31.7.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/1

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A digitális piac mint a növekedés motorja (feltáró vélemény)

2012/C 229/01

Előadó: Laure BATUT

2012. január 11-én az Európai Unió dán elnöksége úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A digitális piac mint a növekedés motorja

(feltáró vélemény).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2012. május 10-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. május 23–24-én tartott, 481. plenáris ülésén (a május 23-i ülésnapon) 141 szavazattal 7 ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Bevezetés

1.1   A digitális gazdaság gyökeresen megváltoztatja társadalmaink szokásait, és a társadalmi és gazdasági szerkezet egészét érinti. Ezzel összefüggésben nélkülözhetetlen a biztonság és az interoperabilitás. Az Unió digitális menetrendje az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése. Az EGSZB már több véleményt (1) elfogadott a digitális technológiák társadalmi következményeiről.

1.2   A dán elnökség a kérdés horderejének tudatában felkérte az EGSZB-t, hogy térképezze fel, mi kellhet még ahhoz, hogy a digitális technológiák a növekedés forrásává váljanak. Az EGSZB úgy véli, hogy a társadalmi és civil párbeszéd szerves részét kell, hogy képezze a digitális gazdasággal kapcsolatos valamennyi reflexiónak, konzultációnak és partnerségnek.

1.3   A piac nem lehet öncélú (2). A digitális technológia eszközét a gazdaság szolgálatába kell állítani anélkül, hogy ez veszélyeztetné a gazdasági, társadalmi, emberi és kulturális vívmányokat. Az online termelés és kereskedelem, valamint a digitális gazdaság kifejlődése nyomán átalakul a munkaerőpiac. Az EGSZB fokozni kívánja a láthatóságot, a vállalati szereplők és a fogyasztók tájékoztatását, valamint fontosnak tartja megfelelő garanciák biztosítását mindenki számára.

1.4   Az Európai Unió lemaradással küzd a nagy koncepciók megalkotóival és a nagy szolgáltatókkal (Egyesült Államok), valamint a jelentős gyártókkal (Ázsia) szemben. Mihamarabb maradéktalanul végre kell hajtania a digitális menetrendet, és célzottabbá kell tennie megközelítését, hogy megoldást találjon a rövid (a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok) és a hosszú távú kihívásokra (a népesség elöregedése). Az EGSZB véleménye szerint a következőket kell prioritásként kezelni: a gazdasági intelligencia előtérbe helyezése; európai piacvezető vállalatok kialakítása, amelyek döntéshozó központjainak, továbbá kutatási és fejlesztési tevékenységeinek az EU ad otthont, aminek előnyeit valamennyi polgár élvezné; a bizalom megteremtése; valamennyi érintett kapacitásainak növelése; a termelékenység javítása és a digitális technológia beépítése a fenntartható növekedési stratégiába.

Az alábbi bekezdések együttesen az EGSZB ajánlásai:

2.   A növekedés fellendítése a digitális technológia segítségével

2.1   A hasznos infrastruktúrákat mihamarabb ki kell terjeszteni Európa egész területére, a tengerentúli országokat és területeket is ideértve (3). A szolgáltatóknak valamennyi térségben, még az elszigetelt övezetekben is biztosítaniuk kell az egyetemes hozzáférést. Az EGSZB megítélése szerint a digitális egységes piacba vetett bizalom megerősítéséről szóló COM(2011) 942. számú közlemény feltehetően nem lesz elegendő.

2.2   Alapvető feltétel a társadalom valamennyi tagjának hozzáférése a hardverekhez és szoftverekhez,  (4) valamint az ezek használatára irányuló képzés. A népesség egynegyede időskorú, és szükség van e gazdasági erő integrációjára. Az EGSZB úgy véli, hogy a hozzáférhetőséget a menetrenden belül prioritássá kell emelni.

2.3   Az ikt-kra (információs és kommunikációs technológiák) vonatkozóan az ágazattal, és a civil társadalom más érdekelt feleivel közösen szabványokat kell kidolgozni (5) annak érdekében, hogy biztosítsuk az ikt-khoz kapcsolódó alkalmazások és szolgáltatások teljes interoperabilitását és kompatibilitását, valamint az uniós politikákat támogató korszerűsített ikt-szabványosítási politika létrehozását (az Európai Parlament 2010. október 21-i állásfoglalásának (6) 69. és 72. pontja). Az EGSZB véleménye szerint hasznos a szabványosításban részt vevő kkv-k és társadalmi szereplők pénzügyi támogatása.

2.4   Meg kell valósítani az európai hálózatok összekapcsolását, előmozdítva ezáltal a digitális gazdaság megteremtését és bővítve az áruk és szolgáltatások kínálatát (CESE 490/2012. sz. vélemény – TEN/469).

2.5   Az EGSZB szerint uniós szinten meg kell szervezni a kínálat kölcsönös átjárhatóságát. A szabványosítás lehetővé teszi majd az európai érdekek új nemzetközi piacokon történő érvényesítését.

2.6   Az EGSZB korábban már állást foglalt a nyílt és hálózatsemleges internet mellett  (7).

2.7   A belső piacnak – szabadon hozzáférhető és nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásával – minden esetben biztosítania kell a felhasználást annak érdekében, hogy felszabadítsa a keresletben rejlő lehetőségeket.

2.8   Az EGSZB támogatja az interfészekre vonatkozó közös szabványok kidolgozását.

2.9   Az EGSZB úgy véli, hogy sikeres közigazgatási együttműködést kell megvalósítani a tagállamok között, és nélkülözhetetlen a határokon átnyúló elektronikus közszolgáltatások megnyitása, amit elősegíthetne az IMI-hez (belső piaci információs rendszer) való általános hozzáférés. Mindezt többoldalú európai kormányzás keretében kell megvalósítani (8).

2.10   Az internetes kereskedelem szükségessé teszi a héa nemzeti mértékeinek harmonizációját: az EGSZB úgy véli, ez a vállalkozások és a polgárok számára egyaránt valódi előnyt biztosít, feltéve, hogy nem szolgál ürügyként egy egységesen magas adókulcs megállapításához.

2.11   A gazdasági szereplőknek és a polgároknak könnyen hozzá kell férniük a jogaikkal kapcsolatos információkhoz, hogy nyugodtan végezhessenek határokon átnyúló tranzakciókat.

2.12   Az EGSZB szerint a civil társadalom képviselőinek részt kell venniük (lásd az Európa 2020 stratégia „Érdekelt felek és civil társadalom” című részét) az európai digitális gazdaság megteremtésében, és be kell őket vonni a konzultációkba és partnerségekbe. Szerteágazó jellegének köszönhetően a digitális gazdaság a társadalom egészére kiterjed. Valamennyi projektnek tartalmaznia kell digitális technológiai és társadalmi vetületet is.

2.13   A digitális technológia a szolgáltatásokon alapuló gazdaságnak kedvez, ami az ipar leépüléséhez és akár európai munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Az EGSZB szerint a reménybeli új piacok meghódítása során együttműködést kell létrehozni az európai technológiai innováció és gyártás (gyártók) között. Az ikt-ágazatban az induló vállalkozásoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy érvényesíteni tudják a bennük rejlő gyors növekedési potenciált. Az EGSZB úgy véli, sürgősen meg kell vizsgálni, miért nem segíti elő a környezet a nagy európai szolgáltatók, az egész világon ismert nagy, európai internetes értékesítési oldalak megjelenését.

2.14   Az egész életen át tartó képzésnek és tanulásnak köszönhetően a munkavállalók nagyobb eséllyel maradnak a munkaerőpiacon. A digitális technológia hozzájárulhat ehhez, különösen az elszigetelt területeken élők vagy a kiszolgáltatott helyzetben lévők esetében. Képesítést adó digitális képzésre mindenkinek szüksége van.

2.15   2015-re az álláshelyek 95 %-ában szükség lesz az internettel kapcsolatos kompetenciákra. Az EGSZB el szeretné kerülni, hogy a megtett intézkedéseknek olyan kedvezőtlen hatásaik legyenek a munka világára, mint például a következők:

—	a munkavállalóknak folyamatosan szoros határidőkkel kell dolgozniuk, és „kvázi rendőri” felügyeletnek vetik alá őket,

—	nyomott áron fizetett és a társadalmi konfliktusok esetén fellépő közvetítőket, azaz a szakszervezeteket megkerülő távmunka, ami egyaránt káros az egyének és a kollektív jogok számára.

