52012DC0735

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az EU-n belüli bűnüldözési együttműködés erősítése: az európai információcsere-modell

1.           Bevezetés

Az EU-n és a schengeni térségen belüli biztonság magas szintjének biztosítása összehangolt európai fellépést igényel a bűnözői hálózatokkal szemben[1]. Ez nemcsak a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés – például az emberkereskedelem, a tiltott kábítószer- vagy lőfegyver-kereskedelem – elleni küzdelemhez szükséges, hanem a vándorló szervezett bűnözői csoportok által nagy számban elkövetett, kevésbé súlyos bűncselekmények, valamint az egyéni elkövetők által a tagállami határokon átnyúlóan elkövetett bűncselekmények elleni harcban is.

E tekintetben a tagállamok közötti információcsere kulcsfontosságú eszköz a bűnüldöző hatóságok számára. Ezért a nemzetközi és kétoldalú megállapodásokat olyan európai uniós eszközök és rendszerek egészítették ki (például a Schengeni Információs Rendszer és az Europol Információs Rendszer), amelyekbe be vannak építve a magánélet és a személyes adatok – Alapjogi Chartának megfelelő – védelmét szolgáló biztosítékok. Ez a közlemény számba veszi, hogy jelenleg hogy működik az EU-ban végzett, határokon átívelő információcsere, és ajánlásokat tesz annak javítási módjaira.

A közleményben levont következtetés szerint az információcsere általánosságban jól működik (az alábbiakban szemléltetésképpen bemutatunk néhány sikeres példát). Ezért jelenleg nincs szükség új, uniós szintű bűnüldözési adatbázisra vagy információcserét szolgáló eszközre. A meglévő uniós eszközök végrehajtásán azonban lehet és kell javítani, és következetesebben kell megszervezni az információcserét.

Ez a közlemény ennek megfelelően ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok felé arra vonatkozóan, hogy hogyan javítsák a meglévő eszközök végrehajtását, és hogyan korszerűsítsék az igénybe vett kommunikációs csatornákat. Hangsúlyozza a kiváló adatminőség, -biztonság és -védelem garantálásának szükségességét. Kifejti továbbá, hogy a Bizottság hogyan fog támogatást nyújtani a tagállamok számára, ideértve a finanszírozás és a képzés területét is. Ily módon az EU és a tagállamok tevékenységét vezérlő modellként szolgál.

Ez a közlemény a Stockholmi Programban megfogalmazott, arra vonatkozó felkérésre válaszul készült, hogy a Bizottság vizsgálja meg egy európai információcsere-modell szükségességét a jelenlegi eszközök értékelése alapján. Alapja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben folytatott információkezelés áttekintéséről szóló, 2010. évi bizottsági közlemény (a továbbiakban: 2010-es áttekintő közlemény)[2], valamint a belső biztonság terén alkalmazandó, 2009-ben elfogadott uniós információkezelési stratégia[3] és az annak végrehajtása érdekében a tagállamok, a Bizottság és az Europol által végrehajtott intézkedések (a továbbiakban: IMS-intézkedések). Emellett az EU-n belüli információcsere nemzeti és egyéb szakértőkre (európai adatvédelmi biztos, uniós ügynökségek, Interpol) kiterjedő helyzetfelmérésére, a bűnüldöző hatóságok közötti információcseréről szóló tanulmányra[4], valamint az érdekeltekkel, köztük az adatvédelmi hatóságokkal folytatott egyeztetésekre épül.

2.           A jelenlegi helyzet

A bűnüldöző hatóságok közötti információcserére különböző célokból kerül sor: bűnügyi nyomozás végzése, a bűncselekmények megelőzése, a bűncselekmények felderítése (egyebek mellett bűnüldözési operatív műveletek segítségével), valamint a közrend és közbiztonság biztosítása érdekében. Ami a határokon átívelő információcsere nagyságrendjét illeti: a 2010-ben készült, fent említett tanulmányban közzétett válaszok szerint a nemzeti szintű tagállami ügynökségek a nyomozásaiknak és bűnüldözési operatív műveleteiknek mintegy ¼ részében küldtek kérelmet másik európai uniós vagy schengeni tagállamhoz.

2.1.        Eszközök

A 2010-es áttekintő közlemény bemutatta a személyes információk bűnüldözési vagy migrációkezelési célból történő gyűjtését, tárolását, illetve határokon átnyúló cseréjét szabályozó valamennyi európai uniós intézkedést. Ez a közlemény a tagállamok közötti, határokon átnyúló információcseréhez használt eszközökre összpontosít. Az eszközök használatának példáit a tagállamok szolgáltatták.

Az ún. „svéd kezdeményezés”[5] megállapítja azokat a szabályokat és határidőket, amelyek a bűnüldözési operatív információknak és az egyéb információknak a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti, a nyomozás vagy bűnüldözési operatív műveletek végrehajtása céljából megvalósuló cseréjére vonatkoznak. A jogi aktus az „egyenlő hozzáférés” elvét alkalmazza: olyan feltételekkel kell szolgáltatni az információkat a kérelmező tagállam számára, amelyek nem szigorúbbak a nemzeti szinten alkalmazandó feltételeknél. Az információkat az Europollal és az Eurojusttal is meg kell osztani, amennyiben a megbízatásukba tartozó bűncselekményekre vonatkozik.

2012-ben egy ismert olasz csaló arra vett rá egy svéd vállalkozást, hogy egy olaszországi bankszámlára fizessen be 65 000 eurót. Olaszország a SIRENE-csatornán keresztül (lásd lentebb) megkérte a svédországi egyablakos ügyintézési pontot (lásd a 3.2. pontot), hogy lépjen kapcsolatba a vállalkozás igazgatójával, és ellenőrizze, hogy sor került-e kifizetésre, mely esetben Olaszország kész volt az összeg befagyasztására. A svéd kezdeményezés alapján Svédország kevesebb mint 24 órán belül intézkedett és válaszolt. A gyors intézkedésnek köszönhetően a svéd rendőrség értesült arról, hogy egy vállalkozás csalás áldozatává vált, az olasz hatóságok pedig megkapták az intézkedéshez szükséges információkat, és valószínűleg sor fog kerülni a pénz visszafizetésére.

2012-ben egy Párizshoz közeli kórház sürgősségi osztályán egy belgiumi születésű férfi zavaros nyilatkozatot tett arra nézve, hogyan szerezte súlyos lőtt sebét. Társának állításai alapján a nyomozók esetleges belgiumi cselekmények után kezdtek vizsgálódni. Az első vizsgálatok után kiderült, hogy a férfi egyebek mellett emberölés miatt szerepel a belga rendőrség nyilvántartásában. A francia hatóságok a svéd kezdeményezés alapján azonnal spontán információkat küldtek a belga rendőrségnek. Ott az ügyet hamar összefüggésbe hozták egy két nappal korábbi belgiumi bűncselekménnyel, melynek során négy fegyveres férfi elrabolta egy ékszerüzlet alkalmazottját. A rendőrségi akció hatására a férfiak elmenekültek, egyikük azonban a rendőrökkel vívott tűzharcban megsebesült. Ezen információk alapján a francia hatóságok a vonatkozó európai elfogatóparancs (EEP) megérkezéséig felügyelet alá helyezték a férfit. Az EEP-t még aznap kibocsátották Belgiumban, és a SIRENE-en keresztül továbbították Franciaországnak.

