INDOKOLÁS

A Palesztin Hatóság és az Európai Közösségek 1997-ben hoztak létre először szerződéses kapcsolatokat, amikor az Európai Bizottság és a Palesztin Felszabadítási Szervezet a Palesztin Hatóság javára kereskedelemről és együttműködésről szóló ideiglenes társulási megállapodást kötött. E megállapodás alapján 2005 májusában az EU és a Palesztin Hatóság között európai szomszédságpolitikai cselekvési terv (ENP cselekvési terv) aláírására került sor háromtól öt évig tartó időszakra.

A megállapodás nyújtotta kereten belül az EU−palesztin kapcsolatok az utóbbi években jelentősen fejlődtek a vegyes bizottság tevékenységének folytatásával, a kezdeti négy albizottság létrehozásával és a politikai párbeszéd beindításával. Palesztin részről a Palesztin Hatóság bebizonyította képességét arra, hogy aktív részvétele és gyümölcsöző eszmecserék révén teljes értékű partner legyen az európai szomszédságpolitikán belül. Az EU részéről a Külügyek Tanácsának 2009. december 8-i mérvadó következtetései kijelölték az utat az EU Palesztin Hatóság iránti elkötelezettségének megújítása irányába azzal, hogy kifejezést kapott: „az EU kész továbbfejleszteni kétoldalú kapcsolatait a Palesztin Hatósággal a közös érdekek alapján, többek között az európai szomszédságpolitika keretében.” Ez a fejlemény a palesztin részről megmutatkozó, a reformterv európai szomszédságpolitika keretében történő végrehajtására fordított megnövekedett kapacitás eredménye.

A jelenlegi cselekvési terv érvényessége 2012. június 30-án lejárt, ezért indokolt a Palesztin Hatóság államépítési erőfeszítéseinek régóta fennálló uniós támogatására épülő új cselekvési terv kidolgozása. A szóban forgó új cselekvési terv előkészítése érdekében az európai szomszédságpolitikai albizottságok száma négyről hatra emelkedett, hogy hatékonyabban nyomon lehessen követni a cselekvési tervet. Az új albizottságok teljes mértékben összhangban vannak az új cselekvési tervvel.

Az EU−palesztin kapcsolatok a régió politikai helyzetének mélyreható változása közepette, valamint az EU helyi kormányzásban betöltött meghatározó szerepének és hozzáadott értékének paradigmája mellett alakulnak.

Az Európai Bizottság a Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közös közleménye, amely „Az átalakuló szomszédság új megközelítése – Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” címet viseli, olyan új megközelítést vázolt fel, amelynek célja magasabb szintű differenciálás a partnerek között, hogy mindegyikük saját törekvései, szükségletei és kapacitása, ugyanakkor a kölcsönös elszámoltathatóság, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság univerzális értéke melletti elkötelezettsége, valamint a közösen megállapított prioritásokra vonatkozó végrehajtási kapacitása alapján is fejlessze kapcsolatait az EU-val. A fent említett közleményben felvázoltak szerint az EU egyszerűbb és koherensebb politikára és programhálózatra törekszik majd oly módon, hogy az ENP cselekvési terv és az EU támogatása kevesebb prioritásra összpontosul, pontosabb referenciaértékekkel alátámasztva. Ez az új cselekvési terv egyértelműen meghatározza az EU–Palesztin Hatóság közötti kiemelt partnerség célkitűzéseit, a Palesztin Hatóság különleges körülményeinek és működési korlátainak teljes tudatában.

Az Európai Külügyi Szolgálat a bizottsági szolgálatokkal és az uniós tagállamokkal szoros együttműködésben tájékozódó megbeszéléseket folytatott a Palesztin Hatósággal, ami a cselekvési terv tervezetéről szóló megállapodást eredményezte. A megállapodás háromtól öt évig tartó időszakra szól. Az EU–PFSZ vegyes bizottság 2012. február 13-i ülésén a felek tudomásul vették az EU–Palesztin Hatóság új ENP cselekvési tervre vonatkozóan jelenleg folyó technikai tárgyalásokat. A szakmai konzultációk befejezéséről szóló értesítés levélváltás útján megtörtént.

Az EU−Palesztin Hatóság közötti ENP cselekvési terv olyan alapvető referenciaeszköz lesz, amely irányt mutat a következő években a Palesztin Hatósághoz fűződő kétoldalú kapcsolatainkban. A többek között partnerségen, közös tulajdonon, valamint teljesítményalapú differenciáláson és egyedi igényekhez szabott segítségnyújtáson alapuló, egységes szakpolitikai hátteret nyújtó ENP továbbra is a kapcsolatok mozgatórugója lesz.

A Bizottság mellékletként csatolja az EU–PFSZ vegyes bizottságon belül a cselekvési terv végrehajtásáról szóló ajánlás elfogadására vonatkozóan az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló tanácsi határozatjavaslat szövegét.

A Bizottság ezért felkéri a Tanácsot a csatolt tanácsi határozatjavaslat elfogadására.

2012/0346 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Hatósága képviseletében eljáró Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló euro-mediterrán ideiglenes társulási megállapodás által létrehozott vegyes bizottságon belüli, az EU-Palesztin Hatóság ENP cselekvési terv végrehajtásáról szóló ajánlás elfogadására vonatkozó uniós álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló euro-mediterrán ideiglenes társulási megállapodás megkötéséről szóló, 1997. június 2-i 97/430/EK tanácsi határozatra és különösen annak 3. cikke második albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)       Az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló euro-mediterrán ideiglenes társulási megállapodást 1997. február 24-én írták alá, és 1997. július 1-jén lépett hatályba.

(2)       A felek szándékában áll megállapodni az EU–Palesztin Hatóság közötti európai szomszédságpolitikai cselekvési tervről (ENP cselekvési terv), amely tükrözi az EU–PA partnerség kiemelt státuszát és amely elősegíti az euro-mediterrán ideiglenes társulási megállapodás végrehajtását a megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tett konkrét lépések kidolgozása és egyeztetése révén,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Hatósága képviseletében eljáró Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló euro-mediterrán ideiglenes társulási megállapodás által létrehozott vegyes bizottságon belüli uniós álláspont az EU–Palesztin Hatóság közötti ENP cselekvési terv végrehajtására vonatkozóan a vegyes bizottságnak az e határozathoz csatolt ajánlástervezetén alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

 

Tervezet

AJÁNLÁS

az EU–Palesztin Hatóság ENP cselekvési terv végrehajtásáról

A vegyes bizottság,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló euro-mediterrán ideiglenes társulási megállapodásra (a továbbiakban: megállapodás) és különösen annak 63. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1) A megállapodás 70. cikkének értelmében a felek a megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges bármely általános vagy egyedi intézkedést meghoznak és gondoskodnak arról, hogy elérjék a megállapodásban meghatározott célkitűzéseket.

(2) A megállapodásban részes felek megállapodtak az Európai Unió–Palesztin Hatóság európai szomszédságpolitikai cselekvési terv (a továbbiakban: EU–Palesztin Hatóság ENP cselekvési terv) szövegében.

(3) Az EU–Palesztin Hatóság ENP cselekvési terv elősegíti a megállapodás végrehajtását azon konkrét lépések kidolgozása és a felek közötti egyeztetése révén, amelyek a végrehajtás tekintetében gyakorlati útmutatóval szolgálnak.

(4) A cselekvési terv kettős célt szolgál: a felek megállapodásban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését, valamint az EU–Palesztin Hatóság közötti kapcsolatok további erősítésére irányuló szélesebb keret biztosítását,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ AJÁNLÁST:

Egyetlen cikk

A vegyes bizottság ajánlja, hogy a felek hajtsák végre a mellékletben szereplő EU–Palesztin Hatóság ENP cselekvési tervet, amennyiben ezen végrehajtás az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Hatósága képviseletében eljáró Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló euro-mediterrán ideiglenes társulási megállapodás célkitűzéseinek végrehajtására irányul.

Kelt [...]

a vegyes bizottság részéről

az elnök

MELLÉKLET

EURÓPAI UNIÓ–PALESZTIN HATÓSÁG CSELEKVÉSI TERV

POLITIKAI HÁTTÉR

Új cselekvési terv

A Palesztin Hatóság és az Európai Közösségek 1997-ben hoztak létre először szerződéses kapcsolatokat, amikor az Európai Bizottság és a Palesztin Felszabadítási Szervezet a Palesztin Hatóság javára kereskedelemről és együttműködésről szóló ideiglenes társulási megállapodást kötött. E megállapodás alapján került sor 2005 májusában az EU–Palesztin Hatóság európai szomszédságpolitikai cselekvési terv aláírására. Ennek keretén belül az EU-palesztin kapcsolatok az elmúlt években jelentős fejlődésen mentek keresztül a vegyes bizottság tevékenységének megújításával, a kezdeti négy albizottság létrehozásával és a politikai párbeszéd beindításával. Palesztin részről a Palesztin Hatóság bebizonyította képességét arra, hogy az európai szomszédságpolitikán belül teljes értékű partner legyen aktív részvétel és gyümölcsöző eszmecserék révén. Az EU részéről a Külügyek Tanácsának 2009. december 8-i mérvadó következtetései kijelölték az utat az EU Palesztin Hatóság iránti elkötelezettségének megújítása irányába azzal, hogy kifejezést kapott: „az EU kész továbbfejleszteni kétoldalú kapcsolatait a Palesztin Hatósággal a közös érdekek alapján, többek között az európai szomszédságpolitika keretében.”[1] Ez a fejlemény a palesztin részről megmutatkozó, a reformterv európai szomszédságpolitika keretében történő végrehajtására fordított megnövekedett kapacitás eredménye. Az első lépés az ENP albizottságok számának növelése volt annak érdekében, hogy hatékonyabb és politikaorientált párbeszéd alakuljon ki a civil társadalom teljes részvételével. A párbeszédünk és a partneri kapcsolatunk elmélyülésével ez az új cselekvési terv, amely a Palesztin Hatóság államépítési erőfeszítéseinek hosszú távú uniós támogatására épül, megfelelő keret a további lépések meghatározásához.

EU-Palesztin Hatóság kiemelt partnerség

Az utóbbi években az EU és Palesztin Hatóság közötti kapcsolatok elsősorban a Palesztin Hatóság államépítési erőfeszítéseinek támogatására irányultak a 2009-től kezdődő kétéves kormányzati terv (Palesztina – a megszállás vége, az állam kezdete és a palesztin reform- és fejlesztési terv 2008-2010) keretében. Az EU politikailag és pénzügyileg mindkét tervet támogatta. A palesztin nemzeti fejlesztési terv 2011-2013 konszolidálja az előző programok eredményeit. A palesztin oldal ambiciózus reformterven dolgozott: stratégiai döntést hozott azzal, hogy társadalmi-gazdasági fejlődését az Európai Unióéhoz kötötte. A palesztinok legnagyobb és legkiszámíthatóbb donorjaként az EU hozzájárult a Palesztin Hatóság sikeres intézményépítési erőfeszítéseihez. Ebben a vonatkozásban az EU egyetértett a Világbank és más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel abban, hogy „amennyiben a Palesztin Hatóság fenntartja jelenlegi teljesítményét az intézményépítés és a közszolgáltatások biztosítása terén, megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy a palesztin állam a közeljövőben bármikor megalakulhasson”. Ezt az értékelést a donorok újólag megerősítették az Ashton főképviselő által elnökölt ad hoc összekötő bizottság 2011. április 13-án, majd 2011. szeptemberben Brüsszelben tartott találkozóján is. Az Egyesült Nemzetek, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank jelentései alapján a résztvevők elismerték, „hogy a vizsgált legfontosabb ágazatokban a Palesztin Hatóság átlépte a működőképes államhoz szükséges küszöböt, valamint a palesztin intézmények a már elismert államok intézményeivel összehasonlítva kedvező adatokat mutatnak”[2]. A donorok megerősítették, hogy a Palesztin Hatóság készen áll arra, hogy a 2012. március 21-én Brüsszelben tartott ad hoc összekötő bizottsági ülésen vizsgált intézmények tekintetében államként működjön.

