Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012DC0523

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió Szolidaritási Alapja Éves jelentés – 2011

/* COM/2012/0523 final */

52012DC0523

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió Szolidaritási Alapja Éves jelentés – 2011 /* COM/2012/0523 final */


TARTALOMJEGYZÉK

1........... Bevezetés....................................................................................................................... 3

2........... A 2010-ről áthozott, elbírálás alatt lévő kérelmek............................................................ 3

3........... A 2011-ben beérkezett új kérelmek................................................................................ 6

4........... Finanszírozás.................................................................................................................. 7

5........... Ellenőrzés....................................................................................................................... 8

6........... Zárások.......................................................................................................................... 9

7........... A Szolidaritási Alap jövőjéről szóló közlemény.............................................................. 10

8........... Következtetések........................................................................................................... 11

1. melléklet: Jelentős katasztrófák esetén alkalmazott küszöbértékek 2011-ben (a bruttó nemzeti jövedelem 2009. évi értékei alapján)............................................................................................................. 12

2. melléklet: Az EU Szolidaritási Alapja – A 2010-ről áthozott, elbírálás alatt lévő kérelmek és a 2011-ben elbírált új kérelmek...................................................................................................................... 14

3. melléklet: Az EU Szolidaritási Alapjából való támogatásra 2002 óta beadott kérelmek.............. 16

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja Éves jelentés – 2011

1.           Bevezetés

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) 12. cikke előírja, hogy az alap előző évi tevékenységéről jelentést kell készíteni az Európai Parlament és a Tanács számára. Ez a jelentés bemutatja az alap 2011. évi tevékenységeit, a korábbi jelentésekhez hasonlóan ismerteti az elbírálás alatt lévő és a beérkezett új kérelmek feldolgozásának állását, valamint a zárások előkészítése jegyében kitér a végrehajtási jelentések értékelésére is.

A kérelmek számát tekintve 2011 a „nyugodtabb” évek közé tartozott. Az év során mindössze négy kérelmet terjesztettek elő, míg 2010-ben a benyújtott kérelmek száma a 17-et is elérte. Mivel egyes kérelmek benyújtására 2010 vége felé került sor, elbírálásuk 2011-ben folytatódott. Ezeket a kérelmeket Franciaország (Var megyei árvizek), a Cseh Köztársaság (őszi árvizek), Németország (szászországi árvizek), Horvátország és Szlovénia (szeptemberi árvizek), valamint Magyarország (vörösiszap-ömlés) nyújtotta be. A kérelmek elbírálása 2011-ben fejeződött be; ezeket ebben a jelentésben fogjuk ismertetni.

A négy 2011-es eset két olasz (venetói árvíz, ligúriai és toszkánai árvizek), egy spanyol (lorcai földrengés) és egy ciprusi (robbanások egy haditengerészeti bázison) kérelem volt. A Bizottság 2001-ben befejezte az egyik olasz (venetói árvíz) és a spanyol (lorcai földrengés) kérelem elbírálását, és elfogadta a kérelmeket. A második olasz kérelemről (ligúriai és toszkánai árvizek), valamint a ciprusi kérelemről 2012 elején döntött a Bizottság.

2011-ben a Bizottság a Szolidaritási Alapból 11 katasztrófára összesen 239,9 millió EUR értékben nyújtott támogatást, és két esetre pedig további 38 millió EUR összegű támogatást javasolt.

2.           A 2010-ről áthozott, elbírálás alatt lévő kérelmek

Franciaország (Var megyei árvizek)

2010. június 15-én és 16-án Dél-Franciaország egyes részeit intenzív esőzés sújtotta. A francia hatóságok 2010. augusztus 24-én támogatás iránti kérelmet nyújtottak be a Szolidaritási Alaphoz. A kérelem a Département du Var legsúlyosabban érintett zónájára korlátozódott, amely a kérelemben világosan meghatározott kilenc településből és két infrakommunális szintű területből áll, amelyek egyetlen egybefüggő területet alkotnak. A kijelölt területen a katasztrófa okozta közvetlen károk összegét 703,2 millió EUR és 778,2 millió EUR közöttire becsülték. A kérelem elbírálásánál a Bizottság 740,7 millió EUR átlagos kárértéket vett figyelembe. A teljes közvetlen kár becsült összege tehát a normál értékhatár alapján Franciaország esetében a Szolidaritási Alap igénybevételére 2010-ben alkalmazandó 3 467 milliárd EUR (2002-es árakon 3 milliárd EUR) összeg 21 %-át tette ki. Mivel a kár összege nem érte el a küszöbértéket, a francia kérelmet a „rendkívüli regionális katasztrófákra” vonatkozó kivételes feltételek szerint bírálták el. Az elbírálás során kiderült, hogy a francia kérelem nem tartalmazott bizonyítékot a Département du Var megye gazdasági stabilitására gyakorolt súlyos és tartós következményekre, úgymint a foglalkoztatásban vagy a regionális GDP-ben bekövetkezett jelentős visszaesésre. A Bizottság ezért 2011. március 4-én úgy határozott, hogy a francia kérelem nem teljesíti az Alap kivételes körülmények között történő igénybevételére vonatkozó feltételeket, majd ennek megfelelően tájékoztatta a francia hatóságokat.

Cseh Köztársaság (2010 őszi árvizek)

2010 augusztusában a Cseh Köztársaság északi részeit, nevezetesen a Liberec régiót (Liberecký kraj) és azzal szomszédos, az Ústí nad Labem régióhoz (Ústecký kraj) tartozó Děčín körzetet súlyos árvizeket okozó, szokatlanul heves esőzések sújtották, amelyek jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában, a lakóingatlanokban, a mezőgazdaságban és üzleti tevékenységekben. A cseh hatóságok 2010. augusztus 14-én támogatás iránti kérelmet nyújtottak be a Szolidaritási Alaphoz. A cseh hatóságok a teljes közvetlen kár összegét több mint 436,5 millió EUR-ra becsülik, amely összeg 53 %-át teszi ki a 2010-ben a Cseh Köztársaságra alkalmazandó, a Szolidaritási Alap igénybevételéhez szükséges 824,03 millió EUR normál küszöbértéknek (vagyis a GNI 0,6 %-át a 2008. évi adatok alapján). A kérelmet ezért a „rendkívüli regionális katasztrófákra” vonatkozó kivételes feltételek szerint bírálták el. A kérelem bizonyította, hogy teljesültek a kritériumok, miszerint a) az érintett zónában a lakosság többsége károkat szenvedett, és b) a katasztrófa a régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve súlyos és tartós következményekkel járt. A Bizottság 2011. március 23-án 10 912 millió EUR pénzügyi támogatás nyújtását javasolta. A megfelelő költségvetés-módosítási eljárás 2011. július 14-én zárult le. A végrehajtási megállapodás Cseh Köztársasággal történt megkötését követően a Bizottság 2011. december 22-én átutalta a támogatást.

Németország (szászországi árvizek)

2010 augusztusában és szeptemberében Németország keleti részein, főleg Szászországban a heves esőzések okozta árvizek miatt az infrastruktúra, a lakóingatlanok, a mezőgazdaság és az üzleti tevékenységek kárt szenvedtek. A német hatóságok által 2010. október 15-én benyújtott kérelem három különböző katasztrófára vonatkozó kérelem összesítését tartalmazta. Ezek az események Szászországon belül különböző területeket érintettek, csak részleges átfedéssel. Az árvizek okozta, összesített közvetlen károkat 937,8 millió EUR-ra becsülték, amely összeg tehát a normál értékhatár alapján Németország esetében a Szolidaritási Alap igénybevételére 2010-ben alkalmazandó 3 467 milliárd EUR (2002-es árakon 3 milliárd EUR) összeg közel egyharmadát teszi ki. Bár a rendelet egy (egyszeri) katasztrófa következményeire utal, a Bizottság mindig elfogadta, hogy az azonos eredetű, vagy ugyanazon a területet érintő, rövid időn belül egymást követő hasonló eseményeket a rendelet értelmében egyszeri eseménynek tekinthetők. A különböző eredetű, különböző területeket érintő eseményeket azonban külön kell értékelni. 2011. április 4-én a Bizottság úgy határozott, hogy a kérelemben említett három árvíz a rendelet értelmében nem tekinthető rendkívüli katasztrófának. Erről a német hatóságok megfelelő tájékoztatást kaptak.

Szlovénia (2010 őszi árvizek)

2010. szeptember 17-étől 22-éig Szlovéniát súlyos árvíz sújtotta, amely az ország számos területén károkat okozott, főleg a kulturális örökségben, a közcélú infrastruktúrában és a lakóingatlanokban. A szlovén hatóságok 2010. november 26-án kérelmet nyújtottak be a Szolidaritási Alap támogatására. Mivel a teljes közvetlen kár 251,3 millió EUR-ra becsült összege meghaladta a Szolidaritási Alap igénybevételéhez Szlovénia esetében alkalmazandó küszöbértéket (azaz 2008-as adatok alapján a 217,67 millió EUR-t), a katasztrófa a rendelet értelmében „jelentős természeti katasztrófának” minősült. A Bizottság 2011. február 24-én Szlovénia kérelmének jóváhagyásáról és 7,460 millió EUR támogatás nyújtásáról határozott. A költségvetés-módosítási eljárás 2011. július 14-én zárult le. A végrehajtási megállapodás Szlovéniával történt megkötését követően a Bizottság 2011. december 8-án átutalta a támogatást.

Horvátország (2010 őszi árvizek)

Horvátországot, különösen az ország nyugati részét 2010. szeptember 17-étől 22-éig komoly árvizeket okozó heves esőzések sújtották. Mivel a kérelem benyújtásának időpontjában Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásokat folytatott, az ország elvben jogosult a Szolidaritási Alapból nyújtott támogatásra. A katasztrófa jelentős károkat okozott az infrastruktúrában, a mezőgazdasági ágazatban, valamint a magántulajdonban. A teljes közvetlen kár összegét 47 003 millió EUR-ra becsülték. Tekintve, hogy ez az összeg a Horvátország esetében irányadó 275,80 millió EUR-s küszöbérték (azaz a horvát GNI 0,6%-a) alatt van, a katasztrófa nem minősül „jelentős természeti katasztrófának”. A horvátországi árvíz ugyanakkor azonos a Szlovéniában jelentős katasztrófához vezető árvízzel. Emiatt a Bizottság úgy találta, hogy teljesült a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított, a Szolidaritási Alapból való kivételes részesedésre vonatkozó feltétel, miszerint kivételes esetben az a szomszédos ország is részesülhet az alapból származó támogatásban, amelyet ugyanaz a jelentős katasztrófa sújt, és 1,175 millió EUR támogatás nyújtásáról határozott. A megfelelő költségvetés-módosítási eljárás 2011. július 14-én zárult le. A végrehajtási megállapodás Horvátországgal történt megkötését követően a Bizottság 2011. december 1-jén átutalta a támogatást.

Magyarország (vörösiszap-ömlés)

2010. október 4-én a Magyar Alumínium Zrt. (MAL Ltd.) Kolontár közelében lévő alumíniumüzeme egyik vörösiszap-tározójának gátja átszakadt, hatalmas vörösiszap-ömlést okozva, amely több települést elöntött. A katasztrófa súlyos szennyezést okozott, lakóházak és egy híd szenvedtek károkat, emberek százait kellett kitelepíteni, 286 személy sérült meg, és tíz halálesetet jelentettek. A magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy a Szolidaritási Alap támogatására kérelmet nyújtanak be, amely 2010. december 13-án érkezett meg a Bizottsághoz.

A katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt összesen 174,32 millió EUR-ra becsülték. A Magyarországra alkalmazandó, a Szolidaritási Alap igénybevételéhez szükséges normál küszöbérték 2010-ben 590,71 millió EUR volt (vagyis a 2008-as magyar GNI 0,6 %-a). Mivel a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kár jelentősen alacsonyabb volt a normál küszöbértéknél, Magyarország a kérelmet a „rendkívüli regionális katasztrófák” feltételei szerint nyújtotta be.

A rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelet elsősorban jelentős természeti katasztrófák[1] esetén alkalmazható, ezért a technológiai katasztrófákat nem zárja ki eleve az alkalmazási köréből. Ezek azonban csak további feltételek teljesülése esetén minősülnek támogathatónak.

A 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (3) bekezdése elméletileg a nem biztosítható károk enyhítésére szolgáló intézkedések finanszírozására korlátozza az alapból történő kifizetéseket. A vörösiszap-ömlés okozta károk azonban egy ipari létesítmény meghibásodásából származnak. A személyes felelősség kérdésétől függetlenül az alumíniumüzem tulajdonosainak és/vagy üzemeltetőinek biztosítást kellett volna kötniük a létesítmény működéséből eredő kockázatokra (abszolút kártérítési felelősség). A vörösiszap-ömlés okozta károkat tehát biztosíthatónak kell tekinteni. A kérelem továbbá nem vizsgálja a felelősség kérdését. A 2012/2002/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint azonban a kedvezményezett államoknak mindent meg kell tenniük, hogy harmadik felektől térítést kapjanak. A 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az alapból történő kifizetést vissza kell téríteni, ha a kár helyreállításának költségét később harmadik fél megtéríti. „A szennyező fizet” elv értelmében az ipari létesítmény tulajdonosa és/vagy üzemeltetője felelős a létesítmény működéséből eredő károkért, függetlenül az esetleges személyes felelősségtől vagy a biztosítási fedezettől. Emiatt a Szolidaritási Alap ilyen károk esetében nem használható fel. A fenti okok miatt úgy tekinthető, hogy a magyar vörösiszap-katasztrófa nem felel meg Szolidaritási Alap igénybevétele tekintetében a 2012/2002/EK tanácsi rendeletben meghatározott feltételeknek. Magyarországot ennek megfelelően tájékoztatták a Bizottság döntéséről.

3.           A 2011-ben beérkezett új kérelmek

2011-ben Olaszország (venetói árvíz), Spanyolország (lorcai földrengés) és Ciprus (robbanás egy haditengerészeti bázison) nyújtott be kérelmet. Olaszországtól 2011 év vége előtt egy másik kérelem is beérkezett (ligúriai és toszkánai árvizek). A ciprusi és olasz (ligúriai és toszkánai árvizek) kérelmek elbírálása azonban csak 2012-ben fejeződik be, és ezeket a 2012. évi jelentés fogja ismertetni.

Olaszország (venetói árvizek)

A 2010. október 31-től november 2-ig tartó időszakban észak-kelet Olaszország Venetó tartományát hóolvadással súlyosbított özönvízszerű esőzés sújtotta a folyók áradását idézve elő, amelyek gátjaikat áttörve nagy területeket öntöttek el, és károkat okoztak a közúti és infrastrukturális hálózatokban, a mezőgazdaságban, az üzleti tevékenységekben és a lakóházakban. Venetó-szerte jelentős károkról számoltak be, és a katasztrófa a Bacchiglione folyó medencéjét Vicenza és Padova városi területeivel együtt különösen súlyosan érintette. Következésképpen Olaszország a Szolidaritási Alap támogatására kérelmet nyújtott be, amely 2011. január 7-én érkezett meg a Bizottsághoz. Ezt 2011 augusztusában egy jelentősen átdolgozott kérelem követte. A kérelem alapos vizsgálatát követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az olasz kérelem tárgya „rendkívüli regionális katasztrófának” minősül. A Bizottság által elfogadott teljes közvetlen kárt 676,36 millió EUR-ra becsülték, amely a normál értékhatár alapján Olaszország esetében 2011-ben alkalmazandó 3,536 milliárd EUR (2002-es árakon 3 milliárd EUR) összeg 19 %-át teszi ki. Következésképpen a Bizottság 2011. november 17-én jóváhagyta Olaszország kérelmét, és a Szolidaritási Alapból 16,9 millió EUR összegű támogatás nyújtását javasolta. A megfelelő költségvetés-módosítási eljárás 2011. december 13-án zárult le, a költségvetési előirányzatok azonban csak 2012. február közepétől álltak rendelkezésre. A végrehajtási megállapodás Olaszországgal történt megkötését követően a Bizottság 2012. június 15-én átutalta a támogatást.

Spanyolország (földrengés Lorcában)

2011. május 11-én Lorca spanyol várost két egymást követő, 5,2 erősségű földrengés rázta meg, amely kilenc emberéletet követelt, és komoly károkat okozott. Spanyolország a Szolidaritási Alap támogatására kérelmet nyújtott be, amely 2011. július 20-án érkezett meg a Bizottsághoz, és amelyet 2011. augusztus 1-jén egy frissített változat követett. A Bizottság által elfogadott, a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kárt 842,84 millió EUR-ra becsülték, amely a normál értékhatár alapján Spanyolország esetében 2011-ben alkalmazandó 3,536 milliárd EUR (2002-es árakon 3 milliárd EUR) összeg 23,84 %-át teszi ki. A Bizottság 2011. november 17-én a spanyol kérelemnek a „rendkívüli regionális katasztrófákra” vonatkozó kivételes feltételek alapján történő elfogadásáról határozott, és a Szolidaritási Alapból 21,1 millió EUR összegű támogatás nyújtását javasolta. A megfelelő költségvetés-módosítási eljárás 2011. december 13-án lezárult, a költségvetési előirányzatok azonban csak 2012. február közepétől álltak rendelkezésre. A támogatás kifizetésére a Bizottság Spanyolországgal kötött végrehajtási megállapodásának aláírását követően kerül sor.

