52012SC0402

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA

amely a következő dokumentumot kíséri:

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve

a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről

1.           Bevezetés

Ez a dokumentum a web-akadálymentesítésre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló javaslat kidolgozása során elvégzett hatásvizsgálat összefoglalása.

A web-akadálymentesítésre vonatkozóan a tagállamok többsége a W3C WAI WCAG alapján saját politikákat és előírásokat alakított ki, ami a webfejlesztők piacának szétaprózódottságához vezetett. Az alapvető közszektorbeli szolgáltatások egy csoportjára vonatkozó web-akadálymentesítési előírások harmonizálása fontos lépés a piac szétaprózódottságának és bizonytalanságának megszüntetése felé, ami előnyös a kormányok és a polgárok számára, miközben nagyobb és kedvezőbb web-akadálymentesítési piacot eredményez.

Fogalommeghatározások és háttér-információk

Az információs és kommunikációs technológiák – különösen az internet – általában nagymértékben ösztönzik a gazdasági növekedést.

A web-akadálymentesítés a webhelyek készítése közben betartandó olyan elvekre és módszerekre vonatkozik, amelyek célja, hogy az ilyen webhelyek tartalmát valamennyi felhasználó, és különösen a fogyatékossággal élő személyek[1] számára hozzáférhetővé tegyék. Az akadálymentes webhelyek és tartalom tervezésére vonatkozóan léteznek nemzetközileg elismert és technológiasemleges iránymutatások: a World Wide Web Konzorcium (W3C) Web-akadálymentesítési Útmutatója 2.0 verziójának (WCAG 2.0) az AA megfelelőségi szinthez szükséges teljesítési feltételei és követelményei. Az Európai Bizottság által M/376. szám alatt kiadott megbízás keretében folyamatban van egy, az említett útmutatón alapuló web-akadálymentesítési követelményeket tartalmazó európai szabvány kidolgozása.

A web-akadálymentesítés kiemelt fontosságú a közszektorbeli szervezetek számára, mivel lehetővé teszi, hogy minél szélesebb nyilvánosságot érjenek el és ellássák közszektorbeli feladataikat. A kormányzati webhelyek száma (az Unióban hozzávetőleg 380 500) és a közszektor webhelyeinek száma (az Unióban hozzávetőleg 761 000) gyorsan növekszik. A web-akadálymentesítés valamennyi felhasználó számára előnyös, a fogyatékossággal élő személyek (az Unió népességének 15%-a, 80 millió ember) számára azonban nélkülözhetetlen.[2]

A web-akadálymentesítés piacát a különféle webfejlesztők alkotják: a webhelyek műszaki felépítésének és tartalmának megtervezésére szakosodott szakemberek és vállalkozások, a webhelyek létrehozására és megvalósítására szolgáló szoftvereszközöket gyártó szereplők, valamint a vonatkozó tanácsadó szolgáltatásokat és webfejlesztési képzéseket nyújtó vállalkozások. Az Unióban ez a piac még nagymértékben növekedhet, mivel a webhelyek kevesebb, mint 10%-a felel meg a Web-akadálymentesítési Útmutató 2.0 előírásainak. A web-akadálymentesítés uniós piacának becsült értéke 2 milliárd EUR, a benne rejlő lehetőségeknek azonban mindössze 10%-át realizálja. A harmonizáció javítani fogja a piaci feltételeket, munkahelyeket teremt, csökkenti a web-akadálymentesítés költségeit és több akadálymentes webhelyet biztosít: ez mindhárom érintett fél – a kormányok, a vállalkozások és a polgárok – számára előnyös.

2.           Szakpolitikai környezet, eljárási kérdések és konzultáció

A tagállamok jelentős része (21) már hozott intézkedést a web-akadálymentesítésről, és még többen követik majd a példájukat, mivel a tagállamok többsége megerősítette a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Mindazonáltal a tagállamok között jogalkotási megközelítésük tekintetében jelentős és egyértelmű különbségek vannak.

A web-akadálymentesítésre számos szakpolitikai kezdeményezés irányul: az európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020 (IKT-hozzáférhetőség); a 2011 és 2015 közötti időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési terv (inkluzív és akadálymentes elektronikus kormányzati szolgáltatások); az európai digitális menetrend (a Bizottság javasolja, hogy a közszektor weboldalai 2015-re teljes mértékben hozzáférhetőek legyenek). Az uniós finanszírozási programok (hetedik keretprogram, versenyképességi és innovációs keretprogram), támogatják a web-akadálymentesítés technológiai megoldásaira irányuló kutatást és fejlesztést. A web-akadálymentesítést a Bizottságnak (az IKT-termékekre és –szolgáltatásokra, valamint az internetes tartalomra vonatkozó, a közbeszerzési eljárások során alkalmazandó funkcionális akadálymentesítési követelményekről szóló) M/376. sz. szabványosítási megbízása és a közbeszerzési irányelvek felülvizsgálata is elő fogja mozdítani.

A problémák és igények megállapítására számos, az illetékes érdekelteket, köztük a tagállamok képviselőit, az ágazatot és a civil szervezeteket megszólító nyilvános konzultációt tartottak és elemző vizsgálatot végeztek:

Az Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóság vezetésével operatív csoport jött lére a hatásvizsgálatok elvégzésére, amelyben a Bizottság szolgálatai és különböző szervezeti egységei széles körűen képviseltették magukat. A képviselt egységek többek között a Jogi Szolgálat, a Főtitkárság és a Kommunikációs Főigazgatóság, a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság; az Eurostat, az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság, az Informatikai Főigazgatóság, a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság, valamint a Jogérvényesülési Főigazgatóság. Feladatuk a web-akadálymentesítésre vonatkozó jelen javaslattal kapcsolatos kérdések és távlati célok elemzése és megvitatása volt.

A hatásvizsgálatról szóló jelentés tervezeteit benyújtották a hatásvizsgálati testületnek, végleges változata pedig tartalmazza a testület ajánlásaira adott válaszokat.

3.           Problémameghatározás

A tíz éven át önként vállalt uniós szakpolitikai intézkedések, többek között a tanácsi következtetések, parlamenti állásfoglalások, bizottsági közlemények és miniszteri nyilatkozatok ellenére nem történt megfelelő előrelépés a web-akadálymentesítés terén. A probléma oka a piaci szétaprózódottság és bizonytalanság. A web-akadálymentesítés belső piaca nem működik megfelelően. A több tagállamban működő webfejlesztők számára akadályt jelentenek a további termelési költségek. A vállalkozások, különösen a kkv-k az ismeretek és a kapacitás hiánya miatt nem tudnak megbirkózni a számos előírással és eljárással. Ez gátolja a versenyt és a gazdasági növekedést. A webhelytulajdonosok kevesebb és költségesebb szolgáltatásnyújtásra vonatkozó ajánlatot kapnak. A web-akadálymentesítési szolgáltatások felhasználói nem interoperábilis internetböngészőkbe, képernyőolvasókba és más támogató technológiákba ütköznek. Ennek következtében a felhasználói élmény a különböző országokban eltérő és egyenetlen lehet. A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek esetében fennáll annak a veszélye, hogy egyre inkább kiszorulnak a társadalomból.

A tagállamok nem élvezhetik a társadalmi és technológiai fejlődésre adott válaszokkal kapcsolatos tapasztalatok megosztásának előnyeit.

A web-akadálymentesítésre vonatkozó követelmények uniós szintű harmonizációja nélkül nem csökkenthető a web-akadálymentesítés piacán tapasztalható szétaprózódottság és bizonytalanság. Ez a harmonizáció elősegítené a meglévő politikai kötelezettségvállalások teljesítését és biztosítaná az akadálymentesítésre vonatkozó európai és nemzetközi szintű szabványosítási törekvések (például az M/376. sz. megbízás és az új ISO/IEC 405000 szabvány), a készülő európai akadálymentesítési intézkedéscsomag és a felülvizsgált közbeszerzési irányelvek hatékonyságát. A javaslat korlátozódhat a közszektor webhelyeire, mivel ez önmagában is kiterjedt piacot teremtene a webfejlesztők számára.

