This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012PC0521
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Council Regulation (EC) No 111/2005 laying down rules for the monitoring of trade between the Community and third countries in drug precursors
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról
/* COM/2012/0521 final - 2012/0250 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról /* COM/2012/0521 final - 2012/0250 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. Előzmények A kábítószer-prekurzorok számos módon –
például műanyagok, gyógyszerek, kozmetikai termékek, illatszerek, mosó- és
tisztítószerek vagy illatanyagok előállításában – jogszerűen is
felhasználható vegyi anyagok. A gazdasági szereplők e jogszerű célok
érdekében regionális és globális piacokon kereskednek velük, néhány ilyen anyag
azonban eltéríthető a jogszerű terjesztési csatornáktól, és
felhasználható a kábítószerek tiltott előállításában. Ezért
a kábítószer-prekurzorok ellenőrzés alatt tartása fontos eleme a
kábítószerek elleni küzdelemnek. Széles körű jogszerű felhasználási
lehetőségeik miatt a kábítószer-prekurzorok kereskedelmét nem lehet
egyszerűen betiltani. Ezért egy sajátos keretszabályozás jött létre mind
nemzetközi, mind EU-szinten a jogszerű kereskedelem nyomon követésére és a
gyanús ügyletek kiszűrésére, ezen keresztül pedig a kábítószer-prekurzorok
tiltott felhasználások felé való eltérítésének megakadályozására. Az efedrin és a pszeudoefedrin olyan vegyi
anyag, amelyet megfázás elleni és allergiás betegeknek szánt gyógyszerek
gyártásában alkalmaznak. Ez a két anyag ugyanakkor a metamfetamin[1] előállításában felhasznált
legfontosabb prekurzor is. Míg az efedrin és a pszeudoefedrin nemzetközi és
EU-szinten egyaránt ellenőrzés alatt van tartva, az efedrin- és a
pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerek ellenőrizetlenül haladnak át az Unió
vámterületén és jutnak ki onnan. Ezért ezek a gyógyszerek célpontjaivá váltak a
kábítószer-kereskedőknek, hiszen könnyedén (olcsó, házilag is
elkészíthető eszközökkel, egyszerű kémiai folyamat útján)
kinyerhető belőlük a metamfetamin tiltott előállításához
szükséges efedrin és pszeudoefedrin. Mivel az emberi felhasználásra szánt efedrin-
és pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerek nem tartoznak az EU és a harmadik
országok közötti kábítószerprekurzor-kereskedelmet szabályozó 111/2005/EK
rendelet hatálya alá, ezeket a termékeket a tagállamok illetékes hatóságai nem
tudják feltartóztatni vagy lefoglalni, amikor kilépnek az Unió vámterületéről
vagy keresztülhaladnak azon, akkor sem, ha egyébként szinte biztosra
vehető, hogy a rendeltetési országban jogellenesen, metamfetamin tiltott
előállítására fogják őket felhasználni. Az EU-t nemzetközi szinten számos kritika érte
amiatt, hogy a helyzet orvoslása érdekében nem alkalmaz megfelelő
ellenőrző intézkedéseket tagállamaiban. Ezért az EU-nak gondoskodnia
kell a jelenlegi joghézag megszüntetéséről, és véget kell vetnie annak a
helyzetnek, amelyben ma a vámügyi és a rendőri szervek az efedrint és a
pszeudoefedrint fel tudják tartóztatni és le tudják foglalni, az efedrin- és a
pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszereket azonban nem. 2010. május 25-én elfogadott
következtetéseiben a Tanács felkérte a Bizottságot egy ilyen tárgyú jogalkotási
javaslat előterjesztésére. 1.2. A probléma nagysága
(metamfetamin és prekurzorai) Európában 2009-ben az erre feljogosított
szervek a beszámolók szerint csaknem 7400 alkalommal foglaltak le összesen
mintegy 600 kg tömegű metamfetamint. 2004-től 2009-ig mind a
lefoglalások száma, mind a lefoglalt mennyiségek nőttek. Első ízben
2009-ben több európai országban jogellenesen működő
metamfetamin-előállító laboratóriumokat is zár alá vettek. Ez azt
valószínűsíti, hogy Európában bővülőben van a metamfetamin
piaca. Világszinten 2009-ben Észak-Amerikában
hajtották végre a világ metamfetamin-lefoglalásainak csaknem felét. A Kelet- és
Dél-Ázsiában végrehajtott lefoglalások száma több mint egyharmadával
növekedett, és vannak arra utaló jelek, hogy a metamfetamin Afrika és az Iráni
Iszlám Köztársaság felől érkezik a térségbe. A jogellenes ázsiai piacok
metamfetamin-beszállítójaként Nyugat-Afrika is egyre fontosabbá válik. Az efedrin és a pszeudoefedrin a metamfetamin
két legfontosabb prekurzora. A gyógyszerekben lévő
metamfetamin-prekurzorok lefoglalási eseteinek száma 2007-től 2010-ig
komoly ingadozásokat mutatott. Míg európai szinten 2007-ben alig-alig jegyeztek
fel olyan esetet, amikor a szóban forgó szereket készítmények formájában
foglalták le, 2008-ban és 2009-ben a készítményeknek a teljes lefoglalt
mennyiségen belüli részaránya meredeken emelkedni kezdett, hogy aztán 2010-ben
jelentősen visszaessen.[2] Azután, hogy 2007-től 2009-ig – az
efedrin- és a pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerekre vonatkozó ellenőrzési
rendszer több országban, köztük Mexikóban és néhány további közép-amerikai
országban végrehajtott megerősítésének köszönhetően – folyamatosan
