INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat alapvető célja, hogy támogatást nyújtson a szociális vállalkozások piacának azáltal, hogy javítja az ilyen vállalkozásokat célzó befektetési alapok általi forrásbevonás eredményességét.

A szociális vállalkozások[1] az EU egyik feltörekvő ágazatát képviselik. A szociális vállalkozások olyan szervezetek, amelyek elsősorban társadalmi hatásokat kívánnak elérni, semmint nyereséget termelni a részvényesek és más érdekelt felek számára. A társadalmi hatások elérése során a szociális vállalkozások üzleti technikákat próbálnak alkalmazni – ideértve az üzleti finanszírozást is. Ez egy új ágazat, amelyet azonban erőteljes növekedés jellemez. A Global Entrepreneurship Monitor (Globális vállalkozói szemle) 2009-es jelentése szerint a kiválasztott uniós tagállamokban dolgozó munkavállalók 3–7,5 %-át alkalmazták különféle formákban működő szociális vállalkozások.

A szociális vállalkozások szinte kivétel nélkül kis- és középvállalkozások. A szociális vállalkozások társadalmi küldetésére a fenntartható és inkluzív fejlődés és az EU társadalmaiban tapasztalható szociális kihívások kezelésének középpontba helyezése jellemző: ez azt jelenti, hogy a szociális vállalkozásokba irányuló befektetéseknek valószínűleg pozitívabb társadalmi hatása lesz, mint a kis- és középvállalkozásokba irányuló befektetéseknek általában. Bizonyos szervezetek, például a J. P. Morgan becslése szerint a szociális befektetések gyors növekedésnek indulhatnak, és 100 milliárd EUR-t jelentősen meghaladó összegű piaccá fejlődhetnek, ami egyértelműen jelzi az ebben a feltörekvő ágazatban rejlő lehetőségeket.[2]

Ezért az ágazat folyamatos növekedésének és virágzásának szavatolása jelentős mértékben hozzájárulna az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

A szociális vállalkozások az őket finanszírozó összegek jelentős hányadát támogatásokból fedezik: alapítványi, egyéni vagy a közszférából érkező forrásokból. Mivel azonban üzleti vállalkozásokról beszélünk, fenntartható növekedésük számos más befektetéstől és finanszírozási forrástól függ. E tekintetben egyre nagyobb szerep jut a befektetési alapok uniós piacának. Kialakult egy olyan befektetésialap-piac, amelynek fő célkitűzése a szociális vállalkozásokba való befektetés. Az ilyen célzott alapoknak a szociális befektetési alapok szélesebben értelmezett körétől való megkülönböztetése érdekében ez a javaslat a „szociális vállalkozási alap” kifejezéssel utal ezekre a célzott alapokra. A szociális vállalkozási alapok bővülése hűen tükrözi azt a folyamatot, hogy egyre több befektető válik érdekeltté – jellemzően egy szélesebb portfólió részeként – olyan befektetésekben, amelyek a pénzügyi megtérülés helyett pozitív társadalmi hatások elérését tűzik ki célul.

A szabályozási és piaci hiányosságokkal kapcsolatos bizonyítékok két olyan problémára mutatnak rá, amelyek korlátozzák a szociális vállalkozási alapok növekedését.

Először is az uniós és nemzeti szintű szabályozási követelmények még nincsenek úgy kialakítva, hogy előmozdítsák az ilyen típusú alapok útján történő forrásbevonást. A határokon átívelő forrásbevonás költséges és bonyolult, mert a külföldi „zártkörű kibocsátásra[3]” vonatkozó nemzeti szabályozások nem egységesek. A „zártkörű kibocsátásokkal” kapcsolatos, a befektetői csoportok kiválasztására vonatkozó sokféle nemzeti szabály betartása növeli ezen alapok tőkeköltségét. Ezenkívül a szociális vállalkozási alapok nem minden tagállamban virágoznak, hanem jelenleg még földrajzilag egyenlőtlenül oszlanak el.

A tagállamokkal folytatott konzultáció alapján nyilvánvaló, hogy az ilyen szociális vállalkozási alapokra a legtöbb esetben a zártkörű kibocsátást szabályozó általános nemzeti szabályok vagy olyan speciális törvényi rendelkezések vonatkoznak, amelyeket a kockázati tőkére vagy a magántőkére vonatkozóan vezettek be. A tagállamok kisebb hányadában léteznek speciális szabályok a szociális befektetési alapok olyan szélesebb kategóriájára, amely a lakossági befektetők előtt is nyitva áll. Ezek a szélesebb bázisú szociális befektetési alapok nem feltétlenül kizárólag szociális vállalkozásokat céloznak meg befektetéseikkel. A hatásvizsgálat eredményei szerint a szociális vállalkozási alapokra vonatkozó eltérő, és az igényeikhez nem igazodó nemzeti szabályozások költségeket rónak az ilyen alapokra, és csökkentik annak lehetőségét, hogy hatékonyan igénybe tudják venni a tőkepiacokat. A szociális befektetési stratégiákhoz fűződő erős befektetői érdekek ellenére ezek a szabályozási terhek akadályozzák a hatékonyan méretezett szociális vállalkozási alapok létrejöttét (az átlagos szociális vállalkozási alap által kezelt eszközérték ritkán haladja meg a 20 millió EUR-t).

Másodszor, a szociális vállalkozási alapok potenciális befektetői különböző szociális befektetési ajánlatok széles skálájával, a szociális befektetésekre vonatkozó különböző szintű információkkal, a szociális gazdasági társaságok kiválasztásával vagy szűrésével kapcsolatos problémákkal, illetve a szociális befektetések társadalmi teljesítményének különböző mérési módszereivel szembesülnek. Maguk az alapok és az általuk megcélzott szociális vállalkozások számára költségek merülhetnek fel az egymást átfedő vagy egymással versengő önszabályozó intézkedések kapcsán is a fent említett területeken. Mindez aláássa a befektetők bizalmát.

Ezek a nehézségek akadályozzák a szociális vállalkozási alapokba – és ezáltal magukba a szociális gazdasági társaságokba – irányuló tőke hatékony áramlását, és gátat szabnak annak, hogy ezen a területen egységes befektetési piac jöjjön létre.

A fennálló körülményekre való tekintettel a Bizottság az egységes piaci intézkedéscsomagban[4] (SMA) egy egész sor olyan intézkedést hozott, amelyek biztosíthatják az EU szociális vállalkozásainak virágzását, többek között a finanszírozási hiányosságok orvoslásával. A szociális vállalkozási alapok európai keretrendszerére vonatkozó jelen javaslat olyan kezdeményezés, amely ezt a célt szolgálja; és a Bizottságnak az ágazat problémáinak szélesebb körű kezelését célzó, a szociális vállalkozásokért indított kezdeményezésének (COM(2011) 682/2) részét képezi.

A javasolt rendelet célja olyan jogi keretrendszer létrehozása, amely igazodik a szociális gazdasági társaságok, az ilyen társaságokat finanszírozni kívánó befektetők és a két fél közötti közvetítésre vállalkozó speciális befektetési alapok igényeihez. Egyértelműsíteni kívánja a szociális vállalkozási alapokat az alternatív befektetési alapok szélesebb körű kategóriájától megkülönböztető jellemzőket. A szociális vállalkozási alapok javasolt európai keretrendszere szerint csak az említett jellemzőkkel rendelkező alapok jogosultak forrásbevonási tevékenységre.

