Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52011TA1215(14)

    Jelentés a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszaival együtt

    HL C 366., 2011.12.15, p. 75–80 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    15.12.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 366/75

    JELENTÉS

    a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszaival együtt

    2011/C 366/14

    BEVEZETÉS

    1.

    A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalát (a továbbiakban: a Hivatal), melynek székhelye Brüsszelben van, a Bizottság 2006. október 26-i 2007/60/EK határozata (1) alapján hozták létre, amelyet a 2008/593/EK bizottsági határozat (2) módosított. A Hivatal a 2006. november 1-jével kezdődő és 2015. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó uniós intézkedéseket irányítsa (3). Pénzügyi függetlenségét a Hivatal 2008. április 15-ével nyerte el.

    2.

    A Hivatal 2010-es igazgatási költségvetése 9,8 millió EUR-t tett ki. A Hivatal az év végén 93 alkalmazottat foglalkoztatott.

    MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

    3.

    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hivatal éves beszámolóját (4), amely a 2010. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (6) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

    4.

    Ennek a megbízhatósági nyilatkozatnak az 58/2003/EK tanácsi rendelet 14. cikke értelmében (7) az Európai Parlament és a Tanács a címzettje.

    Az igazgató felelőssége

    5.

    Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hivatal pénzügyi szabályzatával összhangban a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételeit és kiadásait (8). Az igazgató feladata (9) a szervezeti struktúra felállítása és az, hogy kialakítsa az akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes végleges beszámoló elkészítésére vonatkozó belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (10), valamint hogy biztosítsa a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét.

    A Számvevőszék felelőssége

    6.

    A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen a Hivatal éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

    7.

    A Számvevőszék az IFAC és az ISSAI (11) nemzetközi ellenőrzési standardjaival és etikai kódexével összhangban végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék megfeleljen bizonyos etikai követelményeknek és az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot nyerhessen arra nézve, hogy a beszámoló mentes a lényegi hibáktól, valamint hogy az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

    8.

    A számvevőszéki ellenőrzés magában foglalja olyan eljárások elvégzését, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A számvevőszéki ellenőrök megítélésén múlik, hogy milyen eljárásokat alkalmaznak, például azon kockázat értékelésére, hogy vannak-e – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hibák, illetve jogszerűtlen és szabályszerűtlen tranzakciók a beszámolóban. A kockázat ilyen felmérésekor a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése érdekében figyelembe vesszük a szervezetnek a beszámoló elkészítése és bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-rendszerét. A számvevőszéki ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetés által készített számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

    9.

    A Számvevőszék meggyőződése, hogy a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább kifejtett véleményekhez.

    Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

    10.

    A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója (12) minden lényegi szempontból híven és a Hivatal pénzügyi szabályzatának előírásaival összhangban tükrözi a 2010. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve az akkor véget ért évben lezajlott gazdasági események eredményét.

    Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

    11.

    A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal 2010. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

    12.

    Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

    MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

    13.

    A 2010. december 31-én a következő évre átvitt előirányzatok 1,4 millió EUR-t tettek ki, ez az éves kötelezettségvállalások 14,5 %-ának felelt meg. Ez azt jelzi, hogy a Hivatalnak nagyobb szigorral kell alkalmaznia az évenkéntiség költségvetési alapelvét.

    Ezt a jelentést Harald NOACK számvevőszéki tag elnökletével a II. kamara a 2011. október 12-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

    a Számvevőszék nevében

    Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

    elnök

    (1)  HL L 32., 2007.2.6., 88. o.

    (2)  HL L 190., 2008.7.18., 35. o.

    (3)  A Melléklet a Hivatal hatáskörét és tevékenységeit foglalja össze. Ezeket tájékoztatás céljából mutatjuk be.

    (4)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely bemutatja többek között az előirányzatok teljesítésének alakulását, és összefoglalót ad a különböző költségvetési tételek közötti előirányzat-átcsoportosításokról.

    (5)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a tőkeváltozásokat feltüntető kimutatás, valamint a pénzügyi kimutatások melléklete; ez utóbbi a számviteli politika meghatározó alapelveinek bemutatását és egyéb magyarázatokat tartalmaz.

    (6)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

    (7)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

    (8)  Az 1653/2004/EK bizottsági rendelet 25. cikke (HL L 297., 2004.9.22., 6. o.).

    (9)  Az 1653/2004/EK rendelet 29. cikke.

    (10)  A beszámolók bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 651/2008/EK rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 15. o.) módosított 1653/2004/EK rendelet VI. címének 1. fejezete tartalmazza.

    (11)  Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) és a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (ISSAI).

    (12)  A végleges éves beszámolót 2011. június 15-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2011. július 7-én érkezett be. A végleges éves beszámoló megtalálható a következő honlapon: http://tentea.ec.europa.eu/en/about_us/mission__introduction/key_documents.htm.

