52011PC0863

INDOKOLÁS

1) A JAVASLAT HÁTTERE |

A javaslat okai és céljai Ez a javaslat az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) alkalmazására vonatkozik a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó, rozsdamentes acélból készült kötőelemek és részeik behozatalára hatályban lévő dömpingellenes vámra vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálati eljárás során. |

Háttér-információk Ez a javaslat az alaprendelet végrehajtásával összefüggésben készült, és az alaprendeletben megállapított tartalmi és eljárási követelményeknek megfelelően elvégzett vizsgálat eredményeként jött létre. |

Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen A legutóbb a 768/2009/EK tanácsi rendelettel[1] módosított 1890/2005/EK tanácsi rendelet[2] végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból, Indonéziából, Tajvanból, Thaiföldről és Vietnamból származó, a 7318 12 10, 7318 14 10, 7318 15 30, 7318 15 51, 7318 15 61 és 7318 15 70 KN-kód alá besorolt, rozsdamentes acélból készült kötőelemek és részeik behozatalára. |

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Tárgytalan. |

2) KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekeltekkel |

Az alaprendelet rendelkezéseinek megfelelően az eljárásban érintett érdekelteknek a vizsgálat során már lehetőségük nyílt arra, hogy érdekeik védelmében fellépjenek. |

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása |

Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

Hatásvizsgálat Ez a javaslat az alaprendelet végrehajtásának eredményeképpen jött létre. Az alaprendelet nem ír elő általános hatásvizsgálatot, azonban tartalmazza a vizsgálandó feltételek kimerítő felsorolását. |

3) A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

A javaslat összefoglalása A Bizottság 2010. november 19-én az Európai Iparikötőelem-intézet (EIFI) öt uniós gyártó nevében benyújtott, indokolt kérelmére hatályvesztési felülvizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára hatályban lévő dömpingellenes vámmal kapcsolatban. A felülvizsgálat feltárta, hogy a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik dömpingje folytatódott, ami a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat kárának megismétlődéséhez vezetne. Megállapították továbbá, hogy az intézkedések fenntartása nem állna ellentétben az Unió érdekeivel. Ennélfogva javasolt, hogy a jelenlegi intézkedések meghosszabbítása érdekében a Tanács fogadja el a mellékelt rendeletjavaslatot, amelyet legkésőbb 2012. február 18-ig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |

Jogalap A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről. |

A szubszidiaritás elve A javaslat az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható. |

Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt: |

Az intézkedés formáját a fent említett alaprendelet írja le, és ez nem hagy teret a nemzeti döntéshozatalnak. |

Nem szükséges tehát annak feltüntetése, hogy az Unióra, nemzeti kormányokra, regionális és helyi hatóságokra, gazdasági szereplőkre és polgárokra háruló pénzügyi és adminisztratív teher hogyan minimalizálható, illetve mennyiben arányos a javaslat célkitűzésével. |

A jogi aktus típusának megválasztása |

Javasolt aktus: rendelet. |

Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt: Az alaprendelet nem rendelkezik alternatív lehetőségekről. |

4) KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK |

A javaslatnak nincsenek az Unió költségvetését érintő vonzatai. |

2011/0419 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre[3] (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára, amelyet a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően terjesztett elő,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Hatályos intézkedések

1. A 2005. november 14-i 1890/2005/EK rendelettel[4] a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból, Indonéziából, Tajvanból, Thaiföldről és Vietnamból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára, és véglegesen beszedte a kivetett ideiglenes vámot. A Malajziából és a Fülöp-szigetekről származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára vonatkozó eljárást ugyanakkor megszüntette.

2. 2009. augusztus 25-én az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján kezdeményezett felülvizsgálatot követően a Tanács a 2009. augusztus 17-i 768/2009/EK rendelettel[5] az egyik vietnami exportáló gyártó tekintetében módosította a fent említett intézkedéseket.

3. A rendelet, amely a többek között a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Tajvanból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám kivetéséhez vezetett, a továbbiakban „eredeti rendeletként” kerül említésre. Az eredeti rendelettel az érintett országokra vonatkozóan elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálat a továbbiakban „eredeti vizsgálatként” kerül említésre.

2. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

4. A hatályos végleges dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés[6] közzétételét követően a Bizottsághoz 2010. augusztus 19-én kérelem érkezett, amely az említett intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatának a megindítására irányult. A kérelmet az Európai Iparikötőelem-intézet (EIFI) (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be öt uniós gyártó: a Bulnava S.r.l., az Inox Viti di Cattinori Bruno & C.s.n.c., az Inox Bolt S.r.l., a Bontempi Vibo S.p.A. és az Ugivis S.A. nevében, amelyek a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik uniós össztermelésének döntő hányadát, ebben az esetben több mint 25 %-át adják.

5. A kérelem csak a Kínából és Tajvanból (a továbbiakban: az érintett országok) származó behozatalt illetően bevezetett dömpingellenes intézkedésekre vonatkozott. Ebből következően az eredeti rendelettel a Vietnamból, Indonéziából és Thaiföldről származó, rozsdamentes acélból készült kötőelemek és részeik behozatalára vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedések nem képezik e felülvizsgálat tárgyát.

6. A kérelem azon alapult, hogy az érintett országokból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára vonatkozóan bevezetett intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az európai uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

7. A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2010. november 19-én a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában [7] történő kihirdetése (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

4. A vizsgálat

4.1. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

8. A dömping folytatására vonatkozó vizsgálat a 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2007. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

4.2. A vizsgálatban érintett felek

9. A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az egyéb ismert uniós gyártókat, exportáló gyártókat, importőröket, az ismert érintett uniós felhasználókat és ezek szövetségeit, valamint az érintett országok képviselőit.

10. Az érdekeltek lehetőséget kaptak a Bizottságtól arra is, hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

11. Figyelembe véve azt, hogy láthatóan sok érintett országbeli exportáló gyártó, független uniós importőr és uniós gyártó érintett a vizsgálatban, a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben felmerült, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételre kerüljön sor.

12. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – az alaprendelet 17. cikkével összhangban felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés közzétételét követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben kért információkat. A beérkezett válaszok fényében a tajvani exportáló gyártókra, a független uniós importőrökre és az uniós gyártókra vonatkozóan mintavétel alkalmazása mellett döntöttek. Ami Kínát illeti, egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során.

13. Harminchat tajvani exportőr / exportőri csoport nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele, hogy felvegyék a mintába. Közülük tízet nem lehetett figyelembe venni, mivel ezek csak kereskedelmi vállalatok voltak, vagy a felülvizsgálati időszakban nem exportáltak az Unióba. Az együttműködő tajvani vállalatoktól kapott információk alapján a Bizottság négy exportáló gyártóból álló mintát választott ki. Ezt követően a mintában szereplő egyik vállalat visszavonta együttműködését. A mintába felvett fennmaradó három vállalat a felülvizsgálati időszakban az EU-ba irányuló tajvani export 41,6 %-át képviselte.

14. Ami a független uniós importőröket illeti, a kért információkat benyújtó nyolc vállalat közül a három legnagyobbat választották be a mintába, amelyek az együttműködő vállalatok által bejelentett importált mennyiség csaknem 90 %-át képviselték. Ezt követően csak egy importőr nyújtott be kitöltött kérdőívet.

15. Tizenkét uniós gyártó nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele, hogy felvegyék a mintába. Az együttműködő uniós gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság hat uniós gyártóból álló mintát választott ki. Ezt követően a mintában szereplő egyik uniós gyártó visszavonta együttműködését. A mintában szereplő fennmaradó öt gyártó az összes uniós gyártó által a felülvizsgálati időszakban az Unió területén független vevők számára értékesített mennyiség 38 %-át képviselte.

16. A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő feleknek és minden ismert érintett felhasználónak. A fent kifejtetteknek megfelelően öt uniós gyártótól, három tajvani exportáló gyártótól és egy importőrtől érkezett válasz a kérdőívre. Egyetlen megkeresett felhasználó sem jelentkezett vagy nevezte meg magát a vizsgálat során.

17. A (13) és (15) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintában szereplő egyik tajvani exportáló gyártó és a mintában szereplő egyik uniós gyártó úgy döntött, hogy nem nyújt be kitöltött kérdőívet. A Bizottság azonban mindkét esetben úgy vélte, hogy a fennmaradó vállalatokból álló minta továbbra is reprezentatív a vonatkozó értékesítési mennyiségek tekintetében.

