INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. Háttér-információk

Az alapítványok fontos szerepet játszanak az Európai Unióban, különösen a civil társadalomban. A számos területen kifejtett különféle tevékenységeik útján hozzájárulnak az Unió alapvető értékeihez és célkitűzéseihez, így például az emberi jogok tiszteletben tartásához, a kisebbségek védelméhez, a foglalkoztatáshoz és a társadalmi fejlődéshez, a környezet védelméhez és fejlesztéséhez vagy a tudományos és technológiai előrehaladás támogatásához. Ebben az összefüggésben jelentősen hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia[1] által megállapított ambiciózus, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést kitűző célok eléréséhez. Fokozzák és elősegítik továbbá a polgárok és a civil társadalom európai projektbe való aktívabb bevonását. Tevékenységeik gyakorlása azonban számos akadályba ütközik Unió-szerte.

A 2011 áprilisában elfogadott, az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló közlemény[2] kiemelte, hogy a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó célok elérése, valamint a versenyképesség előmozdítása érdekében véget kell vetni a piac széttagoltságának, és meg kell szüntetni a szolgáltatások szabad mozgásának, az innovációnak és a kreativitásnak az útjában álló korlátokat és akadályokat. Hangsúlyozta, hogy fontos megerősíteni a polgárok egységes piacba vetett bizalmát, és fontos biztosítani, hogy az egységes piac előnyeit továbbadják a polgároknak. Az alapítványok szociális gazdasághoz és a közhasznú innovatív kezdeményezésekhez való hozzájárulásának összefüggésében az egységes piaci intézkedéscsomag cselekvésre hívott fel azon akadályok megszüntetése érdekében, amelyekkel az alapítványok a határokon átnyúló működés során szembesülnek. Ugyanilyen felhívást tett a 2010. évi, „Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című, az uniós polgárságról szóló jelentés[3], amely hangsúlyozta, mennyire fontos fejleszteni a közhasznú alapítványok tevékenységének európai dimenzióját a polgárok uniós szintű fellépésének előmozdítása céljából.

2011. október 25-i, a „társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezésről szóló közleményében[4] a Bizottság kiemelte azt is, hogy fontos európai jogi formákat kialakítani a szociális gazdasági ágazatban működő szervezetek (pl. alapítványok, szövetkezetek vagy kölcsönös biztosítópénztárak) számára. A „társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezés célja olyan vállalkozások fejlődésének támogatása, amelyek elsősorban arra összpontosítanak, hogy társadalmi hatást váltsanak ki tevékenységeik útján; a kezdeményezés fellépései azon szociális gazdasági szereplőket (köztük alapítványokat) is célozzák és azok számára előnyösek, amelyek megfelelnek a „társadalomtudatos vállalkozásra” vonatkozó, a közleményben megfogalmazott általános kritériumoknak.

Az Európai Parlament a Bizottság egységes piaci intézkedéscsomagjára reagáló állásfoglalásában az alapítványokra (valamint a kölcsönös önsegélyező társaságokra és egyesületekre) vonatkozó megfelelő jogi keret szükségességét hangsúlyozta; 2011. márciusi, 84/2010. számú írásbeli nyilatkozatában az e jogi személyekre vonatkozó statútumok bevezetése mellett érvelt; és korábbi, 2009. és 2006. évi állásfoglalásaiban[5] arra sürgette a Bizottságot, hogy e cél elérése érdekében munkálkodjon. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság statútum mellett érvelt 2010. évi saját kezdeményezésű véleményében[6], amely egy ilyen statútum kidolgozási módjára vonatkozó nézeteit tartalmazta, a Régiók Bizottsága pedig támogatta a Bizottság egységes piaci intézkedéscsomagban szereplő, az alapítványokra vonatkozó kezdeményezésről szóló bejelentését[7].

1.2. A javaslat okai és céljai

Az alapítványok nem képesek több tagállam között hatékonyan mozgatni a pénzeszközöket az EU-ban. Amikor úgy döntenek, hogy határokon átnyúló tevékenységet folytatnak, az alapítványoknak az általuk gyűjtött források egy részét jogi tanácsadásra és arra kell költeniük, hogy teljesítsék a különböző nemzeti jogszabályok által meghatározott jogi és adminisztratív követelményeket.

Ez a kezdeményezés olyan új európai jogi formát teremt, amelynek az a célja, hogy megkönnyítse az alapítványok létrehozását és az egységes piacon való működését. Lehetővé teszi, hogy az alapítványok több tagállamot érintő viszonylatban hatékonyabban irányítsák közhasznú célokra a magánforrásokat az Európai Unióban. Ennek pedig – például az alapítványok költségeinek csökkenése révén – azt kell eredményeznie, hogy több forrás áll rendelkezésre közhasznú tevékenységekre, és így pozitív hatást kell gyakorolnia az európai polgárok szempontjából a közjóra, valamint összességében az Unió gazdaságára is.

Ez a javaslat nem kíván az európai szintű politikai pátokhoz kapcsolódó politikai alapítványok speciális helyzetével foglalkozni. Ezekre az alapítványokra (az európai szintű politikai pártokkal együtt) 2007 óta különös szabályok vonatkoznak az uniós jog keretein belül, mindenekelőtt az uniós forrásokhoz való hozzáférésük tekintetében[8]. A Bizottság jelenleg felülvizsgálja ezeket a szabályokat és 2012 során a módosításukra vonatkozó jogalkotási javaslatot fogad el[9].

2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A HATÁSVIZSGÁLAT

E javaslat elkészítésekor a Bizottság széles körben támaszkodott külső szakértelemre, és átfogó egyeztetést folytatott különböző érdekelt felekkel.

Először is egy – a hamburgi Max Planck Összehasonlító Jogi és Nemzetközi Magánjogi Intézetből és a Heidelbergi Egyetemből (Szociális Beruházási Központ) álló konzorcium által végzett – megvalósíthatósági tanulmányt[10] készítettek és tettek közzé 2008-ban; e szerint az azonosított problémák kezelésére az európai alapítvány (adóügyeket tárgyaló vagy nem tárgyaló) statútuma lenne a javasolt megoldás.

Másodszor, a Bizottság 2009 februárja és májusa között nyilvános konzultációt tartott a megvalósíthatósági tanulmány ajánlásairól. Míg az alapítványok erőteljesen támogatták a statútum ötletét, a nemzeti hatóságok és bizonyos mértékig az üzleti szervezetek is szkeptikusabban álltak az ilyen jogi forma szükségességéhez és megvalósíthatóságához. „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című közleményről szóló, 2010–2011-es általánosabb konzultáció is azt mutatta, hogy a nonprofit ágazat élénken érdeklődik a statútum iránt.

Ezenkívül a Bizottság alapítványokkal folytatott kétoldalú megbeszéléseken, különösen a 2010. júniusi „európai alapítványi hét” során, valamint az Európai Alapítványi Központtal való kapcsolatfelvétel útján további információkat gyűjtött a tapasztalt konkrét problémákról.

A Bizottság 2009, 2010 és 2011 során a vonatkozó nemzeti jogszabályokról is információkat gyűjtött a nemzeti hatóságoktól egy kérdőív, valamint az azt követő, a társasági jogi szakértői csoporton (CLEG)[11] belüli megbeszélések útján. Sok tagállam fenntartásainak adott hangot az új európai jogi formák, így az európai alapítványok szükségességét illetően.

A Bizottság figyelembe vette a fenti észrevételeket és aggodalmakat, amikor megszövegezte a javaslatot – ennek során az alapítványok szükségleteinek és a nemzeti jogrendszereknek az elemzésére támaszkodott és olyan megoldásokat választott (pl. a kezdeményezés hatályát illetően), amelyekről a nemzeti jogok sokféleségére tekintettel könnyebben kompromisszumra lehet jutni.

A hatásvizsgálat a fent említett módon összegyűjtött adatokon alapult. Az azonosított átfogó probléma az volt, hogy a nemzeti polgári jogi és adózási szabályok sokfélesége költségessé és fáradságossá tette az alapítványok határokon átnyúló műveleteit, és ennek eredményeképp a források határokon átnyúló és alapítványok útján történő, közhasznú célokra való irányítása messze elmarad az ideálistól. Az azonosított konkrétabb problémák közé tartozott a más tagállamokban közhasznú alapítványként való elismerés bizonytalansága, a források határokon átnyúló alapon való összesítésének és szétosztásának költségei, valamint a határokon átnyúló adományok korlátozott mértéke.

A következő lehetőségeket vették fontolóra: (1) az uniós szintű új szakpolitikai intézkedés mellőzése; (2) tájékoztató kampány és önkéntes minőségi charta; (3) az európai alapítvány statútuma (az adókérdések tárgyalásával vagy anélkül); és (4) az alapítványokra vonatkozó jogszabályok korlátozott harmonizációja.

A szakpolitikai intézkedés mellőzése a folyamatban lévő kezdeményezésekre támaszkodna, ideértve a jogsértési ügyeket és az adóügyek terén végzett munkát, a szolgáltatási irányelv teljes körű végrehajtásának biztosítását, valamint a kutatás terén tett nem jogalkotási kezdeményezéseket és a határokon átnyúló adakozást támogató alapítványi ágazati kezdeményezéseket.

A tájékoztató kampány lehetőségének az lenne a célja, hogy bővítse az alapítványok ismereteit a nemzeti jogszabályok szerint őket a határokon átnyúló működés során megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről. Ezenkívül az alapítványok által önkéntes alapon elkészített minőségi charta, valamint egy kapcsolódó, a chartának megfelelő alapítványoknak adott „európai minőségi címke” célja az lenne, hogy biztosítsa az alapítványok tevékenységének minőségét és megbízhatóságát.

Az európai alapítvány adóügyeket nem tárgyaló statútumának lehetősége alternatív jogi formát javasol az alapítványok számára; nem igényelné a nemzeti alapítványok jelenlegi formáinak megváltoztatását, alkalmazása pedig önkéntes alapon történne. A statútum bizonyos követelményeket (pl. minimális induló vagyont, a legtöbb tagállamban elfogadott közhasznú célokat) határozna meg az európai alapítvánnyá váláshoz.

Az európai alapítvány adóügyeket is tárgyaló statútumának lehetősége ezen túlmenően megkövetelné a tagállamoktól, hogy az európai alapítványokat egyenrangúnak tekintsék a belföldi közhasznú alapítványokkal, és így ugyanolyan adókedvezményekben részesítsék azokat, mint a belföldi alapítványokat. Ugyanez a megoldás vonatkozna az európai alapítvány kedvezményezettjeire és a részére adományozókra is.

