9.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 359/5

—

az egészség társadalmi meghatározóiról szóló riói politikai nyilatkozat, amelyet 2011. október 21-én, az egészség társadalmi meghatározóival foglalkozó Rio de Janeiro-i világkonferencia keretében fogadtak el,

—

az ENSZ Közgyűlésének a nem fertőző betegségek megelőzésével és ellenőrzésével foglalkozó magas szintű találkozóján kidolgozott politikai nyilatkozat, amelyet 2011. szeptember 19-én fogadott el az ENSZ Közgyűlése (1),

—

a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye és az annak végrehajtására vonatkozó iránymutatások,

—

a Táplálkozás, Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platform 2011. évi éves jelentése (2),

—

a Tanács „Méltányosság és egészség minden szakpolitikában: szolidaritás az egészségügyben” című, 2010. június 8-i következtetései (3),

—

a Tanács „A krónikus betegségek innovatív megközelítései a népegészségügyben és az egészségügyi ellátási rendszerekben” című, 2010. december 7-i következtetései (4),

—

a Bizottság „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleménye (5),

—

a Tanács 2009. december 1-jei következtetései az alkoholról és az egészségről (6),

—

a Tanács 2009. november 30-i ajánlása a dohányfüstmentes környezetről (7),

—

a Bizottság „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című, 2009. október 20-i közleménye (8),

—

a WHO egészségre ható társadalmi tényezőkkel foglalkozó bizottságának „Closing the gap in a generation: health equity through action on the social determinants of health (Számoljuk fel egy generáció alatt a szakadékot: egészségügyi méltányosság az egészség társadalmi meghatározóit célzó intézkedéseken keresztül)” című zárójelentése, CSDH (2008),

—

az egészségügyi méltánytalanságnak az egészség társadalmi meghatározóinak befolyásolásával történő csökkentéséről (WHA62.14), illetve az egészségügyi vonatkozású millenniumi fejlesztési célok megvalósításának nyomon követéséről szóló (WHA61.18), az Egészségügyi Világközgyűlés által elfogadott határozatok, amelyeket többek között az EU tagállamai is elfogadtak,

—

„Az új európai egészségpolitika – Egészség 2020: Elképzelés, értékek, főbb irányvonalak és megközelítések” című, a WHO Európai Regionális Bizottságának 2011. szeptember 14-i ülésén elfogadott EUR/RC61/R1 állásfoglalás,

—

a Bizottság fehér könyve a sportról (9),

—

a Tanács 2007. december 6-i következtetései a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégia megvalósításáról (10),

—

a Bizottság „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára (2008–2013)” című fehér könyve (11),

—

a Bizottság „A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei” című zöld könyve (12),

—

a Tanács „Egészség minden szakpolitikában” című, 2006. november 30-i következtetései (13).

1.

Az EU alapértékeivel, úgymint a szolidaritással, a méltányossággal és az egyetemességgel összeegyeztethetetlen az EU-n belül fennálló egészségügyi szakadék mértéke.

2.

Egészségügyi szakadék alatt azokat az egyenlőtlenségeket értjük, amelyek a népesség korai mortalitási, morbiditási és fogyatékossági mutatói terén a tagállamok között és a tagállamokon belül, illetve az EU régiói között fennállnak. Ezek az egyenlőtlenségek részben a fokozottan egészségtelen életmód (azaz a dohányzás, az alkoholfogyasztásból eredő ártalmak, az egészségtelen táplálkozás, valamint a testmozgás hiánya) következményei, amely viszont gyakran társadalmi meghatározókkal hozható összefüggésbe (14)  (15).

3.

Az egészségügyi szakadék az új évezred első évtizedének eltelte után is jelen van még az EU-n belül. Egyes, az egészség terén fennálló egyenlőtlenségeket tovább növelhetnek a kedvezőtlen gazdasági körülmények, valamint a fokozódó mértékben idősödő uniós népesség okozta demográfiai kihívás is.

4.

A rossz egészségi állapot humán hatásokkal, valamint társadalmi, gazdasági és pénzügyi költségekkel is jár.

5.

A népegészségügyi politikák megerősítésének – és mindenekelőtt az egészséges életmód előmozdításának és a betegségek megelőzésének – a népesség egészséggel kapcsolatos tudatosságát és az egészségre törekvő magatartásformákat kell támogatnia (az „egészséggel kapcsolatos tudatlanság” csökkentése és a polgárok segítése abban, hogy egészségtudatos döntéseket hozzanak).

6.