4.           Finanszírozás

2011-ben hat ügyben fizettek ki támogatást a Szolidaritási Alapból, amelyekre a kérelmek 2010 nyarán érkeztek be. Az ehhez kapcsolódó 2011. évi 1. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet[2] 2011. április 6-án hagyta jóvá a költségvetési hatóság. A kifizetésekre 2011 nyarán és őszén került sor.

Emellett az Alapot három további, 2010-ben beérkezett kérelemre is igénybe vették. A Cseh Köztársaságot, Szlovéniát és Horvátországot érintő árvizekre (2010 őszi árvizek) vonatkozó 2011. évi 2. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet 2011. július 14-én hagyta jóvá a költségvetési hatóság. A kifizetések 2011 végén, a támogatásról szóló határozatok meghozatalát és a végrehajtási megállapodások aláírását követően történtek[3].

A 2011-ben beérkezett kérelmek közül Olaszország (árvíz Venetóban) és Spanyolország (földrengés Lorcában) esetében lehetett támogatást nyújtani az alapból. Az ehhez kapcsolódó 2011. évi 7/2011. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet[4] 2011. december 13-án hagyta jóvá a költségvetési hatóság. A kifizetések azonban a költségvetési előirányzatok 2012-re történő átvitele és a végrehajtási megállapodások megkötése miatt késtek.

A Szolidaritási Alapból 2011-ben jóváhagyott támogatások

Kedvezményezett állam || Katasztrófa || Kategória || A támogatás összege 2011-ben (EUR)

Szlovákia || 2010 tavaszi árvíz || jelentős || 20 430 841

Lengyelország || 2010 tavaszi árvíz || jelentős || 105 567 155

Cseh Köztársaság || 2010 tavaszi árvíz || szomszédos ország || 5 111 401

Magyarország || 2010 tavaszi árvíz || jelentős || 22 485 772

Horvátország || 2010 tavaszi árvíz || szomszédos ország || 3 825 983

Románia || 2010 tavaszi árvíz || jelentős || 24 967 741

Cseh Köztársaság || 2010 őszi árvíz || regionális || 10 911 939

Szlovénia || 2010 őszi árvíz || jelentős || 7 459 637

Horvátország || 2010 őszi árvíz || szomszédos ország || 1 175 071

Olaszország || 2010-es venetói árvíz || regionális || 16 908 925

Spanyolország || 2011-es lorcai földrengés || regionális || 21 070 950

ÖSSZESEN || 239 915 415

5.           Ellenőrzés

2011 során a Bizottság ellenőrző látogatásokat tett a Szolidaritási Alap támogatásában részesült öt kedvezményezett országban, hogy tájékozódjon azokról a mechanizmusokról, amelyeket az illetékes tagállami hatóságok a Szolidaritási Alapból nyújtott támogatás felhasználása céljából vezettek be, és hogy a végrehajtó hatóságok által feltett konkrét kérdéseket megvitassa:

– Dublinban (Írország) 2011. július 1-jén a 2009. novemberi árvizet követő 13 millió EUR-s támogatással kapcsolatban,

– Poitiers-ben (Franciaország) 2011. július 12-én a 2010. februári Xynthia vihart követő 35,6 millió EUR támogatással kapcsolatban,

– Madeirán (Portugália) 2011. szeptember 1-jén a 2010. februári földcsuszamlásokat és iszapárt követő 31,3 millió EUR támogatással kapcsolatban,

– Bukarestben (Románia) 2011. november 7-én és 8-án a 2010. júniusi árvízkatasztrófára 2011-ben nyújtott 25 millió EUR támogatással kapcsolatban,

– Budapesten (Magyarország) 2011. november 24-én a 2010 májusi árvizet követő 22,5 millió EUR-s támogatással kapcsolatban.

A Bizottság látogatásait általában nagyon kedvezően fogadták, és megalapozott bizonyosságot nyújtottak arról, hogy az illetékes hatóságok a végrehajtást és az ellenőrzéseket átláthatóan és megfelelően végezték, betartva a Szolidaritási Alapról szóló rendelet, a támogatásról szóló határozat és a végrehajtási megállapodás által előírt szabályokat.

A zárójelentések beérkezését követően a Bizottság további elemzéseket végez, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket hoz.

6.           Zárások

A Szolidaritási Alapról szóló rendelet 8. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy legkésőbb hat hónappal a támogatás kifizetésének időpontját követő egyéves időszak lejárta után a kedvezményezett állam jelentést készít a támogatás pénzügyi végrehajtásáról (a továbbiakban: végrehajtási jelentés), amelyben nyilatkozik a kiadások indokáról (a továbbiakban: érvényességi nyilatkozat). Az eljárás végén a Bizottság lezárja az Alapból folyósított támogatást.

2011 során három SZA-eljárás zárult le.

(1) A 2005 tavaszi árvizek kapcsán Bulgáriának megítélt támogatás összege 9,7 millió EUR volt; a végrehajtási jelentés 2008. január 17-én érkezett be. A bolgár hatóságok ellenőrzési tevékenysége egyúttal 225 150 EUR nem támogatható kiadásra is rámutatott. Ezt követően a bolgár hatóságok egyetértésével a Bizottság behajtási eljárást indított, és a 225 150 EUR összeg 2008. december 29-én beérkezett a bolgár hatóságoktól. A Bizottság által végzett további elemzési és értékelési tevékenység 2011-ben zárult le. A Bizottság 2011 februárjában lezárta az eljárást.

(2) A Franciaországnak a Réunion szigetét érintő 2007-es szélvihar kapcsán nyújtott támogatás lezárásával összefüggésben – mely ügyben a megítélt támogatás összege 5,29 millió EUR volt – a végrehajtási jelentés 2009. július 13-án érkezett be. Mivel a francia hatóságok támogatásra nem jogosult kiadásokat is megjelöltek, a kiadások 53 680 EUR-val elmaradtak a megítélt összegtől. A zárójelentés további elemzését és értékelését követően, és tekintettel arra, hogy a francia hatóságok a lezárást követő két hónapos határidőn belül nem kifogásolták a Bizottság levelét, a Bizottság megindította a behajtási eljárást az 53 680 EUR összegre. Az összeg beérkezett a Bizottsághoz, és az eljárást 2011 júniusában lezárták.