A prümi határozat[6] előírja a DNS-profilok, az ujjlenyomat-adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjét, amelynek célja a bűncselekmények kivizsgálása (mindhárom kategória esetében), a bűncselekmények megelőzése (az ujjlenyomatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok vonatkozásában), valamint a közbiztonság fenntartása (a gépjármű-nyilvántartási adatok esetében). A biometrikus adatok (DNS, ujjlenyomatok) összehasonlítása találati alapon történik: egy automatizált összehasonlítás akkor eredményez névtelen „találatot”, ha a kérelmező tagállam DNS- vagy ujjlenyomat-adatai megegyeznek egy másik tagállam adataival. A kapcsolódó személyes, illetve az ügyre vonatkozó adatokat csak egy külön nyomon követési kérelemre adott válaszban közlik.

Egy németországi város egyik lakásában egy leszúrt férfi holttestére bukkantak. Az egyik ajtókereten ujjlenyomatot találtak. Egy automatizált prümi keresés találatot jelzett Bulgária adatbázisában. A másnap kért nyomon követési információkat Bulgária 3 órán belül megadta, és az adatokat azonnal bevitték a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS – lásd lentebb). A szóban forgó személyt másnap Ausztriában letartóztatták.

2007-ben, a prümi információcserék kezdetén Bécsben egy rendőrautóból elloptak egy berendezést. Az autóban talált DNS-nyom egyezett egy hasonló ügyből származó, az osztrák adatbázisban szereplő nyommal, de végül a német adatbázisban jelzett prümi találat alapján sikerült azonosítani egy lengyel állampolgárságú többszörös betörőt. Az EEP-t Ausztriában bocsátottak ki. A gyanúsítottat (egy SIS-ben leadott figyelmeztető jelzés nyomán született találatnak köszönhetően) Lengyelországban tartóztatták le, később pedig Ausztriában ítélték el.

Az Europol a szervezett bűnözés, a terrorizmus és egyéb súlyos (az Europol létrehozásáról szóló tanácsi határozat[7] mellékletében felsorolt) bűncselekmények megelőzése és leküzdése terén támogatja a tagállamok tevékenységét és együttműködését, amennyiben azok kettő vagy több tagállamot érintenek. Nemzeti egységein keresztül az Europol fórumot biztosít a tagállamok számára a bűnüldözési operatív információk és az egyéb információk kicserélésére. Az Europol Információs Rendszer egy 183 000 tételből álló adatbázis, amelyhez a tagállamok szolgáltatják az Europol hatáskörébe tartozó, határokon átnyúló bűncselekményekre és az érintett személyekre (41 000 fő) vonatkozó információkat, valamint az egyéb kapcsolódó adatokat. Az adatbázist az Europol az elemzésekhez használja, a tagállamok pedig nyomozáshoz használhatják. 2011 óta a tagállamok az Europol nemzeti egységeitől eltérő bűnüldöző hatóságok számára is biztosíthatnak olyan hozzáférést, amely lehetőséget ad a találati alapú keresések végzésére. Az elemzési munkafájlok lehetővé teszik, hogy az Europol a több országra kiterjedő nyomozásokat támogató, operatív elemzéseket végezzen.

Szlovéniában több helyen hamisított bankkártyával vettek fel nagy összegeket pénzkiadó automatákból. Két bolgár állampolgár ellen folyt a nyomozás. Az Europol Információs Rendszer használata nyomán találat jelezte, hogy egyikük Franciaországban és Olaszországban is követett már el hasonló cselekményeket. Franciaország részletes információkat töltött fel az Europol Információs Rendszerbe. Franciaország SIENA-n keresztül (lásd lentebb) megadott, gyors válaszának, majd az ujjlenyomatok ellenőrzésének és a kezelésre vonatkozó korlátozás feloldásának köszönhetően a szlovén hatóságok bizonyítékként fel tudták használni az adatokat a bíróságok előtt. Az Europol elemzési munkafájlja kapcsolatot tárt fel bizonyos, Szlovéniában, Bulgáriában, Franciaországban, Írországban, Olaszországban és Norvégiában előfordult ügyek között.

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket tartalmaz. A belső határellenőrzések megszüntetését ellensúlyozó intézkedésként, a schengeni térségen belüli magas fokú biztonság fenntartása céljából a SIS-t egyaránt használják a térségen belül, valamint annak külső határainál. A SIS egy nagyméretű rendszer (több mint 43 millió figyelmeztető jelzéssel), amelyben a rendőrtisztek találati alapú kereséseket végezhetnek. Találat esetén, vagyis ha egy személyre vagy tárgyra vonatkozó adatok megegyeznek az egyik figyelmeztető jelzésben foglaltakkal, a SIRENE-irodákon keresztül (lásd alább) szerezhetők be kiegészítő információk. A SIS helyébe a SIS II fog lépni, ami olyan javításokkal fog együtt járni, mint az egymással összefüggő figyelmeztető jelzések (pl. egy személyre és egy járműre vonatkozó figyelmeztető jelzés) összekapcsolásának lehetősége, a figyelmeztető jelzések új kategóriái, valamint egy ujjlenyomatok, fényképek és európai elfogatóparancsok másolatainak tárolására szolgáló rendszer. A SIS II-ről szóló tanácsi határozat[8] meghatározza a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti, büntetőügyekben folytatott együttműködést támogató figyelmeztető jelzések kategóriáit. A SIS II-ben valamennyi uniós tagállam részt fog venni, az Europol és az Eurojust pedig továbbra is hozzáféréssel fog rendelkezni az adatbázishoz. A SIS II központi részeinek igazgatása a nagyméretű informatikai rendszerekkel foglalkozó ügynökséghez[9] fog átkerülni.