A javasolt rendelet ezeket a problémákat kezeli. A rendelet egységes követelményeket vezet be az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt működő kollektív befektetői vállalkozások alapkezelői számára. A rendelet követelményeket határoz meg a befektetési portfolióra, a befektetési módszerekre és azokra a finanszírozható vállalkozásokra vonatkozóan, amelyeket a minősített szociális vállalkozói alapok megcélozhatnak. A rendelet továbbá egységes szabályokat vezet be arra vonatkozóan, hogy a minősített szociális vállalkozói alapok a befektetők mely kategóriát célozhatják meg, valamint a minősített alapokat forgalmazó alapkezelők belső szervezeti felépítését illetően. Mivel az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt működő kollektív befektetői vállalkozások alapkezelőire vonatkozó alapvető szabályok azonosak lesznek az egész Európai Unióban, az alapkezelők élvezhetik az egységes nyilvántartásba vételi követelmények és az egész Európai Unióra érvényes útlevél előnyeit, ami elősegíti az egyenlő feltételek megteremtését a szociális vállalkozások finanszírozási piacának valamennyi résztvevője számára.

Az európai szociális vállalkozási alapokról szóló javasolt rendelet kiegészíti a kockázatitőke-alapokról szóló javasolt rendeletet […]. A két javaslat különböző célok megvalósítására irányul, és ha elfogadják őket, a két rendelet egymás mellett fog létezni, mint két, egymástól kölcsönösen függő önálló jogi aktus.

A kockázatitőke-alapok kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtanak sajáttőke-finanszírozást, de jellemzően nem érik el a kezelésükben lévő eszközökre vonatkozó azon küszöbértéket, amely az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelv alapján a nagy alapkezelők számára elérhető útlevélhez szükséges. Bár a szociális vállalkozások egyúttal kis- vagy közepes vállalkozások is, és a szociális vállalkozásokat célzó alapok is a 2011/61/EU irányelv szerinti, a kezelt eszközökre vonatkozó küszöbérték alatt működnek, az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendeletben javasolt elfogadható finanszírozási eszközök skálája túlmutat a sajáttőke-finanszírozáson – ami a technológiai ágazatban az induló vállalkozások jellemző eszköze. A sajáttőke-finanszírozáson kívül a szociális gazdasági társaságoknak más finanszírozási formák is rendelkezésére állnak, ötvözve egymással az állami és a magánszektorból történő finanszírozást, a hitelviszonyt megtestesítő eszközöket és a kisösszegű kölcsönöket. Ezért a szociális vállalkozási alapokra vonatkozóan javasolt szabályok a kockázatitőke-alapok rendelkezésére álló minősített befektetési eszközöknél bővebb eszközkör alkalmazását teszik lehetővé.

Ezen túlmenően a szociális vállalkozásokba irányuló befektetések által felvetett átláthatósági kérdések eltérnek a kockázati tőke területén előírt jelentéstételi kötelezettségektől: a szociális vállalkozásokba irányuló befektetések célja valamilyen „társadalmi haszon” vagy pozitív társadalmi hatás. A javasolt szabályok külön részekben foglalkoznak a társadalmi hatásokra vonatkozó információkkal, azok mérésével, illetve az elérésüket elősegítő stratégiákkal.

Mindezek miatt az a megoldás tűnik célravezetőnek, hogy a kockázati tőkéhez és a szociális vállalkozásokhoz két külön uniós keretrendszer jöjjön létre, amelyek egymás mellett, önállóan működnének.

További feladat annak biztosítása, hogy az e rendelet által az európai szociális vállalkozási alapkezelőkre ruházott jogok érvényesülését és az európai szociális vállalkozási alapok működését ne hátráltassák adózási akadályok. A megfelelő adózási szabályok –bár függetlenek e rendelettől – annak mégis fontos kiegészítői, és elősegítik, hogy az Európai Unión belül kialakuljon az európai szociális vállalkozási alapok működőképes piaca. E megoldások hatékony tőkeáramlást biztosítanának az európai szociális vállalkozási alapokhoz, és végső soron azokhoz a minősített portfólióvállalkozásokhoz, amelyekbe az alapok befektetnek.

2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI 2.1. Konzultáció az érdekelt felekkel

2011. július 13-án a Bizottság szolgálatai nyilvános konzultációt indítottak azokról a lehetséges intézkedésekről, amelyek a szociális vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének befektetési alapok útján történő javításához szükségesek; a konzultáció 2011. szeptember 14-én zárult le.[5] Összesen 67 vélemény érkezett, amelyek a következő webhelyen tekinthetők meg:

http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2011/social_investment_funds_en.htm.

Ezenkívül konzultációra került sor a szabályozó és felügyeleti hatóságokkal is az európai értékpapír-bizottságon (ESC) keresztül, többek között egy olyan kérdőív formájában, amely a szociális befektetési alapok aktuális nemzeti rendszereire vonatkozóan tartalmazott kérdéseket, ideértve a szociális vállalkozási alapokat is.

Ez a szélesebb körű bizottsági munka és az egységes piaci intézkedéscsomagról folytatott konzultáció részét képezi, amelynek során a konzultációba bevont érdekelt felekkel és résztvevőkkel meghatározásra és kifejtésre került a szociális vállalkozások szerepe és finanszírozása is. Ezt követően a Bizottság a szociális vállalkozások témában önálló kezdeményezést indított, amely további lehetőséget biztosított az érdekelt felekkel való eszmecserére, egyebek mellett a 2011. májusi workshop keretében.

2.2. Hatásvizsgálat

A Bizottság a „jobb szabályozás” elvével összhangban elvégezte a lehetséges különféle szakpolitikai alternatívák hatásvizsgálatát.

Az elemzés két fő problémaforrást tárt fel: egyrészt a szociális gazdasági társaságokkal kapcsolatban a befektetők rendelkezésére bocsátott információk, a szociális vállalkozási alapok által folytatott befektetési politikák és szűrési eljárások, valamint a társadalmi hatások mérése nem kielégítő vagy a bemutatása nem összehasonlítható módon történik. Másrészt a szociális vállalkozásokba irányuló befektetésekre specializálódó szervezetek forrásbevonásának szabályozási megközelítései nincsenek kellőképpen hozzáigazítva a szociális vállalkozási alapok specifikus igényeihez.

Egyrészt a piaci szereplők nem bíznak a rendelkezésre álló információkban, nem tudják megfelelően azonosítani a szociális vállalkozásokat célzó alapokat, és nem biztosak az ilyen alapokba történő befektetések útján elérhető társadalmi hatásban. A második probléma a szabályozási hiányosságokkal kapcsolatos: a nyílt piacokon kívüli forrásbevonást (zártkörű kibocsátások) szabályozó nemzeti rendszerek nem egységesek és nincsenek kellőképpen összehangolva a szociális vállalkozási alapok és azok alapkezelőinek igényeivel. Ennek eredményeképpen a határokon átívelő forrásbevonás bonyolult, és arra a szabályozások sokfélesége jellemző. Egységes uniós szintű szabályok híján a szociális vállalkozási alapok társadalmi célú forrásbevonása valószínűleg nemzeti keretek között marad.

Ebből adódóan az elemzés három fő célkitűzést határoz meg: a szociális vállalkozásokat célzó befektetési alapok egyértelműségének és összehasonlíthatóságának javítása; a társadalmi hatások értékelésére és elemzésére szolgáló eszközök tökéletesítése; valamint Unió-szerte a szociális vállalkozási alapok igényeinek jobb megjelenítése az ilyen alapokra vonatkozó szabályokban.

