22.5.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/35

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Mezőgazdaság és kézművesség – Nyerő kombináció a vidéki övezetek számára (saját kezdeményezésű vélemény)

2012/C 143/07

Előadó: Adalbert KIENLE

2011. szeptember 22-i plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Mezőgazdaság és kézművesség – Nyerő kombináció a vidéki övezetek számára (saját kezdeményezésű vélemény).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2012. január 20-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. február 22–23-án tartott, 478. plenáris ülésén (a február 23-i ülésnapon) 184 szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Összefoglalás és ajánlások

1.1   Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményének célja, hogy lendületet adjon az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2014–2020 közötti időszak politikai kereteinek kialakításához, különös tekintettel a KAP második pillérének és a strukturális alapoknak a továbbfejlesztésére. A saját kezdeményezésű vélemény úgy kívánja elősegíteni az Európa 2020 stratégia végrehajtását, hogy konkrét javaslatokat fogalmaz meg az EMVA és az uniós strukturális támogatás jövőbeli rendszerével, valamint más uniós szabályozási keretekkel kapcsolatban. A mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkozó civil szervezetek tevékenysége szempontjából fontos támogatást jelent a regionalitás és a regionális értékláncok mellett való határozott kiállás. Az EGSZB reméli egyúttal, hogy véleményével a nemzeti szintű vitákat is fontos elemekkel élénkíti.

1.2   Az EMVA és a strukturális alapok keretében a 2014–2020 közötti támogatási időszakban nyújtandó támogatásokra vonatkozó, 2011. október 5-én és 12-én előterjesztett európai bizottsági jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban az EGSZB az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg:

1.2.1

Tekintettel a vidéki területeken működő vállalkozások közötti regionális együttműködésekre – különösen a kézműipari és a mezőgazdasági ágazatban –, bővíteni és megfelelően minősíteni kell az EMVA keretében javasolt, kkv-kat célzó, kibővített befektetési támogatások lehetőségét. Ennek érdekében kezdeményezni és támogatni kell a helyi vállalkozókat összekötő, regionális kommunikációs és tanácsadó hálózatokat is.

1.2.2

Az EMVA-ban és a strukturális alapokban a helyi kezdeményezésekkel kapcsolatos uniós megközelítések fontos lehetőséget jelentenek a regionális kézműipari, mezőgazdasági, idegenforgalmi és kereskedelmi tevékenységek támogatására, de csak akkor, ha ezek a támogatási kezdeményezések a gazdasági és szociális partnerek érdekeit helyezik előtérbe.

1.2.3

Tartósan támogatni kell, hogy a kkv-k megosszák egymással tudásukat, információikat és innovációikat, hiszen a vidéki területeken csak így lehet ösztönözni és biztosítani a foglalkoztatást, illetve támogatni a források és az éghajlat szempontjából hatékony gazdasági módszereket. Nem engedhető meg, hogy feledésbe merüljenek a hagyományos ismeretek és megfigyelések: értékes tapasztalati tőkeként őrizni és alkalmazni kell őket.

1.2.4

A regionális értékláncok a jövőre nézve komoly esélynek tekinthetők a kézművesség, a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a kereskedelem és összességében a vidéki övezetek szempontjából. Figyelmet kell fordítani rájuk – különös tekintettel a regionális termékcsaládokra, valamint a közös feldolgozásra és értékesítésre.

1.2.5

A kézműipari és mezőgazdasági vállalkozások számára nélkülözhetetlen a kielégítő gazdasági infrastruktúra. Ennek feltételeit elsősorban a strukturális alapoknak kell megteremteniük – például rugalmas regionális költségvetések rendelkezésre bocsátásával.

2.   Bevezetés

2.1   A mezőgazdaság és a kézművesség mint középvállalkozásokból felépülő ágazatok igen sokoldalúan meghatározzák a vidéki övezetek gazdaságát, és döntő részben biztosítják az EU falvainak és kisvárosainak ellátási struktúráit és társadalmi életét.