Az EU mint globális szereplő az átalakuló szomszédságpolitikában/világban

Az EU–palesztin kapcsolatok a régió politikai helyzetének mélyreható változása közepette, valamint az EU globális kormányzásban betöltött meghatározó szerepének és hozzáadott értékének paradigmája mellett alakulnak, és ez abban nyilvánul meg, hogy az EU „aktívan támogatja a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok és humánbiztonság érvényesülését, a nemzetközi környezetvédelmi és szociális egyezmények betartását, a nyitott kereskedelmet, valamint a méltányos munka programot”[3]. Az EU az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata révén reagál a szomszédságában történő változásokra, különösen az arab tavaszra, valamint az EU-nak különös érdeke és felelőssége fűződik ahhoz, hogy aktívan előmozdítsa a régió stabilitásához és jólétéhez vezető demokratizálódást. A közelmúlt eseményei rávilágítottak arra, „hogy figyelmet kell fordítani a régió népeinek jogos követeléseire, többek között a palesztin nép államiságra irányuló törekvéseire”[4] Az EU továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kíséri a palesztin kezdeményezés fejleményeit az ENSZ-ben[5].

A Palesztin Hatóság az első partnerek között lesz, akik olyan új cselekvési tervvel rendelkeznek, amely a differenciáláson, a kölcsönös elszámoltathatóságon, valamint az univerzális értékek, a nemzetközi jog, a nemzetközi emberi jogi normák, a demokrácia és a jogállamiság iránti elkötelezettségen alapuló új válasz a változásban lévő szomszédos környezetre. Az új uniós megközelítés szorosabb politikai szövetséget és az EU belső piacába való fokozatos gazdasági integrációt foglal magába azon partnerek számára, akik hajlandóak és képesek továbblépni a reformcélkitűzéseikben. Ezen új megközelítés célja magasabb szintű differenciálás a partnerek között, hogy mindegyikük saját törekvései, szükségletei és kapacitása, ugyanakkor a kölcsönös elszámoltathatóság, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság univerzális értéke melletti elkötelezettsége, valamint a közösen megállapított prioritásokra vonatkozó végrehajtási kapacitása alapján is fejlessze kapcsolatait az EU-val.[6]. Az albizottságok ideális eszközök arra, hogy nyomon kövessék e prioritások érvényesülését, és az általuk levont következtetések megjelennek majd a vegyes bizottság munkájában, valamint az elért eredményekről szóló éves uniós jelentésében.

Ezzel párhuzamosan az EU egyre inkább arra törekszik, hogy forrásait célirányosan oda csoportosítsa, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik rájuk, és ahol a legjelentősebb eredményt lehet elérni általuk. Ezért az EU külső eszközei, amelynek haszonélvezői a palesztinok lesznek, szorosabban fognak kötődni a reformok végrehajtásában elért haladáshoz. Ebben a tekintetben a palesztinoknak nyújtott uniós támogatást jobban hozzá kell igazítani e cselekvési terv legfontosabb politikai célkitűzéseihez. A fejlesztési együttműködés bevált módszereivel összhangban az EU és a tagállamok egymással konzultációkat fognak folytatni és programjaikat össze fogják hangolni.

A cselekvési tervben felvázolt célkitűzések az alábbi nehézségek leküzdése révén valósíthatók meg: elsősorban a megszállás, valamint a Ciszjordánia és a Gázai övezet jelenlegi megosztottsága, a Palesztin Hatóság pénzügyi fenntarthatósága körül fennálló bizonytalanságok, valamint az izraeli-palesztin békefolyamatban előrelépés jelenleg tapasztalható hiánya. Ezek a tényezők komolyan veszélyeztetik a Palesztin Hatóság által elért eredményeket.

A kétállamos megoldás melletti elkötelezettség

Az EU megerősíti elköteleződését a kétállamos megoldás mellett, amelynek értelmében létrejön az Izrael mellett biztonságban élő, független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam. A palesztin állam lehetőségének és a palesztinok legitim jogainak uniós támogatása az Unió hosszú távú elkötelezettségének kifejeződése a kétállamos megoldás mellett.

A két oldal megismétli azon elkötelezettségét, hogy hozzájárul a közel-keleti konfliktus megoldásának kölcsönös céljához az alábbiakban említett feltételek alapján.

Az EU közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos álláspontját az 1980-as Velencei Nyilatkozatban határozta meg, amelyet a Külügyek Tanácsának 2009. decemberi, 2010. decemberi, 2011. májusi és 2012. májusi különféle következtetéseiben, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2011. április 21-i ülésén az EU nevében tett nyilatkozatban fejlesztette tovább. Az 1999-es berlini nyilatkozatra emlékeztetve az EU megismétli, hogy adott esetben kész elismerni a palesztin államot. A kvartett 2011. szeptember 23-i nyilatkozatával összhangban az EU aktívan támogatja a palesztin államiság felé vezető meghatározott kiegészítő lépéseket, valamint a meglévő eljárásokkal összhangban támogatja a Palesztin Hatóság jelentősen nagyobb függetlenségét és saját ügyei feletti szuverenitását, valamint olyan lépéseket is, amelyek megkönnyítenék a C övezet társadalmi és gazdasági fejlődését.

Az EU hangsúlyozza, hogy támogatja a palesztin megbékélési folyamatot a Külügyek Tanácsának 2011. május 23-i következtetéseiben felvázoltak szerint. Az EU úgy véli, hogy a helyzet Gázában és környékén továbbra is törékeny és fenntarthatatlan mindaddig, amíg a Gázai övezet és Ciszjordánia politikailag továbbra is el van választva egymástól.

A közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos tanácsi következtetésekre emlékeztetve az EU megismétli az átkelőknek a Gázai övezetbe tartó és onnan érkező, különösen a Gáza és Ciszjordánia közötti humanitárius segély, kereskedelmi cikkek és személyek előtt történő azonnali, tartós és feltétel nélküli megnyitására vonatkozó felhívását.

Az EU emlékeztet a nemzetközi humanitárius jognak a megszállt palesztin területeken való alkalmazhatóságára, ideértve a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló, IV. genfi egyezmény alkalmazhatóságát.[7]. Az EU felszólít a nemzetközi emberi jogokból adódó, a palesztin foglyokkal szembeni kötelezettségek maradéktalan tiszteletben tartására[8].

Az EU hangsúlyozza, hogy sürgősen újra kell indítani a békefolyamatot, a kétállamos megoldás megvalósulása érdekében a béketervből eredő kötelezettségek maradéktalan betartása mellett és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatain, a madridi elveken – többek között a földet a békéért elv –, a béketerven, valamint a felek között korábban létrejött megállapodásokon és az arab békekezdeményezésen alapulva a következők révén:

– A két állam határairól szóló, az 1967. június 4-i határvonalakon alapuló megállapodás, ennek megfelelő földcserékkel, a felek esetleges megállapodása szerint[9]. Az EU az 1967 előtti határok vonatkozásában semmilyen változtatást nem fog elismerni, amely nem a felek között létrejött megállapodás eredménye, beleértve a Jeruzsálemet érintő változtatásokat is[10]. Az EU ismételten hangsúlyozza, hogy a telepek, a megszállt területeken épült biztonsági kerítés, a házak lerombolása és az erőszakos kilakoltatás a nemzetközi jog értelmében jogellenes, a béke megteremtésének akadálya, és a kétállamos megoldás lehetetlenné válásával fenyeget. Az EU továbbra is biztosítani fogja, hogy a telepek termékei ne részesülhessenek az EU−Izrael Társulási Megállapodás által biztosított preferenciális bánásmódban, és hogy a telepek létrehozására irányuló tevékenység ne részesülhessen semmilyen uniós támogatásban vagy programban.

– Emlékeztetve, hogy az EU soha nem ismerte el Kelet-Jeruzsálem annektálását, tárgyalások révén meg kell találni a módját, hogy Jeruzsálem státusza a két állam jövőbeli fővárosaként megoldódjon.

– A menekültügyi kérdés igazságos, méltányos, realisztikus és közös megállapodás eredményeként létrejött megoldása.

– Biztonsági intézkedések, amelyek a palesztinok számára biztosítják önrendelkezésük tiszteletben tartását, és bizonyítják, hogy a megszállásnak vége, az izraeliek számára pedig azt, hogy a biztonságukat megvédik, a terrorizmus újjáéledését megelőzik és hatékonyan kezelik az újonnan jelentkező veszélyeket.

– A palesztinok rendelkezhetnek saját természeti forrásaik felett, ideértve a határokon átnyúló vízkészlet méltányos és ésszerű elosztását vonatkozó nemzetközi jogi normákkal összhangban más, végleges jogállásra vonatkozó kérdésekkel együtt.

– A regionálisan javasolt megoldások alkalmazása az átfogó, közel-keleti béke biztosítása érdekében.

Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy lényegesen hozzájáruljon a konfliktus utáni rendezéshez.

Ez a cselekvési terv háromtól öt éves időtartamra szól.

KIEMELT CÉLKITŰZÉSEK[11]

1)           Fokozni kell a közel-keleti konfliktus megoldására tett erőfeszítéseket, ideértve a szuverén palesztin állam létrehozásának támogatását is, a fent említett feltételek alapján

2)           Elmélyíteni a kétoldalú kapcsolatokat az EU és a jövendő palesztin állam közötti teljes körű társulási megállapodás létrehozásának előkészítésében

· Politikai párbeszéd létrehozása és folytatása valamennyi szinten.

· Az EU és a palesztin oldal közötti éves találkozó megtartása a többi ENP partnerrel fenntartott Társulási Tanáccsal összhangban.

· A teljes körű társulási megállapodásról folytatott tárgyalások lehető leghamarabb történő megkezdése, a megállapodás hivatalos megkötésére a palesztin államisággal egyidejűleg kerülne sor.

· A multilaterális keretmegállapodásról folytatott együttműködés fokozása az ENSZ regionális konfliktusainak megoldására irányuló erőfeszítésekhez való hozzájárulás és a hatékony multilateralizmus révén is.

3)           Elszámoltatható intézményekkel rendelkező és a jogállamiságon, az emberi jogok tiszteletén alapuló, működő, szilárd demokráciába ágyazott palesztin állam

· Az állampolgárok jogainak védelme alapvető szabadságjogaik és emberi jogaik gyakorolására, ideértve a gyülekezési szabadságot, a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot, a mozgásszabadságot, a vallás- és lelkiismereti szabadságot és a tömegtájékoztatás szabadságát, valamint fenntartva a gyűlöletkeltés elleni küzdelem szükségességét megfelelő és kellően végrehajtott nemzeti jogi keret létrehozásával a nemzetközi normákkal összhangban; a nők és lányok jogainak védelme a nemzeti jogszabályban lévő összes diszkriminatív rendelkezés eltörlése révén is.