Az egyéb uniós eszközök vagy informatikai rendszerek lehetővé teszik a bűnüldözési információk kicserélését a vámhatóságok között (II. Nápolyi Egyezmény; az Európai Csalás Elleni Hivatal [OLAF] által üzemeltetett Csalás Elleni Információs Rendszer adatbázisainak részét képező váminformációs rendszer), továbbá a pénzügyi hírszerző egységek, a vagyon-visszaszerzési hivatalok és a számítástechnikai bűnözésre figyelmeztető platformok[10] között. A terrorizmus és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében a bűnüldöző hatóságok már rendelkeznek hozzáféréssel a további nagyméretű uniós rendszerekhez (pl. a Vízuminformációs Rendszerhez), illetve javasolt az ilyen hozzáférés megadása számukra (Eurodac[11]). A bűnüldöző szervek számára biztosított hozzáférés, illetve a hozzáférés megadására vonatkozó feltételek kérdése annak az előkészítő munkának is részét képezi, amely a határregisztrációs rendszerre vonatkozó, hamarosan benyújtandó javaslatra tekintettel jelenleg is folyamatban van.

A nemzeti koordinációs központok közötti, valamint a Frontexszel folytatandó információcsere és operatív együttműködés érdekében jelenleg is zajlik az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) kialakítása. Ennek célja a helyzetismeret és a reagálási képesség javítása, az EU külső határain megvalósuló illegális migráció és határokon átnyúló bűnözés megelőzése érdekében. Az EU tengeri területeinek felügyeletét szolgáló, egyebek mellett a tengeri helyzetismeret javítását célzó, közös információmegosztási környezet fejlesztése jelenleg is zajlik annak érdekében, hogy lehetőség legyen hét releváns terület (köztük az általános bűnüldözés) hatóságai közötti, határokon átívelő információcserére, továbbá a jelenlegi és a jövőbeli felügyeleti rendszerek (például az EUROSUR) közötti átjárhatóság kialakítására.

A tagállamok a nemzeti jogszabályok és kétoldalú megállapodások alapján is cserélnek egymással információkat. Egyúttal valamennyien tagjai az Interpolnak is, amelyen keresztül világszerte lehetséges a különböző országokkal folytatott információcsere, akár az Interpol értesítései és adatbázisai révén (pl. ellopott és elvesztett úti okmányok), akár kétoldalú mechanizmus keretében, az Interpol csatornájának használatával.

2.2.        Kommunikációs csatornák és eszközök

A határokon átívelő információcserének három fő csatornája van. Ezek mindegyike az egyes tagállamokban működő, valamely kapcsolódó kommunikációs eszközt használó nemzeti egységeken alapul:

(1) A SIRENE-irodák[12] a SIS-ben felmerült találat vagy figyelmeztető jelzés esetén kiegészítő információt szerezhetnek be attól a tagállamtól, amely leadta a figyelmeztető jelzést. Az irodák éjjel-nappal működnek, és a SIRENE-kézikönyvben leírt eljárásokat követik. Jelenleg egy SISNET nevű rendszer segítségével cserélnek információkat, amelyet 2013 márciusának végéig fel fog váltani a SIS II kommunikációs hálózata.

(2) Az Europol nemzeti egységei az Europolon keresztül cserélnek információkat. Emellett az Europol hatáskörén kívüli bűncselekményekről az Europol bevonása nélkül, kétoldalú mechanizmus keretében is cserélhetnek információkat. Az Europol nemzeti egységei közvetlenül vagy az Europol összekötő tisztviselőkön keresztül is cserélhetnek információkat; az összekötő tisztviselők az Europol nemzeti egységeihez tartoznak, de az Europol székhelyére rendelik ki őket. A SIENA[13] nevű biztonságos kommunikációs eszközt az Europol a vele folytatott, illetve a tagállamok közötti információcsere céljából fejlesztette ki. 2011-ben a tagállamok 222 000 üzenetet váltottak a SIENA segítségével; az üzenetben szereplő információt az esetek 53%-ában osztották meg az Europollal.

(3) Az Interpol éjjel-nappal működő nemzeti központi irodái információkat cserélnek az Interpollal, valamint kétoldalú mechanizmus keretében – az Interpol bevonása nélkül – egymással is. A nemzeti központi irodák az Interpol által kifejlesztett, I-24/7 nevű kommunikációs eszközt használják.

A további csatornák közé tartoznak a kétoldalú megállapodás alapján eljáró összekötő tisztviselők (őket másik tagállamba rendelik ki, és rendszerint összetettebb ügyekben járnak el), valamint a rendőrségi és vámügyi együttműködési központok (amelyeket a szomszédos országok állítanak fel a határvidékeken folytatott információcsere és operatív együttműködés támogatására).

A csatorna megválasztását az uniós jog részben szabályozza: A SIS szerinti, további információk iránti találat-nyomonkövetési kérelmeket a SIRENE-irodákon keresztül kell továbbítani, az Europollal folytatott információcserét pedig az Europol nemzeti egységein keresztül kell lebonyolítani. E körön kívül a tagállamok szabadon választhatnak.

2.3.        A különböző eszközök és csatornák kölcsönhatása

Sokféle eszköz és csatorna létezik, és mindegyiküket konkrét célra tervezték. Egy bűnügyi nyomozás során egymással párhuzamosan vagy egymást követően egynél több eszköz is használható. Egy súlyos bűncselekménnyel vagy szervezett bűnözéssel kapcsolatos, határokon átnyúló ügyben egy személy vagy tárgy leellenőrizhető az Europol Információs Rendszerben és a SIS-ben is, „találat” esetén pedig a nyomon követési kérelmek megtételére az Europol, illetve a SIRENE csatornáin keresztül is lehetőség van. Egy biometrikus nyom tárgyában prümi információcsere folytatható, amely után a svéd kezdeményezés szerinti találat-nyomonkövetési kérelem küldhető a SIENA használatával.

Az egyes eszközökre vonatkozó szabályokat a kombinációtól és a sorrendtől függetlenül be kell tartani. E szabályok közé tartoznak az adatvédelemre, -biztonságra és -minőségre, valamint az eszközök használatának céljaira vonatkozó előírások. A határokon átnyúló információcserékhez szükséges adatok nemzeti szintű feldolgozása során be kell tartani a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokat is[14]. Tiszteletben kell tartani az arányosság elvét is: a svéd kezdeményezés alapján például elutasítható a kérelem, ha az információ közlése egyértelműen aránytalan lenne a kérelem céljával. E szabályok tiszteletben tartása megköveteli, hogy a kérelmeket és a válaszokat megfelelő információs eszközökkel dolgozó, magasan képzett alkalmazottak validálják.

2.4.        Az igazságügyi együttműködéssel való érintkezés

A büntetőeljárásban szerepet kapnak a bűnüldöző és az igazságügyi hatóságok is, de a tagállamok között különbségek vannak a tekintetben is, hogy a bűnügyi nyomozást milyen mértékben irányítják vagy felügyelik az igazságügyi hatóságok (például az ügyészség). Ha az igazságügyi hatóságok vezető szerepet töltenek be, illetve ha bizonyítékként felhasználandó információkra van szükség, akkor az igazságügyi együttműködés rendszerint kölcsönös jogsegélyeljárást igényel.

