30.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/12

—

Amint már számos digitális társadalmi jelenség esetében tapasztalhattuk, a jelentős változások alulról indulnak el: a legfontosabb a mindenre kiterjedő szemlélet, az ún. „vállalkozói felfedezés” (entrepreneurial discovery).

—

Az innovációs közösségek egy határok nélküli világban rendszerszerű értékhálózatokon keresztül ökoszisztémákként működnek.

—

A régióknak új színterekre van szükségük a közösen megvalósított innováció központjaiként. Ezek amolyan „innovációs kertekként” és „kihívásplatformokként” írhatók le, melyek közösen alkotják a jövő megalkotásának kísérleti helyszíneit.

—

Az RB támogatja a nyitott innovációra és a közösségi ötletbörzére irányuló új beruházásokat. Az intelligens városok és az állampolgári szerepvállalás kapcsán ezek a legfontosabb fogalmak.

—

Az „összekapcsolt intelligens városok” koncepcióját tovább kell fejleszteni és ki kell terjeszteni egész Európára.

—

Az RB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy különböző szinteken hozzon létre „vállalkozói felfedezési” programokat annak meghatározására, hogy mi szolgálja legmegfelelőbben a helyi szintet, illetve mi a leghatékonyabb európai léptékben.

—

Körkörös tudásgazdaság: újra fel kell használni az európai bizottsági és nemzeti kutatás- és innovációfinanszírozási programok és projektek eredményeit.

—

Az európai léptékű projektek fejlesztésében és végrehajtásában legkiválóbb élen járókat a Horizont 2020-ból és a kohéziós alapból kellene finanszírozni – ez azt a célt is szolgálja, hogy az eredményes módszereket és eszközöket valódi együttműködés során teszteljék, és hogy határokon átnyúló tanulás valósuljon meg.

Előadó

Markku MARKKULA (FI/EPP), Espoo városi önkormányzatának tagja

1.

Az ír elnökség felkérésére a Régiók Bizottsága megalapozott és megfelelően megindokolt javaslatokat dolgoz ki azzal kapcsolatban, hogy miként lehet erősíteni az innovációs szemléletet és megszüntetni az innovációs szakadékot. A felkéréssel kapcsolatban a cél az, hogy javaslatokat terjesszünk elő (1) olyan intézkedésekre, amelyekre a régióknak és a különböző szereplőknek van szükségük, illetve (2) olyan intézkedésekre, amelyekre európai bizottsági programok, finanszírozás és egyéb tevékenységek keretében van szükség.

2.

Az ír elnökség által kitűzött feladatot csak úgy teljesíthetjük, ha részletes leírással összeírjuk azokat az intézkedéseket, amelyeket egyszerre kellene megvalósítani, és melyeket a széles értelemben vett munkakultúra megváltoztatásának szükségessége köt össze. Az utóbbi években az EU-ban, a tagállamok többségében és a régiókban végrehajtott fellépések kapcsán alapvetően az mondható el, hogy rengeteg kiváló jelentés és terv készült. Az Unió kiemelt kezdeményezései és az egyes főigazgatóságok tervei önmagukban tagadhatatlanul jók, de túl sok esetben igaz, hogy egyelőre mindössze tervekről van szó, amelyek a gyakorlatban nem biztosítják az uniós régiókban szükséges szellemi paradigmaváltást. Amint már számos digitális társadalmi jelenség esetében tapasztalhattuk, a jelentős változások alulról indulnak el: a legfontosabb a mindenre kiterjedő szemlélet, az ún. „vállalkozói felfedezés” (entrepreneurial discovery). Ez nem jellemezhető a „vállalkozó” szóval, mivel ezt általában meglehetősen szűk értelemben használják. Ez a „felfedezés” emellett több mint innováció. Inkább olyan új tevékenységet takar, amely kísérletezés és tanulás útján feltárja, hogy egy adott ágazatban vagy alrendszerben milyen kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet kellene folytatni a helyzetük javításához. A vállalkozói felfedezéshez a kísérletezés, a kockázatvállalás és a kudarc is hozzátartozik. Olyan egyéneket jelent, akik – gyakran másokkal együtt, hálózatba tömörülve – értékelik az alternatívákat, célokat tűznek ki, és előítéletektől mentesen újat alkotnak. Ez egyben azt is szükségessé teszi, hogy a polgárok, a közösségek és a vállalkozások hallathassák a hangjukat, mivel eddig gyakran úgy érezték, nincsen beleszólásuk a dolgok alakulásába.

3.

Mivel véleményünk célja az innováció bővítése és az innovációs szakadék csökkentése különösen az uniós programok segítségével, az alábbi szakpolitikai iránymutatások és ajánlások azt mutatják, hogy a szükséges változások megvalósíthatóak. Európában a következőkre van szükség:

Ezek a módszerek azonban nem elegendőek: mélyebben fel kell tárni az innováció lényegét.

4.

Az Európa 2020 stratégia megvalósítására szolgáló intézkedések nem voltak elég eredményesek a gyakorlati innovatív fellépések szempontjából. Uniós szinten rengeteg hasznos anyag és javaslat készült. Alapvetően fontos, hogy az uniós finanszírozás és programok keretében a helyi és regionális szintű gyakorlati intézkedésekre helyezzük a hangsúlyt.

5.

Szoros együttműködést kell kialakítani azok között a K + F-projektek és -programok között, amelyek helyi innovációs ökoszisztémák létrehozásával, működésével és hatékonyságával kapcsolatosak. Ehhez újfajta európai kutatási partnerségekre van szükség. A megújulás és az átalakulás hátterében gyakran olyan koncepciók állnak, melyek összehangolt együttműködésre, illetve a kulcsfontosságú alaptechnológiák innovatív és hatékony alkalmazására irányulnak. Ha az európai projektek még inkább hozzáférnek ezekhez, akkor az ilyen projektek még inkább képesek lesznek felhasználható eredményeket és tényleges hatást felmutatni. Ha az intelligens szakosodásra épülő együttműködés és regionális partnerségek uniós támogatást kapnak, akkor ezek a határokon átnyúló, európai innováció építőelemeivé és a társadalmi innováció regionális katalizátoraivá válhatnak.