Az EGSZB szerint a digitális gazdaságban – ugyanúgy, mint máshol – csak a tisztességes foglalkoztatás megengedett, mivel ez lehetővé teszi a globális kereslet növekedését.

3.   A növekedés elősegítése a digitális gazdaságba vetett bizalom révén

3.1   Alapvető jogok

3.1.1   Az EGSZB támogatja a polgárok jogainak és biztonságának védelmét, mindamellett szabadságuk korlátozása nélkül. 2012-ben megvizsgálják egy átfogó európai internetbiztonsági stratégia lehetőségét. A számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó európai központ 2013-ra tervezett létrehozása kiemelt jelentőséggel bír. Az EGSZB szeretné, ha az Unió végre támogatná egy Google-jellegű, nagy teljesítményű európai keresőmotor kifejlesztését.

3.1.2   Az EGSZB jelenleg készíti a személyes adatok védelméről szóló véleményét, amely rendkívül fontos terület (COM(2012) 10 final). Korábban már támogatásáról biztosította a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot (9) és az internethasználók jogait, különösen ami a fiatalokat és a kiszolgáltatott csoportokat illeti. Az EGSZB szeretné, hogy – az Unión kívüli külföldi internetszolgáltatók máris nyilvánvaló tiltakozása ellenére – az Európai Bizottság javaslatát a lehető leghamarabb elfogadják, és ennek során figyelembe vegyék az általa tett észrevételeket.

3.1.3   Az EGSZB elvárja, hogy az Unió ösztönözze az innovációt, és saját alkotásait védelemben részesítse. Sürgős szükség van az európai szabadalomra, amelyben nagy lehetőségek rejlenek a digitális belső piac számára.

3.2   Az elektronikus kereskedelem fejlesztése

3.2.1   Meg kell nyitni a kereskedelmi árukínálatot, és a szakemberek és a fogyasztók számára versenyképes áron biztosítani kell a határokon átnyúló szabad hozzáférést (http://ec.europa.eu/consumers/consumer_research/editions/cms6_en.htm).

3.2.2   Az EGSZB szerint uniós szinten meg kell szervezni a kínálat kölcsönös átjárhatóságát. A szabványosítás lehetővé teszi majd az európai érdekek új nemzetközi piacokon történő érvényesítését.

3.2.3   Az EGSZB úgy véli, sürgősen megoldást kell találni az online vásárlással kapcsolatos problémákra a nemzetiségen vagy tartózkodási helyen alapuló hátrányos megkülönböztetés felszámolásával, és mindenki számára egyenlő hozzáférési feltételeket kell teremteni.

3.2.4   A felhasználóknak könnyű hozzáférést kell biztosítani a jogaikkal (COM(2011) 794 final) és az igénybe vehető jogvédelmi lehetőségekkel kapcsolatos információkhoz. Szükség lesz egyablakos online rendszerek kialakítására. Az EGSZB (10) örömmel fogadja az Európai Bizottság azon kijelentését, amely szerint egy ilyen rendszer nem foszthatja meg sem a fogyasztókat, sem a kereskedőket azon joguktól, hogy bírósági úton kártérítésért folyamodjanak. Az Európai Bizottságnak be kell illesztenie a 2000/31/EK irányelvbe a BATNA-hoz (Best Alternative to a Negotiated Agreement [A tárgyalásos megegyezés legjobb alternatívája]), hasonló intelligens kezelőfelületeket, lépést tartva ezáltal az „első generációs” jogszabályok területén diktált irammal. Az online kereslet növelése szempontjából fontos, hogy a kereskedelmi kapcsolatok során felmerülő vitákat a fogyasztók megfelelő vitarendezési eljárás keretében kezelhessék (11). A felhasználókat egyértelmű és könnyen hozzáférhető módon kell tájékoztatni jogaikról. A tájékoztatásnak az online peres ügyek valamennyi típusára ki kell terjednie.

3.2.5   Az EGSZB véleménye szerint az európai jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a polgárok legalább annyira megbízzanak a digitális piacban, mintha a saját országuk piacáról lenne szó. Ahhoz, hogy jól informált gyakorló felhasználóvá váljanak, a fogyasztókat tájékoztatni kell a piaci lehetőségekről. E célból széles körben terjeszteni lehetne egy, a fogyasztók szolgálatában álló digitális technológiákról szóló iránymutatást.