Továbbá előfordulhat, hogy a bűnüldöző hatóságok bizonyos információkhoz egyes tagállamokban közvetlenül, másokban viszont csak bírói engedéllyel férnek hozzá.. A svéd kezdeményezés előírja, hogy amennyiben a kért információk beszerzése bírói engedélyt igényel, úgy a megkeresett bűnüldöző hatóságnak kérelmet kell intéznie az igazságügyi hatósághoz, amelynek ugyanazon szabályokat kell alkalmaznia, mint egy tisztán belföldi ügyben.

Az állapotfelmérésben megkérdezett bűnüldözési szakemberek meglátása szerint azonban az eltérő szabályok késedelemhez vezetnek a több országra kiterjedő nyomozások során. Noha nem tartozik e közlemény tárgyához, de megjegyezhető, hogy az Eurojust segítségével megkönnyíthető az igazságügyi együttműködés. Fontos lenne továbbá a jelenleg is egyeztetés alatt álló európai nyomozási határozat bevezetése, amely a bizonyítékok más országból történő beszerzésére vonatkozó, a kölcsönös elismerés elvét végrehajtó jelenlegi szabályokat válthatná fel. Az európai nyomozási határozat elismerésére és végrehajtására a hasonló belföldi ügyekben előírt – de mindenképpen meghatározott – határidők vonatkoznának.

2.5.        Elvek

2010-es áttekintő közleményében a Bizottság tartalmi és eljárásorientált elveket határozott meg az új kezdeményezések kidolgozása és a jelenlegi eszközök értékelése céljából.

A tartalmi elvek a következők:

(1) Az alapvető jogok, így különösen a magánélethez való jog és az adatvédelem biztosítása. E jogokat a Charta 7. és 8. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti.

(2) Szükségesség. A magánélethez való jog korlátozása csak akkor indokolható, ha a korlátozás jogszerű, jogos célt követ és demokratikus társadalomban szükséges.

(3) Szubszidiaritás.

(4) Megfelelő kockázatkezelés. A szükségességre vonatkozó vizsgálatok és a célhoz kötöttség elengedhetetlen.

Az eljárásorientált elvek a következők:

(1) Költséghatékonyság. Ez az elv megköveteli a már létező megoldások figyelembe vételét, valamint annak értékelését, hogy egy javaslat célkitűzése megvalósítható-e a meglevő eszközök jobb kihasználása révén.

(2) Alulról felfelé építkező megközelítés a szakpolitikák kialakítása során. Ennek egyik példája az e közlemény készítésekor bűnüldözési szakemberek bevonásával végzett helyzetfelmérés.

(3) A felelősségek világos megosztása. A 2010-es áttekintő közlemény megjegyezte, hogy nincs olyan projektvezető, akihez a tagállamok tanácsért fordulhatnának a prümi határozat végrehajtásával kapcsolatban. A Bizottság prümi jelentése bemutatja, hogy az Europol támogatása révén hogyan sikerült mára részben orvosolni ezt a hiányosságot. Ami a 2010-es áttekintő közlemény azon felvetését illeti, miszerint az informatikai ügynökség esetleg tud majd műszaki tanácsokat adni, meg kell jegyezni, hogy az ügynökség prioritásai jelenleg mások. Ennek átgondolására lehetőséget fog kínálni a 2015 végéig esedékes hároméves értékelés.

(4) Felülvizsgálat és a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezések. A Bizottság jelentéseket adott ki a svéd kezdeményezés és a prümi határozat tárgyában. Ezeket a jelen közlemény figyelembe veszi.

3.           Értékelés és ajánlások

E szakasz középpontjában a svéd kezdeményezés, a prümi határozat és az Europol-csatorna áll. Noha a SIS és a SIRENE csatornáján keresztül nagy mennyiségű információ cseréje zajlik, ezekre vonatkozóan nem teszünk ajánlásokat, mert a SIS II-re történő közelgő átállás miatt már jelentős változások vannak folyamatban.

3.1.        A meglévő eszközök kihasználásának javítása

A Europol soron következő reformján kívül a Bizottság rövid távon nem szándékozik a fent említett uniós eszközök módosítását javasolni. Jelenleg nincs szükség új eszközökre sem. Először is a meglévő eszközöket kell végrehajtani.

Ez különösen érvényes a prümi határozatra. A Bizottság e közleményt kísérő prümi jelentésének megállapítása szerint a prümi adatcserét nagyra értékelik a nyomozások során, de a végrehajtás során komoly lemaradás tapasztalható. Sok tagállam még nem folytat adatcserét a prümi rendszer keretében, jóllehet a prümi határozat átültetésének határideje 2011. augusztus 26-án lejárt[15]. Ez főként technikai okokra, illetve az emberi és pénzügyi erőforrások tagállamokban tapasztalható hiányára vezethető vissza. Tekintettel azonban az uniós támogatás lehetőségeire (finanszírozás, mobilkompetencia-csoport, információs szolgálat), mindenekelőtt a végrehajtásra vonatkozó politikai akarat tűnik szükségesnek. Mint azt a jelentés megállapítja, az uniós finanszírozás felajánlásával a Bizottság továbbra is segítséget fog nyújtani. A helyzet azonban változni fog 2014 decemberében, amikor a Bizottság kötelezettségszegési eljárást tud majd indítani. A nemzeti végrehajtás ellenőrzésére vonatkozó szabályok addig nem alkalmazandók, mivel a prümi határozatot – a svéd kezdeményezéshez hasonlóan – a korábbi harmadik pillér keretében fogadták el.

A svéd kezdeményezést illetően a Bizottság 2011-ben arról tett jelentést, hogy az eszközben rejlő lehetőségek teljes kihasználása még nem történt meg, annak jelentősége azonban nőni fog[16]. Ez az értékelés továbbra is érvényes: nem mindegyik tagállam hajtotta végre a svéd kezdeményezést[17]. A legtöbb tagállam arról adott tájékoztatást, hogy átültették azt belső jogukba[18], míg egyes tagállamok úgy nyilatkoztak, hogy nincs szükségük a svéd kezdeményezés átültetésére, mivel belső joguk már megfelel annak[19]. Mindazonáltal előnyei ellenére – ideértve az egyenlő hozzáférés elvét és a határidőket is – a gyakorlatban még nem használják széles körben. A közölt indokok között szerepelnek a megfelelőnek ítélt alternatívák, valamint az is, hogy a kérelem formanyomtatványa (még a 2010-es, egyszerűsített változat is[20]) nagyon bonyolult.