6.

Szemléletváltás: a digitalizáció máris egy mindenre kiterjedő változást idézett elő. A helyi és regionális döntéshozóknak meg kell ragadniuk a kínálkozó lehetőségeket, a szolgáltatási folyamatok reformját tűzve ki legfontosabb feladatként. Ezenkívül elő kell mozdítani a digitális szolgáltatások közszférában való széles körű elterjedését, valamennyi polgár digitális készségeinek (e-skills) fejlődését és a mobilalkalmazásokat fejlesztő vállalkozások indulását és növekedését.

7.

A digitalizáció ösztönzi a változást, a digitális szolgáltatások pedig egyre elterjedtebbek. Az új vállalati ökoszisztémák és értékteremtési láncok alapjául gyakran új fogyasztói magatartásformák szolgálnak, ez pedig a felhasználóbarát kialakítás és nyitottság eredménye. Ezek kihívást jelentenek a régi, analóg világból visszamaradt, felülről lefelé építkező konstrukciókkal operáló módszerek számára. Miközben a digitalizáció révén a szolgáltatások kifejlesztése sosem látott globális módon történik, Európa helyzete nem optimális: nem mi vagyunk az elsők ebben a globális méretű versenyben.

8.

A felhőalapú technológiák időtől és helytől függetlenül lehetővé teszik a legjobb szolgáltatások igénybevételét. Ez a szolgáltatásfejlesztési és -nyújtási mód már az elkövetkező években is felváltja az olyan hagyományos szolgáltatások nagy részét, ahol a „személyes jelenlét” a szolgáltatás meghatározó tényezője. Nem lesz többé szükség arra, hogy „minden asztalon legyen egy számítógép”. Ehhez nagymértékben hozzátartozik a vállalkozások, a közigazgatás és egyéb közösségek információs és kommunikációs technológiai szolgáltatásainak és globális hálózati együttműködésének irányítása és fejlesztése is. Az Európai Bizottságnak aktív partnerségi programokkal elő kellene mozdítani ezt a – digitális irányításként ismert – fejlődést.

9.

Nem kezelhetjük a társadalmi problémákat kisebb kiigazításokkal és hagyományos módszerekkel. A megújulási képesség megerősítése elengedhetetlen a sikerhez: a kreativitás, az innováció és az, hogy merünk belevágni újításokba és reformokba, szintén kulcsfontosságú a sikerhez a helyi és regionális döntéshozók számára. Mindezzel párhuzamosan a becsontosodott közigazgatási rendszereknek is nyitniuk kell, nagyobb teret kell hogy adjanak a döntéshozók kreativitásának kibontakozásához.

10.

A regionális innovációs politika középpontjában a motivált emberek vannak. Az emberek innovációt hoznak létre, és így az innováció mindenekelőtt emberi és társadalmi folyamat. Az innovációt befolyásoló tényezők nincsenek szervezetek keretei közé szorítva: az innovációs folyamat különböző szakaszainak legfontosabb motorját gyakran a különböző felületeken végbemenő emberi interakciók jelentik.

11.

A kutatásnak a rövid és a hosszú távú igényeket is ki kell elégítenie. A városoknak, a vállalatoknak és az egyéb közösségeknek csak egy kis része használja ki optimálisan a kutatási eredményeket. Az is megemlítendő, hogy a kutatóknak csak kis része képes arra, hogy a tudását és kutatási eredményeit érdekessé és használhatóvá tegye a hatóságok, a vállalkozások és mások számára a problémáik megoldásához. Európában ezért nagyobb mértékű kulturális változásokat kell végrehajtani és át kell alakítani a finanszírozást, hogy helyi és regionális szinten aktívan lehessen alkalmazni a legújabb kutatási eredményeket. Az RB véleménye szerint a kkv-k a kutatási eredmények piaci bevezetésének fontos katalizátorai, azáltal, hogy konkrét alkalmazásokat alakítanak ki. Az RB szükségesnek tartja a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítését az induló vállalkozásokba történő befektetések, a kockázati tőke és a kevésbé bonyolult szabályozás révén.

12.

A kutatási eredmények célirányos átültetése a gyakorlatba feltételezi a folyamatban lévő kutatások, a felmerülő kérdések megfelelő, kölcsönös megértését, valamint annak meglátását, hogy a releváns kutatás miképpen lehet hatással a helyi és regionális ügyekre. Ehhez újfajta tudásháromszögre (knowledge triangle) van szükség, amely valamiféle interaktív átültetési szolgálat révén a kutatás és a tudomány világát összekapcsolná az üzleti és kormányzati világgal. Ez az EU tudásháromszög-koncepciójának továbbfejlesztését és aktív végrehajtását igényli az egyetemek társadalmi szerepének növelése révén.

13.

A tudományos és technológiai kutatás, valamint az ilyen jellegű kutatáson alapuló ötletek aktív felhasználása révén úttörő szerepet tölthetünk be. Ugyanakkor az innovációval kapcsolatos elképzeléseket tágabban kell értelmezni, hogy ne csak a technológiai innováció férjen bele, hanem a folyamat-, üzleti, szolgáltatás- és formatervezési innováció, illetve a közszférabeli és a szociális innováció is, hogy át lehessen alakítani a közösségi kultúrákat, valamint a társadalmi innováció is, hogy modernizálni lehessen a széles körű tevékenységeket és struktúrákat. Nagyon fontos, hogy az innovációnak egy tágabb értelmezése honosodjon meg nemcsak az üzleti tevékenységben, hanem a közszférában is.

14.

Figyelembe véve azt, hogy egyes régiókban, különösen a vidéki régiókban a közszféra jelenti a fejlesztések motorját, illetve a helyi szemléletformálásra is erőteljes hatással van, kiemelkedő figyelmet kell szentelni magának a közszféra innovációjának is, illetve a közintézmények ügyintézési folyamatai újragondolásának. Ez lehetővé fogja tenni e régiók felzárkózását.

15.

Körkörös tudásgazdaság: újra fel kell használni az európai bizottsági és nemzeti kutatás- és innovációfinanszírozási programok és projektek eredményeit.

16.

