő tényezőként történő alkalmazására vonatkozik, a biztosítók által alkalmazott egyéb tényezők elfogadhatóságára pedig nem. Az irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében azonban közvetett megkülönböztetésnek minősül, ha egy látszólag semleges kockázati tényező az egyik nemhez tartozó személyeket hátrányosan érint. A közvetlen megkülönböztetéstől eltérően a közvetett megkülönböztetés igazolható, ha a célja jogszerű, és megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek.

17.

Ezért az olyan kockázati tényezők alkalmazása, amelyek a nemi hovatartozással összefügghetnek, mindaddig lehetséges marad, amíg ezek valódi, saját jogú kockázati tényezőket jelentenek (15).

18.

A Test-Achats-ügyben hozott ítélet csak a nemi hovatartozás olyan összefüggésben történő alkalmazására vonatkozik, ahol a férfiak és a nők helyzetét a jogalkotó összehasonlíthatónak találta. Nem érinti olyan más kockázatértékelő tényezők – például az életkor és a fogyatékosság – alkalmazását, amelyeket uniós szinten jelenleg nem szabályoznak.

19.

A Test-Achats-ügyben hozott ítéletben a Bíróság kiemeli, hogy „[…] az egyenlő bánásmód általános elve megköveteli, hogy a hasonló helyzeteket ne kezeljék eltérő módon, és hogy az eltérő helyzeteket ne kezeljék egyenlő módon, kivéve ha az ilyen bánásmód objektíven igazolható”, továbbá hogy „a helyzetek hasonló jellegét főként a szóban forgó különbségtételt létrehozó uniós jogi aktus tárgyának és céljának fényében kell meghatározni és értékelni […]” (16).

20.

A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelvre vonatkozó javaslat (17) továbbra is megengedné az életkor és a fogyatékosság mint tényező alkalmazását, mivel ezt nem minősíti megkülönböztető jellegűnek. Ha a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy egy meghatározott gyakorlat bizonyos feltételek mellett nem megkülönböztető jellegű, ez nem jelent eltérést a hasonló helyzetekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód elvétől (amit egyébként is csak egy átmeneti időre lehetne megengedni). Sokkal inkább megfelel az egyenlő bánásmód elvének annak elismerése révén, hogy a szóban forgó helyzetek nem hasonlóak, ezért azokat eltérően kell kezelni (vagy hogy a hasonlóság ellenére objektíven igazolható e helyzetek eltérő kezelése).

21.

Bizonyos biztosítási termékek, például a járadékok, a nyugdíjjövedelemhez járulnak hozzá. Az irányelv azonban csak a magán-, önkéntes és a munkáltatói viszonytól független biztosításra és nyugdíjakra vonatkozik, a foglalkoztatást és munkavégzést pedig kifejezetten kizárja hatálya alól (18). A nők és férfiak között a foglalkozási nyugdíjakkal kapcsolatban megvalósuló egyenlő bánásmódra a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg) (19) vonatkozik.

22.

Egyes foglalkozási nyugdíjrendszerekben meghatározott formában, például járadékként történik a juttatások kifizetése. Ilyen esetben a szóban forgó rendszer még akkor is a 2006/54/EK irányelv hatálya alá tartozik, ha annak alapján a juttatást biztosítónak kell kifizetnie. Ha viszont a munkavállalónak közvetlenül, a munkáltató részvétele nélkül kell biztosítási szerződést kötnie a biztosítóval (például egy átalányösszeg járadékká alakítása érdekében), a helyzet az irányelv hatálya alá fog tartozni. A 2006/54/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének c) pontja kifejezetten kizárja hatálya alól a munkavállalók által kötött azon biztosítási szerződéseket, amelyeknél a munkáltató nem szerződő fél.

23.

A 2006/54/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének h) pontja megengedi a férfiak és nők esetében eltérő mértékű ellátások megállapítását, amennyiben ezt biztosításmatematikai számítások indokolják. A Bizottság álláspontja szerint a Test-Achats-ügyben hozott ítélet nincs jogi hatással e rendelkezésre, amely a foglalkoztatási nyugdíjak eltérő és egyértelműen elkülöníthető összefüggésében alkalmazandó, és amelynek szövegezése is nagyban eltér az irányelv 5. cikkének (2) bekezdésétől. A 2006/54/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének h) pontja alapján a férfiak és nők esetében eltérő mértékű ellátások megállapítása nem minősül megkülönböztetésnek, amennyiben ezt biztosításmatematikai adatok indokolják.

24.

A tagállamoknak le kell vonniuk a következtetéseket a Test-Achats-ügyben hozott ítéletből, és ahhoz 2012. december 21. előtt hozzá kell igazítaniuk jogszabályaikat, hogy garantálják: a biztosítók az ítélet által előírtaknak megfelelően alkalmazzák az uniszex szabályt. A Bizottság nyomon fogja követni a helyzet alakulását, biztosítva, hogy a fenti időpontot követően a biztosítással kapcsolatos nemzeti jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az ítéletnek, figyelemmel a jelen iránymutatásban meghatározott feltételekre.

25.

A Bizottság arra kívánja ösztönözni az erős versennyel és nagyfokú innovációval jellemezhető biztosítási ágazatot, hogy tegye meg a szükséges kiigazításokat, és a nemi hovatartozástól független, vonzó termékeket kínáljon a fogyasztóknak, az általános árszint indokolatlan befolyásolása nélkül. A Bizottság továbbra is éberen fogja követni a biztosítási piac alakulását, hogy a Test-Achats-ügyben hozott ítéletnek tulajdonított valamennyi indokolatlan áremelés észlelhető legyen, különös tekintettel a versenyjog alapján az állítólagos versenyellenes magatartások esetében rendelkezésére álló eszközökre (20).

26.

A Bizottság 2014-ben, az irányelv végrehajtására vonatkozó általánosabb jelentés keretében jelentést fog tenni a Test-Achats-ügyben hozott ítélet nemzeti jogban és a biztosítási gyakorlatban történt végrehajtásáról.