15.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 332/72

—

tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez »Együtt egy újfajta növekedésért« ” című, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

—

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című, 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

—

tekintettel „Az egységes piac megvalósítása – Éves irányítási felülvizsgálat 2011” című, 2012. február 24-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0025),

—

tekintettel „Az egységes piac az emberek szemével: A polgárok és vállalkozások 20 fő aggálya” című, 2011. augusztus 16-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)1003),

—

tekintettel a Versenyképességi Tanács 2010. december 10-i következtetéseire,

—

tekintettel „Az egységes piac megvalósítása a fogyasztók és a polgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az európaiakat szolgáló egységes piacról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel az egységes piacon belüli irányításról és partnerségről szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel a 2011. október 3–4-én Krakkóban (Lengyelországban) rendezett egységes piaci fórum eredményéről szóló 2011. december 1-i állásfoglalására és a 2011. október 23-i Európai Tanács következtetéseire (5),

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az európai egységes piac óriási előnyöket teremtett az európai polgárok számára, miközben új lehetőségeket nyitott meg az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) előtt;

B.

mivel az egységes piac a gazdasági növekedés és foglalkoztatás fő mozgatóereje az Európai Unióban; mivel az európai polgárok sok területen még nem részesülnek az egységes piac nyújtotta lehetőségekből, és mivel új ösztönzők bevezetésére van szükség, különösen – a megfelelő társadalmi kohézióval párosuló – hatékony munkaerő-mobilitás egész Európára kiterjedő biztosítása és a határokon átnyúló vásárlás és értékesítés elősegítése érdekében;

C.

mivel az egységes piacot nem szabad más horizontális politikai területektől, különösen az egészségügytől, a szociális és fogyasztóvédelemtől, a munkajogtól, a környezetvédelemtől, a fenntartható fejlődéstől és a külpolitikától elszigetelten vizsgálni; mivel az Európa 2020 stratégia konkrét megvalósításához az egységes piac kiteljesítésének kiérlelt megközelítésére van szükség;

D.

mivel a jelenlegi gazdasági recesszió és a tagállamokban újjáéledő protekcionista gazdasági magatartás veszélybe sodorta az európai integrációs folyamat legláthatóbb eredményei némelyikét, ami azt jelenti, hogy meg kell valósítani az eredetileg a szolgáltatási irányelvben rögzített célkitűzéseket, ugyanakkor el kell kerülni a hagyományos gazdasági ágazatok károsítását; mivel az egységes piacra – amely kézzelfogható megoldást nyújt a jelenlegi elhúzódó válságra – minden eddiginél inkább szükség van az európai gazdaság fellendítéséhez, valamint az európai projekt hosszú távú életképességének biztosításához;

E.

mivel a tagállamoknak és az uniós intézményeknek meg kellene állapodniuk egy kötelező menetrendről valamint az egységes piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtásához és az áruk, szolgáltatások és munkavállalók szabad mozgása előtt álló indokolatlan akadályok felszámolásához szükséges konkrét intézkedésekről;

F.

mivel a tagállamoknak és az uniós intézményeknek a növekedést szolgáló jogszabályok elfogadására és azonnali végrehajtására kellene összpontosítaniuk, elsődleges figyelmet szentelve a fiatalokat érintő munkanélküliség és a bürokrácia elleni fellépésnek;

1.

hangsúlyozza, hogy az egységes piac megerősítését és megfelelő gazdasági irányítással való támogatását kell az Unió növekedési programjának középpontjába helyezni, és felszólít az egységes piac lehető leghatározottabb és leggyorsabb megvalósítására, a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok kellő figyelembevételével;

2.

kiemeli az egységes piaci intézkedéscsomag és a fenntartható, intelligens és inkluzív növekedést szolgáló „tizenkét mozgatórugó” megállapításának stratégiai fontosságát mint az egységes piac átfogó és kiegyensúlyozott megerősítéséhez való hozzájárulást; hangsúlyozza, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag az érdekeltekkel és intézményközi szinten folytatott, széles körű konzultációs folyamat eredménye;

3.

véleménye szerint legelsősorban az egységes piaci intézkedéscsomag 12 kiemelt intézkedésének elfogadásával kell foglalkozni, különösen azokéval, amelyek elősegítik a digitális egységes piac megvalósítását, lehetőség szerint 2012 végéig; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a tagállamoknak a kiemelt intézkedések mihamarabbi, a határidőt jóval megelőző végrehajtásához;

4.

meggyőződése, hogy szükség van az egységes piaci intézkedéscsomaggal elért lendület fenntartására, ezért azt javasolja, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag legyen évente frissítendő és felülvizsgálandó gördülő program; örömmel veszi tudomásul a Bizottság arra irányuló tervét, hogy tovább mélyíti az egységes piacot, számba véve az egységes piaci intézkedéscsomaggal elért előrelépést 2012 vége előtt azzal a céllal, hogy elősegítse a növekedést, és javítsa az egységes piac irányítását; ismételten hangsúlyozza, hogy az egységes piaci intézkedéscsomagnak az Unió társadalmi-gazdasági problémáival is foglalkoznia kell, és a polgárokat szolgáló piac kialakításán kell munkálkodnia;

5.

nézete szerint a kiemelt intézkedésekre irányuló következő lépéseket legfőképpen az egységes piaci intézkedéscsomag növekedést serkentő „12 mozgatórugójára” kell alapozni a politikai figyelem összpontosítása, a kiegyensúlyozott előrevivő útról szóló konszenzus, valamint az egységes piac kiteljesítése és korszerűsítése érdekében, különös figyelmet szentelve az általa fogyasztók és vállalkozások számára nyújtott előnyök előmozdításának; nézete szerint az egységes piacnak meg kell őriznie a szociális jólétet, és biztosítania kell a méltányos munkakörülményeket;

6.

kéri a Bizottságot, hogy 2013 tavaszáig terjessze elő a megfelelő részletes javaslatokat;

7.

ismételten hangsúlyozza, hogy az európai intézmények részéről erőteljes irányításra, a tagállamok részéről pedig politikai szerepvállalásra van szükség az egységes piac hitelességének és a belé vetett bizalomnak a helyreállításához;

8.

hangsúlyozza, hogy a hiányos és késői átültetés és a szabályok nem megfelelő végrehajtása és érvényesítése megakadályozza, hogy a polgárok és vállalkozások teljes mértékben kiaknázhassák az egységes piac előnyeit;

9.

ismételten hangsúlyozza, hogy az egységes piaci irányelvek átültetésében mutatkozó elmaradást 2012-re 0,5 %-ra kell csökkenteni az eddig elmaradt és a helytelen átültetések tekintetében egyaránt;

10.

hangsúlyozza, hogy jobb és kevesebb uniós szabályozásra van szükség; ezért felhívja a Bizottságot, hogy - adott esetben és főként akkor, ha az uniós jogszabályok végrehajtása során további mérlegelésre nincs szükség - az egységes piac szabályozásának jogi eszközéül inkább a rendeleteket mintsem az irányelveket válassza, mivel az előbbieknek nyilvánvaló előnyei vannak a hatékonyság és eredményesség terén, és egyenlő versenyfeltételeket teremtenek a polgárok és vállalkozások számára, több lehetőséget biztosítva a magánjogi érvényesítésre;

11.

felhívja a Bizottságot, hogy erőfeszítéseit összpontosítsa az egységes piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának javítására, különösen az áruk és szolgáltatások ágazatában, mivel várhatóan ezekben rejlik a legtöbb lehetőség az európai gazdasági növekedés serkentésére; ezért felhívja a Bizottságot, hogy azonnal és határozottan lépjen fel az egységes piacra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén;

12.

kéri a Bizottságot, hogy az uniós jog hatékonyabb alkalmazásának biztosítása érdekében vegye fontolóra az olyan innovatív mechanizmusok, mint például a szolgáltatási irányelvben felvetett kölcsönös értékelési eljárás új területekre való kiterjesztését;

13.