Mivel a tagállamok nem képesek megvalósítani a web-akadálymentesítés egységes piacát, az Unió a szubszidiaritás és az arányosság elvének figyelembe vételével intézkedések elfogadását javasolja, amelyhez a jogalapot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkének (1) bekezdése szolgáltatja. Ez megállapítja, hogy a Bizottság „elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése”.

Most kell cselekedni, mivel a kisebb mértékű azonnali beavatkozással elkerülhetők a későbbi nagy léptékű helyreállító intézkedések.

4.           Célkitűzések

Az általános célkitűzések között szerepel a web-akadálymentesítéssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások belső piacának fejlesztése, valamint az akadálymentes webhelyek számának növelése. A konkrét célkitűzések többek között a közszektor webhelytípusainak minimális jegyzékére vonatkozó követelmények harmonizálása, illetve az akadálymentesítés előmozdítása az ezen a jegyzéken kívüli közszektorbeli webhelyeken is. A fő működési célkitűzés értelmében 2015-re meg kell valósítani a közszektor említett jegyzékben szereplő valamennyi webhelyének teljes körű akadálymentességét.

5.           Szakpolitikai lehetőségek

Az európai digitális menetrend[3] kimondta: „Intézkedések [a] Bizottság részéről: [...] A lehetőségek vizsgálatát követően javaslatok 2011-ig annak biztosítására, hogy a közhivatalok weboldalai (és a lakosság számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó weboldalak) teljes mértékben elérhetőek legyenek 2015-ig”.

Három szakpolitikai lehetőség meghatározására került sor:

1. Alapforgatókönyv („változatlan intézkedés”)

2. Ajánlás („puha” jogi eszköz)

Ez a lehetőség a web-akadálymentesítésre, különösen a Web-akadálymentesítési Útmutató (WCAG 2.0, AA megfelelőségi szint) végrehajtására vonatkozó közös megközelítést megfogalmazó, a közszektor webhelytípusainak minimális jegyzékéről szóló ajánlás elfogadását érinti.

3. Jogilag kötelező erejű intézkedés

A web-akadálymentesítésre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésére irányuló, jogilag kötelező erejű intézkedés a web-akadálymentesítésre vonatkozó harmonizált követelményekkel összhangban meghatározza az akadálymentes, közszektorbeli webhelyek minimális jegyzékének elkészítésre vonatkozó szabályokat. A tagállamok az egymáshoz közelített előírásokat saját belátásuk szerint továbbra is kiterjeszthetik más típusú közszektorbeli webhelyekre. A javaslat megállapítja a web-akadálymentesítésre, valamint a megfelelő szabványok elismerésére, illetve az azokra való hivatkozásokra vonatkozó közös követelményeket. A javaslat a szabványosítás szokásos, a megfelelés vélelmezésén alapuló megközelítését követi, továbbá összhangban van az IKT-szabványok kezelésére vonatkozó korszerű megközelítéssel.

A tagállamok 2014. június 30-ig életbe léptetik saját törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket, és 2015. december 31-ig végrehajtják az intézkedéseket. Saját szabványosításért felelős szervezetük és a megfelelő bizottságok és platformok útján részt vesznek egy harmonizált web-akadálymentesítési szabvány kidolgozásában, valamint a nyomon követés módszerének és a jelentéstétel szabályainak meghatározásában. Ezenfelül a tagállamoknak előmozdítják az általános web-akadálymentesítést, valamint együttműködnek az ágazattal és a civil társadalommal a bevált gyakorlati megoldások cseréje, illetve az új fejlemények áttekintése terén.