18. A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét és az uniós érdeket. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

a) Uniós gyártók

- Bulnava S.r.l, Suello, Olaszország,

- Inox Viti di Cattinori Bruno & C.s.n.c, Grumello del Monte, Olaszország,

- Bontempi Vibo S.p.A., Rodengo Saiano, Olaszország,

- Reisser Schraubentechnik GmbH, Ingelfingen-Criesbach, Németország,

- Ugivis S.A, Belley, Franciaország.

b) Tajvani exportáló gyártók

- Arrow Fastener Co., Ltd. és kapcsolatban álló exportőrei, Shu-Lin City;

- Shekai Precision Co., Ltd. és kapcsolatban álló exportőre, Kaohsiung;

- Yi Tai Shen Co., Ltd. Tainan Hsien.

c) Független uniós importőr

- Würth Group, Künzelsau, Németország.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

19. Az e felülvizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti rendeletben meghatározott termékkel: jelenleg a 7318 12 10, 7318 14 10, 7318 15 30, 7318 15 51, 7318 15 61 és 7318 15 70 KN-kód alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik (a továbbiakban: érintett termék).

20. A felülvizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálathoz hasonlóan az érintett termék, valamint az exportáló gyártók által előállított és a belföldi piacokon értékesített termékek, továbbá az uniós gyártók által előállított és az EU-ban értékesített termékek alapvető fizikai és műszaki jellemzői, valamint felhasználása megegyezik, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

21. Négy fél jelentkezett és kérte azt, hogy a 7318 12 10, 7318 14 10 és 7318 15 51 KN-kód alá besorolt termékeket zárják ki e vizsgálat hatálya alól, mert ezeket állítólag nem gyártják az Unió területén. Ezt a kérelmet elutasították, mivel i) nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy ezek a termékek az alapvető fizikai és műszaki jellemzőik tekintetében eltérőek lennének, és ii) a termékkör a hatályvesztési felülvizsgálat összefüggésében semmi esetre sem módosítható.

22. A fennálló intézkedések fenntartására irányuló javaslat alapját képező lényeges tények és megfontolások végső nyilvánosságra hozatalát (a továbbiakban: végső nyilvánosságra hozatal) követően az egyik tajvani exportáló gyártó azt állította, hogy a termékkört nem kellene kiterjeszteni a bimetál kötőelemekre, mivel jelentős különbség van a bimetál kötőelemek és a rozsdamentes acélból készült kötőelemek eladási egységára, gyártási költsége, alapvető fizikai és műszaki jellemzői és felhasználási módjai között. A termékkör azonban – ahogyan azt a (21) preambulumbekezdés is említi – a hatályvesztési felülvizsgálat összefüggésében semmi esetre sem módosítható. A vállalat kérelmezheti termékkörre vonatkozó időközi felülvizsgálat indítását, melynek keretében megvizsgálható a fenti állítás.

C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

23. Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

1. Kína

1.1. Előzetes megjegyzések

24. A fent kifejtettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban.

25. Így a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó, alább kifejtett megállapításokat a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tényekre kellett alapozni, különösen az Eurostat adataira és az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott információkra. A hivatalos kínai exportstatisztikákat nem lehetett felhasználni ebben az esetben, mivel az érintett termék csak egy kis hányadát jelenti az érintett harmonizált rendszerbeli vámtarifaszámra vonatkozóan bejelentett mennyiségnek.

1.2. Dömpingelt behozatal a felülvizsgálati időszakban

26. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel nem lehetett egyéni dömpingkülönbözeteket kiszámítani.

27. A felülvizsgálati kérelem szerint a Kínából az Unióba irányuló exportokat állítólagosan 13,6 % és 61,8 % közötti különbözettel dömpingelték. A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben említettek szerint a kérelmező a Kínából az Unióba irányuló export árait Tajvan, az eredeti vizsgálatban használt analóg ország számtanilag képzett rendes értékéhez hasonlította.

28. Mivel a kínai vállalatok nem működtek együtt, nem állnak rendelkezésre olyan információk, amelyek lehetővé tennék eltérő következtetés levonását. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az egyetlen együttműködő tajvani vállalatra vonatkozóan megállapított rendes értékről bebizonyosodott, hogy sokkal magasabb, mint a kérelmező által a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megállapított rendes érték. Mivel nincs arra utaló jel, hogy a Kínából az Unióba irányuló export árai eltérnének a kérelemben szereplőtől, valószínűsíthető, hogy a Kínából származó dömping a kérelemben jelzett szintet meghaladó mértékben folytatódott.

1.3. A behozatal alakulása az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén

29. A dömping felülvizsgálati időszak során történő bekövetkezésének elemzése mellett a dömping megismétlődésének valószínűségét is megvizsgálták.

30. Ebben az összefüggésben a következőket elemezték: a kínai exportáló gyártók szabad kapacitása; az uniós piac kínai gyártókra gyakorolt vonzereje és a kínai gyártók harmadik országokba irányuló exportja.

1.3.1. A kínai exportáló gyártók szabad kapacitása

31. Mivel kevés nyilvános információ áll rendelkezésre a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik kínai gazdasági ágazatáról, a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatokat használták fel a kínai kapacitás megbecsléséhez. Ennek alapján úgy tűnik, hogy 2003 óta olyan új létesítményeket hoztak létre Kínában, amelyek rozsdamentes acélból készült kötőelemek és részeik előállítására szolgálnak. Ráadásul az egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozóan megállapított dömpingellenes intézkedések[8] és az ilyen típusú kötőelemek Unióba irányuló kínai exportjának ezt követő, 2009 óta tartó csökkenése következtében a kínai gyártók jelentős kihasználatlan termelési kapacitással rendelkeznek, amelyet felhasználhatnának az érintett termék előállítására, mivel a gyártás könnyen átállítható az egyik típusú kötőelemről a másikra.

1.3.2. Az uniós piac vonzereje

32. Az uniós piac vonzerejét jól szemlélteti, hogy a dömpingellenes vámok kivetése nem állította meg az érintett termék kínai exportjának növekedését. Ellenkezőleg, az Eurostat adatai szerint a Kínából az Unióba érkező behozatal mennyisége 2007 és a felülvizsgálati időszak között 13 %-kal növekedett. A kínai behozatal árainak alakulása ugyanezen időszakban azt mutatta, hogy növekedett az Eurostat szerinti átlagos importár. Egy részletesebb elemzés azonban kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban importált teljes mennyiség 59 %-át kitevő KN-kód alá besorolt, rozsdamentes acélból készült kötőelemek és részeik árai a figyelembe vett időszakban 24 %-kal csökkentek. Ez azt bizonyítja, hogy a hatályos intézkedések ellenére a kínai exportőrök a legtöbb érintett exportált termékre vonatkozóan növelni tudták az export mennyiségét és tovább tudták csökkenteni az áraikat.

1.3.3. Harmadik országokba irányuló export

33. Ami a harmadik országokba irányuló kínai export mennyiségét és árait illeti, meg kell jegyezni, hogy a kínai exportadatok teljes HR-kódokra vonatkoznak. A TARIC-szintű uniós importstatisztikákkal összevetve az érintett termék a mennyiség tekintetében e HR-kódokon belül körülbelül 3 %-ot tett ki. Az exportadatok ezért nem tekinthetők sokatmondó információforrásnak. Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Kínából harmadik országokba irányuló exportra vonatkozóan nem lehetett más releváns információkat szerezni.

1.4. A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés

34. A fentiekben ismertetett megállapítások fényében levonható az a következtetés, hogy a Kínából származó behozatal továbbra is dömpingelt, és valószínű, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén folytatódna a dömping az uniós piacon. Figyelembe véve a kínai szabad kapacitást és azt, hogy a dömpingellenes intézkedések megléte ellenére az érintett termék Unióba való behozatala a figyelembe vett időszak során növekedett, úgy tűnik, hogy mindez arra ösztönzi a kínai exportáló gyártókat, hogy – az intézkedések hatályvesztése esetén – tovább növeljék az uniós piacra irányuló, dömpingelt árú kivitelüket.

2. TAJVAN

2.1. Előzetes megjegyzések

35. Meg kell jegyezni, hogy az együttműködési készségüket kifejező tajvani exportáló gyártók nagy számára tekintettel további vizsgálat céljából négy vállalatból/vállalatcsoportból álló reprezentatív minta került kiválasztásra. E négy vállalatból egy később visszalépett az együttműködéstől. Mivel azonban a fennmaradó vállalatok a mennyiség tekintetében a felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló teljes tajvani export 41,6 %-át képviselték[9], a mintát továbbra is reprezentatívnak tekintették.

36. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a mintában szereplő fennmaradó három vállalatnál végzett helyszíni ellenőrző látogatások során nem lehetett ellenőrizni az egyik vállalat által a kérdőívre adott válaszban közölt információkat, és megállapítást nyert, hogy a második vállalat félrevezető információkat közölt. A szóban forgó exportáló gyártókat azonnal értesítették arról, hogy a Bizottság alkalmazni szándékozza az alaprendelet 18. cikkét, ami azt eredményezné, hogy figyelmen kívül hagynák a közölt információkat és a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tényeket vennék alapul. A vállalatoknak lehetőséget adtak arra, hogy további észrevételeket nyújtsanak be a helyzetet illetően. Az ezután benyújtott észrevételek azonban nem változtatták meg a Bizottság azon döntését, hogy e két exportáló gyártó tekintetében a rendelkezésre álló tényekre támaszkodjon. Ennek eredményeképpen csak egy tajvani exportáló gyártóra vonatkozóan számítottak ki egyéni dömpingkülönbözetet.

37. A fentiekre tekintettel a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó, alább kifejtett megállapítások legtöbbjét a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, főként az egyetlen együttműködő tajvani exportáló gyártó és egy együttműködő importőr által szolgáltatott adatokra, az Eurostat adataira és a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott információkra. Ebben az esetben nem lehetett használni a hivatalos tajvani exportstatisztikákat, mivel az érintett termék az érintett harmonizált rendszerbeli vámtarifaszámra vonatkozóan bejelentett mennyiség csupán kis hányadát jelenti.

2.2. Dömpingelt behozatal a felülvizsgálati időszakban

2.2.1. Rendes érték

38. A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először azt vizsgálta, hogy az együttműködő tajvani exportáló gyártó által a belföldi piacon független vevőknek eladott hasonló termék értékesítése reprezentatív volt-e, azaz hogy az ilyen értékesítések teljes mennyisége elérte-e az Unióba irányuló megfelelő exportértékesítés teljes mennyiségének legalább 5 %-át.

39. A Bizottság ezt követően meghatározta a vállalat által a belföldi piacon értékesített hasonló termék azon típusait, amelyek megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak az Unióba irányuló kivitelre értékesített típusokkal. A terméktípusok meghatározásakor figyelembe vett elemek a következők voltak: i) a kötőelemek típusa, ii) a nyersanyagként használt acél minősége, iii) a kötőelemek DIN szabványa, iv) a kötőelemek átmérője és v) hossza.

40. Megvizsgálták továbbá, hogy az együttműködő exportáló gyártó belföldi értékesítései minden egyes terméktípus esetében reprezentatívak voltak-e, vagyis hogy a belföldi értékesítés minden terméktípusnál elérte-e ugyanazon terméktípus Unióba irányuló értékesítése mennyiségének legalább 5 %-át. A reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusokat illetően ezután megvizsgálták, hogy az ilyen értékesítésekre az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően rendes kereskedelmi forgalomban került-e sor.

41. Úgy vizsgálták meg, hogy a belföldön reprezentatív mennyiségben értékesített egyes terméktípusok belföldi értékesítései rendes kereskedelmi forgalomban történtnek tekinthetők-e, hogy megállapították a szóban forgó típus független vevőknek történt nyereséges értékesítésének arányát. Minden olyan esetben, amikor az adott terméktípus belföldi értékesítése elegendő mennyiségben és rendes kereskedelmi forgalomban történt, a rendes érték a felülvizsgálati időszakban az adott típus összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagaként kiszámított tényleges belföldi áron alapult.

42. A többi terméktípus esetében, amelyeknél a belföldi értékesítések nem voltak reprezentatívak, vagy nem a rendes kereskedelmi forgalomban történtek, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően számították ki. A rendes érték megállapítása az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően – a rendes kereskedelmi forgalomban a hasonló termék gyártásához és értékesítéséhez kapcsolódó tényleges adatokra támaszkodva – úgy történt, hogy az exportált terméktípusok szükség esetén kiigazított előállítási költségeihez ésszerű százaléknyi értékesítési, általános és adminisztratív költséget, valamint ésszerű haszonkulcsot adtak hozzá.

2.2.2 Exportár

43. Az együttműködő tajvani exportáló gyártónak az uniós piacra irányuló exportértékesítései egy kivétellel közvetlenül független vevők számára történtek. Az exportárakat ezért az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően az érintett termékért ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

44. Arra az exportügyletre vonatkozóan, amelynél az Unióba irányuló exportot egy kapcsolatban álló kereskedelmi vállalaton keresztül végezték, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a független uniós vevők által a kapcsolatban álló kereskedőnek fizetett első viszonteladási ár alapján határozták meg.

2.2.3. Összehasonlítás

45. A súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján és a kereskedelem azonos szintjén végezték. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a Bizottság figyelembe vette azokat a különbségeket, amelyek bizonyítottan befolyással vannak az árakra és azok összehasonlíthatóságára. Ebből a célból – adott és indokolt esetben – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vették a fuvarozási, a biztosítási, az anyagmozgatási, a rakodási és mellékköltségek, a pénzügyi költségek, a csomagolási költségek, a jutalékok és az engedmények közötti különbségeket.

2.2.4. Dömpingkülönbözet

46. Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően terméktípusonként összehasonlították a rendes érték súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával. A fenti módszer alapján megállapítást nyert, hogy az együttműködő exportőr a felülvizsgálati időszak során is folytatatott dömpingnek minősülő tevékenységet. A dömping a 12 hónapos felülvizsgálati időszak 4 hónapja alapján 22 %-ot tesz ki.

47. Emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingnek a felülvizsgálati időszak 4 hónapja alapján történő kiszámítása olyan módszer, amelyet a Bizottság rendszeresen használ a hatályvesztési felülvizsgálatoknál, amikor azt kell meghatározni, hogy folytatódik-e a dömping, illetve valószínű-e a dömping megismétlődése. A hatályvesztési felülvizsgálatok során valóban nem követelmény minden egyes művelet esetében dömpingkülönbözet felállítása, mivel az ilyen számítás csak a hatályban lévő dömpingellenes intézkedés mértékének módosításához szükséges, ami azonban nem képezi a hatályvesztési felülvizsgálatok célját. A 4 kiválasztott hónap az egyes negyedévek utolsó hónapja volt, így egyenlően oszlott el a 12 hónapos felülvizsgálati időszakban.

48. A végső nyilvánosságra hozatalt követően az egyetlen tajvani együttműködő exportáló gyártó azt állította, hogy a kérdőívben bejelentett és a rendes érték kiszámításakor figyelembe vett egyes belföldi műveletek célja tulajdonképpen uniós export, nem pedig belföldi fogyasztás volt. A vállalat érvelése szerint ezeket a viszonteladási műveleteket független kötőelemgyártók vagy -kereskedők hajtották végre Tajvanban.

49. Meg kell jegyezni, hogy nincsen olyan bizonyíték, amely a fenti állítást alátámasztaná, tanúsítva, hogy az említett árukat az Európai Unióba exportálták volna. Ezért ezt az állítást elutasították.

50. Tekintettel az alaprendelet 18. cikkének a mintában szereplő másik két exportáló gyártót illetően történő alkalmazására, rájuk vonatkozóan nem számítottak ki dömpingkülönbözetet. A felülvizsgálati kérelem szerint azonban a Tajvanból származó exportokat állítólagosan 14 % és 50 % közötti különbözettel dömpingelték. Nem állnak rendelkezésre olyan információk, amelyek lehetővé tennék más következtetés levonását. Továbbá az a tény, hogy az egyetlen vizsgált vállalatról megállapították, hogy dömpingelt értékesítést folytat az uniós piacon, valamint hogy a Tajvanból importált érintett termék átlagára alacsonyabb, mint az adott vállalat átlagos exportára, ellenőrzött információk alapján megerősíti azt, hogy országos szintű dömpingelés áll fenn.

2.3. A behozatal alakulása az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén

51. Tajvan vonatkozásában a dömping felülvizsgálati időszak során történő bekövetkezésének elemzése mellett a folytatódásának valószínűségét is megvizsgálták.

52. Ebben az összefüggésben a következőket elemezték: az exportáló tajvani gyártók szabad kapacitása, az uniós piac tajvani gyártókra gyakorolt vonzereje és a tajvani gyártók harmadik országokba irányuló exportja.