nőtt a gyógyszerlefoglalások száma, 2010-ben visszaesett a
világviszonylatban összesen lefoglalt gyógyszerek mennyisége. A lefoglalások növekvő vagy csökkenő
száma azonban csak egy a sok lehetséges mutató közül, amely arra utal, hogy a
világ egy meghatározott részén tiltott előállítási tevékenység folyik. Az efedrin- és a pszeudoefedrin-tartalmú
gyógyszerekre vonatkozó ellenőrző mechanizmus hiánya továbbra is
aggodalomra ad okot mind Európában, mind világszinten. A szóban forgó termékek feletti EU-szintű
ellenőrzés megteremtésével az a célunk, hogy nehezebbé, drágábbá és
kockázatosabbá váljék az elkövetők számára a kábítószerek
előállításához szükséges vegyi anyagok beszerzése. A javaslattól
visszatartó hatást várunk, hiszen a prekurzorok eltérítésének megelőzésére
összpontosít. A javaslat a kábítószerek előállításához szükséges vegyi
anyagok kínálatát, nem pedig a fogyasztóknak kínált drogok mennyiségét kívánja
csökkenteni. 1.3. Összhang az Unió egyéb
szakpolitikáival Várakozásaink szerint a kábítószer-prekurzorok
tiltott kábítószer-előállítás felé való eltérítésének eredményes
megakadályozása csökkenti a tiltott drogok kínálatát. Ez a törekvés tehát
összhangban van az EU 2005-től 2012-ig tartó időszakra szóló
kábítószer-ellenes stratégiájával, amely a prekurzorok kínálatának
csökkentését, ezáltal pedig a kábítószer-előállítás visszaszorítását
irányozza elő. Ez a kezdeményezés az efedrin- és a
pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerek külkereskedelmét szabályozza. Ezek a
termékek a 2001/83/EK irányelv hatálya alá tartoznak. Az irányelv céljai
azonban más jellegűek: az irányelv gyógyszerek előállításának,
terjesztésének és felhasználásának ellenőrzés alatt tartásával, ezen
keresztül pedig minőségük, biztonságosságuk és hatásosságuk garantálásával
a közegészségügy érdekeit védi. Ez magyarázza, hogy miért eltérőek a
2001/83/EK irányelv és a 111/2005/EK rendelet ellenőrzési mechanizmusai. A gyógyszerekre vonatkozó szabályozást
nemrégiben módosította a 2011/62/EU irányelv annak megakadályozása érdekében,
hogy a hamisított gyógyszerek bejussanak a jogszerű terjesztési láncokba.
Az irányelv egyebek mellett az EU-n belüli gyógyszerterjesztési láncokra, a
hatóanyagok importjára, valamint a gyógyszerek „bejuttatására”, azaz a
forgalombahozatali szándék nélkül az EU vámterületére behozott gyógyszerekre
vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. Ezek a rendelkezések annak
megakadályozására törekednek, hogy a hamisított gyógyszerek belépjenek
a jogszerű terjesztési láncokba. Mivel a kábítószer-prekurzorok esetében jogszerűen
előállított termékeknek a jogszerű terjesztési láncokból való kilépésével
állunk szemben, ezek az új rendelkezések várhatóan nem fogják számottevően
előbbre vinni az EU-ból kivitt és az EU-n keresztülhaladó efedrin- és
pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerek feletti ellenőrzés ügyét. 2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK
ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI 2.1. Konzultáció az érdekeltekkel A kérdés érzékeny voltára és sajátosságaira
való tekintettel az érdekeltekkel lefolytatott konzultáció a nyilvánosság
kizárásával zajlott.[3]
Ennek megfelelően csak a közvetlenül érintett érdekelteket: az illetékes
nemzeti hatóságokat (vám- és rendőri szerveket, egészségügyi hatóságokat)
és a gyógyszeripar képviselőit kérdeztük meg. Annak érdekében, hogy a
tiltott kereskedelemben részt vevő személyek ne juthassanak hozzá érzékeny
adatokhoz, az érdekeltektől beérkező észrevételeket bizalmasan
kezeltük. A konzultáció keretében 31 hozzászólás érkezett
a Bizottsághoz. Ezek közül 22 származott nemzeti hatóságtól (ebből három
részleges válasz volt), 8 pedig az ipartól (hat gyógyszergyártóktól, kettő
pedig gyógyszeripari szövetségektől). Az ipar általában véve elégedett a jelenlegi
helyzettel, de nem ellenezné annak javítását sem, ha párhuzamosan nem
nőnének az exportőrök adminisztratív terhei. Az illetékes tagállami
hatóságok kétharmada eltérő mértékben ugyan, de szívesen látná a jelenlegi
szabályozás módosítását, míg a fennmaradó egyharmad a jelenlegi helyzet
fenntartása, azaz a hatályos szabályozás változatlanul hagyása mellett van. 2.2. Hatásvizsgálat A hatásvizsgálatról összeállított jelentés
azonosítja és elemzi azokat a lehetőségeket, amelyekkel élve az Unió és a
harmadik országok közötti kereskedelem ellenőrzésével oly módon
akadályozható meg az efedrin- és a pszeudoefedrin-tartalmú termékek
kereskedelmi forgalmának eltérítése a tiltott metamfetamin-előállítás
felé, hogy az alkalmazott intézkedések nem veszélyeztetik az áruforgalom zavartalanságát. A hatásvizsgálat öt lehetőséget vett
fontolóra. Az első lehetőség az úgynevezett alapforgatókönyv, amikor
a Bizottság nem tesz lépéseket, és a jelenlegi helyzet marad fenn. A második
lehetőség önkéntes tagállami szintű intézkedések bevezetésével
törekszik a helyzet javítására, míg a harmadik, a negyedik és az ötödik
kötelező ellenőrző intézkedések bevezetését tartalmazza. Ez a
három utóbbi lehetőség egyre erősödő eszközrendszert feltételez.