A Bizottság felkérést kapott annak vizsgálatára, hogy a svéd kezdeményezés hasznos-e a prümi rendszer szerinti találat-nyomonkövetési kérelmek esetében[21]. Ha a nyomon követési információkra bíróság előtt felhasználandó bizonyítékként van szükség, rendszerint szükség van igazságügyi együttműködés iránti kérelemre. Ahol azonban a bizonyítékként történő felhasználás nem, vagy még nem szükséges, ott elő kell mozdítani a svéd kezdeményezés mint jogalap, és a SIENA mint kommunikációs eszköz rendszeres használatát annak érdekében, hogy előnyeik teljes mértékben kihasználhatóak legyenek, és a tagállami gyakorlatokat egy egységes, bevált gyakorlathoz lehessen igazítani.

Az Europol tekintetében egy 2012-es értékelés[22] megerősítette azokat a további megállapításokat, miszerint a tagállamok és az Europol közötti (és ezáltal a tagállamok közötti) információcsere nem megfelelő. A Bizottság az Europol jogalapjának módosítására irányuló javaslatban fogja vizsgálni ezt a kérdést. A Tanács pedig felkérte a tagállamokat, hogy fokozzák az Europol Információs Rendszer használatát[23].

A Stockholmi Programnak megfelelően a Bizottság tanulmányt rendelt meg egy esetleges Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszerről[24]. Az elképzelések szerint az indexrendszernek arra az észlelt szükségletre kell reagálnia, hogy a határokon átnyúló bűncselekmények egyre növekvő száma miatt az egyik tagállam rendőrtisztjének tudnia kell, hogy egy gyanúsított szerepel-e a másik tagállam rendőrségi nyilvántartásában. A költséghatékonyság elvének megfelelően a Bizottság úgy véli, hogy egy Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer létrehozása jelenleg nem indokolt, mivel még nem teljes azon meglévő eszközök kihasználása, amelyek – a kihasználás javítása vagy intenzívebbé tétele révén – részben vagy egészben megvalósíthatnák ezt a célt. Ez különösen a következőket érinti: Europol Információs Rendszer (a vonatkozó adatok feltöltése és a nemzeti szintű hozzáférés kiterjesztése), SIS II (a személyekre vagy tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések használatának növelése a bűncselekmények üldözését, valamint a közbiztonság veszélyeztetésének megelőzését célzó ellenőrzések során), SIENA (a nemzeti szintű hozzáférés továbbfejlesztése, a nemzeti rendszerek összekapcsolása, valamint adott esetben a feladatok automatizálása) és a prümi rendszer (teljes végrehajtás a különböző tagállamokban bűncselekményeket elkövető személyek azonosításának javítása érdekében).

A Bizottság felkéri a tagállamokat arra, hogy:

· teljes mértékben hajtsák végre a svéd kezdeményezést, az egyenlő hozzáférés elvére is kiterjedően;

· teljes mértékben hajtsák végre a prümi határozatot, a rendelkezésre álló uniós támogatás felhasználásával;

· a prümi rendszer szerinti találat-nyomonkövetési kérelmek tekintetében a svéd kezdeményezést és a SIENA eszközét használják.

A Bizottság

· továbbra is uniós finanszírozást fog nyújtani a prümi határozat végrehajtásának támogatására;

· 2014 decemberéig fel fog készülni az uniós jog nemzeti végrehajtásának biztosítását célzó szabályok e területen történő alkalmazására.

3.2.        A csatornák korszerűsítése és igazgatása

A csatorna megválasztása. Az, hogy a tagállamok (a SIRENE-irodákra és az Europol nemzeti egységeire vonatkozó jogszabályi követelményektől eltekintve) szabadon választhatják meg a csatornát, részben azt eredményezi, hogy különböző mértékben használják a különböző csatornákat. Az európai rendőrségi vezetők munkacsoportjának égisze alatt kidolgozott, a nemzetközi rendőrségi együttműködés nemzeti szintű egységeire vonatkozó helyes gyakorlatokról szóló kézikönyv (a továbbiakban: 2008-as kézikönyv)[25] tartalmaz bizonyos kritériumokat[26], de ezek nem kötelező erejűek, és nem vezettek a nemzeti gyakorlatok közeledéséhez. Egyes tagállamok elmozdultak az Europol-csatorna rendszeresebb használata felé. Mások továbbra is nagy számban veszik igénybe az Interpol csatornáját, amely látszólag részben annak köszönheti vonzerejét, hogy hagyományosan központi szerepet tölt be a nemzetközi rendőrségi együttműködésben, részben pedig annak, hogy a tapasztalatok szerint könnyen használható. A SISNET-et bizonyos tagállamok a SIS körébe nem tartozó ügyekben, így például a svéd kezdeményezés alapján elküldött kérelmek esetében használják.

A Bizottság nézete szerint elérkezett az idő az EU-ban egy olyan, összehangoltabb megközelítés kialakítására, amely központi szerepet biztosít az Europol-csatornának. E megközelítés alapján a csatornára vonatkozó jogi előírás hiányában főszabályként az Europol-csatornát – és vele a SIENA-t – kell használni, kivéve, ha egy másik csatorna használatát különleges indokok támasztják alá. Így például a jelenleg a (SIS II éles indulásakor működését befejező[27]) SISNET használatával leadott rendőrségi együttműködési kérelmek elküldéséhez a jövőben a SIENA-t kellene használni.

Egyes tagállamok olyan megközelítést támogatnak, amely rugalmas mozgásteret biztosít a különböző csatornák használatát illetően. A Bizottság ezzel nem ért egyet. A jelenlegi szétaprózódott megközelítésnél jobb megoldás lenne, ha a csatorna megválasztására vonatkozóan valamennyi tagállam nemzeti szabályokat dolgozna ki, és ezeket egyetlen közös megközelítéssé hangolnák össze. Az Europol-csatorna választását annak előnyei indokolják. Szükség esetén az Europol összekötő tisztviselők fellépése is kérhető. A SIENA használható közvetlen kétoldalú információcserére, de megkönnyíti az Europol-határozatban és a svéd kezdeményezésben rögzített követelményeknek megfelelően az Europollal folytatott információcserét is. A SIENA üzenetei strukturáltak, nagy mennyiségű adatot tudnak kezelni, és cseréjükre magas fokú biztonság mellett kerül sor. Az adatvédelmet erősíti az információk strukturált formátumban – pl. a SIENA használatával – megvalósuló cseréje. A javasolt megközelítés teljes mértékben összhangban van a Bizottság soron következő, az Europol reformjára irányuló javaslatával és az Európai Tanács Stockholmi Programban szereplő stratégiai iránymutatásával, amely szerint „[a]z Europolnak a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcsere csomópontjának, szolgáltatónak és a bűnüldözési szolgálatok fórumának kell lennie”.

