52012PC0424

INDOKOLÁS

A Javaslat háttere

|| A javaslat okai és céljai Ez a javaslat az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) alkalmazására vonatkozik az Ukrajnából származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó eljárásban.

|| Háttér-információk Ez a javaslat az alaprendelet végrehajtásával összefüggésben készült, és az alaprendeletben, különösen annak 11. cikke (3) bekezdésében megállapított tartalmi és eljárási követelményeknek megfelelően elvégzett vizsgálat eredményeként jött létre.

|| Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen A jelenleg hatályos intézkedéseket az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a Horvátországból származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megszüntetéséről szóló 585/2012/EK tanácsi rendelet vezette be.

|| Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Tárgytalan.

Konzultáció az érdekeltekkel; hatásvizsgálat

|| Konzultáció az érdekeltekkel

|| Az eljárásban érintett érdekeltek az alaprendelet rendelkezéseinek megfelelően lehetőséget kaptak arra, hogy a vizsgálat során megvédjék érdekeiket.

|| Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

|| Külső szakértők bevonására nem volt szükség.

|| Hatásvizsgálat Ez a javaslat az alaprendelet végrehajtásának eredményeképpen jött létre. Az alaprendelet nem ír elő általános hatásvizsgálatot, azonban tartalmazza a vizsgálandó feltételek teljes listáját.

A javaslat jogi elemei

|| A javasolt intézkedés összefoglalása Egy ukrán gyártó, az Interpipe kérésére a Bizottság 2011. július 29-én kezdeményezte az Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatát. A tanácsi rendeletre irányuló mellékelt javaslat azokon a megállapításokon alapul, melyek szerint az Interpipe által gyártott egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára kivetett dömpingellenes vám jelenlegi szintjére már nincs szükség a kárt okozó dömping kivédéséhez, és a megváltozott körülmények, melyek az alacsonyabb dömpingkülönbözethez vezettek, tartós jellegűnek minősülnek. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács fogadja el a mellékelt rendeletjavaslatot, amely módosítja a LLC Interpipe Niko Tube és OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant által gyártott egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára jelenleg alkalmazott dömpingellenes vám mértékét.

|| Jogalap A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről, és különösen e rendelet 11. cikkének (3) bekezdése.

|| A szubszidiaritás elve A javaslat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

|| Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

|| Az intézkedés formáját a fent említett alaprendelet írja le, amely nem hagy teret a nemzeti döntéshozatalnak.

|| Nem szükséges annak feltüntetése, hogy az Unióra, a nemzeti kormányokra, a regionális és helyi hatóságokra, a gazdasági szereplőkre és a polgárokra háruló pénzügyi és adminisztratív teher hogyan minimalizálható, és e teher milyen mértékben arányos a javaslat célkitűzésével.

|| A jogi aktus típusának megválasztása

|| Javasolt aktus: rendelet.

|| Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt: a fent említett alaprendelet nem rendelkezik alternatív lehetőségekről.

Költségvetési vonzatok

|| A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.

2012/0204 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 585/2012/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre[1] (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére és 11. cikke (3), (5) és (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

1.           AZ ELJÁRÁS

1.1.        Hatályos intézkedések

(1)       A Tanács egy vizsgálatot követően (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) a 954/2006/EK rendelettel[2] végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára. Az intézkedés a külön megnevezett ukrán exportáló gyártóktól származó behozatalokra kivetett 12,3 % és 25,7 % közötti dömpingellenes értékvámból állt, az összes többi ukrán vállalattól származó behozatalokra kivetett maradványvám pedig 25,7 % volt. A jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező exportáló gyártóra, a CJSC Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube és OJSC Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plantra, új nevén a LLC Interpipe Niko Tube and OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plantra (a továbbiakban: a kérelmező, vagy Interpipe) kivetett végleges dömpingellenes vám mértéke 25,1 % volt.