2.2   A vidéki területekre irányuló uniós támogatás 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, küszöbön álló továbbfejlesztése keretében jelen saját kezdeményezésű vélemény elő kívánja segíteni, hogy a vidéki övezetekben a mezőgazdaság és a kézművesség területén újabb értékteremtési lehetőségeket tárjanak fel. Ezt az Európai Bizottságnak a KAP-ra és a 2013 utáni kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatai teszik aktuálissá, amelyek többek között a vidéki területeken működő kisvállalkozásokra, illetve valamennyi vállalkozásra kiterjesztik az EMVA-támogatást, ami fontos változást jelent. A tudás és kompetenciák közvetítésére való tekintettel jelen saját kezdeményezésű vélemény célja, hogy serkentse az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedésről szóló európai szintű vitát. Fontos ezenkívül a körülmények javítása, hogy az inkluzív, ágazatokat átfogó intézkedések tartós hatást gyakoroljanak a vidéki övezetek gazdasági erejére és az ott élők életminőségére, és a csökkenő népesség jellemezte környezetben biztosítani tudják az ellátási struktúrákat. A saját kezdeményezésű vélemény egyúttal lendületet kíván adni a demográfiai változás hatásainak kezeléséről szóló nyilvános vitának, és serkenteni szeretné a vidéki övezetek verseny- és életképességének biztosításáról szóló nemzeti vitákat.

3.   Helyzetkép

3.1   A vidéki övezetekben letelepedett és gyökeret vert kézműipari és mezőgazdasági kis- és középvállalkozások gazdasági tevékenységük és társadalmi szerepvállalásuk révén is komoly segítséget jelentenek a meglévő gazdasági és társadalmi struktúrák megerősítéséhez, illetve a jövőbeli problémák és feladatok megoldásához. Közvetlenül részt vesznek az életminőség alakításában, és termékeik és szolgáltatásaik révén hozzájárulnak a regionális identitás kialakításához. Megőrzik a fontos hagyományokat, de az innovációkat is ők viszik előre. A kézművesség és a mezőgazdaság egyet jelent a korszerűséggel, a fenntarthatósággal, a színvonalas termékekkel, az energiaellátás biztonságával, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a kulturális örökség megőrzésével. A kézműiparban és mezőgazdaságban dolgozók magas képzettséggel, saját hatáskörben végzik munkájukat, és nagymértékben képesek az alkalmazkodásra és a tanulásra. Ezek a tulajdonságok számos gazdasági és társadalmi sikermodell alapját képezik a vidéki falvakban és kisvárosokban.

3.2   Szinte minden uniós régióban sok lehetőség van még a kézművesség és mezőgazdaság összefogásából adódó értékek feltárására. Ilyen lehetőségnek tekinthető az együttműködés a termelésben, a feldolgozásban és az értékesítésben regionális és régiók feletti szinten, de a szereplők közötti tisztességes verseny, valamint a férfiak és nők egyenlő részvétele is.

3.3   Az EU-ban a vidéki övezetek más-más módon épülnek fel. A kevés munkanélkülit számláló, tartós növekedést felmutató, igen jómódú vidéki régiók mellett olyan területek is vannak, amelyek egyre nagyobb mértékben küzdenek a gazdasági gondokkal, az elvándorlással és a népesség öregedésével. Képzési és továbbképzési lehetőségek sem mindig adottak elfogadható közelségben. Fennáll annak a veszélye is, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődés és az infrastrukturális normák egyre inkább eltávolodnak egymástól.

3.4   Főként az idősek számára az a fontos, hogy ne kelljen hosszú utakat megtenniük, és könnyen elérjék a helyi szolgáltatásokat. A fiataloknak emellett jól működő alapinfrastruktúrára, például internetre, óvodákra és általános iskolákra van szükségük. A demográfiai változás miatt a vidéki infrastruktúrákat és ezek ellátó-, illetve hulladékkezelési rendszereit gyökeresen át kell alakítani. E feladatok megoldásába jelenleg gyakran csak elégtelen mértékben vonják be a helyi gazdaság – különösen a kis- és középvállalkozások – szakértelmét. A szociális kérdéseket felelősen kezelő és helyi szinten aktív szerepet vállaló kézműipari és mezőgazdasági vállalkozások jelentősen hozzájárulnak a fogyatékkal élők társadalmi integrációjához.