Ütemezés folyamatos

Referenciaértékek: jogszabályok elfogadása a nemzetközi emberi jogi egyezményekben meghatározott kötelezettségekkel összhangban, a nem kormányzati szervezetekről szóló 2000. évi jogszabály maradéktalan végrehajtása a megszállt palesztin területeken, jogszabályok elfogadása különös tekintettel a tömegtájékoztatásra, a palesztinai Független Emberi Jogi Bizottság létrehozása a párizsi elvekkel összhangban (az ENSZ Közgyűlés 48/134. sz. határozata), a nőkkel szembeni erőszak elleni fellépésről szóló nemzeti stratégiai terv maradéktalan végrehajtása, a nők gazdasági életben való részvételének aránya, átfogó palesztin emberi jogi stratégia elfogadása

Mutatók: a palesztinai Független Emberi Jogi Bizottság jelentései, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések kiküszöbölésével foglalkozó bizottság (CEDAW) működéséről szóló jelentések és az isztambuli cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentések, az ENP keretében elért eredményekről szóló jelentések

Az EU feladatai: a civil társadalom és a nem állami szereplők részére nyújtott folyamatos támogatás, pártoló és támogató tevékenység a megfelelő jogszabályi reformok és végrehajtásuk érdekében, támogatás az emberi jogok védelmezőinek

· Valódi, minden szinten demokratikus választások megtartása a nemzetközi normákkal összhangban.

Ütemezés: rövid táv, azt követően a választási törvénynek megfelelően

Referenciaértékek: aktualizált szavazói jegyzék Gázában és az aktualizálások folytatása Ciszjordániában, a felülvizsgált választási törvény kihirdetése, elnöki rendelet a választási menetrend beindításáról, helyi, elnöki és törvényhozói választások, a demokratikus kormány felett felügyeletet gyakorló, demokratikusan megválasztott Palesztin Törvényhozó Tanács (PLC) összehívása

Mutatók: nemzetközi és hazai pártatlan választási megfigyelő missziók létrejötte

Az EU feladatai: a választások megrendezésének politikai támogatása, Kelet-Jeruzsálemben is, folyamatos segítségnyújtás a Központi Választási Bizottságnak és a PLC titkárságának; az uniós választási megfigyelő missziók esetleges felállítása, a letartóztatott palesztin jogalkotók szabadon engedésének támogatása[12]

· Szabályszerű eljárást, tisztességes tárgyalást, valamint a bírósági határozatok és döntések végrehajtását biztosító független, pártatlan és teljes mértékben működő bírói kar felállítása a nemzetközi normákkal összhangban.

Ütemezés: Közép- és hosszútáv

Referenciaértékek: a lezárandó ügyek időtartama, az előzetes letartóztatásban lévő személyek száma, a jogsegélyalap létrehozása, jogszabályok elfogadása (büntető törvénykönyv, a közvetítésre és a választottbíráskodásra vonatkozó jogszabály, fiatalkorúakkal foglalkozó igazságszolgáltatás, közigazgatási bíróságok), a szakbíróságok joghatóságának szabályozása a polgári és állambiztonsági bíróságok szétválasztása révén is, valamint a katonai bíróságok hatáskörének korlátozása a katonai szolgálatot teljesítő személyzetre

Mutatók: A palesztinai Független Emberi Jogi Bizottság által készített jelentések, a Seyada II program vagy utódai vonatkozásában elért eredményekről szóló jelentések, az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójának értékelései, az ENP keretében elért eredményekről szóló jelentések

Az EU feladatai: a bírói karnak nyújtott folyamatos segítség

· A palesztin biztonsági ágazat reformja és fejlesztése, a biztonsági szolgálatok polgári demokratikus kontrolljának intézményesítése, és annak biztosítása, hogy ezek a szolgálatok az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásával működnek kielégítő szabályozás, megfelelő képzés és elszámoltathatósági mechanizmusok révén.

Ütemezés: középtáv

Referenciaértékek: a 2011–2013 közötti nemzeti fejlesztési terv biztonsági ágazatra vonatkozó politikai prioritásainak végrehajtása, a megszállt palesztin területek valamennyi nemzetbiztonsági szolgálatára kiterjedő egységes parancsnoklási rendek és költségvetés-tervezési rendszerek a belügyminiszter felé történő jelentéstétellel, a biztonsági erők egészét felügyelő szerv létrehozása és a Belügyminisztérium felé történő nyilvános elszámoltathatóság megerősítése, a palesztinai Független Emberi Jogi Bizottság szabad bejárása valamennyi büntetés-végrehajtási intézetbe (a Belső Biztonsági Osztályhoz tartozókat is ideértve) előzetes engedély nélkül is

Mutatók: A palesztinai Független Emberi Jogi Bizottság által készített jelentések, az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójának értékelései, az ENP keretében elért eredményekről szóló jelentések

Az EU feladatai: folyamatos uniós segítségnyújtás a biztonsági és büntetés-végrehajtási rendszernek, adott esetben a közös biztonság- és védelempolitikán (KBVP) keresztül is, az emberi jogokkal kapcsolatos képzés, a Palesztin Hatóság védelmi hatósági és működési területének Ciszjordániában (a jelenlegi B és C övezet) történő kiterjesztését célzó, közösen megállapított intézkedések támogatása

· A 2011–2013. évi nemzeti fejlesztési terv és az azt követő tervek maradéktalan végrehajtására irányuló nemzeti erőfeszítésekmegerősítése a nemzetközi donor közösséggel együttműködésben.

Ütemezés: rövid- és hosszú táv.

Referenciaértékek: a nemzeti fejlesztési terv prioritásainak végrehajtása

Mutatók: a Pénzügyminisztérium negyedéves jelentései, a Tervezési és Közigazgatás-fejlesztési Minisztérium jelentései, a nemzeti fejlesztési terv éves ellenőrző jelentései, a Világbank és az IMF az ad hoc összekötő bizottság részére készülő jelentései

Az EU feladatai: folyamatos pénzügyi támogatás nyújtása a palesztinoknak, ezen belül a Palesztin Hatóság pénzügyi fenntarthatóságához való hozzájárulás és a palesztin menekültek támogatása az ENSZ Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalán (UNRWA) keresztül, a rendelkezésre álló források függvényében, technikai támogatás nyújtása a palesztin intézmények adminisztratív kapacitásának bővítésére a multilaterális rendszerbe történő belépés előkészítéseként

4)           A költségvetési konszolidáció és a fenntartható gazdasági fejlődés elérése a megszállt palesztin területeken

· Az erős államháztartási igazgatási rendszer létrejöttével bekövetkezett haladás alapul vétele további javítások melletti elköteleződés révén, különös tekintettel a külső és belső ellenőrzésre és kontrollra.

Ütemezés: folyamatos

Referenciaértékek: általános költségvetési fegyelem, a források stratégiai felosztása és hatékony szolgáltatásnyújtás, a Palesztin Hatóság költségvetési hiánya és támogatásfüggősége, a Palesztin Hatóság bevételeinek hathatósabb beszedése, az energiatámogatások (nettó hitelnyújtás) megszüntetése, a közszolgáltatási és nyugdíjreform végrehajtása, a közkiadásokra és a pénzügyi elszámoltathatóságra vonatkozó értékelés és az azt követő cselekvési terv végrehajtása, a közbeszerzés szabályozási keretének elfogadása.

Mutatók: A Pénzügyminisztérium negyedéves jelentései, a nemzeti fejlesztési terv éves ellenőrző jelentései, a Világbank és az IMF az ad hoc összekötő bizottság részére készülő jelentései

Az EU feladatai: a Palesztin Hatóság hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát elősegítő intézkedések mellett folyamatos pénzügyi támogatás a palesztinoknak és a palesztin menekülteknek az ENSZ Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalán (UNRWA) keresztül, a rendelkezésre álló források függvényében, technikai támogatás a palesztin intézmények adminisztratív kapacitásának megerősítésére a multilaterális rendszerbe történő integráció előkészítéseként, a Palesztin Hatóságot illető bevételek hathatósabb beszedésének támogatása, egyebek mellett egy jobb mechanizmus elfogadása, amely biztosítja, hogy a vámbevételek Izrael által a Palesztin Hatóság javára történő beszedése a Párizsi Jegyzőkönyvvel összhangban hatékony, átlátható és kiszámítható módon történjen

· A szervezetpolitika, a közszolgálat igazgatásának és a nyilvános elszámoltathatósági mechanizmusok javítása, ezen belül az ellenőrzési és felügyeleti kapacitás, valamint a csalás és korrupció megelőzését szolgáló képességek megerősítése.

Ütemezés: hosszú táv

Referenciaértékek: decentralizált, alapszintű személyzeti adminisztrációs rendszer megvalósítása, a kormány belső ellenőrzésének decentralizálása, a Pénzügyi és Igazgatási Ellenőrzési Iroda (FACB) betölti szerepét független külső ellenőrző szervként a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete által meghatározott szabványokkal összhangban.

Mutatók: a Palesztin Tervezési és Közigazgatás-fejlesztési Minisztérium jelentései, a Világbank és az IMF az ad hoc összekötő bizottság részére készülő jelentései. A Pénzügyi és Igazgatási Ellenőrzési Iroda (FACB) éves jelentései, a közkiadásokra és pénzügyi elszámoltathatóságra vonatkozó értékelés

Az EU feladatai: a kormányzati stratégiai csoport társelnöklése, a pénzügyi támogatás folytatása, különösen az államháztartás igazgatási rendszere részére, a technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) maradéktalan kihasználása

· A versenyképes palesztin magánszektor kialakulásának támogatása, ideértve a magánszektor fejlődését akadályozó tényezők minimalizálását a palesztin gazdaság önállóságának elősegítése céljából.

Ütemezés: középtáv

Referenciaértékek: új kereskedelmi jogszabályok elfogadása a gazdasági tevékenység és a befektetések megkönnyítésére, szabályozással és műszaki szabványokkal foglalkozó intézmények létrehozása valamennyi nagyobb gazdasági ágazatban

Mutatók: nemzetközileg elismert szemlék, mint például a Világbank „Ease of Doing Business” (az üzleti környezet minőségéről szóló) jelentései, az euromediterrán vállalkozási charta szemléi

Az EU feladatai: folyamatos pénzügyi támogatás a rendelkezésre álló források függvényében, a technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) maradéktalan kihasználása, a palesztin megfigyelői státusz fokozott támogatása a Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozásról folytatandó tárgyalásokhoz vezető első lépésként.

· E globális erőfeszítések keretén belül a Gázai övezet fejlesztésének célirányos támogatása.

Ütemezés: középtáv

Referenciaértékek: a nemzeti fejlesztési terv ágazati mutatóinak végrehajtása a Gázai övezetben

Mutatók: A Palesztin Tervezési és Közigazgatás-fejlesztési Minisztériumnak az ad hoc összekötő bizottság részére készülő jelentései.

Az EU feladatai: felszólítani a 2005. évi határforgalmi és határátlépési megállapodás (AMA) maradéktalan végrehajtása érdekében, kiállni a Gázai övezet blokádjának[13] feloldása érdekében, valamint a határforgalomra és a határátlépésre vonatkozó korlátozások teljes és végleges feloldása érdekében, ami a palesztin gazdaság újjáélesztésének előfeltétele, továbbá törekedni annak biztosítására, hogy a Palesztin Hatóság maradéktalanul kihasználhassa azokat a meglévő megállapodásokat és eszközöket, amelyekre jogosult

· Továbbfejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat és konkrét intézkedéseket hozni a kereskedelemről és együttműködésről szóló ideiglenes társulási megállapodás maradéktalan végrehajtásának elősegítése érdekében.