A 2011/942/EU irányelvtervezettel összefüggésben az EGSZB felkéri az uniós hatóságokat, hogy ragadják magukhoz a kezdeményezést a következők tárgyában:

—	az online szolgáltatók tájékoztatása és a felhasználók védelme,

—	nem megfelelő fizetési és szállítási rendszerek,

—	a visszaélések túl nagy számának csökkentése.

3.2.6   Az olyan eszközöknek, mint:

—	a biztonságos elektronikus aláírások,

—	az ügyletek elektronikus időbélyeggel történő ellátása,

—	az elektronikus aláírási rendszerek interoperabilitása,

—	az elektronikus tanúsítással foglalkozó szervezetek kölcsönös elismerése (SSCD – „Secure Signature Creation Devices”) és az elektronikus tanúsítási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek akkreditációja, valamint

—	a fogyasztóvédelmi rendszer és a jogorvoslati lehetőségek harmonizációja (2011/83/EU irányelv és a COM(2012) 100 final dokumentum),

—	a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról szóló jelentés,

—	a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet

átfogó alkalmazása révén el kell nyerni a piaci szereplők bizalmát.

3.2.7   Az EGSZB mindig is támogatta a kollektív jogok megsértése esetén a tényleges kártérítésre irányuló kollektív kereseteket. Ez kiegészítené a mind alternatív, mind bírósági jogorvoslati mechanizmusok által biztosított védelmet (12) (lásd az 1998. május 19-i 98/27/EK irányelvet). A belső piacon biztosítani kell a tisztességes verseny feltételeit (az EUMSZ preambulumának negyedik bekezdése). A hatékony jogorvoslathoz való jog az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jog (47. cikk).

3.2.8   Az EGSZB elégedetten üdvözli az adásvételi jogról szóló európai bizottsági közleményt (13). A fogyasztóknak jogbiztonságra van szükségük. Az EGSZB-nek örömére szolgál, hogy az Európai Bizottság elfogadta a „második rendszer”-re vonatkozó javaslatát, noha szívesebben vett volna két különálló jogszabályszöveget (a vállalatok közötti, illetve a fogyasztókkal kötött szerződésekre vonatkozóan).

3.2.9   Az EGSZB érdeklődéssel várja az Európai Bizottság által bejelentett európai fogyasztóvédelmi programot (COM(2011) 777 final/2), amely ki fogja értékelni a digitális forradalom fogyasztói magatartásra gyakorolt hatását. Az elektronikus azonosítás és hitelesítés, valamint az elektronikus aláírás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megkétszerezzük az elektronikus kereskedelem volumenét, és azt a növekedés mozgatórugójává avassuk (COM(2011) 942 final jelű dokumentum).

3.3   Biztonságos kereskedelem

3.3.1   Az illegális másolás és hamisítás elleni küzdelem érdekében a „FISCUS” vámügyi program (14) célja az Unió egész területére kiterjedő online ellenőrzések bevezetése. Az EGSZB szerint a vámhatóságoknak megfelelő személyi állománnyal kell rendelkezniük, és alkalmasnak kell lenniük az ellenőrzések elvégzésére. A hamisítás és a kalózkodás európai megfigyelőközpontját láthatóbbá kell tenni, és fel kell szerelni a gazdasági és közbiztonsági kihívások kezeléséhez szükséges megfelelő eszközökkel.

3.3.2   A szabályozásnak ezenfelül elő kell segítenie, hogy az igazgatási szervek a gyanús internetes pénzmozgásokkal kapcsolatban vizsgálatokat folytathassanak. A vámhatóságok felléphetnek az európai kulturális és szellemi örökség védelmezőjeként, valamint különböző adatbázisok – például a piacra jutási adatbázis, az exportsegélyvonal vagy az egységes virtuális információs kapu – igénybevétele révén megerősödhet a kkv-kat támogató szerepük.

3.4   Az EGSZB egy, a polgárok szolgálatában álló kormányzási és átláthatósági charta kidolgozását javasolja. Úgy véli, hogy sürgős szükség van az elektronikus kereskedelem és azon belül az elektronikus és mobilfizetés szabályozására.

3.4.1   Az EGSZB véleménye szerint az új digitális fizetési módok biztonságosságát hatósági előírások útján kell szavatolni. Jelenleg csupán magánszereplők (üzemeltetők) alakítják ki és szabályozzák előírásaikat és azok kölcsönös átjárhatóságát. Az EGSZB szerint káros következményekkel járna, ha valamely harmadik ország minden európai pénzmozgást ellenőrizni tudna.