Ezen célkitűzések fényében számos lehetőség vizsgálatára került sor.

A szociális vállalkozási alapok egyértelműségének és összehasonlíthatóságának javítása terén a hatásvizsgálat különféle lehetőségeket tár fel az átláthatóság növelésére önszabályozással (magatartási szabályok), illetve a szabálykövetés érdekében harmonizált és kötelező intézkedésekkel együtt járó uniós címke létrehozásával. A társadalmi hatások értékelésére és elemzésére szolgáló eszközök tökéletesítése terén is különböző lehetőségek értékelésére került sor az eszmecserét elősegítő, az érdekelt felek részvételével zajló fórumok létrehozásától az ilyen értékelő eszközök uniós szintű harmonizálási módjait vizsgáló további tanulmányok kidolgozásának elindításáig. Az ilyen alapok általi, határokon átívelő forrásbevonás és a külföldi zártkörű kibocsátásokra vonatkozó szabályozási környezet javítása kapcsán felmerülő lehetőségek a zártkörű kibocsátásokra vonatkozó nemzeti szabályok kölcsönös elismerésétől a szociális vállalkozási alapok általi forrásbevonás kockázatitőke‑szabályokkal való elősegítésén és az ilyen alapokat szolgáló testre szabott forrásbevonási rendszer felállításán keresztül az ilyen alapok önálló európai befektetésialap‑keretrendszerének létrehozásáig terjedtek.

A hatásvizsgálat eredményei szerint önálló keretrendszer szükséges az alapok és a rájuk vonatkozó szabályok definiálásához a nemzeti és a határokon átívelő forrásbevonás elősegítése érdekében, többek között a szociális vállalkozási alapok erős átláthatósági intézkedésekkel támogatott európai „márkájának” létrehozásával.

A hatásvizsgálat értékelte az egyes lehetőségek következményeit, egyebek mellett az alapkezelő ágazatot, a befektetőket, a szociális vállalkozásokat, a társadalmat, a felügyeleti hatóságokat és más érdekelt feleket érintő előnyöket és költségeket. A támogatott megoldásnak a lehető leghatékonyabb eszközt kellett biztosítania a feltárt problémák kezeléséhez, miközben arányosnak kellett lennie az új keretrendszerrel élni kívánó szervezetek szabálykövetési költségei tekintetében.

A hatásvizsgálati jelentésben figyelembe vételre kerültek a hatásvizsgálati testület 2011. november 18-i véleményében tett észrevételek. A hatásvizsgálat szélesebb körben tisztázta a kezdeményezés lényegét azáltal, hogy bemutatta, miként állnak össze koherens stratégiává a Bizottság szociális vállalkozások terén indított különféle kezdeményezései. Árnyaltabb lett a problémák elemzése, például világosabbá vált, hogy miért nem alkalmas a kockázatitőke-alapokkal kapcsolatos kezdeményezés a szociális vállalkozási alapok problémáinak kezelésére. Egyértelműbbé tette a különböző feltárt lehetőségekhez kapcsolódó beavatkozási logikát és e lehetőségek elemzését, különösen a befektetők lehetséges csoportjait illetően. A jelenleg tervbe vett és az esetlegesen később szükségessé váló intézkedések tartalma egyértelműbben meghatározásra került. Pontosabb lett a hatások értékelése, többek között az intézkedések egymástól való függőségének a várható eredményességük tekintetében történő vizsgálatával. Végezetül egyértelműbbé vált a nyomon követéssel és a megfeleléssel kapcsolatos témák ismertetése.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. Jogalap

A javaslat az EUMSZ. 114. cikkén alapul, amely az érintett terület tekintetében a legmegfelelőbb jogalap. A javaslat legfontosabb célja az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt folytatott forgalmazói tevékenység megbízhatóságának és jogbiztonságának javítása. E cél elérése érdekében a javaslat egységes normákat vezet be az „európai szociális vállalkozási alapok” portfóliójának összetételére, az elfogadható befektetési eszközökre, valamint az ilyen megnevezés alatt működő kollektív befektetési alapok általi finanszírozásra alkalmas befektetési célokra vonatkozóan. A javaslat szabályokat vezet be azokra a befektetői csoportokra vonatkozóan is, amelyek elfogadhatóak az ilyen befektetési alapokba történő befektetés szempontjából.

A rendelet tűnik a legmegfelelőbb jogi eszköznek arra, hogy a szociális gazdasági társaságok forrásbevonási piacának valamennyi résztvevőjére – a befektetőkre, a szociális vállalkozási alapokra és a szociális vállalkozási tőkével finanszírozott céltársaságokra – érvényes egységes követelmények kerüljenek bevezetésre. Ugyancsak a rendelet tűnik a legmegfelelőbb jogi eszköznek arra, hogy egységes szabályokat vezessen be a szociális vállalkozási alapokba befektetők és az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés használatára jogosultak lehetséges körére, és arra vonatkozóan, hogy milyen típusú vállalkozásokat finanszírozhatnak az ilyen minősített alapok. Végezetül, a rendelet tűnik a legmegfelelőbb eszköznek annak biztosítására, hogy valamennyi résztvevőre egységes követelmények vonatkozzanak az „európai szociális vállalkozási alapok” jegyzése, valamint az ilyen alapok által követett stratégiák és alkalmazott befektetési eszközök tekintetében.

Ezen túlmenően e rendelet célkitűzései magukban foglalják a társadalmi hatásokkal kapcsolatos átláthatóságra vonatkozó egységes követelményeket is, például a jelentéskészítés és a társadalmi teljesítmény mérése tekintetében. Ebből a célból egységes követelményekre van szükség ezen a területen, pl. a társadalmi teljesítmény bemutatásának módját illetően. Ha az említett követelmények szabványosítását célzó pontos intézkedések megtételét a tagállamok nemzeti törvényhozására bíznánk, az azzal a kockázattal járna, hogy az egyes tagállamok más-más követelményrendszert írnának elő. Ez eltérő normákhoz vezetne egy olyan területen, amely kulcsfontosságú a szociális vállalkozásokat célzó befektetési alapok piacának további fejlődése szempontjából. Az eltérő normák nem egyeztethetők össze a piacba vetett befektetői bizalom megteremtését célzó szándékkal. Ezért a befektetők bizalmának fokozása érdekében szavatolni kell, hogy az alapkezelők azonos szabályok szerint működnek ezen a kulcsfontosságú területen.

3.2. Szubszidiaritás és arányosság

A javaslat lényegi célja, hogy létrejöjjön az „európai szociális vállalkozási alapok” forgalmazásának megbízható, biztonságos és jogi szempontból stabil üzleti környezete. Ezért az ilyen alapok leglényegesebb jellemzőinek meghatározását a portfólió-összetétel, a befektetési eszközök, a befektetési célok és az elfogadható befektetői csoportok tekintetében nem szabad a tagállamok saját döntési hatáskörében hagyni, mert ennek következtében e meghatározó követelményeket Európai Unió-szerte eltérően és nem következetes módon alkalmaznák. Az egységes meghatározásoknak és működési követelményeknek ezért központi szerepet kell játszaniuk az Európai Unió ilyen alapjai és ezek alapkezelői európai piacára vonatkozó közös szabályok megállapításában. Ezen túlmenően az ezen a piacon az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezéssel működő valamennyi kollektív befektetésialap‑kezelőre ugyanazon szervezeti felépítési, üzletviteli és átláthatósági előírásoknak kell vonatkozniuk.