2.3.1. Az exportőrök szabad kapacitása

53. Ami az exportőrök szabad kapacitását illeti, mivel kevés nyilvános információ áll rendelkezésre a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik tajvani gazdasági ágazatáról, az alábbi következtetések főként a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra és az ellenőrző látogatások során szerzett információkra támaszkodnak. A felülvizsgálati kérelem szerint a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik új tajvani gyártói új berendezésekbe ruháztak be, hogy növeljék a termelési kapacitásukat. Ezenkívül az ellenőrzés kimutatta, hogy a kapacitás terén történő beruházások az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest 2011-ben várhatóan 12 %-kal nőnek. A felülvizsgálati időszakban az együttműködő gyártó szabad kapacitása a teljes termelési kapacitás 7 %-a volt. A készletszintekről megállapították, hogy nagyon alacsonyak voltak, mivel az együttműködő vállalat csak rendelésre gyártotta az érintett terméket.

2.3.2. Az uniós piac vonzereje

54. Az uniós piac vonzerejét jól szemlélteti, hogy a dömpingellenes vámok kivetése nem befolyásolta az Unióba irányuló tajvani exportot. Az Eurostat adatai és az ellenőrzött importadatok szerint a Tajvanból származó behozatal mennyisége 2007 és a felülvizsgálati időszak között meglehetősen stabil volt, de ezen behozatalok értéke ugyanebben az időszakban 16 %-kal csökkent. Ez arra utal, hogy a Tajvanból származó, rozsdamentes acélból készült kötőelemek és részeik átlagos eladási ára a felülvizsgálati időszak során csökkent. Ez azt igazolja, hogy a hatályban lévő intézkedések ellenére a tajvani exportőrök továbbra is képesek voltak az exportmennyiség fenntartására és áraik további csökkentésére.

55. E tekintetben a tajvani érdekelt felek egyike rámutatott, hogy a tajvani exportárak nem az exportőrök ellenséges árképzésének eredményeként csökkentek, hanem leginkább a fő nyersanyag, azaz a huzalalapanyagok árának fejlődését követte. Megjegyzendő, hogy a nyersanyagárak csökkenése a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek összes gyártóját ugyanúgy érintette. Változatlan marad azonban az a megállapítás, miszerint az uniós piac továbbra is vonzó a tajvani exportőrök számára, mivel az utóbbiak a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére fenn tudták tartani az export mennyiségét.

2.3.3. A harmadik országokba irányuló export árai

56. A harmadik országokba irányuló tajvani exportot illetően meg kell jegyezni, hogy az elemezhető tajvani exportadatok teljes HR-kódokra vonatkoznak. A TARIC-szintű uniós importstatisztikákkal összevetve az érintett termék a mennyiséget tekintve e HR-kódokon belül körülbelül 2,6 %-ot tett ki. Ebből következően ezek az adatok az érintett termék Tajvanból harmadik országokba irányuló exportjának mennyiségére és áraira vonatkozóan nem használhatók információforrásként. A mintában szereplő három tajvani exportőrtől származó ellenőrzött exportadatok azonban csökkenést mutatnak a harmadik országokba irányuló export mennyiségében. Ez arra utal, hogy a tajvani exportok inkább az EU-ba irányulnak.

57. Meg kell jegyezni azt is, hogy az együttműködő tajvani exportőr által szolgáltatott információk szerint az eladási egységár az Unióba irányuló értékesítéskor 10 %-kal magasabb, mint más országokba irányuló eladáskor, és hogy a más országokba exportált mennyiség csak 20 %-a az Unióba irányuló export mennyiségének.

2.4. A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés

58. A fentiekben ismertetett megállapításokra tekintettel levonható az a következtetés, hogy a Tajvanból származó behozatal továbbra is dömpingelt, és valószínű, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén folytatódna a dömping az uniós piacon. Figyelembe véve a meglévő tajvani szabad kapacitást és az uniós piac vonzerejét, úgy tűnik, hogy mindez arra ösztönzi a tajvani exportáló gyártókat, hogy – a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén – növeljék az uniós piacra irányuló, dömpingelt árú kivitelüket.

D. AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

1. Uniós termelés

59. Az uniós gyártókról rendelkezésre álló valamennyi információt – beleértve a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott, illetve a vizsgálat megindítása előtt és után az uniós gyártóktól gyűjtött információkat is – felhasználták az uniós össztermelés megállapítására.

60. Ennek alapján az uniós össztermelés becsült mértéke körülbelül 63 000 tonna volt a vizsgálati időszakban. Ez a szám magában foglalja valamennyi jelentkező uniós gyártó termelését, valamint az eljárásban nyilatkozatukkal részt nem vevő gyártók becsült termelési mennyiségét.

61. A (11) preambulumbekezdésben foglaltak szerint mintavételt alkalmaztak az uniós gyártók vizsgálata érdekében. A minta kiválasztásához információt szolgáltató 12 gyártó közül hat gyártóból álló minta került kiválasztásra. Ezt követően a (15) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az egyik gyártó nem működött együtt. A mintában szereplő együttműködő vállalatok a becsült uniós össztermelés körülbelül 31 %-át képviselték.

2. Az uniós gazdasági ágazat

62. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése, illetve 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az (59) preambulumbekezdésben említett összes uniós gyártó alkotja az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

E. AZ UNIÓS PIAC HELYZETE

1. Előzetes megjegyzés

63. A mennyiségi és ártendenciák értékeléséhez a 7318 12 10, 7318 14 10, 7318 15 30, 7318 15 51, 7318 15 61 és 7318 15 70 KN-kódokra vonatkozó Eurostat-importstatisztikákat, a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott adatokat és az uniós gyártóktól a vizsgálat megindítása előtt és után gyűjtött adatokat, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívekre adott ellenőrzött válaszokat használták fel.

2. Uniós fogyasztás

64. Az uniós fogyasztást az uniós gazdasági ágazat Unióban megvalósult értékesítéseinek a felülvizsgálati kérelemből átvett, a mintában szereplő együttműködő gyártóktól kapott ellenőrzött adatokkal kiegészített mennyisége alapján, valamint a behozatal Eurostattól származó adatok alapján megállapított mennyisége alapján állapították meg.

65. Ezek alapján az uniós fogyasztás a következőképpen alakult:

1. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Összes uniós fogyasztás (tonna) | 123 224 | 120 598 | 101 143 | 121 402 |

Index (2007 = 100) | 100 | 98 | 82 | 99 |

66. 2007 és a felülvizsgálati időszak között az uniós fogyasztás viszonylag stabil maradt. 2007 és 2009 között azonban a pénzügyi válság globális negatív hatásai következtében drámai, 18 %-os csökkenés következett be. 2009 és a felülvizsgálati időszak között az uniós fogyasztás 20 %-os növekedést mutatva ismét fellendült.

3. Az érintett országokból származó behozatal mennyisége, piaci részesedése és ára

3.1. Kumuláció

67. Az érintett országokból származó behozatal kumulációjának értékelése érdekében, az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek fényében mindkét ország helyzetét külön-külön megvizsgálták.

68. Megállapítást nyert, hogy mind a Kínából, mind a Tajvanból származó behozatalok mennyisége meghaladta az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdésében meghatározott de minimis küszöböt, és nem volt elhanyagolható. Ráadásul a figyelembe vett időszakban a két országból érkező behozatal mennyisége nagyrészt hasonló tendenciát követett, 2007 és 2009 között csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban növekedett. Ami az átlagos importárakat illeti, a (32) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Kínából érkező behozatalok árának alakulása azt mutatta, hogy az Eurostat szerinti átlagos importár növekedett. Egy részletesebb elemzés azonban kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban importált teljes mennyiség többségét kitevő KN-kód alá besorolt, rozsdamentes acélból készült kötőelemek és részeik árai a figyelembe vett időszakban 24 %-kal csökkentek. A tajvani árak a figyelembe vett időszakban mindvégig csökkentek, legalacsonyabb szintjüket a felülvizsgálati időszakban érték el. A vizsgálat megmutatta azt is, hogy a releváns gazdasági szereplők közötti verseny feltételei hasonlóak voltak. Ennélfogva a kumuláció feltételeit teljesültnek tekintették.