Az alapítványokra vonatkozó jogszabályok korlátozott mértékű harmonizációja azoknak a követelményeknek a harmonizációját jelentené, amelyeket az alapítványoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy külföldön nyilvántartásba vetethessék magukat és tevékenységet folytathassanak, azaz a közhasznú alapítványok elfogadható céljainak, a minimális vagyonnak, a nyilvántartásba vételi követelményeknek és a belső igazgatás egyes kérdéseinek harmonizációját. A tagállamoknak további követelmények megszabása nélkül lehetővé kellene tenniük a harmonizált kritériumoknak megfelelő alapítványok országukban való működését. Megfontolták az alapítványokra vonatkozó nemzeti jogszabályok kiterjedtebb harmonizációjának és az alapítványok és a részükre adományozók adóügyi megítélése harmonizációjának lehetőségét is.

A javasolt lehetőségek hatásainak elemzése azt mutatta, hogy a legmegfelelőbb lehetőség az európai alapítványok automatikusan alkalmazott, megkülönböztetéstől mentes adóügyi megítélést tartalmazó statútuma lenne, amely megszüntetné az alapítványok és adományozók előtt álló, határokon átnyúló akadályokat, és megkönnyítené a források közhasznú célokra való hatékony irányítását.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. Jogalap

Az európai alapítvány statútumáról szóló javasolt rendelet jogalapja az EUMSZ 352. cikke, amely megfelelő jogalapot szolgáltat abban az esetben, ha a Szerződés semelyik másik rendelkezése sem adja meg a szükséges felhatalmazást az uniós intézményeknek egy intézkedés elfogadására.

A 352. cikk a választott jogalap a társasági jog terén már meglévő európai jogi formák, azaz az európai részvénytársaság, az európai gazdasági egyesülés és az európai szövetkezet számára. Az európai szövetkezetről szóló ítéletében[12] az Európai Bíróság is megerősítette, hogy a 352. cikk a helyes jogalap.

3.2. Szubszidiaritás és arányosság

A javasolt intézkedés teljes mértékben megfelel a szubszidiaritás elvének. Uniós szintű intézkedés szükséges azon jelenlegi nemzeti akadályok és korlátozások megszüntetéséhez, amelyekkel az alapítványok az EU területén való működés során szembesülnek. A jelenlegi helyzet azt igazolja, hogy nemzeti szinten nem kezelik a problémát megfelelően, és hogy annak határokon átnyúló jellege miatt az alapítványok mobilitásának fokozása érdekében közös keretre van szükség. Ha csak a tagállamok lépnének fel, az nem tenné lehetővé, hogy az egységes piac optimális eredményeket biztosítson az uniós polgárok számára. Ez a kezdeményezés megadja a lehetőséget az alapítványoknak arra, hogy a javasolt európai jogi formát válasszák, és így határokon átnyúló tevékenységeik könnyebbé váljanak.

A javasolt intézkedés megfelelő lenne, és nem lépné túl a meghatározott célkitűzések kielégítő megvalósításához szükséges mértéket, tehát megfelel az arányosság elvének. Célja, hogy a nemzeti formák mellett új jogi formát hozzon létre, változatlanul hagyva a már meglévő különféle nemzeti jogszabályokat. Meghagyná a tagállamok választási lehetőségét és hatáskörét arra vonatkozóan, hogy fenntartsák és kialakítsák nemzeti jogi formáikat. Ezen túlmenően az adóztatást illetően nem váltaná fel egy sor új, harmonizált szabállyal a tagállamoknak a közhasznú alapítványok (és az azok részére adományozók) adóügyi megítélésére vonatkozó jogszabályait, hanem csak automatikusan alkalmazandóvá tenné ezeket a meglévő szabályokat az európai alapítványra (és az annak részére adományozókra) is. A javasolt intézkedés kezelné azokat a legjelentősebb problémákat, amelyekkel az alapítványok szembesülnek a határokon átnyúló tevékenységük során, anélkül, hogy kimerítően megállapítaná az európai alapítványra alkalmazandó valamennyi szabályt, vagy új adószabályok sorát vezetné be.

3.3. A jogi aktus típusának megválasztása

Egy rendelet a legmegfelelőbb eszköz ahhoz, hogy biztosítsa a statútum egységességét valamennyi tagállamban, mivel az európai jogi forma megköveteli, hogy a szabályokat az egész Unióban egységesen és közvetlenül alkalmazzák.

4. A JAVASLAT RÉSZLETES MAGYARÁZATA

Az I. fejezet (Általános rendelkezések) tartalmazza a rendelet tárgyát, az európai alapítványra (FE) alkalmazandó szabályokat, valamint egy sor fogalommeghatározást, hogy biztosítsa a rendeletben használt kifejezések egyértelműségét.

Megállapítja az európai alapítvány fő jellemzőit: az európai alapítvány közhasznú és minden uniós tagállamban jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkező szervezet; a tevékenységeit illetően határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik, vagy az alapító okiratban megállapított célja, hogy legalább két tagállamban folytasson tevékenységet; az induló vagyona legalább 25 000 EUR-val egyenértékű. Az európai alapítvány folytathat gazdasági tevékenységet, amennyiben a nyereséget a rendeletnek megfelelően a közhasznú célja(i) elérésére használja fel. A jogbiztonság érdekében a rendelet tartalmazza a polgári jogi és adójogi jogszabályok szerint a legtöbb tagállamban elfogadott közhasznú célok kimerítő felsorolását.

A II. fejezet (Alapítás) meghatározza az európai alapítvány alapításának módszereit, az alapító okirat minimális tartalmát és a nyilvántartásba vételi követelményeket.

Ami az alapítást illeti, az európai alapítvány létrehozható ex nihilo (végrendeleti rendelkezéssel, közjegyzői okirattal vagy bármely természetes és/vagy jogi személy(ek) vagy közintézmény(ek) által az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően tett írásbeli nyilatkozattal), egy vagy több tagállamban jogszerűen létesült közhasznú szervezetek egyesülésével, illetve egy valamely tagállamban jogszerűen létesült nemzeti közhasznú szervezet európai alapítvánnyá való átalakulásával.

A fejezet tartalmazza azoknak az iratoknak és adatoknak a felsorolását, amelyeket csatolni kell a nyilvántartásba vételi kérelemhez, és amelyeket közzé kell tenni. Ezen túlmenően a nyilvántartásba vételi folyamat megkönnyítése érdekében a nyilvántartó szerveknek együtt kell működniük egymással az európai alapítvány iratait és adatait illetően.

A III. fejezet (Az európai alapítvány szervezete) megállapítja az irányító testületre, az ügyvezető igazgatókra és a felügyelőbizottságra vonatkozó szabályokat, köztük az összeférhetetlenségi szabályokat is. Hitelességének és megbízhatóságának biztosítása érdekében az európai alapítványnak magas szintű átláthatósági és elszámoltathatósági normáknak kell eleget tennie.

IV. fejezet (A székhely és annak áthelyezése). Az európai alapítvány áthelyezheti székhelyét egy másik tagállamba úgy, hogy megtartja a jogi személyiségét és nem kell megszüntetni.

Az V. fejezet (Munkavállalók és önkéntesek részvétele) a munkavállalók és önkéntesek tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó szabályokat tartalmaz, a releváns uniós jogszabályoknak megfelelően. A javaslat nem tartalmaz szabályokat a munkavállalók irányító/felügyelő szervben való részvételére vonatkozóan, mivel csak nagyon kevés tagállamban tapasztalható ilyen szintű részvétel a közhasznú szervezetekben.

VI. fejezet (Az európai alapítvány megszűnése). A rendelet lehetővé teszi, hogy az európai alapítvány átalakuljon olyan közhasznú szervezetté, amelyre a székhelye szerinti tagállam joga vonatkozik, azzal a feltétellel, hogy az európai alapítvány alapító okirata szerint megengedhető az átalakulás. Tartalmaz szabályokat az olyan esetekben történő megszüntetésre is, amikor az európai alapítvány célja megvalósult vagy meghiúsult, a létrehozásakor meghatározott idő eltelt vagy az európai alapítvány elvesztette minden vagyonát.

A VII. fejezet (Tagállami felügyelet) jelentős hatásköröket ruház az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságokra, hogy lehetővé tegye számukra azon közhasznú szervezetek tevékenységének hatékony felügyeletét, amelyekért felelősek. Jogosultak például arra, hogy jóváhagyják az európai alapítvány céljának változását, vizsgálatot folytassanak az európai alapítvány ügyeit illetően, figyelmeztessék az irányító testületet, és elrendeljék, hogy az irányító testület tartsa tiszteletben az európai alapítvány alapító okiratát, a rendeletet és az alkalmazandó nemzeti jogot, valamint hogy visszahívják az irányító testület egy tagját vagy egy bíróságnak javasolják a visszahívását, vagy megszüntessék az európai alapítványt vagy egy bíróságnak javasolják a megszüntetését. A felügyeleti hatóságoknak emellett kötelességük, hogy együttműködjenek és információkat cseréljenek egymással; a rendelet tartalmaz továbbá a nyilvántartó szervek és a felügyeleti hatóságok adóhatóságokkal való együttműködésére vonatkozó szabályokat is.

VIII. fejezet (Adóügyi megítélés). A rendelet előírja, hogy az európai alapítványra és az európai alapítvány részére adományozókra automatikusan alkalmazni kell ugyanazokat az adókedvezményeket, amelyekben a belföldi közhasznú szervezetek részesülnek. Ennek oka, hogy a tagállamok kötelesek egyenértékűnek tekinteni az európai alapítványt az adott tagállam joga szerint létrehozott közhasznú szervezetekkel. Az európai alapítvány részére adományozókat és az európai alapítvány kedvezményezettjeit ugyanezen elvnek megfelelően kell kezelni.

A IX. fejezet (Záró rendelkezések) előírja, hogy a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meg kell tenniük azok végrehajtásának biztosítása érdekében. A javaslat felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést is tartalmaz.

5. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az Európai Unió költségvetését érintő vonzatai.

6. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

A javasolt rendelet az Európai Gazdasági Térségre vonatkozik.