Az „egészség minden szakpolitikában” megközelítést kell alkalmazni és a méltányosságra kell összpontosítani az egyes szakpolitikai területeken és azokban az összehangolt intézkedésekben, amelyek a legnagyobb egészségügyi hatással bírnak és hozzájárulhatnak a tartósan fennálló egészségügyi szakadék csökkentéséhez. E területek lehetnek: az egészségügy, az oktatás, a kutatás, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, valamint a gazdaságpolitika, a foglalkoztatás- és a szociálpolitika.

7.

Az értékelés javítása segítheti annak meghatározását, hogy az egyes stratégiák és szakpolitikák eredményesek-e az egészség terén fennálló egyenlőtlenségek kezelése és a népesség egészségügyi szükségleteinek kielégítése szempontjából, és ezáltal segítheti a tagállamokat abban, hogy hatékony népegészségügyi stratégiákat és megfelelő infrastruktúrát alakítsanak ki és alkalmazzanak.

8.

Az egészség meghatározóira irányuló stratégiák előmozdítása egyrészt az egész népességre kiterjedő, másrészt a veszélyeztetett csoportokra összpontosító intézkedések révén, az egészségügyi szakadék csökkentése, és ezen belül is elsősorban azoknak az egyenlőtlenségeknek a mérséklése érdekében, amelyek az – egyébként elkerülhető – egészségtelen életmód következményei.

9.

Az egészségtelen életmód részét képező szokások – mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztásból eredő ártalmak, az egészségtelen táplálkozás, valamint a testmozgás hiánya – elleni küzdelem, hiszen ezek a szokások az olyan nem fertőző krónikus betegségek gyakori előfordulásához vezetnek, mint a rák, a légúti megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a mentális betegségek, mindezek a betegségek pedig jelentős okai az EU-n belüli korai mortalitásnak, morbiditásnak és fogyatékosságoknak.

10.

Az egészségügyi szakadéknak az életmód megváltoztatásával történő csökkentésére irányuló, európai uniós szintű kezdeményezések, az EU egészségügyi programja, az egészség terén fennálló egyenlőtlenségekkel kapcsolatos közös cselekvési program (méltányossági cselekvési program) (16), valamint az egészség társadalmi meghatározóival és az egészség terén fennálló egyenlőtlenségekkel foglalkozó uniós szakértői csoport munkája.

11.

A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia (17) mint az alkoholfogyasztásból eredő ártalmak uniós és tagállami szinten való kezelésére irányuló átfogó megközelítés kialakításának fontos lépése, amely hangsúlyozza, hogy a tagállamokon belül a népesség egyes csoportjai között az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek, valamint a tagállamok közötti egészségügyi szakadék – egyéb tényezők mellett – gyakran a káros alkoholfogyasztással is összefüggésbe hozhatók.

12.

A folyamatos, tagállami és uniós szintű törekvések a dohányzás problémájának kezelésére a dohánytermékekkel, illetve a dohánytermékek reklámozásával kapcsolatos jogszabályok (18)  (19), valamint a tagállamok közötti koordináció, ismeretterjesztő kampányok és nemzetközi együttműködés révén. E törekvések a korai mortalitás, morbiditás és fogyatékosság egyik legfontosabb kockázati tényezőjének kezelésére irányulnak.

13.

A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégia végrehajtása terén elért eredmények, és mindenekelőtt az a tény, hogy a Táplálkozás, Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platform tagjainak prioritásai között kiemelt figyelmet kapnak a veszélyeztetett csoportok, továbbá a táplálkozással és a testmozgással foglalkozó magas szintű munkacsoport tevékenysége, amely kiterjed többek között a termékek összetételének megváltoztatásával kapcsolatos kérdésekre is.

14.

Az aktív és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség (20), amelynek célja, hogy növelje az uniós polgárok egészségben eltöltött éveinek számát.

15.

Az alábbi rendezvényeken elért eredmények:

16.

Az egészségügyi szakadék felszámolásához való hozzájárulás érdekében folytassák, erősítsék meg és/vagy fejlesszék tovább az egészséges életmód népszerűsítésére és a társadalmi meghatározókra irányuló szakpolitikáikat és intézkedéseiket.

17.

A legelőnyösebben osszák el a rendelkezésre álló erőforrásaikat, különösen ami az egészség előmozdítására és a megelőzésre irányuló intézkedéseket illeti.

18.

Támogassák az EU-n belüli egészségügyi szakadék csökkentését célzó szakpolitikákat és intézkedéseket, és osszák meg az ezekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatokat.