A csatornák igazgatása. Az „egyablakos” ügyintézési pont egy olyan, éjjel-nappal működő kapcsolattartó pont a nemzetközi rendőrségi együttműködés területén, amely egy tagállam SIRENE-irodáját, Europol nemzeti egységét, az Interpol nemzeti központi irodáját, valamint az egyéb csatornák kapcsolattartó pontjait fogja össze. A tagállami egyablakos ügyintézési pontok létrehozása (még ha nem is minden esetben használták ezt a kifejezést) először a kölcsönös értékelési látogatások harmadik fordulójának 2007-es következtetéseiben[28], majd a 2008-as kézikönyv ajánlásaiban merült fel lehetőségként. A legtöbb tagállamban van nemzetközi rendőrségi együttműködési részleg, de ezek közül csak néhány rendelkezik az egyablakos ügyintézési pont valamennyi jellemzőjével. 2012-ben a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy „vizsgálják meg a[z] […] egyablakos ügyintézési pont létrehozásával kapcsolatos valamennyi lehetőséget”[29]. A Bizottság ennél tovább menne: az uniós bűnüldözési információcsere egészének javítása érdekében minden tagállamnak egyablakos ügyintézési pontot kellene létrehoznia, amelyek bizonyos minimumjellemzőkkel bírnának.

A másik tagállamba irányuló kérelmek esetén a különböző csatornák egyetlen – a csatornák megválasztására vonatkozó nemzeti szabályokat követő – szervezeti struktúrába történő összefogása biztosítani fogja a csatorna helyes és következetes megválasztását, valamint a kérelmek minőségét. A minőséget az egyablakos ügyintézési pontok garantálják, amelyek a kérelmek validálásával megerősítik azok szükséges és megfelelő voltát. Ha az információcsere nem magán az egyablakos ügyintézési ponton keresztül zajlik (hanem pl. rendőrségi és vámügyi együttműködési központokon keresztül vagy a SIENA használatával közvetlenül információkat cserélő nemzeti ügynökségeken keresztül), az egyablakos ügyintézési pont biztosíthatja a nemzeti koordinációt. Ami a beérkező kérelmeket illeti, az egyablakos ügyintézési pontoknak a jogilag megengedett mértékben közvetlen hozzáféréssel kellene rendelkezniük a nemzeti adatbázisokhoz, hogy gyorsan – így különösen a svéd kezdeményezés határidőin belül – válaszoljanak a kérelmekre. A SIRENE-kézikönyvben foglalt (pl. a biztonságra, a munkaszervezésre, az adatminőségre és a személyzeti politikára vonatkozó) szabályok valamennyi csatorna következetes megszervezéséhez alapul szolgálhatnának. Az erőforrások – például a személyzet és az infrastruktúra – megosztása költségmegtakarításhoz vagy legalább az erőforrások jobb kihasználásához vezethet.

Az egyablakos ügyintézési pontoknak valamennyi bűnüldöző hatóságot, így a vámhatóságokat is magukban kellene foglalniuk. A határőrizet területén együttműködést kellene kialakítani az egyablakos ügyintézési pontok és a nemzeti koordinációs központok között. Ahol a nemzeti jogrendszerek ezt lehetővé teszik, kapcsolatokat kellene kialakítani az igazságügyi hatóságokkal, különösen ott, ahol e hatóságok felügyelik a nyomozásokat.

Helyi és regionális szinten egyre több rendőrségi és vámügyi együttműködési központ[30] között zajlik sikeres információcsere. Az uniós szintű éves konferenciák lehetővé teszik a tapasztalatcserét és a közös megközelítések megvitatását. Jóllehet az általában nagyszámú csere jellemzően nem a legsúlyosabb bűncselekményeket és a szervezett bűnözést érinti, mégis kihívást jelent annak biztosítása, hogy a lényeges ügyekben az információkat nemzeti szintre (az egyablakos ügyintézési pontokhoz), adott esetben pedig az Europolhoz továbbítsák. E tekintetben a Bizottság nagyon várja egy (IMS-intézkedés keretében) folyamatban lévő kísérleti projekt eredményét, ami egy rendőrségi és vámügyi együttműködési központban, a SIENA használatával zajlik.

Az információcsere-platform az Europol által vezetett IMS-intézkedés, amelynek célja egy közös portál kialakítása a meglévő csatornákhoz és rendszerekhez való hozzáférés biztosítása érdekében, a biztonságra és az adatvédelemre vonatkozó szabályok teljes körű betartása mellett. A Bizottság úgy véli, hogy a meglévő csatornák és rendszerek használatának megkönnyítése jár bizonyos előnyökkel, de egy információcsere-platform költségeinek és előnyeinek, a finanszírozás forrásának és a projektirányítás módjának további értékelése szükséges. Ennek az értékelésnek ki kell terjednie a nagyméretű informatikai rendszerekkel foglalkozó ügynökségre is[31].

A Bizottság felkéri a tagállamokat arra, hogy:

· a csatornára vonatkozó jogi előírás hiányában a cserék céljaira főszabályként az Europol-csatornát – és vele a SIENA-t – használják, kivéve, ha egy másik csatorna használatát különleges indokok támasztják alá;

· dolgozzanak ki nemzeti szintű iránymutatást a csatorna megválasztására vonatkozóan;

· így különösen, a SIS II éles indulása és a SISNET lezárása után használják az Europol-csatornát és a SIENA-t a rendőrségi együttműködés keretében megvalósuló, jelenleg a SISNET-et használó információcserékhez;

· amennyiben még nem rendelkeznek ilyennel, úgy hozzanak létre egy valamennyi főbb csatornát lefedő, éjjel-nappal elérhető, valamennyi bűnüldöző hatóságot összefogó egyablakos ügyintézési pontot, amely hozzáféréssel rendelkezik a nemzeti adatbázisokhoz;

· adott esetben biztosítsák a rendőrségi és vámügyi együttműködési központokon keresztül kicserélt információk nemzeti szintre, illetve az Europolhoz történő továbbítását;

· alakítsanak ki együttműködést az egyablakos ügyintézési pontok és az EUROSUR nemzeti koordinációs központjai között.

A Bizottság felkéri a Tanácsot arra, hogy:

· úgy módosítsa az uniós szintű iránymutatást, hogy abban szerepeljen a csatornaválasztásra vonatkozóan a fentiekben javasolt iránymutatás.

A Bizottság

· részt fog venni az információcsere-platform megvalósíthatóságának értékelésére irányuló munkában.

3.3.        Az adatminőség, -biztonság és -védelem garantálása

A jelenlegi eszközökben szereplő adatvédelmi garanciákat gondosan figyelembe kell venni. A személyes adatoknak a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából végzett nemzeti feldolgozásáról szóló irányelvre vonatkozó, 2012. január 25-i bizottsági javaslat[32] értelmében a meglévő eszközökben szereplő adatvédelmi szabályokat felül kell vizsgálni az irányelvhez történő igazításuk szükségességének felmérése érdekében.