2012/0022 (APP)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az európai alapítvány (FE) statútumáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 352. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére[13],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[14],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[15],

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A közhasznú szervezetek számos területen kifejtett tevékenységükkel hozzájárulnak az Unió alapvető értékeihez és célkitűzéseihez, mint amilyen az emberi jogok tiszteletben tartása, a kisebbségek védelme, a foglalkoztatás és a társadalmi fejlődés, a környezet védelme, megőrzése és fejlesztése vagy a tudományos és technológiai előrehaladás támogatása.

(2) Az a jogi keret, amelyben a közhasznú szervezetek tevékenységüket végzik az Unióban, a nemzeti jogokon alapul, uniós szintű harmonizáció nélkül. Emellett a polgári jogi és adójogi jogszabályok terén jelentős eltérések vannak a tagállamok között. Ezek az eltérések költségessé teszik és megnehezítik a közhasznú szervezetek határokon átnyúló műveleteit. Ennek eredményeképp a források határokon átívelő, közhasznú célokra való irányítása messze elmarad az ideálistól.

(3) Tekintettel a közhasznú szervezetek előtt álló problémákra és arra, hogy nincs más európai jogi forma, amelyet tevékenységeikhez igénybe vehetnének, egy kifejezetten az ilyen szervezetekre szabott, Unió-szerte létrehozható európai formáról kell rendelkezni. Ennek a jogi formának a lehető legegységesebbnek kell lennie az Unión belül, hogy minél jobban előmozdítsa a határokon átnyúló közhasznú tevékenységeket.

(4) Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el 2011. április 6-án az európaiakat szolgáló egységes piacról[16], 2009. február 19-én a szociális gazdaságról[17] és 2006. július 4-én a társasági joggal kapcsolatos új fejleményekről és kilátásokról[18], valamint 2011. március 10-én írásbeli nyilatkozatot adott ki a kölcsönös önsegélyező egyesületek, társaságok és alapítványok európai statútumának létrehozásáról[19], amelyben az európai alapítványok statútumának létrehozására szólított fel.

(5) Az Európai Szociális és Gazdasági Bizottság 2010. április 28-án véleményt adott ki az európai alapítvány statútumáról[20]. A Régiók Bizottsága 2011. április 1-jén véleményt adott ki az egységes piaci intézkedéscsomagról[21]. Mindkét vélemény támogatta az európai alapítvány statútumának kidolgozására irányuló bizottsági kezdeményezést.

(6) Az európai alapítványra (a továbbiakban: FE) e rendelet anyagi jogi szabályainak és az európai alapítvány alapító okiratának kell irányadónak lennie. Azokra a kérdésekre, amelyeket e rendelet vagy az európai alapítvány statútuma nem vagy csak részben szabályoz, a nemzeti jog közhasznú szervezetekre alkalmazandó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az európai alapítvány csak közhasznú célokat mozdíthat elő, ezek alatt olyan célok értendők, amelyek a kedvezményezettek tágan meghatározott csoportját támogatják. Mivel a közhasznú szervezetek tevékenységei olyan területekre összpontosítanak, amelyek fontosak az európai polgárok és az európai gazdaság számára, az ilyen hatály eredményezné a legtöbb társadalmi, gazdasági és környezeti előnyt. A jogbiztonság biztosítása érdekében a közhasznú célt a célok átfogó felsorolása útján kell meghatározni.

(8) E statútum fő célja, hogy megszüntesse azokat az akadályokat, amelyekkel az alapítványok szembesülnek, amikor határokon átnyúló tevékenységet végeznek az Unióban. Az uniós fellépésnek ezért azokra a közhasznú szervezetekre kell összpontosítania, amelyek már folytatnak tevékenységet más tagállamokban, vagy amelyeknek ez a létesítő okiratukban megállapítottak szerint szándékukban áll.

(9) Az európai alapítványnak rendelkeznie kell egy bizonyos minimális értékű vagyonnal annak érdekében, hogy megbízható legyen az adományozók és a hatóságok szemében, bizonyítsa céljának komolyságát, valamint hogy megelőzhető legyen a jogi formával való visszaélés. A vagyon minimális értékére vonatkozó követelmény azonban nem teheti túl költségessé az európai alapítvány létrehozását, megnehezítve így az ilyen jogi forma használatát.

(10) Ahhoz, hogy teljesen működőképes legyen, az európai alapítványnak minden tagállamban jogi személyiséggel és teljes jogképességgel kell rendelkeznie és képesnek kell lennie arra, hogy elvégezzen a közhasznú célja megvalósításához szükséges minden tevékenységet, amennyiben azok összhangban állnak az európai alapítvány alapító okiratával és ezzel a rendelettel.

(11) A – közhasznú céljához akár kapcsolódó, akár nem kapcsolódó – gazdasági tevékenységek végzésének képessége jelentős finanszírozási forrást, valamint a közhasznú célokra rendelkezésre álló források gyarapítására szolgáló eszközt jelentene az európai alapítvány számára, így azt engedélyezni kell. A vagyon megfelelő felhasználásának és a hitelezők védelmének biztosítása érdekében azonban küszöböt kell megállapítani az engedélyezett, nem kapcsolódó gazdasági tevékenységekre vonatkozóan.

(12) Annak érdekében, hogy az európai alapítvány folytathassa határokon átnyúló tevékenységeit, szükség esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkének értelmében vett letelepedési joggal kell rendelkeznie.

(13) Annak érdekében, hogy az európai alapítvány széles körben elérhető legyen az alapítók és az alapítványok számára, lehetővé kell tenni az európai alapítvány ex nihilo, nemzeti közhasznú szervezetek egyesülésével vagy nemzeti közhasznú szervezetek európai alapítvánnyá való átalakulásával történő létrehozását. Hogy megkönnyítse az európai alapítvány átalakulással vagy határokon átnyúló egyesüléssel való létrehozását, a rendeletnek szabályokat kell megállapítania ezekre az eljárásokra vonatkozóan. Az olyan közhasznú szervezetek egyesüléseire, amelyek székhelye ugyanazon tagállamban van, az adott tagállam jogának kell irányadónak lennie.

(14) Annak érdekében, hogy ne nehezedjen szükségtelen teher a közhasznú szervezetekre, az európai alapítvány nyilvántartásba vételének formai követelményeit a jogbiztonság biztosítása érdekében szükséges követelményekre kell korlátozni. A nemzeti nyilvántartó szerveknek értesíteniük kell a Bizottságot a náluk nyilvántartásba vett európai alapítványokról.

(15) Annak érdekében, hogy az európai alapítványnak olyan jogi szerkezete legyen, amelyet hozzá lehet igazítani az európai alapítvány szükségleteihez és méretéhez, és amely képes változni a tevékenység fejlődésével, az európai alapítvány számára biztosítani kell, hogy alapító okiratában szabadon dönthessen a számára legmegfelelőbb belső szervezetről. Az irányításra, valamint különösen az irányító testület szerepére, kötelezettségeire és tagjainak minimális számára vonatkozó egyes kötelező szabályokat azonban a rendeletnek kell meghatároznia. Az európai alapítványnak képesnek kell lennie arra, hogy felügyelőbizottságot vagy más testületeket hozzon létre. A független vélemények és kritikus kifogásolás elősegítése érdekében az európai alapítvány irányító testületének és felügyelőbizottságának kellően változatosaknak kell lennie az életkor, a nem, a képzettségi és szakmai háttér tekintetében. A nemek közötti egyensúly különösen fontos a népesség megfelelő képviseletének biztosítása érdekében. A nemzeti rendszerek különbségei miatt az ügyvezető igazgatók felelősségére az alkalmazandó nemzeti jognak kell irányadónak lennie.

(16) Alapvető fontosságú, hogy az európai alapítvány vagyonát az európai alapítvány közhasznú céljának előmozdítására használják fel. Egyértelmű szabályokat kell hozni, hogy elkerülhető legyen minden olyan összeférhetetlenség, amely veszélyeztetné ezt az elvet. E tekintetben megemlítendő, hogy nemcsak egy tényleges összeférhetetlenségi helyzet, hanem már az összeférhetetlenség puszta látszata is hatást gyakorolhat az európai alapítvány hírnevére és a róla kialakult képre.

(17) A hitelesség és a megbízhatóság érdekében az európai alapítványnak magas szintű átláthatósági és elszámoltathatósági normáknak kell eleget tennie. Az európai alapítványnak nyilvántartást kell vezetnie a pénzügyi ügyleteiről, és éves beszámolókat kell készítenie. Ezeket a beszámolókat az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[22] meghatározott követelményeknek megfelelően könyvvizsgálatnak kell alávetni.

(18) Annak érdekében, hogy az európai alapítvány kihasználhassa az egységes piac valamennyi előnyét, képesnek kell lennie arra, hogy a székhelyét egyik tagállamból egy másikba helyezze át.

(19) Speciális jellegére tekintettel az európai alapítvány felügyeletét egy állami felügyeleti hatóságnak kell ellátnia. Jelenleg ez minden tagállamban így van a nemzeti közhasznú szervezetek esetében. Annak érdekében, hogy ki lehessen használni a nemzeti hatóságok által már kidolgozott eljárásokat, a felügyeletet nemzeti szinten kell elvégezni. A rendeletnek minimális, de erőteljes felügyeleti hatásköröket kell megállapítania, hogy megfelelő és kellően egységes hatásköröket biztosítson a felügyeleti hatóságok számára az egész Unióban. A hatékony felügyelet érdekében biztosítani kell a tagállamok felügyeleti hatóságai közötti együttműködést.

(20) A tagállamok széles körű szabadságot élveznek a jövedelem- és tőkenyereség-adók, ajándékozási és öröklési adók, vagyon- és földadók, átruházási adók, regisztrációs adók, bélyegilletékek és hasonló adók tekintetében a közhasznú szervezetekre és az azok részére adományozókra alkalmazandó adóügyi megítélés meghatározása terén. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a tagállamok ne különböztessék meg hátrányosan a külföldi közhasznú szervezeteket és az azok részére adományozókat.

(21) Sok tagállam kedvezményes adóügyi megítélésben részesíti a közhasznú szervezeteket és az azok részére adományozókat. Annak érdekében tehát, hogy a lehető legmagasabb szintű többletértéket közvetítse az uniós közhasznú szervezetek számára, az európai alapítványnak ugyanazokat az adókedvezményeket kell tudnia igénybe venni, mint amelyeket az európai alapítvány székhelye szerinti tagállam a belföldi közhasznú szervezeteknek nyújt. Ilyen megkülönböztetéstől mentes bánásmódot kell alkalmazni az európai alapítvány részére adományozókra és az európai alapítvány kedvezményezettjeire is, a határokon belül és túl egyaránt. Ezt a bánásmódot minden esetben anélkül kell alkalmazni, hogy az európai alapítványnak, az európai alapítvány részére adományozóknak vagy az európai alapítvány kedvezményezettjeinek bizonyítaniuk kellene, hogy az európai alapítvány egyenértékű a belföldi közhasznú szervezetekkel.