(2)       Az Interpipenak a 954/2006/EK tanácsi rendelet érvénytelenítésére irányuló kérelmét követően a Törvényszék érvénytelenítette az 954/2006/EK tanácsi rendelet 1. cikkét, amennyiben az Interpipere megállapított dömpingellenes vám meghaladta azt a vámot, amely akkor lett volna alkalmazandó, ha az exportárat nem igazították volna ki jutalékkal azokban az esetekben, amikor az értékesítések a SEPco SA, kapcsolt kereskedelmi társaság közvetítésével történtek[3]. 2012. február 16-án az Európai Unió Bírósága helybenhagyta a Törvényszék ítéletét[4].

(3)       A Tanács az említett ítéleteket követően az Interpipe vállalatra kiszabott hibásan megállapított dömpingellenes vám helyreigazítása érdekében az 540/2012/EU rendelettel[5] módosította a 954/2006/EK rendeletet. Ennek értelmében az Interpipe-ra jelenleg alkalmazandó dömpingellenes vám mértéke 17,7 %.

(4)       A Tanács a hatályvesztés felülvizsgálatát (a továbbiakban „hatályvesztési felülvizsgálat”) követően az 585/2012/EU rendelettel[6] fenntartotta az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varratmentes vas- vagy acélcsövek behozataláról szóló 954/2006/EK tanácsi rendelet által hozott intézkedéseket .

(5)       Ennek értelmében jelenleg az 540/2012/EU rendeletben megállapított intézkedések alkalmazandók, vagyis az Oroszországból származó behozatalok estén kiszabott dömpingellenes vám mértéke 24,1% és 35,8%, az Ukrajnából származó behozatalok esetén 12,3% és 25,7% között mozog, és ezen belül az LLC Interpipe Niko Tube és OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant esetében 17,7%.

1.2.        Részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem

(6)       A Bizottság 2011. július 29-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés)[7] bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján az Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban részleges időközi felülvizsgálatot indít.

(7)       A kérelmet, amelynek hatálya kizárólag a dömping kivizsgálására korlátozódik, az Interpipe által benyújtott megalapozott kérelmet követően indították.. Az Interpipe kérelmében prima facie bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy a kárt okozó dömping kivédéséhez a továbbiakban nincs szükség a jelenlegi mértékű intézkedés fenntartására.

1.3.        A vizsgálat

(8)       A dömping szintjére vonatkozó vizsgálat a 2010. április 1. és 2011. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(9)       A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az exportáló ország hatóságait és az uniós gazdasági ágazatot a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(10)     A vizsgálathoz szükségesnek tekintett információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, aki a megadott határidőn belül válaszolt.

(11)     A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping szintjének megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt. Ellenőrző látogatásokra került sor a kérelmező és a vele kapcsolatban álló kereskedelmi társaságok, az LLC Interpipe Ukraine és az Interpipe Europe SA telephelyein.

2.           AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.        Érintett termék

(12)     Az érintett termék megegyezik a jelenleg hatályos intézkedéseket megállapító 585/2012/EU rendeletben meghatározott termékkel, azaz az ex 7304 11 00, ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 22 00, ex 7304 23 00, ex 7304 24 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 80, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 89, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kód alá besorolt, Ukrajnából származó, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövekkel, amelyek szénegyenértéke (Carbon Equivalent Value, CEV) a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint[8] nem haladja meg a 0,86-ot (a továbbiakban: az érintett termék).

2.2.        Hasonló termék

(13)     Amint azt eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat is megállapította, a jelenlegi vizsgálat szintén megerősítette, hogy az Ukrajnában gyártott és az Unióba exportált termék, az Ukrajnában előállított és a hazai piacon értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, és végső felhasználásaik is megegyeznek. Ezért e termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

3.           DÖMPING

3.1.        Előzetes megjegyzések

(14)     Az LLC Interpipe Niko Tube és az OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (Interpipe NTRP) exportáló gyártók teljes egészében az Interpipe tulajdonában és ellenőrzése alatt állnak. Az intézmények megszokott gyakorlatával összhangban a két exportáló gyártóra közös dömpingkülönbözetet számítottak ki. Először minden egyes exportáló gyártóra kiszámították a dömping összegét, majd mindkét vállalatra nézve megállapították a dömping súlyozott átlagát.

