This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012AE0487
Opinion of the European Economic and Social Committee on the ‘Proposal for a Council Regulation establishing a Community system for registration of carriers of radioactive materials’ COM(2011) 518 final
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi rendeletre a radioaktívanyag-fuvarozók közösségi nyilvántartási rendszerének létrehozásáról (COM(2011) 518 végleges)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi rendeletre a radioaktívanyag-fuvarozók közösségi nyilvántartási rendszerének létrehozásáról (COM(2011) 518 végleges)
HL C 143., 2012.5.22, p. 110–112
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
22.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 143/110 |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi rendeletre a radioaktívanyag-fuvarozók közösségi nyilvántartási rendszerének létrehozásáról
(COM(2011) 518 végleges)
2012/C 143/21
Előadó: Ludvík JÍROVEC
2011. augusztus 30-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 31. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:
Javaslat tanácsi rendeletre a radioaktívanyag-fuvarozók közösségi nyilvántartási rendszerének létrehozásáról
COM(2011) 518 végleges.
A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2012. február 3-án elfogadta véleményét.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. február 22–23-án tartott, 478. plenáris ülésén (a február 22-i ülésnapon) 117 szavazattal 3 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.
1. Következtetések és ajánlások
1.1 |
Az EGSZB a rendeletjavaslat elfogadását ajánlja. Egyetért továbbá azzal, hogy a rendelet hatálybalépése után két évvel értékelni kell annak hatásait. Szintén hasznos lesz öt év elteltével is visszatérni a kérdésre, megvizsgálva, milyen akadályok nem hárultak még el az Európai Unión belüli radioaktívanyag-fuvarozás zökkenőmentes és biztonságos működése elől. |
1.2 |
Az EGSZB a hatásvizsgálati jelentésben javasolt opciók közül a másodikat támogatja, mely szerint rendeletre van szükség harmonizált szabályokkal, hatékonyabb szerepet szánva az illetékes hatóságok számára. |
1.3 |
A tagállamoknak biztosítaniuk kellene a nyilvántartásba-vételi kritériumok összehangoltságát. |
1.4 |
A rendelet hatálybalépésekor már kész, tesztelt és működő webalapú nyilvántartásba-vételi rendszerrel kell rendelkezni. |
1.5 |
Az EGSZB megítélése szerint egy új ügynökség létrehozása – a 3. opcióban szereplő feltételek mellett – növelné a vállalkozások adminisztratív terheit, és összességében véve gyengítené a rendelet hatását. |
1.6 |
Az EGSZB megjegyzi, hogy a fuvarozóktól megkövetelt biztosítási fedezet mértéke tagállamonként eltérő. Mivel a jogalap miatt a nyilvántartásba-vételi eljárás nem szólhat a biztosítási fedezetről, az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy harmonizálják az idevonatkozó biztosítási rendszereiket. |
1.7 |
A rendeletben foglalt fogalommeghatározásoknak a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lenniük az IAEA definícióival, különös tekintettel a „fuvarozók” fogalmára, miközben az Euratom-jogszabályoknak, különösen pedig a 96/29/Euratom irányelvnek is meg kell felelniük. |
1.8 |
A kérelmezőnek lehetőséget kell adni a kérelmében szereplő adatok javítására vagy kiegészítésére, ahelyett hogy azt alaposabb vizsgálat nélkül elutasítanák (5. cikk (7) és (10) bekezdés). |
2. Bevezetés és a rendeletjavaslat lényegi tartalma
2.1 |
A javaslat célja a radioaktívanyag-fuvarozókra vonatkozó nemzeti bejelentési és engedélyezési eljárások egyetlen nyilvántartási rendszerrel való felváltása, ami a mostanáig elért magas szintű sugárzásvédelem fenntartása mellett hozzá fog járulni az eljárás egyszerűsítéséhez, az adminisztratív terhek csökkentéséhez és a belépési korlátok megszüntetéséhez. |
2.2 |
Európai szinten a radioaktívanyag-fuvarozókra az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti szállítási jogszabályok, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) szerinti sugárzással kapcsolatos szempontokra vonatkozó, többek között a munkavállalók és a lakosság egészségének védelmével kapcsolatos jogszabályok vonatkoznak. |