(22) A tagállamok ugyanolyan adóügyi elbánásban részesítik az európai alapítványokat azok gazdasági tevékenységei vonatkozásában, ideértve az engedélyezett nem kapcsolódó gazdasági tevékenységeket is, mint a belföldi közhasznú szervezeteket. A gazdasági tevékenységekre (ideértve az engedélyezett nem kapcsolódó gazdasági tevékenységeket is) vonatkozóan nyújtott kedvezményes adóügyi megítélésnek tiszteletben kell tartania a Szerződés versenyre vonatkozó rendelkezéseit, így az állami támogatás szabályait is.

(23) Rendelkezéseket kell elfogadni az európai alapítvány munkavállalói azon jogának biztosítása érdekében, hogy a megfelelő transznacionális szinten tájékoztassák őket és konzultációt folytassanak velük abban az esetben, ha az európai alapítvány jelentős számú munkavállalóval rendelkezik különböző tagállamokban. Annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek az egyes európai alapítványok konkrét helyzetének, a munkavállalók transznacionális tájékoztatására és a velük folytatandó transznacionális konzultációra vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket elsősorban az európai alapítványban részes felek közötti megállapodás útján, ennek hiányában pedig az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[23] foglalt másodlagos követelmények alkalmazásával kell meghatározni. Az alapítványoknál végzett önkéntes munka fontosságára tekintettel a hosszú távon ott dolgozó önkénteseket be kell vonni az európai alapítványon belüli tájékoztatási és konzultációs folyamatba.

(24) E rendelet hatékony alkalmazása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk e rendelettel kapcsolatban elfogadott rendelkezések a nemzeti jog által szabályozott közhasznú szervezetekhez viszonyítva ne eredményezzenek aránytalan szabályozási korlátozásokat az európai alapítványra nézve vagy megkülönböztető bánásmódot az európai alapítvánnyal szemben.

(25) A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet megszegése esetén – így a rendelet által meghatározott kérdéseknek az európai alapítvány alapító okiratában való szabályozására vonatkozó kötelezettség megszegése esetén – alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és biztosítaniuk kell a szankciók végrehajtását. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(26) E rendelet elfogadásához az Európai Unió működéséről szóló szerződés csak a 352. cikk szerinti hatáskört biztosítja.

(27) Mivel a tervezett intézkedés azon célját, hogy elősegítse a közhasznú szervezetek határokon átnyúló tevékenységét, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel annak részét képezi egy olyan közhasznú szervezeti forma létrehozása, amely az egész Unióban közös jellemzőkkel rendelkezik, és ezért az intézkedés terjedelme miatt e cél az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(28) Ez a rendelet nem sérti az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló, 2003. november 4-i 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[24] foglalt, az európai szintű politikai alapítványokra vonatkozó szabályokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. szakasz

Tárgy, alkalmazandó szabályok és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja az európai alapítvány (Fundatio Europaea, a továbbiakban: FE) alapítására és működésére vonatkozó feltételeket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)          „vagyon” minden olyan tárgyi vagy immateriális forrás, amelyet értékteremtés céljából lehet tulajdonban vagy irányítás alatt tartani;

(2)          „nem kapcsolódó gazdasági tevékenység” az európai alapítvány olyan gazdasági tevékenysége, amely nem szolgálja közvetlenül a közhasznú szervezet közhasznú célját;

(3)          „végrendeleti rendelkezés” bármilyen, az örökhagyó lakóhelye szerinti tagállam joga értelmében vett jogi dokumentum, amely azt határozza meg, hogy halála után hogyan kell kezelni és felosztani az örökhagyó tulajdonát;

(4)          „közintézmény” olyan szervezet, amely jogszabály alapján közszolgáltatásokat végez vagy közfeladatot lát el, függetlenül attól, hogy jogilag részét képezi-e az államnak, valamely nemzeti, regionális vagy helyi kormányzatnak vagy más, jogszerűen létrehozott közigazgatási szervnek;

(5)          „közhasznú szervezet” az a közhasznú céllal rendelkező alapítvány és/vagy hasonló, tagsággal nem rendelkező közhasznú jogi személy, amelyet valamely tagállam jogának megfelelően hoztak létre;

(6)          „székhely szerinti tagállam” az a tagállam, amelyben az európai alapítvány székhelye található közvetlenül a székhely más tagállamba való áthelyezése előtt;

(7)          „fogadó tagállam” az a tagállam, ahová az európai alapítvány székhelyét áthelyezik.

3. cikk

Az európai alapítványra alkalmazandó szabályok

(1)          Az európai alapítványra ez a rendelet, valamint az európai alapítvány alapító okirata irányadó.

(2)          Az olyan kérdésekben, amelyeket e rendelet és/vagy az európai alapítvány alapító okirata nem vagy csak részben szabályoz, az európai alapítványra a következő szabályok irányadók:

a)      a tagállamok által e rendelet hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében elfogadott rendelkezések;

b)      az a) pont alá nem tartozó kérdésekben a nemzeti jog közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezései.

4. cikk

Közzététel

(1)          Az európai alapítványra vonatkozó, e rendelet alapján közzéteendő adatokat az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően, a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető módon kell közzétenni.

(2)          Az európai alapítvány levelein és megrendelőlapjain (akár papír alapúak, akár elektronikus formátumúak), valamint – ha van – weboldalán fel kell tüntetni a következő adatokat:

a)      a 22. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartó szerv azonosításához szükséges információkat és az európai alapítvány e szerv által vezetett nyilvántartásbeli számát;

b)      az európai alapítvány nevét, a székhelye szerinti tagállamot, a székhelyének címét; valamint

c)      adott esetben azt a tényt, hogy az európai alapítvány fizetésképtelenségi vagy megszűnési eljárás alatt áll.

2. szakasz

Az európai alapítványra vonatkozó általános követelmények

5. cikk

Közhasznú cél

(1)          Az európai alapítvány közhasznú célra létrehozott önálló jogi személy.

(2)          Az európai alapítvány az általában vett közérdeket szolgálja.

Kizárólag a következő célokra hozható létre, és a vagyonát visszavonhatatlanul e céloknak kell szentelni:

a)      művészetek, kultúra vagy történeti emlékek megőrzése;

b)      környezetvédelem;

c)      polgári vagy emberi jogok;

d)      a nemi, faji, etnikai, vallási, fogyatékosságon alapuló, szexuális irányultságon alapuló vagy bármilyen más jogilag meghatározott fajtájú diszkrimináció megszüntetése;

e)      szociális jólét, ideértve a szegénység megelőzését vagy enyhítését;

f)       humanitárius vagy katasztrófasegély;

g)      fejlesztési segély és fejlesztési együttműködés;

h)      menekültek vagy bevándorlók segítése;

i)       a gyermekek, fiatalok vagy idősek védelme és támogatása;

j)       fogyatékossággal élő személyek segítése vagy védelme;

k)      állatvédelem;

l)       tudomány, kutatás és innováció;

m)     oktatás és képzés;

n)      európai és nemzetközi egyetértés;

o)      egészség, jólét és egészségügyi ellátás;

p)      fogyasztóvédelem;

q)      kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű személyek segítése vagy védelme;

r)       amatőr sportok;

s)       közhasznú szervezetek infrastrukturális támogatása.

6. cikk

Határokon átnyúló alkotóelem

A nyilvántartásba vételkor az európai alapítvány legalább két tagállamban végez tevékenységet, vagy az alapító okiratában szerepel az erre irányuló célkitűzés.

7. cikk

Vagyon

(1)          Az európai alapítvány vagyonát euróban fejezik ki.

(2)          Az európai alapítvány legalább 25 000 EUR-val egyenértékű vagyonnal rendelkezik.

8. cikk

Felelősség

Az európai alapítvány felelőssége a vagyonára korlátozódik.

3. szakasz

Jogi személyiség és jogképesség

9. cikk

Jogi személyiség

Az európai alapítvány jogi személyiséggel rendelkezik minden tagállamban.

Az európai alapítvány azon a napon szerez jogi személyiséget, amikor a 21., 22. és 23. cikknek megfelelően bejegyzik a nyilvántartásba.

10. cikk

Jogképesség

(1)          Az európai alapítvány minden tagállamban teljes jogképességgel rendelkezik.

Alapító okirata korlátozó rendelkezésének hiányában az európai alapítvány rendelkezik a tevékenységének végzéséhez szükséges minden jogosultsággal, ideértve a saját ingó és ingatlantulajdonhoz fűződő jogot, a támogatások nyújtásának jogát, a pénzeszközök szerzésének jogát, valamint a bármilyen jogszerű forrásból, így többek között harmadik országokból származó bármilyen fajta adományok – így részvények és más forgalomképes értékpapírok, örökségek és természetbeni ajándékok – fogadásának és megtartásának jogát.

Amennyiben tevékenysége végzéséhez szükséges, az európai alapítvány letelepedési joggal rendelkezik bármely tagállamban.

(2)          A célja elérése érdekében az európai alapítvány az alapító okirata által lehetővé tett bármilyen olyan jogszerű módon eljárhat, amely megfelel közhasznú céljának és összhangban van e rendelettel.

(3)          Alapító okirata korlátozó rendelkezésének hiányában az európai alapítvány bármely harmadik országban végezhet tevékenységeket.

11. cikk

Gazdasági tevékenységek

(1)          Alapító okirata korlátozó rendelkezésének hiányában az európai alapítvány rendelkezik az arra vonatkozó képességgel és szabadsággal, hogy kereskedelmi vagy más gazdasági tevékenységet folytasson, amennyiben minden nyereséget kizárólag a közhasznú célja(i) megvalósítása érdekében használ fel.

(2)          Az európai alapítvány közhasznú céljához nem kapcsolódó gazdasági tevékenység az európai alapítvány éves nettó forgalmának legfeljebb 10 %-áig engedélyezett, feltéve hogy a nem kapcsolódó tevékenységek eredményét külön tüntetik fel a beszámolókban.