Ütemezés: középtáv

Referenciaértékek: a határforgalmi és határátlépési megállapodás végrehajtása, a palesztin magánszektor versenyképessége

Mutatók: A Világbank és az IMF az ad hoc összekötő bizottság részére készülő jelentései, kereskedelmi adatok, ideértve a mezőgazdasági kvóták teljesülését

Az EU feladatai: a palesztin magánszektor folyamatos támogatása; az EUROMED-miniszterek által elfogadott gazdasági csomag végrehajtása, az ideiglenes társulási megállapodás és a mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, hal- és haltermékek további liberalizációját biztosító megállapodás maradéktalan végrehajtása, megerősített kötelezettségvállalás a Gázai övezet halászati övezetének kérdésében.

· Hatékony integrált határigazgatási stratégián (IBM) alapuló modern határellenőrzési rendszer kifejlesztése és a nemzetközi kikötők vámügyi szerveinek működtetésére képzett személyzet kialakításának további támogatása.

Ütemezés: hosszú táv

Referenciaértékek: fejlesztési kiadások elosztása a határátkelések igazgatására és az integrált határigazgatási stratégiára, források elosztása a kapcsolódó alapvető infrastruktúra létrehozására (területi kapcsolatok, kikötők, közlekedési hálózat) a határforgalmi és határátlépési megállapodás végrehajtása

Mutatók: a palesztin vámkezelés értékelése, amikor a rendszer működni kezd; az integrált határigazgatási stratégia előmozdítása/értékelése a személyek és áruk mozgásának megkönnyítése érdekében, a biztonságos határok egyidejű fenntartásával

Az EU feladatai: folyamatos uniós segítségnyújtás, adott esetben a KBVP-n keresztül is, a Palesztin Hatóság tisztviselőinek képzése a határokon történő jövőbeli alkalmazásuk céljából, a palesztin megfigyelői státusz fokozott támogatása a Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozásról folytatandó tárgyalásokhoz vezető első lépésként

5)           Növelni kell a szegénység és a társadalmi kirekesztés jelentős csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, különösen a legkiszolgáltatottabbak között, valamint a társadalmi kohézió javítására a megszállt palesztin területeken.

· Felépíteni egy fenntartható, méltányos és költséghatékony szociális biztonsági rendszert.

Ütemezés: hosszú táv

Referenciaértékek: megfelelő szociális védelmet biztosító jogszabályok elfogadása, egyebek mellett a nyugdíjakra, a szegénységről és kiszolgáltatottságról vezetett nemzeti adatbázis létrehozására, a készpénztranszfer-program maradéktalan végrehajtása Ciszjordániában és a Gázai övezetben a teljes mértékben finanszírozott nemzeti rendszerbe történő olvasztása előtt

Mutatók: A Palesztin Tervezési és Közigazgatás-fejlesztési Minisztérium és a Világbank az ad hoc összekötő bizottság részére készülő jelentései, az ágazatban nyújtott uniós segítségnyújtás révén elért eredményekről szóló jelentések és értékelések

Az EU feladatai: folyamatos pénzügyi támogatás, különösen a kiszolgáltatott palesztinoknak nyújtott készpénz-támogatási programok reformjára, azok fenntartható alapokra történő helyezése érdekében, a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal bevonása regionális segítségnyújtási programokba (MEDSTAT III)

· A Palesztin Hatóság átfogó nemzeti egészségügyi stratégiájának végrehajtásával összhangban a közegészségügy és irányítása színvonalának javítása a megszállt palesztin területeken, az infrastruktúrára és logisztikára, az egészségügyi ágazat finanszírozására, az egészségügy humán erőforrásaira és a gyógyszerekhez való hozzájutásra vonatkozó ügyek megoldása Gáza területét is figyelembe véve.

Ütemezés: hosszú táv

Referenciaértékek: források elosztása a másodlagos és harmadlagos egészségügyi ellátás kialakítására, az Al Najah Egyetemi Oktató Kórház létrehozása

Mutatók: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának (UNDP) fejlettségi mutatóról szóló jelentései

Az EU feladatai: az uniós segítségnyújtás jelenlegi központi ágazatain kívül, az EU továbbra is átfogó, közvetlen pénzügyi támogatást nyújt a Palesztin Hatóság számára, és adott esetben támogatást nyújthat speciális, súlyos egészségügyi szükségletekre, mint például a Gázai övezetben vagy a Kelet-Jeruzsálemben található kórházaknak.

6)           A területi gazdálkodás, valamint a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés elősegítése

· Az integrált vízgazdálkodási és szennyvízkezelési rendszerhez szükséges jogi és intézményi keret kialakítása a méltányos szolgáltatásnyújtás és a források fenntarthatóságának biztosítására a megszállt palesztin területek teljes egészén, valamint támogatás nyújtása a megvalósításhoz.

Ütemezés: hosszú táv

Referenciaértékek: a vízgazdálkodás szabályozásával foglalkozó szabályozó testület létrehozása, források felosztása a nemzeti, regionálisan kapcsolódó vízelosztó hálózatra és a sótalanításra

Mutatók: a nemzeti fejlesztési terv vízinfrastruktúrával kapcsolatos célkitűzései megvalósításának értékelése (2013-ra a háztartások 95 %-a kapcsolódik az ivóvíz hálózathoz, a háztartások 65 %-a (Ciszjordánia) és 92 %-a (Gáza) a szennyvízhálózathoz, valamint a hálózati veszteségek csökkenése. 2013 után felül kell vizsgálni

Az EU feladatai: folyamatos uniós segítségnyújtás, a Szomszédsági Beruházási Keretből (NIF) nyújtható támogatás lehetősége

· Az erőfeszítések fokozása a regionális és nemzetközi infrastruktúra hálózatokhoz (pl. közlekedési, energia, víz, távközlés, stb) való kapcsolódás megkönnyítése érdekében, különösen az EuroMed-térségben.

Ütemezés: hosszú táv

Referenciaértékek: távközlési szabályozási szerv létrehozása, amely előmozdítja a versenyt és a szolgáltatásminőségi szabványokat, az Egyiptommal/Jordániával megvalósuló, regionális összeköttetésekbe történő beruházás, az energiabiztonság javítása egyebek mellett a helyi megújuló energiaforrások használatának előmozdításával, a források felosztása a Ciszjordánia–Gáza közötti terület összekapcsolására és a regionális úthálózatra

Mutatók: a nemzeti fejlesztési terv éves ellenőrző jelentései, a Világbanknak az ad hoc összekötő bizottság részére készülő jelentései

Az EU feladatai: folyamatos uniós segítségnyújtás, a technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) és az EuroMed kezdeményezés révén is, a Szomszédsági Beruházási Keretből történő támogatás lehetősége

· Olyan, a fenntartható fejlődésre vonatkozó szakpolitikák megvalósítása, amelyek a többek között a környezeti szempontból fenntartható gazdasági fejlődés és a nagyobb mértékű társadalmi befogadás elérését szolgáló stratégiákat és kezdeményezéseket eredményeznek.

Ütemezés: középtáv

Referenciaértékek: a nemzeti környezetvédelmi stratégia maradéktalan végrehajtása, a releváns jogszabályi és intézményi keret kialakítása és felügyelete

Mutatók: a nemzeti fejlesztési terv éves ellenőrző jelentése

Az EU feladatai: uniós segítségnyújtás elsősorban kapacitásépítéssel, a projektek, valamint a TAIEX és az EuroMed kezdeményezések támogatása

7)           Az oktatás, kutatás és innováció, valamint az információs társadalom színvonalának javítása a megszállt palesztin területeken

· Az oktatás, kutatás és innováció, valamint az információs társadalom színvonalának javítása a megszállt palesztin területeken

Ütemezés: hosszú táv

Referenciaértékek: a Palesztin Hatóság forrásainak felosztása alap-, közép- és felsőfokú oktatásra, kutatásra, tudományra és technológiára, nemzeti alap létrehozása tudományos kutatás céljára; oktatási, kulturális, ifjúsági és sporttal kapcsolatos infrastruktúra kialakítása, e-kormányzati program létrehozása, távközlési szabályozó testület létrehozása, valamint a Palesztin Hatóság kutatási és oktatási hálózata és a GEANT (gigabites kapacitású európai kutatói gerinchálózat) közötti jobb összeköttetés megvalósítása

Mutatók: oktatásra vonatkozó UNDP (Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja) mutatók, a nemzeti fejlesztési terv fontosabb mutatói az alapfokú- és felsőfokú oktatási intézményekbe való beiratkozás arányáról, a megfelelő uniós programokra benyújtott sikeres palesztin pályázatok száma

Az EU feladatai: a megfelelő uniós programokon történő palesztin részvétel elősegítése; jóllehet az uniós segítségnyújtás jelenlegi központi ágazatain kívül található, az EU továbbra is segítséget nyújt a műszaki és szakoktatási és -képzési (TVET) programra (ez utóbbit 2013-ban felül kell vizsgálni)

8)           A Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok jogainak támogatása

· A Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jogainak támogatása a Külügyek Tanácsának 2009. decemberi következtetéseivel összhangban és a Jeruzsálemre vonatkozó, több szektort átfogó palesztin stratégiai fejlesztési tervvel (SMDP) teljes összhangban.

Ütemezés: folyamatos

Referenciaértékek: az SMDP végrehajtása Kelet-Jeruzsálemre vonatkozóan, PFSZ kapcsolattartói pont létrehozása Kelet-Jeruzsálemben, a palesztin intézmények újbóli megnyitása Kelet-Jeruzsálemben a béketervvel összhangban.

Mutatók: az Egészségügyi Világszervezet mutatói/demográfiai mutatói a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinokra vonatkozóan, más humán fejlesztési mutatók (ha vannak)

Az EU feladatai: folyamatos uniós támogatás a Kelet-Jeruzsálem programnak (ebbe az alábbiak tartoznak bele: lakáshoz jutás, gazdasági fejlődés, alapvető szociális szolgáltatások, emberi jogok, a kulturális örökség megőrzése és ápolása)

9)           A fejlesztésre irányuló erőfeszítések növelése a C övezetben

· A fejlesztésre irányuló erőfeszítések növelése a C övezetben

Ütemezés: folyamatos

Referenciaértékek: közmunkákba vagy intézményekbe való beruházás a C övezetben, a személyek és áruk mozgásának szabadabbá válása, fejlődés, kereskedelem és export

Mutatók: a Palesztin Tervezési és Közigazgatás-fejlesztési Minisztériumnak az ad hoc összekötő bizottság részére készülő jelentései, palesztin településfejlesztési tervek a C övezetre

Az EU feladatai: folyamatos pénzügyi segítségnyújtás a palesztin fejlesztések részére a C övezetben[14] a palesztin jelenlét ottani fenntartására, palesztin településfejlesztési tervek kidolgozására nyújtott támogatás egész Ciszjordánia fejlődésének javítása és a leendő palesztin állam életképességének megőrzése érdekében, a palesztin gazdaság újjáélesztésének előfeltételeként kiállni a határforgalomra és a határátlépésre vonatkozó korlátozások teljes és végleges feloldása érdekében, és törekedni annak biztosítására, hogy a Palesztin Hatóság maradéktalanul kihasználhassa a meglévő megállapodásokat és eszközöket, amelyekre jogosult. A humanitárius segítségnyújtásra továbbra is időben és hatékony módon, a szükségletek felmerülésének helyén és idején, a humanitárius elvekkel összhangban kerül sor.