(3) A Magyarországnak a 2006. áprilisi árvíz kapcsán nyújtott támogatás lezárásával összefüggésben a Bizottság 15 millió EUR összegű támogatást ítélt meg. A végrehajtási jelentés 2009. május 18-án érkezett be a Bizottsághoz. A magyar hatóságok zárójelentése szerint a kiadások 4 598 EUR-val alacsonyabbak voltak az odaítélt támogatás összegénél. Következésképpen és a Bizottság által végzett további elemzését és ellenőrzéseket követően a magyar hatóságok 4 598 EUR összeget visszafizettek. A Bizottság 2011 szeptemberében lezárta az eljárást.

2011-ben a Bizottság megkapta Franciaországtól (Klaus vihar 2009-ben) és Olaszországtól (földrengés Abruzzoban 2009-ben) a 2009. évi támogatások végrehajtási zárójelentéseit. A jelen éves jelentés tárgyidőszakának végén még folyamatban volt ezeknek a végrehajtási jelentéseknek az értékelése.

7.           A Szolidaritási Alap jövőjéről szóló közlemény

2011. október 6-án megjelent az EU Szolidaritási Alapjának jövőjéről szóló bizottsági közlemény[5], amely célja, hogy az alap a jövőben jobban tudjon reagálni a katasztrófahelyzetekre, valamint hogy működése átláthatóbb, igénybevételének feltételei pedig körülhatároltabbak legyenek.

2005-ben a Bizottság már előterjesztett egy jogalkotási javaslatot a Szolidaritási Alapról szóló rendelet módosítására, amely azonban a tagállamok többsége számára elfogadhatatlannak bizonyult. A Bizottság ezért visszavonta a javaslatot.

A Bizottság továbbra is úgy véli, hogy az EU Szolidaritási Alap működését már a jelenlegi rendeletbe bevezetett minimális kiigazításokkal is jelentősen javítani lehetne anélkül, hogy megváltozna az alap létjogosultsága és jellege, valamint hogy ezek a módosítások érintenék pénzügyi aspektusait és kiadásai nagyságát. A rendelet javasolt kiigazításai nem érintenék az alapból finanszírozott műveletek – pl. a létfontosságú infrastruktúrák azonnali helyreállításának vagy a katasztrófa-elhárítási eszközök mozgósítása költségeinek – támogathatóságát. A közleményben nem szerepelnek a 2005. évi javaslat bizonyos elemei, például a hatály kiterjesztése, a küszöbértékek módosítása, illetve a „regionális katasztrófák” kategória megszüntetése.

A közlemény az alábbi kiigazításokat javasolja:

· a Szolidaritási Alap hatályának egyértelmű meghatározása, amely azt a természeti katasztrófákra és azok következményeire korlátozza; a „dominóhatás”, azaz a természeti katasztrófákból következő technológiai katasztrófák támogathatóságának fenntartása,

· a regionális katasztrófák új, egyszerű meghatározása, egyetlen objektív, GDP-alapú feltétel alkalmazásával; ez végre egyértelművé tenné a Szolidaritási Alap rendkívüli esetben történő igénybevételére vonatkozó feltételeket,

· előlegfizetések bevezetése (kérésre) és gyorsabb kifizetések az EUSZA hatékonyságának és láthatóságának növelése érdekében,

· a lassan kialakuló katasztrófákra (mint pl. az aszály) való reagálás szabályainak egyértelműsítése,

· az adminisztráció egyszerűsítése és időmegtakarítás a támogatási határozatok és a végrehajtási megállapodások összevonása révén,

· a Bizottság a tagállamokkal közösen meg kívánja vizsgálni, hogy a megelőző erőfeszítéseket fokozó ösztönzők bevezetésével a Szolidaritási Alap hozzájárulhatna-e a hatékonyabb katasztrófa- és éghajlatvédelemhez,

· a Bizottság nyitott bármely olyan egyéb elem megvitatására is, amelyet a tagállamok az Alap hatékonyabbá tétele érdekében esetleg be kívánnak illeszteni.

E jelentés elfogadásának időpontjában megbeszélések folynak a közleményről a Tanáccsal, az Európai Parlamenttel és más érdekelt felekkel. A Bizottság új jogalkotási javaslat lehetőségeit vizsgálja.

8.           Következtetések

Bár 2011-ben a Bizottsághoz kevesebb új kérelem érkezett be a Szolidaritási Alapból nyújtott támogatásra, a 2010-ben benyújtott rekordszámú kérelem feldolgozása jócskán átnyúlt 2011-re. Ezek a kérelmek megerősítették a korábbi években mutatkozó és a jelentésekben szereplő tendenciákat és problémákat.

A jelentős katasztrófák – amelyekre a Szolidaritási Alap elsősorban irányul – elbírálása a támogatás odaítéléséhez szükséges egyetlen jól meghatározott kritérium (egy küszöbértéket meghaladó teljes közvetlen kárösszeg) alapján viszonylag egyszerű. Ezek azonban a beérkezett kérelmek csupán egyharmadát teszik ki.

A kérelmek nagy többsége kisebb, többnyire az úgynevezett rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kritériumon alapuló katasztrófákkal kapcsolatos, amely kritériumot a jogalkotó ritka kivételnek szánt, és amelyre az alap éves költségvetésének csupán 7,5 %-a áll rendelkezésre. Az ilyen kérelmek elfogadásának a rendeletben meghatározott feltételei bonyolultak, és meglehetősen nehezen teljesíthetők. Következésképpen a rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kérelmek nagy részét a Bizottság elutasítja. Érdemes lenne a regionális katasztrófákra nyújtható támogatásra egyértelműbb és egyszerűbb feltételeket meghatározni.

Ismét bebizonyosodott, hogy az ipari balesetekkel és egyéb nem-természeti katasztrófákkal kapcsolatos kérelmek rendszerint nem teljesítik a rendelet által előírt támogathatósági feltételeket, a „szennyező fizet” elve és a biztosíthat károknak a Szolidaritási Alapból nyújtott támogatásokból való kizárása miatt. A már az októberi közleményben is megfogalmazottak szerint a hatály egyértelműbb meghatározása, a természeti katasztrófákra és azok következményire való korlátozással csökkentené a jogbizonytalanságot.

Az év során későbbi időpontban beérkezett kérelmek feldolgozása rendszerint nem fejeződik be az adott évben. A rendelet azon rendelkezése, miszerint az alaphoz rendelt évi 1 milliárd EUR legalább 25 %-ának a pénzügyi források idő előtt történő kimerítésének elkerülése érdekében minden év október 1-jén rendelkezésre kell állnia, ezért tényszerű hatással nem bír. Tovább kell gondolni a támogatások gyorsabb kifizetésének lehetséges módjait.

A Szolidaritási Alap jövőjéről szóló közlemény a jogi keret javítását, és következésképpen az alap hatékonyságának növelését célzó több elemet is tartalmaz. A közlemény tehát előkészíti a terepet egy esetleges jogalkotási javaslatra, amelynek célja, hogy az Alap jobban tudjon reagálni a katasztrófahelyzetekre, működése átláthatóbb, igénybevételének feltételei pedig körülhatároltabbak legyenek.

1. melléklet: Jelentős katasztrófák esetén alkalmazott küszöbértékek 2011-ben (a bruttó nemzeti jövedelem 2009. évi értékei alapján)

|| || || (millió EUR)

Ország || 2009. évi bruttó nemzeti jövedelem* || A bruttó nemzeti jövedelem 0,6 %-a* || A jelentős katasztrófa küszöbértéke 2011-ben

AT || ÖSTERREICH || 271 459 || 1 628,756 || 1 628,756

BE || BELGIË/BELGIQUE || 342 261 || 2 053,566 || 2 053,566

BG || BULGARIA || 33 113 || 198,678 || 198,678

CY || KYPROS || 16 641 || 99,845 || 99,845

CZ || ČESKÁ REPUBLIKA || 129 046 || 774,274 || 774,274

DE || DEUTSCHLAND || 2 430 940 || 14 585,640 || 3 535,904**

DK || DANMARK || 226 447 || 1 358,684 || 1 358,684

EE || EESTI || 13 538 || 81,230 || 81,230

EL || ELLADA || 226 644 || 1 359,863 || 1 359,863

ES || ESPAÑA || 1 029 541 || 6 177,246 || 3 535,904**

FI || SUOMI/FINLAND || 171 383 || 1 028,298 || 1 028,298

FR || FRANCE || 1 922 845 || 11 537,070 || 3 535,904**

HR || HRVATSKA || 43 572 || 261,431 || 261,431

HU || MAGYARORSZÁG || 88 291 || 529,747 || 529,747

IE || ÉIRE/IRELAND || 132 601 || 795,607 || 795,607

IS || ICELAND || 7 787 || 46,723 || 46,723

IT || ITALIA || 1 494 576 || 8 967,457 || 3 535,904**

LT || LIETUVA || 27 010 || 162,057 || 162,057

LU || LUXEMBOURG (G.D.) || 26 765 || 160,590 || 160,590

LV || LATVIJA || 19 954 || 119,723 || 119,723

MT || MALTA || 5 451 || 32,704 || 32,704

NL || NEDERLAND || 556 518 || 3 339,108 || 3 339,108

PL || POLSKA || 299 518 || 1 797,108 || 1 797,108

PT || PORTUGAL || 162 331 || 973,986 || 973,986

RO || ROMÂNIA || 113 652 || 681,913 || 681,913

SE || SVERIGE || 296 151 || 1 776,908 || 1 776,908

SI || SLOVENIJA || 34 704 || 208,224 || 208,224

SK || SLOVENSKO || 62 575 || 375,452 || 375,452

TR || TÜRKIYE || 330 413 || 1 982,480 || 1 982,480

UK || UNITED KINGDOM || 1 587 886 || 9 527,315 || 3 535,904**

*Küszöbértéknek a bruttó nemzeti jövedelem 0,6 %-a, illetve 3 milliárd EUR (2002-es árakon) tekintendő, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb érték.

*Kerekített számadatok

** 2002-es árakon számítva kb. 3 milliárd EUR

Forrás:Eurostat.

2. melléklet: Az EU Szolidaritási Alapja – A 2010-ről áthozott, elbírálás alatt lévő kérelmek és a 2011-ben elbírált új kérelmek

Év || 2010 || 2011

Kérelmező ország || Franciaország || Cseh Köztársaság || Németország || Szlovénia || Horvátország || Magyarország || Olaszország || Spanyolország || Ciprus || Olaszország

Katasztrófa neve, jellege || Var megyei árvíz || Őszi árvizek || Szászországi árvizek || Őszi árvizek || Őszi árvizek || Vörösiszap-ömlés || Venetói árvíz || Lorcai földrengés || Tengerészeti bázison robbanás || Ligúriai és Toszkánai árvizek

Első kár bekövetkezésének napja || 2010.6.15 || 2010.8.7. || 2010.8.7. || 2010.9.17. || 2011.9.17. || 2010.10.4. || 2010.10.31. || 2011.5.11. || 2011.7.11. || 2011.10.25.

A kérelem benyújtásának napja || 2010.8.24. || 2010.10.14. || 2010.10.15. || 2010.11.26. || 2010.11.25. || 2010.12.13. || 2011.1.7. || 2011.7.20. || 2011.9.19. || 2011.12.22.