19.

Kövessék a dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlást.

20.

A továbbiakban is támogassák a közös cselekvési programot (21) a szakpolitikák és stratégiák egészséggel és egészségügyi méltányossággal kapcsolatos vonatkozásainak jobb kezelése érdekében.

21.

Az adott helyzettől függően folytassák és/vagy erősítsék meg azokat az intézkedéseket és szakpolitikákat, amelyekről bebizonyosodott, hogy hatékonyan csökkentik az egészségügyi szakadékot; illetve amennyiben és amikor szükséges, dolgozzanak ki új intézkedéseket és szakpolitikákat, többek között a következő területeken: az egészséggel és életmóddal kapcsolatos mutatók értékelése a fent említett életmódbeli tényezőkre és egészségügyi meghatározókra összpontosító intézkedéseknek köszönhetően elért eredmények nyomon követése céljából; a betegségek megelőzését és az egészség előmozdítását célzó intézkedések; az egészségtudatos döntések népszerűsítése.

22.

Segítsék elő az „egészség minden szakpolitikában” megközelítés és a méltányosságra való összpontosítás tényleges alkalmazását, és minden érintett ágazatot ösztönözzenek arra, hogy saját területükön járuljanak hozzá az EU-n belüli egészségügyi szakadék csökkentéséhez, valamint koordinálják az érintett ágazatok ilyen irányú erőfeszítéseit.

23.

Erősítsék meg az együttműködést és használják ki jobban azokat a meglévő hálózatokat, illetve népegészségügyi és egyéb intézményeket, amelyek vizsgálják, figyelemmel kísérik és kutatják az egészségügyi meghatározók hatását, ezáltal támogatva a fent említett intézkedéseket.

24.

Dolgozzanak ki az egészségügyi méltánytalanságok vizsgálatára vonatkozó megközelítéseket a szakpolitikák és stratégiák egészséggel és egészségügyi méltányossággal kapcsolatos vonatkozásainak jobb kezelése érdekében.

25.

Folytassák és fokozzák az egészséges életmód támogatására irányuló intézkedéseiket, ideértve többek között az alábbiakat:

26.

A jövőbeli pénzügyi keret sérelme nélkül tárják fel, hogy milyen módon használhatók fel a legelőnyösebben az olyan, méltányosságra összpontosító uniós pénzügyi programok – többek között a Kohéziós Alap és a strukturális alapok –, amelyek minden lehetséges szinten hozzájárulhatnak az egészségügyi szakadék és az egészség terén fennálló egyenlőtlenségek csökkentéséhez az Európai Unióban.

27.

Erősítse meg az egészség előmozdítására és az egészségügyi szakadék csökkentésére irányuló intézkedéseket, és fordítson fokozott figyelmet a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli, valamint az EU különböző régiói, illetve társadalmi csoportjai közötti egészségügyi szakadékra, és a „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című bizottsági közleményben előirányzott, 2012-ben közzéteendő jelentésében térjen ki erre a szempontra is.

28.

Mérlegelje, hogy szükség lenne-e a meglévő adatok jobb felhasználására, illetve további összehasonlító adatokra és információkra az egészségtelen életmóddal, az egészség társadalmi meghatározóival és a nem fertőző krónikus betegségekkel kapcsolatban. Ezeket az információkat a már meglévő vagy európai uniós szinten létrehozandó, az egészségügy figyelemmel kísérését szolgáló, fenntartható rendszerekből kell megszerezni.

29.

Részesítse előnyben az egészség előmozdítására és a betegségek megelőzésére irányuló tevékenységek és szakpolitikák költséghatékonyságának felméréséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez nyújtandó támogatásokat annak érdekében, hogy jobb információk és tényadatok álljanak rendelkezésre az egészség terén fennálló egyenlőtlenségek kezelésére szolgáló tagállami szakpolitikák és tevékenységek végrehajtásához.

30.

A „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című bizottsági közleményben foglaltaknak megfelelően nyújtson további támogatást a tagállamok közötti szakpolitikai koordinációt és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek terén rendelkezésre álló bevált gyakorlatok cseréjét szolgáló, már meglévő mechanizmusok – mint például a Tanács népegészségügyi magas szintű munkacsoportja, az egészség társadalmi meghatározóival és az egészség terén fennálló egyenlőtlenségekkel foglalkozó uniós szakértői csoport, valamint a szociális védelemmel foglalkozó bizottság – számára, a források optimális felhasználása és a szinergiák biztosítása érdekében.