This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011SC0818
Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION on the National Reform Programme 2011 of Bulgariaand delivering a Council opinionon the updated Convergence Programme of Bulgaria, 2011-2014
Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION on the National Reform Programme 2011 of Bulgariaand delivering a Council opinionon the updated Convergence Programme of Bulgaria, 2011-2014
Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION on the National Reform Programme 2011 of Bulgariaand delivering a Council opinionon the updated Convergence Programme of Bulgaria, 2011-2014
Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION on the National Reform Programme 2011 of Bulgariaand delivering a Council opinionon the updated Convergence Programme of Bulgaria, 2011-2014
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Bulgária 2011. évi nemzeti reformprogramjáról
és Bulgária 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó
aktualizált konvergenciaprogramjáról szóló tanácsi véleményről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke
(2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére, tekintettel a költségvetési egyenleg
felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák
felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK
tanácsi rendeletre[1] és
különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[2], tekintettel az Európai Tanács
következtetéseire, tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság
véleményére, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott
konzultációt követően, mivel: (1)
Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta az
Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és
növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a
gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú
területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében,
hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén
rejlő lehetőségeit. (2)
A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok
és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló
ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok
foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot[3], amelyek együtt alkotják az „integrált
iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak arra, hogy nemzeti gazdaság-
és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált
iránymutatásokat. (3)
A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az
első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az
EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és
elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első
európai szemeszterét. (4)
Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011.
február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves
növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a
strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez
majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság
helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való
csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a
növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a
prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy
konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba. (5)
Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is
felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy
vállalásaikat időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási és
konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék. (6)
Bulgária 2011. április 15-én benyújtotta a 2011–2014
közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját,
valamint 2011. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok
figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került
sor. (7)
A gazdasági válság a jelentős közvetlen
külföldi befektetések és a hitelexpanzió által ösztönzött erőteljes
növekedés időszakát szakította meg. 2010 második negyedévében a GDP ismét
növekedni kezdett, miután a csúcstól a mélypontig számítva összesen 7,1 %-ot
esett a GDP növekedési üteme, így 2010 egészére nézve összességében a reál-GDP
értéke stagnálást mutat. Az export erőteljes fellendülése és a készletek
újbóli feltöltése voltak a növekedést előmozdító legfontosabb
tényezők. Az államháztartási egyenleg a válság előtti többlet
felől a hiány irányába mozdult, ennek mértéke 2009-ben a GDP 4,7 %-a,
2010-ben pedig a GDP 3,3 %-a volt. Míg az exportvezérelt ágazatokban
nőtt a termelés és a foglalkoztatás, az építőipar, az ingatlanágazat
és a kiskereskedelem visszafogott tevékenységi szintje korlátokat szabott a fellendülésnek
az elmúlt év során. A termelés korrekciója leginkább a foglalkoztatásban
éreztette hatását; a 2008-as csúcsértékhez képest 358 000 álláshely
szűnt meg. Ebből adódóan a munkanélküliség több százalékponttal
nőtt, 2010-re 10,2%-ot érve el, és középtávon nem várható, hogy a
foglalkoztatás újból visszatér a válság előtti szintre. (8)
Az 1466/97/EK tanácsi rendeletnek megfelelően
az aktualizált konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanácsnak az a
véleménye, hogy a költségvetési előrejelzéseket alapját képező
makrogazdasági forgatókönyv a Bizottság szolgálatainak előrejelzésénél
optimistább növekedési előrejelzéseken alapul. A 2010-es jelentős és
előre ütemezett, strukturális értelemben több mint 2 százalékpontos
költségvetési kiigazítást követően a 2011-es költségvetési
erőfeszítés jóval alacsonyabb, mint az ajánlott, a GDP legalább 0,75 %-át
kitevő kiigazítási szint. Mindazonáltal az aktualizált konvergenciaprogram
a tanácsi ajánlásnak megfelelően 2011-re a túlzott államháztartási hiány
korrekcióját, azt követően pedig további csökkentését tervezi. Az
aktualizált program azonban nem részletezi kellőképpen a 2012–2014 között
elérendő költségvetési célértékek megvalósítása érdekében tervezett
költségvetési intézkedéseket. A 2014-re előirányzott, a GDP 0,6 %-át
kitevő strukturális hiányra vonatkozó felülvizsgált, lefelé korrigált
középtávú célkitűzés a minimálisan szükségesnél továbbra is ambiciózusabb.