    MELLÉKLET

    A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala (Brüsszel)

    Hatáskör és tevékenységek

    A Szerződésből eredő uniós hatáskör

    1.

    A 26. és 174. cikkben említett célkitűzések elérése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós polgárok, a gazdasági szereplők, valamint a regionális és helyi közösségek a belső határok nélküli térség kialakításának előnyeit teljes mértékben élvezhessék, az Unió hozzájárul a transzeurópai hálózatok létrehozatalához és fejlesztéséhez a közlekedési, a távközlési és az energiaipari infrastruktúra területén.

    2.

    A nyitott és versengő piacok rendszerének keretén belül az Unió fellépésének az a célja, hogy elősegítse a nemzeti hálózatok összekapcsolódását és átjárhatóságát, valamint a hálózatokhoz történő hozzáférést. Az Unió különös figyelmet fordít annak szükségességére, hogy a szigeteket, a tengerparttal nem rendelkező területeket és a peremterületeket összekössék az Unió központi területeivel.

    (Az EUMSZ 170. cikke)

    1.

    A 170. cikkben említett célkitűzések elérése érdekében az Unió:

    —

    iránymutatás-csomagot dolgoz ki, amely a transzeurópai hálózatok területén a tervezett intézkedések célkitűzéseire, prioritásaira és főbb vonalaira vonatkozik; ezek az iránymutatások közös érdekű projekteket határoznak meg,

    —

    végrehajt minden olyan intézkedést, különösen a műszaki szabványok összehangolásának területén, amely a hálózatok átjárhatóságának biztosításához szükséges,

    —

    támogathatja – különösen megvalósíthatósági tanulmányok, hitelgaranciák vagy kamattámogatások formájában – a tagállamok által támogatott, az első francia bekezdésben említett iránymutatások által meghatározott közös érdekű projekteket; az Unió emellett a 177. cikk értelmében felállított Kohéziós Alapon keresztül hozzájárulhat a közlekedési infrastruktúra területén egyedi projektek finanszírozásához a tagállamokban.

    Az Unió tevékenységei során figyelembe kell venni a projektek potenciális gazdasági életképességét.

    2.

    A tagállamok a Bizottsággal kapcsolatot tartva összehangolják azokat a nemzeti szinten folytatott politikáikat, amelyek jelentős hatással lehetnek a 170. cikkben említett célkitűzések elérésére. A Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítására.

    3.

    Az Unió határozhat úgy, hogy együttműködik harmadik országokkal a közös érdekű projektek előmozdítása és a hálózatok átjárhatóságának biztosítása érdekében.

    (Az EUMSZ 171. cikke)

    A Hivatal hatásköre

    Célkitűzések

    A TEN-T Végrehajtó Hivatalának feladata a Bizottság TEN-T programjának pénzügyi és technikai végrehajtása. Szerepe szerint költségcsökkentés mellett javítja a TEN-T megvalósításának hatékonyságát; erősíti a TEN-T és a szakértői közösség közötti kapcsolatokat; magas szintű szaktudást mozgósít és megkönnyíti az e területen képzett személyzet felvételét; gondoskodik az egyéb uniós eszközökkel való koordináció javításáról; egyszerűbbé és rugalmasabbá teszi a TEN-T végrehajtását; növeli a TEN-T területén folytatott uniós szerepvállalás közismertségét; és általános értéknövelő hatást fejt ki a TEN-T program irányítása során.

    Feladatok

    a)

    gondoskodik a TEN-T költségvetéséből társfinanszírozott projektek és rendezvények szakmai és pénzügyi irányításáról;

    b)

    összegyűjti, elemzi és továbbítja a Bizottságnak az összes olyan információt, amely a TEN-T végrehajtásához és programozásához szükséges;

    c)

    szakmai támogatást nyújt a projektgazdáknak, valamint a TEN-T projektekhez tartozó hitelgarancia-eszköz kezeléséért felelős pénzügyi intézménynek;

    d)

    a Bizottság igényeinek megfelelően a Bizottságnak szakmai és adminisztratív támogatást nyújt.

    A TENT-T kapcsán a politikai döntéshozatali és intézményi feladatokat továbbra is a kapcsolódó főigazgatóság, a DG MOVE látja el.

    Irányítás

    1.   Igazgatótanács

    A Hivatal tevékenységeit az igazgatótanács felügyeli, amely jelenleg öt tagból és egy megfigyelőből áll. Az igazgatótanács tagjait két évre nevezik ki. Az igazgatótanács elvben évente négyszer találkozik. Bizonyos intézkedések és döntések csak úgy hajthatók végre, ha azokat előzőleg jóváhagyja. Ilyenek például a következők: az igazgatási költségvetés, a létszámterv, a munkaterv, az éves tevékenységi jelentés, az összes bevételt és kiadást tartalmazó előzetes beszámoló, a külső értékelésről szóló jelentés, valamint számos külön szabály és intézkedés elfogadása stb. Több más eljárás esetén a bizottságot tájékoztatják. Kivételes és sürgős esetekben a döntéshozatal írásos eljárással történik.