MELLÉKLET: KIEGÉSZÍTŐ CÉLKITŰZÉSEK

A.           POLITIKAI DIMENZIÓ

I.            Politikai párbeszéd és együttműködés

[EU-PFSZ politikai párbeszéd]

A kétoldalú kapcsolatok bővítése a teljesen egységes és szuverén palesztin államhoz vezető stratégiai elképzelés részeként, valamint szorosabb politikai együttműködés és párbeszéd megvalósítása a közös értékek alapján.

(1) A kül- és biztonságpolitikáról folytatott politikai és stratégiai párbeszéd és együttműködés fokozása, valamint találkozók rendezése különböző szinteken és valamennyi fórumon[15].

(2) Az EU és a palesztin oldal közötti éves találkozó megtartása a többi ENP partnerrel megtartott Társulási Tanáccsal összhangban.

(3) A teljes körű társulási megállapodásról folytatott tárgyalások lehető leghamarabb történő megkezdése, a megállapodás hivatalos megkötésére a palesztin államisággal egyidejűleg kerülne sor.

(4) A palesztin miniszterek és európai partnereik közötti kapcsolatok intenzívebbé tétele.

(5) Éves értekezletek megtartása a palesztin vezető tisztviselővel a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) keretében és további találkozók szervezése ad hoc alapon.

(6) A konfliktusmegelőzésről, a békéről és válságmenedzselésről, valamint a polgári védelemről folytatott párbeszéd és együttműködés fokozása.

(7) A multilaterális keretmegállapodásban folytatott együttműködés fokozása az ENSZ regionális konfliktusainak megoldására irányuló erőfeszítésekhez való hozzájárulás és a hatékony multilateralizmus előmozdítása révén.

(8) Az együttműködés elmélyítése a közös biztonsági fenyegetések kezelésében, ideértve a tömegpusztító fegyverek elterjedésének és a fegyverek illegális exportjának megakadályozását

II.          Demokrácia, jogállamiság és felelősségteljes kormányzás

[Az emberi jogokkal, a felelősségteljes kormányzással és a jogállamisággal foglalkozó albizottság]

Az emberi jogok tiszteletén és a jogállamiságon alapuló, szilárd és fenntartható demokrácia kiépítése

Választások

(9) Valódi, minden szinten demokratikus választások megtartása a nemzetközi normákkal összhangban.

(10) A hazai jogi keret megerősítése a választások független nemzetközi és hazai, egyebek mellett a civil társadalom által lefolytatandó ellenőrzésének és megfigyelésének biztosítására.

(11) A Központi Választási Bizottság szerepének, függetlenségének és kapacitásának megerősítése és annak biztosítása, hogy az intézmény elegendő pénzügyi forrásban részesül.

(12) Intézkedések hozatala a nők politikai és demokratikus életben történő részvételének növelésére.

Igazságügy

(13) Szabályszerű eljárást, tisztességes eljárást, valamint a bírósági határozatok és döntések végrehajtását biztosító független, pártatlan és teljes mértékben működő bírói kar iránti törekvés a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban.

(14) Jogszabályok kidolgozása, a jogi információkhoz való nyilvános hozzáférés megkönnyítése, az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása minden személy részére, a megfelelő ügyvitelt biztosító szerkezettel rendelkező jogsegélyalap létrehozása.

(15) A szakbíróságok hatáskörének szabályozása jogszabályok elfogadása és végrehajtása, valamint a polgári és állambiztonsági bíróságok szétválasztása révén is, továbbá a katonai bíróságok hatáskörének korlátozása a katonai szolgálatot teljesítő személyzetre, ezzel párhuzamosan a polgári bíróságok hatáskörének megtartása valamennyi emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogsértésre. A jogorvoslati lehetőségek javítása az emberi jogi és nemzetközi humanitárius jog megsértése esetén, valamint a polgárok jogairól szóló információhoz való hozzáférés.

(16) Az igazságszolgáltatási rendszerben működő különböző intézmények feladatainak egyértelművé tétele.

Biztonság

(17) A palesztin biztonsági ágazat reformjának és fejlesztésének beindítása, a biztonsági szolgálatok polgári demokratikus felügyeletének intézményesítése, és annak biztosítása, hogy ezek a szolgálatok az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásával működnek kielégítő szabályozás és megfelelő képzés révén.

Felelősségteljes kormányzás

(18) A kormányzat különböző ágai közötti pontos hatáskörmegosztás létrejöttéhez és megvalósulásához szükséges valamennyi jogi és közigazgatási intézkedés meghozatala.

(19) A 2011–2013. évi nemzeti fejlesztési terv és az azt követő tervek maradéktalan végrehajtására irányuló nemzeti erőfeszítések megerősítése a nemzetközi donorközösséggel együttműködésben.

(20) A Palesztin Hatóság erőfeszítéseinek támogatása a közigazgatás megreformálására irányuló nemzeti stratégiai célkitűzések megvalósítására azzal a céllal, hogy magas színvonalú és hatékony közszolgáltatások jöjjenek létre a megszállt palesztin területek egészén.

(21) Működő jogi keret kialakítása jogalkotási tervezet kidolgozása, a szükségállapot idején fogant jogalkotási kezdeményezések minősítésének felülvizsgálatára vonatkozó szabályok megállapítása, és a TAIEX eszköz maradéktalan kihasználása révén a leendő jogszabályok jövőbeli kidolgozásához.

III.         Emberi jogok és alapvető szabadságok

Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának biztosítása a nemzetközi normákkal összhangban, valamint a nemzetközi emberi jogi normák érvényesülésének előmozdítása

Nemzetközi humanitárius jog és nemzetközi emberi jogi normák

(22) A nemzetközi jog, mindenekelőtt a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi emberi jogi normák palesztin foglyok és közigazgatási fogvatartottak tekintetében történő betartásának biztosítása.

Kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód

(23) A kínzás alkalmazására vonatkozó abszolút tilalom fenntartására irányuló minden szükséges intézkedés meghozatala, valamint belső és külső vizsgálati mechanizmusok bevezetése azon személyek elszámoltathatóságának biztosítására, akik bántalmazást vagy kínzást követnek el fogvatartás és kihallgatás közben. Megelőzésre szolgáló független nemzeti mechanizmusok létrehozása az ENSZ kínzás elleni egyezményének fakultatív jegyzőkönyvében rögzített elvekkel összhangban.

(24) A fogvatartási központok nemzetközi normák szerinti rehabilitációja, az ügyvéddel, családdal és emberi jogi szervezetekkel való kapcsolattartás biztosítása valamennyi fogvatartott számára, annak biztosítása, hogy az illetékes minisztériumok, az államügyész és a bírói kar rendszeresen ellenőrizhesse a fogvatartási központokat a megfelelő jogi eljárások végrehajtásának biztosítása érdekében.

(25) Hozzáférés biztosítása a palesztinai Független Emberi Jogi Bizottság számára a kínzás állítólagos eseteinek vizsgálatával kapcsolatos iratokhoz.

Alapvető szabadságok,

(26) Átfogó palesztinai emberi jogi stratégia kidolgozása.

(27) A nemzetközi emberi jogi normákhoz igazodó, a halálbüntetést mellőző és valamennyi alapvető szabadság jogi garanciáit erősítő egységes büntető törvénykönyv elfogadása. A halálbüntetésre vonatkozó de facto moratórium teljes mértékben történő betartása, valamint törekvés a de jure moratóriumra.

(28) Valamennyi önkényes letartóztatás megszüntetése és a politikai hovatartozáson alapuló biztonsági ellenőrzés követelményének elengedése minden körülmények között (például: a társulások nyilvántartásba vétele, a közhivatalokba történő felvétel, útlevélkiadás stb. esetén).

(29) Annak biztosítása, hogy a letartóztatások végrehajtására csak érvényes büntetési és biztonsági okokból, valamint az illetékes hatóságok által kibocsátott letartóztatási parancs alapján kerül sor.

(30) Az állampolgárok alapvető szabadságainak, valamint polgári és politikai emberi jogainak gyakorlására, ideértve a gyülekezési és egyesülési szabadságra, a szólásszabadságra, a vallás- és lelkiismereti szabadságra, és a tömegtájékoztatás szabadságára vonatkozó jogainak védelmét, az emberi jogok védelmét szolgáló, a nemzetközi normákkal összhangban lévő megfelelő nemzeti jogi keret fenntartásával. A palesztinai Független Emberi Jogi Bizottság megszilárdítása a párizsi elvekkel összhangban (az ENSZ Közgyűlés 48/134. sz. határozata).

(31) A nők és lányok jogainak védelme, a nemzeti jogszabályban meglévő, valamennyi diszkriminatív rendelkezés eltörlése, a nőkkel szembeni erőszak elleni fellépésről szóló nemzeti stratégiai terv, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (CEDAW) és az isztambuli cselekvési terv végrehajtására vonatkozó rendszeres tájékoztatás.

(32) A gyermekek jogainak védelme és annak biztosítása, hogy ez beépüljön a Palesztin Hatóság stratégiáiba és rendszereibe (ezen belül a fiatalkorúakkal foglalkozó igazságszolgáltatásba is) a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezményekben, ezen belül a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló jegyzőkönyvben és a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról szóló 182. számú ILO-egyezményben meghatározott elvekkel összhangban.

(33) A fogyatékos személyek jogaival foglalkozó 4/1999 törvény végrehajtásáról szóló jelentéstételi mechanizmus intézményesítése.

(34) A teljes jogi keret megerősítése a rasszizmus, az idegengyűlölet és a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében.

(35) Az emberi jogokat védelmezők jogainak és védelmének fenntartása az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozattal összhangban (az ENSZ Közgyűlés 53/144. sz. határozata).

(36) A Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben és a Gázai övezetben élő emberek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jogainak fenntartása.

A civil társadalom

(37) Tér és átlátható regisztrációs eljárások biztosítása a civil társadalom részére, hogy szerepe és függetlensége – a nemzeti jogszabályokkal és nemzetközi normákkal összhangban – megerősödjön.

(38) A hatóságok és a civil társadalmi szervezetek közötti párbeszéd és konzultáció fokozása.

(39) Bevonáson alapuló fejlesztési politika és a reformokkal kapcsolatos, a kormányzati szerepvállaláson túlmenő nemzeti kötelezettségvállalás előmozdítása a civil társadalom ágazati politikai párbeszédbe történő fokozott bevonásával és a reformtörekvések megkönnyítésével a rendszeres, strukturált és széles körű, sokszereplős konzultációk révén.

IV.         Bel- és igazságügyi együttműködés

A rasszizmus, az idegengyűlölet és a; a megkülönböztetés elleni küzdelem

(40) A teljes jogi keret megerősítése a rasszizmus, az idegengyűlölet és a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében.

(41) Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények ellen, különösen az olyan eseteknél, ahol az indíték iszlámellenesség, antiszemitizmus, keresztényellenesség és egyéb vallási meggyőződés iránti gyűlölet, amelyet rasszista vagy idegengyűlölő propagandával és gyűlöletkeltéssel fel lehet szítani a médiában és az interneten.