A célkitűzés tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum
célkitűzéseit, és elérését a programidőszak végére (2014) tervezik.
Ugyanakkor a túlzott hiány 2011-re ütemezett kiigazítását követően a 2012–2014-re
tervezett átlagos évi költségvetési kiigazítás jóval alacsonyabb, mint a GDP 0,5 %-ában
meghatározott, ajánlott minimális éves strukturális javulás. A fokozatosan
javuló gazdasági kilátásokra való tekintettel a programnak a középtávú
célkitűzés elérésében gyorsabb előrehaladást kellene célul
tűznie. A középtávú termelésnövekedésre vonatkozó körültekintő
előrejelzések alapján értékelve optimistának tűnik a költségvetési
kiadás 2012–2013-ra előre jelzett növekedése, ami középtávon kockáztatja a
strukturális költségvetési pozíciókat. (9)
A túlzott hiány 2011 végére tervezett korrekciója
hozzájárul a bizalom helyreállításához, és erősíti a kormányzati politikák
hitelességét. Középtávon a GDP 0,6%-át kitevő alacsony strukturális
deficit célkitűzésének megvalósítása fontos ahhoz, hogy a költségvetési
politika támogassa a jelenlegi monetáris politikát. A költségvetési
konszolidációt hátráltatja azonban, hogy a közszféra működése nem elég
hatékony, ami ahhoz vezethet, hogy a kiadásokra jelentős nyomás nehezedik,
miközben a költségvetési bevételek várhatóan strukturálisan alacsonyabb
szintűek lesznek, mint a válságot megelőző fellendülés éveiben.
Ezért ambiciózus államháztartási reformok kellenek a szükséges költségvetési
kiigazítás megvalósításához, valamint a szükséges strukturális reformok
végrehajtásához, beleértve az Unió által támogatott projektek
társfinanszírozását is. (10)
A válságot megelőző kedvező
gazdasági környezetben a bolgár költségvetési teljesítmény viszonylag pozitív
volt. A költségvetési célokat következetesen teljesítették, és jelentős
költségvetési tartalékok képződtek. 2009-ben a pénzügyi válság
következményeként hosszú évek után első alkalommal költségvetési hiány
lépett fel, és nem sikerült betartani a költségvetési egyensúlyt vagy kis
mértékű többletet, valamint a GDP 40 %-át meg nem haladó
közkiadásokat előíró szabályt. Ez részben a kiadások tervezésének és
ellenőrzésének hiányosságaival volt kapcsolatban. Azt is tükrözte, hogy a
válságot megelőző időszak élénk gazdasági tevékenységéből
adódó bevétel-növekedést az eseti kiadások meglehetősen nagy mértékű
emelésének és a társadalombiztosítási terhek csökkentésének finanszírozására
fordították. E problémák kezelésére a hatóságok számos kezdeményezést
indítottak annak érdekében, hogy javítsák a kiadások ellenőrzését,
valamint a nyomonkövetési és jelentéstételi rendszereket, többek között átfogó
jogszabálycsomag elfogadásával, amely megerősítette a költségvetési
szabályokat és a középtávú költségvetési keretet. Ez várhatóan fokozza a
költségvetési fegyelmet és a szakpolitikák kiszámíthatóságát, csökkenti a
makrogazdasági ingadozást és kevésbé prociklikus költségvetési politikát
biztosít. (11)
A válság előtti fellendülés éveit a
munkaerőpiac jelentős szűkülése és a bérek nagy mértékű, a
termelékenység növekedésénél gyorsabb ütemű emelkedése jellemezte. A bérek
növekedésének üteme 2007 negyedik negyedévében érte el csúcspontját,
megközelítve az évi 20 %-ot. A visszaesés után a bérek növekedési üteme
mérséklődött, bár a munkaszerződések alapján foglalkoztatott
alkalmazottak (azaz a munkaerő mintegy 65%-a) esetében 2010-ben továbbra
is viszonylag magas maradt a bérnövekedés, közel 10 %-ot téve ki. A bérek
növekedésének és a termelékenység növekedésének összhangba hozása lehetővé
tenné a gazdaság belső szerkezetátalakítását a termelékeny és
exportvezérelt ágazatok erősítése érdekében. (12)
A munkaerő-piaci részvételt gátló akadályok
részben azt tükrözik, hogy nem állnak kielégítő mértékben rendelkezésre
kellőképpen célzott és a szükségletekhez illeszkedő aktív
munkaerő-piaci intézkedések, továbbá azt, hogy az Állami Foglalkoztatási
Szolgálat nem hatékony és alulfinanszírozott. Az aktivizálás, az
álláskereséshez nyújtott segítség és az átképzés terén mind a közszolgáltatások
színvonala, mind a közkiadások szintje alacsony. Az aktív munkaerő-piaci
intézkedések hatóköre szintén korlátozott, az aktivizálási intézkedések az
álláskeresőknek csupán 12 %-ára terjednek ki. Több regionális alapú
foglalkoztatási program, valamint az uniós strukturális alapok által támogatott
nagyszabású képzési program indításától rövid távon kedvező hatás várható.
A programok eredményeinek nyomon követésére és értékelésére való képesség
gyengesége azonban akadályozza a szakpolitikai tervezést. Mint arra egy, az
Állami Foglalkoztatási Szolgálat megbízásából nemrégiben készült jelentés („Az
aktív munkaerő-piaci intézkedések nettó hatásának értékelése”) is rámutat,
hatékonyabban lehetne támogatni a munkanélküliek álláskeresését az egyéni
sajátosságokat jobban figyelembe vevő és jobb minőségű
szolgáltatásokkal és a munkaügyi hivatalok megfelelőbb infrastruktúrája
révén. (13)
A gazdasági válság továbbra is rányomja bélyegét a
munkaerőpiacra. A munkanélküliségi ráta a 2008-as 5,4 %-ról 2010-re 10,2 %-ra
emelkedett, a fiatalok (15–24 év közöttiek) esetében pedig 2010-ben elérte a 23,2 %-ot.
A válság az alacsony képzettségűeket (köztük a roma kisebbség
jelentős részét) különösen sújtotta, akik a munkanélkülieknek közel 70 %-át
jelentik. A tartós munkanélküliség aránya (2010-ben 46 %) meghaladja az
uniós átlagot (2010-ben 40 %), és fennáll a kockázata, hogy strukturális
munkanélküliséggé válik. A fiatalok aktivitási rátája folyamatosan az uniós
átlag kétharmada alatt van (2009-ben 29,5 % volt, szemben a 43,8 %-os
uniós átlaggal). A fiatalok foglalkoztatási aránya 2009-ben 24,8 % volt
(EU: 35,2 %) Bulgáriában a legmagasabb azoknak fiataloknak az aránya is,
akik sem az oktatásban, sem a munkaerőpiacon nem vesznek részt (a 15–24
évesek 19,5 %-a). A fiatalok munkaerő-piaci részvételének egyik
legnagyobb akadálya, hogy kevés olyan lehetőség van, amely összeköti az
oktatást és a munkavégzést, különösen a tanulmányi területnek megfelelő
szakmai gyakorlat és gyakorlati képzés biztosításával, ami megkönnyítené a
munkaerő-piacra való bejutást. (14)
Az iskolai végzettség átlagosnál magasabb szintje
ellenére Bulgáriában több mint 40 % azok aránya, akiknek nehézségei vannak
az írás, az olvasás és a számolás terén. Ez azt jelzi, hogy javítani kell az
oktatási rendszert, hogy az jobban illeszkedjen a munkaerő-piaci
szükségletekhez. Az iskolai rendszer decentralizálására irányuló, nemrégiben
megvalósított reform pozitív eredményeire építve az iskolára felkészítő és
iskolai oktatásról szóló új törvény várhatóan olyan megoldásokkal szolgál majd,
amelyek tovább erősíthetők, például a pénzügyi önállóság, az iskolára
felkészítő oktatásban való részvételi arány, a külső értékelés és az
elszámoltathatóság biztosítása tekintetében. A korai iskolaelhagyás aránya (2009-ben
14,7 %) az uniós átlag közelében van, ám a roma lakosság körében különösen
magas (2008-ban 43 %-ra becsülték). A felsőfokú végzettséget
szerzők aránya (2009-ben 27,9 %) továbbra is az uniós átlag (32,2 %)
alatt van. Jelentős a késés Bulgária felsőoktatási reformja
tekintetében. A már 2010-ben előterjesztett, ám azt követően
visszavont új felsőoktatási törvény minden bizonnyal fontos lépés lesz a
szükséges reformfolyamatban. (15)
A 2010-ben elfogadott nyugdíjreform nem veszi
figyelembe a várható élettartamot vagy az egészségügyi és tartós ápolási
rendszer helyzetét. A végrehajtás időszaka 2011-től 2026-ig tart, és
az intézkedések többségére az időszak második felében kerül sor – ez a
nyugdíjrendszer első pillérének mind végrehajtására, mind fenntarthatóságára
nézve kockázatot jelenthet. (16)
A bolgár lakosokat az uniós átlagnál nagyobb
mértékben érinti a szegénység (a lakosság 41,9 %-a él súlyos anyagi
nélkülözésben, szemben a 8,1 %-os uniós átlaggal). Az időseknek
mintegy 66 %-át veszélyezteti a szegénység, ami jóval meghaladja az uniós
átlagot. A jelek szerint az elmúlt néhány évben az életkörülmények romlása
tapasztalható. A demográfiai helyzetet figyelembe véve a nemzeti
reformprogramban a szegénység mérséklésére vonatkozóan meghatározott célok
megvalósítása nagyrészt az idősebb munkavállalókra és a hátrányos
helyzetűekre vonatkozó intézkedések megfelelő kialakításától és a szociális
transzferek kielégítő mértékétől függ. A nemzeti reformprogram a
(lakosság kb. 10 %-át kitevő) romák integrációjára irányuló operatív
stratégia kialakítását irányozza elő, hogy átfogó terv keretében
kezelhessék a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a lakhatás
területén tapasztalt sokféle akadályt. (17)
A közszolgáltatások alacsony hatékonysága továbbra
is gátolja a növekedést. A nemrégiben megvalósított korszerűsítés ellenére
a közigazgatási reform nem foglalkozott azzal, hogy fejlesszék a személyzet
szakmai színvonalát vagy a legfontosabb funkciókat. Bulgáriában igen kevéssé
elterjedt a vezetékes széles sávú kapcsolat– 14,9 %-os aránya az EU-ban a
második legalacsonyabb érték. Ez az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások
igénybevételét is korlátozza. (18)
A közbeszerzés terén jelentkező
szabálytalanságok aránya az összes ellenőrzött eljárást nézve 60 %, a
nagyméretű állami infrastrukturális projekteknek az esetében pedig – ahol
a hatóságoknak előzetes ellenőrzési kötelezettségük van – még ennél
is magasabb. A Közpénz-felügyeleti Ügynökség kapacitását lényegesen
csökkentették; ennek következtében az ügynökség 2009-ben csak az összes
közbeszerzési eljárás 12%-a esetében végzett utólagos ellenőrzést. (19)
A bolgár gazdaság energiaintenzitása az Unión belül
az egyik legmagasabb. Erre szembeszökő példa a háztartások fűtése,
ahol a probléma jelentős részben a rosszul karbantartott társasházakra
vezethető vissza. A támogathatósági szabályok nemrégiben bevezetett
változásai lehetővé teszik, hogy az uniós strukturális alapok felhasználhatóak
legyenek az energiahatékonyságot szolgáló beruházások támogatására. Eddig kevés
ilyen beruházásra került sor, miközben az energiafogyasztásra és a közlekedésre
kivetett adókból származó bevétel csökkent a GDP-hez viszonyítva, valamint a
munka adóterhéhez képest is – ez utóbbi jelentősen meghaladja az uniós
átlagot. Az energiapiachoz való hozzáférést akadályozza a verseny alacsony
szintje és az árrögzítő mechanizmusok homályos jellege. (20)
Bulgária számos kötelezettségvállalást tett az Euró
Plusz Paktum keretében[4]. A
költségvetés tekintetében a kötelezettségvállalások azt mutatják, hogy az
államháztartás fenntarthatóságát oly módon erősítik meg, hogy
nyugdíjreformra irányuló intézkedéseket hoznak, a nyugdíjak és a bérek 2013-ig
tartó befagyasztásával fellépnek annak érdekében, hogy teljesítményen alapuló
bérezés érvényesüljön a közszférában, továbbá kötelező erejű,
számszerű költségvetési szabályokat is tartalmazó pénzügyi stabilitási
paktum elfogadásával erősítik meg a hazai költségvetési keretet. A
foglalkoztatás elősegítése érdekében intézkedéseket tesznek a be nem
jelentett foglalkoztatás arányának csökkentésére és a munkaerő-piaci
részvétel növelésére. A versenyképességet szolgáló intézkedések az
adminisztratív terhek csökkentésére és az e-kormányzás fejlesztésére, valamint
az oktatáshoz való hozzáférés javítására és az oktatási rendszer
teljesítményének növelésére összpontosítanak. Az említett
kötelezettségvállalások a paktum négy területéből hármat vesznek célba, a
pénzügyi ágazatot figyelmen kívül hagyva. A konvergenciaprogramban és a nemzeti
reformprogramban felvázolt átfogóbb reformterv folytatását jelentik, és
felgyorsítják a költségvetési gazdálkodás, a közigazgatás és az oktatás
területén folyó reformprojekteket. Az ajánlások értékelik és figyelembe veszik
az Euró Plusz Paktum keretében tett kötelezettségvállalásokat. (21)
A Bizottság értékelte Bulgária
konvergenciaprogramját és nemzeti reformprogramját, valamint az Euró Plusz
Paktum keretében tett vállalásait[5].
Figyelembe vette nemcsak a programok Bulgária fenntartható költségvetési és
társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem
azt is, hogy összhangban állnak-e az uniós szabályokkal és iránymutatásokkal,
tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok
beépítésével kell megerősíteni az Európai Unió átfogó gazdasági
kormányzását. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2010-es jelentős
mértékű, előre ütemezett költségvetési kiigazítást követően a 2011-re
vonatkozó költségvetési konszolidációs terveket az előirányzott módon
végre kell hajtani, és a hiányt a tanácsi ajánlásnak megfelelően a 3 %-os
referenciaérték alá kell szorítani. Az aktualizált program nem részletezi
kellőképpen a 2012–2014 között elérendő költségvetési célértékek
megvalósítása érdekében tervezett költségvetési intézkedéseket, valamint
gyorsabb előrehaladást lehetett volna biztosítani a kiválasztott középtávú
cél elérése felé. A hazai költségvetési keret megerősítésével megszilárdul
a költségvetési fegyelem, valamint középtávon kiszámíthatóbb és hitelesebb lesz
a kormányzati politika. További lépéseket kellene tenni emellett annak
érdekében, hogy megerősítsék a versenyképességet, megkönnyítsék az
álláshoz jutást, védjék a legsebezhetőbb, többféle akadállyal
szembesülő csoportokat, fokozzák a közigazgatási és a szabályozási
kapacitást, növeljék az erőforrás-hatékonyságot, valamint több teret
adjanak a növekedésnek és a beruházásoknak. (22)
Ezen értékelés fényében, és figyelembe véve a 2010.
június 2-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126.
cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta
Bulgária 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját; arról alkotott
véleményét[6] az
alábbi ajánlás, és különösen annak (1) és (2) pontja tükrözi. Figyelembe véve
az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta
Bulgária nemzeti reformprogramját, AJÁNLJA, hogy Bulgária a 2011–2012
közötti időszakon belül tegyen intézkedéseket a következők érdekében: (1)
Folytasson hatékony költségvetési végrehajtást a
túlzott hiány 2011-es korrigálása érdekében. Határozza meg a 2012–2014 közötti
időszak költségvetési stratégiáját megalapozó intézkedéseket, és használja
ki a folyamatban lévő gazdasági fellendülést a középtávú költségvetési
célra irányuló költségvetési kiigazítás felgyorsítására, mindenekelőtt
azáltal, hogy összhangba hozza a kiadások növekedését a középtávú potenciális
növekedéssel, miközben fokozza a növekedést ösztönző közkiadási tételek
arányát. (2)
Tegyen lépéseket annak érdekében, hogy
kiszámíthatóbb legyen a költségvetés tervezése és végrehajtása, különösen
azáltal, hogy erősíti a költségvetési irányítást. Ennek érdekében
alakítson ki és fogadjon el kötelező erejű költségvetési szabályokat,
valamint az összes kormányzati szint átláthatóságát biztosító, pontosan meghatározott
középtávú költségvetési keretet. Vezessen be intézkedéseket az eredményalapú
költségvetési elszámolás kialakítására. (3)
Tegyen lépéseket a nyugdíjrendszer folyamatban
lévő reformjának felgyorsítására, valamint erősítse meg az
idősebb munkavállalók munkaerő-piaci aktivitásának meghosszabbítását
segítő intézkedéseket. (4)
A szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti
gyakorlatnak megfelelően lépjen fel olyan intézkedések érdekében, amelyek
biztosítják, hogy a bérek növekedése jobban tükrözi a termelékenység alakulását
és fenntartja a versenyképességet. (5)
Tegyen lépéseket a szegénység elleni küzdelem és a
társadalmi befogadás előmozdítása terén, különös tekintettel a többféle
akadállyal szembesülő sebezhető csoportok tekintetében, oly módon,
hogy: tovább bővíti a
magán-munkaközvetítők piacát; korszerűsíti
az állami foglalkoztatási szolgáltatásokat, hogy hatékonyabban tudják
megfeleltetni a készségprofilokat a munkaerő-piaci szükségleteknek;
valamint kiemelt figyelmet fordít az alacsony képzettségű fiataloknak
nyújtott támogatásokra. Vigye tovább az oktatási reformot, és ennek érdekében
legkésőbb 2012 közepéig fogadja el az iskolára felkészítő és iskolai
oktatásról szóló törvényt és az új felsőoktatási törvényt. (6)
Fokozza a kulcsfontosságú kormányzati feladatok és
a szabályozó hatóságok tekintetében a igazgatási kapacitás erősítésére
tett erőfeszítéseket, hogy a közszolgáltatások eredményesebben tudjanak
megfelelni a polgárok és a vállalkozások szükségleteinek; vezessen be
intézkedéseket a közbeszerzés kockázatértékelésen alapuló ellenőrzésére,
erősítse meg a szabálytalanságok megelőzését és büntetését szolgáló
hatósági kapacitásokat, hogy ezáltal javuljon a közpénzek felhasználásának
minősége és költséghatékonysága. (7)
Annak érdekében, hogy a villamosenergia- és
gázpiacon fokozottabb verseny érvényesülhessen, számolja fel a belépési
korlátokat, a garantált nyereségre vonatkozó megállapodásokat és az
árszabályozást, továbbá biztosítsa a bolgár energiaügyi szabályozó hatóság
teljes függetlenségét. Vezessen be az épületek energiahatékonyságának fejlesztését
szolgáló ösztönzőket. Kelt Brüsszelben, a
Tanács részéről az
elnök [1] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. [2] HL C [...]., [...], [...]. o. [3] A 2011. évre érvényben tartotta a Tanács 2011. május 19-i 2011/308/EU
határozata. [4] Az Euró Plusz Paktum keretében tett
kötelezettségvállalások további részleteit a SEC(2011) 711 bizottsági
szolgálati munkadokumentum tartalmazza. [5] SEC(2011) 711. [6] Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdése
alapján.