II. fejezet

Alapítás

1. szakasz

Alapítási módok

12. cikk

Alapítási módok

(1)          Az európai alapítvány az alábbi módok valamelyike révén alapítható:

a)      bármely természetes személy általi végrendeleti rendelkezéssel, a 13. cikk rendelkezései szerint;

b)      közjegyzői okirattal vagy bármely természetes és/vagy jogi személy(ek) vagy közintézmény(ek) írásbeli nyilatkozatával az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően, a 13. cikk rendelkezései szerint;

c)      egy vagy több tagállamban jogszerűen létesült közhasznú szervezetek egyesülésével, a 14., 15. és 16. cikk rendelkezései szerint;

d)      egy – valamely tagállamban jogszerűen létesült – nemzeti közhasznú szervezet európai alapítvánnyá való átalakulásával, a 17. és 18. cikk rendelkezései szerint.

(2)          Az európai alapítvány vagy korlátlan időtartamra, vagy – ha az alapító okirata kifejezetten így rendelkezik – két évnél nem rövidebb határozott időtartamra jön létre.

13. cikk

Alapítás végrendeleti rendelkezés, közjegyzői okirat vagy írásbeli nyilatkozat útján

A végrendeleti rendelkezés, közjegyzői okirat vagy írásbeli nyilatkozat minimálisan:

a)      kifejezi az európai alapítvány alapítására irányuló szándékot;

b)      kifejezi az európai alapítvány részére való adományozásra irányuló szándékot;

c)      meghatározza az európai alapítvány induló vagyonát;

d)      meghatározza az európai alapítvány közhasznú célját.

14. cikk

Alapítás egyesülés útján

(1)          Az európai alapítvány létrehozható egy vagy több tagállamban jogszerűen létesült közhasznú szervezetek egyesülésével, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)      az alkalmazandó nemzeti jog lehetővé teszi a nemzeti közhasznú szervezetek egyesülését;

b)      valamennyi egyesülő szervezet létesítő okirata lehetővé teszi az egyesülést.

(2)          Az egyesülésről az egyes egyesülő szervezetek irányító testületei határoznak. A határozatnak meg kell felelnie azoknak a határozatképességi és többségi követelményeknek, amelyek egy másik nemzeti közhasznú szervezettel egyesülni kívánó nemzeti közhasznú szervezetre lennének alkalmazandók, vagy ilyen szabályok hiányában azoknak a követelményeknek, amelyek a létesítő okiratát módosítani kívánó nemzeti közhasznú szervezetre lennének alkalmazandók.

(3)          A 16. cikk sérelme nélkül, az ugyanazon tagállamban jogszerűen létesült közhasznú szervezetek közötti egyesülésre az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően kerül sor.

A különböző tagállamokban jogszerűen létesült közhasznú szervezetek közötti egyesülésre a 15. cikknek megfelelően kerül sor.

15. cikk

Határokon átnyúló egyesülés iránti kérelem

(1)          Minden egyes egyesülő szervezet az irányító testület által a 14. cikk (2) bekezdése alapján elhatározott egyesülés iránti részletes kérelmet nyújt be azon tagállam illetékes hatóságához, amelyben az adott szervezet jogszerűen létesült, a kérelmet adott esetben az adott tagállam szabályainak megfelelően közzé kell tenni.

(2)          Az egyesülés iránti kérelem tartalmazza az irányító testület 14. cikk (2) bekezdésében említett határozatát, valamint az egyesülés feltételeinek közös tervezetét, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a)      valamennyi egyesülő közhasznú szervezet neve és címe;

b)      az európai alapítvány neve és tervezett székhelyének címe;

c)      az európai alapítvány javasolt alapító okirata;

d)      az egyesülő szervezetek hitelezői és munkavállalói jogainak védelmére alkalmazott formák.

(3)          Minden illetékes hatóság ugyanazon eljárásoknak és elveknek megfelelően kezeli az egyesülés iránti kérelmet, mint ha az egy nemzeti közhasznú szervezetet eredményező egyesülés iránti kérelem lenne.

(4)          Az illetékes hatóság minden érintett tagállamban indokolatlan késedelem nélkül igazolást ad ki az egyesülést megelőző eljárási cselekmények és alaki követelmények teljesítéséről.

(5)          Az európai alapítvány 21., 22. és 23. cikk szerinti nyilvántartásba vételét követően a nyilvántartó szerv késedelem nélkül értesíti az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságokat, valamint adott esetben az egyesüléssel megszűnő közhasznú szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős hatóságot.

A korábbi nyilvántartásból való törlést – ha ez szükséges – késedelem nélkül, de csak az értesítés kézhezvételét követően kell elvégezni.

16. cikk

Az egyesülés következményei

(1)          Új jogi személy alapításával történő egyesülés esetén az egyes közhasznú szervezetek minden vagyona és kötelezettsége átruházásra kerül az új európai alapítványra, az egyesülő szervezetek pedig megszűnnek létezni.

(2)          Beolvadással történő egyesülés esetén a beolvadó közhasznú szervezet minden vagyona és kötelezettsége átruházásra kerül az átvevő közhasznú szervezetre, a beolvadó szervezet megszűnik létezni, és az átvevő jogi személy lesz az európai alapítvány.

17. cikk

Alapítás átalakulás útján

(1)          Európai alapítvány alapítható egy valamely tagállamban jogszerűen létesült közhasznú szervezet átalakulása útján, amennyiben ezt az átalakuló szervezet létesítő okirata lehetővé teszi.

(2)          Az európai alapítvány irányító testülete határoz az átalakulásról és az alapító okirat szükséges módosításairól.

(3)          Az európai alapítvány átalakulás útján való alapítása nem vezet az átalakuló közhasznú szervezet megszüntetéséhez vagy jogi személyiségének elveszítéséhez vagy megszakadásához, és nem érinti az átalakulás előtt már fennálló jogokat és kötelezettségeket.

18. cikk

Átalakulás iránti kérelem

(1)          Az irányító testület által a 17. cikk (2) bekezdése alapján elhatározott átalakulás iránt részletes kérelmet kell benyújtani azon tagállam illetékes hatóságához, amelyben a szervezet jogszerűen létesült, a kérelmet adott esetben az adott tagállam szabályainak megfelelően közzé kell tenni.

(2)          Az átalakulás iránti kérelem tartalmazza az irányító testület 17. cikk (2) bekezdésében említett határozatát, valamint az átalakulás feltételeinek tervezetét, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a)      az átalakuló közhasznú szervezet neve és címe;

b)      az európai alapítvány neve és tervezett székhelyének címe;

c)      az európai alapítvány javasolt alapító okirata;

d)      az átalakuló közhasznú szervezet munkavállalói jogainak védelmére alkalmazott formák.

(3)          Az illetékes hatóság ugyanazon eljárásoknak és elveknek megfelelően kezeli az átalakulás iránti kérelmet, mintha az a közhasznú szervezet létesítő okiratának módosítása iránti kérelem lenne.

(4)          Az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül igazolást ad ki az átalakulást megelőző eljárási cselekmények és alaki követelmények teljesítéséről.

(5)          Az európai alapítvány 21., 22. és 23. cikk szerinti nyilvántartásba vételét követően a nyilvántartó szerv késedelem nélkül értesíti az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságot, valamint adott esetben az átalakuló közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéért felelős hatóságot.

A korábbi nyilvántartásból való törlést – ha ez szükséges – késedelem nélkül, de csak az értesítés kézhezvételét követően kell elvégezni.

2. szakasz

Alapító okirat

19. cikk

Az alapító okirat minimális tartalma

(1)          Az európai alapítvány alapító okirata tartalmazza legalább a következőket:

a)      az alapítók neve

b)      az európai alapítvány neve

c)      a székhely címe

d)      a közhasznú célok leírása

e)      az induló vagyon

f)       az európai alapítvány pénzügyi éve

g)      az irányító testület tagjainak száma

h)      az irányító testület kinevezésére és visszahívására vonatkozó szabályok

i)       adott esetben az európai alapítvány irányító testületen kívüli testületei és azok funkciói

j)       az alapító okirat módosítására vonatkozó eljárás

k)      amennyiben az európai alapítvány nem határozatlan időre jön létre, a létezésére meghatározott időtartam

l)       a nettó vagyon megszüntetés utáni felosztása

m)     az alapító okirat elfogadásának dátuma

(2)          Az európai alapítvány alapító okiratát írásba kell foglalni, és annak meg kell felelnie az alkalmazandó nemzeti jog alaki követelményeinek.

20. cikk

Az alapító okirat módosítása

(1)          Ha a meglévő alapító okirat már nem megfelelő az európai alapítvány működéséhez, az irányító testület határozhat az alapító okirat módosításáról.

(2)          Az európai alapítvány célját csak abban az esetben lehet megváltoztatni, ha az aktuális cél megvalósult vagy meghiúsult, vagy ha a jelenlegi cél(ok) már egyértelműen nem szolgáltatnak megfelelő és hatékony módot az európai alapítvány vagyonának felhasználására.

(3)          Az alapító okirat valamennyi, az európai alapítvány célját érintő módosításának összhangban kell állnia az alapító akaratával.

(4)          Az irányító testület egyhangúlag fogadja el a cél bármilyen megváltoztatását, és azt jóváhagyásra benyújtja a felügyeleti hatósághoz.

3. szakasz

Nyilvántartásba vétel

21. cikk

Nyilvántartásba vétel

(1)          Az európai alapítványt egyetlen tagállamban veszik nyilvántartásba.

(2)          A két, jogszerűen ugyanazon tagállamban létesült közhasznú szervezet egyesülésével létrejött európai alapítványt ugyanabban a tagállamban veszik nyilvántartásba.

(3)          A határokon átnyúló egyesülés útján létrehozott európai alapítványt az egyesülő szervezetek valamelyikének jogszerű letelepedése szerinti tagállamban veszik nyilvántartásba.

(4)          Az átalakulás útján létrejött európai alapítványt abban a tagállamban veszik nyilvántartásba, amelyben az átalakult szervezet eredetileg jogszerűen létesült.

22. cikk

Nyilvántartó szerv

(1)          Az európai alapítvány nyilvántartásba vétele céljából minden tagállam kijelöl egy-egy nyilvántartó szervet, és tájékoztatja arról a Bizottságot.

(2)          Az (1) bekezdésnek megfelelően kijelölt nyilvántartó szervek felelősek a nyilvántartásba vett európai alapítványokra vonatkozó adatok tárolásáért.