Migráció, menekültügy és határigazgatás

(42) Migrációs és menekültügyi kérdésekben folytatott párbeszéd és együttműködés előmozdítása, valamint a migráció kezelésére szolgáló kapacitások megerősítése, a migráció fejlődésre gyakorolt kedvező hatásainak népszerűsítése céljából is.

(43) A Palesztin Hatósághoz tartozó határigazgatási kapacitások megerősítésének előmozdítása.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem

(44) A korrupció elleni küzdelemre irányuló nemzeti szakpolitikák megerősítése és végrehajtása a nemzetközi normákkal összhangban, különösen a korrupcióellenes bizottság révén.

(45) A bűnüldöző hatóságok kapacitásainak megerősítése a rendőri nyomozások végzésére és a bűncselekmények – köztük az internetes bűncselekmények, a pénzügyi bűncselekmények és a pénzmosás – megelőzésére és üldözésére.

(46) Kapacitásépítés támogatása az illegális migránsok csempészése és az embercsempészet elleni fellépésre, valamint az áldozatok rehabilitációjának támogatására.

(47) A rendőrök képzésének és a köztük lévő együttműködésnek a fejlesztése.

(48) A nemzetközi együttműködés fejlesztése a szervezett bűnözés megelőzése és az ellene való fellépés érdekében, nemzetközi megállapodások, különösen az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény és annak jegyzőkönyvei (UNTOC) alapján.

(49) A csalások megelőzését és az ellenük való fellépést, valamint mindkét fél pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló együttműködés megerősítése.

Kábítószerek

(50) Információk és bevált gyakorlatok megosztása a kábítószerek elleni küzdelem terén való nemzetközi együttműködésről, és a regionális együttműködés előmozdítása e területen.

(51) A kábítószercsempészet elleni küzdelemhez szükséges kapacitások megerősítése, az illetékes hatóságoknak és bűnüldöző szerveknek nyújtott képzés révén is.

A terrorizmus elleni küzdelem

(52) A pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályok nemzetközi (pl. Pénzügyi Akció Munkacsoport), európai és uniós normákkal összhangban történő végrehajtása.

(53) A bűnüldöző szervek közötti együttműködés fejlesztése a terrorizmus elleni küzdelem érdekében.

(54) Igazságügyi együttműködés kialakítása a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggésben.

(55) A terrorizmus megelőzése az erőszakos szélsőségek propagandája ellen küzdő intézkedések előmozdítása révén is.

(56) Együttműködés az ENSZ terrorizmus elleni többoldalú küzdelemben játszott szerepének megerősítése érdekében, többek között az ENSZ BT 1267/99. és 1373/01. számú határozatának teljes végrehajtása, valamint az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának és terrorizmus elleni egyezményeinek megvalósítása és végrehajtása révén.

B.           GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

V.           Gazdasági reform és fejlődés

[A gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó albizottság]

(57) A költségvetési politika és a monetáris reform megfelelő jogszabályi és szabályozási keretének létrehozása felé történő előrelépés folytatása.

(58) Makrogazdasági és pénzügyi stabilitást biztosító gazdaságpolitikák folytatása, egyebek mellett a költségvetés fenntarthatóságának biztosítására életre hívott költségvetési politikák és a pénzügyi rendszer megfelelő felülvizsgálatára szolgáló keret révén.

(59) A gazdasági fejlődés serkentését célzó strukturális reformok végrehajtása, majd idővel a fenntartható gazdasági növekedési ráta emelése.

(60) A magánszektor szerepének előmozdítása a megszállt palesztin területeken, mindenekelőtt a nagyobb költségvetési függetlenség felé történő elmozdulás és a magánszektor pénzügyi rendszerekhez történő hozzáférésének megkönnyítése révén.

(61) A gazdasági környezet javítása a hazai és külföldi befektetések ösztönzése céljából a megszállt palesztin területeken, különösen Kelet-Jeruzsálemben, a C övezetben és a Gázai övezetben.

(62) Felhívás a 2005. évi határforgalmi és határátlépési megállapodás maradéktalan végrehajtására, és kiállás a határforgalomra és a határátlépésre vonatkozó korlátozások teljes és végleges feloldása mellett, ami a gazdasági fellendülés, az integráció és a fejlődés elengedhetetlen tényezője a megszállt palesztin területeken, ezen belül Gázában.

VI.         Pénzügyi elszámoltathatóság és az államháztartás hatékony és eredményes irányítása

[A gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó albizottság]

(63) A nemzetközi segélyekre utaltság csökkentése:

– hozzájárulni ahhoz, hogy a vámbevételek Izrael által a Palesztin Hatóság javára történő beszedése a Párizsi Jegyzőkönyvvel összhangban hatékony, átlátható és kiszámítható legyen[16]

– nemzetközi és európai adózási normákon, valamint a jó adóügyi kormányzáson alapuló, modern adózási rendszer szabályozási és intézményes keretének és kapacitásának fejlesztése, valamint az adóbevételek növelése a költségvetési hiány csökkentése érdekében

– a Palesztin Hatóság kapacitásainak növelése a határok igazgatására és a bevételek beszedésére

– a rendszeres kiadások ellenőrzése és racionalizálása a közszféra béreinek csökkentése és a pénzügyileg fenntartható nyugdíjrendszer bevezetése révén

– a nettó hitelnyújtás kivezetése a villamosenergia-ágazatból a szabályozási szerkezet megszervezése, az elosztás megerősítése, a villamosenergia-termelés növelése és a villamosenergia-átvitel átszervezése révén

(64) Törekvés a segélykezelés és a donorok közötti együttműködés hatékonyabbá tételére.

(65) A Palesztin Monetáris Hatóság (PMA) központi bankká történő átalakításához szükséges jogi keret kialakítása és elfogadása.

(66) Az erős és elszámoltatható pénzügyi irányítási rendszer elérése felé történő haladás folytatása:

– a Palesztin Hatóság államháztartás-irányítási rendszereinek megerősítését szolgáló jogi keret kialakítása

– a költségvetési jelentéstétel javítása és az előrejelzési kapacitások növelése a Pénzügyminisztériumnál működő, makroköltségvetéssel foglalkozó osztály létrehozásával

– a közbeszerzésre vonatkozó új szabályozási keret elfogadása és végrehajtása, ideértve az alkalmazandó szabályzatok és a beszerzéshez kapcsolódó rendeletek elfogadását és harmonizációját

– az államháztartás fokozott felügyeletének biztosítása az Állami Könyvvizsgálati és Igazgatási Ellenőrzési Iroda (SAACB) jelentős intézményi kapacitással és megbízható jogi keretekkel rendelkező, független külső ellenőrzési intézménnyé válik az INTOSAI-standardokkal összhangban

– a Palesztin Hatóság belső ellenőrzésének korszerűsítése és decentralizálása

– PEFA-értékelés (Public Expenditure and Financial Accountability – közkiadások és pénzügyi elszámoltathatóság) elvégzése

Statisztika

(67) A megszállt palesztin területek társadalmi és gazdasági fejlődésének figyelemmel kísérése a folyamat ellenőrzése, valamint a politikai döntéshozatal számára releváns statisztikai adatok szolgáltatása céljából.

(68) A nemzeti statisztikai rendszer kapacitásának bővítése az adatelemzés, valamint az információterjesztés és a minőség terén, továbbá az Eurostatnak elküldött adatok teljességének és időszerűségének javítása.

(69) A statisztikai rendszerek továbbfejlesztése a nemzetközi bevált gyakorlatok alapján, valamint a két statisztikai szervezet, nevezetesen az EUROSTAT és a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal között fennálló együttműködés kiterjesztése a Medstat III programon belülre is, továbbá hozzájárulás a statisztikai együttműködés regionális stratégiájának kidolgozásához.

VII.        Kereskedelemmel kapcsolatos ügyek, mezőgazdaság és halászat, piaci és szabályozási reform, vámok

[A kereskedelemmel és belső piaccal, iparral, mezőgazdasággal és halászattal, valamint vámüggyel foglalkozó albizottság]

A Palesztin Hatóság és az EU elkötelezett az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés kereskedelmi miniszterei által megállapított intézkedések végrehajtása, ezen belül a 2010 utánra vonatkozó euromediterrán kereskedelmi ütemterv és az euromediterrán vállalkozási charta végrehajtása mellett, amelyeket a mediterrán partnerországok közös referenciadokumentumként használnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése, a beruházások ösztönzése és növelése, a piacra jutás megkönnyítése, az üzleti légkör javítása és a vállalkozási kedv serkentése érdekében országos szinten és az egész régióban.

VII. i.     Az áruk mozgása

Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok

(70) A kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése az Európai Unió és a Palesztin Hatóság között és konkrét intézkedések meghozatala az EU és a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) (Palesztin Nemzeti Hatóság képviseletében) között létrejött, a kereskedelemről és együttműködésről szóló ideiglenes társulási megállapodás végrehajtására.

(71) Az EU, a Palesztin Hatóság és Izrael közötti együttműködés megerősítése az ideiglenes társulási megállapodás és a Párizsi Jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezései maradéktalan végrehajtásának megkönnyítésére.

(72) A palesztin termékek kereskedelmét megkönnyítő intézkedések végrehajtása, ahogyan azt az az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés kereskedelmi miniszterei jóváhagyták 2010-ben.

(73) A palesztin intézmények elszámoltathatóságának erősítése és az adminisztratív és technikai kapacitások további bővítése az EU által nyújtott intézményi kapacitásépítésre szánt támogatás révén, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszerbe történő integráció előkészítéseként.

(74) Olyan, strukturális, jogi és igazgatási támogatásról rendelkező kísérő intézkedések meghatározása és elfogadása, amelyek szükségesek az exportpiacokhoz való hozzáférés megkönnyítéséhez, ideértve a technikai szabályozás közelítését.

Mezőgazdaság és halászat

(75) Az EU–PFSZ közötti megállapodás lehető legjobb kihasználása, és maradéktalan végrehajtásának további biztosítása a mezőgazdasági termékek, feldolgozott mezőgazdasági termékek, halak és halászati termékek kereskedelmének további liberalizációjára vonatkozóan.

(76) A köz- és a magánszektor kapacitásának megerősítése a mezőgazdasági és a halászati ágazat továbbfejlesztése, különösen a fejlődés fellendítése és a minőségi termelés javítása érdekében, lehetővé téve a két ágazat számára, hogy a fent említett EU-PFSZ megállapodás előnyeit a lehető legjobban kihasználja.

Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) kérdések

(77) A termelékenység, az élelmiszer-biztonság, az állat- és növény-egészségügy, valamint az állatjólét fokozása a megszállt palesztin területeken az állat- és növényágazatban, és ahol lehetséges a kereskedelem megkönnyítése.

(78) A szükséges kapacitások, jogszabályok és infrastruktúra fejlesztése a megfelelő szintű egészségügyi és növény-egészségügyi, valamint állatjóléti védelem hazai termelésben történő biztosítására, továbbá a palesztin megszállt területekről árukat importáló piacok – többek közt az EU – egészségügyi és növény-egészségügyi követelményeinek, valamint a Codex Alimentarius, az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE), és adott esetben a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény által kidolgozott nemzetközi standardok támasztotta követelményeknek való megfelelés.

Ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodás (ACAA)

(79) Az ACAA-ról szóló tárgyalásokra való felkészülésre

– A műszaki előírások és nemzeti szabványok harmonizálása az ipari termékekre vonatkozó európai és nemzetközi szabványokkal a kiválasztott, prioritást élvező ágazatokban és

– A szabványokkal, akkreditálással, megfelelőségértékeléssel, metrológiával és piacfelügyelettel foglalkozó intézmények megerősítése és korszerűsítése a megfelelő uniós intézmények szintjére.

Regionális együttműködés

(80) A regionális együttműködés fokozása az euro–mediterrán térség szomszédos országai között a szabadkereskedelmi megállapodások hálózatának kibővítése és megerősítése révén.

(81) Részvétel az Agadiri Megállapodás által jelenleg lefedett valamennyi területen történő végrehajtásában és törekvés a megállapodás hatályának olyan új területekre történő kiterjesztésére, mint a szolgáltatások és befektetések, valamint ösztönzés új tagok megállapodásban való részvételére.

(82) A Palesztin Hatóság többoldalú kereskedelmi rendszerbe történő integrációjának elősegítése folyamatos érdekképviselet révén a palesztin megfigyelő státusz érdekében, amely a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) és a Vámigazgatások Világszervezetéhez való csatlakozási tárgyalásokhoz vezető első lépés, valamint a WTO követelményeinek teljesítéséhez szükséges adminisztratív kapacitás és a jogi és szabályozási keret létrehozása révén.

Vámok

(83) A vámügyi jogszabályok, vámkódex és eljárások továbbfejlesztése a palermói ajánlásokkal összhangban.

(84) A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény végrehajtása.

(85) Részvétel a pán-euro-mediterrán származási szabályoknak a pán-euro-mediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény keretében zajló alapos felülvizsgálatában.

(86) Hatékony integrált határigazgatási stratégián (IBM) alapuló modern határellenőrzési rendszer kiépítése és a nemzetközi kikötők vámügyi szerveinek működtetésére képzett személyzet kialakításának támogatása.

III. ii.     Letelepedési jog, társasági jog és szolgáltatások

Letelepedés és társasági jog

(87) A vállalkozások letelepedése és működése előtti akadályok megszüntetése.

Szolgáltatások

(88) Stratégia véglegesítése és végrehajtása a palesztin szolgáltatási ágazat versenyképességének fokozása érdekében, ideértve a szabályozás egyszerűsítését és az adminisztratív könnyítést mind a palesztin, mind az uniós szolgáltatási ágazatra vonatkozóan.

(89) Munkálkodás a szolgáltatások nyújtása előtt álló akadályok folyamatos lebontása érdekében a megszállt palesztin területeken.

A pénzügyi szolgáltatások fejlesztése

(90) A pénzügyi szolgáltatásokra – ideértve a banki és biztosítási ágazatokat, a könyvvizsgálói ágazatokat és az értékpapírpiacokat – vonatkozó szabályozási keret kifejlesztése.

(91) A kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése, illetve valamennyi pénzügyi csatorna – például a hitelgarancia-programok és a kis- és középvállalkozásokra szakosodott tőkealapok – aktiválása a donorokkal és nemzetközi szervezetekkel együttműködésben.

III. iii.    Egyéb kulcsfontosságú területek

Verseny

(92) Az uniós és palesztin vállalkozások, valamint a palesztin vállalkozások közötti versenyt ösztönző feltételek kialakítása, és az uniós trösztellenes ellenőrzési rendszerrel kompatibilis rendszerek elfogadása.

Fogyasztóvédelem

(93) A kereskedelmi korlátok elkerülése érdekében a fogyasztóvédelmi jogszabályok összeegyeztethetőségének növelése, a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításával párhuzamosan.

(94) A fogyasztóvédelmi rendszerekkel, így a fogyasztói jogszabályokkal, a fogyasztói termékbiztonsággal, a fogyasztói jogszabályok betartatásával, a fogyasztók felvilágosításával és felelősségvállalásával, valamint a fogyasztói jogorvoslattal kapcsolatos információcsere ösztönzése.

(95) A független fogyasztói egyesületek létrehozásának és a fogyasztók képviselői közötti kapcsolatoknak az ösztönzése.

Turizmus

(96) A fenntartható turizmus politikájával és projektjeivel kapcsolatos segítségnyújtás, az információk és a bevált gyakorlatok cseréje a köz- és a magánszférában tevékenykedő valamennyi jelentős érdekelt fél bevonásával, Kelet-Jeruzsálemben is.

(97) A palesztin részvétel elősegítése olyan uniós kezdeményezésekben, mint az Enterprise Europe Network.

C.           ÁGAZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

VIII.    Esélyegyenlőség, foglalkoztatás, szociális politika, közegészségügy

[A társadalmi ügyekkel és egészségüggyel foglalkozó albizottság]

Esélyegyenlőség

(98) A férfiak és nők, valamint a más kiszolgáltatott csoportokba tartozók, például a fogyatékosok esélyegyenlőségének megvalósítására irányuló erőfeszítések fokozása az adminisztráción belül és a különböző nemzeti stratégiák keretében (foglalkoztatás, oktatás, egészségügy stb.).

(99) A nemi alapú sztereotípiákkal és megkülönböztetéssel, valamint mindenfajta kulturális és társadalmi kirekesztéssel és diszkriminációval szembeni hatékony küzdelem.

Foglalkoztatás

(100) A palesztin munkavállalók képzettségének emelése, a fiatalok foglalkoztatottságát támogató intézkedések és megközelítés kidolgozása és végrehajtása, valamint a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő nemzeti foglalkoztatáspolitika végrehajtása a Palesztin Hatóság nemzeti stratégiájával összhangban.

(101) Befogadó, megkülönböztetésmentes munkaerőpiac felé mutató párbeszéd kialakítása az alapvető szociális jogokról és munkaügyi normákról.

(102) A működő társadalmi párbeszédet célzó intézkedések folytatása, mindenekelőtt a munkaadók szerveződését elősegítő kapacitások fejlesztése, a szakszervezetek és az alkalmazottak képviselőinek képzése a tárgyalásokról és a kollektív egyezkedésekről, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kérdéskörébe tartozó ügyekről, tekintettel a jelenleg futó, társadalmi párbeszédről szóló ILO–Bejrút projektre.

(103) A már létező háromoldalú bizottság kapacitásának és irányításának javítását célzó erőfeszítések folytatása és a háromoldalú társadalmi párbeszédet kiegészítő, szélesebb társadalmi, gazdasági és civil párbeszéd előmozdítása a civil intézmények kiépítése révén (Gazdasági, Társadalmi és Civil Párbeszéd Tanácsa).

(104) A munkaügyi felügyeleti kapacitás bővítése, elsősorban a munkahelyi biztonsági és egészségügyi, a gyermekmunka és a nemek közötti egyenlőség kérdéseire vonatkozóan.

(105) A palesztin szociális védelmi stratégia keretén belül a nemzeti költségvetés forrásainak stratégiai felosztása, a Foglalkoztatási és Szociális Védelmi Alapon keresztül is, törekvés az alapvető (nem járulékalapú) szociális ellátások költségének fedezésére, valamint a járulékfizetés alapján teljes körű biztosítást nyújtó társadalombiztosítási rendszer kifejlesztésére és megvalósítására.

Társadalmi befogadás és szociális védelem

(106) Konkrét lépések meghozatala különösen a legkiszolgáltatottabb helyzetben levők között a szegénység és a társadalmi kirekesztés jelentős csökkentésére, valamint a társadalmi kohézió javítására a megszállt palesztin területek teljes egészén.

(107) Fenntartható, méltányos és költséghatékony szociális ellátó rendszer kiépítése.

(108) A szociális védelmet biztosító jogszabályok javítása és fejlesztése.

(109) A hatékonyabb és eredményesebb szolgáltatások érdekében a Palesztin Hatóság intézményi kapacitásának továbbfejlesztése, ideértve a Szociális Minisztérium szervezeti átalakítását és a helyi irodák feladatainak fokozatos decentralizációját/dekoncentrációját.

(110) A magán- és a közszféra közötti szinergiák felerősítése a szociális védelem terén.

(111) A szegénységet és kiszolgáltatottságot feltáró nemzeti adatbázis kialakítása és a társadalmi-gazdasági fellépés lehetőségének feltérképezése.

(112) A készpénztranszfer-program maradéktalan végrehajtása Ciszjordániában és a Gázai övezetben a szolgáltatásnyújtás hatékonyságának és átláthatóságának javítása révén.

Közegészségügy

(113) A közegészségügy és irányítása színvonalának emelése a megszállt palesztin területeken a Palesztin Hatóság – az infrastruktúrával és logisztikával, az egészségügyi ágazat finanszírozásával, az egészségügy humán erőforrásaival, és a gyógyszerekhez való hozzájutással kapcsolatos ügyek megoldására irányuló – nemzeti egészségügyi stratégiájának végrehajtására vonatkozó ellenőrzés révén is.

(114) A fertőző és nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére szolgáló együttműködés folytatása regionális összefüggésben is.

IX.         Kutatás, információs társadalom, audiovizuális ágazat és média, oktatás, ifjúság és kultúra

[A Kutatással, információs társadalommal, audiovizuális ágazattal és médiával, oktatással, ifjúsággal, és kultúrával foglalkozó albizottság]

Kutatás és innováció

(115) A palesztin kutatóintézetek tudatosságának és kapacitásának növelése az Európai Kutatási Térség és a kutatási keretprogramban való részvétel fokozása érdekében

(116) A tudományos és technológiai kapacitás fejlesztése a kutatási és technológiafejlesztési eredmények ipari és kkv-ágazat általi felhasználására törekedve az innováció fokozása, valamint a magánszektor és a kutatási szektor közötti hálózatépítés élénkítése érdekében.

(117) Támogató környezet kialakítása a szabályozás szintjén, valamint törekvés a kiválósági központok létrehozására.

(118) A többi mediterrán partnerországgal és az Európai Unióval a kutatásról és innovációról folytatott párbeszéd fokozása.

Információs társadalom, audiovizuális ágazat és média

(119) Palesztina EUMEDCONNECT tagságának támogatása a palesztin kutatási és oktatási hálózat GEANT-tal való összeköttetése, valamint a földközi-tengeri térség elektronikus infrastruktúráihoz való hozzáférés érdekében.

(120) Az elektronikus távközlési hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozó olyan átfogó szabályozási keret kidolgozásának folytatása, amely magában foglalja a hálózatok és szolgáltatások engedélyezését, összekapcsolását és az azokhoz való hozzáférést, az egyetemes szolgáltatást és a felhasználói jogokat, a fogyasztóvédelmet, a személyes adatok feldolgozását, a magánélet védelmét az e-kommunikációs ágazatban, a rádiófrekvencia-spektrum kezelését és a díjak költségalapúságát.

(121) Együttműködés az elektronikus kommunikációs szabályozók euromediterrán csoportjával (EMERG) és az uniós tagállamok szabályozó hatóságaival a közös érdekeltségbe tartozó kérdésekre vonatkozóan.

(122) Átlátható, hatékony és kiszámítható szabályozási rendszer megvalósítása és a szabályozó hatóság függetlenségének megszilárdítása és megőrzése az audiovizuális ágazatban.

Oktatás, ifjúság és kultúra

(123) Közös tevékenységek kifejlesztésére és előmozdítására szolgáló együttműködés kialakítása és előmozdítása az élethosszig tartó tanulás területén, ideértve a felsőoktatást és szakképzést, valamint a „Palesztin nemzeti stratégia az uniós szabványokkal és gyakorlattal való konvergencia felé” keretében megvalósuló képzést, mindenekelőtt a nők, a különleges bánásmódot igénylő személyek és a kiszolgáltatott csoportok részére.