Az „európai szociális vállalkozási alapok” alapkezelőinek nyilvántartását és felügyeletét illetően a javaslat célja, hogy egyensúlyt találjon a hatékony felügyelet szükségessége, az EÉPH koordinátori szerepe, és azon országok illetékes nemzeti hatóságainak érdekei között, amely országokban az ilyen alapokat létrehozták, illetve amelyekben azokat az elfogadható befektetői csoportok részére értékesítésre kínálják. A problémamentes felügyeleti folyamat kialakítása érdekében a minősített „európai szociális vállalkozási alap” alapkezelőjének székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága ellenőrzi a kérvényező alapkezelő által benyújtott nyilvántartásba vételi dokumentumokat, és miután megállapította, hogy a kérvényező kellő garanciákat nyújt arra, hogy meg tud felelni a rendelet előírásainak, nyilvántartásba veszi a kérvényezőt. A nyilvántartásba vett alapkezelő felügyelete során az alapkezelőt nyilvántartásba vevő illetékes hatóság együttműködik azoknak a tagállamoknak az illetékes hatóságaival, amelyekben a minősített alapot forgalmazzák. Az EÉPH központi adatbázist tart fenn, amelyben szerepel az összes olyan nyilvántartásba vett alapkezelő, amely jogosult az európai szociális vállalkozási alap megnevezés használatára.

Ami az arányosságot illeti, a javaslat megtalálja a megfelelő egyensúlyt a szociális vállalkozási alapok hatékonyabb piacának létrehozására irányuló közösségi érdek, valamint a javasolt intézkedések költséghatékonysága között. Az egyszerű nyilvántartásba vételi rendszer kialakításával a javaslat teljes mértékben figyelembe vette az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés használatával kapcsolatos biztonság és megbízhatóság, valamint a piac hatékony működése és annak különböző szereplőire háruló költségek közötti egyensúly megteremtésének szükségességét.

3.3. Megfelelés az EUMSZ 290. és 291. cikkének

A Bizottság 2009. szeptember 23-án rendeletjavaslatokat fogadott el az EBH, az EBFH, valamint az EÉPH létrehozásáról. Ezzel kapcsolatban a Bizottság emlékeztetni kíván az európai felügyeleti hatóságokat létrehozó rendeletek elfogadásakor az EUMSZ 290. és 291. cikkével összefüggésben tett nyilatkozatokra, amelyek szerint: „A szabályozási standardok elfogadására vonatkozó eljárások tekintetében a Bizottság hangsúlyozza a pénzügyi szolgáltatási ágazatnak a Lámfalussy-rendszerből eredő egyedi jellegét, amelyet az EUMSZ-hez csatolt 39. nyilatkozat is kifejezetten elismer. A Bizottság azonban súlyos kétségeinek ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási intézkedések elfogadásakor betöltött szerepének a korlátozása összhangban van-e az EUMSZ 290. és 291. cikkével.”

3.4. A javaslat bemutatása

1. cikk: A rendelet tárgya

Az 1. cikk felvázolja a tervezett rendelet tárgyát. Nyilvánvalóvá teszi, hogy az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezést kizárólag azok az alapkezelők használhatják, amelyek megfelelnek az alapjaik Európai Unióban történő forgalmazására vonatkozó egységes minőségi kritériumoknak. E tekintetben az 1. cikk azt a célt hangsúlyozza, hogy egységesen kell értelmezni az európai szociális vállalkozási alap fogalmát. Az egységes értelmezésre azért van szükség, hogy az ilyen alapok forgalmazása az Európai Unió egész területén problémamentesen történjék.

2. cikk - Alkalmazási kör

A 2. cikk előírja, hogy ez a rendelet a rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti, az Unióban székhellyel rendelkező olyan kollektív befektetési vállalkozások alapkezelőire vonatkozik, amelyeket a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságánál nyilvántartásba kell venni, feltéve, hogy olyan európai szociális vállalkozási alapok portfólióit kezelik, amelyek összesített eszközértéke nem haladja meg az 500 millió EUR küszöbértéket.

3. cikk - Fogalommeghatározások

A 3. cikk azokat az alapvető fogalommeghatározásokat tartalmazza, amelyek körvonalazzák a javasolt rendelet alkalmazási körét. Olyan alapvető fogalmakat határoz meg, mint például maga az európai szociális vállalkozási alap, az európai szociális vállalkozási alapkezelő, a minősített befektetési eszközök és a minősített befektetési célok. E fogalommeghatározások célja, alapjában véve az európai szociális vállalkozási alapok világos elhatárolása az olyan egyéb alapoktól, amelyek hasonló befektetési stratégiákat követnek, de nem céloznak meg szociális gazdasági társaságokat.

Az e rendelet szerinti alapok pontos körülírásának céljával összhangban a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az európai szociális vállalkozási alap olyan alap, amely összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70%-át minősített portfólióvállalkozásokba fekteti. Ez azt jelenti, hogy például a befektetőkkel történt megállapodás alapján az európai szociális vállalkozási alapokra terhelendő működési költségeket tőke-hozzájárulás fennmaradó 30 százalékából kell fedezni.

E rendelet tekintetbe veszi a szociális gazdasági társaságok speciális jellemzőit is. A szociális gazdasági társaságok elsődleges célja a pozitív társadalmi hatás elérése. Ezért a rendelet előírja, hogy a minősített portfólióvállalkozásoknak mérhető és pozitív társadalmi hatást kell kifejteniük, nyereségüket elsődleges célkitűzésük elérésére kell felhasználniuk, továbbá elszámoltatható és átlátható módon kell irányítani őket. A 3. cikk meghatározza azokat a szabályokat és eljárásokat is, amelyeket olyan körülmények között kell követni, amikor a minősített portfólióvállalkozás fel kívánja osztani nyeresége egy részét tulajdonosai és részvényesei között. A preambulumban leírtaknak megfelelően az ilyen jellegű nyereségfelosztás nem lehet ellentétes a vállalkozás elsődleges célkitűzésének teljesítésével.

Az elfogadható befektetési eszközök az ilyen vállalkozások finanszírozási igényeinek figyelembevételével kerültek meghatározásra. Ide tartoznak a sajáttőke-eszközök, a hitelviszonyt megtestesítő eszközök, a más európai szociális vállalkozási alapokba irányuló befektetések, valamint a hosszú- és középtávú kölcsönök.

4. cikk - Az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés használata

A 4. cikk kimondja azt az alapvető elvet, amely szerint kizárólag az e rendeletben lefektetett egységes kritériumoknak megfelelő alapok jogosultak az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés használatára az európai szociális vállalkozási alapoknak az Európai Unióban történő forgalmazásához.

5. cikk - Portfólió-összetétel

Az 5. cikk részletesen rendelkezik az európai szociális vállalkozási alapokat jellemző portfólió-összetételre vonatkozóan. E tekintetben az 5. cikk egységes szabályokat határoz meg az európai szociális vállalkozási alapok befektetési céljaira, az alkalmazható befektetési eszközökre, és azokra a limitekre vonatkozóan, amelyekkel a szociális vállalkozási alapok alapkezelői növelhetik kockázati kitettségüket. Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok bizonyos fokú befektetési és likviditáskezelési rugalmasságot élvezhessenek, a rendelet további olyan befektetéseket engedélyez az összesített tőke-hozzájárulás és a le nem hívott tőkebefektetések 30 százalékát meg nem haladó maximális küszöbértékig, amelyek nem minősülnek minősített befektetésnek.