3.2. A Kínából és Tajvanból származó dömpingelt behozatal

69. A figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult a Kínából és Tajvanból származó behozatal:

2. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Az érintett országokból származó behozatal mennyisége (tonna) | 8 559 | 6 636 | 6 154 | 8 795 |

Index (2007 = 100) | 100 | 78 | 72 | 103 |

Az érintett országokból származó behozatal piaci részesedése | 6,9 % | 5,5 % | 6,1 % | 7,2 % |

Index (2007 = 100) | 100 | 79 | 88 | 104 |

Az érintett országokból származó behozatal átlagos importára (EUR/tonna) | 4 998 | 4 709 | 4 656 | 4 730 |

Index (2007 = 100) | 100 | 94 | 93 | 95 |

70. A fenti táblázatból kitűnik, hogy az érintett országokból származó behozatal mennyisége a figyelembe vett időszak alatt 3 %-kal nőtt. A fogyasztás alakulásával párhuzamosan 2008 és 2009 között visszaesés történt. Ez a csökkenés azonban nem volt olyan jelentős, mint a fogyasztás ugyanazon időszakban történt csökkenése. 2009 és a felülvizsgálati időszak között a behozatal ismét növekedett, mégpedig 43 %-kal.

71. A figyelembe vett időszak során az átlagos importárak 5 %-kal csökkentek. A mennyiségekhez hasonlóan az importárak is 2009-ben voltak a legalacsonyabb szinten, azután enyhén növekedtek.

72. A figyelembe vett időszakban a dömpingelt behozatalok piaci részesedése a fogyasztás alakulását követte, és stabilan 7 % körül maradt.

3.3. Áralákínálás

73. Tekintettel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára és a tajvani exportáló gyártók korlátozott együttműködésére, nagyon kevés információ áll rendelkezésre az Unióba exportált, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik típusát illetően. Ez a tény, valamint az, hogy az érintett termék a rozsdamentes acélból készült kötőelemek és részeik különféle típusait fedi le, amelyek között nagy árbeli eltérések vannak (például a facsavarok kategóriáján belül harmincszoros különbség is lehet az egységárak között), lehetetlenné tette, hogy érdemi ár-összehasonlítást lehessen végezni az alákínálás mértékének megállapítása érdekében. Az uniós gazdasági ágazat független uniós vevőknek felszámított gyártelepi alapú súlyozott eladási átlagárainak az érintett országok Eurostattól származó, átlagos CIF-importárával való összehasonlítása nem mutatott alákínálást a felülvizsgálati időszak során. Ami Tajvant illeti, az egyetlen együttműködő exportáló gyártó a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik egy meghatározott típusát exportálta, amelyet az Unióban csak nagyon kis mennyiségben gyártanak. Ebből következően megfelelő terméktípusok hiányában nem lehetett az egyes típusokon alapuló alákínálási számítást végezni erre a vállalatra vonatkozóan.

4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.1. Előzetes megjegyzések

74. Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és indexet, amely érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

75. A mintavétel alkalmazása miatt a kármutatók részben az uniós gazdasági ágazat egészére, részben csak a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkozóan kerültek megállapításra. A makroökonómiai adatokat, mint például a piaci részesedést, a termelést, a kapacitást és kapacitáskihasználást, az értékesítési mennyiséget, a növekedést, a készleteket, a foglalkoztatást és a termelékenységet érintő kárelemzés az Uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó adatokon alapul. Egyéb esetekben a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkozó adatokat használták (ügyleti árak, beruházások és a beruházások megtérülése, bérek, nyereségesség, pénzforgalom és tőkebevonási képesség).

4.2. Termelés

76. Az alábbi táblázatban látható, hogy a termelés a figyelembe vett időszakban 17 %-kal csökkent. Az alacsonyabb keresletnek megfelelően az uniós gazdasági ágazat termelése 2007 és 2009 között először meredeken, 24 %-kal csökkent, majd 2009 és a felülvizsgálati időszak között enyhén, 10 %-kal emelkedett.

3. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Termelés (tonna) | 74 514 | 69 514 | 56 396 | 62 213 |

Index (2006=100) | 100 | 93 | 76 | 83 |

Forrás: Makroadatok

4.3. Kapacitás és kapacitáskihasználás

77. A figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás 13 %-kal esett vissza, és a termelés alakulásának megfelelően a kapacitáskihasználás 2007 és a felülvizsgálati időszak között enyhe, 4 %-os csökkenést mutatott.

4. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Termelési kapacitás (tonna) | 148 039 | 140 743 | 127 200 | 128 881 |

Index (2006=100) | 100 | 95 | 86 | 87 |

Kapacitáskihasználás | 50 % | 49 % | 44 % | 48 % |

Index (2006=100) | 100 | 98 | 88 | 96 |

Forrás: Makroadatok

4.4. Készletek

78. Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 2007 és 2008 között csökkent, majd 2008 és a felülvizsgálati időszak között stabil maradt. A felülvizsgálati időszakban a készletek szintje némileg emelkedett, de továbbra is 26 %-kal alacsonyabb volt, mint 2007-ben.

5. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Zárókészlet (tonna) | 9 688 | 7 465 | 6 964 | 7 139 |

Index (2006=100) | 100 | 77 | 72 | 74 |

Forrás: Mikroadatok

4.5. Az értékesítés mennyisége

79. Az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat független vevők számára történt értékesítései a figyelembe vett időszakban 25 %-kal csökkentek. Az értékesítés mennyisége 2007 és 2009 között 28 %-kal csökkent, a legalacsonyabb szintjét 2009-ben érte el. A felülvizsgálati időszakban azonban fellendült, a 2009-es szintekhez képest 5 %-os növekedést mutatott. Említésre méltó, hogy ez a növekedés sokkal kisebb mértékű volt, mint a kereslet ugyanazon időszakban történt növekedése (20 %).

6. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Független fogyasztók részére történt uniós értékesítések mennyisége (tonna) | 62 326 | 56 042 | 44 627 | 46 851 |

Index (2007 = 100) | 100 | 90 | 72 | 75 |

Forrás: Makroadatok

4.6. Piaci részesedés

80. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2007 és a felülvizsgálati időszak között fokozatosan, 12 százalékponttal csökkent.

7. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése | 50,6 % | 46,5 % | 44,1 % | 38,6 % |

Index (2007 = 100) | 100 | 92 | 87 | 76 |

Forrás: Makroadatok

4.7. Növekedés

81. Ahogyan a (65) preambulumbekezdésben található 1. táblázatban szerepel, az uniós fogyasztás 2007 és 2009 között csökkent, majd ismét emelkedett, és csaknem elérte a 2007-es szintet. Az uniós gazdasági ágazat azonban a figyelembe vett időszakban 12 százalékpontot veszített a piaci részesedéséből, míg az érintett behozataloknak sikerült stabilan tartaniuk a piaci részesedésüket.

4.8. Foglalkoztatás

82. Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás szintje 2007 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal csökkent.

8. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Az érintett termékkel kapcsolatos foglalkoztatás (fő) | 954 | 1 007 | 863 | 886 |

Index (2007 = 100) | 100 | 106 | 90 | 93 |

Forrás: Makroadatok

4.9. Termelékenység

83. Az uniós gazdasági ágazat munkaerő-állományának termelékenysége – teljesítmény/fő/év alapon számolva – 2007 és a felülvizsgálati időszak között 10 %-kal csökkent. A legalacsonyabb szintjét 2009-ben érte el, majd a felülvizsgálati időszakban emelkedett.

9. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Termelékenység (tonna/munkavállaló) | 78,1 | 69 | 65,3 | 70,2 |

Index (2007 = 100) | 100 | 88 | 84 | 90 |

Forrás: Makroadatok

4.10. Eladási árak és a belföldi árakat befolyásoló tényezők

84. Az uniós gazdasági ágazat eladási egységárai 2007 és 2009 között jelentős mértékben, 50 %-kal csökkentek. Ez részben a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik gyártásához felhasznált nyersanyag költségeinek jelentős csökkenése miatt történt. A felülvizsgálati időszakban azonban 2009-hez képest növekedtek az eladási árak, de még mindig 35 %-kal alacsonyabbak voltak a figyelembe vett időszak elején alkalmazott áraknál.