A körkörös gazdaság olyan gazdaság, amelyben a dolgok nem vesznek kárba és nem dobják el őket, hanem visszakerülnek a körforgásba, újrahasznosítják őket, és így értékük – ahelyett, hogy elveszne – még nő is. A kifejezés a fenntartható fejlődés következő generációs koncepcióival kapcsolatos új gondolkodásmódból ered. A körkörös tudásgazdaságban a kutatási programok és lezárult projektek eredményeit – ötleteket, elképzeléseket, ajánlásokat, szakanyagokat, módszertanokat, gyakorlati javaslatokat, prototípusokat és találmányokat – újra fel lehet fedezni, és újra fel lehet használni kapcsolódó területeken jelenleg folyamatban levő programokhoz és projektekhez. Ismét felhívja a figyelmet a régiók és városok számára az intelligens, fenntartható és környezetbarát növekedés kulcselemét jelentő biogazdaságban és ikt-kban rejlő gazdasági és innovációs lehetőségekre. (1)

17.

A körkörös tudásgazdaságra való átállás folyamán a nemzeti finanszírozó szervek újra áttanulmányozhatnák az elmúlt 5–10 évben lezárult projektek eredményeit és felszabadíthatnák azokat regionális és nemzeti újrahasznosításhoz. Az európai bizottsági főigazgatóságok hasonlóképpen járhatnának el, különböző társadalmi problémák kezelése érdekében szélesebb körben, több területre kiterjedően hozzáférhetővé téve az eredményeket. Az egyetemi kutatásokat jobban a politikusok és a projekt teamek igényeihez lehetne igazítani. Az összes ilyen területről származó eredményt felül lehetne vizsgálni, hogy ki lehessen elégíteni a helyi és regionális szintek igényeit, és hogy új ötleteket, anyagokat és módszereket lehessen rendelkezésre bocsátani úgy, hogy azok azonnal felhasználhatóak legyenek egész Európában a regionális innovációs ökoszisztémák kifejlesztésében.

18.

Számos különböző tényező együttes hatása aktív és stimuláló környezetet teremt. Az innovatív gondolkodású emberek általában szívesen vesznek részt programokban, projektekben és műveletekben, amennyiben ezek hátterében jó koncepciók és módszerek, illetve hatékony és újszerű KFI-alkalmazások állnak.

19.

Bizonytalansági tényezők, aggályok és valamilyen feszültség minden interperszonális cselekedetben előfordul. Különösen azt kell elérni, hogy ez a feszültség a kreativitás és az innováció forrásává váljon, a tanuló szervezet (learning organisation) elveit tiszteletben tartva. A kreatív folyamatot magát egyértelmű kreatív feszültséggé (creative tension) alakítjuk, melynek segítségével megváltoztathatjuk a rendszer működését vagy magát a rendszert is. Fontosak a tanulás mennyiségének növelésére, minőségének javítására és a fenntartható társadalmi fejlődés javítására használt módszerek és koncepciók. A tudás kiaknázásának (knowledge exploitation) és a kapacitásépítésnek (capacity building) a folyamatai, valamint a szervezeti tanulás kreatív formái (exploitation in organisational learning) a kutatás és a közös tudásteremtés (exploration and knowledge co-creation) mellett egyre fontosabb koncepciók.

20.

A régióknak új színterekre van szükségük a közösen megvalósított innováció központjaiként. Ezek amolyan „innovációs kertekként” és „kihívásplatformokként” írhatók le, melyek közösen alkotják a jövő megalkotásának kísérleti helyszíneit. Ezekre szükség van a kihívások kezeléséhez – legyen szó akár kis helyi kihívásokról vagy akár komoly, világméretű társadalmi problémákról. Az alábbi típusú kísérleti projektekhez és prototípusok létrehozásához szükség van tehát a KFI-tevékenységre: (1) fizikai, intellektuális és virtuális dimenziókkal rendelkező térkonfigurációk, illetve (2) problémák kezeléséhez szükséges finomhangolási és tudásmenedzsment eszköztár.

21.

Az egykor dicsért Triple Helix (hármas spirál) módszer nem elég dinamikus az új kihívások kezeléséhez. Immár legalább négyes spirálról kell beszélni, amelynek negyedik eleme a közösség. Ezért szükség van a koncepció modernizációjára. Intenzíven el kell köteleznünk magunkat a regionális innovációs ökoszisztémák tevékenységei iránt, hogy frissítsük ezt az operatív koncepciót és kultúrát.

22.

Európa szemszögéből különösen fontos, hogy regionális innovációs ökoszisztémákat tárjunk fel, illetve hogy feltérképezzük az olyan közösségek és intézmények szerepét, súlyát, tevékenységét, térbeli megoldásait és sikertényezőit, amelyek ösztönzik az új és dinamikus innovációs tevékenységet az ilyen ökoszisztémákban. Az új innovációs intézmények olyan új hozzáállásra és környezetre összpontosítanak, amely a felhasználóközpontú kialakításhoz, együttműködéshez és a gyors kísérleti fejlesztéshez kell.

23.

Ezek az új intézmények, melyek többségét csak az elmúlt néhány évben hozták létre, rugalmasak és együttműködőek. Ilyenek például az inkubátorházak és gyorsítók, az élő laboratóriumok, az üzleti gócpontok, a fejlesztési laboratóriumok, a szociális innovációs laboratóriumok, a Fab Labs, a társadalmi innovációs tanulótáborok és a jövőközpontok. Általában egyetemekhez, településekhez és vállalatokhoz tartozó egységként működnek. Ötvözik az új, nyitott működési gyakorlatokat, a közösségi média alkalmazását, az új szellemi tulajdonjogokat és finanszírozási gyakorlatokat, a széles körű érdekcsoporti hálózatokat és a vállalkozói szellemet.

24.

Az innovatív közbeszerzés eljárásainak egyszerűsítése létfontosságú ahhoz, hogy elősegítsük annak aktív alkalmazását. Európa-szerte és a világ más részein is érvényes példákat találunk a sikeres egyszerűsítésre. Ezek tanulmányozására, adaptálására, prototípusokba rendezésére és alkalmazására van szükség.

25.