Minden információ rendelkezésre áll (dátum) || - || - || - || - || - || - || 2011.8.11. || 2011.8.1. || 2011.11.24. 2012.1.20. || -

Jelentős katasztrófa küszöbértéke (m€) || 3466,57 || 824,03 || 3466,57 || 217,67 || 275,80 || 590,71 || 3535,90 || 3535,90 || 99,85 || 3535,90

Teljes közvetlen kár (m€)[6] || 740,70 || 436,48 || 937,77 || 251,30 || 47 || 174,32 || 676,36 || 842,84 || - || 722,47

Kategória || (regionális) || regionális || (regionális) || jelentős || szomszédos ország || (regionális) || regionális || regionális || (jelentős) nem természeti || regionális

Kár/küszöbérték || 21,37% || 52,97% || 27,05% || 115,45% || 17,04% || 29,51% || 19,13% || 23,84% || - || 20,43%

Támogatható sürgősségi intézkedések költsége (m€) || 197,54 || 334,77 || 489 || 171,27 || 28,65 || - || 573,23 || 104 || - || 511,43

Támogatható költség / összes kár || 26,67% || 76,70% || 52,14% || 68,15% || 60,95% || - || 84,75% || 12,34% || - || 70,79%

Támogatás / támogatható költség || - || 3,26% || - || 4,36% || 4,10% || - || 2,95% || 20,26% || - || 3,53%

A támogatás intenzitása (a teljes kár százalékában) || - || 2,5% || - || 2,97% || 2,5% || - || 2,5% || 2,5% || - || 2,5%

Támogatási határozat dátuma || elutasítva || 2011.8.22 || elutasítva || 2011.9.19. || 2011.8.19. || elutasítva || 2012.3.28. || 2012.3.9. || elutasítva || függőben

Végrehajtási megállapodás (elfogadásának) dátuma || - || 2011.10.11. || - || 2011.11.4. || 2011.9.14. || - || 2012.4.23 || 2012.6.26. || - || függőben

Megítélt támogatás (EUR) || - || 10 911 939 || - || 7 459 637 || 1 175 071 || - || 16 908 925 || 21 070 950 || - || 18 061 682

3. melléklet: Az EU Szolidaritási Alapjából való támogatásra 2002 óta beadott kérelmek

Év || Ország || A katasztrófa jellege || Kár (millió EUR-ban) || Kategória || Megítélt támogatás (millió EUR-ban) ||

2 0 0 2 || 1 || AT || árvíz || 2 900 || jelentős || 134 ||

2 || CZ || árvíz || 2 300 || jelentős || 129 ||

3 || FR || árvíz (Le Gard) || 835 || regionális || 21 ||

4 || DE || árvíz || 9 100 || jelentős || 444 ||

A 2002. évi kérelmek összes támogatása || || || 728 ||

2 0 0 3 || 1 || ES || olajszennyezés (Prestige) || 436 || regionális || 8.626 ||

2 || IT || földrengés (Molise/Apulia) || 1 558 || regionális || 30.826 ||

3 || IT || vulkánkitörés (Etna) || 894 || regionális || 16.798 ||

4 || IT || árvíz (Észak-Olaszország) || (1 900) || (jelentős) || elutasítva ||

5 || GR || szélsőséges téli időjárás || (nem egyértelmű) || (jelentős?) || elutasítva ||

6 || PT || erdőtüzek || 1 228 || jelentős || 48,539 ||

7 || FR || erdőtüzek (Dél-Franciaország) || 531 || (regionális) || elutasítva ||

8 || ES || erdőtüzek (portugál határvidék) || 53 || szomszédos ország || 1,331 ||

9 || MT || árvíz || 30 || jelentős || 0,961 ||

10 || IT || árvíz (Friuli-Venezia Giulia) || (525) || (regionális) || elutasítva ||

A 2003. évi kérelmek összes támogatása || || || 107,081 ||

2 0 0 4 || 1 || FR || árvíz (Rhone-delta) || 785 || regionális || 19,625 ||

2 || ES || árvíz (Malaga) || (73) || (regionális) || elutasítva ||

3-9 || ES || erdőtüzek (7 kérelem) || (480) || (regionális) || mind a 7 elutasítva ||

10 || SK || árvíz || (29) || (regionális) || elutasítva ||

11 || SI || földrengés || (13) || (regionális) || visszavonva ||

A 2004. évi kérelmek összes támogatása || || || 19,625 ||

2 0 0 5 || 1 || SK || vihar (Tátra) || 203 || jelentős || 5,668 ||

2 || IT || árvíz (Szardínia) || (223. over-estimated) || (regionális) || elutasítva ||

3 || EE || vihar || 48 || jelentős || 1,29 ||

4 || LV || vihar || 193 || jelentős || 9,487 ||

5 || SE || vihar („Gudrun”) || 2 297 || jelentős || 81,725 ||

2 0 0 5 || 6 || LT || vihar || 15 || szomszédos ország || 0,379 ||

7 || GR || árvíz (Evrosz) || (112) || (regionális) || elutasítva ||

8 || RO || tavaszi árvíz || 489 || jelentős || 18,798 ||

9 || BG || tavaszi árvíz || 222 || jelentős || 9,722 ||

10 || BG || nyári árvíz || 237 || jelentős || 10,632 ||

11 || RO || nyári árvíz || 1 050 || jelentős || 52,4 ||

12 || AT || árvíz (Tirol/Vorarlberg) || 592 || regionális || 14,799 ||

A 2005. évi kérelmek összes támogatása || || || 204,905 ||

2 0 0 6 || 1 || UK || a buncefieldi olajraktár felrobbanása || (700) || (regionális) || visszavonása ||