85. A vizsgálat kimutatta, hogy az eladási árak 2007 és 2009 közötti csökkenése részben a gazdasági válság hatását tükrözte, amelynek eredményeképpen a költségek az említett időszakban 28 %-kal csökkentek. Ez a csökkenés főként a rozsdamentes acélból készült kötőelemek gyártásához felhasznált fő nyersanyag, a nikkel árának alakulását tükrözte. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy bár a pénzügyi válság negatív hatást gyakorolt az eladási árakra, a behozatalok is lefelé szorították az árakat; különösen igaz ez az egyéb harmadik országokból származó behozatalokra, amelyek az alacsony fogyasztás ellenére nagyobb teret hódítottak az uniós piacon, és nyomást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat által előállított és értékesített legfontosabb terméktípusok árára, az uniós gazdasági ágazat pedig arra kényszerült, hogy a költségek csökkenését meghaladó mértékben csökkentse az árait. Ez az uniós gazdasági ágazat teljesítményének jelentős visszaesését eredményezte ebben az időszakban. Még ha 2009-hez képest emelkedtek is az eladási árak a felülvizsgálati időszakban, nem voltak elég magasak ahhoz, hogy fedezzék az összes költséget és lehetővé tegyék, hogy az uniós gazdasági ágazat ésszerű haszonkulccsal működjön.

86. Az alábbi táblázatban szereplő eladási árak átlagos tonnánkénti árak, amelyek nagyban függenek a termékek összetételétől. A (73) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik egyes kategóriáin belül akár 30-szoros különbség is lehet az árak között.

10. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Átlagos eladási ár (EUR/tonna) | 5 842 | 4 437 | 2 914 | 3 803 |

Index (2007 = 100) | 100 | 76 | 50 | 65 |

Forrás: Mikroadatok

4.11. Bérek

87. 2007 és a felülvizsgálati időszak között a munkavállalónkénti átlagbér 12 %-kal csökkent.

11. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Munkavállalónkénti éves munkaerőköltség (ezer EUR) | 47 | 44 | 41 | 42 |

Index (2007 = 100) | 100 | 94 | 87 | 88 |

Forrás: Mikroadatok

4.12. Beruházások

88. 2008-ban az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak többi évéhez képest jelentős beruházásokat eszközölt a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik gyártása terén. 2008-at követően csökkentek a beruházások.

12. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Nettó beruházások (ezer EUR) | 2504 | 9899 | 3087 | 2299 |

Index (2007 = 100) | 100 | 395 | 123 | 92 |

Forrás: Mikroadatok

4.13. Nyereségesség és a befektetések megtérülése

89. A fenti (85) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat kimutatta, hogy még ha az eladási árak csökkenése részben a költségek csökkenését tükrözte is, az uniós gazdasági ágazat áraira nyomást gyakorolt a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatala, és nem tette lehetővé a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik előállítása és értékesítése során felmerült minden költség fedezését. Ez azt eredményezte, hogy jelentősen csökkent a nyereségesség, amely 2007-ben pozitív volt, azt követően pedig negatív, ahogyan az alábbi táblázatban látható.

90. A befektetések megtérülése a felülvizsgálati időszakban jelentősen csökkent, a 2007. évi 29 %-ról -17 %-ra.

13. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

A független fogyasztók számára történt uniós értékesítés nettó nyeresége (a nettó értékesítés %-a) | 7 % | -9 % | -36 % | -3 % |

A beruházások megtérülése (nettó nyereség a beruházások nettó könyv szerinti értékének százalékában) | 29 % | -16 % | -41 % | -17 % |

Forrás: Mikroadatok

4.14. Pénzforgalom és tőkebevonási képesség

91. Az operatív tevékenységekből származó nettó pénzforgalom a figyelembe vett időszakban jelentősen csökkent. A legalacsonyabb szintjét 2009-ben érte el, azután enyhén növekedett. A felülvizsgálati időszakban azonban a pénzforgalom még mindig jelentősen elmaradt a 2007. évitől.

14. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgálati időszak |

Pénzforgalom (ezer EUR) | 15 899 | -698 | -12357 | -8 271 |

Index (2007 = 100) | 100 | -4 | -78 | -52 |

Forrás: Mikroadatok

4.15. A dömpingkülönbözet nagysága

92. A hatályban lévő intézkedések ellenére folytatódott a jelentős mértékű dömping, a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok és az egyetlen együttműködő tajvani exportáló gyártó által megadott adatok alapján Kínára vonatkozóan 13,6 % és 61,8 %, Tajvanra vonatkozóan pedig 14 % és 50 % közötti szinten. A tényleges dömpingkülönbözetek uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

4.16. A korábbi dömping hatásainak leküzdése

93. A 2007. évet követően csaknem minden, az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzetére vonatkozó vizsgált mutató hanyatlást mutat. A hatályban lévő intézkedések ellenére az érintett országokból érkező behozatal némileg növekedett, és sikerült stabilan tartania piaci részesedését. 2009-ben, amikor a pénzügyi válság kihatott a teljes uniós keresletre, az eladási árak pedig nyomottak voltak, az uniós gyártók elveszítették a fogyasztóik jelentős részét. Csak néhány uniós gyártó tudta növelni a termelési mennyiségét azzal, hogy más típusú kötőelemeket (pl. szénacél kötőelemeket) gyártott, és tudta kihasználni a méretgazdaságosság előnyeit, kompenzálva ezzel az értékesítési volumen csökkenését a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik üzletágában. Ugyanakkor az uniós gyártók a termelés hatékonyabbá tétele céljából erőfeszítéseket tettek a beruházásaik növelése érdekében. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazatnak sikerült javítania a teljesítményét, bár továbbra is veszteséges maradt. Nem valószínű, hogy ez a helyzet javulni fog, mivel a kapacitáskihasználás szintje az előrejelzések szerint nagyon alacsony lesz.

5. A dömpingelt behozatal és más tényezők hatása

5.1. A dömpingelt behozatal hatása

94. A vizsgálat kimutatta, hogy a hatályban lévő intézkedések és az uniós fogyasztás figyelembe vett időszakban tapasztalt csökkenése ellenére a figyelembe vett időszakban némileg nőtt a Kínából és Tajvanból származó behozatal, és stabilan tartotta a piaci részesedését.

95. A (73) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint nem lehetett érdemi ár-összehasonlítást végezni az érintett országok importárai és az uniós gazdasági ágazat uniós piacon érvényesített eladási árai között, tekintettel a kínai és tajvani exportáló gyártók által exportált terméktípusokra vonatkozó információk hiányára, valamint az ezen az átlagáron belüli különféle terméktípusok árai közötti jelentős különbségekre. Az egyetlen együttműködő tajvani gyártó exportárait nem lehetett érdemben összehasonlítani a mintában szereplő uniós gyártók áraival, mivel a hasonló terméktípusok nem feleltek meg egymásnak.

96. A végső nyilvánosságra hozatalt követően a (22) preambulumbekezdésben említett tajvani együttműködő gyártó azt állította, hogy exportja nem okozott kárt a kérelmezőnek, mivel a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek olyan típusait állítja elő, amelyeket csupán néhány uniós gyártó gyárt, korlátozott mennyiségben. E tekintetben elsősorban azt kell megjegyezni, hogy a kárértékelés az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozik, és nem csak a kérelmezőre. Másodsorban az intézkedések az eredeti vizsgálat szerinti termékkörre vonatkozóan vannak hatályban, és – amint azt a (21) preambulumbekezdés is említi – a termékkör a hatályvesztési felülvizsgálat összefüggésében nem módosítható.

5.2. A gazdasági válság hatása

97. Az acélipar és a kapcsolódó iparágak 2007. évi pozitív gazdasági viszonyai miatt az uniós gazdasági ágazat viszonylag jó gazdasági állapotban volt, amikor 2008 végén megkezdődött a gazdasági válság. Még amikor stagnált a piac, különösen 2009-ben, egyes uniós gyártók akkor is folytatták beruházásaikat az elavult gépek és berendezések cseréje, és a gyártási költségek csökkentése érdekében és azért, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és az egyéb harmadik országokból érkező alacsony árú behozatal növekedése ellenére is versenyképesek legyenek. Amikor a kereslet csökkenése volt észlelhető, az uniós gyártók szembesültek a jelentős forgalmazók erős tárgyalási pozíciójával is, amely forgalmazók egyre inkább kezdték leszorítani az árakat, ez pedig negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére.

5.3. Egyéb országokból származó behozatal

98. Az egyéb harmadik országokból származó behozatal hatását is elemezték. A figyelembe vett időszak során 26 %-kal, körülbelül 52 000 tonnáról körülbelül 66 000 tonnára nőtt az ilyen behozatal összesített mennyisége. Ugyanakkor az átlagos importárak a figyelembe vett időszakban 28 %-kal csökkentek, így a harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése nőtt, a 2007. évi 42,5 %-ról a felülvizsgálati időszakban tapasztalt 54,2 %-ra.