A „nagy társadalmi kihívásokról” folytatott viták gyakran túl elvontnak és a legfontosabb európai érdekelteket – a helyi és regionális önkormányzatokat, a kkv-kat és az átlagpolgárokat – foglalkozató gyakorlati kérdésektől elrugaszkodottnak tűnnek. Mégis ebben rejlik Európa innovációs ereje. A nagy kihívásokat konkrétan össze kell kapcsolni a helyi és regionális szinten kihívást jelentő kérdésekkel, és ezeken a szinteken kell megoldást találni rájuk. Ez növelni fogja a helyi innovációs készséget és tetemes kiaknázatlan potenciált és kollektív tudást szabadít majd fel. A polgárok nem pusztán az innováció haszonélvezői, hanem maguk is az innovációs folyamat fontos szereplői. Többet kell foglalkoznunk azzal, hogy ez a változás miért valóban szükséges, és hogyan fogja motiválni és ösztönözni azokat, akik elindultak ezen az innovációs úton. A régiókban a digitalizáció révén megvalósuló párbeszédet és együttműködést kihasználó, a szükséges társadalmi változás megvalósítására irányuló társadalmi programokat kell létrehozni. Mindenkit bátorítani kell a nagy társadalmi visszásságok felszámolására és arra, hogy úttörő szerepet vállaljon a változásban.

26.

Az RB olyan programok létrehozására sürgeti az Európai Bizottságot, amelyek a „nagy társadalmi kihívásokat” leképezik a nemzeti, regionális és helyi szintekre: Hogyan fejezhető ki egy nagy társadalmi kihívás nemzeti szükségletekben? Regionális prioritásokban? Helyi kérdésekben? Ezeknek a Horizont 2020 és más uniós programok keretében futó programoknak arra kellene szolgálniuk, hogy a polgárok és a kisvállalkozások megértethessék az Európai Bizottsággal az előttük álló kihívásokat, és hogy eszközök (módszerek, innovációbarát környezet, innovációt serkentő eszközök) álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy e kihívások alapján a megfelelő szinten innovációs programok jöjjenek létre. A gyors tesztelés alapvető módszer ennek megvalósításához.

27.

Az RB azt javasolja, hogy minden nagy társadalmi kihívás kapcsán több európai régióban egyszerre végezzenek kísérleteket és speciális gyors tesztelési tevékenységeket egy közös tanulási program keretében. Ezenkívül meg kell erősíteni az intelligens városok kísérleti innovációt és tanulást célzó hálózatépítését (connected smart cities). Európában úttörő városokra és olyan hatékony, innovációt előmozdító partnerségi programokra van szükség, amelyekkel biztosítható minden régió fejlődése azok aktuális helyzetétől függetlenül. Ennek előfeltétele az, hogy a kihívásokat a helyi és regionális szinten fontos kérdések formájában fogalmazzák meg, hogy helyi szinten lehessen kezelni őket kreatív változási folyamatok keretében. A részt vevő régiók tanulnának egymástól és tapasztalatot cserélnének, és a felhalmozott ismeretanyagot világos ábrákkal és érthető nyelvezettel készült gyors jelentések formájában egy helyen összegyűjtenék, hogy mások is aktívan használhassák azt. Az egyik régióban kikísérletezett megoldást így más részt vevő régiók tesztelhetnék és megerősíthetnék, az eredményes megoldásokat pedig felhasználási céllal terjeszthetnék az európai régiók körében. Ezen intézkedések legfőbb tulajdonsága a rugalmasság és az, hogy a vállalkozások, az oktatási intézmények, a hatóságok és egyéb érdekeltek adminisztratív terheinek csökkenése mellett kiválóan alkalmazhatók helyi szinten.

28.

Az RB felhívja a regionális döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a megközelítés kohéziós és helyi finanszírozás és uniós programok alkalmazásával ötvözve egész Európában használatos gyakorlati innovációkat eredményez. Emellett fellendíti a helyi innovációt és Európa-szerte segíti az innovációs kultúra kialakulását.

29.

Az egyetemek kulcsszerepet töltenek be ebben. Sajnos csökkenő forrásaik miatt az egyetemek „megszorításokra kényszerülnek”, és visszatérnek hagyományos tanítási és kutatási módszereikhez. A kívülről érkező kötelezettségvállalás háttérbe szorul. Az RB hangsúlyozza az olyan tevékenységek jelentőségét, amelyek arra ösztönzik az egyetemeket, hogy erős társadalmi szerepet töltsenek be, és vegyenek részt az olyan coaching- és képzési módszerek kidolgozásában, amelyek támogatják a szükséges szociális és társadalmi változásokat.

30.

Az EU Tanácsa – főként az Innovatív Unióról szóló következtetéseiben – kiemelte, hogy az intelligens szakosodás szerves részét képezi az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos szakpolitikai keretnek. Az intelligens szakosodást segítő kutatási és innovációs stratégiákról szóló uniós iránymutatás (RIS3) ezeket a stratégiákat integrált, helyspecifikus gazdasági szerkezetátalakítási menetrendekként definiálja.

31.

Az RB hangsúlyozza, hogy az intelligens szakosodás az innovációalapú növekedés regionális szakpolitikai kerete. Az intelligens szakosodást főként a „vállalkozói felfedezésként” meghatározható folyamat különbözteti meg a hagyományos innovációs és iparpolitikáktól. Ebben az interaktív folyamatban a piaci erők és a magánszektor új ismereteket fedez fel és teremt az új tevékenységekről, a kormány pedig értékeli az eredményeket és a legalkalmasabb szereplőknek eszközöket biztosít a lehetőségek kiaknázására. Az intelligens szakosodási stratégiák sokkal inkább helyi kezdeményezésből erednek, mint a hagyományos iparpolitikák.

32.

Az intelligens szakosodási platform (S3 platform) nagyobb támogatást kell hogy nyújtson a kifejezetten a kevésbé fejlett régiókat megcélzó helyi és regionális szintű tevékenységeknek. Ez elsősorban minden egyes régióban olyan folyamatok támogatását jelenti, amelyek hozzájárulnak az adott régió magas hozzáadott értékű tevékenységei meghatározásához. Ezáltal a lehető legjobb lehetőségeket nyújthatjuk a régióknak versenyképességük megerősítésére és egy olyan szakpolitikai portfolió kialakítására, amelyre intelligens szakosodási stratégiáik megfogalmazásához van szükségük.