(15)     E módszertan ugyanakkor eltért az eredeti vizsgálatban alkalmazottól, ahol a közös dömpingkülönbözet kiszámítását úgy végezték, hogy összevetették a két gyártási egység termelésére, nyereségességére és uniós értékesítésére vonatkozó összes adatot. A módszertani változást a körülmények megváltozása indokolja, amely a csoport felépítésének jelentős módosulásából következik; ennek nyomán megállapítható, hogy az értékesítés és az előállítás tekintetében melyik gyártó vállalat az érintett, amire az eredeti vizsgálat során nem volt lehetőség.

(16)     Továbbá az eredeti vizsgálat során az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően az Interpipe villamosenergia-költségeit kiigazították, hogy megfelelően tükrözzék az ukrán villamos energia és a gáz termelésével és értékesítésével együtt járó költségeket. A kiigazításra azért volt szükség, mert az említett időszakban Ukrajnában jelentősen alacsonyabbak voltak a gáz- és villamosenergia-árak, mint az Unióban, és nem tükrözték a világpiaci árakat. A kiigazítás a Romániában – amely az említett időszakban szintén a vizsgálat részét képezte – megfigyelt árak átlagán alapult.

(17)     Ugyanakkor az eredeti vizsgálattal ellentétben úgy ítélték meg, hogy a jelenlegi időközi felülvizsgálat céljából nincs szükség az energiaköltségek kiigazítására. A vizsgálat kimutatta, hogy az eredeti vizsgálat óta folyamatosan emelkedtek Ukrajnában az átlagos villamosenergia-árak, és az áremelkedés mértéke jóval nagyobb volt, mint az Európai Unióban, ezáltal az eddig fennálló különbség fokozatosan megszűnt. Tehát jelenleg már nem áll fenn az a jelentős különbség a villamosenergia-árak között, ami az eredeti vizsgálat idején a kiigazítást indokolta.

(18)     A fentiek alapján a jelenlegi részleges felülvizsgálat során nem indokolt az energiaárak kiigazítása.

3.2.        Dömpingelt behozatal a felülvizsgálati időszakban

3.2.1.     Rendes érték

(19)     Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint először minden exportáló gyártó tekintetében megvizsgálták, hogy a hasonló termék belföldön független fogyasztóknak való összértékesítése reprezentatív-e az Unióba exportált termékek értékesítésével összehasonlítva, vagyis hogy az ilyen értékesítések összvolumene eléri-e az általa uniós exportra értékesített hasonló terméktípus teljes mennyiségének legalább 5 %-át .A vizsgálat kimutatta, hogy a belföldi értékesítés mindkét exportáló gyártó esetében reprezentatív volt

(20)     A Bizottság továbbá azt is vizsgálta, hogy az exportáló gyártók által belföldön értékesített hasonló termék egyes terméktípusai az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében eléggé reprezentatívnak tekinthetők-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben minősült kellően reprezentatívnak, ha a kérelmező által az említett terméktípusnak a vizsgálati időszak alatt a belföldi piacon, független fogyasztóknak értékesített teljes volumene az Unióba exportált, összehasonlítható terméktípus teljes értékesítési volumenének legalább 5 %-át tette ki.

(21)     Az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság ezt követően azt is vizsgálta, hogy a reprezentatív mennyiségben értékesített egyes terméktípusok belföldi értékesítései rendes kereskedelmi forgalom keretében megvalósított értékesítéseknek tekinthetők-e. Ezt olyan módon állapították meg, hogy az érintett termék minden egyes exportált típusára meghatározták a felülvizsgálati időszak folyamán a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges értékesítés arányát.

(22)     Azon terméktípusoknál, amelyek belföldi piacon értékesített volumenének több mint 80%-át egységköltség fölött értékesítették, és amelyek esetében az eladási ár súlyozott átlaga megegyezett az előállítási egységköltséggel vagy azt meghaladta, a terméktípusonkénti rendes érték megállapítása az érintett típus teljes értékesítési volumenére alkalmazott tényleges belföldi árak súlyozott átlagának kiszámításával történt, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e.