A nyilvántartó szervek együttműködnek egymással az európai alapítványokra vonatkozó iratok, információk és adatok tekintetében.

(3)          A nyilvántartó szervek minden év március 31-éig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári év során a nyilvántartásba bejegyzett és abból törölt európai alapítványok nevéről, székhelyének címéről, nyilvántartási számáról és tevékenységi ágazatáról, valamint az előző év december 31-én a nyilvántartásban szereplő összes európai alapítvány számáról.

23. cikk

A nyilvántartásba vételhez kapcsolódó alaki követelmények

(1)          Az európai alapítványként történő nyilvántartásba vételre irányuló kérelmekhez az alábbi iratokat és adatokat kell csatolni az alkalmazandó nemzeti jog által előírt nyelven:

a)      az európai alapítvány neve és az Európai Unióban található tervezett székhelyének címe;

b)      az alapító iratok;

c)      az európai alapítvány céljaira elkülönítendő vagyonra vonatkozó aláírt nyilatkozat vagy a pénzbeli hozzájárulás befizetésére, illetve a természetbeni hozzájárulás nyújtására vonatkozó egyéb bizonyíték és ezek részletei;

d)      az európai alapítvány alapító okirata;

e)      a nevek és címek, valamint az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően bármely más adat, amely a következők azonosításához szükséges:

i.        az irányító testület valamennyi tagja és a helyetteseik, ha vannak;

ii.       bármely más személy, aki felhatalmazással rendelkezik az európai alapítvány képviseletére harmadik személyekkel szemben és jogi eljárások során;

iii.      az európai alapítvány könyvvizsgálója/könyvvizsgálói;

f)       az, hogy az e) pont i. és ii. alpontjában szereplő személyek önállóan vagy együtt képviselik-e az európai alapítványt;

g)      az alapító szervezetek neve, céljai és címe, amennyiben ezek jogi személyek, illetve a közintézményekre vonatkozó hasonló releváns információk;

h)      ha van ilyen, az európai alapítvány irodáinak neve és címe, valamint az illetékes nyilvántartó szerv és a bejegyzés azonosításához szükséges információk;

i)       ha az európai alapítvány egyesülés eredményeként jött létre, a következő iratok:

i.        az egyesülési feltételek;

ii.       a 15. cikk (4) bekezdésében említett, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül kiadott igazolások;

iii.      annak igazolása, hogy betartották az alkalmazandó nemzeti jog hitelezők és munkavállalók védelmét szolgáló rendelkezéseit;

j)       ha az európai alapítvány átalakulás eredményeként jött létre, a következő iratok:

i.        az átalakulási feltételek;

ii.       a 18. cikk (4) bekezdésében említett, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül kiadott igazolás;

iii.      annak igazolása, hogy betartották az alkalmazandó nemzeti jog munkavállalók védelmét szolgáló rendelkezéseit;

k)      a bűnügyi nyilvántartó hivatal igazolása és az irányító testület tagjainak nyilatkozata arra nézve, hogy nem tiltották el őket attól, hogy az irányító testület tagjai legyenek.

A tagállamok nem követelhetnek meg más iratokat vagy adatokat a nyilvántartásba vételhez.

A nyilvántartó szerv vagy adott esetben más, illetékes hatóság megvizsgálja, hogy az iratok és az adatok megfelelnek-e e rendelet előírásainak és az alkalmazandó nemzeti jognak.

(2)          A nyilvántartó szerv vagy adott esetben más, illetékes hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e e rendelet előírásainak.

(3)          A nyilvántartó szerv a kérelem benyújtásának időpontjától számított tizenkét héten belül nyilvántartásba veszi az európai alapítványt, ha az benyújtotta az (1) bekezdésben említett valamennyi iratot és adatot, és megfelel e rendelet előírásainak.

A nyilvántartásba vétel után nincs szükség további engedélyre a tagállam részéről.

(4)          A nyilvántartó szerv határozatát az e cikk (1) bekezdésének a), valamint d)–h) pontjában említett adatokkal együtt közzé kell tenni.

24. cikk

A nyilvántartásba vétel céljából benyújtott iratok és adatok változásai

(1)          Az irányító testület vagy az európai alapítvány képviseletére felhatalmazott bármely személy a 23. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumok és adatok minden változását a változás bekövetkeztétől számított 14 naptári napon belül benyújtja a nyilvántartó szervnek.

(2)          Az európai alapítvány az alapító okirat minden módosítását követően benyújtja az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt naprakész szövegét a nyilvántartó szervnek. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változások benyújtása esetén csatolni kell az arra vonatkozó okirati bizonyítékokat, hogy a változásról jogszerűen született döntés.

(3)          A 23. cikk (4) bekezdésében említett iratokat és adatokat érintő változások nyilvántartásba vételét közzé kell tenni.

25. cikk

Az európai alapítvány neve

(1)          Az európai alapítvány neve tartalmazza az „FE” rövidítést.

(2)          Csak az európai alapítvány használhatja nevében az „FE” rövidítést.

Azok a szervezetek azonban, amelyek nevében szerepel az „FE”, vagy ez a rövidítés áll a nevük után, és amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt vettek nyilvántartásba valamely tagállamban, nem kötelesek megváltoztatni a nevüket vagy ezt a rövidítést.

26. cikk

Az európai alapítvány nyilvántartásba vétele előtt folytatott tevékenységgel kapcsolatos felelősség

Az európai alapítvány nyilvántartásba vétele előtt folytatott tevékenységgel kapcsolatos felelősségre az alkalmazandó nemzeti jog az irányadó.

III. fejezet

Az európai alapítvány szervezete

27. cikk

Irányító testület

(1)          Az európai alapítvány irányítását egy, az alapító okiratban rögzített páratlan számú tagból álló, legalább háromtagú irányító testület látja el.

(2)          Döntéshozatalkor az irányító testület valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik.

(3)          Az európai alapítvány alapító okirata vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában az irányító testület a tagjai többségének szavazatával hoz döntést.

28. cikk

Az irányító testület tagjai

(1)          Az irányító testület tagjainak teljes cselekvőképességgel kell rendelkezniük, és nem állhatnak valamely tagállam jogszabályai vagy valamely tagállambeli bírósági vagy közigazgatási határozat által előírt, irányító testületben viselt tagságra vonatkozó tilalom alatt.

(2)          Az irányító testület tagjai bármikor lemondhatnak.

Az irányító testület tagja lemond a következő helyzetekben:

a)      a tag nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek;

b)      a tag nem felel meg az európai alapítvány alapító irataiban vagy alapító okiratában meghatározott kinevezési feltételeknek;

c)      a tagot egy bíróság bűnösnek találja pénzügyi szabálytalanságban;

d)      a tag cselekményei vagy mulasztásai igazolták, hogy a tag egyértelműen nem alkalmas irányító testületi tag feladatainak ellátására.

(3)          Ha az európai alapítvány alapító okirata úgy rendelkezik, akkor az irányító testület vagy a felügyelőbizottság a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott okokból visszahívhatja az irányító testület valamely tagját.

A felügyeleti hatóság a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott okokból visszahívhatja az irányító testület valamely tagját, vagy ha az alkalmazandó nemzeti jog úgy rendelkezik, javasolhatja a visszahívást egy hatáskörrel rendelkező bíróságnak.

29. cikk

Az irányító testület és tagjainak kötelezettségei

(1)          Az irányító testület kötelezettségei a következők:

a)      felelősségvállalás az európai alapítvány tevékenységeinek megfelelő adminisztrációjáért, irányításáért és elvégzéséért;

b)      az európai alapítvány alapító okiratának, e rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti jognak való megfelelés biztosítása.

(2)          Az irányító testület tagjai az európai alapítvány érdekét és közhasznú célját legjobban szolgálva járnak el, és feladataik ellátása során betartják a lojalitás követelményét.

30. cikk

Ügyvezető igazgatók

(1)          Az irányító testület kinevezhet egy vagy több ügyvezető igazgatót, akik felelősek az európai alapítványnak az irányító testület utasításai alapján történő napi irányításáért.

Az irányító testület elnöke és a tagok többsége nem lehet egyidejűleg ügyvezető igazgató is.

(2)          Az ügyvezető igazgatók az európai alapítvány érdekét és közhasznú célját legjobban szolgálva járnak el, és feladataik ellátása során betartják a lojalitás követelményét.

31. cikk

Az európai alapítvány egyéb szervei

Az európai alapítvány alapító okirata rendelkezhet felügyelőbizottságról és más testületekről.

32. cikk

Összeférhetetlenség

(1)          Az alapító és az irányító testület azon tagjai, akik olyan üzleti, családi vagy más kapcsolatban állhatnak az alapítóval vagy egymással, amely az ítélőképességüket gyengítő tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget okozhat, nem alkothatják az irányító testület többségét.

(2)          Senki nem lehet egyidejűleg az irányító testület és a felügyelőbizottság tagja is.

(3)          Semmilyen közvetlen vagy közvetett előny nem juttatható az alapítónak, az irányító testület vagy a felügyelőbizottság tagjainak, az ügyvezető igazgatónak vagy a könyvvizsgálónak, sem olyan személynek, aki velük üzleti vagy közeli családi kapcsolatban áll, kivéve, ha az az európai alapítványon belüli kötelezettségeik teljesítéséért jár nekik.

33. cikk

Az európai alapítvány képviselete harmadik személyek felé

Harmadik személyek felé és jogi eljárásokban az európai alapítványt az irányító testület, valamint az irányító testület által meghatalmazott és utasításai alapján eljáró bármely más személy képviselheti.

34. cikk

Átláthatóság és elszámoltathatóság

(1)          Az európai alapítvány teljes és pontos nyilvántartást vezet minden pénzügyi műveletről.

(2)          Az európai alapítvány a pénzügyi év végétől számított hat hónapon belül éves beszámolókat és éves tevékenységi jelentést nyújt be az illetékes nemzeti nyilvántartó szervnek és a felügyeleti hatóságnak.

Az első beszámolási időszak az európai alapítvány 21., 22. és 23. cikk szerinti nyilvántartásba vételének napjától az európai alapítvány alapító okiratában meghatározott pénzügyi év utolsó napjáig tart.

(3)          Az éves tevékenységi jelentés legalább a következőket tartalmazza:

a)      az európai alapítvány tevékenységére vonatkozó információk;

b)      annak leírása, hogy az adott pénzügyi évben hogyan mozdították elő azokat a közhasznú célokat, amelyekre az európai alapítványt alapították;

c)      a szétosztott támogatások jegyzéke, figyelemmel a kedvezményezettek magánélethez való jogára.

(4)          Az európai alapítvány éves beszámolóit a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott nemzeti szabályoknak megfelelően kötelező könyvvizsgálatra feljogosított egy vagy több személynek kell megvizsgálnia.

(5)          A tevékenységi jelentést, valamint az irányító testület által megfelelően jóváhagyott éves beszámolót a beszámoló könyvvizsgálatának elvégzéséért felelős személy által benyújtott véleménnyel együtt közzé kell tenni.

IV. fejezet

A székhely és annak áthelyezése

35. cikk

Az európai alapítvány székhelye

Az európai alapítvány székhelye és központi ügyintézésének helye vagy tevékenységének fő helye az Európai Unióban van.

36. cikk

A székhely áthelyezése

(1)          Az európai alapítvány áthelyezheti székhelyét egyik tagállamból egy másikba.

Az ilyen áthelyezés nem vezet az európai alapítvány megszüntetéséhez vagy új jogi személy létrejöttéhez, és nem érint az áthelyezés előtt már fennálló semmilyen jogot vagy kötelezettséget.

(2)          Az áthelyezés az európai alapítvány fogadó tagállamban való nyilvántartásba vételének napján válik hatályossá.

(3)          Az európai alapítvány nem helyezheti át székhelyét, ha a 46. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott felügyeleti hatásköröket gyakorolják felette, ha a 40. cikknek megfelelően megszűnés alatt áll, vagy ha megszüntetési, fizetésképtelenségi vagy hasonló eljárást indítottak ellene, vagy ha az áthelyezés az európai alapítvány alapító okiratába ütközik vagy veszélyeztetné az európai alapítvány céljának megvalósítását.

(4)          A fogadó tagállamban való nyilvántartásba vételt és a székhely szerinti tagállambeli nyilvántartásból való törlést közzé kell tenni.

37. cikk

Áthelyezési eljárás

(1)          Az európai alapítvány irányító testülete áthelyezési javaslatot nyújt be a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához.

(2)          Az áthelyezési javaslat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a)      az európai alapítvány neve, a székhely szerinti tagállamban található székhelyének címe, a 22. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartó szerv azonosításához szükséges adatok, valamint az európai alapítvány e nyilvántartáson belüli száma;

b)      az európai alapítvány javasolt neve és tervezett új székhelyének címe a fogadó tagállamban;

c)      adott esetben az európai alapítvány módosított alapító okirata;

d)      az áthelyezés javasolt ütemterve;

e)      a javasolt áthelyezés jogi és gazdasági aspektusait bemutató és megindokoló, valamint az áthelyezés által az európai alapítvány hitelezőire és munkavállalóira gyakorolt hatást demonstráló jelentés.

(3)          A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága ellenőrzi, hogy a 36. cikk (3) bekezdésében felsorolt helyzetek nem állnak fenn, és indokolatlan késedelem nélkül igazolást állít ki az áthelyezést megelőzően teljesítendő eljárási cselekmények és alaki követelmények teljesítéséről.

(4)          Az európai alapítvány a következő iratokat és adatokat nyújtja be a fogadó tagállam illetékes hatóságának:

a)      a (3) bekezdésben említett igazolás;

b)      az irányító testület által jóváhagyott áthelyezési javaslat;

c)      a 23. cikk (1) bekezdésében felsorolt iratok és adatok.

(5)          A fogadó tagállam illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül ellenőrzik, hogy teljesülnek-e a bejegyzett székhely áthelyezésére vonatkozó, e fejezetben rögzített lényegi és alaki feltételek, és határozatáról tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes nyilvántartó szervét.

A fogadó tagállam nyilvántartó szerve csak akkor utasíthatja el az áthelyezést, ha az előző albekezdésben említett feltételek nem teljesülnek.

(6)          A fogadó tagállam illetékes nyilvántartó szerve nyilvántartásba veszi az európai alapítványt. A fogadó tagállam illetékes hatósága késedelem nélkül értesíti a székhely szerinti tagállam illetékes nyilvántartó szervét az európai alapítvány fogadó tagállamban való nyilvántartásba vételéről.

A székhely szerinti tagállam illetékes nyilvántartó szerve késedelem nélkül, de csak az értesítés kézhezvételét követően törli az európai alapítványt a nyilvántartásból.

V. fejezet

Munkavállalók és önkéntesek részvétele

                                                                     38. cikk

A munkavállalók és önkéntesek képviselete

(1)          Ha az Unión belül az európai alapítvány és annak irodái által alkalmazott munkavállalók teljes száma eléri vagy meghaladja az 50 főt, és legalább két tagállamban egyenként a 10 főt, akkor az európai alapítvány Európai Üzemi Tanácsot hoz létre, amely a (2) bekezdésnek megfelelően képviseli az európai alapítvány munkavállalóit.

(2)          A legfeljebb 200 munkavállalóval rendelkező európai alapítvány legalább két tagállambeli legalább 20 munkavállalójának vagy azok képviselőinek kérelmére Európai Üzemi Tanácsot hoz létre.

A 200-nál több munkavállalóval rendelkező európai alapítvány legalább két tagállambeli munkavállalói legalább 10 %-ának vagy azok képviselőinek kérelmére Európai Üzemi Tanácsot hoz létre.

Az Európai Üzemi Tanács létrehozására a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklete 1. pontjának a)–e) alpontjában meghatározott másodlagos követelményekre vonatkozó nemzeti intézkedések alkalmazandók.

(3)          Az európai alapítványon belüli hivatalos önkéntes tevékenységekben hosszabb ideig részt vevő önkéntesek képviselőinek megfigyelői státuszt kell biztosítani az Európai Üzemi Tanácsban.

Az ilyen képviselők száma legalább egy fő minden olyan tagállam után, amelyben legalább 10 ilyen önkéntes dolgozik.

39. cikk

A munkavállalók és önkéntesek tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció

(1)          Az európai alapítvány munkavállalóit és önkénteseit az adott európai alapítvány helyzetéről, fejlődéséről, szervezeti és foglalkoztatási kérdéseiről a 38. cikkel összhangban létrehozott Európai Üzemi Tanács útján uniós szinten kell tájékoztatni és velük konzultációt folytatni.

(2)          Az Európai Üzemi Tanács, valamint az irányító testület vagy adott esetben az európai alapítvány ügyvezető igazgatói megállapodást köthetnek az európai alapítvány munkavállalóinak tájékoztatására és a velük folytatandó konzultációra vonatkozó gyakorlati kérdésekről.

(3)          Ilyen megállapodás hiányában, illetve az ilyen megállapodás által nem szabályozott kérdésekre a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének 2–6. pontjában meghatározott másodlagos követelményekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni.

VI. fejezet

Az európai alapítvány megszűnése

40. cikk

Megszűnési módok

Az európai alapítvány az alábbi módok valamelyike révén szűnhet meg:

a)           az európai alapítvány nemzeti jog alá tartozó közhasznú szervezetté való átalakulása a 41. és 42. cikk rendelkezései szerint;

b)           az európai alapítvány megszüntetése a 43. és 44. cikk rendelkezései szerint.

41. cikk

Megszűnés átalakulás útján

(1)          Az európai alapítvány átalakulhat olyan közhasznú szervezetté, amelyre a székhelye szerinti tagállam joga irányadó, amennyiben az európai alapítvány alapító okirata lehetővé teszi az átalakulást.

Az átalakulásra legkorábban az európai alapítvány nyilvántartásba vétele után két évvel kerülhet sor.

(2)          Az európai alapítvány irányító testülete határoz az átalakulásról és az alapító okirat szükséges módosításairól.

(3)          Az átalakulás nem vezet a szervezet megszüntetéséhez vagy új jogi személy létrejöttéhez, és nem érinti az átalakulás előtt már fennálló jogokat vagy kötelezettségeket.

42. cikk

Átalakulás útján való megszűnés iránti kérelem

(1)          Az európai alapítvány átalakulás útján való megszűnés iránti részletes kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához, az adott tagállam jogának megfelelően.

(2)          Az átalakulás útján való megszűnés iránti kérelem tartalmazza az európai alapítvány irányító testülete által hozott, a 41. cikk (2) bekezdésében említett határozatot, az átalakuló európai alapítvány nevét és székhelyének címét, az új közhasznú szervezet tervezett nevét, címét és alapító okiratát, valamint az átalakuló európai alapítvány munkavállalói jogainak védelmére alkalmazott formákat.

(3)          Ha az illetékes hatóság jóváhagyja az átalakulás útján való megszűnés iránti kérelmet, akkor továbbítja azt a nyilvántartó szervnek és adott esetben az új közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéért felelős hatóságnak.

(4)          Az átalakulás útján való megszűnés iránti jóváhagyott kérelem kézhezvételét követően a nyilvántartó szerv késedelem nélkül törli az európai alapítványt a nyilvántartásból, feltéve, hogy az új közhasznú szervezet jogi létesítése befejeződött.

(5)          Az átalakulás azon a napon válik hatályossá, amikor az illetékes nyilvántartó szerv törli a nyilvántartásból az európai alapítványt.

Az átalakulást közzé kell tenni.

43. cikk

Megszüntetésre vonatkozó határozat

(1)          Az európai alapítvány irányító testülete az alábbi esetekben határozhat úgy, hogy megszünteti az európai alapítványt:

a)      az európai alapítvány célja megvalósult vagy meghiúsult;

b)      lejárt az az időtartam, amelyre az európai alapítványt létrehozták;

c)      az európai alapítvány elveszítette az összes vagyonát.

Az irányító testület jóváhagyásra benyújtja az európai alapítvány megszüntetésére vonatkozó határozatát a felügyeleti hatóságnak.

(2)          A felügyeleti hatóság az európai alapítvány irányító testületének meghallgatása után az alábbi helyzetek valamelyikében dönthet úgy, hogy megszünteti az európai alapítványt, vagy – ha az alkalmazandó nemzeti jog így rendelkezik – javasolhatja a megszüntetést egy hatáskörrel rendelkező bíróságnak:

a)      ha az irányító testület nem intézkedett az (1) bekezdésben említett esetekben;

b)      ha az európai alapítvány folyamatosan megsérti az alapító okiratát, ezt a rendeletet vagy az alkalmazandó nemzeti jogot.

44. cikk

Megszüntetés

(1)          Ha a felügyeleti hatóság jóváhagyta az irányító testület 43. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti határozatát, vagy ha a felügyeleti hatóság vagy adott esetben egy bíróság az európai alapítvány megszüntetéséről határozott, akkor az európai alapítvány vagyonát e cikk (2) bekezdésével összhangban kell felhasználni.

(2)          Az európai alapítvány hitelezői minden igényének kielégítése után az európai alapítvány összes megmaradt vagyonát egy másik, hasonló közhasznú céllal rendelkező közhasznú szervezetre kell átruházni, vagy más módon olyan közhasznú célokra kell felhasználni, amelyek a lehető legközelebb esnek azokhoz a célokhoz, amelyekre az európai alapítványt létrehozták.

(3)          Az irányító testület vagy a megszüntetésért felelős felszámoló a megszűnés hatályossá válásának dátumáig szóló végleges elszámolást küld a felügyeleti hatóságnak, egy olyan jelentéssel együtt, amely információkat tartalmaz a megmaradó vagyon felosztásáról. Ezeket az iratokat közzé kell tenni.

VII. fejezet

Tagállami felügyelet

45. cikk

A felügyeleti hatóság

Minden tagállam kijelöl egy felügyeleti hatóságot az adott tagállamban nyilvántartásba vett európai alapítványok felügyelete céljából, és tájékoztatja arról a Bizottságot.

46. cikk

A felügyeleti hatóság hatáskörei és kötelezettségei

(1)          A felügyeleti hatóság biztosítja, hogy az irányító testület az európai alapítvány alapító okiratával, ezzel a rendelettel és az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban járjon el.

(2)          A felügyeleti hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a 20. cikk (4) bekezdése alapján jóváhagyja az európai alapítvány céljának megváltozását, valamint a 43. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján jóváhagyja az európai alapítvány megszüntetését.

Az (1) bekezdés alkalmazásában a felügyeleti hatóság legalább a következő hatáskörökkel rendelkezik:

a)      ha a felügyeleti hatóság alapos okkal feltételezi, hogy az európai alapítvány vezető szerve nem az európai alapítvány alapító okiratának, e rendeletnek vagy az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően jár el, vizsgálatot folytathat az adott európai alapítvány ügyeit illetően, és ebből a célból kérheti az európai alapítvány ügyvezető igazgatóitól, munkavállalóitól, valamint könyvvizsgálójától/könyvvizsgálóitól, hogy bocsássanak rendelkezésre minden szükséges információt és bizonyítékot;

b)      ha bizonyított a pénzügyi szabálytalanság, a súlyosan pazarló gazdálkodás vagy visszaélés, független szakértőt nevezhet ki, hogy az az európai alapítvány költségén folytasson vizsgálatot az európai alapítvány ügyeit illetően;

c)      ha bizonyított, hogy az irányító testület nem az európai alapítvány alapító okiratának, e rendeletnek vagy az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően járt el, figyelmeztetheti az irányító testületet, és elrendelheti, hogy az irányító testület feleljen meg az európai alapítvány alapító okiratának, e rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti jognak;

d)      visszahívhatja az irányító testület tagját, vagy – ha az alkalmazandó nemzeti jog úgy rendelkezik – a 28. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban javasolhatja a visszahívást egy hatáskörrel rendelkező bíróságnak;

e)      határozhat az európai alapítvány megszüntetéséről, vagy – ha az alkalmazandó nemzeti jog úgy rendelkezik – a 43. cikk (2) bekezdésével összhangban javasolhatja az európai alapítvány megszüntetését egy hatáskörrel rendelkező bíróságnak.

(3)          A (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérve, a felügyeleti hatóság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy az európai alapítvány vezetésében eljárjon.

47. cikk

A felügyeleti hatóságok közötti együttműködés

(1)          A felügyeleti hatáskörök gyakorlása és a 46. cikk szerinti szükséges lépések megtétele érdekében az európai alapítvány székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága és azon tagállamok felügyeleti hatóságai, amelyekben az európai alapítvány a tevékenységeit végzi, együttműködnek egymással.

(2)          A felügyeleti hatóságok megadnak egymásnak minden releváns információt, ha az európai alapítvány megsérti vagy feltehetőleg megsérti az alapító okiratát, ezt a rendeletet vagy az alkalmazandó nemzeti jogot.

(3)          Azon tagállam felügyeleti hatóságának megkeresésére, ahol az európai alapítvány a tevékenységeit végzi, az európai alapítvány székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága kivizsgálja az adott európai alapítvány általi, feltételezett jogsértéseket.

A megkeresett felügyeleti hatóság tájékoztatja a megkereső felügyeleti hatóságot a rendelkezésére álló információkból levont következtetésekről és minden megtett intézkedésről.

48. cikk

Együttműködés az adóhatóságokkal

(1)          Az európai alapítvány székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága haladéktalanul értesíti e tagállam adóhatóságait, amint a 46. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) pontja alapján vizsgálatot indít a feltételezett szabálytalanságok miatt, valamint akkor is, amikor a 46. cikk (2) bekezdése második albekezdésének b) pontja alapján független szakértőt jelöl ki.

(2)          Tájékoztatja az említett adóhatóságokat e vizsgálatok előrehaladásáról és kimeneteléről is, valamint minden kiadott figyelmeztetésről és kiszabott szankcióról.

(3)          Az európai alapítvány székhelye szerinti tagállam nyilvántartó szerve és felügyeleti hatósága megkeresésre bármely tagállam adóhatósága számára rendelkezésre bocsát az európai alapítványra vonatkozó bármilyen iratot vagy információt.

VIII. fejezet

Adóügyi megítélés

49. cikk

Az európai alapítvány adóügyi megítélése

(1)          A jövedelem- és tőkenyereség-adók, ajándékozási és öröklési adók, vagyon- és földadók, átruházási adók, regisztrációs adók, bélyegilletékek és hasonló adók vonatkozásában az európai alapítvány székhelye szerinti tagállam ugyanolyan adóügyi megítélésben részesíti az európai alapítványt, mint amelyet az abban a tagállamban létesült közhasznú szervezetekre alkalmaz.

(2)          Az (1) bekezdésben említett adókat illetően az európai alapítvány székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamok ugyanolyan adóügyi megítélésben részesítik az európai alapítványt, mint amelyet a területükön létesült közhasznú szervezetekre alkalmaznak.

(3)          Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában az európai alapítvány egyenértékűnek tekintendő az érintett tagállamok joga szerint létesített közhasznú szervezetekkel.

50. cikk

Az európai alapítvány részére adományozók adóügyi megítélése

(1)          A jövedelem- és tőkenyereség-adókat, ajándékozási és öröklési adókat, vagyon- és földadókat, átruházási adókat, regisztrációs adókat, bélyegilletékeket és hasonló adókat illetően az európai alapítvány részére a határokon belül vagy határokon átnyúló módon adományozó valamennyi természetes vagy jogi személyt ugyanolyan adóügyi megítélésben kell részesíteni, mint az abban a tagállamban létesült közhasznú szervezetek részére történő adományozásokat, amelyben az adományozó adózási szempontból illetőséggel rendelkezik.

(2)          Az (1) bekezdés alkalmazásában az adományban részesülő európai alapítvány egyenértékűnek tekintendő az azon tagállam joga szerint létesített közhasznú szervezetekkel, amelyben az adományozó adózási szempontból illetőséggel rendelkezik.

51. cikk

Az európai alapítvány kedvezményezettjeinek adóügyi megítélése

A kapott támogatást vagy egyéb kedvezményeket illetően az európai alapítvány kedvezményezettjeit úgy kell kezelni, mint ha a támogatást vagy kedvezményt egy abban a tagállamban létesült közhasznú szervezet nyújtotta volna, amely tagállamban a kedvezményezett adózási szempontból illetőséggel rendelkezik.

IX. fejezet

Záró rendelkezések

52. cikk

Hatékony alkalmazás

A tagállamok legkésőbb e rendelet hatálybalépése után két évvel meghozzák az e rendelet hatékony alkalmazásának biztosítása szempontjából indokolt rendelkezéseket.

53. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről legkésőbb [a hatálybalépés után két évvel], az ezeket érintő későbbi módosításokról pedig indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot.

54. cikk

A rendelet felülvizsgálata

A Bizottság hét évvel e rendelet hatálybalépését követően jelentést küld a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a rendelet alkalmazásáról, és szükség esetén módosítási javaslatokat tesz.

55. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit [a hatálybalépést 2 évvel követő dátum]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012.2.8.-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               COM (2010) 2020.

[2]               COM (2011) 206.

[3]               COM (2010) 603.

[4]               COM (2011) 682.

[5]               Az EP 2011. április 6-i állásfoglalása az európaiakat szolgáló egységes piacról, (2010/2278(INI)); a 84/2010. sz. írásos nyilatkozat (P7_DCL(2010)0084); az EP 2009. február 19-i állásfoglalása a szociális gazdaságról (2008/2250(INI)); és az EP 2006. július 4-i állásfoglalása a társasági joggal kapcsolatos új fejleményekről és kilátásokról (2006/2051(INI)).

[6]               INT/498 – CESE 634/2010 – 2010. április.

[7]               CdR 330/2010 fin.

[8]               Lásd az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló, 2003. november 4-i 2004/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. december 18-i 1524/2007/EK rendeletet.

[9]               A 2012. évre vonatkozó bizottsági munkaprogram, 76. tétel.

[10]             Lásd: http://ec.europa.eu/internal_market/company/docs/eufoundation/feasibilitystudy_en.pdf, a továbbiakban: a megvalósíthatósági tanulmány.

[11]             A CLEG a nemzeti közigazgatások társasági jogi szakértőit tömöríti, és évente háromszor ülésezik, a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság elnökletével.

[12]             C-436/03. sz., Európai Parlament kontra az Európai Unió Tanácsa ügy.

[13]             HL C […]., […]., […]. o.

[14]             HL C […]., […]., […]. o.

[15]             HL C […]., […]., […]. o.

[16]             2010/2278(INI).

[17]             2008/2250(INI).

[18]             2006/2051(INI).

[19]             84/2010. számú írásbeli nyilatkozat, P7_DCL(2010)0084.

[20]             INT/498 – CESE 634/2010 – 2010. április.

[21]             CdR 330/2010 fin.

[22]             HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

[23]             HL L 122., 2009.5.16., 28. o.

[24]             HL L 297., 2003.11.15., 1. o.