33.

Az RB hangsúlyozza, hogy a RIS3 megközelítése összhangban van az uniós kohéziós politika céljaival és eszközeivel, azaz a növekedés előmozdításával és a munkahelyteremtéssel az Unió országaiban és régióiban. Stratégiát és globális szerepet kínál minden nemzeti és regionális gazdaság számára, az élenjáró és a kevésbé fejlett területeket is beleértve. Az innovációt tágabb értelemben veszi, azaz nemcsak a kutatási vagy gyáripari beruházásokat érti alatta, hanem a tervezésen és a kreatív iparágakon keresztüli, illetve a közszféra jobb innovációs képességére épülő versenyképesség-növelést, a szociális és szolgáltatási innovációt, az új üzleti modelleket és a gyakorlati alapú innovációt is.

34.

Az RB határozottan támogatja az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának (ITRE) javaslatát a Horizont 2020 keretprogram rendelkezéseinek alábbi módon történő kiegészítésére: „Mind a Horizont 2020 programon, mind pedig a strukturális alapokon belül a kutatás, az innováció és az intelligens szakosodási stratégiák összekapcsolását szolgáló eszközöket kell végrehajtani annak érdekében, hogy létrehozzák a kiválósági fokozatok objektív mutatóit és kiépítsék az EKT-t.”

35.

A régióknak és a városoknak alapvető politikai programjuk szerves részévé kell tenniük a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységeket. A Horizont 2020-at és a kohéziós finanszírozást arra kellene használni, hogy létrehozzák a helyi és regionális önkormányzatok számára szükséges koncepciókat, eszközöket és egyéb előfeltételeket az innováció aktív előmozdításához, a kockázatvállaláshoz és a KFI gyakorlati alkalmazásába való beruházáshoz, a régiókra szabott módon.

36.

Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához fontos, hogy az uniós kohéziós politika hozzájáruljon a helyi szintű készségbázis és az innovációs kapacitás erősítéséhez, valamint az európai szintű régióközi együttműködést növelő eszközök és együttműködés fejlesztéséhez. Ilyen eszközökre és együttműködésre a Horizont 2020 eredményeinek regionális és helyi szintű megvalósításához is szükség van. E cél elérése érdekében az RB szerint maradéktalanul ki kellene aknázni az EU INTERREG kezdeményezésében rejlő lehetőségeket, és el kellene látni azt a szükséges erőforrásokkal. Ehhez közös tanulási platformokat kellene létrehozni és elő kellene mozdítani az innovációs stratégiákkal kapcsolatos nemzetközi eszmecserét.

37.

Az „intelligens város” koncepciója az EU fenntartható növekedésre és életminőségre irányuló erőfeszítéseinek egyik kiemelt területe. Ennek motorjait a korszerű ikt-infrastruktúrákba és e-szolgáltatásokba, valamint társadalmi és humán tőkébe történő beruházások jelentik. A változás motorját mindenekelőtt a regionális innovációs tőke és a hatékony innovációs ökoszisztémák képezik – melyek fő célja a „hármas spirál” modellen alapuló együttműködési kultúra korszerűsítése és a regionális reakcióképesség javítása az állampolgári részvétel révén. Az RB felhívja a figyelmet arra, hogy a nyitott és interoperábilis digitális szolgáltatási kapcsolódási pontokon keresztül működő intelligens alkalmazások alapvetően fontosak az emberek közötti régión belüli és globális kapcsolattartás, valamint az európai partnerségekben részt vevő városok összeköttetése szempontjából. Az „összekapcsolt intelligens városok” koncepcióját tovább kell fejleszteni és ki kell terjeszteni egész Európára.

38.

Az intelligens szakosodási stratégia megvalósításának részeként az uniós régiókban el kellene indítani a régió kultúrájának és a magán- és állami szolgáltatásoknak megfelelő intelligens szolgáltatások fejlesztését és nyújtását. Az RB szerint a helyi és regionális szintű fejlesztési tevékenységeket erőteljesen támogatni kellene olyan uniós finanszírozású kutatási projektekkel, amelyek feladata a legjobb kutatási adatok hozzáférhetővé tétele minden régió számára, az eredmények továbbfejlesztése és különböző régiókban történő felhasználásuk támogatása.

39.

A régiókban olyan programokat kellene indítani, amelyek célja a nemzetközileg vonzó innovációs központok létrehozása. E programokkal ösztönözni kellene a településeket, hogy nevezzék meg egyedi sajátosságaikra, a keresletre és a sokoldalú tudásra alapuló stratégiai prioritásaikat, és alakítsanak ki tudásalapú üzleti tevékenységet. Az RB szerint a programokat regionális forrásokból és az uniós strukturális alapokból kellene finanszírozni, tevékenységüket pedig számos uniós szintű fellépéssel, programmal és finanszírozási eszközzel kellene támogatni.

40.

Az RB hangsúlyozza, hogy a regionális innovációs stratégiák legfőbb sikertényezője a kutatásból származó meglévő globális ismeretek és a régiókban alkalmazott gyakorlatok közötti szakadék hatékony áthidalása. A legújabb kutatási eredmények fényében tovább kell fejleszteni, adott esetben gyökeresen meg kell változtatni a régiókban és városokban fennálló struktúrákat és folyamatokat. E kérdések megoldása érdekében az RB a következőkre hívja fel a figyelmet:

41.

Az RB szerint a társadalmi innovációs képesség az állampolgári szerepvállalás intenzívebbé tételével nagymértékben javítható. Ehhez különösen nagy szükség van a digitális technológia emberközpontú felhasználására: erre példa a közösségi jelérzékelés/továbbítás (crowdsensing) és a közösségi ötletbörze (crowdsourcing). Az intelligens városokban a fejlesztés nagyrészt alulról szerveződő részvételi folyamatokon alapul, a különféle társadalmi tevékenységek dinamikáját követve, továbbá az egyéni és közös felelősségen – sokkal inkább, mint a hagyományos, felülről szervezett önkormányzati szolgáltatások esetében. Az alapvető különbség az, hogy itt adatok létrehozásán és tartalommegosztó platformokon keresztül a polgárok közvetlenül részt vesznek a társadalmi folyamatokban. A polgárok ebben a jelérzékelés, jelentéstétel és -továbbítás, valamint különféle tevékenységek ellátása révén szerepet játszanak a változások előidézésében.