Rugalmasságának köszönhetően az irányelv a megfelelő eszköz. Figyelembe veszi, hogy néhány tagállam már rendelkezik hatályos vonatkozó jogszabállyal. Ezenfelül a tagállamok kibővíthetik a webhelyek típusainak minimális jegyzékét és tetszésük szerint szervezhetik meg a végrehajtást (például a panaszkezelés módja tekintetében).

A rendelet azonnali végrehajtást kívánna, és valószínűleg lehetővé tenné az európai digitális menetrendben vállalt kötelezettségek időben történő teljesítését. A webfejlesztőknek azonban jelentős mértékű, a megfelelés biztosításából eredő költségeket kellene viselniük, még akkor is, ha kizárólag saját országukon belül működnének.

5.1.        Elhalasztott és elvetett lehetőségek

Egyes civil szervezetek, például az AGE, az ANEC vagy az EBU[4] és az EDF[5] kérvényezte, hogy az irányelv hatályát terjesszék ki más vonatkozó (például a „lakosság számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó”) webhelyekre is. Ezt a további lehetőséget elhalasztottuk, mivel ily módon az intézkedés hatálya a magánszektorra is kiterjedne, amelynek mások a jellegzetességei, és amelynek kapcsán egy párhuzamos kezdeményezés, az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag keretében már folyamatban van a szabályozás lehetőségének vizsgálata.

Még három további lehetőséget vizsgáltunk meg, ezeket azonban elvetettük, mivel nem nyújtanak megoldást a piac szétaprózódottságára, arányossági problémákat vetnek fel vagy jelentős adminisztratív terhet jelentenek. Ezek a következők voltak: az EUMSZ 19. cikkének megfelelően a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre épülő, jogilag kötelező érvényű intézkedés, a közbeszerzési jogszabályok igénybevétele, illetve a javaslatnak a webhelykészítő eszközökre vagy a támogató technológiákra való kiterjesztése.

6.           Hatásvizsgálat

6.1.        1. szakpolitikai lehetőség: Alapforgatókönyv – változatlan szakpolitikák

A gyenge uniós szintű koordináció fenntartása korlátozott hatással bírna: a web-akadálymentesítés folyamata lassan haladna és új nemzeti intézkedések tovább növelnék a szétaprózódottság mértékét.

Gazdasági hatások: A webfejlesztők továbbra is jelentős piacra lépési korlátokba ütköznének a termékek és szolgáltatások több tagállamban történő értékesítése során, és alacsonyabb hazai kereslettel szembesülnének. A közigazgatási szervek nem élveznék a kedvezőbb ajánlatokból és a megközelítéseik cseréjéből adódó előnyöket, és nem látnák előnyét annak, hogy az offline információkat és szolgáltatásokat online módon is kínálják.

Társadalmi hatás: A (például a foglalkoztathatóság javítására szolgáló) internetes lehetőségek előnyeiben nem részesülő személyek tartós „digitális kirekesztettsége”.

Politikai hatás: Veszélybe kerülne a szolgáltatásnyújtás hatékonysága és a társadalmi felelősségvállalás. Az olyan kötelezettségvállalások, mint például amelyek az európai digitális menetrendben szerepelnek, nem valósulhatnának meg.

6.2.        2. szakpolitikai lehetőség: Ajánlás elfogadása („puha” jogi eszköz)

Egy adott ajánlás hatékonysága a tagállamok hajlandóságától függ. Az ajánlás nem szavatolná a szétaprózódottság problémájának megoldását. A vizsgálatok és a konzultációk azt mutatják, hogy ez a megközelítés az elmúlt tíz évben nem volt képes megoldást nyújtani a problémákra, illetve megszüntetni azok kiváltó okait.

Gazdasági hatások: Továbbra is előfordulhat, hogy a webfejlesztőknek szembe kell nézniük a piac szétaprózottságával. Amennyiben valamennyi tagállam maradéktalanul támogatná az ajánlást, a hasznok összességében az alábbi 6.3. pontban foglaltakhoz hasonlóan alakulnának.

Társadalmi hatások: A (például álláskeresési célú) internetes lehetőségek előnyeiben nem részesülő személyek lehetséges tartós „digitális kirekesztettsége”.