6. cikk ­ Elfogadható befektetők

A 6. cikk részletes előírásokat tartalmaz az olyan befektetőkre vonatkozóan, amelyek elfogadhatók a szociális vállalkozási alapokba történő befektetés szempontjából: e cikk szerint európai szociális vállalkozási alapokat csak a 2004/39/EK irányelv szerint szakmai befektetőként elismert befektetők számára lehet forgalmazni. Egyéb befektetők – például egyes magas tőkefedezettel rendelkező magánszemélyek – számára történő forgalmazás csak abban az esetben megengedett, ha azok legalább minimum100 000 EUR összegű befektetésre kötelezik el magukat az alap részére, és ha az alap kezelője meghatározott eljárások alkalmazásával a kellő mértékben meggyőződik arról, hogy a szóban forgó egyéb befektetők képesek saját befektetési döntést hozni, és tudatában vannak a fennálló kockázatoknak.

7. cikk ­ Magatartási szabályzat

A 7. cikk tartalmazza az európai szociális vállalkozási alapok alapkezelőinek magatartására, nevezetesen a tevékenységeik folytatása és a befektetőkkel való kapcsolattartás során tanúsítandó magatartására vonatkozó fő elveket.

8. cikk ­ Összeférhetetlenség

A 8. cikk az összeférhetetlenségi helyzeteknek a szociális vállalkozási alapok alapkezelői részéről történő kezelésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. E szabályok értelmében az alapkezelőnek szervezeti és adminisztratív szempontból felkészültnek kell lennie az összeférhetetlenségi helyzetek megfelelő kezelésére.

9. cikk - A pozitív társadalmi hatások mérése

A 9. cikk előírja, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelőknek megfelelő eljárásokkal kell rendelkezniük a minősített portfólióvállalkozások által elérendő pozitív társadalmi hatások mérésére és nyomon követésére.

10. cikk - Szervezeti követelmények

A 10. cikk előírja, hogy a szociális vállalkozási alapok alapkezelőinek rendelkezniük kell a szociális vállalkozási alapok megfelelő kezeléséhez szükséges emberi és technikai erőforrásokkal, valamint elegendő saját forrással.

11. cikk ­ Értékelés

A 11. cikk az európai szociális vállalkozási alapok eszközeinek értékelésével foglalkozik. Az erre vonatkozó szabályokat az egyes európai szociális vállalkozási alapok kötelező dokumentumaiban kell meghatározni.

12. cikk - Éves jelentések

A 12. cikk az európai szociális vállalkozási alapkezelők által az alapjaikra vonatkozóan elkészítendő éves jelentésekre érvényes szabályokat tartalmazza. Az éves jelentés ismerteti az alap portfóliójának összetételét, és az alapnak az eltelt évben folytatott tevékenységét. Ezen kívül közzéteszi az alap befektetési politikája révén elért társadalmi hatással kapcsolatos információkat.

13. cikk ­ A befektetők tájékoztatása

A 13. cikk a szociális vállalkozási alapokkal kapcsolatban az alapkezelők által a befektetők számára teljesítendő legfontosabb tájékoztatási kötelezettségeket tartalmazza. Ezek az előírások az európai szociális vállalkozási alapok befektetési stratégiájával és célkitűzéseivel, a költségekkel és a kapcsolódó díjakkal, valamint az európai szociális vállalkozási alap által ajánlott befektetés kockázat/nyereség profiljával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti általános tájékoztatási kötelezettségeket állapítják meg. Ismertetik továbbá a szociális vállalkozási alap alapkezelőjét illető díjazás kiszámításának módját is. Ugyanakkor e követelmények célja, hogy biztosítsák az európai szociális vállalkozási alapok sajátos jellegéhez kapcsolódó átláthatóságot, különösen a befektetési politika révén elérendő pozitív társadalmi eredmények tekintetében.

14. cikk ­ Felügyelet

A 14. cikk azt hivatott biztosítani, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága el tudja látni az európai szociális vállalkozási alapkezelő feletti felügyeletet a rendeletben meghatározott egységes követelményeknek való megfelelés tekintetében; az európai szociális vállalkozási alapkezelő köteles tájékoztatni az illetékes hatóságot arról a szándékáról, hogy „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt európai szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni. Ezen kívül az alapkezelő köteles megadni a szükséges információkat többek között az e rendeletnek való megfelelést biztosító intézkedésekről, és azokról az alapokról, amelyeket forgalmazását tervezi. Ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy valamennyi szükséges információt megkapott, és az alapkezelő intézkedései biztosítják az e rendelet előírásainak való megfelelést, nyilvántartásba veszi az európai szociális vállalkozási alap alapkezelőjét. A nyilvántartásba vétel az Európai Unió egész területén érvényes és lehetővé teszi, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelő az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezéssel európai szociális vállalkozási alapokat forgalmazzon.

15. cikk ­ Az adatok frissítése

A 15. cikk szabályozza, hogy milyen körülmények fennállása esetén kell a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott adatokat frissíteni.

16. cikk ­ Határokon átívelő értesítések

A 16. cikk ismerteti az illetékes felügyeleti hatóságok közötti, határokon átívelő értesítési eljárást, amelyet az európai szociális vállalkozási alapok alapkezelőinek nyilvántartásba vétele indít el.

17. cikk ­ Az EÉPH-adatbázis

A 17. cikk kimondja, hogy az EÉPH feladata az Európai Unióban nyilvántartásba vett európai szociális vállalkozási alapokat tartalmazó központi adatbázis fenntartása.

18. cikk ­ Az illetékes hatóságok általi felügyelet

A 18. cikk előírja, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felügyeli e rendelet követelményeinek teljesülését.

19. cikk ­ A felügyeleti hatóságok jogköre

A 19. cikk felsorolja azokat a felügyeleti jogköröket, amelyekkel az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy biztosítsák a rendeletben meghatározott egységes kritériumoknak való megfelelést.

20. cikk ­ Szankciók

A 20. cikk az e rendelet előírásainak megfelelő végrehajtását biztosító szankciókra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

21. cikk ­ A fő rendelkezések megszegése

A 21. cikk előírja, hogy az e rendelet fő rendelkezéseinek – például a portfólió-összetételre, az elfogadható befektetőkre és „az európai szociális vállalkozási alap” megnevezés használatára vonatkozó rendelkezések – megszegését a megnevezés használatának megtiltásával és az európai szociális vállalkozási alap alapkezelőjének a nyilvántartásból történő törlésével kell szankcionálni.

22. cikk ­ Felügyeleti együttműködés

A 22. cikk tartalmazza a felügyeleti információknak a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai, valamint az EÉPH közötti cseréjére vonatkozó szabályokat.

23. cikk ­ Szakmai titoktartás

A 23. cikk tartalmazza az összes érintett nemzeti hatóságra és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságra (EÉPH) vonatkozó szakmai titoktartási kötelezettség szintjére vonatkozó előírásokat.

24. cikk ­ Felhatalmazási feltételek

A 24. cikk azokat a feltételeket határozza meg, amelyek fennállása esetén a Bizottság jogosult felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni.

25. cikk ­ Felülvizsgálat

A 25. cikk a javasolt rendelet felülvizsgálatára és a Bizottság esetleges módosító javaslataira vonatkozó kikötéseket tartalmazza.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincs költségvetési vonzata.

