14.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 76/37

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elengedhetetlennek tartja, hogy olyan integrált európai politikával rendelkezzünk a biztonsági ipar területén, mely az ágazati kihívások összehangolt megközelítésén, közös stratégián és az ipar versenyképes fejlődésének közös jövőképén alapul az egységes európai piacon.

1.2

A biztonsági ipar (mint hagyományos biztonsági ágazat, biztonság-orientált védelmi ipar, valamint új belépők, azaz főként a meglévő polgári technológiákat biztonsági alkalmazásokra és biztonsági szolgáltatókra kiterjesztő vállalkozások) versenyképességének hatalmas és ígéretes munkaerő-piaci és felhasználói területekkel járó fellendítéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében az EGSZB elengedhetetlennek tartja az alábbiak kialakítását:

1.3

Az EGSZB támogatja ugyan a cselekvési terv kezdeményezéseit, azonban szorosabb együttműködést és koordinációt szorgalmaz, megfelelő, részletes statisztikákra támaszkodva a terméktípusok, illetve az ágazat vállalkozásainak termelési, foglalkoztatási és méretbeli szempontjai alapján egyaránt.

1.4

Az EGSZB az információs rendszerek összehangolását, a konvergencia megteremtését és az interoperabilitás garantálását javasolja.

1.5

Az EGSZB határozottan támogatja, hogy minél több lehetőség nyíljon az új versenyképes forgatókönyvekre és az intézményi pénzügyi forrásokhoz történő hozzáférés kilátásaira való felkészülésre és azok irányítására, többek között a részvételen alapuló foresight eljárásai révén.

1.6

A társadalmi és etikai dimenzió összekapcsolásának átláthatónak és minden szakaszban biztosítottnak kell lennie, a tervezéstől a szabványosításon át a helyszínen történő technológiai alkalmazásig. Az új technológiáknak és szabályoknak a kezdetektől fogva integrálniuk kell a polgárok alapvető jogainak védelmét, különösen a magánélet és a személyes adatok védelme tekintetében.

1.7

Uniós szintű erőfeszítésekre, valamint a nemzeti intézkedések összehangolására van szükség az emberi erőforrások képzésének és támogatásának biztosítása érdekében, hogy olyan minőségi szakmai szolgáltatásokat lehessen nyújtani, amelyek tiszteletben tartják az egyént és ezzel egyidejűleg korszerű technológiákat alkalmaznak egy teljesen interoperábilis rendszerben.

2.1

A biztonsági ipar stratégiai ágazat, egymáshoz közel álló és egymáshoz kapcsolódó civil és katonai alkalmazásokkal, illetve a tudományos kutatás, a technológiai innováció és a fejlett alkalmazások ideális találkozási pontja.

2.2

Az iparág természeténél fogva technológia által vezérelt, állandóan újabb technológiákat fogadva magába. Termékei és szolgáltatásai sokszínűek, gyorsan elavulnak, és magas műszaki és tudományos teljesítményt követelnek meg.

2.3

Az EU-ban a biztonsági ipar becsült piaci értéke mintegy 36,5 milliárd euróra tehető, közel 180 000 munkahellyel, míg globális viszonylatban az ágazat az elmúlt évtizedben 10 milliárd euróról 100 milliárd euróra nőtt 2011-re. Ide tartozik a légi és tengeri biztonság, illetve a közlekedés biztonsága általában; a határbiztonság, a létfontosságú infrastruktúrák védelme, a terrorizmus elleni hírszerzés (beleértve az információs és kommunikációs, illetve kiberbiztonságot), a fizikai biztonság, a válságkezelés, valamint a védőruházatok.

2.4

Ezekhez adódik még az űrkutatással kapcsolatos biztonsági ágazat, a maga számos alkalmazásával.

2.5

Európában az űrbe telepített biztonsági termékek piaca nagy multinacionális csoportokon alapul, amelyek európai és tagállami szinten működnek, polgári és kereskedelmi viszonylatban, a kereslet 40 %-os kereskedelmi és 60 %-os intézményi megoszlásával.