(23)     Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb a típus teljes értékesítési mennyiségének 80%-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az egységnyi előállítási költséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a szóban forgó típus felülvizsgálati időszak alatti, kizárólag nyereséges belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(24)     A nem reprezentatív terméktípusok rendes értékét (azaz azokét, amelyek belföldi értékesítése nem érte el az Európai Unióba irányuló exportértékesítés 5 %-át, vagy amelyeket a belföldi piacon egyáltalán nem értékesítettek) a terméktípusonkénti gyártási költség és az eladási, általános és adminisztratív költségek, illetve a nyereség összege alapján számították ki. Létező belföldi értékesítés esetén az érintett terméktípusokra a belföldi piacon rendes kereskedelmi forgalomban kötött összes ügylet terméktípusonkénti nyereségét vették figyelembe. Belföldi értékesítés hiányában egy átlagos nyereséget alkalmaztak. Ez a módszertani változás abból adódik, hogy az eredeti vizsgálatot követően a WTO vitarendezési testülete elfogadta a WTO vizsgálóbizottsága által Az Európai Közösségek – A Norvégiából származó tenyésztett lazacra vonatkozó dömpingellenes intézkedések[9] ügyben készített jelentést, amely előírja, hogy a rendes érték kiszámítását igénylő releváns terméktípusoknak a szokásos kereskedelmi forgalomban zajló tranzakcióira meghatározott tényleges haszonkulcs nem hagyható figyelmen kívül.

(25)     A végső következtetések nyilvánosságra hozatalát követően a két exportáló gyártó azzal érvelt, hogy a felülvizsgálati időszak alatti üzemszüneti költségeket nem kellett volna az érintett termék teljes gyártási költségeihez számítani, mivel ez sérti a dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésében foglaltakat és ellenkezik a nemzetközi számviteli standardokban (IAS), különösen az IAS2-ben rögzített elvekkel. A 2. cikk (5) bekezdése kapcsán meg kell jegyezni, hogy e cikk értelmében, ha az érintett termék gyártásával kapcsolatos költségek nem tükröződnek megfelelő módon az érintett fél nyilvántartásaiban, akkor ezeket a költségeket kiigazítják. Ha a vállalat nem is használta ki teljes termelési kapacitását, annak is voltak költségvonzatai.. A két exportáló gyártó eredménykimutatásának költség oldalán szerepeltek is ezek a költségek, és közvetlen kapcsolat volt kimutatható e költségek és a hasonló termékek között. Ezenkívül az IAS 2-re való hivatkozás nem mutatkozott e kérdés szempontjából relevánsnak, mivel az IAS 2 célja a készletek elszámolási módszerének előírása, és nem határozza meg azt, hogy mi tekintendő gyártási költségnek. A panaszt ezért elutasították.

(26)     A két exportáló gyártó azt állította továbbá, hogy az SGA-költségekből ki kellett volna zárni egyes, hitelekkel összefüggő pénzügyi kiadásokat.. Azzal érveltek, hogy ezek a hitelek a vállalat likviditási igényeinek kielégítésére és rövid távú finanszírozhatóságának biztosítására szolgáltak, és nem kapcsolódtak az érintett termék gyártásához. Az ellenőrző látogatás során azonban megerősítést nyert, hogy a kamatkiadások elsősorban a működő tőke finanszírozásához kapcsolódtak. Ezért valamennyi termék esetében figyelembe vették a kamatköltségeket. Az exportáló gyártók nem tudták bizonyítani, hogy a kamatkiadásokat kifejezetten a működő tőke finanszírozásától eltérő célokra fordították volna. A panaszt elutasították, mivel a két exportáló gyártó nem tudott a panasz alátámasztásához további bizonyítékokat felsorakoztatni.

3.2.2.     Exportár

(27)     A két exportáló gyártó az érintett termék összes kivitelét a velük kapcsolatban álló svájci kereskedő cégen keresztül közvetlenül független vevőknek exportálta az Unióba. Az exportárat ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

3.2.3.     Összehasonlítás

(28)     Emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontjával összhangban az eredeti vizsgálat során a kapcsolt kereskedőkön keresztül bonyolított értékesítések esetén kiigazítást végeztek. Ugyanakkor a Bíróságnak az Interpipe ügyben[10] hozott ítéletével összhangban – amely kimondta, hogy nem indokolt a kiigazítás – a jelenlegi időközi felülvizsgálat során nem történt ilyen kiigazítás.