99. Az egyéb harmadik országokból származó behozatal nagy része Indiából, a Fülöp-szigetekről és Malajziából származik. Az ebből a három országból származó behozatal összesen körülbelül 36 %-os piaci részesedést képviselt a felülvizsgálati időszakban.

100. Ami az Indiából származó behozatalt illeti, az a figyelembe vett időszakban 141 %-kal, a 2007. évi körülbelül 8 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakban tapasztalt csaknem 20 000 tonnára nőtt. Az átlagos importárak 32 %-kal csökkentek ugyanebben az időszakban, és jelentősen alatta maradtak az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszakbeli átlagos eladási árainak. Ebből következően az indiai exportőrök a 2007. évi 6,7 %-ról a felülvizsgálati időszakban tapasztalt 16,4 %-ra növelték a piaci részesedésüket.

101. A Fülöp-szigetekről származó behozatal az Indiából származó behozatalhoz hasonló tendenciát mutat: a figyelembe vett időszakban 129 %-kal, a 2007. évi körülbelül 6 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakban tapasztalt csaknem 14 000 tonnára nőtt. Ugyanebben az időszakban 38 %-kal csökkentek az átlagos importárak, és a felülvizsgálati időszakban alákínáltak az uniós gazdasági ágazat átlagos eladási árainak. Ebből következően a Fülöp-szigetek piaci részesedése a 2007. évi 4,9 %-ról a felülvizsgálati időszakban tapasztalt 11,4 %-ra nőtt.

102. Ami a Malajziából származó behozatalt illeti, bár a behozatal a figyelembe vett időszakban csökkenő tendenciát mutatott (-27 %), a malajziai exportőrök továbbra is 8,2 %-os piaci részesedéssel rendelkeztek a felülvizsgálati időszakban. Az Eurostat adatai szerint továbbá a Malajziából származó behozatal átlagos ára a figyelembe vett időszak elején meghaladta az érintett országokból származó behozatal árát, de az időszak második felében sokkal alacsonyabb volt annál.

103. Végül pedig úgy tűnik, hogy az egyéb harmadik országbeli – elsősorban indiai, Fülöp-szigeteki és malajziai – exportőrök profitáltak a Kína és Tajvan elleni dömpingellenes intézkedésekből. A figyelembe vett időszak második felében az Indiából és a Fülöp-szigetekről származó behozatal a kínai és tajvani áraknál alacsonyabb áron több mint kétszeresére nőtt, míg a Malajziából származó behozatal csökkenő tendenciát mutatott. Ez a kiegészítő árleszorítás további negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra, amely azzal szembesült, hogy a nyeresége és más pénzügyi mutatói erős negatív tendenciát mutatnak 2008-tól kezdődően. Ebből következően a különösen Indiából és a Fülöp-szigetekről származó behozatal alakulása nyilvánvalóan hozzájárult az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenéséhez és az ágazat pénzügyi helyzetének negatív alakulásához.

15. táblázat

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Más országokból származó behozatal mennyisége (tonna) | 52 339 | 57 920 | 50 362 | 65 756 |

Index (2007 = 100) | 100 | 111 | 96 | 126 |

Az egyéb országokból származó behozatal piaci részesedése | 42,5 % | 48,0 % | 49,8 % | 54,2 % |

Az egyéb országokból származó behozatal ára (EUR/tonna) | 5 830 | 4 993 | 4 384 | 4 196 |

Index (2007 = 100) | 100 | 86 | 75 | 72 |

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

Az Indiából származó behozatal mennyisége (tonna) | 8 282 | 13 667 | 16 776 | 19 945 |

Index (2007 = 100) | 100 | 165 | 203 | 241 |

Az Indiából származó behozatal piaci részesedése | 6,7 % | 11,3 % | 16,6 % | 16,4 % |

Az Indiából származó behozatal ára (EUR/tonna) | 4 632 | 3 758 | 3 123 | 3 164 |

Index (2007 = 100) | 100 | 81 | 67 | 68 |

2007 | 2008 | 2009 | Felül–vizsgá–lati időszak |

A Fülöp-szigetekről származó behozatal mennyisége (tonna) | 6 048 | 7 046 | 5 406 | 13 854 |

Index (2007 = 100) | 100 | 117 | 89 | 229 |

A Fülöp-szigetekről származó behozatal piaci részesedése | 4,9 % | 5,8 % | 5,3 % | 11,4 % |

A Fülöp-szigetekről származó behozatal ára (EUR/tonna) | 5 685 | 4 645 | 3 474 | 3 505 |

Index (2007 = 100) | 100 | 82 | 61 | 62 |

2007 | 2008 | 2009 | Felülvizsgálati időszak |

A Malajziából származó behozatal mennyisége (tonna) | 13 548 | 13 712 | 9 810 | 9 933 |

Index (2007 = 100) | 100 | 101 | 72 | 73 |

A Malajziából származó behozatal piaci részesedése | 11,0 % | 11,4 % | 9,7 % | 8,2 % |

A Malajziából származó behozatal ára (EUR/tonna) | 5 062 | 4 203 | 2 963 | 3 068 |

Index (2007=100) | 100 | 83 | 59 | 61 |

6. Következtetés

104. Míg az uniós fogyasztás a figyelembe vett időszakban meglehetősen stabil maradt, az uniós gazdasági ágazat ugyanebben az időszakban elveszítette az értékesítési mennyisége 25 %-át, ami azt eredményezte, hogy a piaci részesedése a 2007. évi 50,6 %-ról a felülvizsgálati időszakra 38,6 %-ra csökkent. Ugyanakkor az érintett országokból származó dömpingelt behozatalok stabilan tudták tartani a piaci részesedésüket.

105. 2007 és a felülvizsgálati időszak között a legtöbb kármutató a dömpingellenes intézkedések ellenére negatívan alakult: a termelés mennyisége 17 %-kal, az értékesítés mennyisége pedig 25 %-kal csökkent, a kapacitás és a kapacitáskihasználás visszaesett, ezt pedig a foglalkoztatás és a termelékenység szintjének csökkenése követte. A nyereségesség a 2007. évi 7 %-ról a felülvizsgálati időszakra -3 %-ra esett vissza, és a pénzforgalom is hasonlóan negatív tendenciát mutatott.

106. Megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete a figyelembe vett időszak során általában véve romlott, a felülvizsgálati időszak végére pedig, amikor az értékesítési mennyiség és a megfelelő árszint fenntartására irányuló erőfeszítéseit az érintett országokból származó, megnövekedett dömpingelt behozatal és az egyéb harmadik országokból származó olcsó behozatal gátolta, bizonytalanná vált.

F. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Kapcsolat az érintett országok harmadik országokba irányuló kivitelének mennyisége és árai, valamint az Unióba irányuló kivitel mennyisége és árai között

107. A kínai exportőrök együttműködésének hiányában nem áll rendelkezésre információ az általuk más piacokon érvényesített exportárakról. Ami Tajvant illeti, az ellenőrzött vállalatokról rendelkezésre álló információk alapján a harmadik országokba irányuló export átlagos árai alacsonyabbak, mint az uniós piacon alkalmazott árak. Ezért ha az intézkedések hatályukat vesztenék, az vélhetően arra ösztönözné a tajvani exportőröket, hogy jelentős kiviteli mennyiségeket irányítsanak át más harmadik országok felől a vonzóbb uniós piac felé.

2. Az érintett országok kihasználatlan kapacitása

108. A rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy jelentős termelési kapacitás áll rendelkezésre mind Kínában, mind Tajvanban, és mindkét ország képes gyorsan növelni termelése mennyiségét. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Kínából származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2009. évi bevezetése[10] a kínai behozatal visszaesését eredményezte, és olyan kapacitást szabadított fel, amelyet fel lehet használni a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik gyártására. Említésre méltó továbbá, hogy egy nemrég befejezett, a kijátszások feltárására irányuló vizsgálat kiterjesztette a Kínából származó egyes vas és acél kötőelemekre bevezetett intézkedéseket a Malajziában berakodott behozatalokra is[11]. Ezért rendelkezésre áll az EU-ba irányuló export mennyiségének jelentős növeléséhez szükséges kapacitás, különösen, mivel semmi nem utal arra, hogy a harmadik országok piacai vagy a hazai piac képes lenne a többlettermelés felvételére.