2.6

Annak ellenére, hogy a piaci trendek folyamatos növekedést mutatnak, és hogy a nemzetközi válság miatti gazdasági lelassulás nem érintette azokat, az EU biztonsági ipara egy nagyon széttagolt belső piaccal, illetve egy jelentősen eltérő jogi keretek és nemzeti műszaki-szabályozási szabványok miatt meggyengült ipari alappal találja magát szemben, miközben a kutatási erőfeszítések és a közbeszerzések – az ezen a területen megvalósuló uniós fellépések, mint például a 7. K+F ellenére – még mindig nagyrészt az egyes tagállamok feladatkörébe tartoznak.

2.7

Az EU köteles biztosítani polgárai, vállalkozásai és a társadalom egészének biztonságát számos területen, a természeti katasztrófákkal szembeni polgári védelemtől az élelmiszerlánc védelméig, a terrorizmus megelőzésétől és leküzdésétől a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris és robbanóanyagokkal kapcsolatos kockázatok elleni védekezésig.

2.8

A biztonsági ipar döntő fontosságú a jövőre nézve, és különösen jól képezi le az Európa előtt álló kihívásokat és lehetőségeket: számos európai vállalkozás technológiai szintjének köszönhetően a világelsők között van az ágazat különböző szegmenseiben, mégis fennáll a veszélye annak, hogy veszítenek piaci részesedésükből a főbb kereskedelmi partnereikkel szemben.

2.8.1

Megfelelő, részletes és megbízható statisztikákra van szükség az ágazat vállalkozásainak termelési, foglalkoztatási és méretbeli szempontjai alapján is.

2.9

A biztonsági ágazat vállalkozásainak irányítását egy sor változó által meghatározott, magas fokú összetettség jellemzi.

2.10

Azon feltételek biztosításához, amelyek az ágazat európai ipara versenyképességének újraindításához szükségesek, az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy az európai belső piac biztosítsa az alábbiakat:

2.11

Globális szinten messze a legjelentősebb versenytársat az Egyesült Államok jelenti, amely összehangolt jogi kerettel, közös normákkal és számottevő szövetségi szintű állami kereslettel rendelkezik (2). Konszolidált belső piac jellemzi ezenkívül, amely a világszintű forgalom több mint 42 %-át teszi ki, és a biztonságtechnikai felszerelések terén élenjáró vállalkozásokat mondat a magáénak. Japán és Izrael vezető vállalatokkal bír egyes konkrét fejlett berendezések gyártásában, különösen az informatikai és kommunikációs szektorban, míg Oroszország és Kína magas fejlettséget mutat a fizikai biztonságvédelem hagyományos szektoraiban.

2.12

Ebben a nemzetközi környezetben az EGSZB aláhúzza egy olyan proaktív európai biztonsági iparpolitika szükségességét, amely jobban tükrözi az egyensúlyt az ágazat kapacitása, a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó műszaki jogszabályi keret és főként azon termék-, szolgáltatás és rendszertípusok között, amelyek megfelelhetnek az olyan közös normáknak, továbbá harmonizált szabályozásoknak és eljárásoknak, mint például:

míg az „érzékeny” termékek esetében a szabályozási és hozzáférési feltételek eseti jellegű értékelések és jóváhagyások függvényei, a minőségi és biztonsági szint megőrzése érdekében.

2.13

Az EGSZB többször is hangsúlyozta, hogy a hálózatok és az információ biztonsága terén – az európai digitális menetrend alapvető jelentőségű elemeiről lévén szó – szakpolitikák kialakítására van szükség.