3.5   Az egyedül vagy közösen elért gazdasági siker érdekében a kézműipar, a mezőgazdaság és a többi regionális gazdasági partner számára elengedhetetlen a gyors helyi internet. Gyakran azonban éppen a periferikus vidéki területeken nincs megfelelő szélessávú lefedettség.

3.6   A regionalitás egyre inkább meghatározza a társadalmi vitát. A regionalitás egyfelől a felelős és értéktisztelő társadalom kifejezése, másfelől a fenntartható gazdálkodás és együttélés feltétele. A régiókból azonban gyakran hiányzik a kellő lendület, vagy túlságosan gyenge a késztetés a regionális értékteremtési lehetőségek kiaknázására. Az egy régióban működő vállalkozók között ki sem alakultak vagy alulfejlettek a cserekapcsolatok.

3.7   A kézművesség és a mezőgazdaság együtt szembesül a hatékonyabb erőforrás- és éghajlatvédelem egyre komolyabb kihívásaival. Az éghajlati és erőforrás-hatékonyság a jövőbe tekintő vállalati stratégiák közös kulcsát jelenti a kézművesség és a mezőgazdaság számára egyaránt. A két ágazat együttműködése révén a vidék meghatározó lendületet adhat az össztársadalmi feladatok és gondok megoldásának.

4.   Célkitűzések

4.1   Az EGSZB számára elengedhetetlen, hogy az európai uniós intézmények és a nemzeti kormányok és közigazgatások jobban felismerjék a kézműiparban és a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, politikailag felkarolják ezeket, és azáltal segítsenek a vidéki régióknak a jövő területeiként betöltött szerepe biztosításában.

4.2   Az EGSZB határozottan támogatja a további közös értékteremtési lehetőségek feltárását a kézműipar és a mezőgazdaság számára.

—

Regionális értékteremtési láncok kezdeményezésére, illetve megerősítésére van szükség a mezőgazdaság és a kézműipar valamint más ágazatok között, mint a kereskedelem, az idegenforgalom, az egészségügy vagy a fagazdálkodás. Ennek során tisztességes versenyfeltételeknek kell érvényesülniük, és olyan struktúrák megteremtésére is szükség van, amelyekkel a helyi kkv-k segítségével kiaknázhatók a regionális gazdasági potenciálok.

—	Támogatni kell kkv-k megőrzését, diverzifikációját, újonnan történő létrehozását és továbbfejlesztését a vidéki területeken, valamint az ágazatokat átfogó gazdasági együttműködéseket.

—

A vidéki területeken lévő kisüzemek jobb támogatása érdekében könnyen hozzáférhető kínálatot kell kialakítani a gazdasági, innovációs és kompetenciafejlesztés céljából. Európa valamennyi régiójában megfelelő hozzáférést kell teremteni a képzéshez és a továbbképzéshez, valamint létre kell hozni az alkalmazásorientált tudásátadást a jövőt meghatározó csúcstechnológiákkal kapcsolatban.

—	Az iskolások ismerhessék meg helyi kézműveseknél és mezőgazdasági termelőknél a hagyományos és modern előállítási módokat, valamint a felelősségteljes és önálló munka értékeit.

—

A regionális élelmiszerek és más regionális nyersanyagok előállítása, feldolgozása és piaci értékesítése következetesen meg kell, hogy feleljen a specifikus regionális kívánalmaknak és minőségnek. Ennek megfelelően fejleszteni kell a minőségbiztosítási rendszereket, valamint a márkák kialakítását és a marketinget.

—	Támogatni kell a források és az éghajlat szempontjából hatékony gazdasági módszereket.

—	Biztosítani kell és meg kell erősíteni a vidéki területek ellátórendszereit, infrastruktúráit és társadalmi életét.

—	Ahhoz, hogy a vidéki területeken a kkv-k megtalálják az értékteremtési lehetőségeket, a legfontosabb feltétel a modern szélessávú rendszerekkel való összeköttetés fejlesztése.

—	A decentralizált energiaellátási rendszereket és energiahatékonysági intézkedéseket komoly esélyként kell felfogni az értékteremtésben rejlő lehetőségek további kiaknázása szempontjából.