2.3 |
Az EUMSZ szerinti jogszabályokat a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyszerűsítette, amely valamennyi szárazföldi szállítási módra kiterjed. |
2.4 |
A Tanács 96/29/Euratom irányelve (1996. május 13.) megállapítja a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírásokat. Az Euratom-Szerződés 30. cikke szerint ezek az alapvető előírások a következők:
A 33. cikk értelmében a tagállamoknak az alapvető előírások betartásának biztosítására megfelelő rendelkezéseket kell megállapítaniuk. |
2.5 |
A munkavállalók és a lakosság egészségének védelme, valamint munkájuk célzottabbá tétele érdekében a tagállami hatóságoknak tudniuk kell, hogy mely személyeket, szervezeteket vagy vállalkozásokat ellenőrizzenek. Ezért az irányelv 3. és 4. cikke előírja a tagállamok számára az ionizáló sugárzás veszélyével járó egyes gyakorlati eljárások bejelentését és előzetes engedélyezését, vagy egyes gyakorlati eljárások betiltását. A 96/26/Euratom irányelv minden olyan gyakorlati eljárásra vonatkozik, amely mesterséges forrásból vagy természetes sugárforrásból eredő ionizáló sugárzás kockázatával jár, ideértve a szállítást is. |
2.6 |
Mivel a szállítási műveletek gyakran határokon átnyúló jellegűek, előfordulhat, hogy a fuvarozónak valamennyi érintett tagállamban igazodnia kell ezekhez a bejelentési és engedélyezési eljárásokhoz. A tagállamok ezenfelül eltérő rendszerekben hajtják végre ezeket az eljárásokat, ezáltal megbonyolítják magukat a szállítási műveleteket és az engedélyezési eljárásokat is. |
2.7 |
Ez a rendelet a 96/29/Euratom tanácsi irányelv által létrehozott tagállami bejelentési és engedélyezési rendszereket egy európai fuvarozó-nyilvántartási rendszer révén egységes nyilvántartással váltja fel. A fuvarozóknak egy központi webes felületen kell felvételüket kérelmezniük. Ezeket a kérelmeket az illetékes nemzeti hatóságok vizsgálják meg, és ha a kérelmező eleget tesz az alapvető biztonsági előírásoknak, kiállítják a nyilvántartásba-vételi igazolást. A rendszer ugyanakkor lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az országukban működő fuvarozók jobb felügyeletét. |
2.8 |
A rendelet differenciált („fokozatos”) megközelítést fogad el, azáltal, hogy a nyilvántartásba-vételi eljárásból kizárja azokat a fuvarozókat, amelyek kizárólag „engedményes küldeménydarabokat” szállítanak. Másfelől a tagállamokra bízza, hogy támasztanak-e további nyilvántartásba-vételi követelményeket a hasadóanyagok és a nagy aktivitású radioaktív anyagok fuvarozóival szemben. |
2.9 |
A fizikai védelemre, a biztosítékokra és a harmadik személyek felelősségére vonatkozó egyéb uniós és tagállami jogszabályok és nemzetközi szabályok továbbra is alkalmazandók, különös tekintettel a 2008/68/EK irányelvre. |
2.10 |
A rendelet erőforrásokat szabadítana fel a jelenleg ezekkel az adminisztratív eljárásokkal foglalkozó illetékes hatóságoknál, mivel egy kérelmet csak egyetlen illetékes hatóság vizsgálna meg. |
3. Általános megjegyzések
3.1 |
Az EGSZB a hatásvizsgálati jelentésben javasolt opciók közül a másodikat támogatja, mely szerint rendeletre van szükség harmonizált szabályokkal, hatékonyabb szerepet szánva az illetékes hatóságok számára. |
3.2 |
Rendelettel egy lépéssel tovább lehetne menni, mint ajánlással, az ugyanis a) közvetlenül alkalmazandó, harmonizált szabályokat javasolna, például egy közös fuvarozó-nyilvántartási rendszert, amely megszüntetné a tagállamokban alkalmazott különféle bejelentési és engedélyezési rendszereket, és b) egyetlen „karcsúsított” eljárás keretében, de differenciált megközelítést alkalmazva biztosítana hozzáférést az EU–27 fuvarozási piacához. Az Európai Bizottság biztonságos online nyilvántartásba-vételi rendszert hozna létre a szükséges adatcsere biztosításához. |
3.3 |
Bár úgy tűnik, hogy az ECORYS – az Európai Bizottság számára háttértanulmányt készítő független szakértői csoport – által elemzett opcióknak általánosságban véve igen csekély hatásuk van, egy ilyen kis méretű ágazatban ez is számít. A hatásokat öt kategóriába sorolták: az állami szektor kiadásai és díjai, szabályozási hatások, szállítás, biztonság és környezet, valamint társadalmi hatások. |