A Bizottság hatodik lehetőségként a szóban forgó termékekkel való
kereskedés betiltását is megfontolta, azonban ezt a megoldást a hatások további
vizsgálata nélkül el is vetette. Az első lehetőséget el kell vetni,
ha a Bizottság megfelelő módon reagálni kíván a Tanácsnak a
kábítószer-prekurzorokra vonatkozó szabályozásban meghatározott
ellenőrző rendszer gyengeségeinek kiküszöbölését szorgalmazó
felkérésére, illetőleg a nemzetközi közösség által megfogalmazott
aggályokra. A második lehetőség csak részben ad
választ a felvetett problémára: a javasolt önkéntes intézkedések csak akkor
lehetnek eredményesek, ha valamennyi tagállam alkalmazza őket, az
intézkedések kötelező alkalmazása azonban a felvázolt módon nem
biztosítható. A harmadik, a negyedik és az ötödik
lehetőség egyaránt egyértelmű jogszabályi alapot teremt az illetékes
hatóságok számára ahhoz, hogy az Unióból kivinni vagy az Unió vámterületén
árutovábbítás keretében átszállítani kívánt efedrin- és pszeudoefedrin-tartalmú
gyógyszerek szállítmányait feltartóztassák és/vagy lefoglalják. Mindegyik
esetben enyhülnének az ENSZ keretében működő Nemzetközi
Kábítószer-ellenőrző Szerv által az EU állítólagos tétlenségével
kapcsolatban megfogalmazott kritikák, és mindegyik lehetőség – igaz,
különböző mértékben – megnövelné a szóban forgó termékek eltérítésével
szembeni eredményes védekezés esélyeit, és ezáltal csökkentené a metamfetamin
tiltott előállításához igénybe vehető efedrin és pszeudoefedrin
mennyiségét. E három, jogszabály-módosítást is igénylő
lehetőséget egymással összehasonlítva megállapítható, hogy a harmadik
lehetőség (a hatóságok feljogosítása a gyanús szállítmányok
feltartóztatására) csak csekély mértékű adminisztratív többletterhet
okozna, a negyedik lehetőséggel (a hatóságok feljogosítása a gyanús
szállítmányok feltartóztatására és kivitel előtti értesítés küldése a
jogszerű szállítmányokról) ugyanez a helyzet, míg az ötödik lehetőség
(az efedrin- és a pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerek kereskedelmének teljes
ellenőrzés alatt tartása) mind az illetékes hatóságokra, mind a gazdasági
szereplőkre a legnagyobb mértékű adminisztratív terhet róná. Bár az
eredményesség szempontjából legelőnyösebbnek a legszigorúbb
ellenőrző intézkedések bevezetését tartalmazó ötödik lehetőség
tűnik, a követelmények a kezdeményezés céljaihoz viszonyítva aránytalannak
tetszenek. A negyedik lehetőségnek a harmadik lehetőségen túlmutató
többletértéke abban van, hogy ez esetben a kétféle intézkedés együttes
alkalmazása megnöveli mindkét intézkedés külön-külön vett eredményességét,
miközben csak kismértékű adminisztratív többletterhet okoz, hiszen a
kivitel előtti értesítések rendszere már most is működik, és a
tagállami illetékes hatóságok által évente várhatóan elküldendő ilyen
értesítések száma viszonylag csekély. Továbbá mivel a jegyzékben szereplő
anyagok közé tartozó 1. kategóriájú anyagok esetében a kivitel előtti
értesítés már most is kötelező, logikus, hogy ugyanez a kötelezettség az
ilyen anyagokat tartalmazó termékekre, köztük az efedrin- és a
pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerekre is vonatkozzék. A hatásvizsgálat azt állapította meg, hogy az
azonosított probléma megoldására a negyedik lehetőség a legalkalmasabb,
hiszen egyfelől megteremti a fellépés jogi alapját, másfelől pedig
csak egyetlenegy új ellenőrzési követelményt vezet be, így alig okoz
adminisztratív többletterhet. 3. JOGALAP ÉS SZUBSZIDIARITÁS A javaslat jogalapja az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke, mely az EU közös
kereskedelempolitikáját szabályozza. Az EUMSZ 3. cikkének (1) bekezdése
kizárólagos hatáskört biztosít az Európai Unió számára a közös
kereskedelempolitika területén. A 111/2005/EK tanácsi rendelet a
kábítószer-prekurzoroknak az Unió és harmadik országok közötti kereskedelme
nyomon követésére vonatkozó szabályokat állapítja meg, ezért a közös
kereskedelempolitika hatálya alá tartozik. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A javaslat nem gyakorol hatást a
humánerőforrásokra és az Európai Unió költségvetésére, ezért a
költségvetési rendelet (az Európai Közösségek általános költségvetésére
alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i
1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet) 28. cikke értelmében nem tartozik hozzá
pénzügyi kimutatás. 5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK A javaslat néhány további módosítást
tartalmaz, amelyek célja a rendelet végrehajtásának segítése és hatásosságának
növelése. A javaslat további tartalmi elemei: – a rendelet mellékletének módosítására
vonatkozó rendelkezések meggyorsítják a kábítószer-prekurzorok eltérítése
területén tapasztalható új jelenségekre való reagálást, – a 273/2004/EK rendelet módosításával
létrehozott adatbázis igénybevételével egyszerűbbé válik a tagállami
hatóságokra az ENSZ-egyezmény 12. cikkének (12) bekezdése alapján háruló
jelentéstételi kötelezettség teljesítése, – a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
lehetővé teszi annak értékelését, hogy a módosított rendelet eredményesen
akadályozza-e meg az efedrin- és a pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerek
eltérítését, – a módosítás egyúttal hozzáigazítja a
111/2005/EK rendelet rendelkezéseit az Európai Unió működéséről szóló
szerződésnek (EUMSZ) a felhatalmazáson alapuló aktusokra és a végrehajtási
aktusokra vonatkozó rendelkezéseihez. A rendelet jelenleg hatályos szövege az
1999/468/EK határozat 4. és 7. cikke alapján biztosít végrehajtási hatásköröket
a Bizottság számára. A rendelet módosítása alkalmával ezeket a hatásköröket hozzá
kell igazítani az EUMSZ 290. és 291. cikkéhez. A javaslat ilyen tárgyú
szövegrészei a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról az Európai Parlament, a
Tanács és a Bizottság között létrejött közös megállapodás, valamint a Bizottság
végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési
mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló
182/2011/EU rendelet rendelkezésein alapulnak. A javaslat a kereskedelem technikai
akadályairól szóló WTO-megállapodás hatálya alá tartozik, ezért értesíteni kell
róla a WTO-t. 2012/0250 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és
harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok
megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak
207. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság
javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, az európai adatvédelmi biztossal folytatott
konzultációt követően,[4] a rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) A kábítószer-prekurzoroknak a
Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó
szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi
rendelet[5]
32. cikkének megfelelően a Bizottság 2010. január 7-én jelentést
terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé a kábítószer-prekurzorok
kereskedelmének nyomon követését és ellenőrzését szabályozó közösségi jogi
aktusok végrehajtásáról és hatályosulásáról.[6] (2) A Bizottság jelentése
rámutatott, hogy a kábítószer-prekurzorokkal szembeni védekezést szolgáló uniós
rendszerben az efedrin- és a pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszereket, melyek
kereskedelme nincs ellenőrizve, a nemzetközi ellenőrzés alá eső
efedrin és pszeudoefedrin helyettesítése céljából eltérítik, és az Unión kívül
kábítószerek tiltott előállítására használják fel. A Bizottság ennek
alapján felvetette az Unió vámterületéről kivitt vagy ott áthaladó,
kábítószerek tiltott előállítása céljára eltérített efedrin- és
pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerek nemzetközi kereskedelme ellenőrzésének
megerősítését. (3) A kábítószer-prekurzorokra
vonatkozó uniós jogi szabályozás hatályosulásáról és végrehajtásáról 2010.
május 25-én elfogadott következtetéseiben Az Európai Unió Tanácsa felkérte a
Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a 111/2005/EK tanácsi rendelet
megfelelő módosítására. (4) Fontos pontosítani a
„jegyzékben szereplő anyag” fogalommeghatározását: a „gyógyszerészeti
készítmény” kifejezés helyett, amely az Egyesült Nemzetek 1988. december 19-én
Bécsben elfogadott, a kábítószerek és a pszichotrop anyagok tiltott
kereskedelme elleni egyezményéből (a rendeletben: „ENSZ-Egyezmény”)
származik, az uniós jog vonatkozó terminológiáját, a „gyógyszer” kifejezést
indokolt alkalmazni, míg az „egyéb készítmények” kifejezést indokolt elhagyni,
mert feleslegesen ismétli a fogalommeghatározásban már szereplő „keverék”
kifejezést. (5) Az engedély felfüggesztésére
és visszavonására vonatkozó meglévő szabályokkal való összhang biztosítása
érdekében indokolt szabályozni a nyilvántartásba vétel felfüggesztését és
visszavonását is. (6) Az efedrin- és a
pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszereket tehát úgy kell ellenőrzés alá vonni,
hogy az ne akadályozza jogszerű kereskedelmüket. (7) Ennek érdekében az efedrin-
és a pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerek kivitelét olyan kivitel előtti
értesítésnek kell minden esetben megelőznie, amelynek keretében az Unióban
működő illetékes hatóságok a rendeltetési ország illetékes hatóságait
értesítik. (8) A tagállamok illetékes
hatóságait fel kell jogosítani arra, hogy ezeket a termékeket kivitelükkor,
behozatalukkor vagy árutovábbítás keretében történő szállításukkor
feltartóztassák vagy lefoglalják minden olyan esetben, amikor alapos gyanú áll
fenn arra vonatkozóan, hogy kábítószerek tiltott előállítására kívánják
őket felhasználni. (9) A kábítószer-prekurzorok
eltérítésében tapasztalt újfajta jelenségekre való reagálás felgyorsítása
érdekében egyértelműbbé kell tenni a tagállamoknak a jegyzékben nem
szereplő anyagokkal végzett gyanús ügyletekkel kapcsolatos fellépési
lehetőségeit. (10) A kábítószer-prekurzorok
európai adatbázisát kell felhasználni annak érdekében, hogy egyszerűsödjék
a tagállamoknak a lefoglalásokkal és a feltartóztatott szállítmányokkal
kapcsolatos jelentéstételi kötelezettsége, létrehozható legyen egy, az
engedéllyel rendelkező és a nyilvántartásba vett gazdasági
szereplőket tartalmazó európai nyilvántartás, amely elő fogja
segíteni e gazdasági szereplők esetében azon ügyletek jogszerűségének
ellenőrzését, amelyekben jegyzékben szereplő anyagok vesznek részt,
továbbá lehetővé váljék a gazdasági szereplők számára a jegyzékben