Politikai/hírnevet érintő hatás: Hasonló kockázatok, mint az 1. lehetőség esetében.

6.3.        3. szakpolitikai lehetőség – a belső piacon alapuló jogszabályi intézkedés

Gazdasági hatások

Ha a web-akadálymentesítési intézkedésekkel még nem rendelkező hat tagállamban egyáltalán nem biztosított a közszektorbeli webhelyek akadálymentes hozzáférése, ezeknek a tagállamoknak a 100%-os megfelelés eléréséhez 37 és 88 millió EUR közötti összegű beruházást kellene eszközölniük. Az éves kiadások becsült összege hozzávetőleg 41 millió EUR, feltéve, hogy e webhelyek egyharmadánál átalakítást, a többi esetében pedig a web-akadálymentesítéssel kapcsolatos karbantartást és nyomon követést végeznek.

A meglévő web-akadálymentesítési intézkedésekkel rendelkező 21 tagállam számára a további beruházásigény minimális, hiszen az érintett közszektorbeli webhelyek a már meglévő nemzeti szabályozás hatálya alá tartoznak. A javasolt intézkedés fel fogja gyorsítani a végrehajtást és csökkenteni fogja az árakat, ugyanakkor biztosítja a kivitelezés áttekinthető ütemezését. A Web-akadálymentesítési Útmutató 1.0 verzióját alkalmazó országok (például az Egyesült Királyság) költséget takarítanának meg, mivel a webhelyeknek a Web-akadálymentesítési Útmutató 2.0 verziója szerint történő fejlesztése vagy átalakítása 8%-kal olcsóbb. A Web-akadálymentesítési Útmutató 2.0 verzióját (annak változatait) követő tagállamok esetében az árak a fokozott versenynek és a kedvezőbb árú web-akadálymentesítési eszközöknek köszönhetően végső soron csökkennek.

A közös nyomonkövetési és tájékoztatási kötelezettségekhez kapcsolódó jelentéstételi rendszerek hozzávetőleg 1,65 millió EUR-ba kerülnének.

Az érintett webhelyek 100%-os megfelelésének egy év alatt történő elérése az Unió egészében 260 és 560 millió EUR közötti összegű beruházást igényelne. A web-akadálymentesítéssel foglalkozó szolgáltatók a nagyobb piacnak és a szolgáltatások alacsonyabb piacra kerülési költségeinek köszönhetően élveznék a méretgazdaságosság előnyeit.

A kormányzatok számára jelentős gazdasági haszon származna abból, hogy a szolgáltatások több emberhez jutnának el. Az alábbi 1. táblázat tartalmazza azokat a költségeket és hasznokat, amelyekre számítani lehet, ha – az EU beavatkozása nyomán – egy éven belül 100%-ossá válik a web-akadálymentesség. Ebben az esetben a hasznok mind az „alacsony becslés”, mind a „magas becslés” esetében túlszárnyalják a költségeket. A hatás még erőteljesebb lenne, ha a kitűzött célt három vagy öt év alatt kellene elérni.

Fogyatékos­sággal élő személyek || Alacsony becslés (egyszerű webhelyek) || Magas becslés (nagyobb webhelyek) || Haszon || Költség || Költség

Lefedettség (%) || Nettó haszon || Nettó haszon || Alapvető közszektor­beli szolgál­tatások || Alacsony becslés (egyszerű webhelyek) || Magas becslés (nagyobb webhelyek)

100 || 487 327 060 || 191 147 305 || 747 750 307 || 260 423 247 || 556 603 002

75 || 300 389 484 || 4 209 728 || 560 812 730 || 260 423 247 || 556 603 002

50 || 113 451 907 || –182 727 849 || 373 875 153 || 260 423 247 || 556 603 002

25 || –73 485 670 || –369 665 425 || 186 937 577 || 260 423 247 || 556 603 002

5 || –223 035 731 || –519 215 487 || 37 387 515 || 260 423 247 || 556 603 002

1. táblázat: A Web-akadálymentesítési Útmutató 2.0 verziójának való teljes körű megfelelés nettó haszna a 27 uniós tagállamban.