    2.   Igazgató

    Az igazgatót az Európai Bizottság nevezi ki öt évre.

    3.   Belső ellenőrzés

    A Bizottság belső ellenőrzési szolgálata, valamint a Hivatal belső ellenőrzési részlege.

    4.   Külső ellenőrzés

    Az Európai Számvevőszék.

    5.   A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

    A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

    A Hivatal rendelkezésére álló erőforrások 2010-ben (Zárójelben a 2009-es adatok szerepelnek)

    Költségvetés

    A)

    A 2007–2013-as pénzügyi terv keretében a TEN-T program költségvetése 8,0 milliárd EUR (amelyet 100 %-ban az Európai Unió általános költségvetése fedez).

    Az operatív költségvetést a Hivatal a Bizottság felügyelete alatt hajtja végre.

    B)

    Az igazgatási költségvetés 9,79 millió EUR-t tesz ki (100 %-ban uniós hozzájárulás), a Hivatal ezzel önállóan rendelkezik.

    Létszám 2010. december 31-én

    Ideiglenes alkalmazottak: A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 33, ebből betöltött: 31 (94 %).

    Szerződéses alkalmazottak számára fenntartott álláshelyek: 66, ebből betöltött: 62 (94 %).

    A teljes létszám: 99 (ebből betöltött: 93)

    Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

    a)

    operatív feladatok:

    65 (ebből betöltött: 61)

    b)

    adminisztratív feladatok:

    34 (ebből betöltött: 32)

    Termékek és szolgáltatások 2010-ben

    A Hivatal 2010-re az operatív feladatok terén négy konkrét célt határozott meg, amelyek a DG MOVE által meghatározott prioritásokhoz kapcsolódnak.

    Az első cél a TEN-T infrastruktúrának a TEN-T program és projektek hatékony és eredményes szakmai és pénzügyi irányítása révén történő véglegesítése, valamint a Hivatal értéknövelő hatásának és szakértelmének kiemelése volt. A második cél elsősorban az Intelligens Közlekedési Infrastruktúra kiépítésének támogatása volt a TEN-T egészének szintjén. A harmadik cél a DG MOVE támogatása volt a TEN-T szakpolitikai felülvizsgálatának és félidős programértékelésének keretében, elsősorban a projektek végrehajtására vonatkozó értékelés révén. A negyedik cél a TEN-T Program, a Hivatal és az általa elért eredmények ismertebbé tétele volt, valamint nagyobb mértékű támogatás nyújtása a partnereknek, főként a projektfinanszírozással és a köz- és magánszféra közötti partnerségekkel kapcsolatos témákban.

    A Hivatal emellett a horizontális tevékenységekkel kapcsolatban is kitűzött két külön célt: az első a Hivatal tevékenységei terén történő hatékonyságnövelés a munkamódszerek, a belső felépítés, a struktúra és a munkaerő-irányítás korszerűsítése, valamint az informatika és a beszámolás területén új eszközök kifejlesztése révén, egyrészt a projektek életciklusának megfelelőbb kezelése céljából, másrészt statisztikai elemzési, beszámolási és felügyeleti célokból. A másik cél a belsőkontroll-rendszer hatékonyságának további növelése annak érdekében, hogy ésszerű bizonyosságot kaphassunk arról, hogy az egyes tevékenységekhez rendelt források felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvével összhangban történt, valamint hogy a bevezetett kontrolleljárások megfelelő garanciát nyújtanak az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban.

    A 2010-es év a TEN-T Végrehajtó Hivatal működésének második teljes éve volt. Az év során a legfőbb kihívások a következők voltak: a kapcsolódó főigazgatóság által meghatározott prioritást élvező cselekvési területekhez való aktív hozzájárulás, a TEN-T projektek szakmai és pénzügyi irányításának további fejlesztése valamennyi közlekedési mód területén, valamint a Végrehajtó Hivatal értéknövelő hatásának egyértelmű kimutatása a program hatékony végrehajtásához való hozzájárulás szempontjából.

    Forrás: a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalától származó adatok.

    A HIVATAL VÁLASZAI

    13.

    Az 1,4 millió EUR összegű átvitt előirányzatok elsősorban azon 2010. során telesített szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, amelyek vonatkozásában az év végéig nem érkeztek be a számlák. A legnagyobb összegek a bizottsági szolgálatokkal kötött szolgáltatási szintű megállapodásokhoz és a Hivatal 2010. novemberi költözéséhez kapcsolódnak. A Hivatal a hatékonyabb tervezés, valamint a szolgáltatási szintű szerződésekhez kapcsolódó időszakos kifizetések bevezetése révén lépéseket tett a költségvetés végrehajtásának javítása érdekében. Ezek várhatóan csökkenteni fogják az átvitt előirányzatok összegét.
    Top