16.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 49/21

---

Értesítés az Ománból és Szaúd-Arábiából származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról

2011/C 49/11

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 10. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint az Ománból és Szaúd-Arábiából származó egyes polietilén-tereftalátok behozatala támogatott formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt az európai polietilén-tereftalát (PET) gyártók bizottsága (CPME) (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be 2011. január 3-án olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes polietilén-tereftalátok teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék az ISO 1628-5 szabvány szerint legalább 78 ml/g viszkozitási számú polietilén-tereftalát (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A támogatásra vonatkozó állítás

Az állítások szerint támogatott termék a jelenleg a 3907 60 20 KN-kód alá tartozó, Ománból és Szaúd-Arábiából (a továbbiakban: érintett országok) származó vizsgált termék. Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

a)   Omán

Az állítás szerint az Ománból származó vizsgált termék egyetlen gyártója az ománi kormány által nyújtott többféle támogatásban részesült.

A támogatások többek között az alábbiakat foglalják magukban: közvetlen társaságiadó-mentesség; egy különleges gazdasági övezetben található gazdasági szereplők számára biztosított, behozatali és kiviteli vám alóli mentesség; kedvezményes kamatozású kölcsönök exportorientált ágazatok beruházási projektjei, valamint olyan projektek számára, amelyekben jelentős az ománi foglalkoztatottak aránya; a közjogi szervezetnek minősülő Ománi Fejlesztési Bank által kereskedelmi bankokon keresztül ománi exportőröknek – szállítási megállapodások megkötését követően – nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsönök; legalább 25 %-os hozzáadott értékű, nem arab országokba irányuló kivitelek után fizetett exporttámogatások; valamint csökkentett díjtételű víz-, áram- és gázszolgáltatás.

Az állítás szerint a fenti rendszerek támogatásoknak minősülnek, mivel (a közjogi szervezeteket is ideértve) az ománi kormány pénzügyi hozzájárulásával zajlanak, és előnyös helyzetbe hozzák a támogatásban részesülő vállalatot. E rendszerek állítólag az exportteljesítménytől függenek és/vagy a támogatást biztosító hatóság fennhatósága alá tartozó, pontosan körülhatárolt földrajzi területen található bizonyos vállalatokra korlátozódnak és/vagy bizonyos ágazatokra vagy vállalatokra korlátozódnak, ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

b)   Szaúd-Arábia

Az állítás szerint a Szaúd-Arábiából származó vizsgált termék egyetlen gyártója Szaúd-Arábia kormánya által nyújtott többféle támogatásban részesült.

A támogatások többek között az alábbiakat foglalják magukban: exportok után fizetett csökkentett kikötődíjak; exportra szánt áruk tárolási díj alóli mentessége; exportorientált üzemek exportvám- és minden egyéb adó alóli mentessége; nyersanyagok és beruházási javak vámmentes behozatala; csökkentett közüzemi díjak különleges gazdasági övezetekben található gazdasági szereplők számára; kamatmentes kölcsönök a szaúdi ipari fejlesztési alapból olyan vállalkozások számára, amelyek tőkéje legalább 50 %-ban szaúd-arábiai tulajdonban van; társaságiadó-mentesség a legalább 25 %-ban szaúd-arábiai tulajdonú vállalkozások számára; csökkentett díjtételű víz-, áram- és gázszolgáltatás bizonyos vállalkozások számára. Szaúd-Arábia kormánya – az állami tulajdonban lévő, közjogi szervezetnek minősülő, Aramco nevű vállalaton keresztül – kettős árképzési rendszert alkalmaz, amelynek köszönhetően a belföldi gyártók a nemzetközi piaci áraknál alacsonyabb árakon jutnak hozzá az alapanyagokhoz.

Az állítás szerint a fent említett rendszerek támogatásoknak minősülnek, mert (a közjogi szervezeteket is ideértve) Szaúd-Arábia kormányának pénzügyi hozzájárulásával zajlanak, és előnyös helyzetbe hozzák a kedvezményezettet, vagyis a vizsgált termék exportáló gyártóját. E rendszerek állítólag az exportteljesítménytől függenek és/vagy a támogatást biztosító hatóság fennhatósága alá tartozó, pontosan körülhatárolt földrajzi területen található bizonyos vállalatokra korlátozódnak és/vagy bizonyos ágazatokra vagy vállalatokra korlátozódnak, ezért egyediek és kiegyenlíthetők. A kettős árképzés esetében az egyediség oka az, hogy az alapanyagokat kizárólag a petrolkémiai ágazat tudja felhasználni (bennefoglalt egyediség).