úgy véli, hogy a megfelelési táblázatok növelik az átláthatóságot az uniós jogszabályok végrehajtását biztosító eljárásban;

14.

felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy vállaljanak kötelezettséget az adminisztratív terhek 2015-ig további 25 %-kal való csökkentésére és közigazgatásuk korszerűsítésére;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki „arányossági tesztet” az aránytalan uniós jogszabályok azonosítására, valamint helyezze hatályon kívül e jogszabályokat;

16.

örömmel veszi tudomásul a Bizottság 2011-es irányítási felülvizsgálatát, amely először tartalmaz közös áttekintést az egységes piac irányítási ciklusában alkalmazott különböző eszközökről, beleértve a belső piaci eredménytáblát, a Solvit éves jelentését és az „Európa Önökért” internetes oldalt is; határozottan fenntartja az egyablakos rendszer fontosságával kapcsolatos álláspontját; elismeréssel szól a Bizottság „Európa Önökért” internetes oldallal kapcsolatban végzett munkájáról, és ösztönzi ezen innovatív eszköz fejlesztésének végigvitelét, amely alapvetően fontos kiegészítője az „egyablakos ügyintézési pontok” hálózatának azáltal, hogy egyetlen portálon keresztül teszi hozzáférhetővé az összes információt és segítő szolgáltatást, amelyre a polgároknak és vállalkozásoknak szüksége van ahhoz, hogy éljenek az egységes piac biztosította jogaikkal;

17.

ösztönzi a Bizottságot, hogy haladéktalanul fogadjon el cselekvési tervet sok egyéb tanácsadási szolgálat mellett a SOLVIT, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat és az Európai Fogyasztói Központok szerepének további megerősítése céljából, hogy azokat láthatóbbá tegye a polgárok és a vállalkozások számára;

18.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az érdekelteket nagyobb mértékben és korábban vonják be az egységes piac növekedését és a polgárok jogainak e piacon belüli megerősítését szolgáló intézkedések kidolgozásába, jóváhagyásába, végrehajtásába és nyomon követésébe; hangsúlyozza továbbá, hogy a szociális partnerekkel, nemzeti parlamentekkel és a civil társadalommal folytatott párbeszéd alapvető szerepet játszik az egységes piacba vetett bizalom helyreállításában, ezért a megújított egységes piac középpontjában kell állnia;

19.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy szorosabban vonják be a polgárokat az egységes piac fejlesztésébe, különösen egyértelműbb tájékoztatás nyújtása révén, amivel lehetővé teszik a polgárok számára az egységes piaci szabályok végrehajtásának nyomon követését, továbbá az elvárásaik jobb megértése érdekében a polgárokkal folytatott párbeszéd és kommunikáció révén, valamint annak biztosítása révén, hogy a polgárok és vállalkozások képesek legyenek élni jogaikkal és teljesíteni kötelességeiket;

20.

ismételten felszólít az egységes piaci intézkedéscsomag végrehajtásának a legmagasabb politikai szintű, folyamatos nyomon követésére; örömmel fogadja, hogy az Európai Tanács kötelezettséget vállalt az egységes piaci intézkedéscsomag végrehajtásának nyomon követésére; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egyenlő versenyfeltételek uniós szintű biztosítása érdekében rendszeresebb, független ellenőrzéssel biztosítsák az egységes piacra vonatkozó jogszabályok megfelelő végrehajtását és átültetését; javasolja, hogy az átültetést javítsák oly módon, hogy szorosan együttműködnek a tagállamokkal a jogszabályok átültetésekor tapasztalt problémák, többek között a nemzeti jogszabályokkal való ellentétek feltárása céljából, hogy a Bizottság segítséget nyújthasson ezeknek a tagállamoknak;

21.

felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter éves gyakorlatának keretében kövesse nyomon az egységes piac megvalósítását, figyelembe véve az egységes piac éves irányítási felülvizsgálatát és az eredménytábla jelentéstételi mechanizmusait; nézete szerint az éves nyomon követésnek értékelnie kell, hogy a fogyasztók és a vállalkozások milyen mértékben részesülnek az egységes piac nyújtotta előnyökből, és be kell számolnia az egységes piac működése útjában álló akadályokról;