42.

Az RB támogatja a nyitott innovációra és a közösségi ötletbörzére irányuló új beruházásokat. Az intelligens városok és az állampolgári szerepvállalás kapcsán ezek a legfontosabb fogalmak. A közösségi ötletbörze olyan konzultációs módszer, amellyel egy vállalat, város vagy más szervezet közösségek köreiben is keresi a választ egy adott problémára. Ennek pedig itt alapvető szerepe van. Egy másik tényező egymás bevált gyakorlatainak, munkamódszereinek és céljainak elégtelen ismerete és megértése.

43.

Az RB megállapítja, hogy szoros együttműködésnek kell kialakulnia a kormányzat és a civil társadalom különböző alkotóelemei között, és ennek már több európai városban és régióban mutatkoznak jelei. A városok és a régiók azonban nem tudják megfelelően felhasználni a bevált gyakorlatokat: sok ígéretes kísérleti projekt helyi szinten marad, így a felhasználók sem élvezhetik azok összes előnyét, és a beszállító vállalatoknak sem kínál üzleti lehetőségeket. A gyakorlatok nem kellő mértékű terjesztése abból adódik, hogy sok esetben nagyon összetettek a városi innovációk és azok megvalósítási környezete.

44.

Az RB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy hirdessen pályázatokat a városi innovációkkal kapcsolatban. A hangsúlyt arra kellene helyezni, hogy új együttműködési modelleket dolgozzanak ki a városfejlesztési és szolgáltatási igények kielégítését célzó új megoldások létrehozására és ezeknek az innovatív megoldásoknak a más városok és régiók körében való terjesztésére. Itt a polgárok, a vállalkozások, az oktatási és kutatóintézetek és a kormányok közti együttműködés új formáira is gondolni kell. Ebből lehetőségek és kihívások is adódnak. Az állampolgárok Európa-szerte már most is kezdeményezéseket tesznek környezetük megváltoztatására, és új együttműködési formákkal kísérleteznek. A lehetőségek között megemlítendő például a gazdag és aktív helyi közösségi élet felpezsdítése, számos önkéntes mozgósítása és a rengeteg így születő kezdeményezés. Az egyes projekteknek új együttműködési formák felfedezését és a meglévő partneri kapcsolatok szorosabbra fűzését kell célozniuk úgy, hogy nyitottabbá váljanak az innovatív felfedezésre, és egyértelműbben a globális ismeretforrások felhasználására és az egymástól való tanulásra épüljenek. Szükség van a sikeres példák bemutatására, hogy Európa-szerte felhívjuk ezekre a hasonló régiók figyelemét.

45.

Az innovációs szakadék áthidalásának egyik legnagyobb akadálya a problémakezelés strukturális kereteiből való kitörés nehézsége. A társadalmi problémák nem erőltethetők bele adminisztratív kategóriákba, nem oldhatók meg egyedi projektekkel, és egyes nemzeti/regionális minisztériumok sem képesek egyedül megbirkózni velük. A hagyományos projektek – akármilyen nagyszabásúak legyenek is – nem jelentenek megoldást: Európának meg kell szabadulnia a beskatulyázó/mindent kategóriákba kényszerítő gondolkodástól és az erre alapuló fellépésektől; az új növekedés és munkahelyteremtés a nyitott innovációktól és értékhálózatoktól várható. Európának interdiszciplináris szemléletet kell kialakítania, és a kihívásokra módszeres megoldásokat kereső vállalkozói felfedezésre kell törekednie. Az összefüggő problémák módszeres megoldásokat igényelnek.

46.

Az RB elismeri, hogy Európa és a világ egyetemi laboratóriumaiban izgalmas fejlesztések folynak a nagy társadalmi és ipari kihívások kezelésének céljával. Az áttörést jelentő innovációk kikísérletezésére azonban ma már nem a hagyományos egyetemi laboratóriumok a legalkalmasabbak, hanem a regionális innovációs ökoszisztémák, amelyek az alakítható és mérhető rendszereken alapuló különféle felhasználóorientált innovációk gyors tesztelésének kísérleti terepei. A tudományos és technológiai kutatási eredmények új termékekben, szolgáltatásokban és folyamatokban való tömeges felhasználásához Európának a régi típusú gyártástól eltérő termelési rendszerekkel kapcsolatos innovációt kell ösztönöznie. Ehhez a követelmények, kérdések és lehetőségek kölcsönös megértésére is szükség van a vállalkozások, a tudományos műhelyek és a kormányzati szintek között.

47.

Az RB több kutatási és fejlesztési tevékenységet sürget az elavult ágazati és klaszterstruktúrákat meghaladó innováció és üzleti fejlesztés ösztönzésének módjairól, és az ökoszisztémákban való gondolkodásra ösztönöz, mivel e struktúrák kialakításával növelhető a régiók innovációs potenciálja és erősíthető azok vállalkozói szelleme.

48.

Az RB hangsúlyozza a markánsan helyi, regionális vagy transzregionális jellegű innovációs és termelési ökoszisztémák uniós és regionális szintű finanszírozásának jelentőségét. A széles bázisú innovációs politika megteremti az olyan, rendszerszerű működési modellek előfeltételeit, amelyek közös alkotó párbeszédben ötvözik a felhasználók, a fogyasztók és a polgárok igényeit a tudással, a kreativitással és a szaktudással.

49.

Az új, 2014–2020-as tervezési időszakban sürgősen végrehajtandó változásokat előmozdító tényezők támogatása kapcsán számos kiemelt kutatási és innovációs területet nevezhetünk meg. Az RB az alábbiakat szeretné kiemelni a jövő alakításának sikertényezőiként:

50.