(29)     A rendes értéket és a két exportáló gyártó exportárait a gyártelepi ár alapján hasonlították össze. A rendes érték és az exportár megfelelő összehasonlításának biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásolják. Ez alapján kiigazítást végeztek a fuvarozási költségek, árengedmények és kedvezmények, illetve a jutalékok és hitelköltségek tekintetében.

3.2.4.     Dömpingkülönbözet

(30)     Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a két exportáló gyártóra gyártelepi ár alapján, külön-külön összehasonlították terméktípusonként a rendes érték súlyozott átlagát az exportárak súlyozott átlagával. Az e rendelet (14) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások értelmében ezt követően közös dömpingkülönbözetet állapítottak meg az Interpipe-ra oly módon, hogy mindkét exportáló gyártójára nézve egyetlen súlyozott, átlag dömpingkülönbözetet számítottak ki.

(31)     Ennek alapján a dömpingkülönbözet a CIF uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli ár százalékaként kifejezve 13,8%.

4.           A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK TARTÓS JELLEGE

(32)     A kérelmező a részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelemében azt állította, hogy a vállalati felépítésben és a gyártásszervezésben végrehajtott változások, valamint az értékesítési rendszer mind a belföldi mind az exportpiacokon való átszervezése kihatott a költségszerkezetére, és ezért a dömpingellenes vám jelenlegi szintje már nem szükséges a kárt okozó dömping kivédéséhez.

(33)     Ennek megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a megváltozott körülmények, amelyek ezen időközi felülvizsgálat kezdeményezéséhez vezettek, valamint a vizsgálat eredményei tartósnak tekinthetők-e.

(34)     A jelen felülvizsgálat során megállapított alacsonyabb dömpingkülönbözethez vezető főbb tényezők a következők: változások a vállalatszervezésben, többek között két gyártó egyesülése, valamint az értékesítési rendszer átszervezése racionalizálás útján. Ezek a változások – amelyek befolyásolták a kérelmezőnek az érintett termék előállítására és értékesítésére vonatkozóan kialakított költségszerkezetét – strukturális jellegűek, és ezért nem valószínű, hogy a közeljövőben megváltoznának. Ezenkívül semmi sem mutatott arra, hogy a kérelmező által megállapított árak jelentősen ingadoznának.

(35)     Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a változások tartósak, és már nincs szükség az intézkedések jelenlegi szinten való alkalmazására.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 585/2012/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében szereplő, az LLC Interpipe Niko Tube és OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (Interpipe NTRP) vállalatokra vonatkozó bejegyzés a következőképp módosul:

LLC Interpipe Niko Tube és OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (Interpipe NTRP) || 13,8 % || A743

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

[2]               HL L 175., 2006.6.29., 4. o.

[3]               A T-249/249. sz., Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube ZAT és Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant VAT kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2009. március 10-én hozott ítélet, (Interpipe v. Council).

[4]               Az Európai Unió Tanácsa kontra Interpipe Nikopolsky Seamless Tube Plant Niko Tube ZAT és Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant VAT (a továbbiakban: Interpipe) C-191/09 P. és C-200/09 P. sz. egyesített ügyekben 2012. február 16-án hozott ítélet (Tanács v. Interpipe).

[5]               HL L 165., 2012.6.26., 1. o.

[6]               HL L 174., 2012.7.4., 5. o.

[7]               HL C 223., 2011.7.29., 8. o.

[8]               A szénegyenértéket a Nemzetközi Hegesztési Intézet által 1967-ben kiadott, IIW IX-555-67. számú technikai jelentés szerint kell meghatározni.

[9]               WT/DS337/R, 2007. november 16. – A jelentést 2008. január 15-én fogadta el a vitarendezési testület

[10]             Az Európai Unió Bírósága által 2012. február 16-án az Európai Unió Tanácsa kontra Interpipe Nikopolsky Seamless Tube Plant Niko Tube ZAT és Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant VAT (a továbbiakban: Interpipe) C-191/09 P. és C-200/09 P. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet végrehajtása.