A 2. táblázat a web-akadálymentesítési politikával nem rendelkező hat tagállamnál jelentkező költségek és hasznok becsült értékeit tartalmazza azzal a feltételezéssel, hogy az alapvető közszektorbeli szolgáltatásokban három év alatt kell 100%-os web-akadálymentességet elérni.

Célcsoport (fogyatékos­sággal élő személyek) || Alacsony becslés (egyszerű webhelyek) || Magas becslés (nagyobb webhelyek) || Haszon || Költség || Költség ||

Lefedettség (%) || Nettó haszon || Nettó haszon || Alapvető közszektor­beli szolgál­tatások || Egyszerű webhelyek || Nagyobb webhelyek ||

100 || 31 502 980 || 14 597 479 || 43 780 725 || 12 277 745 || 29 183 246

75 || 20 557 798 || 3 652 298 || 32 835 544 || 12 277 745 || 29 183 246

50 || 9 612 617 || –7 292 883 || 21 890 362 || 12 277 745 || 29 183 246

25 || –1 332 564 || –8 238 064 || 10 945 181 || 12 277 745 || 29 183 246

5 || –10 088 709 || –6 994 209 || 2 189 036 || 12 277 745 || 29 183 246

2. táblázat: A teljes körű megfelelés biztosításának költsége a web-akadálymentesítési intézkedésekkel nem rendelkező hat uniós tagállamban

A webfejlesztők számára a gazdasági előny jelentős mértékű lenne, mivel javíthatnák méretgazdaságosságukat és a szomszédos piacokon is vonzó ajánlatokat adhatnának. Ez az intézkedés nagymértékű továbbgyűrűző hatást eredményezhetne más közszektorbeli webhelyek felé.

Társadalmi hatások és érzékenységi elemzés: Számos polgár, különösen az idősek és a funkcióképességükben korlátozott személyek lehetőségei javulnak a gazdasági és a társadalmi szerepvállalásra. Európa-szerte több munkalehetőség adódna a webhelyeknek a fogyatékossággal élők részére történő akadálymentesítésével foglalkozó szakemberek számára.

A pénzügyi hatások a következők lennének: 400 millió EUR a foglalkoztatás minden 1%-os növekedése esetén, 30 millió EUR értékű időmegtakarítás az internetes hozzáférés minden 1%-os növekedéséhez kapcsolódóan, és 300 millió EUR az internetes vásárlások minden 10%-os növekedése esetén.

7.           Előnyben részesített lehetőség

A javasolt előnyben részesített lehetőség a 3. számú.

8.           Nyomon követés és értékelés

A tagállamoknak folyamatosan nyomon kell követniük, hogy az érintett webhelyek megfelelnek-e a web-akadálymentesítésre vonatkozó követelményeknek. A Bizottság a tagállamokkal együtt közös nyomonkövetési módszert fog kialakítani, és Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi azt.

A tagállamok évente jelentést készítenek az érintett webhelyekkel kapcsolatos mintavételről és az általuk végzett nyomonkövetési tevékenységek eredményeiről. A tagállami jelentéseknek tartalmazniuk kell a közszektorbeli webhelyek típusait tartalmazó jegyzék bővítéséről meghozott esetleges döntéseket és bármely további intézkedést is.

8.1.        Tervezett értékelések

A Bizottság az irányelv hatálybalépését követő három éven belül felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazását.

[1]               A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében a fogyatékossággal élő személyek közé tartozik minden olyan személy, aki olyan, hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

[2]               Lásd az Európai Fogyatékosügyi Fórum honlapját: http://www.edf-feph.org/Page_Generale.asp?DocID=12534

[3]               https://ec.europa.eu/digital-agenda/

[4]               Vakok Európai Szövetsége.

[5]               Európai Fogyatékosügyi Fórum.