A kicserélt személyes adatok integritásának védelméhez, valamint a tagállamok információcserébe vetett bizalmának garantálásához magas szintű adatbiztonság szükséges. Egy lánc csak annyira erős, amennyire leggyengébb láncszeme: a tagállamoknak és az uniós ügynökségeknek garantálniuk kell, hogy az adatok cseréje magas biztonsági fokozatú hálózatokon keresztül történik. A fent említett irányelvjavaslat szabályokat tartalmaz az adatbiztonságra vonatkozóan[33], emellett uniós szinten részletes biztonsági szabályok szolgálják az EU-minősített adatok védelmét[34].

Ugyanilyen fontos a kiváló adatminőség. Ebben az összefüggésben jelentőséggel bír a munkafolyamat, vagyis az információcsere gyakorlati megvalósulásának módja. Ennek egyik vonatkozása a lehetőségek és a célszerűség adta kereteken belül bizonyos feladatok automatizálása. Például egy másik tagállamba irányuló, információk iránti kérelem elkészítése megköveteli a nemzeti rendszerben nyilvántartott adatok újbóli bevitelét az igénybe vett kommunikációs eszközbe; ennek manuális elvégzése a hiba kockázatával jár, és időigényes. Az ilyen feladatok automatizálását az UMF II[35], egy másik IMS-intézkedés fogja lehetővé tenni. Ezen uniós finanszírozású, az Europol által vezetett projekt célja, hogy kifejlessze az információkéréshez és a válaszok közléséhez használt üzenetek egységes formátumát. Ez lehetővé tenné a különböző rendszerek – pl. a nemzeti ügyviteli rendszerek és a SIENA – közötti adattovábbítás automatizálását. Az adatok újbóli manuális bevitelének elkerülése – a potenciális költségmegtakarítás vagy legalább az erőforrások jobb kihasználása mellett – kettős előnnyel jár. Lehetővé teszi, hogy a munkavállalók validálási feladatokkal foglalkozzanak. Emellett a másolási hibák csökkentése és a strukturált formában megvalósuló információcsere megkönnyítése révén javítja az adatok kezelését és védelmét.

A feladatok automatizálása nem jelenti azt, hogy az EU-ban minden rendőrtisztnek hozzáféréssel kell rendelkeznie valamennyi EU-n belüli rendőrségi információhoz. A cseréket szükségességi és arányossági szempontokra tekintettel korlátozni kell, és igazgatásuk során biztosítani kell e korlátok betartását. A kapacitásproblémák leküzdésére lehetőséget kínáló automatizált keresések ezért a meglévő uniós információcsere-eszközök keretében találati alapon zajlanak (pl. SIS, prümi DNS- és ujjlenyomat-adatok), vagy másként korlátozódnak pontosan meghatározott adattípusokra (pl. prümi gépjármű-nyilvántartási adatok). Bizonyos feladatokat – így a kérelmek és a válaszok validálását – nem lehet és nem szabad automatizálni. Ez különösen fontos a svéd kezdeményezés keretében, amely előírja a kérelmek indoklását.

Végül a különböző nemzeti rendszerek és igazgatási struktúrák közötti átjárhatóság a következetes eljárások, a rövidebb válaszadási idők, a jobb adatminőség, valamint az egyszerűsített tervezés és fejlesztés tekintetében járhat előnyökkel. Az európai interoperabilitási keret[36] az interoperabilitás négy szintjét azonosítja be: technikai, szemantikai, szervezeti és jogi szintet. A szemantikai szintet az UMF II fogja kidolgozni[37]. A közös gyakorlatok átvétele (egyablakos ügyintézési pontok, a csatorna megválasztása) javítani fogja a szervezeti szintet. Az információk tényleges cseréjére és felhasználására azonban mindig csak akkor kerülhet sor, ha azt a jogszabályok megengedik.

A Bizottság felkéri az Europolt és a tagállamokat arra, hogy:

· folytassák az UMF II kidolgozását.

3.4.        A képzés és a tudásszint javítása

A Bizottság jelenleg is dolgozik egy európai bűnüldözési képzési rendszer kialakításán annak érdekében, hogy a bűnüldöző szervek tagjai rendelkezzenek a hatékony együttműködéshez szükséges tudással és készségekkel. A vonatkozó helyzetfelmérés kimutatta, hogy a bűnüldöző hatóságok alapképzése lefedi az uniós információcsere vonatkozó eszközeit, de nem értékelte a képzés minőségét. Az olyan szakértőknek, mint az egyablakos ügyintézési pontokon dolgozó alkalmazottaknak, részletesebb képzésre van szükségük. Az ilyen alkalmazottak cseréje elismerten előnyökkel jár[38] és ösztönzendő.

A Bizottság felkéri a tagállamokat arra, hogy:

· biztosítsák, hogy valamennyi bűnüldöző szerv tagjai megfelelő képzésben részesüljenek a határokon átnyúló információcserét illetően;

· szervezzenek cseréket az egyablakos ügyintézési pontok alkalmazottai között.

A Bizottság

· biztosítani fogja, hogy az európai bűnüldözési képzési rendszer kiterjedjen a határokon átnyúló információcserével kapcsolatos képzésre is.

3.5.        Finanszírozás

A Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program keretében az információcsere-projektekre – például az UMF II-re (830 000 EUR) – és a prümi határozat végrehajtására (11,9 millió EUR) különítettek el uniós finanszírozást. A programot a 2014–20-as időszakban az uniós Belső Biztonsági Alap fogja felváltani, amelynek keretében az uniós információcsere-projektek is támogathatóak lesznek.

A Belső Biztonsági Alap egy részét a tagállamok ún. „megosztott irányítás” keretében, többéves programok alapján fogják irányítani. Ezeknek a programoknak célszerű figyelembe venniük az információcserére vonatkozó nemzeti prioritásokat, az e közleményben szereplő ajánlásokkal összhangban. A Bizottság ezzel párhuzamosan meg fogja fontolni, hogy a Belső Biztonsági Alap közvetlen irányítás alatt álló részei hogyan támogathatnak elsősorban kísérleti projekteket (pl. az UMF II továbbfejlesztését).

Ami a tagállamok önrészét illeti, a fentiekben megfogalmazott egyéb (egyablakos ügyintézési pontokra, illetve az UMF II-re vonatkozó) ajánlások költségmegtakarításhoz vezethetnének, vagy legalább az erőforrások jobb kihasználását eredményezhetnék.

A Bizottság felkéri a tagállamokat arra, hogy:

· fontolják meg a 2014–20-as uniós Belső Biztonsági Alap keretében elfogadandó nemzeti többéves programjaikban szereplő, információcserére vonatkozó prioritásokat.

A Bizottság

· a Belső Biztonsági Alap tárgyában a tagállamokkal folytatott programozási párbeszédeket az információcserére vonatkozó politikára is ki fogja terjeszteni;

· javaslatokat fog bekérni a releváns kísérleti projektek közvetlen (Bizottság általi) finanszírozására.