3. Következtetés

109. Egyértelmű, hogy az érintett országbeli gyártók jelentősen meg tudnák növelni az uniós piacra irányuló exportjuk mennyiségét. Tajvant illetően továbbá úgy tűnik, hogy a harmadik országokba irányuló export ára alacsonyabb az uniós piacon érvényesített áraknál, így valószínűbbé válik, hogy intézkedések hiányában a harmadik országokba irányuló export egy részét átirányítják az uniós piacra. Ez minden valószínűség szerint negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére.

110. Mint az a fentiekből is látható, az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is bizonytalan. Ha az uniós gazdasági ágazat az érintett országokból származó, dömpingelt árú behozatal megnövekedett mennyiségének lenne kitéve, az valószínűleg az értékesítései, piaci részesedése és eladási árai további csökkenését, illetve ennek következtében pénzügyi helyzetének romlását vonná maga után. Ennek alapján tehát arra lehet következtetni, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazat eleve bizonytalan helyzetének további romlását eredményezné, és az ágazat további jelentős károkat szenvedne el.

G. AZ UNIÓS ÉRDEK

1. Bevezetés

111. Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes volna-e az Unió egészének érdekeivel. Az uniós érdek meghatározása a különféle érintett érdekek, így az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek a megítélésén alapult. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

112. Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat során az intézkedések elfogadását nem tekintették ellentétesnek az Unió érdekeivel. Ezenkívül az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben már hatályban vannak dömpingellenes intézkedések, lehetővé teszi, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt túlzott negatív hatását is.

113. Ennek alapján megvizsgálták, hogy a kárt okozó dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő erejű okok, amelyek alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy az Uniónak ebben az esetben nem érdeke az intézkedések fenntartása.

2. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

114. Az uniós gazdasági ágazat szerkezetileg életképes iparágnak bizonyult. Ezt a figyelembe vett időszak kezdetén megfigyelhető meglehetősen egészséges gazdasági helyzet is megerősítette. A figyelembe vett időszak során azonban az uniós gazdasági ágazat veszített értékesítési mennyiségéből és piaci részesedéséből, továbbá az eladási árak is csökkentek, míg az érintett országokból származó behozatal a hatályban lévő intézkedések ellenére némileg növekedett. Ugyanezen időszakban az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete romlott, és az ágazat veszteségessé vált. Az intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat minden valószínűség szerint még rosszabb helyzetben lenne.

3. Az importőrök/felhasználók érdekei

115. A megkeresett 20 felhasználó közül egy sem jelezte együttműködési szándékát. Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban csak egy felhasználó működött együtt, és azt állapították meg, hogy a felhasználók nem csak az érintett országokból, hanem más beszerzési forrásokból is be tudják szerezni a vizsgált terméket. A rozsdamentes acél kötőelemeknek és részeiknek a továbbfeldolgozott termékek költségére gyakorolt elhanyagolható hatására tekintettel azt is megállapították, hogy az intézkedések nem gyakorolnának hátrányos hatást a felhasználók gazdasági ágazatára.

116. A mintában szereplő három importőr közül csak egy válaszolt a kérdőívre. Ennek a vállalatnak az érintett országokból származó behozatalban való részesedése nagyon alacsony volt, a felülvizsgálati időszakban 1,1 %-ot tett ki. A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy az importőr nyereségessége egészséges (5 % és 10 % közötti) szinten alakult, miközben az érintett terméknek a vállalat teljes tevékenységében való részesedése 10 % alatt van. Tehát megállapítható, hogy az intézkedések fenntartása nagyon korlátozott mértékű hatást gyakorolna erre az importőrre.

4. Következtetés

117. A fentiekre tekintettel azt a következtetést lehet levonni, hogy nem szól kényszerítő ok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

H . DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

118. Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a fennálló intézkedések fenntartását javasolták. Határidőt is megállapítottak számukra, amely során a nyilvánosságra hozatalt követően előterjeszthették észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

119. A fentiekből következően – az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően – az 1890/2005/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból és Tajvanból származó, jelenleg a 7318 12 10, 7318 14 10, 7318 15 30, 7318 15 51, 7318 15 61 és 7318 15 70 KN-kód alá besorolt, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára.

(2) Az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek nettó, uniós határparitáson számított, vámfizetés előtti árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke a következő:

Ország | Vállalatok | Dömpingellenes vámtétel ( %) | Kiegészítő TARIC-kód |

Kínai Nép–köztár–saság | Tengzhou Tengda Stainless Steel Product Co. Ltd., Tengzhou város | 11,4 | A650 |

Tong Ming Enterprise (Jiaxing) Co. Ltd., Zhejiang | 12,2 | A651 |

Minden más vállalat | 27,4 | A999 |

Tajvan | Arrow Fasteners Co. Ltd., Tajpej | 15,2 | A653 |

Jin Shing Stainless Ind. Co. Ltd, Tao Yuan | 8,8 | A654 |

Min Hwei Enterprise Co. Ltd, Pingtung | 16,1 | A655 |

Tong Hwei Enterprise, Co. Ltd., Kaohsiung | 16,1 | A656 |

Yi Tai Shen Co. Ltd., Tainan | 11,4 | A657 |

A mellékletben felsorolt vállalatok | 15,8 | A649 |

Minden más vállalat | 23,6 | A999 |

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET

(Kiegészítő TARIC-kód: A649)

A-STAINLESS INTERNATIONAL CO. LTD., Tajpej |

BOLTUN CORPORATION, Tainan |

CHAEN WEI CORPORATION, Tajpej |

CHIAN SHYANG ENT CO. LTD., Chung-Li város |

CHONG CHENG FASTENER CORP., Tainan |

DIING SEN FASTENERS & INDUSTRIAL CO. LTD., Tajpej |

DRAGON IRON FACTORY CO. LTD., Kaohsiung |

EXTEND FORMING INDUSTRIAL CORP. LTD., Lu Chu |

FORTUNE BRIGHT INDUSTRIAL CO. LTD., Lung Tan Hsiang |

FWU KUANG ENTERPRISES CO. LTD., Tainan |

HSIN YU SCREW ENTERPRISE CO. LTD., Taiping város |

HU PAO INDUSTRIES CO. LTD., Tainan |

J C GRAND CORPORATION, Tajpej |

JAU YEOU INDUSTRY CO. LTD., Kangshan |

JOHN CHEN SCREW IND CO. LTD., Tajpej |

KUOLIEN SCREW INDUSTRIAL CO. LTD., Kaohsiung |

KWANTEX RESEARCH INC., Tainan |

LIH LIN ENTERPRISES & INDUSTRIAL CO. LTD., Tajpej |

LIH TA SCREW CO. LTD., Kweishan |

LU CHU SHIN YEE WORKS CO. LTD., Kaohsiung |

M & W FASTENER CO. LTD., Kaohsiung |

MULTI-TEK FASTENERS & PARTS MANUFACTURER CORP., Tainan |

NATIONAL AEROSPACE FASTENERS CORP., Ping Jen City |

QST INTERNATIONAL CORP., Tainan |

SEN CHANG INDUSTRIAL CO. LTD., Ta-Yuan |

SPEC PRODUCTS CORP., Tainan |

SUMEEKO INDUSTRIES CO. LTD., Kaohsiung |

TAIWAN SHAN YIN INTERNATIONAL CO. LTD., Kaohsiung |

VIM INTERNATIONAL ENTERPRISE CO. LTD., Taichung |

YEA-JANN INDUSTRIAL CO. LTD., Kaohsiung |

ZONBIX ENTERPRISE CO. LTD., Kaohsiung |

ZYH YIN ENTERPRISE CO. LTD., Kaohsiung |

[1] HL L 221., 2009.8.25., 1. o.

[2] HL L 302., 2005.11.19., 1. o.

[3] HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

[4] HL L 302., 2005.11.19., 1. o.

[5] HL L 221., 2009.8.25., 1. o.

[6] HL C 129., 2010.5.19., 16. o.

[7] HL C 315., 2010.11.19., 7. o.

[8] A 2009. január 26-i 91/2009/EK tanácsi rendelet, HL L 29., 2009.1.31., 1. o.

[9] Az Eurostat COMEXT adatbázisa alapján.

[10] A 2009. január 26-i 91/2009/EK tanácsi rendelet, HL L 29., 2009.1.31., 1. o.

[11] A 2011. július 18-i 723/2011/EU tanácsi rendelet, HL L 194., 2011.7.26., 6. o.