2011/0418 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai szociális vállalkozási alapokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentekhez való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,[6]

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,[7]

a rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A befektetők egyre inkább társadalmi célokat kívánnak elérni és nem csupán a pénzügyi megtérülést keresik, kialakulóban van a szociális befektetések piaca az Unióban, amelyet részben a szociális gazdasági társaságokat célzó befektetési alapok alkotnak. Ezek a befektetési alapok olyan szociális gazdasági társaságoknak biztosítanak finanszírozást, amelyek a társadalmi változások mozgatórugóiként működnek azáltal, hogy innovatív megoldásokat biztosítanak a társadalmi problémákra és nagymértékben hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

(2) Szükség van közös keretszabályok meghatározására az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés használata, különösen az e megnevezéssel működő alapok portfólió-összetétele, azok finanszírozható befektetési célja, az általuk használható befektetési eszközök, valamint az ilyen alapokba történő befektetés szempontjából az Európai Unióban egységes szabályok szerint elfogadható befektetői csoportok vonatkozásában. Ilyen közös keretrendszer hiányában fennáll annak kockázata, hogy a tagállamok nemzeti szinten olyan eltérő intézkedéseket hoznak, amelyek közvetlen negatív hatást gyakorolnak a belső piacra és akadályozzák annak megfelelő működését, mivel az egész Európai Unióban működtetni kívánt alapokra az egyes tagállamokban különböző szabályok lennének érvényesek. A portfólió-összetételre, a befektetési célokra és az elfogadható befektetőkre vonatkozó eltérő minőségi követelmények emellett eltérő befektetővédelmi szinteket eredményezhetnek, továbbá az „európai szociális vállalkozási alapok” befektetési ügyletei tekintetében zavaros elképzelésekhez vezethetnek. Emellett a befektetőknek össze kell tudniuk hasonlítani a különböző európai szociális vállalkozási alapok befektetési ügyleteit. Fel kell számolni az európai szociális vállalkozási alapok határokon átnyúló forrásbevonási tevékenységét akadályozó jelentős tényezőket, meg kell akadályozni az említett alapok közötti verseny torzulását, és elejét kell venni annak, hogy a jövőben bármely olyan további tényező léphessen fel, amely akadályozhatná az alapok forgalmazását és jelentős mértékben torzíthatná a versenyt. Ebből következően a megfelelő jogalap az EUMSZ-nek az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett 114. cikke.

(3) Szükség van olyan rendelet elfogadására, amely az európai szociális vállalkozási alapokra alkalmazandó egységes szabályokat állapít meg, és valamennyi tagállamban ennek megfelelő kötelezettségeket ír elő azokra az alapkezelőkre vonatkozóan, akik az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt kívánnak forrásbevonást végrehajtani az Európai Unióban. Ezeknek a követelményeknek biztosítaniuk kell azon befektetők bizalmát, amelyek ilyen alapokba kívánnak befektetni.

(4) Az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés használatára vonatkozó minőségi követelmények rendeletben történő megállapítása biztosítaná azt, hogy a megállapított követelmények közvetlenül alkalmazandók legyenek az olyan kollektív befektetési vállalkozásokra, amelyek e megnevezés alatt végeznek forrásbővítést. Így egy irányelv átültetésével a nemzeti követelmények különbözőségei megszüntethetők lennének, amely biztosítaná a megnevezés használatának egységes feltételeit. E rendelet következtében a szóban forgó megnevezés alatt működő kollektív befektetési vállalkozásokra az Európai Unió egészében azonos szabályok lennének érvényesek, ami azoknak a befektetőknek a bizalmát is növelné, amelyek szociális vállalkozásokat megcélzó alapokba kívánnak befektetni. A rendelet csökkentené a szabályozás bonyolultságát és az alapkezelőknek az ilyen alapokat szabályozó, gyakran eltérő nemzeti szabályoknak való megfeleléssel járó költségeit, különösen azon alapkezelők esetében, amelyek határokon átívelő módon kívánnak forrásbevonást végrehajtani. A rendeleti szabályozás hozzájárul a verseny torzulásának megakadályozásához is.

(5) Az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokra és azok alapkezelőire vonatkozó általános uniós szabályok közötti kapcsolat tisztázása végett szükséges megállapítani, hogy ez a rendelet kizárólag az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i, 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[8] 1. cikke szerinti, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásoktól eltérő, olyan kollektív befektetési vállalkozások alapkezelőire alkalmazandó, amelyek székhelye az Európai Unióban található, és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i, 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba vette őket.[9] A rendeletet továbbá kizárólag azokra az alapkezelőkre kell alkalmazni, amelyek olyan európai szociális vállalkozási alapok portfólióit kezelik, amelyek összesített eszközértéke nem haladja meg az 500 millió EUR küszöbértéket. E küszöbérték számításának alkalmazhatósága érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti, jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört a küszöbérték-számítás meghatározása tekintetében a Bizottságra kell ruházni. A Bizottságnak e hatáskör gyakorlásakor, a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályok következetességének biztosítása céljából, figyelembe kell vennie a Bizottság által a 2011/61/EU irányelv 3. cikk (6) bekezdése a) pontjának megfelelően elfogadott intézkedéseket.

(6) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni akkor, ha a kollektív befektetési vállalkozás nem kívánja használni az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezést. Ezekben az esetekben továbbra is a meglévő nemzeti és az általános uniós előírások érvényesek.

(7) E rendelet feladata, hogy megállapítsa az európai szociális vállalkozási alapok jellegére, nevezetesen az olyan potfólióvállalkozásokra vonatkozó egységes szabályokat, amelyekbe az ilyen alapok jogosultak befektetni, valamint az alkalmazandó befektetési eszközökre vonatkozó egységes előírásokat. Az egyértelműség és a bizonyosság érdekében e rendeletnek egységes kritériumokat kell meghatároznia arra vonatkozóan is, hogy a szociális gazdasági társaságok mikor tekinthetők minősített portfólióvállalkozásoknak. A szociális gazdasági társaságok elsődleges célja a pozitív társadalmi hatás elérése, semmint a nyereségük növelése. Ezért e rendeletnek elő kell írnia, hogy a minősített portfólióvállalkozások tevékenységének középpontjában mérhető és pozitív társadalmi hatás elérésének kell állnia, nyereségüket elsődleges célkitűzésük elérésére kell felhasználniuk, továbbá elszámoltatható és átlátható módon kell irányítani őket. Azokban a meglehetősen ritka esetekben, amelyekben egy minősített portfólióvállalkozás fel kívánja osztani nyereségét részvényesei és tulajdonosai között, a minősített portfólióvállalkozásnak előre meghatározott eljárásokkal és szabályokkal kell rendelkeznie a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztására. Ezeknek a szabályoknak elő kell írniuk, hogy a nyereség felosztása nem eredményezheti az elsődleges társadalmi cél csorbulását.

(8) A szociális gazdasági társaságok között számos olyan, különböző formákban működő vállalkozás található, amely szociális szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott és marginalizálódott embereknek. Ilyen szolgáltatás például a lakáshoz, egészségügyi ellátáshoz juttatás, az idős vagy fogyatékos személyek gondozása, a gyermekmegőrzés, a foglalkoztatási és képzési szolgáltatások, valamint az önállóságvesztés kezelése. A szociális gazdasági társaságok között olyan vállalkozások is találhatók, amelyek árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja szociális célkitűzést szolgál, de tevékenységük nem szociális jellegű javakra vagy szolgáltatásokra is kiterjedhet. E tevékenységek közé tartozik a különösen hiányos képzettségük vagy kirekesztődést és marginalizálódást eredményező szociális vagy szakmai nehézségeik miatt hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatás útján történő szociális és szakmai integrációja.