(124) Az oktatási igények kezelése, kiemelt hangsúlyt fektetve az oktatás minőségére a megszállt palesztin területek egészén, különösen a C övezetben, Kelet-Jeruzsálemben és a Gázai övezetben.

(125) A felsőoktatási reform és a nemzetközi felsőoktatási tudományos együttműködés előmozdítása a bolognai folyamat elveivel összhangban, továbbá a felsőoktatási intézmények teljesítményének növelése, különösen a felső szintű képzés munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása révén.

(126) A nemzeti szakképzés és oktatási rendszer fejlesztésének és reformjának támogatása a nemzeti TVET-stratégia (műszaki és egyéb szakoktatás és szakképzés) keretén belül.

(127) A diákok és fiatalok – mindenekelőtt a Gázai övezet és Ciszjordánia közötti – mobilitása megteremtésének támogatása.

(128) Az ifjúsági cserék növelése és az együttműködés elmélyítése a nem formális oktatás és a kultúrák közötti párbeszéd terén.

(129) A kulturális együttműködés olyan nemzetközi fórumokon történő előmozdítása, mint például az UNESCO, a kulturális sokféleség fejlesztése, a palesztin kulturális tevékenységek előmozdítása, a kulturális és történelmi örökség megőrzése és értékelése, valamint a régészeti lelőhelyek vonatkozó nemzetközi jogi normákkal összhangban történő védelme érdekében.

(130) A Palesztin Hatóság kultúrpolitikai kapacitásának erősítése, a kulturális cserék fokozása a kulturális eseményekkel összefüggésben is, valamint a kulturális ágazat kapacitásépítése.

(131) A palesztin részvétel előmozdítása az EU által támogatott felsőoktatási, ifjúsági és kulturális programokban.

X.           Energia, közlekedés, éghajlatváltozás, környezetvédelem, vízügy

[Az energiával, közlekedéssel, éghajlatváltozással, környezetvédelemmel, vízüggyel foglalkozó albizottság]

Energia

(132) Az energiaellátás biztonságának és a források diverzifikálásának növelése az EU energiapolitikai elvei alapján, a palesztin energiaágazati stratégia maradéktalan végrehajtása és a villamosenergia-ágazat reformjának megszilárdítása, az intézményi keret – ezen belül a Palesztin Szabályozó Tanács – megerősítése, a villamosenergia-termelési kapacitások, valamint a hazai és nemzetközi energiahálózatok továbbfejlesztése révén.

(133) A megújuló energia és az energiahatékonysági politika kiterjedt alkalmazása az EU jogszabályai és a bevált gyakorlatok alapján.

(134) A regionális piaci integráció lehetőségét magában rejtő regionális együttműködési kezdeményezések (villamos energia, megújuló energiák, energiahatékonyság stb.) továbbfejlesztése, egyebek mellett a földközi-tengeri napenergia-terv keretében.

Közlekedés

(135) Nemzeti közlekedési stratégia kidolgozása és végrehajtása, ezen belül a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, kiemelt figyelmet fordítva a jogszabályi és szabályozási keretek további közelítésének az európai és nemzetközi – mindenekelőtt az összes közlekedési módra érvényes védelmi és biztonsági – normákhoz.

(136) A leendő transzmediterrán közlekedési hálózaton, valamint a transzeurópai közlekedési hálózathoz való csatlakozásán belül prioritást élvező regionális projektek kijelölésében és tervezésében való részvétel.

(137) A globális navigációs műholdrendszer kifejlesztésében való részvétel a földközi-tengeri régióban és a TAIEX eszköz használata az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) alkalmazásának felgyorsítására a polgári repülési és a tengerészeti ágazatban.

Éghajlatváltozás

(138) Az éghajlattal kapcsolatos tudományos kutatásra vonatkozó adatok használatának és megosztásának támogatása a célirányos alkalmazkodási stratégiák kidolgozásához szükséges kapacitások fokozása és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás más szakpolitikákban történő érvényre juttatása érdekében.

(139) Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések támogatása, a veszélyeztetettségi és alkalmazkodási értékelések elfogadása révén is, az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást elősegítő stratégiák előmozdítása, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség fokozására irányuló erőfeszítések megtétele.

Környezetvédelem

(140) Az együttműködés fokozása környezetvédelmi ügyekben, a Palesztin Hatóság részvétele révén is az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tevékenységeiben.

(141) Megfelelő környezetvédelmi irányítás biztosítása a környezetvédelmi ágazati stratégia maradéktalan végrehajtása, a környezetvédelmi ágazati stratégiai cselekvési terv végrehajtása, valamint a vonatkozó jogszabályi és intézményi keret fejlesztése és felülvizsgálata révén.

(142) Közelítés az egyebek mellett az engedélyezésre, a nyomon követésre és felügyeletre, a környezeti hatásvizsgálatra, a levegőminőségre, a hulladékgazdálkodásra, a természetvédelemre, az ipari szennyezésre, a vegyi anyagokra és a környezetvédelmi integrációra vonatkozó uniós jogszabályokhoz és elvekhez.

(143) A környezetvédelmi ágazat intézményi struktúrájának felülvizsgálata, az egyes ágazatokra vonatkozó egyértelmű feladatkörökkel, valamint a környezetvédelemmel és a kapcsolódó jogszabályokért és szabályozásért felelős végrehajtó szerv működőképessé tétele.

(144) A környezet diverzitásának megóvása, valamint a tengeri és tengerparti környezet védelme a kapcsolódó politikák, normák, programok és rendszerek kifejlesztése révén.

(145) A szilárd/veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó keret megerősítése, valamint szennyvízelvezetési hálózati rendszerek kifejlesztése.

Integrált tengerpolitika

(146) Integrált tengerpolitika kialakítása a vonatkozó nemzetközi és regionális egyezmények tiszteletben tartásával (ideértve az uniós jogszabályokkal történő összehangolást) a fenntartható növekedés perspektívájában, az intézményi szerkezetek kérdésének vizsgálata, védett övezetek létrehozása a barcelonai egyezménnyel összhangban és a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottsággal egyetértésben.

Vízgazdálkodás és szennyvízkezelés

(147) Az integrált vízgazdálkodási és szennyvízkezelési rendszerhez szükséges jogi és intézményi és infrastrukturális keret kifejlesztése a méltányos szolgáltatásnyújtás és a források fenntarthatóságának biztosítására.

(148) A lakosság kiszolgálása fenntartható vízellátással, és a vízellátásból kimaradó közösségek bekötése, valamint a vízszivárgások körülbelül 15 %-kal történő csökkentése (jelenlegi szivárgások nagysága: 45–50 %).

(149) Az együttműködés fokozása vízügyekben, a Palesztin Hatóság Horizont 2020 tevékenységekben történő részvétele révén is.

D.          EGYÉB

XI.         Részvétel az uniós programokban és ügynökségekben

(150) Az uniós ügynökségek, valamint az ENP-országok és partnerek előtt nyitva álló uniós programok munkájában történő részvétel előmozdítása.

(151) Keretmegállapodás megkötése az ENP-országok és partnerek számára nyitva álló uniós programokban történő részvételről.

(152) Az uniós ügynökségekkel folytatott együttműködés megerősítése a regionális tevékenységükkel összefüggésben.

XII.        A pénzügyi vetület

(153) Az EU–Palesztin Hatóság között fennálló kapcsolatok pénzügyi vetületének tekintetében az alábbi prioritásokat kell figyelembe venni:

– az EU legfőbb célja az Izrael mellett békében és biztonságban élő, független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam intézményeinek kiépítése

– a cselekvési terv prioritásaiban felvázolt reformok végrehajtásában elért haladás, különösen az éves programozásban felvázolt központi ágazatokban

– a Palesztin Hatóság (és a palesztin menekültek az ENSZ Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalán (UNRWA) keresztüli) pénzügyi szükségletei, annak érdekében, hogy alapvető szolgáltatásokat tudjanak nyújtani a palesztin lakosságnak

– a külső tevékenységének gyakorlása során az EU által meghatározott releváns új eszközök és programok, figyelembe véve a Palesztin Hatóság szükségleteit, a reformok végrehajtásában elért haladást és a felvevő kapacitást

XIII.      Nyomon követési és ellenőrzési jelentések

A cselekvési terv fogja irányítani az EU és a Palesztin Hatóság közötti munkát az elkövetkező háromtól öt évig tartó időszakban. A cselekvési terv hivatalos elfogadás céljából benyújtásra kerül a vegyes bizottsághoz.

Az ideiglenes társulási megállapodásnak megfelelően létrehozott közös testületek és különösen az albizottságok a cselekvési terv végrehajtására vonatkozó rendszeres jelentések alapján elősegítik és nyomon követik a cselekvési terv megvalósítását. Az albizottságok, amelyek összhangban vannak az új cselekvési tervvel, a cselekvési tervben meghatározott célkitűzések nyomon követésének elsődleges eszközeként szolgálnak majd. Ezek a célkitűzések közösen megállapított, pontos, megfelelően ütemezett és ellenőrizhető tevékenységek meghatározásával fognak kiegészülni, az albizottságokban évente megállapítandó referenciaértékekkel.

A cselekvési tervet a prioritások kezelésében elért haladás alapján rendszeresen lehet módosítani/aktualizálni a vegyes bizottság döntése alapján.

A közösen megállapított célkitűzések rendszeres nyomon követését is biztosítják majd a részt vevő felek által készített, az elért eredményekről szóló rendszeres jelentések.

[1]               A Külügyek Tanácsának 2009. december 8-i következtetései.

[2]               Az ad hoc összekötő bizottság ülésének elnöki összefoglalója, 2011. április 13.

[3]               Globális Európa: az EU külső tevékenységei finanszírozásának megújítása.

[4]               A Külügyek Tanácsának 2011. május 23-i következtetései.

[5]               A Külügyek Tanácsának 2011. október 10-i következtetései.

[6]               Közös közlemény: Az átalakuló szomszédság új megközelítése – Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata.

[7]               A Külügyek Tanácsának 2012. május 14-i következtetései.

[8]               Az EU helyi nyilatkozata az éhségsztrájkot folytató palesztin foglyokról, 2012. május 8.

[9]               A Külügyek Tanácsának 2009. december 8-i következtetései.

[10]             A Külügyek Tanácsának 2009. december 8-i következtetései.

[11]             A kiemelt célkitűzésekben említett indikatív ütemterv rövid távú (1–2 év), közép távú (2–3 év), hosszú távú (3–5 év) és folyamatos (a cselekvési terv érvényességi idejére)

[12]             A Tanács 2007. július 23-i következtetései.

[13]             A Külügyek Tanácsának 2011. május 23-i következtetései.

[14]             A Külügyek Tanácsának 2012. május 14-i következtetései.

[15]             A PFSZ és az Európai Bizottság politikai párbeszédet kezdeményezett 2008 decemberében a politikai párbeszédről szóló 1997. évi közös nyilatkozat alapján. Robert Rydbert (svéd Külügyminisztérium) főigazgató-helyettes és Dupla del Moral (Európai Bizottság) igazgató 2009. december 10-i levelében az EU kedvezően fogadta a politikai párbeszéd folytatására irányuló igényt.

[16]             Az ad hoc összekötő bizottság ülésének elnöki összefoglalója, 2011. szeptember 18.