3.6.        Statisztika

A meglévő statisztikák bizonyos területeken (pl. SIS, SIENA) jók, de nem átfogóak. A jobb statisztikák javítanák a svéd kezdeményezés (melynek kapcsán csak a SIENA használatával elküldött számok ismertek) és a prümi rendszer használatára vonatkozó ismereteket.

A statisztikai adatok gyűjtése azonban sok erőforrást igényelhet, különösen akkor, ha nem ágyazódik be a rendes munkafolyamatba. Az ad hoc adatgyűjtések kerülendők. Legjobb a fejlődési szempontú megközelítés, amely a már megkezdett folyamatokra építene (pl. a prümi jelentésben leírt folyamatok, a nyomozásokat segítő prümi találatok beazonosítása). A svéd kezdeményezés szerinti kérelmeknél a SIENA fentiekben javasolt, fokozott használata következtében több ilyen kérelem fog megjelenni a SIENA-statisztikákban.

A Bizottság felkéri a tagállamokat arra, hogy:

· javítsák a prümi statisztikát.

4.           Következtetések

A határokon átnyúló információcsere javítása önmagában nem jelenti a folyamat végét. A cél a bűnözés elleni hatékonyabb fellépés, és ily módon az áldozatoknak és az uniós gazdaságnak okozott kár csökkentése.

A határokon átnyúló információcsere általában jól működik, és – mint azt a fenti példák is mutatják – nagyon értékes hozzájárulást jelent a súlyos bűncselekmények és a határokon átnyúló bűnözés elleni uniós küzdelemben. Mindazonáltal van lehetőség javulásra. A már elfogadott jogi aktusokat valamennyi tagállamnak teljes mértékben végre kell hajtania. A jövőt illetően különösen fontos, hogy a tagállamok elmozduljanak az Europol-csatorna rendszeresebb használata felé, és mindannyian hozzanak létre átfogó nemzeti egyablakos ügyintézési pontot.

A Bizottság folytatni fogja az eszközök végrehajtásának és használatának felülvizsgálatát, az uniós finanszírozást, valamint az összhang biztosítása érdekében a különböző szempontok összefogását. E közleményben a Bizottság nem javasol új eszközt. Ha a jövőben ezt teszi, figyelemmel lesz a 2010-es áttekintő közlemény tartalmi elveire, melyek a következők: az alapvető jogok biztosítása, szükségesség, szubszidiaritás és megfelelő kockázatkezelés.

További jelentős erőfeszítést igényel a releváns információk Europol szintjén történő megosztásának biztosítása, amelynek célja, hogy az egész EU-ra kiterjedő képet alkothassunk a határokon átnyúló bűnözésről. A Bizottságnak az Europol reformjára irányuló, soron következő javaslata orvosolni fogja ezt a szükségletet. Az információknak az Europol részére történő továbbítását azonban már megkönnyítené az e közleményben foglalt ajánlások követése is, amelyek az Europol-csatorna, valamint annak biztonságos kommunikációt szolgáló eszköze, a SIENA rendszeresebb használatára vonatkoznak.

Az e közleményben foglaltak nyomon követése céljából a Bizottság továbbra is együtt fog működni a tagállamokkal az uniós belső biztonság terén alkalmazandó információkezelési stratégia keretében, és azt javasolja, hogy a Tanács Belső Biztonsági Állandó Bizottsága évente tartson vitát a kérdésben. Emellett a Bizottság felhívja az Európai Parlamentet, hogy vitassa meg a Bizottság ajánlásait, egyebek mellett A Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottságában.

[1]               Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása, COM(2010) 673.

[2]               COM(2010) 385.

[3]               A Tanács 2009. november 30-i következtetései, 16637/09.

[4]               http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/e-library/documents/categories/studies/index_en.htm

[5]               A Tanács 2006/960/IB kerethatározata.

[6]               A Tanács 2008/615/IB határozata.

[7]               2009/371/IB határozat.

[8]               2007/533/IB határozat.

[9]               A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség.

[10]             Az elfogadás előtt álló európai kiberbiztonsági stratégia segítségével a jövőben értékelni lehet majd a hálózat, valamint az információbiztonsági és bűnüldöző hatóságok közötti – például a számítástechnikai bűnözés elleni európai központon keresztül megvalósuló – információcsere szükségességét.

[11]             A menedékkérők és az illegális határátlépők ujjlenyomatainak uniós adatbázisa.

[12]             Supplementary Information REquest at the National Entry – kiegészítő információ kérése a nemzeti területre való belépéskor.

[13]             Secure Information Exchange Network Application – biztonságos hálózati információcsere alkalmazás.

[14]             A Tanács 2008/977/IB kerethatározata.

[15]             A következő tagállamok hajtották végre a határozatot: DNS-adatok: BG/CZ/DE/ES/EE/FR/CY/LV/LT/LU/HU/NL/AT/PT/RO/SI/SK/FI; Ujjlenyomatok: BG/CZ/DE/EE/ES/FR/CY/LT/LU/HU/NL/AT/SI/SK; Gépjármű-nyilvántartási adatok: BE/DE/ES/FR/LT/LU/NL/AT/PL/RO/SI/FI/SE. További részletekért lásd a prümi jelentést.

[16]             SEC(2011) 593.

[17]             A következő tagállamoknak kell még végrehajtási jogszabályokat elfogadniuk: BE/EL/IT/LU.

[18]             BG/CZ/DE/ES/EE/FR/CY/LV/LT/LU/HU/NL/AT/PT/RO/SI/SK/FI;

[19]             IE/MT/AT/UK.

[20]             9512/1/10.

[21]             A Tanács 2011. október 27–28-i következtetései, 15277/11.

[22]             https://www.europol.europa.eu/sites/default/files/publications/rand_evaluation_report.pdf

[23]             A Tanács 2012. június 7–8-i következtetései.

[24]             http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/e-library/documents/categories/studies/index_en.htm

[25]             7968/08.

[26]             Ezeket megismétli a svéd kezdeményezés végrehajtására vonatkozó iránymutatás, 9512/1/10.

[27]             A SIS II kommunikációs hálózata jogilag a SIS II adataira és kiegészítő információira korlátozott.

[28]             13321/3/07.

[29]             A Tanács 2012. június 7–8-i következtetései, 10333/12.

[30]             2011 végén ez a szám 38 volt.

[31]             A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség.

[32]             COM(2012) 10.

[33]             A javaslat 27–29. cikke.

[34]             A Tanács 2011/292/EU határozata.

[35]             Universal Message Format – egységes üzenetformátum.

[36]             COM(2010) 744.

[37]             Az UMF II figyelembe veszi a szemantikával kapcsolatos további munkát is, például az európai közigazgatások közötti átjárhatósági megoldásokról szóló uniós program keretében jelenleg is fejlesztett közös adatmodelleket.

[38]             10333/12.