3.4 |
A kis- és középvállalkozások várhatóan arányosan élvezhetik az említett opciók révén elérhető összes megtakarítás előnyeit: minél magasabbak az általános megtakarítások, annál többet takaríthatnak meg ezek a vállalkozások is, melyek az eljárások bonyolultsága és a magas költségek miatt manapság gyakran kívül rekednek a piacon. |
3.5 |
A jelenlegi helyzethez képest egy rendelettel évi 13,6 millió eurós megtakarítást lehetne elérni többek között azáltal, hogy lehetővé válna a fuvarozói engedélyek kölcsönös elismerése. Egy ilyen megközelítés csökkentené a fuvarozók, felhasználók és gyártók adminisztratív terheit, és erőforrásokat szabadítana fel a hatóságoknál. Ezeket az erőforrásokat eztán, legalábbis részben, a megfelelőség ellenőrzésére lehetne fordítani – ennek hiánya is szerepel a fent említett problémák között. |
3.6 |
Mivel a rendelet kötelező érvénnyel bír, ez az opció valóban hozzájárul a célok eléréséhez – azaz a rendszer egyszerűsítéséhez, az átláthatóság megteremtéséhez és a belső piac működését gátló akadályok elhárításához, mindezt magas fokú biztonság fenntartása mellett. |
3.7 |
Az EGSZB megítélése szerint egy új ügynökség létrehozása – a 3. opcióban szereplő feltételek mellett – növelné a vállalkozások adminisztratív terheit, és összességében véve gyengítené a rendelet hatását. |
4. Részletes megjegyzések
4.1 |
A rendeletben foglalt fogalommeghatározásoknak a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lenniük az IAEA definícióival, különös tekintettel a „fuvarozók” fogalmára, miközben az Euratom-jogszabályoknak, különösen pedig a 96/29/Euratom irányelvnek is meg kell felelniük. |
4.2 |
Az EGSZB egyetért azzal, hogy a rendelet hatálybalépése után két évvel értékelni kell annak hatásait. Szintén hasznos lesz öt év elteltével is visszatérni a kérdésre, megvizsgálva, milyen akadályok nem hárultak még el az Európai Unión belüli radioaktívanyag-fuvarozás zökkenőmentes és biztonságos működése elől. |
4.3 |
A tárgyalt javaslattervezet révén közös és egységes rendszer alakítható ki az uniós radioaktívanyag-fuvarozók nyilvántartására. A rendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében az a fuvarozó, aki már rendelkezik radioaktív anyagok használatára vagy mozgatására és szállítására vonatkozó nyilvántartásba-vételi igazolással, további nyilvántartásba vétel nélkül szállíthat ilyen anyagokat. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az érdekeltekkel együtt vizsgálja meg, hogy a szállítási nyilvántartásba-vételi igazolással rendelkezők számára hozhatók-e átmeneti intézkedések. |
4.4 |
A 3. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kiemelt egészségügyi kockázatot jelentő anyagokra vonatkozóan további nyilvántartásba-vételi követelményeket támasszanak. Az EGSZB kéri, hogy ezek közé az anyagok közé vegyék fel a többoldalú jóváhagyás mellett szállítható anyagokat is. |
4.5 |
Az EGSZB megjegyzi, hogy a fuvarozóktól megkövetelt biztosítási fedezet mértéke tagállamonként eltérő. Mivel a jogalap miatt a nyilvántartásba-vételi eljárás nem szólhat a biztosítási fedezetről, az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy harmonizálják az idevonatkozó biztosítási rendszereiket. |
4.6 |
Előzetesen hozzáférhető, tesztelt és működő webalapú nyilvántartásba-vételi rendszernek kell a fuvarozók rendelkezésére állnia. Ez biztosítékot jelentene a piaci szereplők és az illetékes hatóságok számára, csakúgy mint a hatálybalépést megelőző átmeneti időszak meghosszabbítása, a 4.3. pontban említett konkrét átmeneti intézkedések függvényében. |
4.7 |
A kérelmezőnek lehetőséget kell adni a kérelmében szereplő adatok javítására vagy kiegészítésére, ahelyett hogy azt alaposabb vizsgálat nélkül elutasítanák (5. cikk (7) és (10) bekezdés). |
4.8 |
A tagállamoknak biztosítaniuk kellene a nyilvántartásba-vételi kritériumok összehangoltságát. |
Kelt Brüsszelben, 2012. február 22-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Staffan NILSSON