(9) Tekintettel a szociális gazdasági társaságok specifikus finanszírozási igényeire, világosan meg kell határozni azokat az eszköztípusokat, amelyeket az európai szociális vállalkozási alapok a finanszírozásukhoz felhasználhatnak. Ezért e rendeletnek egységes szabályokat kell megállapítania az európai szociális vállalkozási alapok számára az általuk felhasználható, elfogadható befektetési eszközökre vonatkozóan, beleértve a sajáttőke-eszközöket, a hitelviszonyt megtestesítő eszközöket, a más európai szociális vállalkozási alapokba történő befektetéseket, valamint a hosszú és középtávú hiteleket.

(10) A befektetési portfólió szükséges rugalmasságának fenntartása érdekében az európai szociális vállalkozási alapok a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe is befektethetnek, de e befektetések értéke nem haladhatja meg a rendelet által a nem minősített befektetésekre meghatározott küszöbértéket. A rövid távú eszközöket, például a készpénzt és pénzeszköz-egyenértékeseket nem kell figyelembe venni a rendelet által a nem minősített befektetésekre meghatározott küszöbérték számításakor.

(11) Annak érdekében, hogy az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés az Európai Unió egész területén a befektetők számára megbízható és könnyen azonosítható legyen, a rendeletben elő kell írni, hogy az európai szociális vállalkozási alapok Európai Unióban történő forgalmazásakor ezt a megnevezést kizárólag azok az alapkezelők használhatják, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított egységes minőségi kritériumoknak.

(12) Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok a céljuknak megfelelő, elkülönült és azonosítható profillal rendelkezzenek, egységes szabályokat kell bevezetni az ilyen alapok portfólió-összetételére és engedélyezett befektetési technikáira vonatkozóan.

(13) Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok ne járuljanak hozzá rendszerszintű kockázatok kialakulásához, valamint hogy az ilyen alapok befektetési tevékenységük során a minősített portfóliótársaságok támogatására összpontosítsanak, meg kell tiltani az alap kölcsönfelvételét vagy tőkeáttétel alkalmazását. Annak érdekében azonban, hogy az alapok fedezni tudják azokat a rendkívüli likviditási hiányokat, amelyek a lehívható tőkének a befektetőktől történő lehívása és az alap számláján történő tényleges jóváírása között előfordulhatnak, a rövid távú kölcsönfelvételt meg kell engedni.

(14) Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok forgalmazása olyan befektetők részére történjen, akik rendelkeznek az ilyen alapok által hordozott kockázatok vállalásához szükséges tudással, tapasztalattal és képességekkel, valamint az európai szociális vállalkozási alapok iránti befektetői bizalom megtartása érdekében bizonyos biztosítékokról kell rendelkezni. Az európai szociális vállalkozási alapokat ebből kifolyólag általában csak szakmai ügyfelek részére, vagy a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében szakmai ügyfélnek tekinthető befektetők részére szabad forgalmazni.[10] Annak érdekében azonban, hogy a szociális vállalkozási alapok befektetőinek köre megfelelően széles legyen, kívánatos, hogy egyes más befektetők, többek között a magas tőkefedezettel rendelkező magánszemélyek is hozzáférhessenek az ilyen alapokhoz. Ezen egyéb befektetők tekintetében külön biztosítékokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapokat kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek az ilyen befektetésekhez megfelelő profillal rendelkeznek. Ezek a biztosítékok kizárják a rendszeres megtakarítási formákon keresztül történő forgalmazást.

(15) Annak érdekében, hogy csak azok az európai szociális vállalkozási alapkezelők használhassák az „az európai szociális vállalkozási alap” megnevezést, amelyek piaci viselkedésük tekintetében teljesítik az egységes minőségi kritériumokat, a rendeletben szabályokat kell megállapítani az üzletvitelre, valamint az európai szociális vállalkozási alap alapkezelőjének a befektetőivel fenntartott kapcsolatára vonatkozóan. Ugyanebből az okból kifolyólag a rendeletben meg kell határozni az összeférhetetlenségnek az alapkezelők általi kezelésére vonatkozó egységes feltételeket is. A szabályoknak azt is meg kell követelniük, hogy az alapkezelő rendelkezzék az összeférhetetlenség megfelelő kezeléséhez szükséges szervezeti és adminisztratív eszközökkel.

(16) A szociális gazdasági társaságokat célzó befektetési alapok egyik alapvető jellemzője, hogy a befektetők számára biztosított pénzügyi megtérülés mellett pozitív társadalmi hatást is kiváltanak, és ez megkülönbözteti őket más befektetési alapoktól. Ezért a rendeletnek elő kell írnia, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelőknek megfelelő eljárásokkal kell rendelkezniük a minősített portfólióvállalkozásokba irányuló befektetések által elérendő pozitív társadalmi hatások mérésére és nyomon követésére.

(17) Az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés integritásának biztosítása érdekében a rendeletben elő kell írni az alapkezelő szervezeti felépítésére vonatkozó minőségi kritériumokat. Ebből kifolyólag a rendeletben rendelkezni kell az európai szociális vállalkozási alapok szabályszerű kezelésére szolgáló megfelelő technikai és emberi erőforrások, valamint elegendő saját forrás meglétére vonatkozó egységes és arányos követelményekről.

(18) A befektetővédelem céljából biztosítani kell az európai szociális vállalkozási alap eszközeinek megfelelő értékelését. Ezért az európai szociális vállalkozási alapok kötelező dokumentumaiban meg kell határozni az eszközértékelési szabályokat. Ezzel biztosítható az értékelés integritása és átláthatósága.

(19) Annak érdekében, hogy az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt működő alapkezelők megfelelően számot adjanak tevékenységükről, egységes szabályokat kell megállapítani az éves beszámolóra vonatkozóan.

(20) Annak érdekében, hogy a befektetők szemében meg lehessen őrizni az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés integritását, fontos, hogy ezt a megnevezést csak azok az alapkezelők használhassák, amelyek a befektetési politikájuk és befektetési céljaik tekintetében teljes mértékben átláthatóak. A rendeletben ezért egységes szabályokat kell megállapítani az európai szociális vállalkozási alapkezelőknek a befektetőik felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeire vonatkozóan. E követelmények kifejezetten a szociális gazdasági társaságokba irányuló befektetésekre jellemző elemeket is tartalmazhatnak, hogy a tájékoztatás tartalma következetesebb és összehasonlíthatóbb legyen. Ide tartoznak a minősített portfólióvállalkozások befektetési célként való kiválasztása során figyelembe vett kritériumokkal és eljárásokkal kapcsolatos információk. Ezen információk részét képezi a befektetési politika révén elérni kívánt pozitív társadalmi hatásra, illetve annak nyomon követésére és értékelésére vonatkozó tájékoztatás is. Ezen túlmenően a befektetők ilyen befektetésekbe vetett bizalmának fenntartása érdekében adatokat kell szolgáltatni az európai szociális vállalkozási alap által nem minősített portfólióvállalkozásokba eszközölt befektetésekről, és e vállalkozások kiválasztási módjáról is.

(21) Az e rendeletben foglalt egységes követelményeknek való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felügyeli, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelők megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott egységes követelményeknek. Ezért az az európai szociális vállalkozási alapkezelő, aki az alapjait az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt kívánja forgalmazni, köteles értesíteni szándékáról a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Az illetékes hatóságnak nyilvántartásba kell vennie az alapkezelőt, ha valamennyi szükséges információ benyújtásra került, és megfelelő intézkedések biztosítják az e rendelet követelményeinek való megfelelést. A nyilvántartás az Európai Unió egész területén érvényes.