szereplő anyagokkal végzett kiviteli, behozatali és közvetítő tevékenységükről
való információszolgáltatás az illetékes hatóságok felé. (11) A 111/2005/EK rendelet
adatfeldolgozást irányoz elő. Ez az adatfeldolgozás személyes adatokra is
kiterjedhet, amelyek feldolgozását az uniós joggal összhangban kell végezni. (12) A 111/2005/EK rendelet
hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot annak érdekében, hogy a 2006/512/EK
tanácsi határozattal[7]
módosított, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására
vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK
tanácsi határozatban[8]
megállapított eljárásokkal összhangban a rendelet egyes rendelkezéseit
végrehajtsa. (13) A Lisszaboni Szerződés
hatálybalépése nyomán a Bizottság e hatásköreit hozzá kell igazítani az Európai
Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez. (14) A 111/2005/EK rendelet
célkitűzéseinek teljesüléséhez a Bizottságot indokolt az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján hatáskörrel
felruházni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására annak érdekében,
hogy megállapíthassa az azokat az eseteket meghatározó rendelkezéseket, amikor
nincs szükség engedélyre; megállapíthassa az engedélyezés további feltételeit;
meghatározhassa a gazdasági szereplők egyes kategóriái, illetőleg a
jegyzékben szereplő anyagok közé tartozó, a 3. kategóriában nevesített
anyagok kis mennyiségeinek kivitelében érintett gazdasági szereplők
ellenőrzések alóli mentesülésére vonatkozó feltételeket; megállapíthassa
az ügyletek jogszerű céljai igazolási módjának meghatározására szolgáló
kritériumokat; meghatározhassa az illetékes hatóságok által a gazdasági
szereplők kiviteli, behozatali és közvetítő tevékenységének nyomon
követése céljából megkövetelt adatok körét; megállapíthassa azon rendeltetési
országok körét, amelyek esetében a jegyzékben szereplő anyagok közé
tartozó, a mellékletben a 2. és a 3. kategóriában nevesített anyagok kivitelét
kivitel előtti értesítésnek kell megelőznie; meghatározhassa az
egyszerűsített kivitel előtti eljárásokat és megállapíthassa az ezen
eljárásokra vonatkozó közös kritériumokat; megállapíthassa azon rendeltetési
országok körét, amelyek esetében a jegyzékben szereplő anyagok közé
tartozó, a mellékletben a 3. kategóriában nevesített anyagok kivitele kiviteli
engedélyhez van kötve; meghatározhassa az egyszerűsített
exportengedélyezési eljárásokat és megállapíthassa az ezen eljárásokra
vonatkozó közös kritériumokat; továbbá új anyagokat vehessen fel a rendelet
mellékletében található jegyzékre és más olyan módosításokat eszközölhessen,
amelyek szükségesek a kábítószer-prekurzorok eltérítése területén tapasztalt új
jelenségek kezeléséhez. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítés
során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői
szinten is. (15) A Bizottságnak a
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során
biztosítania kell, hogy az Európai Parlament és a Tanács a vonatkozó
dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon
megkapja. (16) Annak biztosítására, hogy a
111/2005/EK rendelet végrehajtásának feltételei egységesek legyenek, a
Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni különösen az
engedélyminta megállapítására. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási
hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok
szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i
182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[9] megfelelően kell
gyakorolni. (17) Mivel ez a rendelet a közös
kereskedelempolitikán alapul, a végrehajtási aktusok elfogadása során a
vizsgálóbizottsági eljárást kell igénybe venni. (18) A 111/2005/EK rendeletet
mindezeknek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET: 1. cikk A 111/2005/EK rendelet a következőképpen
módosul: 1. A 2. cikk a következőképpen
módosul: a) az a) pont helyébe a következő
szöveg lép: „a) „jegyzékben szereplő anyag”: a
kábítószerek és a pszichotrop anyagok tiltott előállítására használt, a
mellékletben nevesített anyag, valamint az ilyen anyagot tartalmazó keverék és
természetes termék. A fogalom nem terjed ki azokra a természetes termékekre és
keverékekre, amelyek jegyzékben szereplő anyagokat tartalmaznak, de
amelyek összetétele nem teszi lehetővé a jegyzékben szereplő anyagok
közvetlenül alkalmazható eszközökkel, illetve gazdaságosan megvalósítható módon
történő egyszerű felhasználását vagy kinyerését, sem a 2001/83/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv[10]
1. cikkének 2. pontja értelmében vett gyógyszerekre;” b) a j) pontot el kell hagyni. 2. A 6. cikk a következőképpen
módosul: a) az (1) bekezdés harmadik
albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság jogosult a 30b. cikknek
megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló aktusokat elfogadni, amelyekben
megállapítja az azokat az eseteket meghatározó rendelkezéseket, amikor nincs
szükség engedélyre, illetőleg amelyekben megállapítja az engedélyezés
további feltételeit.”; b) a cikk a következő (3) és (4)
bekezdéssel egészül ki: „(3) A Bizottság végrehajtási aktusok
útján megállapítja az engedély mintáját. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 30.
cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni. (4) Az (1) bekezdés harmadik albekezdésében
említett felhatalmazáson alapuló aktusoknak és a (3) bekezdésben említett
végrehajtási aktusoknak garantálniuk kell a gazdasági szereplők rendszeres
és következetes ellenőrzését és nyomon követését.” 3. A 7. cikk a következőképpen
módosul: a) az (1) bekezdés a következő
albekezdéssel egészül ki: „A nyilvántartásbavételi kérelem elbírálása
során az illetékes hatóság figyelembe veszi a kérelmező alkalmasságát és
feddhetetlenségét.”; b) a (2) bekezdés helyébe a
következő szöveg lép: „(2) A Bizottság – annak biztosítása
mellett, hogy a jegyzékben szereplő anyagok eltérítésének kockázata a
lehető legkisebb legyen – jogosult a 30b. cikknek megfelelően olyan
felhatalmazáson alapuló aktusokat elfogadni, amelyekben megállapítja a
gazdasági szereplők egyes kategóriái, illetőleg a jegyzékben
szereplő anyagok közé tartozó, a 3. kategóriában nevesített anyagok kis
mennyiségeinek kivitelében érintett gazdasági szereplők ellenőrzések
alóli mentesülésére vonatkozó feltételeket.”; c) a cikk a következő (3)
bekezdéssel egészül ki: „(3) Az illetékes hatóság felfüggesztheti
vagy visszavonhatja a nyilvántartásba vételt, ha a nyilvántartásba vételkor
fennálló feltételek már nem teljesülnek, vagy ha alapos a gyanú arra
vonatkozóan, hogy fennáll a kockázata a jegyzékben szereplő anyagok
eltérítésének.” 4. A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép: „(2) Annak
érdekében, hogy az illetékes hatóságok a jegyzékben szereplő anyagoknak az
Unió vámterületén belüli valamennyi mozgását nyomon tudják követni, valamint hogy
az eltérítés kockázata a lehető legkisebb legyen, a Bizottság jogosult a
30b. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló aktusokat
elfogadni, amelyekben megállapítja az ügyletek jogszerű céljai igazolási
módjának meghatározására szolgáló kritériumokat.” 5. A 9. cikk a
következőképpen módosul: a) az (1)
bekezdés – a bekezdés végén – a következő szöveggel egészül ki: „E célból a
gazdasági szereplők mindazokat a rendelkezésükre álló információkat
átadják az illetékes hatóságnak, amelyek alapján azok meggyőződhetnek
az adott megrendelés vagy ügylet jogszerűségéről, így különösen: – a jegyzékben
szereplő anyag megnevezését, – a jegyzékben
szereplő anyag mennyiségét és tömegét, valamint – az
exportőr, az importőr, a végső címzett és – ha alkalmazandó – a
közvetítő tevékenységben részt vevő személy nevét és címét. Ezek az adatok
kizárólag a jegyzékben szereplő anyagok eltérítésének megakadályozására
használhatók fel.”; b) a (2) bekezdés helyébe a
következő szöveg lép: „(2) A gazdasági szereplők összefoglaló információkat szolgáltatnak az
illetékes hatóságoknak behozatali, kiviteli és közvetítő
tevékenységükről. A
Bizottság jogosult a 30b. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson
alapuló aktusokat elfogadni, amelyekben megállapítja azon adatok körét, amelyeket
az illetékes hatóságok a gazdasági szereplők kiviteli, behozatali és
közvetítő tevékenységének nyomon követése céljából megkövetelhetnek,
illetőleg amelyekben – indokolt esetben – meghatározza ezen adatok
elektronikus úton, egy európai adatbázisban való rögzítés céljából történő
rendelkezésre bocsátásának módját.” 6. A 11. cikk a következőképpen
módosul: a) az (1) bekezdés első
albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A jegyzékben szereplő anyagok
közé tartozó, a melléklet 1. kategóriájában nevesített anyagok minden irányú
kivitelét, a jegyzékben szereplő anyagok közé tartozó, a melléklet 2. és
3. kategóriájában nevesített anyagok egyes rendeltetési országokba történő
kivitelét, valamint az efedrin- és a pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerek minden
irányú kivitelét megelőzően az Unión belüli illetékes hatóságok az
ENSZ-Egyezmény 12. cikke (10) bekezdésének megfelelően kivitel előtti
értesítést küldenek a rendeltetési ország illetékes hatóságainak. A Bizottság
jogosult a 30b. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló
aktusokat elfogadni, amelyekben megállapítja az említett egyes rendeltetési
országok jegyzékét, és ezáltal gondoskodik arról, hogy a jegyzékben
szereplő anyagok, valamint az efedrin- és a pszeudoefedrin-tartalmú
gyógyszerek eltérítésének kockázata a lehető legkisebb legyen, ennek
érdekében pedig biztosítja ezen anyagok és termékek ezen országokba
történő kivitelének rendszeres és következetes nyomon követését.”; b) a (3) bekezdés helyébe a
következő szöveg lép: „(3) Az illetékes hatóságok
egyszerűsített kivitel előtti értesítési eljárásokat alkalmazhatnak