4.   A termelékenység és az inkluzív növekedés kialakítása

4.1   A növekedés számára kedvező környezet

4.1.1   A digitális piacon tisztességes és a polgárok jogait tiszteletben tartó európai kormányzásra van szükség. 2015 után az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó egyablakos ügyintézési rendszer várhatóan segítséget nyújt majd az európai gazdasági szereplők számára. A digitális technológiát alkalmazó vállalkozásoknak eleget kell tenniük a vállalati társadalmi felelősségvállalás elveinek, és részt kell venniük a társadalmi párbeszédben.

4.1.2   A digitális egységes piac a nemzeti piacok mentén továbbra is széttagolt. Egy egységes jogszabálynak köszönhetően a gazdasági szereplők élvezhetnék a méretgazdaságosság előnyeit. Az EGSZB véleménye szerint az Európai Bizottságnak szinergiákat kellene létrehoznia igazgatóságainak munkái között, hogy így meg lehessen teremteni a digitális technológiának az egész EU-ban történő kifejlesztéséhez és az összes lemaradás megszüntetéséhez szükséges hatékony vezető szerepet. Az EU-nak sürgősen ki kellene alakítania a „Szilícium-völgy” európai megfelelőjét, amely összefogná a tehetségeket és a sikeres közös vállalkozásokat (joint ventures) létrehozni képes állami/magántőkét.

4.1.3   Az EGSZB emlékeztet a digitális társadalmi befogadásról szóló véleményére, amelyben felhívja a figyelmet a digitális technológiához való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenségek orvosolásának módjára; kívánatosnak tartja, hogy az Unió ismerje el alapvető jogként az infrastruktúrához és az eszközökhöz való hozzáférést, és a digitális technológiákat a befogadás eszközeként alkalmazza.

4.2   A vállalkozások szerepe a növekedést célzó digitális programban

4.2.1   A digitális gazdaságnak – különösen az induló vállalkozások pénzügyi támogatása révén – a GDP gyors növekedésére kell törekednie. Egy bizonyos, egykori amerikai induló vállalkozás ma már 75 milliárd eurót ér … Az innováció előmozdítása tudásalapú gazdasági modellek keretében valósul meg, és az online kínálat bővüléséhez vezet.

4.2.2   A piac új szolgáltatások befogadására való képessége attól függ, hogy a kkv-k milyen mértékben képesek alkalmazni a digitális technológiát (15) és biztosítani annak interoperabilitását. E célból a kkv-k konkrét projektjeit támogatásban kell részesíteni. Az EGSZB felkéri az elnökséget, hogy készítsen értékelést a következő intézkedésekről:

—	partnerség kialakítása az egyes tagállamok hatóságai és az ikt-ágazat főbb szereplői között,

—	az energiatakarékossági infrastruktúrákat és az ezekhez kapcsolódó intelligens technológiákat fejlesztő vállalkozások számára előirányzott 300 millió EUR felhasználása.

4.2.3   Kártya és mobiltelefon használatával történő elektronikus fizetés: Európának ezeken a területeken meg kell őriznie azon vezető szerepét, amelyet a csalások számát jelentősen csökkentő chipkártya esetében is élvez.

4.2.4   A SEPA-projekt (Single Euro Payment Area – egységes eurófizetési térség; 2012. februári rendelet, amelynek értelmében a nemzeti átutalásokat és közvetlen terheléseket 2014. február 1-től ezek európai megfelelője váltja fel) kiterjed az összes fontosabb lakossági fizetési eszközre. Az EGSZB szerint harmonizálni kell a bankközi és tagállamok közötti jutalékok szintjét. A verseny nem akadályozhatja az innovációt, és nem eredményezheti a fogyasztói költségek növekedését.