2 || GR || árvíz (Evrosz) || 372 || regionális || 9,306 ||

3 || HU || árvíz || 519 || jelentős || 15,064 ||

4 || ES || erdőtüzek (Galícia) || (91) || (regionális) || elutasítva ||

A 2006. évi kérelmek összes támogatása || || || 24,370 ||

2 0 0 7 || 1 || DE || vihar („Kyrill”) || 4750 || jelentős || 166,9 ||

2 || FR || Réunion „Gamède” ciklon || 211 || regionális || 5,29 ||

3 || ES || árvíz (El Hierro) || (18) || (regionális) || elutasítva ||

4 || ES || árvíz (La Mancha) || (66) || (regionális) || elutasítva ||

5 || UK || árvíz || 4 612 || jelentős || 162,387 ||

6 || CY || erdőtüzek || (38) || (regionális) || elutasítva ||

7 || ES || erdőtüzek (Kanári-szigetek) || (144) || (regionális) || elutasítva ||

8-16 || IT || 9 kérelem 9 régiót érintő erdőtüzek kapcsán || - || (regionális) || nem elfogadható, határidőn túl érkezett ||

17 || FR || „Dean” vihar, Martinique szigete || 509 || regionális || 12,78 ||

18 || GR || erdőtüzek || 2 118 || jelentős || 89,769 ||

19 || SI || árvíz || 233 || jelentős || 8,254 ||

A 2007. évi kérelmek összes támogatása || || || 445,380 ||

2 0 0 8 || 1 || CY || aszály || 165,4 || jelentős || 7,605 ||

2 || RO || árvíz || 471,4 || regionális || 11,785 ||

A 2008. évi kérelmek összes támogatása || || || 19,390 ||

|| || || ||

|| 2 0 0 9 || 1 || FR || „Klaus” vihar || 3 805,5 || jelentős || 109,377

|| 2 || IT || földrengés (Abruzzo) || 10 212,0 || jelentős || 493,771

|| 3 || GR || erdőtüzek || (152,8) || (regionális) || elutasítva

|| 4 || CY || viharok || (2,6) || (regionális) || elutasítva

|| 5 || GR || árvíz (Evia) || (83,2) || (regionális) || elutasítva

|| 6 || IT || földcsuszamlás (Messina) || (598,9) || (regionális) || elutasítva

|| A 2009. évi kérelmek összes támogatása || || || 603,148

|| 2 0 1 0 || 1 || IE || árvíz (2009) || 520,9 || regionális || 13,022

|| 2 || IT || árvíz (Toszkána) || (211,7) || (regionális) || elutasítva

|| 3 || ES || andalúziai árvíz || (709,7) || (regionális) || elutasítva

|| 4 || PT || madeirai földcsuszamlások és iszapár || 1 080 || jelentős || 31,256

|| 5 || FR || Xynthia vihar || 1 425 || regionális || 35,636

|| 6 || SK || árvíz || 649,9 || jelentős || 20,431

|| 7 || PL || árvíz || 2 993,7 || jelentős || 105,567

|| 8 || CZ || árvíz (tavasz) || 204,5 || szomszédos ország || 5,111

|| 9 || HU || árvíz || 719,3 || jelentős || 22,486

|| 10 || HR || árvíz (tavasz) || 153,04 || szomszédos ország || 3,826

|| 11 || FR || Var megyei árvíz || (703-778) || (regionális) || elutasítva

|| 12 || RO || árvíz || 875,75 || jelentős || 24,968

|| 13 || CZ || árvíz (ősz) || 436,5 || regionális || 10,912

|| 14 || DE || szászországi árvizek || (937,7) || (regionális) || elutasítva

|| 15 || HR || árvíz (ősz) || 47 || szomszédos ország || 1,175

|| 16 || SI || árvíz (ősz) || 251,3 || jelentős || 7,460

|| 17 || HU || vörösiszap-ömlés || (174,32) || (regionális) || elutasítva

|| A 2010. évi kérelmek összes támogatása || || || 281,849

|| 2 0 1 1 || 1 || IT || 2010-es venetói árvíz || 676,36 || regionális || 16,909

|| 2 || ES || 2011-es lorcai földrengés || 842,84 || regionális || 21,071

|| 3 || CY || tengerészeti bázison robbanás, 2011 || (357) || (major/non-natural) || elutasítva

|| 4 || IT || ligúriai és toszkánai árvizek, 2011 || 722,5 || regionális || 18,062

|| A 2011. évi kérelmek összes támogatása || || || 56,042

|| A 2002 óta jóváhagyott támogatások végösszege           2 489,798835 millió EUR

[1]               Az 2. cikk (1) bekezdése szerint: „Egy tagállam vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató ország kérelmére (a továbbiakban: „kedvezményezett állam”) az alapból elsősorban akkor nyújtható támogatás, ha az adott állam területén egy vagy több régiót, illetve egy vagy több országot érintő, az életkörülményekre, a természetes környezetre vagy a gazdaságra nézve komoly következményekkel járó jelentős természeti katasztrófa következik be”.

[2]               A 2011. évi 1. számú költségvetés-módosítás az EU Szolidaritási Alapjának 182 388 893 EUR-s kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban történő igénybevételére irányul, a Lengyelországot, Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Horvátországot és Romániát érintő heves esőzések hatásaival összefüggésben. Az Európai Parlament 2011. április 6-án fogadta el. COM(2011) 9. HL L 172., 2011.6.30.

[3]               A 2. számú korábbi költségvetés-módosítási tervezetet (COM(2011)154) az Európai Parlament 2010. július 14-én 3. számú költségvetés-módosításként fogadta el. Az EU Szolidaritási Alapjának 19 546 647 EUR-s kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban történő igénybevételére irányul, a Szlovéniát, a Cseh Köztársaságot és Horvátországot érintő heves esőzések hatásaival összefüggésben. HL L 213., 2011.8.19.

[4]               A 2011. évi 7. számú költségvetés-módosítás az EU Szolidaritási Alapjának 182 388 893 EUR-s kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban történő igénybevételére irányul, a spanyolországi Murciában történt földrengéshez (21 070 950 EUR) és az olaszországi Venetóban történt áradásokkal (16 908 925 EUR) összefüggésben. Az Európai Parlament 2011. december 13-án fogadta el. COM(2011)796, 2011.11.21. HL L 62., 2012.3.2.

[5]               COM(2011)613

[6]               A Bizottság által elfogadott teljes közvetlen kár öszege

Top