15.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 366/112

1.

A brüsszeli székhelyű Európai GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer) Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) a Tanács 2004. július 12-i 1321/2004/EK rendelete (1) hozta létre abból a célból, hogy a Galileo program üzembe helyezési és üzemeltetési szakaszában érvényesítse az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) programokhoz kapcsolódó közérdek szempontjait és a program szabályozó ügynökségéül szolgáljon. A 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) az Ügynökség feladatkörét a Galileo rendszerek biztonsági ellenőrzésére és kereskedelmi forgalomba hozataluk előkészítésére szűkítette. Az Ügynökség megnevezése 2010-ig az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer Ellenőrző Hatósága volt (3).

2.

Az Ügynökség 2010-es jóváhagyott költségvetése 15,9 millió EUR-t tett ki, szemben az előző évi 44,4 millió EUR-val. Az Ügynökség az év végén 42 alkalmazottat foglalkoztatott, míg az előző évben az alkalmazottak száma 35 volt.

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (4), amely a 2010. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (6) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

4.

Ennek a megbízhatósági nyilatkozatnak az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése értelmében (7) az Európai Parlament és a Tanács a címzettje.

5.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételeit és kiadásait (8). Az igazgató feladata (9) a szervezeti struktúra felállítása és az, hogy kialakítsa az akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes végleges beszámoló elkészítésére vonatkozó belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (10), valamint hogy biztosítsa a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét.

6.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

7.

A Számvevőszék az IFAC és az ISSAI (11) nemzetközi ellenőrzési standardjaival és etikai kódexével összhangban végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék megfeleljen bizonyos etikai követelményeknek és az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot nyerhessen arra nézve, hogy a beszámoló mentes a lényegi hibáktól, valamint hogy az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

8.

A számvevőszéki ellenőrzés magában foglalja olyan eljárások elvégzését, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A számvevőszéki ellenőrök megítélésén múlik, hogy milyen eljárásokat alkalmaznak, például azon kockázat értékelésére, hogy vannak-e – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hibák, illetve jogszerűtlen és szabályszerűtlen tranzakciók a beszámolóban. A kockázat ilyen felmérésekor a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése érdekében figyelembe vesszük a szervezetnek a beszámoló elkészítése és bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-rendszerét. A számvevőszéki ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetés által készített számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

9.

A Számvevőszék meggyőződése, hogy a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a beszámoló megbízhatóságáról adott korlátozó véleményéhez, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről megfogalmazott véleményéhez.

10.

2010 során az Ügynökség 4,4 millió EUR értékben a Galileo programhoz (12) kapcsolódó tárgyi eszközöket (13) vásárolt. Ezeket az eszközöket az Ügynökségnek át kell ruháznia az Európai Bizottságra. Az eszközöket kutatási kiadásként könyvelték el, holott átruházandó eszközökként kellett volna feltüntetni őket. A tranzakció eredményeként az eszközök könyvekben rögzített értéke, valamint az eredménykimutatásban szereplő érték a valóságosnál 4,4 millió EUR-val alacsonyabb.

11.

A Számvevőszék véleménye szerint a 10. bekezdésben bemutatott helyzet hatásának kivételével az Ügynökség éves beszámolója (14) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzatának előírásaival összhangban tükrözi a 2010. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve az akkor véget ért évben lezajlott gazdasági események eredményét.

12.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség 2010. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

13.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

14.

A hetedik keretprogramon belül a 26 millió EUR költségvetésű Galileo 2. pályázati kiírás odaítélési eljárásai esetében az értékelés nem tett egyértelmű különbséget a kiválasztási és az odaítélési szempontok között. Nem kerültek meghatározásra a pályázók pénzügyi kapacitásának értékelésénél alkalmazandó szempontok. Annak ellenére, hogy a visszatérítés maximális arányát a pályázók státusza határozta meg, az Ügynökség nem ellenőrizte azt.

15.

A hatodik keretprogram (6. KP) harmadik pályázata esetében két ellenőrzött támogatási szerződésnél a kedvezményezettek által benyújtott költségigénylések a tényleges költségek helyett átalányösszegeken alapultak. Ez nem volt összhangban az uniós pénzügyi támogatásokra vonatkozó nonprofit elvvel.

16.

Öt ellenőrzött támogatás esetében, melyek elsősorban a hatodik keretprogramhoz kapcsolódtak, a megvalósítás egy és három év közötti késedelemben volt. A szerződések eredeti értékét egymást követően többször is emelték.

17.

A 683/2008/EK rendelet hatályba lépését követően az EGNOS és a Galileo programokkal kapcsolatos tevékenységek és eszközök nagy részét 2009 decemberében átadták a Bizottságnak. 2010. december 31-én még nem született döntés az Európai Űrügynökségtől származó 2 millió EUR összegű technikai támogatás sorsáról.

18.

Az ellenőrzött személyzeti kiválasztási eljárások során nem határozták meg az írásbeli tesztekre és személyes elbeszélgetésre való behíváshoz, illetve a megfelelő pályázók listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot. Ez a gyakorlat veszélyeztette a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát.