This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011SC0819
Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION on the National Reform Programme 2011 of the Czech Republicand delivering a Council opinionon the updated Convergence Programme of the Czech Republic, 2011-2014
Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION on the National Reform Programme 2011 of the Czech Republicand delivering a Council opinionon the updated Convergence Programme of the Czech Republic, 2011-2014
Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION on the National Reform Programme 2011 of the Czech Republicand delivering a Council opinionon the updated Convergence Programme of the Czech Republic, 2011-2014
Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION on the National Reform Programme 2011 of the Czech Republicand delivering a Council opinionon the updated Convergence Programme of the Czech Republic, 2011-2014
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Cseh Köztársaság 2011. évi nemzeti
reformprogramjáról
és a Cseh Köztársaság 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó
aktualizált konvergenciaprogramjáról szóló tanácsi véleményről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke
(2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére, tekintettel a költségvetési egyenleg
felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák
felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK
tanácsi rendeletre[1] és
különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[2], tekintettel az Európai Tanács
következtetéseire, tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság
véleményére, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal
folytatott konzultációt követően, mivel: (1)
Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta az
Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és
növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a
gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú
területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében,
hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén
rejlő lehetőségeit. (2)
A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok
és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló
ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok
foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot[3], amelyek együtt alkotják az „integrált
iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és
foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat. (3)
A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az
első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az
EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és
elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első
európai szemeszterét. (4)
Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011.
február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves
növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a
strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez
majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság
helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való
csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a
növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a
prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy
konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba. (5)
2011. április 29-én a Cseh Köztársaság benyújtotta
a 2011. évi nemzeti reformprogramját, 2011. május 5-én pedig 2011-2014 közötti
időszakra vonatkozó aktualizált 2011. évi konvergenciaprogramját. A
kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére
egyidejűleg került sor. (6)
A globális pénzügyi válság, ami a cseh gazdaság
külkereskedelmi nyitottságán keresztül becsatornázódott, jelentős terhet
jelentett a Cseh Köztársaságban a GDP-növekedés és a munkanélküliség terén. A
reál GDP 2009-ben az export és a hazai beruházások csökkenése következtében 4,1 %-kal
csökkent. A munkanélküliség a 2008-as 4,4 %-ról 2010-re 7,3 %-ra
növekedett, továbbá a foglalkoztatottsági ráta 2 százalékponttal esett 2008 és 2010
között. A nemzetközi kereskedelemnek való nagyobb kiszolgáltatottság, és a Cseh
Köztársaság fő kereskedelmi partnereinél bekövetkezett, a vártnál gyorsabb
fellendülés 2010-ben 2,3 %-os reál GDP növekedéshez vezetett, és továbbra
is segíteni fogja a lassú élénkülést. (7)
Az 1466/97/EK tanácsi rendeletnek megfelelően
az aktualizált konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanács véleménye
szerint a programot alátámasztó makrogazdasági feltevések megalapozottak a
program első két éve tekintetében, és túl optimisták a későbbiekben.
A program a Bizottság szolgálatainak 2011 tavaszi előrejelzéséhez képest
alacsonyabb 2012. évi növekedési pályára épül, főleg a kormányzati fogyasztás
reálkiadásainak további tartós csökkentése miatt, amit nem vettek számításba a
Bizottság szolgálatainak 2012. évi változatlan politikán alapuló
előrejelzésében. A program előrevetíti, hogy az államháztartási hiány
2013-ra a GDP 3 %-a alá, illetve 2014-re a GDP 1,9 %-ra csökken. A
tervezett konszolidáció elsősorban kiadáscsökkentésre épül. A tervezett
intézkedések nagyjából elégségesek a cél 2013-as, a Tanács ajánlásának
megfelelő eléréshez, de a programban foglalt intézkedések tényleges
költségvetési eredményéhez kockázatok kapcsolódnak. Továbbá a program
későbbi éveire kitűzött célok elérése nagymértékben a kedvező
ciklikus körülményeken és a közigazgatás hatékonyságának növeléséből
származó megtakarításokon alapszik, ez utóbbi megvalósítása pedig jelentős
nehézségekbe ütközhet. A középtávú költségvetési célkitűzés elérése a
program horizontján túlra van tervezve. A 2011-2013. időszakra vonatkozó
átlagos éves költségvetési kiigazítás alatta marad a Tanács által 2009.
december 2-án a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében javasolt,
a GDP 1%-ának megfelelő mértéknek. (8)
A felvázolt program egyértelműen célul
tűzi ki, hogy az államháztartás hiányát 2013-ra a GDP 3 %-a alá
csökkentse. A kihívást annak biztosítása jelenti majd, hogy a 2011-2013. évi,
valamint azt követő időszakra vonatkozó hiánycsökkentésre irányuló
intézkedések – különösen az oktatási és a közfinanszírozású K+F kiadások
szintentartása révén – ne veszélyeztessék a hosszú távú növekedést, és
megfelelő puffert biztosítsanak a demográfiai változások következtében
kialakuló kiadásnövekedéssel szemben. (9)
A költségvetési konszolidációs stratégia tartalmaz
a héabevételeket érintő intézkedéseket: az alacsonyabb héamérték 2012-ben
és 2013-ban emelkedni, míg a magasabb 2013-ban csökkenni fog. A kormányzat 2013-tól
növelni tervezi a héakörbe tartozó cégek számát. A program szerint ezeknek a
változásoknak a következtében az adóbevételek 2012-ben a GDP 0,7 %-val, 2013-ban
pedig a GDP 0,1 %-val kell nőnek. Úgy tűnik továbbá, hogy van
mozgástér a közvetett adókból származó bevételek – amelyek 2010-ben a GDP 11,8 %-ra
rúgtak az uniós átlag 13,4 %-hoz képest – növelésére, ezáltal csökkentve a
munka adóterheit. Továbbá a becslések szerint a tényleges héabevétel és az
elméleti héakötelezettség közti különbség jelentős mértékben az uniós
átlag feletti, ami rámutat az adószabályok betartását kikényszerítő
intézkedések szükségességére. (10)
Figyelemmel arra, hogy a népesség elöregedésének
költségvetési kihatása az előrejelzések szerint jelentős mértékben az
uniós átlag feletti, a nyugdíjrendszer reformja fontos kérdés. A kormányzat két
javaslatcsomaggal állt elő. Az első csomagot várhatóan 2011
szeptemberében fogja elfogadni a Parlament. Ez az állami felosztó-kirovó
rendszert veszi célba, ami 2009 óta deficites. Egyebek közt megemeli a
kötelező nyugdíjkorhatárt, ami 2041-re a nők és férfiak tekintetében
egységesen 67 év lesz. Ezek a parametrikus reformintézkedések bizonyos
mértékben kezelik a költségvetési fenntarthatóság problémáját; azonban
lehetséges, hogy ez nem lesz elég az elöregedés okozta problémák megoldásához.
A második intézkedéscsomag, amelyet hivatalosan még nem fogadott el a kormány, 2013-tól
bevezetne egy önkéntes második pillért annak érdekében, hogy fokozza a
nyugdíjasok jövedelmeinek diverzifikálását, és a magánmegtakarítások
növelésének támogatása révén elősegítse azok jövőbeni mértékének
megfelelőségét. Azonban a pillér javasolt formája kevés ösztönzőt
tartalmaz a rendszerhez való csatlakozásra, és a valóságban növelheti a fent
körvonalazott, hosszú távon jelentkező nyomást. Az ilyen nyugdíjalapok
működési költségeit gondosan elemezni kell, és a rendszer hatékonyságának
biztosítása érdekében a lehető legalacsonyabban kell tartani őket. (11)
A munkaerőpiac közepesen rugalmasnak
tűnik, és a globális gazdasági válság előtt nem mutatott nagyobb
működési zavarokra utaló jeleket. Ugyanakkor van néhány nyilvánvaló
szerkezeti gyengeség. Az egyik fő kihívást azok a nehézségek jelentik,
amelyekkel a gyermekkel rendelkező nőknek kell szembenézniük a
szülési szabadság után a munkaerőpiacra való visszatéréskor. A kérdés a
szélesebb gazdasági kihatások miatt is fontos: hosszabb munkán kívül töltött
időszakok, magasabb nemek közti foglalkoztatási különbség, valamint a
tagállamok között a legmagasabb nemek közötti fizetési különbség. A munkába
való korai visszatérés továbbra is nehézségekbe ütközik a kormányzat azon igyekezete
ellenére is, hogy nagyobb szabadságot biztosítson a szülőknek a szülési
szabadság hosszának meghatározása terén. A probléma részben abból származik,
hogy a cégek vonakodnak részmunkaidős munkaszerződéseket kötni,
amelyek más tagállamokban gyakoriak a kisgyerekes munkavállalók esetében,
részben pedig a megfizethető árú gyermekgondozó létesítmények – különösen
a három év alatti gyermekek esetében igénybe vehetőek – korlátozott
számából. (12)
Noha a teljes munkanélküliségi ráta az uniós átlag
alatt maradt, a hosszú távú munkanélküliség növekszik, különösen a 20-29 évesek
körében. Az alacsony képzettségűeknek, valamint az egyéb alacsony
fizetésűeknek jelentős nehézségekkel kell szembenézniük a
munkakeresés során. A magas hosszú távú munkanélküliség összhangban van az
alulfinaszírozott és relatíve erőtlen aktív munkaerő-piaci
politikákkal, valamint a rendszeres aktiváló intézkedésekbe bekapcsolódók
alacsony arányával. (13)
A közigazgatásnak az üzleti környezetet is
hátrányosan érintő hatékonysági problémái a meglévő stratégiák
következetes végrehatjásával orvosolható lennének. A kormányzat 2007-ben
elindított egy „jobb szabályozásra” irányuló programot, valamint egy
korrupcióellenes stratégiát a 2011-2012. évekre. Bejelentettek olyan
intézkedéseket, melyek fontosak a cseh jogi és szabályozási környezet – ami
nemzetközi felmérések szerint az uniós átlag alatt van – minőségének
javításához, és amelyek növelik a vállalkozások bizalmát. A kihívást a
közigazgatás stabilizálása jelenti, mivel a gyakori és mélyreható újraszervezések
csökkentik annak hatékonyságát. Ennek érdekében szükség lenne egy közszolgálati
törvényre, amelynek elfogadása már többször elhalasztódott. A kormányzat a
közelmúltban a közbeszerzések átláthatóságának növelését célzó intézkedéseket
fogadott el. A szabályozás egyik eleme azonban – konkrétan a vállalati
értékpapírok azon típusa, amely lehetővé teszi a teljesen anonim
vagyonátruházást – kockázatos, és ezért figyelmet kell rá fordítani. (14)
A válság a feltételezések szerint negatív hatással
volt a potenciális növekedésre. A humántőke fejlesztése fontos, ezt
viszont az egyetemekre beiratkozott fiatalok magasabb aránya ellenére is
hátráltatja a képzés nem megfelelő színvonala, amit a cseh
felsőoktatási intézmények nemzetközi felmérések szerinti alacsony rangsorolása
is mutat. Továbbá az egy tanulóra összehasonlítható árakon számolt kiadás az
uniós országok alsó negyedében van, és különösen alacsony az alapfokú oktatás
esetében. A nemzeti reformprogram intézkedéseket vázol fel az oktatás minden
szakasza tekintetében. A felsőoktatás átfogó reformja évek óta
előkészületben van. A minőségi és hatékony felsőoktatás
biztosítása fontos a versenyképesség és az innovációs kapacitás szempontjából. (15)
A Bizottság értékelte a Cseh Köztársaság
konvergenciaprogramját és nemzeti reformprogramját[4]. Figyelembe vette nem csak a programok Cseh
Köztársaság fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája
szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy mennyiben felelnek
meg az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli
nemzeti döntéseknél az uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az
Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását. Ennek fényében a Bizottság úgy
véli, hogy a fiskális konszolidációnak kell a központban maradnia a növekedés fokozó
kiadások megőrzése mellett. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága
nagymértékben a szükséges nyugdíjreform jelenlegi végrehajtásának
képességétől függ. Elengedhetetlen – különösen a nők esetében – a
munkaerő-piaci részvétel növelése, és a hosszú távú munkanélküliek
munkalehetőségeinek javítása. A közszolgáltatások, a szabályozási
környezet, valamint a felsőoktatás minőségének javítására irányuló
további lépések kiemelten fontosak a versenyképesség szempontjából. (16)
Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2009.