22.

kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a versenyképes európai szociális piacgazdaság gondolatán alapuló külön növekedési kezdeményezésre, mely az európai szemeszterre, az egységes piaci intézkedéscsomagra, az Európa 2020 stratégiára és az idevágó meglévő határozatokra épül, és finanszírozása többek között a strukturális alapokból, projektkötvényekből és a kutatási keretprogramból történik; javasolja, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament politikailag támogassa a növekedési kezdeményezést, a nemzeti parlamentekkel folytatott konzultációt követően, amely folyamatnak az egységes piac megvalósításának állapotát tekintetbe vevő országspecifikus ajánlások kidolgozását kell szolgálnia;

23.

fontosnak tartja, hogy az egységes piacra vonatkozó politikák és jogalkotás középpontjában a polgárok mindennapi életére és a fogyasztók igényeire közvetlen hatást gyakorló ágazatok álljanak;

24.

emlékeztet a hatékony jogorvoslati mechanizmus fontosságára, amely a fogyasztók jogainak érvényre juttatását hivatott biztosítani; hangsúlyozza, hogy a polgárokat jobban kell tájékoztatni ezekről a jogorvoslati mechanizmusokról és problémamegoldó eszközökről, az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló vásárlásaival kapcsolatos fogyasztói jogorvoslat elősegítése céljából;

25.

felhívja az uniós tagállamokat, hogy gondoskodjanak a szolgáltatási irányelv maradéktalan átültetéséről, többek között átfogó és felhasználóbarát egyablakos ügyintézési pontok létrehozása révén, és kövessék a kölcsönös értékelési eljárást és a teljesítményvizsgálatokat; úgy véli, hogy a tagállamoknak fontolóra kell venniük az előbbiek beillesztését az egyablakos ügyintézési pontokba, melyeket az árucsomag ír elő;

26.

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló irányelv 59. cikkében rögzített átláthatósági mechanizmusra vonatkozóan azon területek azonosítása érdekében, amelyeken a tagállamok aránytalan mértékben akadályozzák a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést;

27.

kiemeli, hogy a közbeszerzések alapvetően fontos szerepet játszanak az innováció és a versenyképesség növelésében, ezért felszólít az e területen meglévő lendület fenntartására; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy stratégiai módon hajtsák végre a közbeszerzésekről szóló új jogszabályokat, biztosítva, hogy az építési beruházásokra, szolgáltatásnyújtásokra és árubeszerzésekre fordított közpénzek fenntartható növekedést, foglalkoztatást és társadalmi kohéziót eredményezzenek;

28.

hangsúlyozza, hogy az eddig elköltetlen uniós forrásokat a lehető leghamarabb a fiatalok körében magas munkanélküliségi arány hatékony csökkentésére irányuló intézkedésekre kell fordítani; felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy minél hamarabb állapodjanak meg kötelező célkitűzésekről a fiatalok mobilitása terén („Mozgásban az ifjúság”), valamint késedelem nélkül hajtsák végre a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezést;

29.

hangsúlyozza, hogy a digitális korban az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia az internet, az elektronikus kereskedelem, valamint az IKT kkv-k körében és az államigazgatásban való terjesztése által nyújtott lehetőségeket az egységes piac továbbfejlesztéséhez annak érdekében, hogy az az EU valamennyi polgára számára elérhető legyen; hangsúlyozza, hogy új technológiák fejlesztésénél figyelembe kell venni a polgárok, a fogyasztók és a kkv-k védelmének szükségességét;

30.

felhívja a Bizottságot, hogy tekintse prioritásnak az egységes digitális piac fejlesztését, azért, hogy a fogyasztók teljes mértékben hozzáférhessenek az áruk és szolgáltatások versenyképesebb kínálatához; követeli, hogy a tagállamok a Bizottsággal együttműködve tegyenek további lépéseket azon akadályok felszámolása érdekében, amelyek gátolják a polgárok internetes szolgáltatásokhoz való hozzáférését;

31.

Kéri, hogy készüljön ambiciózus fogyasztóügyi stratégia, mely jogalkotási és politikai fellépésekre is kiterjed, és erősíti mind az átlagos, mind a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók pozícióját;

32.

kiemeli a kiskereskedelem szerepét, amely a növekedés és a munkahelyteremtés mozgatóereje és az egységes piac egyik építőköve; örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság kiskereskedelmi cselekvési terv elfogadását tervezi, amely meghatározza az európai kiskereskedelmi piac hatékonyabbá és méltányosabbá tételére irányuló stratégiát, a kedvező eredményekre építve és a még leküzdendő kihívásokra összpontosítva, valamint a szerződéses jogviszonyra vonatkozó létező nemzeti intézkedések értékelését tartalmazó közleményt; emlékeztet arra, hogy a cselekvési terv és a vállalkozások közötti gyakorlatokról szóló, az érdekeltek közötti többoldalú párbeszéd eredményei az első, 2012 végéig összehívandó kiskereskedelmi piaci kerekasztalon kerülnek majd bemutatásra;

33.

meggyőződése, hogy az egységes piac külső dimenzióját meg kell erősíteni, különösen a nemzetközi szabványosítás terén folytatott együttműködés fokozása révén, és keresni kell az Unió külső és belső gazdaságpolitikái – nevezetesen az egységes piac és a kereskedelem – között létrehozható szinergiákat;

34.

felhívja a Bizottságot és ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az egységes európai égbolt II. végrehajtását, amelyben a SESAR üzemeltetése fontos szerepet fog játszani, és felszólítja a Bizottságot, hogy 2013-ig terjesszen elő javaslatot az egységes európai légtér létrehozására a funkcionális légtérblokkok számának csökkentésén keresztül;

35.

hangsúlyozza, hogy ki kell alakítani a nagy hálózati iparágak és a közszolgáltatások – többek között az energetikai és közlekedési szolgáltatások, mint például az Európát átszelő vasúti hálózatok, és az elektronikus kommunikáció, mint például az egész EU-ra kiterjedő széles sávú hozzáférés – infrastruktúráját, ami a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás fellendítését szolgálja; hangsúlyozza, hogy létre kell hozni az egységes európai energiapiacot a külső energiától való függés felszámolása érdekében, javítani kell az Unió energiahatékonyságát, és megfizethetőbbé kell tenni az árakat;

36.

kéri a Bizottságot, hogy legkésőbb 2012. december 31-ig terjesszen elő irányelv-javaslatot, mely rendelkezéseket tartalmaz a pályahálózat-üzemeltetés és a szállítási szolgáltatások működtetése közötti viszonnyal kapcsolatosan, valamint javaslatot fogalmaz meg a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának oly módon történő megnyitására, amely nem jár a vasúti szállítási szolgáltatások minőségének romlásával, és garantálja a közszolgálatiságból eredő kötelezettségek érvényesítését;

37.

hangsúlyozza, hogy növelni kell a kkv-k szerepét az egységes piacon, a hitelhez és finanszírozáshoz való hozzáférésük biztosítása, valamint az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag maradéktalan végrehajtása révén;

38.

kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az ipar és a kkv-k keretfeltételeinek javítását célzó intézkedésekre, különösen az Európai Beruházási Bank fellépéseinek javítása révén, a finanszírozáshoz való hozzáférés támogatása érdekében, és a kutatást és innováció elősegítését célzó intézkedésekre a kulcsfontosságú uniós K+F és innovációs programok jelentős növelése és az elköltetlen uniós források jobb, a növekedést serkentő projektekre való felhasználása révén;

39.

emlékeztet a vállalatok székhelyének határokon átnyúló áthelyezéséről szóló tizennegyedik társasági jogi irányelv elfogadására vonatkozó kérésére, hangsúlyozva, hogy egy ilyen irányelv jelentősen megkönnyítené a vállalatok Európán belüli mobilitását; kéri továbbá a Bizottságot, hogy a vállalatirányításról szóló zöld könyv nyomán terjesszen elő jogalkotási javaslatokat, és illessze be őket a 2013. évi munkaprogramba;

40.