abban az esetben, ha meggyőződnek arról, hogy ez nem jár a jegyzékben
szereplő anyagok, valamint az efedrin- és a pszeudoefedrin-tartalmú
gyógyszerek eltérítésének kockázatával. A
Bizottság jogosult a 30b. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson
alapuló aktusokat elfogadni, amelyekben meghatározza ezeket az eljárásokat,
illetőleg megállapítja az illetékes hatóságok által alkalmazandó közös
kritériumokat.” 7. A 12. cikk (1) bekezdésének
harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A jegyzékben szereplő anyagok közé
tartozó, a mellékletben a 3. kategóriában nevesített anyagok kivitele azonban
kizárólag akkor van kiviteli engedélyhez kötve, ha kivitel előtti
értesítés szükséges, valamint akkor, ha az anyagok kivitele egyes meghatározott
rendeltetési országokba történik. A
Bizottság jogosult a 30b. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson
alapuló aktusokat elfogadni, amelyekben – a megfelelő ellenőrzési
szint biztosítása érdekében – megállapítja e rendeltetési országok jegyzékét.” 8. A 19. cikk helyébe a következő
szöveg lép: „19.
cikk Az illetékes hatóságok egyszerűsített
kiviteli engedélyezési eljárásokat alkalmazhatnak abban az esetben, ha
meggyőződnek arról, hogy ez nem jár a jegyzékben szereplő
anyagok eltérítésének kockázatával. A
Bizottság jogosult a 30b. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson
alapuló aktusokat elfogadni, amelyekben meghatározza ezeket az eljárásokat,
illetőleg megállapítja az illetékes hatóságok által alkalmazandó közös
kritériumokat.” 9. A 26. cikk a következőképpen
módosul: a) az (1) bekezdés helyébe a
következő szöveg lép: „(1) A 11–25. cikk, valamint e cikk (2)
és (3) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok illetékes
hatóságai megtiltják a jegyzékben szereplő anyagoknak, valamint az
efedrin- és a pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszereknek az Unió vámterületére
történő bejuttatását és onnan történő kijuttatását, amennyiben alapos
a gyanú arra vonatkozóan, hogy a kérdéses anyagokat és termékeket kábítószerek
vagy pszichotrop anyagok tiltott előállítására szánják.”; b) a cikk a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki: „(3a) A tagállamok elfogadhatnak olyan
intézkedéseket, amelyek a jegyzékben nem szereplő anyagokkal folytatott
gyanús ügyletek ellenőrzéséhez és nyomon követéséhez illetékes hatóságaik
számára szükségesek, különösen annak érdekében, hogy: a) a jegyzékben nem szereplő
anyagokkal kapcsolatos bármilyen megrendelésről vagy műveletről
információkat szerezzenek; b) beléphessenek a gazdasági
szereplők gazdasági célt szolgáló helyiségeibe azzal a céllal, hogy ott a
jegyzékben nem szereplő anyagokkal kapcsolatos gyanús ügyletekről
bizonyítékokat gyűjtsenek.” 10. A 28. cikk helyébe a következő
szöveg lép: „28.
cikk A 26. cikkben előírt intézkedéseken
túlmenően a Bizottság jogosult szükség szerint olyan végrehajtási
aktusokat elfogadni, amelyekben – különösen a kiviteli és a behozatali
engedélyezés keretében felhasznált formanyomtatványok külső megjelenése és
használata tekintetében – intézkedéseket állapít meg az Unió és a harmadik
országok között kábítószer-prekurzorokkal folytatott kereskedelem hatékony
nyomon követésének biztosítása érdekében abból a célból, hogy megakadályozza az
ilyen anyagok eltérítését. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 30. cikk (2)
bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.” 11. A 29. cikket el kell hagyni. 12. A 30. cikk helyébe a következő
szöveg lép: „30.
cikk (1) A Bizottság munkáját a
kábítószer-prekurzorokkal foglalkozó bizottság (a továbbiakban: bizottság)
segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében bizottság. (2) E bekezdésre történő
hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.” 13. A rendelet a következő 30a. és
30b. cikkel egészül ki: „30a.
cikk A Bizottság
jogosult a 30b. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló
aktusokat elfogadni, amelyekben a mellékletet a kábítószer-prekurzorok –
különösen pedig az egyszerűen jegyzékben szereplő anyaggá alakítható
anyagok – eltérítése területén tapasztalt új jelenségekre való tekintettel
és/vagy az ENSZ-Egyezmény mellékletében található táblázatok módosulásai nyomán
kiigazítja. 30b.
cikk (1) A felhatalmazáson alapuló jogi
aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás
feltételeit ez a cikk tartalmazza. (2) A 6. cikk (3) bekezdésének harmadik
albekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2)
bekezdése, a 11. cikk (1) és (3) bekezdése, a 12. cikk (1) bekezdése, a 19.