2.14

Az EGSZB már véleményt fogalmazott meg az alábbi területek legfontosabb kérdéseiről: légi biztonság (3), tengeri biztonság (4), közúti biztonság (5). Ezenkívül a külső határokkal kapcsolatos operatív együttműködéssel (6) is foglalkozott, aláhúzva a Frontex ügynökség szerepét és hangsúlyozva, hogy globális megközelítésre van szükség a határok biztonsága, valamint az „illegális bevándorlással” szembeni küzdelem terén.

2.15

A környezet és a biztonság világűrből való megfigyelésének kérdésében az EGSZB kiemelte a Sentinel és a GMES műholdak, valamint a Galileo műholdas navigációs rendszer jelentőségét (7).

2.16

Több kutatás is felhívta a figyelmet a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris és robbanóanyagokkal összefüggő veszélyek (CBRNE) terén folytatott demonstratív biztonságtechnológiai projektek jelentőségére.

2.17

A hetedik keretprogram volt az első, amely kifejezetten biztonsággal kapcsolatos kutatási programot tartalmazott. Ez az 1,4 milliárd eurós költségvetésű program kizárólag polgári célú, illetve az EU polgárainak védelmét szolgáló technológiák és ismeretek kifejlesztésére irányuló projektekre koncentrál (8), tiszteletben tartva az uniós polgárok magánszféráját és alapvető jogait.

2.18

Az EGSZB úgy véli, hogy a polgári/katonai hibrid technológiák alkalmazását meg kellene könnyíteni, megfelelő előírásokat dolgozva ki az Európai Védelmi Ügynökséggel való együttműködésben, valamint határozottabban és több erőforrással kellene támogatni a „Biztonság” tematikáját az új kutatási és innovációs keretprogram kulcsfontosságú alaptechnológiái (9) között, ösztönözve ezáltal a demonstrációs projekteket és a kísérleti prototípus-alkotást.

2.19

Az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégia „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének legfontosabb elemei közé emelte a biztonsági ipart, mely kezdeményezésről az EGSZB-nek már alkalma nyílt véleményt nyilvánítani (10).

2.20

Az EGSZB alapvetően fontosnak tartja egy a biztonsági iparágat integráltan megközelítő egységes európai stratégia beindítását, mivel a biztonság az egyike a mai társadalmat leginkább foglalkoztató kérdéseknek, alapköve a növekedésnek és a foglalkoztatásnak, és a versenyképesség megerősítéséhez valamennyi tagállam részéről közös erőfeszítéseket és közös jövőképet kíván.

3.1

A közlemény felvázolja a biztonsági ipar stratégiai jelentőségét, és meghatározza az európai biztonsági ipar innovatívvá és versenyképessé tételéhez szükséges fontosabb intézkedéseket, amelyek révén az Európai Bizottság támogatni kívánja ezt a folyamatot.

3.2

A javasolt cselekvési terv a következő irányvonalakat határozza meg:

3.3

Az Európai Bizottság monitoringcsoportot kíván létrehozni a javasolt intézkedések meghatározott időkereteken belüli nyomon követésére.

4.1

Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós polgárok, vállalkozások és munkavállalók, valamint az egész európai társadalom számára, egy versenyképes és fenntartható gazdaság kialakítása érdekében uniós szinten feltétlenül átfogó, összehangolt megközelítést kell kialakítani a biztonsággal és az európai biztonsági ágazat fejlődésével kapcsolatos kihívások kezelése céljából. Ennek érdekében ki kellene dolgozni egy, a biztonsági rendszerekkel kapcsolatos általános uniós stratégiát, amely az embert és az emberi méltóságot állítja középpontba, és arra törekszik, hogy kielégítse a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos alapvető szükségleteket.

4.2

Az EGSZB szerint jobban figyelembe kell venni, milyen jelentős hozzáadott értéket jelentenek a már létező ügynökségek – például az EAD (Védelem), a Frontex (külső határok), az EUROPOL (közbiztonság), az ENISA (informatikai biztonság), az EASA (repülésbiztonság), az EMSA (tengerbiztonság) és az EFSA (élelmiszerbiztonság) –, valamint az olyan riasztórendszerek, mint a RAPEX (termékbiztonságra vonatkozó európai gyorsriasztási rendszer) és a helsinki székhelyű ECHA (vegyi anyagokra vonatkozó rendszer/REACH).