4.2.5   Az EGSZB véleménye szerint megfelelő keretre van szükség ahhoz, hogy a kkv-k a többi piachoz hasonlóan a digitális piacra való belépéshez is segítséget kapjanak.

a)

Európán belül: 4.2.6.1 Az EGSZB javasolja a digitális gazdaság határainak európai szintű meghatározását és annak integrálását a számviteli standardokba. Ezek a határok magukban foglalhatnák a digitális és digitalizálható árukat, valamint a digitális technológiákat használó valamennyi egyéb árut. 4.2.6.2 Az EGSZB szerint a vállalkozásoknak eszközeik értékelésekor figyelembe kell venniük digitális vagyoni eszközeiket. 4.2.6.3 Az ikt-ágazat által a vállalkozásokra és a nemzeti vagyonra gyakorolt tényleges hatást európai szinten meghatározott kritériumok alapján kell vizsgálni. 4.2.6.4 Az európai zártkörű társaság statútumának létrehozása (2008) (16) (COM(2008) 396 final jelű jogalkotási javaslat) a határokon átnyúló üzleti tevékenység megkönnyítése révén lehetővé teszi a kkv-k fejlődését.

b)

Európán kívül: 4.2.7.1 A támogató ágazati környezet kedvez a növekedésalapú gazdaság létrejöttének. Ösztönzi a beruházásokat, valamint az ikt határokon átnyúló alkalmazását és a digitális tevékenységet. A kkv-knak ugyanakkor nehézséget okoz mindenekelőtt a jogi és műszaki széttagoltság és az átláthatóság hiánya, ezenfelül a szállítási módok sok esetben nem megfelelőek. 4.2.7.2 A sikeres modellek, mint például az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság DiSCwise projektje (teherszállítási logisztikai cselekvési terv) más vállalkozásokat is új munkahelyek megteremtésére és a növekedés előmozdítására sarkallhatnak (intelligens közlekedés). 4.2.7.3 Globalizáció: Ahhoz, hogy jelentős hozzáadott értékkel bíró termékei megőrizhessék versenyképességüket, az Uniónak exportkonzorciumokat, a tagállamok által elismert, a kutatás-fejlesztést támogató klasztereket kell kialakítania, hogy elősegítse a kkv-k nemzetközi színtéren történő fellépését (http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=4968&tpa=0&tk=&lang=hu.)

4.2.8   A felhőalapú számítástechnika (Cloud Computing) segítséget nyújthat a kkv-k részére (17), amennyiben valóban biztosítva van az online szolgáltatóóriások és az internetszolgáltatók körében fontos kihívást jelentő adatvédelem. Az Európai Bizottságnak nagy hangsúlyt kellene helyeznie a felhőalapú számítástechnikára a kkv-k érdekében, és képzéssel, finanszírozással elő kellene segítenie, hogy hozzáférjenek ehhez a technikához.

4.2.9   Az Uniónak nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a vállalkozásoknak a rendelkezésükre álló finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatására, valamint a projektkötvényekkel kapcsolatos elképzelés népszerűsítésére (18).

4.2.9.1   Az EGSZB javasolja a kutatókat és az innovatív vállalkozásokat támogató kockázatitőke- beruházások ösztönzését (COM(2011) 702 final – Kisvállalkozás, nagyvilág).

4.2.10   Az EGSZB javasolja egy, a vállalkozásoknak a határokon átnyúló digitális gazdasághoz való hozzáféréséről szóló iránymutatás kidolgozását.

4.3   A szellemi tulajdon kérdése

4.3.1   Az EGSZB létfontosságúnak tartja, hogy az Unió – jövőjének zálogaként – a területén belül és kívül is védelmet biztosítson a kreatív alkotás számára. A kulturális kivételt továbbra is érvényesíteni kell, mivel az hozzájárul az európai sokféleséghez. A tervezett védelmi intézkedések nem veszélyeztethetik ezt a sokféleséget amerikai alkotások javára.

4.3.2    az EUMSZ 118. cikke biztosítja a szellemi tulajdonjogok Unión belüli védelmét; a 27 tagállam ugyanakkor eltérően szabályozza az internethasználatot.

4.3.3    az Unió felülvizsgálja a szellemi tulajdonjogok harmadik országokban történő érvényesítésével kapcsolatos politikát, beillesztve abba a kölcsönösség és a többoldalú tárgyalások fogalmát, mint például az ACTA esetében (ACTA: a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás; a WTO-tól független, az Európai Bizottság és 22 tagállam által 2012 januárjában aláírt okmány).

4.3.4   Az EGSZB véleményt fogadott el a szellemi tulajdonjogokról, amelyben óva int attól, hogy ezekre vonatkozóan pusztán vagyoni és pénzügyi megközelítést alkalmazzunk (19).