A közös programalkotás és a határokon átnyúló partnerségek továbbfejlesztésére van szükség annak érdekében, hogy elősegítsük az alulról építkező megközelítést az EU 2020 stratégiai prioritásaival és a magas szintű európai kutatási ismeretekkel összekapcsoló regionális folyamatokat. Az RB kiemeli annak jelentőségét, hogy több forrást szenteljenek több európai partnerségnek és regionális „bench-learning” tevékenységnek az INTERREG-en és más hasonló programokon keresztüli megvalósítására.

51.

Az RB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy különböző szinteken hozzon létre „vállalkozói felfedezési” programokat annak meghatározására, hogy mi szolgálja legmegfelelőbben a helyi szintet, illetve mi a leghatékonyabb európai léptékben. Ezeket több forrásból kellene finanszírozni (Horizont 2020, COSME, kohéziós és egyéb alapok). A több régió részvételével megvalósított projektek több lehetőséget nyújthatnak a régióközi tanulásra. A kulturálisan sokszínű, de egymáshoz kötődő régióknak – ilyen például a balti-tengeri régió, a Duna-régió vagy a legkülső régiók – együtt kellene működniük a közös társadalmi kihívások megoldásán. Az egy régióban sikerrel alkalmazott újítások más régiókban tesztelhetők és érvényesíthetők, a városi innovációk regionális szintű felhasználásra adaptálhatók, majd más európai régiók körében terjeszthetők. Ezekben a projektekben minden szint kulcsszereplőinek részt kellene venniük, ideértve a helyi és regionális önkormányzatokat, a kkv-kat, a civil szervezeteket és különösen a különféle oktatási intézményeket.

52.

A számos formában jelen lévő design már régóta kötődik a vállalkozáshoz. Stratégiai design alatt azt értjük, hogy a népesség elöregedéséhez vagy az éghajlatváltozáshoz hasonló nagy társadalmi kihívások megoldásainak kialakítása során hagyományos elveket alkalmazunk. A design nem pusztán formatervezést takar. Segítségével új nézőpontokkal gazdagíthatjuk a problémamegoldást, azonosíthatjuk a lehetséges intézkedéseket és hatékony átfogó megoldásokat teremthetünk, elkerülve az állami szektorra jellemző kategorizálást.

53.

Az innovatív design komoly lehetőségeket kínál gazdasági és kulturális haszon létrehozására a társadalomban. A régiókban meg kellene erősíteni a design-tevékenységekre összpontosító ökoszisztémákat. Ezekben tapasztalt kutatók, vállalatok képviselői, és különféle design-szakemberek, valamint ezek vállalkozásai, egyetemei és egyéb közösségei hatékonyan együttműködnek, új kezdeményezéseket téve. Így elérhető, hogy mindannyian proaktívan részt vegyenek a tevékenységek szintjének növelésében és az egész innovációs politika előmozdításában.

54.

Az RB arra ösztönzi a régiókat és a városokat, hogy az új innovációk létrehozásához innovatív közbeszerzési eljárásokat alkalmazzanak. Ösztönözni kellene a köz- és a magánszféra együttműködését a kísérletezés és a tesztelés terén, a kockázatvállalást és az esetleges kudarcot pedig társadalmi szégyen helyett a vállalkozás lehetséges velejárójának kellene tekinteni. A városok és régiók hivatalos képviselőinek ki kellene dolgozniuk módszereket arra, hogy miként kezelendők az ilyen projektekkel járó kockázatok, ezzel kapcsolatos tapasztalataikat pedig meg kellene osztaniuk egymással. A kísérletezésben, a próbálkozásokban és a tesztelésben megnyilvánuló vállalkozó szellem előmozdítása révén ezek a projektek az uniós polgárok önszervező erejét is növelik.

55.

Az új tervezési időszak legfontosabb újításai többek között a projektek céljainak az intelligens szakosodás stratégiai prioritásai szerinti meghatározása, a projektirányítás egyszerűsítése és több projekt szoros összehangolásával sokkal nagyobb lélegzetvételű projektekre való áttérés. Fontos alapelv továbbá a Horizont 2020 program és a kohéziós politika szoros együttműködése, valamint az ezekhez tartozó forrásoknak a helyi/regionális forrásokkal való közös, szinergikus felhasználása.

56.

Az RB hangsúlyozza, hogy ha ezeket az elveket logikusan alkalmazzuk e vélemény ajánlásainak megvalósításához, az többek közt a következőket jelenti: a Horizont 2020-ból származó finanszírozást mindenképpen az uniós régiók RIS3-stratégiáiban megnevezett kutatási igényekre kell irányítani úgy, hogy a Horizont program egyértelműen katalizátorként, kutatási adatokból nyerhető ismeretek megszerzésére, valamint módszertani koncepciók forrásaként szolgáljon a regionális KFI-szereplők számára. A Horizont 2020-ból finanszírozandó legfontosabb kutatási területeket tehát a RIS3 stratégiák alapján kell meghatározni.

57.

Az RB hangsúlyozza, hogy a különféle programok összehangolásának megtervezése során figyelembe kell venni a régiók véleményét. Ahhoz, hogy a tevékenységeket és az innovációt regionális szinten ösztönözzék, az Európai Bizottság főigazgatóságainak a kutatási területekkel kapcsolatos döntéshozatal során hallgatniuk kellene a régiók szószólóira, például az RB-re. Emellett a Horizont projekt végrehajtási szabályainál és a források felhasználásánál az eredmények megosztására vonatkozó általános kötelezettség mellett figyelembe kell venni a régiókban kohéziós finanszírozással megvalósított projektek eszközökkel történő és módszertani támogatását. Ennek az együttműködésnek az alábbiak szerint kellene megvalósulnia:

58.

Az RB elismeri, hogy a globális tudományos és üzleti közösségek a nyitott innováció és közös teremtés korába léptek, ahol a versenyelőnyt már a határokon átnyúló együttműködés jelenti. A nehéz és bonyolult kérdések sikeres megválaszolásához az RB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy hozzon létre interdiszciplináris hálózatokon keresztül működő európai problémamegoldó kihívásplatformokat. Ezek a platformok a részt vevő régiók számára közös, konkrét kihívásokra keresnék a választ, és strukturált módszerek alkalmazásával a jó ötleteket és kísérleti projektekben tesztelve megvalósítanák. Ez mozgósítaná a régiók változási képességét.