4.3

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az ágazatban működő számos európai vállalkozás vezető pozícióját teljes mértékben ki kell használni egy olyan valóban egyesített és működőképes piac proaktív biztosításával, melyet nem akadályoznak szétszabdaltságból eredő problémák, és egy olyan ágazat előmozdításával, amely a foglalkoztatás szempontjából óriási, ígéretes termék- és szolgáltatási potenciált képvisel.

4.4

Az EGSZB véleménye szerint azonban egy európai cselekvési terv kidolgozása során tovább kellene lépni és a biztonsági iparággal kapcsolatban valódi európai közös stratégiát kellene életre hívni, amely közös vízióra, egy a különféle biztonsági aspektusokat összefogó európai platformra és egy hatékony, összehangolt cselekvés biztosítására képes kormányzási rendszerre támaszkodik.

4.5

Ez az integrált megközelítésű stratégia egy virtuális platform formájában ölthetne testet, amely magában foglalja az etikai és kormányzási témákat, az ágazatközi aspektusokat és az interoperabilitást.

4.6

Az EGSZB szerint orvosolni kell azt a helyzetet, hogy a politikai döntéshozók és az ipar nem értik meg egymást, többek között olyan kezdeményezések támogatásával, amilyen az Európai Biztonsági Kongresszus és egy olyan állandó párbeszédfórum révén, mint a Biztonságpolitikai Fórum.

4.7

Az uniós belső piac szétszabdaltságának megszüntetéséhez a következőkre van szükség:

4.8

Az EGSZB szerint azon kívül, hogy a társadalmi dimenziót már a termékek, szolgáltatások és rendszerek tervezési szakaszában figyelembe veszik, olyan mechanizmusokat is ki kell alakítani, amelyek bevonják a szociális partnereket és a szervezett civil társadalmat annak ellenőrzésébe, hogy a biztonsági iparnak és annak technológiai-termelési alkalmazásainak fejlesztése során tekintetbe veszik-e a társadalmi és etikai dimenziót.

4.8.1

A műszaki és szabályozási mandátumokat – az EDA-val összhangban – az új szabványosítási politika elveinek megfelelően kellene odaítélni, aminek során biztosítani kellene egy nyitott és átlátható éves munkaprogramot, a szociális partnereknek és a szervezett civil társadalom képviselőinek teljes körű részvételét, valamint olyan közbeszerzési specifikációk kialakítását, amelyek tiszteletben tartják a nyitottság, a konszenzus, az átláthatóság, a relevancia, a semlegesség és a minőség elveit (11).

4.8.2

Az EGSZB egyetért a tanúsítási rendszerek kölcsönös elismerésével kapcsolatban javasolt megközelítéssel, amennyiben az akkreditált tanúsítási szervek számára közös hatásköri szinteket, a megfelelőségértékeléshez pedig szigorúbb kiválasztási kritériumokat és harmonizált kiválasztási eljárásokat sikerül elérni (12).

4.9

Az EGSZB fontosnak tartja a kettős felhasználású technológiák szabályozási elismerését a civil-katonai hibridtechnológiák ösztönzése érdekében, ugyanakkor még jobban sürgeti mind a pénzügyi, mind a tartalmi szempontú fejlesztést a kulcsfontosságú alaptechnológiák prioritásának keretében, a Horizont 2020-nak megfelelően, együtt a majdani Belső Biztonsági Alap keretében végzendő intézkedésekkel.

4.9.1

Az ipari és a szellemi tulajdonnal kapcsolatban bár a Horizont 2020 program innovatív megközelítései kétségtelenül fontosak, a szellemi tulajdonhoz fűződő jog védelmét meg kell erősíteni a WTO-n belül, valamint a két-és többoldalú európai társulási megállapodások keretében, különös tekintettel a felelősség korlátozására és a külföldi piacokhoz való hozzáférésre vonatkozó záradékokra.

4.9.2

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy teljes mértékben ki kell használni a Horizont 2020 programban szereplő kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés eszköz által kínált új lehetőségeket.

4.10

Az EGSZB teljes mértékben támogatja a társadalmi és etikai vetület fejlesztését a biztonsági iparágra vonatkozó szabályokban.

5.1

A piac terméktípus szerinti szétszabdaltságának megszüntetése Az EGSZB azt javasolja, hogy az intézkedési prioritásokat ne ágazatonként, hanem azoknak a termékeknek a kategóriái szerint állapítsák meg, amelyek a legalkalmasabbak az egységes piac követelményeinek teljesítésére. Ebből a célból harmonizálni kell a szabályokat és eljárásokat, mivel nagy piaci potenciállal rendelkeznek, és számos polgárra és munkavállalóra hatnak, és különös figyelmet kell fordítani a kkv-k fejlődésére mind a pénzügyi eszközök és a kutatási források, mind a szervezés szempontjából.

5.2

Kutatás és innováció, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és közbeszerzések. Az EGSZB a következőket kéri: a Horizont 2020 keretében a biztonsági technológiákra előirányzott uniós finanszírozás fokozása, ugyanakkor erős jelenlét a „kulcsfontosságú alaptechnológiák” területén; az ISA program (13) keretében az interoperabilitásra vonatkozó közös projektek a biztonság területén; a mentességek alkalmazása a szektorra az innovációs célú állami támogatási rendszer keretében; a 2004/18/EK és a 2009/81/EK irányelv, valamint a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzési eszközök biztonsági iparban történő tényleges alkalmazásának ellenőrzése; intenzívebb együttműködés a köz- és a magánszféra, illetve a polgári és a katonai szféra között, továbbá a vállalatok határokon átnyúló fúzióira és összefonódására vonatkozó stratégiák megkönnyítése; a „Third party limited liability protection-TPLL” (harmadik felekre vonatkozó korlátozott felelősségvédelem) szabályainak harmonizálása; és jobb belső szabályok a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tekintetében.

5.3

Hozzáférés a külső piacokhoz Az EGSZB úgy véli, hogy erősíteni kell az integrált és közös külpolitikai intézkedéseket a biztonsági iparág területén, megszilárdítva a szellemi jogokhoz fűződő jogok védelmét a WTO, valamint a két- és többoldalú európai társulási megállapodás keretében, a kölcsönösség alapján egyenlő hozzáférést biztosítva a nemzetközi piacokhoz és közbeszerzésekhez, növelve az EU súlyát a nemzetközi szabványosítás során és egy minőségi címke (Euro Security Label) kialakításával.

5.4

Társadalmi és etikai vetület Az összes biztonsági rendszernek, terméknek és szolgáltatásnak tiszteletben kell tartania a polgárok alapvető jogait, különösen a magánélethez való jogot, és elő kell segítenie a gazdasági és társadalmi haladást, a kereskedelem biztonságossá tételét, valamint az emberek jólétét és biztonságát. A technológiai fejlesztéseknek lehetővé kell tenniük a személyes adatok és a magánélet védelmének növelését már a kezdeti szakaszoktól fogva, a köz- és a magánszféra közti párbeszéd támogatásával biztosítva az eszközöket a törvények átlátható és felelősségteljes alkalmazásához, amelynek középpontjában az ember védelmének kell állnia.

5.5

A szakképzett munkaerő képzésének és a munkaerőpiacra való elhelyezésének dimenziója, amely figyelembe veszi a fejlett biztonsági technológiák biztonsági és alkalmazási követelményeit, biztosítva az embert és az emberi méltóság védelmét tiszteletben tartó, kiváló minőségű szakmai szolgáltatások nyújtását a teljes interoperabilitás rendszerén belül.