4.3.4.1   Az Európai Bizottság várható jogalkotási javaslatával összefüggésben (2012) az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szóban forgó jogokat és érdekeket képviselő szervezetekkel konzultálni kell (20). Nyomatékosan kéri a szerzői jogokat és a szomszédos jogokat kezelő szervezetek működésének átláthatóságát és ellenőrzését. Az EGSZB a magáncélú másolatkészítés adóját méltánytalannak tartja, mivel az ilyen sokszorosítás a tisztességes felhasználás (fair use) szerves részét képezi. Különbséget kell tenni a saját használatra tartalmat letöltő polgár és azon személy között, aki nagyléptékű hamisításon alapuló, szervezett jövedelmező tevékenységet folytat. A kulturális iparágak nem válhatnak pénzcsináló gépezetté, ahogyan az internet sem lehet a kultúra és a tudás kisajátításának eszköze.

4.3.4.2   Az Európai Parlamenthez egy több mint 2 millió aláírást tartalmazó petíciót nyújtottak be (az AVAAZ.org weboldal), amely „a szabad és nyílt internet védelmére és az ACTA ratifikálásának megtagadására” hív fel. Fontos megjegyezni, hogy az ACTA aláírói között nem szerepel Kína, Oroszország, Brazília és India, ahonnan számos hamisított termék származik.

Az EGSZB úgy érzi, hogy az ACTA nemzetközi megállapodással kapcsolatban nem fejthette ki a véleményét (21). Javasolja, hogy amennyiben sor kerül az ACTA végrehajtására, az Európai Bizottság gondoskodjon a polgárok szabadságának és az alkotói szabadságnak a védelméről.

4.3.5   Az EGSZB úgy véli,  (22) hogy a „digitális” forgalom eltérítésének és a dömpingnek az elkerülése és egyúttal a szerzői jogok védelme érdekében az európai szerzői jogi kódex létrehozása eloszlathatná az alkalmazandó adóügyi jogszabállyal kapcsolatos kételyeket.

4.4   A közszféra

4.4.1   A GDP 20 %-át kitevő közbeszerzési szerződések biztonságos jellegét is szavatolni kell.

4.4.2   Az EGSZB szerint szükséges, hogy a közigazgatási hatóságok a biztonságos elektronikus azonosítás és az elektronikus aláírás alkalmazásával az interneten keresztül bárki számára, azaz a magánszemélyek, a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a közbeszerzési szereplők számára is gyorsan elérhetők legyenek.

4.4.3   Ami a közszférát illeti, a tagállamok az Európai Bizottsággal közösen végzik a szolgáltatási irányelv végrehajtásával kapcsolatos „kölcsönös értékelést”. Az EGSZB javasolja, hogy a szolgáltatási irányelvet a digitális egységes piac számára teremtett lehetőségek tekintetében is értékeljék.

4.4.3.1   Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a digitális belső piac a jogbiztonságnak és a technológiának köszönhetően szélesíteni tudja a közszférabeli kínálatot: az intelligens közszolgáltatásokra irányuló megoldásoknak köszönhető gazdaságosság zökkenőmentes határokon átnyúló közbeszerzéseket eredményezhet.

4.4.4   A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv (23) Európai Bizottság általi felülvizsgálata egyszerűbbé teheti a vállalatok és a magánszemélyek munkáját (lásd a TEN/478. számú véleményt – szerkesztés alatt).

5.   A digitális technológia mint a fenntartható növekedés mozgatórugója

5.1   A fenntartható és fokozottan versenyképes szociális piacgazdaságot az Unió az alkotás és az innováció útján valósíthatja meg. A digitális technológia eszköz, ugyanakkor egyúttal olyan érték is, amely nem korlátozódik pusztán a kereskedelmi vonatkozásokra.

5.2   Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy hiányzik a digitális egységes piac „fenntartható” jellegének biztosítására irányuló célzott stratégia.

5.3   Vizsgálatokat kell végezni a digitális piacon tevékenykedő, egyre növekvő számú vállalat szénlábnyomának mérésére. Az EGSZB szerint az intelligens technológiák segítségével optimalizálható az átfogó energiafogyasztás, és ezáltal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás.