cikk, a 28. cikk és a 30a. cikk szerinti felhatalmazás [OPOCE – beírandó
dátum: e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től fogva
határozatlan időre szól. (3) Az Európai Parlament vagy a Tanács
a 6. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8.
cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (1) és (3) bekezdése, a
12. cikk (1) bekezdése, a 19. cikk, a 28. cikk és a 30a. cikk szerinti
felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat
megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat Az Európai
Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon vagy a
benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem
érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
érvényességét. (4) A Bizottság a felhatalmazáson
alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg
értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) A 6. cikk (3) bekezdésének harmadik
albekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2)
bekezdése, a 11. cikk (1) és (3) bekezdése, a 12. cikk (1) bekezdése, a 19.
cikk, a 28. cikk és a 30a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi
aktusok csak akkor lépnek hatályba, ha az értesítést követően két hónapon
belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást, vagy ha az
Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően
egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezt az
időtartamot az Európai Parlament vagy a Tanács saját kezdeményezésére két
hónappal meghosszabbíthatja.” 14. A 32. cikk harmadik bekezdése helyébe
a következő szöveg lép: „A Bizottság [OPOCE – beírandó dátum: 5
évvel e módosító rendelet hatálybalépésének napja után]-ig értékeli a 30a.
cikk, valamint – az efedrin- és a pszeudoefedrin-tartalmú gyógyszerek
vonatkozásában – a 11. és a 26. cikk végrehajtását és hatályosulását.” 15. A rendelet a következő
32a. cikkel egészül ki: „32a. cikk Adatbázis A
Bizottság a következő célokra igénybe veszi a 273/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelettel[11]
létrehozott európai kábítószerprekurzor-adatbázist: a) a 32. cikk első bekezdésében
előírt tájékoztatási kötelezettség, valamint a 32. cikk második bekezdése
alapján a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerv felé fennálló
jelentéstételi kötelezettség teljesítésének segítése; b) a 6. cikk (1) bekezdése alapján
engedéllyel felruházott, valamint a 7. cikk (1) bekezdése alapján
nyilvántartásba vett gazdasági szereplők európai nyilvántartásának
kezelése; c) a gazdasági szereplők segítése
a behozatali, a kiviteli és a közvetítő tevékenységükről a 9. cikk
(2) bekezdése alapján az illetékes hatóságok felé teljesítendő
információszolgáltatásban.” 16. A 33. cikk helyébe a következő
szöveg lép: „Adatvédelmi rendelkezések (1) A tagállamok illetékes hatóságai a
személyes adatok feldolgozását a 95/46/EK irányelvnek megfelelően, az
adott tagállamban az irányelv 28. cikke alapján működő független
hatóság felügyelete alatt kötelesek végezni. (2) A Bizottság a személyes adatok
feldolgozását – ideértve a 32a. cikkben említett európai adatbázis céljára
történő feldolgozást is – a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően, az
európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt köteles végezni.” 2. cikk Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2012.9.27.-án/-én. Az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök [1] A metamfetamin az amfetaminok csoportjába tartozó
szintetikus szer, amely az agyi örömközpontok működésének befolyásolásával
a kokainnál gyakran erőteljesebb és általában hosszabb ideig tartó hatást
okoz. Tabletta formájában, cigarettában, belélegezve vagy a vérbe juttatva
egyaránt fogyasztható, és különösen a fiatalok számára vonzó, mert az
energiával való feltöltöttség érzetét kelti, felszabadítja a társadalmi
gátlásokat, és a használó intelligensnek, ügyesnek és erősnek érzi magát
tőle. A fizikai és a fiziológiai hatások (szorongás, hiperstimuláció és
paranoia) gyorsan jelentkeznek. [2] 2007-ben 8 tonna ilyen prekurzort foglaltak le, amelynek
csaknem 4%-a volt gyógyszerekben; 2008-ban a teljes lefoglalt mennyiség 3,5
tonna volt és ennek 51%-a volt gyógyszerekben; 2009-ben a teljes lefoglalt 1,4
tonnának 43%-a volt gyógyszerekben; 2010-ben pedig az összesen lefoglalt 2,9
tonnából 3% volt gyógyszerekben. A lefoglalások nemzeti jogszabályok alapján
kerültek végrehajtásra. [3] Egyfelől a konzultáció tárgya, a
kábítószer-prekurzorok kérdésköre nem ismeretes széles körben, és a
beérkező válaszok egy jelentős része valószínűleg a
kábítószerhelyzettel általában foglalkozott volna, ami e javaslat szempontjából
érdektelen. Másfelől a kérdéskör és a felmerült megoldási lehetőségek
csupán a kábítószer-prekurzorok feletti ellenőrzés egy rendkívül
specifikus kérdésére vonatkoznak. [4] HL C […]., […]., […]. o. [5] HL L 22., 2005.1.26., 1. o. [6] A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai
Parlamentnek a 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet 16. cikke, valamint a 111/2005/EK tanácsi rendelet 32. cikke alapján,
a kábítószer-prekurzorok kereskedelmének nyomon követéséről és
ellenőrzéséről szóló közösségi jogszabályok végrehajtásáról és
működéséről, COM(2009) 709 végleges. [7] HL L 200., 2006.7.22., 11. o. [8] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. [9] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [10] HL L 311., 2001.11.28., 67. o. [11] HL L 86., 2004.3.24., 21. o.