december 2-i, az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a
Tanács megvizsgálta a Cseh Köztársaság 2011. évi aktualizált
konvergenciaprogramját, és a véleményét[5]
különösen az alábbi (1) és (2) bekezdésekben szereplő ajánlások tükrözik.
Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács
megvizsgálta a Cseh Köztársaság nemzeti reformprogramját, AJÁNLJA, HOGY a Cseh köztársaság a 2011–2012
közötti időszakon belül tegyen intézkedéseket a következők érdekében: (1)
Hajtsa végre a tervezett konszolidációt 2011-ben,
és a bevételek bármely elmaradása vagy a kiadások megnövekedése esetén tegyen
tartós jellegű ellenintézkedéseket. A 2012. évi programban foglaltak
szerint fogadjon el költségvetési intézkedéseket, és a 2013. évi célt
konkrétabb intézkedésekkel támassza alá. Kerülje el a növekedést
elősegítő tételek csökkentését, és használja ki a mozgástért az
adószabályok betartásának fokozása, az adóelkerülés csökkentése, és a közvetett
adókból származó bevételek növelése terén. (2)
Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága és a
nyugdíjak mértékének jövőbeni megfelelősége érdekében vezessen be
átfogó nyugdíjreformot. Az
erőfeszítéseknek elsősorban az állami pillért érintő további
változásokra kell koncentrálódniuk, ideértve a kötelező nyugdíjkorhatár a
tervezettnél gyorsabb emelését, amit az idősebb munkavállalók
foglalkoztatását elősegítő intézkedésekkel kell kiegészíteni; és másodlagosan a magánmegtakarítások
fejlesztésével. Ebben az összefüggésben biztosítani
kell, hogy a tervezett második pillér sok résztvevőt vonzzon, és hogy úgy
legyen megtervezve, hogy az adminisztratív költségek átláthatóak és alacsonyak
legyenek. (3)
A megfizethető árú gyermekgondozó intézmények
rendelkezésére állásának és hozzáférhetőségének fokozása révén segítse
elő a kisgyermekes szülők munkaerő-piaci visszatérését, és
ezáltal fokozza a munkaerő-piaci részvételt. Növelje a rugalmasabb
munkafeltételek, például a részmunkaidős állások vonzerejét és elérhetőségét.
(4)
Fokozza az állami foglalkoztatási szolgálat
kapacitását a képzés, munkahelykeresési támogatás és az egyénre szabott
szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése érdekében,
eredményekhez kötve a programok finanszírozását. Az
érdekeltekkel folytatott konzultáció alapján vezessen be testre szabott képzési
programokat az idősebb munkavállalók, a fiatalok, az alacsony
képzettségűek és más kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok
számára. (5)
Tegye meg a szükséges intézkedéseket a
közszolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében az üzleti környezet
számára kulcsfontosságú területeken. Ebben az összefüggésben az azonosított
célokkal összhangban gyorsítsa fel az korrupcióellenes stratégia végrehajtását,
fogadja el a közszolgálati törvényt a közigazgatás stabilitásának és hatékonyságának
növelése érdekében, továbbá vizsgálja felül a gazdasági törvénykönyvet az
anonim részvénytulajdonlás eltörlése végett. (6)
A felsőoktatás teljesítményének növelése
érdekében teremtse meg az oktatási intézmények átlátható minőségértékelési
rendszerét, és ezt kapcsolja össze a finanszírozásukkal. Kelt a
Tanács részéről az
elnök [1] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. [2] HL C [...]., [...], [...]. o. [3] 2011. évre érvényben tartotta a Tanács 2011. május 19-i 2011/308/EU
határozata. [4] SEC(2011) 712. [5] Az 1466/96/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdése
szerint.