Sajnálattal veszi tudomásul az európai biztosító egyesületek statútumára vonatkozó rendeletjavaslat visszavonását, és kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő új javaslatot; kéri, hogy a Bizottság kezdjen újra dolgozni a vállalatcsoportokról szóló, kilencedik társasági jogi irányelven annak érdekében, hogy létrejöjjön az üzleti szövetség e gyakori formájára vonatkozó szabályozási keret, és ezáltal közös szabályok legyenek érvényesek többek között a leányvállalatok és érdekelt felek védelmére, és javuljon a jogi és tulajdonosi struktúra átláthatósága;

41.

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a fenntartható növekedés támogatását szolgáló, rendelkezésre álló pénzügyi eszközök – például a hosszú távú beruházásokra kibocsátott projektkötvények – javítására, és adjon ki közleményt arról, hogy hogyan járul hozzá a versenypolitika az innovációhoz és a növekedéshez, szükség esetén felülvizsgálva a meglévő szabályokat;

42.

kéri, hogy a Bizottság sürgősen terjesszen elő javaslatot a befektetők és egyéb lakossági ügyfelek védelmére a pénzügyi szolgáltatások – különösen a csomagban kínált lakossági befektetési termékek (PRIPS), az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), a biztosítási közvetítés és a biztosítási garanciarendszerek – tekintetében;

43.

hangsúlyozza, hogy szilárd pénzügyi piaci infrastruktúrára van szükség az egységes piac támogatásához, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy idejekorán terjesszen elő javaslatokat az ilyen infrastruktúra tekintetében alkalmazandó válságkezelő mechanizmusokra; hangsúlyozza továbbá, hogy a héa jövőjéről szóló stratégiai bizottsági dokumentum nyomon követését minél hamarabb meg kell kezdeni;

44.

hangsúlyozza az adócsalás és adókikerülés elleni tagállami és európai szintű küzdelem fontosságát, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelően hangolják össze adópolitikájukat a vállalkozások és polgárok számára egyenlő versenyfeltételek és a rendezett államháztartás biztosítása érdekében;

45.

ismételten felkéri a Bizottságot, hogy készítsen eredménytáblát, amely a szabad mozgáshoz való jogukkal élni kívánó uniós munkavállalók előtt álló akadályokat és ezek tagállami kezelését ismerteti, annak felmérése érdekében, hogy az ilyen akadályokkal alaposan és hatékonyan foglalkoznak-e, kitérve nem utolsósorban a „szociális dömping” jelenségének vizsgálatára is; felkéri a Bizottságot, hogy készítsen cselekvési tervet a más tagállamban való szabad mozgáshoz és munkavállaláshoz való jogukkal élni kívánó uniós munkavállalók előtt álló akadályok felszámolására;

46.

nézete szerint az európai polgárok sok téren még nem aknázták ki maradéktalanul az egységes piacban rejlő lehetőségeket, többek között a személyek és munkavállalók szabad mozgása terén, és jelentős ösztönzőkre van szükség, különösen – a társadalombiztosítás és a nyugdíjak hordozhatóságának biztosítása révén – a hatékony munkaerő-mobilitás egész Európára kiterjedő biztosítása érdekében;

47.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a 883/2004/EK rendeletnek és az EUMSZ 153. cikkének való megfelelés biztosítása mellett – végezzenek vizsgálatokat a mozgás szabadságát az EU-ban gyakorló polgárok folyamatos társadalombiztosítási védelmének és az őket illető, az adott ország polgáraival egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, valamint vegyék fontolóra egy európai szintű, választható, az általános rendszert kiegészítő, önkéntes és átvihető társadalombiztosítási rendszer kialakítását a szorosabb szociálpolitikai együttműködés megvalósítása érdekében;

48.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.