59.

Az RB hangsúlyozza, hogy ezeknek a platformoknak a „bench-learning” – egy adott régióban működő ötletek más régiókban való tesztelése révén történő igazolása – és a „bench-doing” – az új ötletek egyszerre több régióban, gyakorlati innovációkként történő felhasználása – elve alapján kellene működniük. A kísérleti szakaszban számos régió részt venne az előttük álló valódi kihívások, például az egészségügyi ellátás, az idősödő társadalom lehetőségei, energiakérdések, a szénlábnyom megszüntetése, mezőgazdaság és élelmiszer stb. kezelése érdekében.

60.

Az RB hangsúlyozza a legfelső szintű módszertani fejlesztésnek és az eredmények hatékony terjesztésének fontosságát. A kihívásokat és az eredményeket felhőalapú platformokon közzé kell tenni és mind helyi, mind regionális szinten ki kell próbálni. Az európai léptékű projektek fejlesztésében és végrehajtásában legkiválóbb élen járókat a Horizont 2020-ból és a kohéziós alapból kellene finanszírozni – ez azt a célt is szolgálja, hogy az eredményes módszereket és eszközöket valódi együttműködés során teszteljék, és hogy határokon átnyúló tanulás valósuljon meg.

61.

Az RB megjegyzi, hogy aktív mentorálásra van szükség a többgenerációs részvételi szellem előmozdításához, amely kulcsszerepet játszhat az innovációs szakadék áthidalásában. A különböző régiókbeli és kulturális hátterű célcsoportok – tudósok, köztisztviselők, kkv-k és diákok – mindegyikét támogatni kell abban, hogy megértsék és aktívan kiegészítsék egymás szempontjait, és hogy hogyan alkalmazzák a gyakorlatban az egyes ötleteket. Ebben különösen fontos szerepe van az iskoláknak és más oktatási intézményeknek.

62.

A kreativitás és a számtalan új ismeret elsajátításának képessége a kisgyermekek első életéveiben igen természetes. Jogos a kérdés, hogy a gyermek általános környezetének és az iskolának miért nem sikerül ezt lelkes, nyitott és innovatív életmóddá fejlesztenie? Minden érintett együttműködésével el kellene érni, hogy az uniós iskolák különféle célkitűzéseinek és követelményeinek középpontjában a kreativitás és az ismeretszerzés képessége álljon. Ez az az életszakasz, amikor kialakul az európai innovativitás alapja.

63.

Végezetül az RB tisztában van azzal, hogy mennyire fontos a tudomány és a társadalom közti szakadék áthidalása. Az RB minden érintett felet arra biztat, hogy aktívan vegyen részt azokban a tudományos körök és a társadalom közti párbeszédekben, amelyek megvizsgálják és meghatározzák, hogy a kutatási eredmények hogyan alkalmazhatók a valódi, gyakorlati életben. Minden társadalmi kihívásnak erős helyi dimenziója van, amelynek csak előnyére válhat, ha a tudóstársadalom foglalkozni kezd a problémákkal, a társadalmi szereplők pedig megértik, mit nyújthat nekik a tudomány. A párbeszéd során hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a helyi szükségleteket konkrétan hozzárendeljék a Horizont 2020 pilléreivel: a társadalmi kihívásokkal, az ipari vezető szereppel és a tudományos kiválósággal kapcsolatos kutatási eredményekhez. Ezután „ötletgondozókat” és szociális inkubátorokat lehet létrehozni, ahol az új meglátásokról nemcsak beszélnek, hanem a való életben tesztelhető prototípusok formájában meg is valósítják őket.

64.

Ezek a javaslatok valóban hozzájárulhatnak az innovációs szakadék megszüntetéséhez, ha Európa minden régiójában alkalmazzák őket. Az RB leszögezi, hogy az élenjáró, a jól működő, a sebezhetőbb, a rosszabbul teljesítő és a kevésbé fejlett régiók igényeit mind ki kell elégíteni. Természetesen minden szinten konkrét, célzott fellépésekre és programokra van szükség. Ezenfelül hangsúlyozzuk, hogy támogatni kell a régiókon átívelő mindenféle együttműködést: az aktív tudáscsere-partnerségeket és az egyes konkrét helyzetekben működő eljárások és gyakorlatok közös kidolgozását, a régióközi coachingot és mentorálást, a bench-learning és bench-doing kezdeményezéseket, amelyek révén a kevésbé fejlett régiók profitálhatnak mások tapasztalataiból, kiegészítve ugyanakkor azokat saját erősségeikkel és speciális szaktudásukkal, melyek megint más régiók innovációját segítik. Ez a markáns regionális sokszínűség Európa új együttműködési előnyének központi elemét kell hogy képezze.

65.

Az RB-nek meggyőződése, hogy az e véleményben foglalt javaslatok és ajánlások megvalósítási módjának meghatározása, valamint a regionális határokon átnyúló megvalósításukkal kapcsolatos ígéretes megközelítések közös felderítése a legjobb módja annak, hogy a kiváló szándékokból valódi, az európaiak mindennapi életében erőteljesen érezhető eredményeket hozzunk létre. Ez az innovációs szakadék megszüntetésének egyik kulcsa.

66.

A szükséges változások elérésében minden szint minden szereplőjének részt kell vennie. E vélemény javaslatainak megvalósítása főként természetesen egyrészt az Európai Bizottság, másrészt pedig a helyi és regionális szintű döntéshozók és egyéb szereplők feladata. Felelősség hárul még az ír elnökség tisztviselőire, akik e vélemény javaslatait vagy egy részüket minél gyorsabban és minél nagyobb mértékben meg tudják valósítani.

67.

Az RB azt javasolja, hogy a vélemény folyományaként a helyi és regionális önkormányzatok, az Európai Bizottság és más szereplők gyűjtsék össze a legfontosabb javaslatok kapcsán a bevált gyakorlatok példáit. A cél az elérni kívánt változás felgyorsítása, mind általában, mind pedig néhány kiemelt projektnek kinevezett intézkedés révén. Ezek egy részét a következő elnökségeknek is a napirendjükre kellene tűzniük.