This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011PC0873
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL Establishing the European Border Surveillance System (EUROSUR)
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról
/* COM/2011/0873 végleges - 2011/0427 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról /* COM/2011/0873 végleges - 2011/0427 (COD) */
INDOKOLÁS
1.
A JAVASLAT HÁTTERE
1.1.
Bevezetés
E javaslat az Európai Tanács 2011. június 23-24-i
ülésén megfogalmazott felhívás teljesítéséhez szükséges jogi keretet
biztosítja, amely felhívás szerint az európai határőrizeti rendszer
(EUROSUR) továbbfejlesztése elsőbbséget élvez annak érdekében, hogy 2013-ra
működőképessé váljon, és lehetővé tegye a tagállamok
határellenőrzést végző hatóságai, valamint a Európai Unió Tagállamai
Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős
Európai Ügynökség[1]
(Frontex) – a továbbiakban: az Ügynökség – számára az operatív információk
megosztását és együttműködésük javítását. Az EUROSUR célja a schengeni külső
határok ellenőrzésének szigorítása. Az EUROSUR – annak érdekében, hogy
csökkentse a tengeri halálesetek és az EU-ba észrevétlenül bejutó illegális
bevándorlók számát, valamint hogy a határokon átnyúló bűncselekmények,
például az emberkereskedelem, és kábítószer-csempészet megelőzésével
fokozza a belső biztonságot – létre fog hozni egy olyan mechanizmust, amelynek
révén a tagállamok határfelügyeleti hatóságai megosztják műveleti
információikat, illetve együttműködnek egymással és az Ügynökséggel. Az EUROSUR jelenleg folyó tesztelése és
fokozatos bevezetése a 2008. évi bizottsági közleményben kiadott menetrenddel
összhangban zajlik.[2]
1.2.
Jogalap
E jogalkotási javaslat az
Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2)
bekezdésének d) pontján alapul, amelynek értelmében az Európai Parlament és a
Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a
külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos
bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedésre vonatkozóan.[3] Az EUROSUR bevezetésére a
tagállamok külső határainak igazgatását megerősíteni célzó politika
részeként került sor. Az EUROSUR ezért olyan új szakpolitikai eszköznek
minősül, amely ésszerűsíti az együttműködést és lehetővé
teszi a határőrizetre vonatkozóan a tagállamok közötti és az Ügynökséggel való
– uniós szinten jelenleg még nem létező – rendszeres információcserét. Elfogadását követően az EUROSUR-ról szóló
jogalkotási aktus a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek
továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság és Írország nem
vesznek részt, de amelyek négy társult országban (Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein)
alkalmazandók. A schengeni államok elkötelezettek a
külső határok ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok megtartása
mellett.
1.3.
A jogalkotási javaslat célkitűzése és tartalma
A jogalkotási javaslat célkitűzése, hogy
javítsa a tagállamok és az Ügynökség helyzetismeretét és reagálási képességét a
külső szárazföldi és tengeri határokon az illegális migráció és a
határokon átnyúló bűnözés megelőzése során (1. cikk). Ez közös keret megteremtésével érhető el
(4. cikk), amely egyértelműen meghatározza az EUROSUR gerincét alkotó tagállami
nemzeti határőrizeti koordinációs központok (5. cikk) és Ügynökség (6.
cikk) feladatait és hatáskörét. Az erőforrások és a személyzeti ügyek
hatékony és eredményes kezelését biztosító központok és az Ügynökség közötti kommunikációt
a kommunikációs hálózaton keresztül kell bonyolítani (7. cikk), amely a nem
minősített érzékeny információk és a minősített információk cseréjét
egyaránt lehetővé teszi. A nemzeti koordinációs központok és az
Ügynökség közötti együttműködés és információcsere „helyzetképek”
segítségével történik (8. cikk), amelyek nemzeti (9. cikk) és uniós szinten (10.
cikk), valamint a határok előtti területekre vonatkozóan (11. cikk) is
kialakításra kerülnek. E három helyzetképnek – melyek közül az utóbbi kettőt
az Ügynökség kezeli – hasonló a szerkezeti felépítése a közöttük zajló
információáramlás elősegítése érdekében. Általános szabályként a helyzetképek nem
tartalmaznak személyes adatokat, hanem inkább rendkívüli eseményekre és
személytelen tárgyakra, pl. hajók felderítésére és nyomon követésére vonatkozó
információk cseréjéből állnak. Kivételes esetekben a tagállamok által az
Ügynökség számára nyújtott adatok tartalmazhatnak személyes adatokat, feltéve,
hogy a 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelet feltételei teljesülnek.[4] Személyes adatokat csak a
szomszédos tagállamok oszthatnak meg egymással a horizontális uniós adatvédelmi
jogi keret által meghatározott feltételek szerint, amennyiben e személyes
adatok a szomszédos külső határszakaszokról alkotott nemzeti helyzetkép
részét alkotják. Az Ügynökség továbbá szolgáltatást nyújt a
megfigyelési eszközök közös alkalmazásához (12. cikk), figyelemmel arra, hogy
az ilyen szolgáltatások költséghatékonyabb módon nyújthatók európai szinten.
Ilyen szolgáltatás az érintett európai űrprogramok – többek között a már
működő globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) – támogatásával
nyújtható. Az EUROSUR-on belül arra a megközelítésre
esett a választás, hogy maximálisan ki kell használni azokat a meglévő
adatokat, képességeket és rendszereket, amelyek a többi uniós ügynökségnél
rendelkezésre állnak (17. cikk). Ennek érdekében az Ügynökség a megfigyelési
eszközök közös alkalmazásához nyújtott szolgáltatás terén szorosan
együttműködne az Európai Unió Műholdközpontjával, az Európai
Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Tengerbiztonsági
Ügynökséggel, a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos információcsere
érdekében pedig az EUROPOL-lal. A 2002/59/EK irányelv alapján a SafeSeaNet
rendszer által a tengeri forgalomra vonatkozóan nyújtandó adatok tekintetében 2013-ban
a Bizottság az irányelv módosítására vonatkozó megfelelő javaslatot kíván
tenni. A tervek szerint a SafeSeaNet rendszer releváns adatai nem csupán a
tengerbiztonság,, a tengerhajózási biztonság, valamint a tengeri környezet védelmének
céljából lesznek hozzáférhetők, és így ezek az EUROSUR-keretben
alkalmazott megfigyelési eszközök részét képezhetik. A külső határokon zajló események
alaposabb ismerete csak korlátozott értékkel bír, amennyiben az nem párosul az
uniós tagállamok magasabb szintű reagálási képességével a külső
határaikon jelentkező kihívásokkal szemben. A tagállamok ezért a
külső határaikat határszakaszokra osztják fel (13. cikk), amelyekhez – a
rendkívüli események száma és kockázatelemzés alapján – hatásszinteket
rendelnek (14. cikk). A nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség a
megállapított hatásszinttől függően tesz ellenintézkedéseket a szóban
forgó határszakaszt érő hatás csökkentése érdekében (15. cikk). Az EUROSUR sikeréhez elengedhetetlen a
szomszédos harmadik országokkal való együttműködés. A tagállamok és a
szomszédos harmadik országok között már meglévő, vagy kiépíteni tervezett
regionális hálózatoknak ezért a nemzeti koordinációs központokon keresztül az
EUROSUR-hoz kell kapcsolódniuk (vö. a 9. cikk (2) bekezdésének h) pontját és a 18.
cikket). Figyelembe véve, hogy a tagállamok és az Ügynökség már javában folytatják
az EUROSUR különböző elemeinek nemzeti és európai szinten való kiépítését,
az EUROSUR várhatóan 2013 második felében kezdi meg működését (21. cikk).
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja technikai támogatást nyújt az
Ügynökség számára az EUROSUR technikai továbbfejlesztéséhez. Mivel az EUROSUR-t nem azzal a céllal hozzák
létre, hogy személyes adatok gyűjtését, tárolását, illetve határokon
átnyúló cseréjét szabályozó rendszerként működjön, a szabadságon, a
biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben folytatott
információkezelés áttekintéséről szóló, 2010-ben kiadott bizottsági
közlemény nem tárgyalta[5].
Ám ahogy az a csatolt hatásvizsgálatban részletesebben kifejtésre kerül, az
említett közleményben meghatározott elvek alapján elemezték az EUROSUR
fejlesztését. Ez különösen érvényes a szükségesség elvére, amelynek értelmében
a minimálisra korlátozták annak lehetőségét, hogy az EUROSUR-t személyes
adatok cseréjére használják fel, a költséghatékonyság elvére, amelynek alapján a
legegyszerűbb technikai megoldások felhasználó, fokozatos megközelítési
módra esett a választás, valamint a szakpolitikák kialakítása során
alkalmazandó alulról felfelé építkező megközelítésre, amelynek
megfelelően a Bizottság 2008-tól tagállami szakértőkkel szoros
együttműködésben végzi a különböző technikai megoldások értékelését
és az elkészített tanulmányok megállapításainak és ajánlásainak közös
érvényesítését. Ezt a javaslatot vizsgálatnak vetették alá
azzal a céllal, hogy biztosítsák, hogy rendelkezései teljes mértékben
összeegyeztethetők az alapvető jogokkal, nevezetesen az emberi
méltósággal, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés
tilalmával, a szabadsághoz és biztonsághoz való joggal, a személyes adatok
védelméhez való joggal, a visszaküldés tilalmával, a megkülönböztetés
tilalmával, és a gyermekek jogaival. Különös figyelmet fordítottak az Európai
Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkére és a 19. cikke (2) bekezdésére, amely szerint
senki nem toloncolható ki olyan államba, ahol komolyan fenyegeti az a veszély,
hogy halálra ítélik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek
vetik alá őket. E rendelet 18. cikkének (2) bekezdése kifejezetten
megtiltja az olyan harmadik országgal folytatott információcserét, amely ezen
információkat olyan személyek vagy csoportok azonosítására használhatná fel,
amelyeket komolyan fenyeget az a veszély, hogy kínzásnak, embertelen és
megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá őket, illetve az
alapvető jogaikat bármely más módon megsérthetik. Emellett az Alapjogi Charta 24. cikke is
jelentőséggel bírt, mivel az illegális migránsok és az emberkereskedelem
áldozatai között nagy számban vannak gyermekek. Az 1. cikk (3) bekezdése
kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak és az Ügynökségnek kiemelt
figyelmet kell fordítaniuk a gyermekek, az emberkereskedelem áldozatai, a
sürgős orvosi segítségre szoruló személyek, a nemzetközi védelemre szoruló
személyek, a tengeren bajba jutott személyek, továbbá a különösen
veszélyeztetett helyzetben lévő személyek különleges szükségleteire. Az
Alapjogi Charta személyes adatok védelméről szóló 8. cikke is különös
jelentőséggel bír, mivel az adatok megosztása személyes adatokat is
érinthet, amely esetben az adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni és teljes
mértékben betartani. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK Az e javaslatot kísérő bizottsági
szolgálati munkadokumentum, amely e javaslat hatáselemzését végzi, részletes
áttekintést nyújt a 2008 és 2011 között megtartott konzultációkra vonatkozóan,
valamint részletesen bemutatja az EUROSUR keretét éppúgy, mint a különböző
szakpolitikai lehetőségeket és a bevezetésükkel járó költségeket. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A javaslat jogalapja az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének d)
pontja. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK Az EUROSUR különböző elemeit
elsősorban az Ügynökség és a tagállamok hajtják végre (megosztott
igazgatás) a 2008-as EUROSUR-ütemterv alapján (COM(2008)68final). A nemzeti koordinációs központok
felállításához 2012–2013 között a Külső Határok Alap, míg 2014–2020 között
a tervezett Belső Biztonsági Alap részeként a külső határokra és a
vízumügyre irányuló pénzügyi támogatási eszköz nyújt a tagállamok számára
támogatást. Másrészről az Ügynökség a saját
költségvetéséből oldja meg az EUROSUR kommunikációs hálózatának és egyéb
horizontális elemeinek, – pl. az európai helyzetkép és a határok előtti
területekről alkotott közös hírszerzési kép – kialakítását, és szükség
esetén ezt egészíti ki a Belső Biztonsági Alap keretében nyújtott
támogatás (közvetlen vagy közvetett centralizált pénzügyi igazgatás). A 2012-2013 közötti időszakban a megfigyelési
eszközök közös alkalmazásának biztosítása céljából tervezett szolgáltatás
kialakítását a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban
nyújtott finanszírozás támogatja. A 2012–2013 közötti időszakban a
szomszédos harmadik országokban hozott intézkedésekhez a fejlesztési
együttműködési eszközön belül a menekültügyre és migrációra vonatkozó
tematikus program nyújt támogatást. 2011/0427 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE az európai határőrizeti rendszer
(EUROSUR) létrehozásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2)
bekezdésének d) pontjára, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) Az európai határőrizeti
rendszer (a továbbiakban: EUROSUR) létrehozása a tagállamok, valamint a Tanács 2004.
október 26-i 2007/2004/EK rendelete[6]
alapján létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való
Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex)
– a továbbiakban: az Ügynökség – közötti információcsere és operatív
együttműködés megerősítése érdekében szükséges. Az EUROSUR biztosítja
e hatóságok és az Ügynökség számára a helyzetismeretük és reagáló képességük
javításához szükséges infrastruktúrát és eszközöket az Európai Unió
tagállamainak külső határain zajló illegális migráció és a határokon
átnyúló bűnözés nyomon követése és megelőzése, valamint a migránsok
életének védelme során. (2) A tagállamoknak nemzeti
határőrizeti koordinációs központokat kell létrehozniuk az egymás közötti
és az Ügynökséggel való együttműködés és információcsere javítása
érdekében. Az EUROSUR megfelelő működése érdekében alapvetően
fontos, hogy a nemzeti jogszabályok alapján a külső határőrizetért
felelős valamennyi nemzeti hatóság a nemzeti koordinációs központokon
keresztül folytasson együttműködést. (3) E rendelet nem akadályozhatja
a tagállamokat abban, hogy az általuk létrehozott nemzeti határőrizeti
koordinációs központok feladatkörébe utalják a légi határok őrizetével és
a határátkelőhelyeken történő ellenőrzésekkel kapcsolatos
információcsere és együttműködés koordinálását is. (4) Ez a rendelet a külső
határok integrált határigazgatása európai modelljének és az Európai Unió
belső biztonsági stratégiájának részét képezi. Az EUROSUR azáltal, hogy a
különböző uniós ágazatok közigazgatási szervei közötti információcserén
keresztül tágabb keretet biztosít a tengeri helyzetismerethez, hozzájárul az EU
tengeri területeinek felügyeletét biztosító közös információmegosztási
környezet (CISE) fejlesztéséhez is. (5) A 2007/2004/EK rendelet 2.
cikkének i) pontja szerint az Ügynökségnek biztosítania kell az EUROSUR
fejlesztéséhez és működéséhez, valamint adott esetben a CISE
fejlesztéséhez szükséges segítséget – beleértve a rendszerek interoperabilitásának
elősegítését is. (6) E rendelet tiszteletben
tartja az alapvető jogokat és az Európai Unió Alapjogi Chartája által
elismert alapelveket, nevezetesen az emberi méltóságot, a kínzás és az
embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, a szabadsághoz és
biztonsághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a visszaküldés tilalmát, a
megkülönböztetésmentességet, valamint a gyermekek jogait. E rendeletet a
tagállamoknak e jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk. (7) A személyes adatoknak az
EUROSUR kommunikációs hálózatán keresztül történő cseréjét a nemzeti és
uniós jogszabályi rendelkezések alapján, valamint a vonatkozó különleges
adatvédelmi előírások betartásával kell lebonyolítani. Azon esetekben, amelyekre
vonatkozóan a speciálisabb jogi aktusok, mint pl. a 2007/2004/EK rendelet, nem
nyújtanak teljes adatvédelmi rendszert, a személyes adatok feldolgozása
vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról
szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[7], a személyes adatok
feldolgozására vonatkozó, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek
által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről,
valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet[8],
valamint – a rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében – a
büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi
együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló,
2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat[9] alkalmazandó. (8) Mivel az EUROSUR bevezetését
a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és így az
intézkedés – léptéke és hatása miatt – uniós szinten jobban megvalósítható, az
Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló Szerződés 5.
cikkében rögzített szubszidiaritás elvével összhangban. Az arányosság elvével
összhangban e rendelet nem lépi túl a célkitűzésének eléréséhez szükséges
mértéket. (9) Az EUROSUR kiépítésének
fokozatos földrajzi kiszélesítése érdekében a nemzeti koordinációs központok
kijelölésére és működtetésére vonatkozó kötelezettségnek három egymást
követő szakaszban kell eleget tenni: először a déli tengeri
külső határoknál és a keleti szárazföldi külső határoknál
elhelyezkedő tagállamokban, a második szakaszban a szárazföldi vagy
tengeri külső határokkal rendelkező többi tagállamban, a harmadik
szakaszban pedig a fennmaradó többi tagállamban. (10) Az Európai Unióról szóló
szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló
szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2.
cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az
rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet az Európai
Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címe alapján
a schengeni vívmányokra épül, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének
megfelelően a rendelet elfogadását követő hat hónapon belül határoz
arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e. (11) Ez a rendelet a schengeni
vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az
Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a
schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére
vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi
határozattal[10].
összhangban nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt e
rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. (12) Ez a rendelet a schengeni
vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország
az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való
részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK
tanácsi határozatnak[11].
megfelelően nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt e rendelet
elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. (13) Izland és Norvégia
tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek
továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi
Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok
végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött
megállapodásban[12]
foglaltak szerint. (14) Svájc tekintetében e rendelet
a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai
Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci
Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és
fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásban[13] foglaltak szerint. (15) Liechtenstein tekintetében e
rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az
Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini
Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai
Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a
schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló
társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt
jegyzőkönyvben[14]
foglaltak szerint. (16) E rendelet végrehajtása nem
sérti az Unió és a tagállamok közti hatáskörmegosztást, és nem érinti a
tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az ENSZ Tengerjogi
Egyezményéből, az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi
egyezményből, a tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi
egyezményből, az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni
egyezményéből és annak a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren
történő csempészete elleni fellépésről szóló
jegyzőkönyvéből, a menekültek jogállásáról szóló egyezményből,
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló
egyezményből és más vonatkozó nemzetközi jogi eszközökből fakadnak. (17) E rendelet végrehajtása nem
érinti a 2010. április 26-i 2010/252/EU tanácsi határozatban[15] a külső tengeri
határoknak az Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében
történő őrizetére vonatkozóan lefektetett szabályokat, ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET: I. CÍM ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK 1. cikk Tárgy E rendelet a tagállamok és az Európai Unió
külső határokra vonatkozó helyzetismeretének és reagálási képességének
javítása érdekében létrehozza a tagállamok és az Ügynökség közötti
információcsere és együttműködés közös keretét (a továbbiakban: európai
határőrizeti rendszer (EUROSUR)). 2. cikk Hatály (1)
Ezt a rendeletet a tagállamok külső
szárazföldi és tengeri határainak őrizetére kell alkalmazni, beleértve az
illegális határátlépések észlelésére, felderítésére, beazonosítására, nyomon
követésére, megelőzésére, illetve feltartóztatására tett intézkedéseket. (2)
E rendelet nem vonatkozik a feltartóztatást
követően hozott operatív, eljárási és jogi intézkedésekre. (3)
E rendelet alkalmazása során a tagállamok és az
Ügynökség köteles tiszteletben tartani az alapvető jogokat, beleértve az
adatvédelmi előírásokat is. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a
gyermekek, az emberkereskedelem áldozatai, a sürgős orvosi segítségre
szoruló személyek, a nemzetközi védelemre szoruló személyek, a tengeren bajba
jutott személyek, továbbá a különösen veszélyeztetett helyzetben lévő
személyek különleges szükségleteire. 3. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában a következő
meghatározásokat kell alkalmazni: a) „helyzetismeret”: határokon átnyúló
tevékenységek észlelésének, felderítésének, beazonosításának, nyomon
követésének és megértésének képessége annak érdekében, hogy az új információk
és már meglévő tudás egyesítésével alapos indokokkal támasszák alá az
ellenőrzési intézkedéseket. b) ”reagálási képesség”: a határokon
átnyúló illegális mozgások elleni fellépésre való képesség, beleértve a
szokatlan helyzetekre való megfelelő reagáláshoz szükséges eszközöket és
ütemtervet. c) „helyzetkép”: grafikus felület,
amely a különböző hatóságok, szenzorok, platformok és egyéb források által
biztosított olyan valós idejű adatok, információk, és hírszerzési információk
megjelenítésére szolgál, amelyeket más hatóságokkal megosztanak a kommunikációs
és információs csatornákon keresztül a külső határokra és a határok
előtti területekre vonatkozó helyzetismeret kialakítása és reagálási
képesség támogatása érdekében. d) „határokon átnyúló bűnözés”: a
tagállamok külső határain elkövetett minden súlyos vagy szervezett
bűncselekmény, pl. emberkereskedelem, kábítószer- és fegyvercsempészet, és
egyéb jogellenes tevékenységek. e) „külső határszakasz”: egy
tagállam külső szárazföldi vagy tengeri határának egésze, illetve annak egy
része, a nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint, illetve a nemzeti
koordinációs központ vagy egyéb illetékes nemzeti hatóság meghatározása alapján. f) „határok előtti területek”: A
tagállamok külső határán túl elhelyezkedő földrajzi terület, amely
nem tartozik nemzeti határőrizeti rendszer felügyelete alá. II. CÍM KERET I.
FEJEZET Alkotóelemek 4. cikk Az
EUROSUR keret (1)
A határőrizettel kapcsolatos
információcseréhez és együttműködéshez a tagállamok és az Ügynökség az
EUROSUR keretet alkalmazza, amely az alábbi elemekből áll: a) nemzeti határőrizeti koordinációs
központok; b) nemzeti helyzetképek c) kommunikációs hálózat; d) európai helyzetkép; e) a határok előtti területekről
alkotott közös hírszerzési kép f) a megfigyelési eszközök közös
alkalmazása (2)
A nemzeti koordinációs központok a kommunikációs
hálózaton keresztül biztosítják a nemzeti helyzetképekből az Ügynökség
számára az európai helyzetkép és a határok előtti területekről
alkotott közös hírszerzési kép létrehozásához és fenntartásához szükséges
valamennyi információt, (3)
Az Ügynökség a nemzeti koordinációs központok
számára korlátlan hozzáférést biztosít az európai helyzetképhez és a határok
előtti területekről alkotott közös hírszerzési képhez a kommunikációs
hálózaton keresztül. (4)
Az (1) bekezdésben felsorolt elemek létrehozása és
fenntartása a mellékletben leírt alapelvekkel összhangban történik. 5. cikk Nemzeti
koordinációs központ (1)
Valamennyi külső szárazföldi és tengeri
határral rendelkező tagállam köteles nemzeti határőrizeti
koordinációs központot kijelölni, működtetni és fenntartani, amely
koordinálja a külső határőrizetért felelős valamennyi nemzeti
hatóság közötti, valamint a többi nemzeti koordinációs központtal és az
Ügynökséggel való információcserét. A tagállam értesíti a központ
létesítéséről a Bizottságot, amely haladéktalanul tájékoztatja erről
a többi tagállamot és az Ügynökséget. (2)
A nemzeti koordinációs központ egyablakos
ügyintézést biztosít a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel
való információcseréhez és együttműködéshez a 16. cikk sérelme nélkül. (3)
A nemzeti koordinációs központ az alábbi
feladatokat látja el: a) biztosítja az időszerű
információk cseréjét és az együttműködést a külső határőrizetért
felelős valamennyi nemzeti hatósággal és az érintett nemzeti
bűnüldöző hatóságokkal, valamint az egyéb nemzeti koordinációs
központokkal és az Ügynökséggel; b) hozzájárul az erőforrások és a
személyzeti ügyek hatékony és eredményes kezeléséhez; c) kialakítja és rendszeresen frissíti a
nemzeti helyzetképet a 9. cikkel összhangban; d) támogatja valamennyi nemzeti határőrizeti
tevékenység tervezését és végrehajtását; e) a nemzeti határőrizeti rendszert
igazgatja, adott esetben a nemzeti jogszabályokkal összhangban; f) rendszeresen méri a nemzeti
határőrizeti tevékenységek hatását; g) koordinálja a tagállamok közötti operatív
intézkedéseket az Ügynökség hatáskörének sérelme nélkül. (4)
A nemzeti koordinációs központ a hét minden napján,
napi 24 órán át működik. 6. cikk Az
Ügynökség (1)
Az Ügynökség a következő feladatokat látja el: a) igazgatja a kommunikációs hálózatot az
EUROSUR számára a 7. cikkel összhangban; b) kialakítja és rendszeresen frissíti az
európai helyzetképet a 10. cikkel összhangban; c) kialakítja és rendszeresen frissíti a
határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képet a 11.
cikkel összhangban; d) elősegíti a megfigyelési eszközök
közös alkalmazását a 12. cikkel összhangban. (2)
Az (1) bekezdés alkalmazásában az Ügynökség a hét
minden napján, napi 24 órán át működik. 7. cikk A
kommunikációs hálózat (1)
Az Ügynökség kommunikációs hálózatot létesít és
tart fenn a kommunikációs és elemző eszközök biztosítása érdekében,
valamint hogy lehetővé tegye a nem minősített érzékeny és a
minősített információknak az Ügynökség és a nemzeti koordinációs központok
közötti, illetve azok egymás közötti biztonságos, közel valós idejű
cseréjét. A hálózat a hét minden napján, napi 24 órán át működik, és az
alábbiakat teszi lehetővé: a) közel valós idejű, két- és
többoldalú információcsere; b) audio- és videokonferencia; c) a nem minősített érzékeny
információk biztonságos kezelése, tárolása, feldolgozása; d) az EU-minősített adatok biztonságos
kezelése, tárolása, továbbítása és feldolgozása a RESTREINT UE/EU RESTRICTED
(„EU KORLÁTOZOTT”) szintig vagy az ezzel egyenértékű nemzeti
minősítési szintekig, annak biztosításával, hogy a minősített adatok
kezelése a kommunikációs hálózat különálló, és megfelelően hitelesített részében
történjen; (2)
Az Ügynökség technikai támogatást nyújt és
biztosítja, hogy a kommunikációs hálózat interoperábilis az Ügynökség által
irányított minden egyéb kommunikációs és információs rendszerrel. (3)
Az Ügynökség és a nemzeti koordinációs központok a
nem minősített érzékeny információk, és a minősített információk
kommunikációs hálózaton belüli cseréjét, feldolgozását és tárolását a Bizottság
belső eljárási szabályzatának módosításáról szóló 2001/844/EK bizottsági
határozatban meghatározott vagy azokkal egyenértékű alapelveket és közös
szabványokat alkalmazó szabályoknak és előírásoknak megfelelően
végzik[16]. (4)
A kommunikációs hálózatot igénybe vevő tagállami
hatóságok, ügynökségek és egyéb szervek biztosítják, hogy a minősített
információk kezelését az Ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű
biztonsági szabályok és előírások betartása mellett végzik. II. FEJEZET Helyzetismeret 8. cikk Helyzetképek (1)
A nemzeti helyzetképek, az európai helyzetkép és a
határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kialakítása
információk gyűjtésén, kiértékelésén, összevetésén, elemzésén,
értelmezésén, összeállításán, megjelenítésén és terjesztésén keresztül
történik. (2)
Az (1) bekezdésben említett képek a következő
rétegekből állnak: a) az illegális migrációval, határokon
átnyúló bűncselekményekkel és válsághelyzetekkel kapcsolatos esetekre
vonatkozó információkat tartalmazó eseményréteg; b) a saját eszközök állapotára és
helyzetére, valamint a műveleti területekre vonatkozó információkat és
környezeti adatokat tartalmazó műveleti réteg; c) a stratégiai információkat, elemző
dokumentumokat, hírszerzési, valamint képi és földrajzi adatokat tartalmazó elemzési
réteg. 9. cikk Nemzeti
helyzetkép (1)
A nemzeti helyzetkép kialakítását és rendszeres
frissítését a nemzeti koordinációs központ végzi annak érdekében, hogy olyan
hatékony, pontos és időszerű információkat biztosítson a
határőrizetért nemzeti szinten felelős valamennyi hatóság számára,
amelyek az érintett tagállam külső határain történő illegális migráció
és határokon átnyúló bűnözés megelőzése szempontjából relevánsak. (2)
A nemzeti helyzetkép az alábbi forrásokból
összegyűjtött információkat tartalmazza: a) a nemzeti határőrizeti rendszer,
adott esetben a nemzeti jogszabályokkal összhangban; b) a külső határőrizetért
felelős nemzeti hatóságok által működtetett álló és mobil szenzorok; c) határőrizeti őrjáratok és egyéb
felügyeleti missziók; d) helyi, regionális és egyéb koordinációs
központok; e) egyéb érintett nemzeti hatóságok és
rendszerek; f) az Ügynökség; g) egyéb tagállamok és harmadik országok
nemzeti koordinációs központjai; h) harmadik országokkal kialakított
regionális hálózatok, mint pl. a SEAHORSE atlanti hálózat, a SEAHORSE
földközi-tengeri hálózat, a balti-tengeri térség határellenőrzési együttműködési
hálózata, a CoastNet, a Fekete-tengeri Határkoordinációs és Információs Központ
és a külső szárazföldi határoknál felállított egyéb regionális hálózatok; i) hajójelentési rendszerek, pl. az
automatikus hajóazonosítási rendszer (AIS) és a műholdas hajómegfigyelési
rendszer (VMS). Az e rendszerekből származó adatokat nemzeti szinten az
illetékes nemzeti hatóságoktól és a halászati felügyelő központoktól kell beszerezni; j) egyéb
érintett európai és nemzetközi szervezetek; k) egyéb források. (3)
A nemzeti helyzetkép eseményrétege az alábbi
alrétegekből áll: a) az illegális migrációval foglalkozó
alréteg, amely a migránsok illegális határátlépésével kapcsolatos, az érintett
tagállam külső határainál és azok közelében bekövetkező rendkívüli
eseményekre, a tiltott határátlépések elősegítésére, valamint az illegális
migrációval kapcsolatos bármely egyéb releváns eseményre – pl. illegális
határátlépést megkísérlő személyek felkutatására és megmentésére irányuló
misszióra – vonatkozó információkat tartalmaz; b) a határokon átnyúló bűnözéssel
foglalkozó alréteg, amely az érintett tagállam külső határainál vagy azok
közelében történő emberkereskedelemre, kábítószer-, és egyéb tiltott áruk
csempészetére, valamint bármely egyéb súlyos vagy szervezett
bűncselekményre vonatkozó információkat tartalmaz; c) a válsághelyzetekkel foglalkozó alréteg,
amely olyan természeti vagy ember által előidézett katasztrófákra,
balesetekre, és bármely más, az érintett tagállam külső határainál és azok
közelében előforduló válsághelyzetekre vonatkozó információkat tartalmaz,
amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a külső határok
ellenőrzésére; d) az egyéb eseményekkel foglalkozó alréteg,
amely olyan információkat tartalmaz, amelyek az érintett tagállam külső
határainál és azok közelében lévő azonosítatlan és gyanús platformokra,
illetve személyekre, valamint bármely egyéb, a külső határok
ellenőrzésére jelentős hatást gyakorló eseményre vonatkoznak; (4)
A nemzeti helyzetkép eseményrétegén belül minden
egyes rendkívüli eseményhez egy egységes, indikatív hatásszintet rendelnek az
„alacsony” és „közepes” szinttől a „magas” hatásszintig. Minden „közepes”
és „magas” hatásszintű eseményről tájékoztatni kell az Ügynökséget. (5)
A nemzeti helyzetkép műveleti rétege az alábbi
alrétegekből áll: a) a saját eszközökkel foglalkozó alréteg,
amely a saját eszközök helyzetére, idejére, menetére, sebességére, állapotára
és típusára, valamint a bevetési tervre vonatkozó információkat tartalmaz,
beleértve a műveleti terület földrajzi koordinátáit, a járőrözési
ütemterveket és a kommunikációs kódokat. Amennyiben a saját eszközök olyan
többcélú misszióban kerülnek bevetésre, amelynek katonai feladatok is a részét
képezik, a nemzeti koordinációs központ dönthet úgy, hogy az ilyen jellegű
információkat nem osztja meg a többi nemzeti koordinációs központtal és az
Ügynökséggel, kivéve, ha a saját eszközök egy szomszédos tagállammal közös
határszakaszon kerülnek bevetésre. b) a műveleti területekkel foglalkozó
alréteg, amely a misszióra, helyszínre, állapotra, időtartamra, valamint a
műveletekben érintett hatóságokra vonatkozó információkat tartalmaz. c) a környezeti információkkal foglalkozó
alréteg, amely az érintett tagállam külső határainak terepfeltételeire és időjárási
viszonyaira vonatkozó információkat tartalmaz, vagy hozzáférést biztosít
azokhoz. (6)
A nemzeti helyzetkép elemzési rétege az alábbi
alrétegekből áll. a) a tájékoztatási alréteg, amely az
illegális migráció és határokon átnyúló bűnözés elemzése szempontjából
releváns fejleményeket és mutatókat tartalmazza. b) az analitikai alréteg, amely az érintett
tagállam szempontjából releváns elemző jelentéseket, kockázatminősítési
trendeket, regionális monitorrendszert és tájékozató közleményeket nyújt; c) a hírszerzési kép alrétege, amely migráns
profilokat, útvonalakat, a külső szárazföldi és tengeri határszakaszokhoz
rendelt hatásszintekre vonatkozó információkat, valamint az illegális
határátlépés elősegítésére vonatkozó elemzést tartalmaz. d) a képi és földrajzi adatokat tartalmazó
alréteg, amely referenciaképeket, háttértérképeket, a hírszerzési információk
megerősítésére vonatkozó értékeléseket, változáselemzéseket (Föld-megfigyelési
rendszer által készített képeket), valamint felderített változásokat, földrajzi
hivatkozással ellátott adatokat és határátjárhatóságot mutató térképeket
tartalmaz. (7)
Az elemzési rétegben szereplő információk és a
nemzeti helyzetkép műveleti rétegében szereplő környezeti információk
az európai helyzetképből, és a határok előtti területekről
alkotott közös hírszerzési képből származó adatokra épülhetnek. (8)
A műveleti rétegben a saját eszközökre
vonatkozó információk „EU Restricted” (EU korlátozott) minősítés alá
esnek. (9)
A szomszédos tagállamok nemzeti koordinációs
központjai közvetlenül és közel valós időben megosztják egymással a
szomszédos külső határszakaszok helyzetképét az alábbiakra vonatkozóan: a) az illegális migrációval és a határokon
átnyúló bűnözéssel kapcsolatos minden esemény, valamint az eseményrétegben
szereplő egyéb jelentős események; b) a műveleti rétegben szereplő
saját őrjáratok helyzete, amennyiben az őrjárat elsődleges
feladata az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés
megelőzése; c) a szomszédos külső határszakaszokon
másnap szolgálatot teljesítő őrjáratok stratégiai terve, ütemterve és
kommunikációs kódjai; d) az elemzési rétegben szereplő
taktikai kockázatelemzési jelentés. 10. cikk Európai
helyzetkép (1)
Az európai helyzetkép kialakítását és rendszeres
aktualizálását az Ügynökség végzi annak érdekében, hogy a tagállamok külső
határain történő illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés
megelőzése szempontjából releváns információkat és elemzéseket biztosítson
a nemzeti koordinációs központok számára. (2)
Az európai helyzetkép az alábbi forrásokból
gyűjtött információkat tartalmazza: a) nemzeti helyzetképek, beleértve a 9. cikk
(8) bekezdése alapján szerzett alapinformációkat; b) az Ügynökség; c) egyéb érintett európai és nemzetközi
szervezetek; d) egyéb források. (3)
Az európai helyzetkép eseményrétege az alábbiakra
vonatkozó információkat tartalmaz: a) illegális migrációval és határokon
átnyúló bűnözéssel, valamint válsághelyzetekkel kapcsolatos rendkívüli
események, és a nemzeti helyzetkép eseményrétegében szereplő egyéb
események, amelyek hatásszintje a
nemzeti koordinációs központ minősítése alapján közepes vagy magas; b) illegális migrációval és határokon
átnyúló bűnözéssel, valamint válsághelyzetekkel kapcsolatos rendkívüli
események, továbbá a határok előtti területekről alkotott közös
hírszerzési képben szereplő egyéb események, amennyiben ezek a tagállamok
külső határaira mérsékelt vagy jelentős hatást gyakorolnak; c) Az Ügynökség által koordinált közös
művelet műveleti területén bekövetkező, illegális migrációval és
a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események. (4)
Az Ügynökség azt a hatásszintet alkalmazza az
európai helyzetképben, amelyet az adott rendkívüli eseményre vonatkozóan a
nemzeti helyzetképben a nemzeti koordinációs központ megállapított. (5)
A európai helyzetkép műveleti rétege az
alábbi alrétegekből áll: a) a saját eszközökkel foglalkozó alréteg,
amely az Ügynökség közös műveleteiben résztvevő vagy azokban az
Ügynökség rendelkezésére álló eszközök helyzetére, idejére, menetére,
sebességére, állapotára és típusára, valamint a bevetési tervre vonatkozó
információkat tartalmaz, beleértve a műveleti területet, a járőrözési
ütemterveket és a kommunikációs kódokat; b) a műveletekkel foglalkozó alréteg,
amely az Ügynökség által koordinált közös műveletekre vonatkozó
információkat tartalmaz, beleértve a megbízatást, a helyszínt, az állapotot, az
időtartamot, a tagállamokra és egyéb érintett szereplőkre vonatkozó
információkat, napi és heti helyzetjelentéseket, statisztikai adatokat és a
média számára készült tájékoztatási csomagokat. c) a környezeti információkkal foglalkozó
alréteg, amely a tagállamok külső határainak terepfeltételeire és időjárási
viszonyaira vonatkozó információkat tartalmaz. (6)
Az európai helyzetkép elemzési rétege az alábbi
alrétegekből áll: a) a tájékoztatási alréteg, amely az
illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés elemzése szempontjából
releváns fejleményeket és mutatókat tartalmazza; b) az analitikai alréteg, amely átfogó és
alkategóriára vonatkozó kockázatminősítési térképekkel, kockázatminősítési
trendekkel, regionális monitorrendszerrel, tájékozató közleményekkel, valamint
a kockázatminősítésekre vonatkozó korrelációs mutatókkal és a Frontex
Kockázatelemzési Hálózatból származó mutatókkal szolgál; c) a hírszerzési kép alréteg, amely migráns
profilokat, útvonalakat, a külső szárazföldi és tengeri határszakaszokhoz
rendelt hatásszintekre vonatkozó információkat, valamint embercsempészetre
vonatkozó elemzést tartalmaz; d) a képi és földrajzi adatokkal foglalkozó
alréteg, amely referenciaképeket, háttértérképeket, a hírszerzési információk megerősítésére
vonatkozó értékeléseket, változáselemzéseket (Föld-megfigyelési rendszer által
készített képeket), valamint felderített változásokat, földrajzi hivatkozással
ellátott adatokat és határátjárhatóságot mutató térképeket tartalmaz. (7)
Az európai helyzetkép műveleti rétegében a
saját eszközökre vonatkozó információk „EU Restricted” (EU korlátozott)
minősítés alá esnek. 11. cikk A
határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép (1)
A határok előtti területekről alkotott
közös hírszerzési kép kialakítását és rendszeres aktualizálását az
Ügynökség végzi, annak érdekében, hogy határok előtti területekre
vonatkozóan a tagállamok és a szomszédos harmadik országok külső határain
történő illegális migráció és határokon átnyúló súlyos és szervezett
bűnözés megelőzése szempontjából releváns információkat és
elemzéseket biztosítsanak a nemzeti koordinációs központok számára. (2)
A határok előtti területekről alkotott
közös hírszerzési kép az alábbi forrásokból összegyűjtött információkból
áll: a) nemzeti koordinációs központok; b) a bevándorlási összekötő
tisztviselők által rendelkezésre bocsátott információk és jelentések; c) az Ügynökség; d) egyéb érintett európai és nemzetközi
szervezetek; e) harmadik országok; f) egyéb források. (3)
A határok előtti területekről alkotott
közös hírszerzési kép tartalmazhat a légi határok őrizete és a
határátkelőhelyeken történő ellenőrzések szempontjából lényeges
információkat. (4)
A határok előtti területekről alkotott
közös hírszerzési kép eseményrétege a határok előtti területeken
történő minden rendkívüli eseményre, válsághelyzetre, és bármely olyan
eseményre vonatkozó információkat tartalmaz, amelyek a tagállamok külső
határainál történő illegális migrációra és határokon átnyúló
bűnözésre mérsékelt vagy jelentős hatást gyakorolhat. (5)
Az Ügynökség a határok előtti területekről
alkotott közös hírszerzési kép eseményrétegében minden egyes eseményhez egy
egységes, indikatív hatásszintet rendel. Az Ügynökség tájékoztatja a
nemzeti koordinációs központokat a határok előtti területeken bekövetkezett
minden olyan rendkívüli eseményről, amelyek hatásszintje közepes vagy
magas. (6)
A határok előtti területekről alkotott
közös hírszerzési kép műveleti rétege ugyanolyan szerkezetű, mint az
európai helyzetképen belül: a határok előtti területen működő
eszközökre, illetve az ott folyamatban lévő műveletekre vonatkozó
információkat és környezeti adatokat tartalmaz. (7)
A határok előtti területekről alkotott
közös hírszerzési kép elemzési rétege ugyanolyan szerkezetű, mint
az európai helyzetképen belül: stratégiai információkat, elemző dokumentumokat
és szolgáltatásokat, hírszerzési, valamint képi és földrajzi adatokat tartalmaz
a határok előtti területekre vonatkozóan. 12. cikk A
megfigyelési eszközök közös alkalmazása (1)
Az Ügynökség megkönnyíti a tagállamok számára a
megfigyelési eszközök – pl. a műholdak és hajójelentési rendszerek – közös
alkalmazását annak érdekében, hogy a nemzeti koordinációs központok és az
Ügynökség számára rendszeres, megbízható és költséghatékony módon biztosíthassanak
a külső határokra és a határok előtti területekre vonatkozó
felügyeleti információkat. (2)
Az Ügynökség – kérésre – a nemzeti koordinációs
központok rendelkezésére bocsáthat a kérelmet benyújtó tagállam külső
határaira és határai előtti területekre vonatkozó információkat, amelyek
alábbi forrásokból származnak: a) azon kijelölt harmadik országbeli
kikötők és tengerpartok szelektív megfigyelése, amelyek kockázatelemzés,
illetve hírszerzés során illegális migráció és határokon átnyúló bűnözés
céljaira felhasznált hajók berakodási vagy átjárási pontjaként kerültek
beazonosításra; b) olyan hajó nyílt tengeren való nyomon
követése, amely esetében fennáll a gyanú, illetve megállapításra került, hogy illegális
migráció, illetve határokon átnyúló bűncselekmény céljaira használják fel
azt; c) kijelölt tengeri területek megfigyelése olyan
hajók felderítése, azonosítása és nyomon követése érdekében, amelyek esetében
fennáll a gyanú, illetve megállapításra került, hogy illegális migráció,
illetve határokon átnyúló bűncselekmény céljaira használják fel azokat; d) kijelölt tengeri területeken és
külső szárazföldi határterületeken a megfigyelési- és
járőrtevékenységek optimalizálása érdekében végzett környezeti vizsgálat; e) olyan kijelölt külső szárazföldi
határ előtti területek szelektív megfigyelése, amelyekről
kockázatelemzés, illetve hírszerzés során megállapították, hogy az illegális
migráció és határokon átnyúló bűnözés kiindulási pontjai vagy tranzitterületei
lehetnek. (3)
Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett
tájékoztatást az alábbi rendszerek, szenzorok és platformok segítségével nyert
adatok egyesítésével és elemzésével végzi: a) hajójelentési rendszerek, mint pl. az
automatikus hajóazonosítási rendszer (AIS), valamint a műholdas hajómegfigyelési
rendszer (VMS), az adott jogszabályi korlátozások között; b) műholdképek; c) hordozó platformra – ezen belül pilótával
rendelkező és pilóta nélküli légi járművekre – szerelt szenzorok. (4)
Az Ügynökség visszautasíthatja a nemzeti
koordinációs központ kérelmét technikai vagy pénzügyi korlátozásokra, vagy más
alapos indokokra való hivatkozással. (5)
Az Ügynökség saját kezdeményezésre igénybe veheti a
(2) bekezdésben említett megfigyelési eszközöket a határok előtti
területekről alkotott közös hírszerzési képpel kapcsolatos információk
összegyűjtéséhez. III. FEJEZET Reagálási
képesség 13. cikk A
külső határszakaszok meghatározása A külső szárazföldi és tengeri határait
minden egyes tagállam határszakaszokra osztja, ahol helyi vagy regionális
központ biztosítja az erőforrások és a személyzet hatékony és eredményes igazgatását. 14. cikk A
külső határszakaszok hatásszintjének megállapítása (1)
Az Ügynökség által végzett kockázatelemzés alapján
és az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az
Ügynökség a következő hatásszintekkel minősíti a tagállamok
valamennyi külső szárazföldi és tengeri határszakaszát: a) alacsony hatásszint, amennyiben a
kérdéses határszakaszon történő illegális migrációval és határokon átnyúló
bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események jelentéktelen hatást
gyakorolnak a határbiztonságra; b) közepes hatásszint, amennyiben a kérdéses
határszakaszon történő illegális migrációval és határokon átnyúló
bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események mérsékelt hatást gyakorolnak a
határbiztonságra; c) magas hatásszint, amennyiben a kérdéses
határszakaszon történő illegális migrációval és határokon átnyúló
bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események jelentős hatást
gyakorolnak a határbiztonságra. (2)
A nemzeti koordinációs központ rendszeresen
értékeli, hogy szükséges-e bármely határszakasz hatásszintjének kiigazítása. Az
érintett külső határszakasznál megváltozott feltételekre vonatkozó érdemi
információk rendelkezésre bocsátása mellett a nemzeti koordinációs központ
felkérheti az Ügynökséget a hatásszint megváltoztatására. (3)
Az Ügynökség biztosítja a külső határokhoz
rendelt hatásszintek képi megjelenítését az európai helyzetképben. 15. cikk A
hatásszinteknek megfelelő reagálás (1)
A tagállamok az alábbi módon biztosítják, hogy a
külső határszakaszokon végzett felügyeleti- és járőrtevékenységek
megfeleljenek az adott hatásszinteknek: a) amennyiben egy külső határszakasz
alacsony hatásszintűnek minősül, a helyi vagy regionális koordinációs
központ kockázatelemzés alapján rendszeres felügyeletet szervez és biztosítja,
hogy a nyomon követéshez, azonosításhoz és feltartóztatáshoz elegendő
járőr álljon készenlétben a határ menti területen; b) amennyiben egy külső határszakasz
közepes hatásszintűnek minősül, a nemzeti koordinációs központ
további személyzet és erőforrás ideiglenes átcsoportosításával támogatja a
helyi vagy regionális koordinációs központot; c) amennyiben egy külső határszakasz
magas hatásszintűnek minősül, a nemzeti koordinációs központ
biztosítja, hogy a helyi vagy regionális koordinációs központ minden szükséges
támogatást megkapjon nemzeti szinten, beleértve a tájékoztatást, az
erőforrásokat és a személyzetet. A 2007/2004/EK rendelet rendelkezéseivel
összhangban a nemzeti koordinációs központ az Ügynökségtől is kérhet
támogatást. (2)
A nemzeti koordinációs központ haladéktalanul
tájékoztatja az Ügynökséget az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján hozott
nemzeti szintű intézkedésekről. (3)
Amennyiben egy másik tagállam vagy harmadik ország
határszakaszával szomszédos külső határszakasz közepes vagy magas
hatásszintűnek minősül, a nemzeti koordinációs központ a szomszédos
ország nemzeti koordinációs központjával együtt koordinálja a meghozott
intézkedéseket. (4)
Amennyiben egy nemzeti koordinációs központ
kérelmet nyújt be az (1) bekezdés c) pontja szerint, az Ügynökség különösen az
alábbi támogatásban részesítheti az említett központot: a) elsőbbségi elbánásban részesíti a
megfigyelési eszközök közös alkalmazása terén; b) európai határőrcsapatok kiküldését koordinálja
a 2007/2004/EK rendelettel összhangban; c) biztosítja az Ügynökség rendelkezésére
álló technikai eszközök kiküldését a 2007/2004/EK rendelettel összhangban; d) koordinálja a tagállamok által
felajánlott egyéb támogatásokat. (5)
Az Ügynökség kockázatelemzési jelentéseiben
kiértékeli a megállapított hatásszinteket és az ezeknek megfelelően hozott
nemzeti és uniós szintű intézkedéseket. IV. CÍM KÜLÖNLEGES
RENDELKEZÉSEK 16. cikk A
feladatok átruházása a tagállamok egyéb központjaira (1)
A tagállamok megbízhatnak műveleti döntések
meghozatalára jogosult regionális, helyi, funkcionális és egyéb központokat
azzal, hogy saját hatáskörüknek megfelelően biztosítsák a vonatkozó helyzetismeretet
és reagálási képességet – beleértve az 5. cikk (3) bekezdésének b), d) és e)
pontjában említett feladatok ellátását is. (2)
A tagállam (1) bekezdésben említett döntése nem
befolyásolja a nemzeti koordinációs központnak a többi nemzeti koordinációs
központtal és az Ügynökséggel folytatott együttműködésre és
információcserére irányuló képességét. (3)
Előre meghatározott esetekben, a nemzeti
koordinációs központ engedélyezheti az (1) bekezdésben említett központ számára,
hogy egy másik tagállam vagy harmadik ország regionális vagy nemzeti
koordinációs központjával kommunikáljon, illetve információt cseréljen, azzal a
feltétellel, hogy a kommunikációról, illetve információcseréről
rendszeresen beszámol a saját nemzeti koordinációs központjának. 17. cikk Az
Ügynökség együttműködése harmadik felekkel (1)
Az Ügynökségnek hasznosítja a más uniós
ügynökségeknél és szervezeteknél rendelkezésre álló meglévő információkat,
képességeket és rendszereket, az ezekre vonatkozó jogi szabályozás keretein
belül. (2)
Az (1) bekezdéssel összhangban, az Ügynökség
különösen az alábbi szervezetekkel működik együtt: a) az Európai Rendőrségi Hivatallal
(Europol), a kábítószerek tengeri felderítésének operatív
elemzőközpontjával (MAOC-N) és a kábítószerek elleni küzdelem
földközi-tengeri koordinációs központjával (CeCLAD-M), hogy a határokon átnyúló bűnözésre vonatkozóan információkat
cseréljen az európai helyzetkép kialakítása érdekében; b) az Európai Unió Műholdközpontjával,
az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel, és az Európai Halászati
Ellenőrző Hivatallal a megfigyelési eszközök közös alkalmazásának
biztosítása során; c) az Európai
Bizottsággal és olyan uniós ügynökségekkel, amelyek az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép
kezeléséhez lényeges információkkal szolgálhatnak az Ügynökség számára; d) olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek az európai helyzetkép és a határok
előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép rendszeres
aktualizálásához lényeges információkkal szolgálhatnak az Ügynökség számára. (3)
Az Ügynökség és a (2) bekezdésben említett
szervezetek közötti információcseréhez a 7. cikkben említett hálózatot, illetve
egyéb olyan kommunikációs hálózatokat kell igénybe venni, amelyek teljesítik az
információk hozzáférhetőségére, bizalmas kezelésére
és integritására vonatkozóan előírt kritériumokat. (4)
Az Ügynökség és a (2) bekezdésben említett
szervezetek közötti együttműködés szabályozása munkamegállapodások
keretében történik, a 2007/2004/EK rendelettel
és az adott szervezet jogalapjával összhangban. A
minősített információk kezelésére vonatkozóan e megállapodások úgy
rendelkeznek, hogy az érintett uniós ügynökségeknek és szervezeteknek az Ügynökség által alkalmazottakkal
egyenértékű biztonsági szabályoknak és normáknak kell megfelelniük. (5)
A (2) bekezdésben említett ügynökségek és központok
az EUROSUR keretében kapott információkat jogszabályi keretük határain belül és
az alapvető jogok tiszteletben tartásával használhatják fel. 18. cikk Szomszédos
harmadik országokkal való együttműködés (1)
Az illegális migráció és határokon átnyúló
bűnözés megelőzése érdekében a szomszédos harmadik országokkal
folytatott információcsere és együttműködés egy vagy több tagállam,
illetve egy vagy több érintett szomszédos harmadik ország között megkötött két-
vagy többoldalú megállapodás alapján történhet. A tagállamok nemzeti
koordinációs központjai kapcsolattartó pontként szolgálnak a 7. cikkben
említett hálózat és a regionális hálózatok között, illetve a szomszédos
harmadik országokkal folytatott információcsere számára. (2)
Tilos e cikk (1) bekezdése és a 9. cikk (2)
bekezdésének h) pontja szerinti információcsere olyan harmadik országgal, amely
ezen információkat olyan személyek vagy csoportok azonosítására használhatná
fel, amelyek esetében fennáll a komoly veszélye annak, hogy kínzásnak,
embertelen és megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik őket alá,
illetve az alapvető jogaikat bármely más módon megsérthetik. (3)
Az e cikk (1) bekezdése és a 9. cikk (2)
bekezdésének h) pontja szerinti információcserét a szomszédos harmadik
országokkal kötött két- és többoldalú megállapodásokban rögzített feltételeknek
megfelelően kell lebonyolítani. (4)
Az (1) bekezdésben említett megállapodások, illetve
az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdése h) pontjában említett hálózatok
keretében csak akkor oszthatók meg információk harmadik országokkal, ha ehhez
valamennyi olyan tagállam előzetes hozzájárulást nyújtott, amely az
EUROSUR keretében információt biztosított, és az említett megállapodásokban és
hálózatokban nem vesz részt. (5)
A harmadik országokkal való minden olyan
információcserét, ahol az információkat a megfigyelési eszközök közös
alkalmazását biztosító szolgáltatás révén nyerték, az említett eszközöket és
rendszereket szabályozó törvények és rendeletek alapján, valamint a 95/46/EK
határozat és a 45/2001/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően
kell végezni. 19. cikk Kézikönyv Az Európai Bizottság, szoros
együttműködésben a tagállamokkal és az Ügynökséggel, az EUROSUR
végrehajtásához és igazgatásához technikai és operatív iránymutatást,
ajánlásokat és bevált módszereket nyújtó gyakorlati kézikönyvet (a
továbbiakban: kézikönyv) bocsát rendelkezésre. Az Európai Bizottság a
kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el. 20. cikk Nyomon
követés és értékelés (1)
Az Ügynökség biztosítja, hogy rendelkezésre álljanak olyan eljárások, amelyekkel a
külső határokon elérni kívánt megfelelő helyzetismeretre és reagálási
képességre irányuló célkitűzések tekintetében nyomon követhető az
EUROSUR technikai és operatív működése. (2)
Az Ügynökség 2015. október 1-jén,
majd azt követően két évenként jelentést nyújt be az
EUROSUR működéséről. (3)
2016. október 1-jén, majd azt követően minden negyedik évben az Európai
Bizottság átfogó értékelést nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az
EUROSUR-ról. Ezen értékelés összeveti a célokat az elért eredményekkel,
értékeli az alapul szolgáló okok fennállásának folyamatosságát, e rendeletnek a
tagállamokban történő, illetve az Ügynökség általi alkalmazását, valamint az alapvető jogok tiszteletben
tartását. Az említett értékeléshez szükség esetén e rendelet módosítására
vonatkozó megfelelő javaslatokat kell csatolni. (4)
A tagállamok az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a (2) bekezdésben említett jelentés
elkészítéséhez szükséges információkat. Az Ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (3) bekezdésben említett
értékelés elkészítéséhez szükséges információkat. 21. cikk Hatálybalépés és alkalmazandóság (1)
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában
való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. (2)
E rendeletet 2013. október 1-jétől kell
alkalmazni. (3)
Az 5. cikk (1) bekezdését az Unió déli tengeri és
keleti szárazföldi külső határainál elhelyezkedő tagállamokra vonatkozóan (Bulgária, Ciprus, Észtország,
Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország,
Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szlovák Köztársaság,
Szlovénia és Spanyolország) 2013. október 1-jétől kell alkalmazni. (4)
Az 5. cikk (1) bekezdését a külső szárazföldi
és tengeri határokkal rendelkező többi tagállamra vonatkozóan (Belgium,
Németország, Hollandia és Svédország) 2014. október 1-jétől kell
alkalmazni. Ez a rendelet a Szerződéseknek
megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a
tagállamokban. Kelt Brüsszelben, […] -án/-én. az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök Melléklet Az EUROSUR keret különböző elemeinek
kialakítása, működtetése és fenntartása a következő alapelvek
figyelembe vételével történik: (a) Az érdekközösségek elve:
A nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség az EUROSUR hálózaton belüli
információmegosztáshoz és együttműködéshez külön érdekközösségeket
alakítanak ki. A különböző nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség
információcseréjének megszervezéséhez érdekcsoportokat vesznek igénybe a közös
célok, elvárások és érdekek mentén. (b) A következetes irányítás
és a meglévő szerkezetek felhasználásának elve: Az Ügynökség
biztosítja az EUROSUR keret különféle elemei közötti koherenciát, beleértve a
nemzeti koordinációs központok számára történő iránymutatást és
támogatást, valamint az információ és a technológia interoperabilitásának
elősegítését. Az EUROSUR keretén belül a lehető legnagyobb mértékben
ki kell használni a már meglévő rendszereket és képességeket. E
tekintetben az EUROSUR létrehozása teljes összhangban történik az EU tengeri
területeinek felügyeletét biztosító közös információmegosztási környezetre
(CISE) irányuló kezdeményezéssel, hozzájárulva ezáltal az uniós ágazatközi
információcsere koordinált és költséghatékony megközelítéséhez és élvezve annak
előnyeit. (c) Az információmegosztás és
az információvédelem elve: Az EUROSUR keretén belül rendelkezésre álló
adatokat elérhetővé kell tenni valamennyi nemzeti koordinációs központ és
az Ügynökség számára, hacsak nem állapítottak meg külön korlátozásokat e
tekintetben, illetőleg nem jött létre ilyen irányú megállapodás. A nemzeti
koordinációs központok garantálják a nemzeti és európai szinten
kicserélendő információk hozzáférhetőségét, integritását és bizalmas
kezelését. Az Ügynökség garantálja az európai szinten kicserélendő
információk hozzáférhetőségét, integritását és bizalmas kezelését (d) A szolgáltatásorientált
megközelítés és a szabványosítás elve: A különféle EUROSUR-képességeket
szolgáltatásorientált megközelítéssel kell alkalmazni. Az Ügynökség biztosítja,
hogy az EUROSUR-keret – amennyire csak lehetséges – nemzetközileg elfogadott
szabványokra épüljön. (e) A rugalmasság elve: A
szervezet, az információ és a technológia úgy kerül kialakításra, hogy
lehetővé tegye az EUROSUR érdekelt felei számára a változó helyzetekhez
való rugalmas és rendezett reagálást. PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe 1.2. A
tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 1.3. A
javaslat/kezdeményezés típusa 1.4. Célkitűzés(ek) 1.5. A
javaslat/kezdeményezés indoklása 1.6. Az
intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama 1.7. Tervezett
irányítási módszer(ek) 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A
nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 2.2. Irányítási
és kontrollrendszer 2.3. A
csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A
kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés
mely kiadási tételét/tételeit érintik? 3.2. A
kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
összegzése 3.2.2. Az
operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3. Az
igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.4. A
jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 3.2.5. Harmadik
felek részvétele a finanszírozásban 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.
A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.
A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat –
Rendelet az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról
1.2.
A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú
költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[17]
Jelenleg 3a.
fejezet, 18. cím – Belügyek Jövőbeli
többéves pénzügyi keret: 3. cím (Biztonság és uniós polgárság) A javaslat/kezdeményezés típusa þ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul (belügyi
finanszírozás a 2014-2020 közötti időszakban) ¨ A
javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést
követő új intézkedésre irányul[18] ¨ A
javaslat/kezdeményezés
jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek
megfelelően módosított intézkedésre irányul
1.3.
Célkitűzések
1.3.1.
A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves
bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)
Az Európai
Tanács 2011. június 23-24-i következtetéseiben megállapította, hogy „az európai
határőrizeti renszer (EUROSUR) továbbfejlesztése elsőbbséget élvez
annak érdekében, hogy 2013-ra működöképessé váljon, és lehetővé tegye
a tagállamok határellenőrzést végző hatóságai számára
az operatív információk megosztását és együttműködésük javítását”. A Bizottság 2011.
évre vonatkozó munkaprogramjában meghatározottak szerint[19] „az EUROSUR célja a schengeni
külső határok, különösen a déli tengeri és keleti szárazföldi külső
határok ellenőrzésének szigorítása. Az EUROSUR – annak érdekében, hogy csökkentse a tengeri
halálesetek és az EU-ba észrevétlenül bejutó illegális bevándorlók számát,
valamint hogy a határokon átnyúló bűncselekmények, például a terrorizmus,
az emberkereskedelem, a fegyver- és kábítószer-csempészet stb.
megelőzésével fokozza a belső biztonságot – létre fog hozni egy olyan
mechanizmust, amelynek révén a tagállamok határfelügyeleti hatóságai
(határőrség, parti őrség, rendőrség, vámhatóság és a flották)
megosztják műveleti információikat, illetve együttműködnek egymással
és a Frontexszel.” Az uniós
tagállamok, az EU külső határaival foglalkozó Frontex, és az Európai
Bizottság 2008 óta szorosan együttműködnek az EUROSUR-keret meghatározásán
és kialakításán. Az EUROSUR elemeinek tesztelése és fokozatos kiépítése 2011
óta folyik kísérleti jelleggel a Frontex költségvetési forrásainak
felhasználásával. Ezzel párhuzamosan a tagállamok 2008 óta a Külső Határok
Alapot veszik igénybe az EUROSUR nemzeti elemeinek – pl. a nemzeti koordinációs
központok és a nemzeti határőrizeti rendszerek – kialakításához. Ezért az
érintett tevékenységalapú költségvetés-tervezési tevékenységek a
következők: 18.02 –
Szolidaritás, külső határok, visszatérés, vízumpolitika, a személyek
szabad mozgása – 1. célkitűzés: Az integrált külső határigazgatási
rendszer tovább fejlesztésével és a határellenőrzések magas szinvonalának
további emelésével – beleértve a SIS II kiépítését és a Külső Határok
Alapból nyújtott pénzügyi támogatást – a személyek számára a belső határok
határellenőrzés nélkül történő átlépésének lehetővé tétele, a
határok biztonságának előmozdítása és az illegális migráció megakadályozása. Az EUROSUR
egyidejű fejlesztése és bevezetése jelentős mértékben lecsökkenti a
létrehozásához szükséges időt, és lehetővé teszi az EUROSUR
különböző elemeinek tesztelését és átalakítását, mielőttt 2013 végén
működőképessé válna. Az EUROSUR
fejlesztésére, tesztelésére és fokozatos bevezetésére irányuló munkálatok a 2008.
évi bizottsági közleményben kiadott menetrend alapján folynak.[20] Az említett ütemtervet a Bel-
és Igazságügyi Tanács a 2008. júniusi és 2010. februári következtetéseiben
jóváhagyta, valamint a Stockholmi Program és a Stockholmi Program
végrehajtásáról szóló cselekvési terv is elfogadta.
1.3.2.
Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú
irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett
tevékenység(ek)
Az EUROSUR-nak
két konkrét célkitűzése van, nevezetesen a tagállami határellenőrzési
hatóságok és a Frontex helyzetismeretének és reagáló képességének
jelentős megnövelése annak érdekében, hogy a legjobb forgatókönyv esetén
az illegális migrációhoz használt új útvonalak és módszerek létrehozásukat
követően rövid időn belül azonosításra és felszámolásra kerüljenek.
1.3.3.
Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen
hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a
kedvezményezettekre/célcsoportokra. 1. A
helyzetismeret azt méri, hogy a hatóságok mennyire képesek a határokon
átnyúló mozgásokat felderíteni és az ellenőrzési intézkedéseket alapos
indokokkal alátámasztani. Ez a következő operatív célkitűzések
nemzeti és uniós szinten történő megvalósításával érhető el: a. Az ügynökségek közötti jobb
együttműködés a bűnüldözés területén végrehajtott szerkezeti
ésszerűsítésekkel és rendszerek összekapcsolásával; b. Az adatfúzió és a modern technológiai
képességek együttes alkalmazása a határokon átnyúló mozgások, különösen a (kis)
hajók felderítése és nyomon követése érdekében; c. Ágazatközi információcsere egyéb olyan
tengerpolitikai szereplőkkel, mint pl. a közlekedés, a vámhatóság, a
halászati felügyelet és katonai védelem; d. Szomszédos harmadik országokkal való jobb információcsere. 2. A reagálási
képesség a határokon átnyúló illegális mozgások elleni fellépéshez
szükséges időt, valamint a szokatlan helyzetekben való megfelelő
reagáláshoz szükséges időt és eszközöket is méri. Ezért az alábbi operatív
célkitűzéseket kell nemzeti és uniós szinten megvalósítani: a. Adatok, információk és hírszerzési adatok
közel valós időben történő és – szükség esetén – biztonságos cseréje,
amellyel a járőrtevékenységen alapuló megközelítéstől egy
kockázatelemzésen alapuló, még inkább hírszerzésközpontú megközelítés felé való
elmozdulás történik; b. A személyzeti ügyek és az
erőforrások hatékony kezelése, beleértve a szenzorokat és az
őrjáratokat is; c. A határőrizeti tevékenységek hatásmérése és
hatásértékelése, amellyel a kockázat elemzés új alapokra kerül, a prioritások
átrendeződnek. A problémákat, célkitűzéseket és
intézkedéseket összekötő táblázat Konkrét célkitűzések || Tervezett intézkedések 1a – Szerkezeti ésszerűsítések és rendszerek összekapcsolása nemzeti szinten. 2a – A személyzeti ügyek és erőforrások hatékony kezelése. 2c – Hatásmérés. || A nemzeti koordinációs központ és a Frontex Helyzetelemző Központ létrehozása (FSC). 2a - Adatok, információk és hírszerzési adatok közel valós időben történő cseréje. || A nemzeti koordinációs központokat és a Frontexet összekötő EUROSUR-hálózat kiépítése. A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kialakítása. 1d - Szomszédos harmadik országokkal való jobb információcsere. || Az EUROSUR összekapcsolása a tagállamok és a szomszédos harmadik országok között már kiépített regionális hálózatokkal. 1b - Az adatfúzió és a modern technológiai képességek együttes alkalmazása a határokon átnyúló mozgások felderítése és nyomon követése érdekében. 1c - Ágazatközi információcsere egyéb tengerpolitikai szereplőkkel || A megfigyelési eszközök közös alkalmazását biztosító szolgáltatás uniós szinten történő bevezetése.
1.3.4.
Eredmény- és hatásmutatók
Tüntesse fel a
javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé
tevő mutatókat. A Frontex biztosítja, hogy rendelkezésre
álljanak azon módszerek, amelyekkel összehasonlítható az EUROSUR működése
a fő politikai célkitűzésekkel, figyelemmmel az alábbi mutatókra:[21] Hatásmutatók[22] A schengeni határokat felderítetlenül
átlépő illegális migránsok számának csökkenése; A tengerben életüket vesztő
migránsok számának csökkenése; A határokon átnyúló bűnözés,
különösen a külső határokon keresztül zajló kábítószer-csempészet
csökkenése. Eredmény- és output-mutatók[23] A külső határokra és a határok
előtti területekre vonatkozó jobb helyzetismeret; Az ügynökségek közötti jobb
együttműködés nemzeti szinten; A tagállamok közötti és a Frontexszel
folytatott együttműködés javulása; A szomszédos harmadik országokkal
folytatott együttműködés javulása. A kis hajók felderítésére és nyomon
követésére irányuló jobb technikai és operatív képesség; A minősített és nem minősített
információk közel valós időben történő cseréjének növekedése; Figyelmeztető jelzésekre,
rendkívüli eseményekre és a külső határokon történő egyéb eseményekre
való jobb reagálási képesség.
1.4.
A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.4.1.
Rövid vagy hosszú távon kielégítendő
szükséglet(ek)
A 2012-2020
közötti időszakban az EU-nak a határőrizet terén továbbra is számos
olyan általános és különleges problémával kell szembe néznie, amellyel az
EUROSUR segítségével kell megküzdenie.[24] Az EU-ra
különleges terhet ró a külső határain zajló illegális migráció, amely
várhatóan a következő években is folytatódni fog. A tengeri hajózásra
alkalmatlan apró csónakok használata drámaian megnövelte a Földközi-tengerben
életüket vesztő migránsok számát, amely nagy kihívást jelent a
bűnüldöző hatóságok számára, mivel rendkívül nehéz e kis csónakok felderítése,
és nyomon követése a nyílt tengeren. A migránsok csempészetével foglalkozó
bűnszervezetek gyakran ugyanazokat az útvonalakat és módszereket
alkalmazzák az olyan határokon átnyúló bűncselekményekhez, mint az ember-
és kábítószer-kereskedelem. A határőrség és a rendőri hatóságok
közötti jobb együttműködés jelentősen hozzájárulna a külső
határokon elkövetett súlyos bűncselekmények elleni küzdelemhez. A
bűnszervezetek az illegális migrációhoz és a határokon átnyúló
bűnözéshez használt útvonalaikat és módszereiket gyakran gyorsabban és
rugalmasabban változtatják, mint ahogy a megváltozott helyzetre a tagállamok
hatóságai reagálnak. E késedelmes reakció egyik oka, hogy egyes tagállamokban
akár hat különböző hatóság is közvetlenül érintett a tengeri határok őrizetében
a közöttük zajló együttműködésre és információcserére vonatkozó
egyértelmű szabályok és munkafolyamatok nélkül.
A koordináció hiánya azonban nem csak az egyes tagállamokon belül, hanem a
tagállamok között is tapasztalható, mivel hiányoznak az információcseréhez
szükséges megfelelő eljárások, hálózatok, illetve kommunikációs csatornák.
A migrációs nyomás komoly kihívást jelent a Földközi-tenger déli partjainál
elhelyezkedő harmadik országok számára is. Ezért szorosabb
együttműködésre van szükség a származási országokkal és azokkal az
országokkal, ahol az illegális migránsok hajóra szállnak.
1.4.2.
Az uniós részvételből adódó többletérték
A szubszidiaritás
elvével összhangban,[25]
az EUROSUR olyan decentralizát megközelítést alkalmaz, amelyben a nemzeti
határőrizeti koordinációs központok alkotják az EUROSUR-együttműködés
gerincét. A már meglévő nemzeti és európai rendszerek összekapcsolásával
és új képességek létrehozásával az EUROSUR lehetővé teszi a tagállamok
határellenőrzést végző hatóságai és a Frontex számára a külső
határokra vonatkozó jobb helyzetismeret kialakítása érdekében folytatott
kommunikációt és információcserét, valódi többletértéket nyújtva ezáltal a
határőrizet számára. A jobb
információmegosztás segíti a célpontok – pl. az illegális migrációhoz és határokon
átnyúló bűnözéshez használt hajók – pontosabb beazonosítását, és így
lehetővé teszi a feltartóztatáshoz rendelkezésre álló eszközök célzottabb,
megfelelő időben és költséghatékony módon történő alkalmazását.
Ez egy olyan célkitűzés, amelyet a tagállamok egyedül nem tudnak
megfelelőképpen elérni, és amely uniós szinten jobban megvalósítható.
1.4.3.
Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
Az EUROSUR
kezdeményezés múltbeli – pl.a Frontex által koordinált európai
partiőrség-hálózat keretében szerzett –tapasztalatokra épül. A cél továbbá
a meglévő határellenőrzési infrastruktúra és a nemzetközi és európai
operatív rendszerek, valamint a legújabb technológiai fejlesztések (pl.
műholdak alkalmazása) együttes és maximális kihasználása. Az EUROSUR különösen
a modern technológia alkalmazásával kapcsolatban hasznosítja a hetedik kutatási
és technológiafejlesztési keretprogram (FP7) keretében végzett számos kutatási
projekt eredményeit.[26]
1.4.4.
Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi
eszközökkel
A meglévő
rendszerek, képességek, és az uniós szinten rendelkezésre álló finanszírozási
programok maximális kihasználásával az EUROSUR céja, hogy lehető legjobb
koherenciát és szinergiákat biztosítsa az egyéb érintett eszközökkel.
1.5.
Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
þ A javaslat/kezdeményezés határozott
időtartamra vonatkozik –
¨ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től
ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig –
þ Pénzügyi hatás 2014-től 2020-ig ¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan
időtartamra vonatkozik –
Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től
ÉÉÉÉ-ig, –
azt követően: rendes ütem.
1.6.
Tervezett igazgatási módszer(ek)[27]
þ Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által þ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással: –
¨ végrehajtó ügynökségek –
þ a Közösségek által létrehozott szervek [28] –
¨ tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek –
¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön
intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke
szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott
személyek þ Megosztott igazgatás
a tagállamokkal ¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal ¨ Nemzetközi szervezetekkel közös
igazgatás (nevezze meg) Egynél több igazgatási
módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a
„Megjegyzések” rovatban. Az EUROSUR
különböző elemeit elsősorban a Frontex és a tagállamok hozzák létre
(megosztott igazgatás) a 2008. évi EUROSUR ütemterv alapján (COM(2008)68 végleges).
A tagállamok számára a nemzeti koordinációs központok felállításához 2012–2013
között a Külső Határok Alap, míg 2014–2020 között a tervezett Belső
Biztonsági Alap részeként a külső határokra és a vízumügyre irányuló pénzügyi
támogatási eszköz nyújt támogatást. Az EUROSUR hálózat felállítását és az EUROSUR
egyéb elemeinek – mint pl. a határok előtti területekről alkotott
közös hírszerzési kép – kialakítását ezzel szemben a Frontex a saját
költségvetéséből fedezi, és ezt egészíti ki szükség esetén a Belső
Biztonsági Alap keretében nyújtott támogatás (közvetlen vagy közvetett centralizált
pénzügyi igazgatás). A 2012-2013
közötti időszakban a megfigyelési eszközök közös alkalmazásának
biztosítása céljából tervezett szolgáltatás kialakítását a hetedik kutatási és
technológiafejlesztési keretprogramban nyújtott finanszírozás támogatja. A 2012-2013
közötti időszakban a szomszédos harmadik országokban hozott
intézkedésekhez a fejlesztési együttműködési eszközön belül a
menekültügyre és migrációra vonatkozó tematikus program nyújt támogatást.
2.
IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.
A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó
rendelkezések
Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és
feltételeit. Az EUROSUR teljes
működőképességének elérése után két évvel, majd ezt követően
minden évben a Frontex jelentést nyújt be a Bizottságnak az EUROSUR technikai
és operatív működéséről, figyelemmel a fent említett mutatókra.[29] Emellett három évvel azután,
hogy az EUROSUR rendszer valamennyi tevékenységét megkezdte, majd ezt
követően minden negyedik évben a Bizottság átfogó értékelést készít az
EUROSUR-ról, amelyben összeveti a célokat az elért eredményekkel, és értékeli
az alapul szolgáló okok fennállásának folyamatosságát. Az első értékelésre
várhatóan 2016-ban kerül sor, feltéve, hogy az EUROSUR 2013-tól
működőképessé válik. A Bizottságnak az értékelésről szóló
jelentéseit az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz kell benyújtania, adott
esetben az EUROSUR létrehozásáról szóló rendelet módosítására vonatkozó
megfelelő javaslatokkal együtt.
2.2.
Irányítási és kontrollrendszer
2.2.1.
Felismert kockázat(ok)
– A csatolt hatásvizsgálatban szereplő költségbecslések a
tagállamok, az uniós ügynökségek és a magánszektor által rendelkezésre
bocsátott adatok alapján készültek, és az EUROSUR pénzügyi hatásait vizsgáló
műszaki tanulmány elkészítésével megbízott külső vállalkozó
ellenőrizte azokat (GHK). Ezek az érintett szakpolitikai lehetőségek
megvalósítására vonatkozó legjobb költségbecslések a 2008. évi EUROSUR
ütemtervben és az azt követő műszaki dokumentumokban megadott
leírások alapján. A szolgáltatások alkalmazási körében, szervezeti és
irányítási felépítésében, technikai követelményeiben, a szolgáltatások
nyújtásának jellegében, illetve az EUROSUR-ütemterv megvalósítási szakaszaiban
történő módosítások várhatóan az említett szolgáltatások költségeinek
változásához vezetnének. – Mindez annak köszönhető, hogy a 2008. évi EUROSUR ütemtervben
(COM(2008)68végleges) meghatározott különböző elemek és lépések
fejlesztése, tesztelése és bevezetése egyidejűleg történik. E
megközelítést az indokolja, hogy egy rendszer kifejlesztésének a szokásos
menete, miszerint az egyik lépés az azt megelőző lépés eredményére
épül, és egy rendszer bevezetésére annak kidolgozását követően kerül sor,
ez esetben túlságosan időigényes lenne. Figyelmesen kell eljárni a különböző
lépések eredményeinek közös keretbe való foglalásakor. E koherencia leginkább
olyan jogszabályokkal érhető el, amelyek egyértelműen meghatározzák
az elemek különböző tartalmát, valamint a különböző szereplők
feladatait és kötelezettségeit.
2.2.2.
Tervezett ellenőrzési mód(ok)
Az igénybevett különböző finanszírozási
programok (pl. a Belső Biztonsági Alap) keretében meghatározott irányítási
és ellenőrzési rendszerek kerülnek alkalmazásra. Az EUROSUR különböző
elemeinek megfelelő és zökkenőmentes bevezetése érdekében tervezik
továbbá külső (pl. külső vállalkozók) és belső (pl. Közös
Kutatóközpont) szakértői segítség igénybevételét is.
2.3.
A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére
vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a
meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket. A nemzeti és európai szinten meghatározott csalás
elleni intézkedések teljes mértékben alkalmazandók.
3.
A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.
A kiadások a többéves pénzügyi keret mely
fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?
· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek [30] A többéves pénzügyi
keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám || Diff. ([31]) || EFTA-országoktól [32] || tagjelölt országoktól [33] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében 3a || 18 02 03 02 - Frontex || Diff || NEM || NEM || NEM || NEM 3a || 18 02 06 – Külső Határok Alap || Diff || NEM || NEM || IGEN || NEM · Létrehozandó új költségvetési tételek A többéves pénzügyi
keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám || Diff./non-diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében 3 || 18 02 cc – Belső Biztonsági Alap – Határok és vízumügy || Diff || NEM || NEM || IGEN || NEM 3 || 18 02 05 02 - Frontex || Diff || NEM || NEM || NEM || NEM
3.2.
A kiadásokra gyakorolt becsült hatás a 2014-2020 közötti időszakra[34]
3.2.1.
A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
millió EUR (három tizedesjegyig) A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám 3 || Biztonság és uniós polgárság BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Ezt követő évek || ÖSSZESEN Operatív előirányzatok || || || || || || || || || Belső Biztonsági Alap[35] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 14,107 || 16,111 || 16,111 || 16,411 || 16,411 || 16,411 || 16,411 || || 111,973 Kifizetési előirányzatok || (2) || 1,915 || 3,997 || 7,720 || 12,130 || 15,751 || 16,266 || 16,347 || 37,848 || 1111,973 18 02 03 02[36] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 20,601 || 19,997 || 18,290 || 18,290 || 18,290 || 18,290 || 18,290 || || 132,048 Kifizetési előirányzatok || (2a) || 10,301 || 20,299 || 19,144 || 18,290 || 18,290 || 18,290 || 18,290 || 9,145 || 132,048 Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[37] || || || || || || || || || Költségvetési tétel száma || || (3) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || || 0 A BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁGHOZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +1b+1c || 34,708 || 36,108 || 34,401 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || || 244,021 Kifizetési előirányzatok || || 12,215 || 24,296 || 26,864 || 30,420 || 34,041 || 34,556 || 34,637 || 46,993 || 244,021 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 34,708 || 36,108 || 34,401 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || || 244,021 Kifizetési előirányzatok || (5) || 12,215 || 24,296 || 26,864 || 30,420 || 34,041 || 34,556 || 34,637 || 46,993 || 244,021 Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || || 0 A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referencia összeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 34,708 || 36,108 || 34,401 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || || 244,021 Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 12,215 || 24,296 || 26,864 || 30,420 || 34,041 || 34,556 || 34,637 || 46,993 || 244,021 A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások” millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Ezt követő évek || ÖSSZESEN BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG || Humánerőforrás || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || || 1,778 Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || || 0 BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || || 1,778 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || || 1,778 millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 34,962 || 36,362 || 34,655 || 34,955 || 34,955 || 34,955 || 34,955 || || 245,799 Kifizetési előirányzatok || 12,469 || 24,550 || 27,118 || 30,674 || 34,295 || 34,810 || 34,891 || 46,993 || 245,799
3.2.2.
Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült
hatás
–
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív
előirányzatok felhasználását –
þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok
felhasználását vonja maga után: Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN || TELJESÍTÉSEK || Teljesítések típusa[38] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség || Az 1a, 2a és 2c KONKRÉT CÉLKITŰZÉS [39] || || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítés[40] || Központ || 2,179 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 52,29 || - Teljesítés [41] || Központ || 75,765 || 1 || 11,316 || 1 || 12,164 || 1 || 10,457 || 1 || 10,457 || 1 || 10,457 || 1 || 10,457 || 1 || 10,457 || 1 || 75,765 || Az 1a, 2a és 2c konkrét célkitűzés részösszege || 25 || 18,786 || 25 || 19,634 || 25 || 17,927 || 25 || 17,927 || 25 || 17,927 || 25 || 17,927 || 25 || 17,927 || 25 || 128,055 || 2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS [42] || || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítés [43] || Hálózat || 33,071 || 1 || 5,969 || 1 || 4,517 || 1 || 4,517 || 1 || 4,517 || 1 || 4,517 || 1 || 4,517 || 1 || 4,517 || 1 || 33,071 || - Teljesítés [44] || Kép || 23,212 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 23,212 || A 2a konkrét célkitűzés részösszege || 2 || 9,285 || 2 || 7,833 || 2 || 7,833 || 2 || 7,833 || 2 || 7,833 || 2 || 7,833 || 2 || 7,833 || 2 || 56,283 || 1d KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[45] || || || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítés [46] || Hálózatok || 537,75 || 4 || 951 || 4 || 0 || 4 || 0 || 4 || 300 || 4 || 300 || 4 || 300 || 4 || 300 || 4 || 2,151 || Az 1d konkrét célkitűzés részösszege || 4 || 0,951 || 4 || 0 || 4 || 0 || 4 || 0,300 || 4 || 0,300 || 4 || 0,300 || 4 || 0,300 || 4 || 2,151 1b és 1c KONKRÉT CÉLKITŰZÉS [47] || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítés [48] || Szolgáltatás || || 1 || 5,686 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 57,532 Az 1b és 1c konkrét célkitűzés részösszege || 1 || 5,686 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 57,532 ÖSSZKÖLTSÉG || 32 || 37,198 || 32 || 38,688 || 32 || 36,891 || 32 || 37,191 || 32 || 37,191 || 32 || 37,191 || 32 || 37,191 || 32 || 244,021 ||
3.2.3.
Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt
becsült hatás
3.2.3.1.
Összegzés
–
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási
előirányzatok felhasználását –
þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok
felhasználását vonja maga után: millió EUR (három
tizedesjegyig) || 2014. év [49] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 1,778 Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 1,778 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[50] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || || Humánerőforrás || || || || || || || || Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 ÖSSZESEN || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 1,778
3.2.3.2.
Becsült
humánerőforrás-szükségletek
–
¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást. –
þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:[51] A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb
egy tizedesjeggyel) kell kifejezni || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) 18 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[52] XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || || XX 01 02 02 (AC, INT, JED, AL és END a küldöttségeknél) || || || || || || || XX 01 04 yy [53] || - a központban[54] || || || || || || || - a küldöttségeknél || || || || || || || XX 01 05 02 (AC, INT, END - közvetett kutatásban) || || || || || || || 10 01 05 02 (AC, INT, END - közvetlen kutatásban) || || || || || || || Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || ÖSSZESEN || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD XX: az érintett
szakpolitikai terület vagy költségvetési cím. A
humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló,
az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott
főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A
források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett
kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító
főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. Az elvégzendő
feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az EUROSUR napi igazgatásának figyelemmel kísérése és felügyelete Külső személyzet ||
3.2.4.
A jelenlegi és a következő többéves pénzügyi
kerettel való összeegyeztethetőség
–
þ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi és a
következő többéves pénzügyi kerettel. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret
vonatkozó fejezetének átprogramozása. Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi
keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő
összegeket. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz
alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára [55]. Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett
fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.
3.2.5.
Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
–
þ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi
társfinanszírozást. –
¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást
irányozza elő: előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig) || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||
A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás –
þ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre. –
¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre
gyakorolt hatása a következő: ¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást ¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást millió EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[56] N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető … jogcímcsoport || || || || || || || || Az egyéb címzett
bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési
tétel(eke)t. Ismertesse a bevételre
gyakorolt hatás számításának módszerét. [1] HL L 349., 2004.11.25., 1. o. [2] COM(2008) 68 végleges, 2008.2.13., (EUROSUR-ütemterv). A
2008-2010 között elért előrehaladással kapcsolatban lásd a SEC(2009)1265
végleges, 2009.9.24., és a SEC(2011)145 végleges, 2011.1.28., dokumentumokat. [3] Lásd ezenkívül az EUMSZ 77 cikke (1) bekezdésének c)
pontját. [4] Vö. 2007/2004/EK rendelet 11c. cikkével, amelyet az 1168/2011/EU rendelet illesztett be a rendeletbe. [5] COM(2010) 385 végleges, 2010.7.20. [6] HL L 349., 2004.11.25., 1. o. [7] HL L 281., 1995.11.23., 31. o. [8] HL L 8., 2001.1.12., 1. o. [9] HL L 350., 2008.12.30., 60. o. [10] HL L 131., 2000.6.1., 43. o. [11] HL L 64., 2002.3.7., 20. o. [12] HL L 176., 1999.7.10., 36 o. [13] HL L 53., 2008.2.27., 52. o. [14] HL L 160., 2011.6.18., 19. o. [15] HL L 111., 2010.5.4., 20. o. [16] HL L 317., 2001.12.3., 1. o. [17] Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based
Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés:
ABB (Activity-Based Budgeting). [18] A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a)
vagy b) pontja szerint. [19] COM(2010) 623 végleges, 2010.10.27., II.
KÖTET, 43, 14. [20] COM(2008) 68 végleges, 2008.2.13., („EUROSUR ütemterv”). [21] Lásd a csatolt hatásvizsgálat 8. fejezetét. [22] A Frontex kockázatelemzési jelentésében és a vonatkozó
EUROPOL jelentésekben szereplő 2011-re vonatkozó számadatokhoz
viszonyítva. E mutatók olyan, az EUROSUR-on kívüli tényezőktől is
függnek, mint pl. a szomszédos harmadik országok politikai és gazdasági
helyzetében bekövetkező változások. [23] Az EUROSUR létrehozásáról szóló rendeletjavaslathoz
csatolt hatásvizsgálatban leírt aktuális helyzethez viszonyítva. [24] Lásd a csatolt hatásvizsgálat 3.2 és 3.3 fejezetét. [25] Lásd a csatolt hatásvizsgálat 3.5 fejezetét. [26] A projektek listáit lásd az 1.5 mellékletben. [27] Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a
költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások
megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html. [28] A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt
szervek. [29] Lásd a csatolt hatásvizsgálat 8. fejezetét. [30] Ezeket a költségvetési tételeket az EUROSUR különböző
elemeinek 2013-ig tartó fokozatos fejlesztéséhez és teszteléséhez használják.
Figyelembe véve, hogy a javasolt EUROSUR-rendelet 2013 végén lépne hatályba, a
javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás a 2014-2020 közötti időszakra
korlátozódik. Az EUROSUR fejlesztésére költött 2008-2010 közötti kiadásokról és
az EUROSUR becsült költségeiről a 2011-2020 közötti időszakra
vonatkozóan a csatolt hatásvizsgálat nyújt áttekintést. [31] diff. = differenciált előirányzat / nem diff. = nem
differenciált előirányzat [32] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [33] Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni
potenciális tagjelölt országok. [34] A 2011-2020 közötti időszakra becsült költségek
összesen a csatolt hatásvizsgálatban kerülnek áttekintésre. [35] E költségvetési tétel a következő költségeket fedezi:
1) A nemzeti koordinációs központok műveleti költségeinek 75%-os uniós
társfinaszírozását a szárazföldi és tengeri külső határokkal
rendelkező 24 tagállamban, amennyiben e költségeket a tagállamok
programozzák az uniós költségvetés felhasználásával; 2) A megfigyelési eszközök
közös alkalmazásához nyújtott szolgáltatás költségeit, amelyeket szintén a
vonatkozó európai űrprogramok– beleértve az operatív globális
környezetvédelmi és biztonsági megfigyelést (GMES) is – társfinanszírozásával
kell biztosítani, amennyiben lehetséges a 2014-2020 közötti időszakban. 3)
Az EUROSUR-nak a tagállamok és a szomszédos harmadik országok között már
kiépített regionális hálózatokkal való összekapcsolásának költségeit. 4)
Az EUROSUR megvalósításához szükséges minden egyéb költséget. [36] A Frontex Helyzetelemző Központ (FSC), a nemzeti
koordinációs központokat és a Frontexet összekötő hálózat, valamint a határok
előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép műveleti
költségeire vonatkozik. A tervek szerint e becsült összegekből évente 5-10
millió eurót a Frontex költségvetése, míg egy 10-15 millió EUR közötti összeget
a Belső Biztonsági Alap fedez. A Frontex által finanszírozandó pontos
összegek az éves költségvetési eljárás során kerülnek meghatározásra. [37] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [38] A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra
vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza
kilométerben stb.). [39] Lásd a 1.4.2 részt: 1a – Szerkezeti ésszerűsítések és
rendszerek összekapcsolása nemzeti szinten; 2a - A személyzeti ügyek és
erőforrások hatékony kezelése; 2c – Hatásmérés. [40] A nemzeti koordinációs központok műveleti
költségeinek 75%-os uniós társfinaszírozása a szárazföldi és tengeri külső
határokkal rendelkező 24 tagállamban. [41] A Frontex Helyzetelemző Központ (FSC) műveleti
költségei. [42] 2a - Adatok, információk és hírszerzési adatok közel valós
időben történő cseréje. [43] A nemzeti
koordinációs központokat és a Frontexet összekötő hálózat műveleti
költségei. [44] A határok előtti területekről alkotott közös
hírszerzési kép (CPIP) műveleti költségei. [45] 1d. - Szomszédos harmadik országokkal való jobb
információcsere. [46] Az EUROSUR összekapcsolása a tagállamok és a szomszédos
harmadik országok között már kiépített regionális hálózatokkal. [47] 1b. - Az adatfúzió és a modern technológiai képességek
együttes alkalmazása a határokon átnyúló mozgások felderítése és nyomon
követése érdekében; 1c. - Ágazatközi információcsere egyéb tengerpolitikai
szereplőkkel. [48] A megfigyelési eszközök közös alkalmazásához
nyújtott szolgáltatás operatív költségei uniós szinten. [49] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának
első éve. [50] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [51] Az alábbi táblázatban említett két tisztviselő
szerepel a Belső Biztonsági Alapot létrehozó rendeletjavaslatban. [52] AC= szerződéses alkalmazott; AL= helyi alkalmazott;
END= kirendelt nemzeti szakértő; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi
pályakezdő szakértő. [53] Az operatív előirányzatoknál a külső
személyzetre felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek). [54] Elsősorban a strukturális alapok, az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap
(EHA) esetében. [55] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [56] A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek)
tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25%-kal (beszedési költségek)
csökkentett bruttó összegeket kell megadni.