5.4   A digitális technológiákban alkalmazott hardvereszközöket szén-dioxid-mentessé kell tenni; az információfeldolgozási rendszerekből származó hulladékok környezetbarát európai kezelése (a ritkaföldfémek visszanyerésével) jelentős piaci potenciált képvisel, és elejét veszi annak, hogy a hulladékokkal Unión kívüli országokat szennyezzenek.

5.5   Az EGSZB felkéri az elnökséget, hogy 2012-ben, az aktív idősödés éve során fordítson kiemelt figyelmet a digitális technológiának az egészségügyi és szociális ellátás irányításában betöltött hatékony szerepére, különösen a népesség elöregedésével összefüggésben: (a munka nehézségi fokának enyhítése révén) a munkában maradásra való ösztönzésre, illetve általánosságban a kommunikációra, az elszigetelődés elleni küzdelemre, a távgyógyászatra, a robotikára és a személyek biztonságára. A felsorolt területek piaci lehetőségeket rejtenek magukban, valamint lehetővé teszik új foglalkoztatási formák létrehozását és a növekedés megteremtését.

5.6   Az uniós digitális piac integrációjához elengedhetetlen az űrprojektek megvalósítása. Ehhez biztosítani kell a szükséges pénzügyi eszközöket. Az EGSZB sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Galileo és a hozzá tartozó GNSS rendszer még nem lépett működésbe, míg az amerikai GPS-t Európa és a világ minden részén használják (24).

---

(1)  Az EGSZB e tárgyban közzétett főbb véleményei:

HL C 318., 2006.12.23., 20. o. – HL C 157., 1998.5.25., 1. o. – HL C 376., 2011.12.22., 62. o. – HL C 143., 2012.5.22., 69. o. – HL C 318., 2011.10.29., 99. o. – HL C 318., 2011.10.29., 105. o. – HL C 68., 2012.3.6., 28. o. – HL C 248., 2011.8.25., 144. o. – HL C 97., 2004.4.28., 21. o. – HL C 175., 2007.7.27., 91. o. – HL C 77., 2009.3.31., 60. o. – HL C 175., 2009.7.28., 8. o. – HL C 218., 2009.9.11., 36. o. – HL C 277., 2009.11.17., 85. o. – HL C 48., 2011.2.15., 72. o. – HL C 54., 2011.2.19., 58. o. – HL C 107., 2011.4.6., 44. o. – HL C 107., 2011.4.6., 53. o. – HL C 107., 2011.4.6., 58. o. – HL C 376., 2011.12.22., 92. o. – HL C 24., 2012.1.28., 40. o. – HL C 318., 2011.10.29., 9. o. – HL C 143., 2012.5.22., 120. o.

(2)  HL C 175., 2009.7.28., 43. o.

(3)  HL C 44., 2011.2.11., 178. o.

(4)  HL C 318., 2011.10.29., 9. o.

(5)  HL C 376., 2011.12.22., 69. o.

(6)  HL C 70 E., 2012.3.8., 56–57. o.

(7)  HL C 24., 2012.1.28., 139. o.

(8)  HL C 376., 2011.12.22., 92. o.

(9)  HL C 143., 2012.5.22., 120. o.

(10)  HL C 162., 2008.6.25., 1. o.

(11)  Az EGSZB véleménye: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fogyasztói jogviták online rendezéséről (fogyasztói OVR-rendelet) - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(12)  HL C 162., 2008.6.25., 1. o.

(13)  Az EGSZB véleménye: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Közös európai adásvételi jog a belső piacon belüli, határon átnyúló ügyletek elősegítése érdekében, HL C 181, 2012, 2012.6.21, 75. o.

(14)  Az EGSZB véleménye: HL C 143., 2012.5.22., 48. o.

(15)  HL C 80., 2002.4.3., 67. o.

(16)  HL C 125., 2002.5.27., 100. o.

(17)  HL C 24., 2012.1.28., 40. o.

(18)  HL C 143., 2012.5.22., 116. o., és HL C 143., 2012.5.22., 134. o.

(19)  HL C 68., 2012.3.6., 28. o.

(20)  Lásd az előző lábjegyzetet.

(21)  HL C 24., 2012.1.28., 139. o.

(22)  HL C 143., 2012.5.22., 69. o.

(23)  Az EGSZB véleménye: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról, HL C 191, 2012, 2012.6.29, 129. o.

(24)  Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, HL C 181, 2012, 2012.6.21, 179. o.

---