—	A súlyos demográfiai változásokra való tekintettel a képzett szakembereket a vidéki területeken kell tartani, és meg kell nyerni őket a kézműipari és mezőgazdasági vállalkozások jövőképes tevékenységei számára.

—

Mindenképpen szükség van arra, hogy a vidéki területeken működő intézményeket, szervezeteket és üzemeket, főként a mezőgazdaság és a kézműipar területén, szorosabb civil társadalmi párbeszédre és fokozott gazdasági együttműködésre ösztönözzék, valamint hogy tanuljanak a már létező jó gyakorlatokból.

4.3   Annak érdekében, hogy a regionális gazdaság potenciáljait partnerségek keretében jobban lehessen ösztönözni a jövőben, az EGSZB különösen ki kíván emelni három támogatási célt.

4.3.1   Regionalitás és értékteremtés

A mezőgazdaság és a kézműipar egyik leglényegesebb lehetősége annak helyi és regionális gyökereiben rejlik. Éppen egy globalizált világban van egyre nagyobb jelentősége a helyi és regionális dimenziónak. Sokszor a helyi fellépés a kulcsa az aktuális problémák megoldásának. A regionális értékteremtési láncok kiépítésének ezért egyre nagyobb szerepe van. Főként az élelmiszerek területén léteznek számos régióban hagyományosan szoros kapcsolódási pontok és együttműködések a mezőgazdaság és a kézműipar között, amelyek ezeken a területeken fontos többletértéket teremtenek a fogyasztók számára. Számos pozitív példával találkozhatunk itt, amelyek továbbfejlesztésére és más régiókban való elterjesztésére törekedni kellene. Ennek más termelési és szolgáltatási területek, pl. a fafeldolgozás vagy a falusi turizmus számára is példaként kellene szolgálnia. Ez az együttműködés ezzel egyidejűleg hozzájárulhat a helyi közszolgáltatási struktúrák biztosításához, valamint a forgalom elkerüléséhez és ezáltal a jobb éghajlatvédelemhez

A vidéki területek fontos szereplőinek intenzívebb együttműködésén alapuló értékteremtési láncokban való gondolkodás azt is lehetővé teszi, hogy az élelmiszerek termelését és piaci értékesítését hangolják össze a specifikus regionális követelményekkel és minőséggel, valamint összetéveszthetetlen helyi identitást teremtsenek. A regionális termékcsaládok kifejlesztése a közös értékesítés céljából megfelel a termékek minőségével és származásával kapcsolatos egyre nagyobb fogyasztói igényeknek. Az élelmiszerekhez hasonlóan a kézműipari termékek esetében is minőség- és eredetmegjelöléseket kellene bevezetni.

4.3.2   Energia és nyersanyagok

A decentralizált energiaellátási rendszerek felszerelésének, valamint energiatakarékossági intézkedések alkalmazásának a jövőben egyértelműen növekszik majd a jelentősége a vidéki területeken, ideális együttműködési területet képezve a kézműipar és a mezőgazdaság között. A megújuló energiaforrások és a megújuló nyersanyagok ökológiai energetikai mérlegüket csak akkor tudják teljesen kibontakoztatni, ha további feldolgozásuk azon régiókban történik, amelyekben kitermelték őket. Ehhez helyi szakemberekre van szükség.

A regionális együttműködés további, jövőképes területe a megújuló nyersanyagok és alapanyagok termesztése, feldolgozása és piaci értékesítése.

4.3.3   Szakemberek biztosítása

A mezőgazdasági és kézműipari vállalkozások számára a demográfiai változások, illetve a külső vidéki területeken megfigyelhető, agglomerációk felé történő elvándorlás miatt egyre nehezebb a magasan képzett szakemberek toborzása (1). Ahogyan azt az EGSZB egyik további véleménye megállapítja, a nők foglalkoztatására különös figyelmet kell fordítani (2). Az életminőség, a lakhatás, a szabadidő, valamint a kulturális kínálat gyenge szintjét, és főként a fiatal családok számára elérhető kínálatot a helyszín hosszú távú biztosítása érdekében meg kell erősíteni. A gazdasági partnerek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a diákok és fiatalok figyelmét idejekorán felhívják a jövőképes kézműipari és mezőgazdasági szakmákra, a munkaügyi hivatalok és a nyilvános iskolaügy útján támogatnia kell a politikának is. Az ezekben a szakmákban képzett emberek foglalkoztathatósága várhatóan magas, illetve igen magas szintű lesz, amennyiben új munkaerő-piaci kihívásokhoz kell majd alkalmazkodni (3).

5.   Intézkedések

5.1   Az előbbiekben említett célok megvalósításához az EGSZB azt tartja szükségesnek, hogy következetesen építsünk az intelligens, integrált és fenntartható növekedés elősegítésére irányuló Európa 2020 stratégiára, megfelelően vegyük figyelembe a hat kiemelt támogatási területtel rendelkező EMVA illetve a strukturális alap segítségével történő vidékfejlesztést, valamint integrált politikai megközelítésekkel gyakoroljunk hosszú távú hatást a vidéki területek életminőségére és gazdasági erejére. Az ágazatokat és alapokat átfogó megközelítés hasznos lenne a közös értékteremtési láncok kialakítása, az elvándorlás csökkentése, valamint az ellátási struktúrák megszilárdítása szempontjából a vidéki területeken, ezáltal pedig a helyi gazdasági ágazatok és népességi csoportok számára is.

5.2   Az EGSZB különösen a következő konkrét kiindulópontokat látja az EU jövőbeni strukturális politikájának kialakítására:

—	A kkv-k diverzifikációjának, újonnan történő létrehozásának, átvételének és továbbfejlesztésének intenzív támogatása a vidéki területeken.

—	Az ágazatokat átfogó együttműködések és platformok támogatása és kezdeményezése (például a rendszeresen megrendezendő kerekasztalok megteremtésével kapcsolatban).

—	A regionális (hagyományos), rövid szállítási útvonalak által jellemzett gazdasági körforgás támogatása.

—	A regionális termékek és szolgáltatások közös feldolgozására és piaci értékesítésére létrehozott regionális termékcsaládok támogatása.

—	A termékek sikeres értékesítéséhez szükséges minőség és minőségbiztosítási rendszerek támogatása.

—	A források és az éghajlat szempontjából hatékony gazdasági módszerek támogatása.

—	A célzott tudás- és kompetenciátadás támogatása kézműipari és mezőgazdasági vállalkozások, valamint más, vidéki területeken működő gazdasági partnerek számára.

—	Az innovációs partnerségek támogatása a kutatás és a gyakorlat között, különös tekintettel a kkv-k számára kifejlesztett alkalmazás- és folyamatorientált innovációkra.

—	A gazdaságközeli infrastruktúra biztosítása és kiépítése a vidéki területeken (főként a széles sáv esetében).

—	A gazdasági és szociális partnerek szakemberek jövőbeni biztosítására irányuló intézkedéseinek támogatása.

—	Közönségkapcsolati tevékenységek az iskolák és a lakosság üzemlátogatásai által.

—	A már létező LEADER-megközelítés kiépítése a vállalkozások jóval nagyobb mértékű bevonása és a gazdasági potenciálok fejlesztése céljából a vidéki területeken.

—	A kkv-kból álló mentori hálózatok támogatása, főként az együttműködések követése céljából.

—	A regionális fejlesztéssel kapcsolatos legjobb gyakorlatok összegyűjtésével, valamint a vidéki gazdasági és szociális partnerek közötti együttműködéssel foglalkozó platformok létrehozása és fejlesztése.

—	A vidéki régiók fejlesztése rugalmas regionális költségvetések rendelkezésre bocsátásával.

---

(1)  HL C 120., 2008.5.16., 47 o.: „A mezőgazdaság jövőbeli kilátásai a sajátos természeti hátrányokkal küzdő területeken (hegyvidéki területek, szigetek és legkülső régiók)”.

(2)  CCMI/079: „A válságból való kilábalás uniós stratégiája: bizonytalan munkahelyek vagy fenntartható foglalkoztatás”, 2011. július 13.

(3)  Ugyanott.

---