4.   A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált termék Ománból és Szaúd-Arábiából való behozatala mind abszolút értékben, mind pedig a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az eladott mennyiségre, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére és az általa kialakított árszintre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 10. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala támogatott formában történik-e, és ha igen, a támogatás kárt okoz-e az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a támogatás és a kár megerősítést nyer, a vizsgálat azt is fel fogja tárni, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

5.1.    A támogatás megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri az érintett országokból származó vizsgált termék exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt a Bizottság által folytatott vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

5.1.1.1.   Az érintett országok vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

Az érintett országokban tevékenykedő exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az érintett országok általa ismert exportáló gyártóinak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett országok hatóságainak. A Bizottság felkéri valamennyi exportáló gyártót, valamint az exportáló gyártók szövetségeit, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából haladéktalanul vegyék fel vele a kapcsolatot faxon, eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül.

Eltérő rendelkezés hiányában az exportáló gyártóknak és adott esetben az exportáló gyártók szövetségeinek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell visszaküldeniük a kitöltött kérdőíveket.

A kitöltött kérdőívnek információkat kell tartalmaznia többek között az exportáló gyártó vállalatának vagy vállalatainak struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, valamint a vizsgált terméknek az érintett országok belföldi piacán, továbbá az Európai Unió számára történő értékesítéséről.

Kérdőíveket az érintett exportáló országok hatóságai is kapni fognak.

5.1.2.   A független importőrökre  (3) vonatkozó vizsgálat  (4)  (5)

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztása révén ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. Az említett feleknek eltérő rendelkezés hiányában ezt legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell megtenniük, és a következő információkat kell vállalatukról vagy vállalataikról a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a teljes forgalom a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban,

—	az érintett országokból származó importált vizsgált termék 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalának, valamint az Unió piacán lebonyolított viszonteladásának mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (6) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, amely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő vállalatok esetében a Bizottság megállapításai alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet az érintett fél számára, mintha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget értesíti arról, hogy mely vállalatokat választotta ki a mintába való felvételre.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék értékesítéseire vonatkozóan tartalmaz információt.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás

Kár alatt a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár vagy ennek kockázata, illetve uniós gazdasági ágazat létrejöttének jelentős hátráltatása. A kár megállapítása valós bizonyítékokon alapul, továbbá tényszerűen meg kell állapítani a támogatott behozatal mennyiségét, annak az uniós piac árait érintő hatását, valamint e behozataloknak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatását. Annak megállapítására, hogy éri-e jelentős kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság által folytatott vizsgálatban.

5.2.1.   Az uniós gyártókra irányuló vizsgálat

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen összeállított egy uniós gyártókból álló mintát. Részletek az érdekelt felek számára, betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen keresztül), és hogy ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e a kiválasztott mintát e célra.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalat (vállalatok) pénzügyi helyzetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék előállítási költségeire és értékesítéseire vonatkozóan kell információt tartalmaznia.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a támogatásra és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 31. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha kiegyenlítő intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül – információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekkel kapcsolatban. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. Mindenesetre a 31. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásbeli beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani; az anyagnak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmeket ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon kell benyújtani. A későbbiekben a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt feleknek minden beadványukat – beleértve a minta kiválasztásához megküldött információkat, a kitöltött kérdőíveket és azok aktualizált változatait is – írásban kell benyújtaniuk, mind papíron, mind elektronikus formátumban, és minden esetben fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Amennyiben valamely érdekelt fél technikai okok miatt beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (7) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 29. cikke (2) bekezdésének értelmében ezekhez nem bizalmas jellegű összefoglalókat is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyeket „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen bizalmas információt.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő áttekinti az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmeket ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat és előadhatják – többek között – a támogatással, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: (http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/ho/index_en.htm).

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 13 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

---

(1)  HL L 188., 2009.7.8., 93. o.

(2)  Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és az Unió piacára exportálja, akár közvetlenül, akár egy harmadik félen keresztül, beleértve a vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amelyek az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésben vagy exportjában részt vesznek. A nem gyártó exportőrök rendszerint nem jogosultak egyéni vámtételre.

(3)  A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5%-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(4)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Azoknak az importőröknek, akik kapcsolatban állnak exportáló gyártókkal, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. Az egymással kapcsolatban álló személyek meghatározását lásd a 3. lábjegyzetben.

(5)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a támogatás meghatározásán kívüli vizsgálati szempontokkal kapcsolatban is felhasználhatók.

(6)  Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározását lásd az 3. lábjegyzetben.

(7)  Ez a dokumentum az 597/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.) 29. cikke, valamint a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12. cikke értelmében bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentumnak védelmet kell biztosítani az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---