(22) Az e rendeletben megállapított egységes kritériumoknak való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a rendeletben meg kell állapítani annak szabályait, hogy mely körülmények fennállása esetén kell frissíteni a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott adatokat.

(23) Az e rendeletben foglalt követelmények hatékony felügyelete érdekében rendelkezni kell az illetékes felügyeleti hatóságok közötti, határokon átívelő értesítési eljárásról, amelyet az európai szociális vállalkozási alapkezelőnek a székhelye szerinti tagállamban történő nyilvántartásba vétele indít el.

(24) Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok forgalmazásának feltételei az Európai Unió egész területén átláthatók legyenek, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) számára elő kell írni egy olyan központi adatbázis működtetését, amely tartalmazza az e rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vett valamennyi európai szociális vállalkozási alapot.

(25) A megállapított egységes kritériumok hatékony felügyeletének biztosítása végett a rendeletnek tartalmaznia kell azoknak a felügyeleti jogköröknek a felsorolását, amelyekkel az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell.

(26) A megfelelő végrehajtás érdekében a rendeletben szankciókat kell előírni arra az esetre, ha megsértik a rendelet fő előírásait, azaz a portfólió összetételére, az elfogadható befektetők személyazonosságát érintő biztosítékokra, valamint az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezésnek a nyilvántartásba vett alapkezelők általi kizárólagos használatára vonatkozó szabályokat. El kell rendelni, hogy e legfontosabb előírások megsértése a megnevezés használatának megtiltását, és az alapkezelőnek a nyilvántartásból való törlését vonja maga után.

(27) A székhely szerinti és a fogadó tagállamnak, valamint az EÉPH-nak információcserét kell folytatnia a felügyeleti információkra vonatkozóan.

(28) Az e rendeletben szabályozott egységes kritériumoknak való megfelelés felügyeletével megbízott szervek közötti hatékony szabályozói együttműködés megköveteli, hogy valamennyi érintett nemzeti hatóságra és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságra (EÉPH) magas szintű szakmai titoktartási kötelezettség legyen érvényben.

(29) A pénzügyi szolgáltatások terén alkalmazott technikai standardoknak Európai Unió-szerte következetes harmonizációt és magas szintű felügyeletet kell biztosítaniuk. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az EÉPH-t mint magas szintű szakértelemmel rendelkező szervet megbízni olyan – a Bizottsághoz benyújtandó – végrehajtás-technikai standard-tervezetek kidolgozásával, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(30) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke szerinti végrehajtási aktusok révén, valamint az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[11] 15. cikkével összhangban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az EÉPH-t meg kell bízni a 16. cikk szerinti bejelentési eljárás formájára és módszerére vonatkozó végrehajtás-technikai standard-tervezetek kidolgozásával.

(31) Az e rendeletben meghatározott követelmények pontosítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti, jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskört kell a Bizottságra ruházni az e rendeletben említett küszöbérték számítása és ellenőrzése céljára alkalmazandó módszerek meghatározása, a minősített portfólióvállalkozások kiválasztása, az európai szociális vállalkozási alapkezelők által kerülendő összeférhetetlenségi helyzetek fajtáinak és az ezzel összefüggésben szükséges lépések meghatározása, a minősített portfólióvállalkozások által elérendő pozitív társadalmi hatások mérésére szolgáló eljárások, valamint az átláthatósági követelmények meghatározása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, szakértői szinten is. A munka során tekintetbe kell venni az önszabályozási kezdeményezéseket és a magatartási szabályokat is.

(32) A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(33) E rendeletet a hatályba lépésének napját követően legkésőbb négy éven belül – a szociális vállalkozási alapok piacán bekövetkező változások figyelembe vétele céljából – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottság jelentést nyújt be – szükség esetén a megfelelő módosítási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(34) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, beleértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot és a vállalkozás szabadságát.

(35) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[12] az irányadó a személyes adatoknak az e rendelettel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] az irányadó a személyes adatoknak az e rendelet keretében az EÉPH által és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végzett feldolgozására vonatkozóan.

(36) E rendelet célkitűzése – nevezetesen az európai szociális vállalkozási alapok belső piacának létrehozása az európai szociális vállalkozási alapok Unióban történő forgalmazását lehetővé tevő európai szociális vállalkozási alapkezelők nyilvántartásba vételi keretrendszerének kialakításával – csak uniós szinten valósítható meg. Az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Összhangban az említett cikkben meghatározott arányossági elvvel, a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ez a rendelet egységes követelményeket határoz meg azokra a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozóan, amelyek használni kívánják az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezést, valamint meghatározza az ilyen elnevezés alatt működő kollektív befektetési vállalkozásoknak az Unióban folytatott forgalmazási tevékenységére vonatkozó feltételeket, így hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez.

A rendelet ezenkívül egységes szabályokat állapít meg az európai szociális vállalkozási alapkezelők általi, az elfogadható befektetők számára Unió-szerte történő forgalmazásra, az európai szociális vállalkozási alapok portfólió-összetételére, az európai szociális vállalkozási alapok által alkalmazható befektetési eszközökre és technikákra, valamint az Unió-szerte európai szociális vállalkozási alapokat forgalmazó európai szociális vállalkozási alapkezelők szervezeti felépítésére, üzletvitelére és átláthatóságára vonatkozóan.

2. cikk

(1) Ez a rendelet a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti kollektív befektetési vállalkozások olyan alapkezelőire alkalmazandó, akiknek székhelye az Európai Unióban található, és a 2011/61/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságainál bejegyzéskötelesek, feltéve, hogy olyan szociális vállalkozási alap portfóliókat kezelnek, amelyek összesített eszközértéke nem haladja meg az 500 millió EUR küszöbértéket, vagy– azokban a tagállamokban, ahol nem az euro a hivatalos pénznem – e küszöbértéknek ezen rendelet hatályba lépése napján nemzeti valutában kifejezett egyenértékét.

(2) Az (1) bekezdésben említett küszöbérték számításakor a kollektív befektetési vállalkozások nem európai szociális vállalkozási alapokat kezelő alapkezelőinek nem kell figyelembe venniük az ezekben az egyéb alapokban kezelt eszközöket.

(3) A Bizottság jogosult a 24. cikknek megfelelően az e cikk (1) bekezdésében említett küszöbérték számítási módját meghatározó és a küszöbértéknek való megfelelés folyamatos ellenőrzésére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni.

3. cikk

(1) E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)      „európai szociális vállalkozási alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70%-át minősített befektetésekbe helyezi ki;

b)      „kollektív befektetési vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely több befektetőtől gyűjt tőkét azzal a céllal, hogy azt meghatározott befektetési politikának megfelelően ezen befektetők hasznára befektesse, és a 2009/65/EK irányelv 5. cikke alapján nem engedélyköteles;

c)      „minősített befektetés”: a következő eszközök bármelyike:

i.        olyan sajáttőke-eszköz, amelyet:

– minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, és az európai szociális vállalkozási alap közvetlenül a minősített portfólióvállalkozástól szerzi meg, vagy

– minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírért cserébe; vagy

– olyan vállalkozás bocsátott ki, amelynek a minősített portfólióvállalkozás többségi tulajdonú leányvállalata, és amelyet az európai szociális vállalkozási alap a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, sajáttőke-eszközért cserébe szerzett meg;

ii.       minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, értékpapírosított és nem értékpapírosított, hitelviszonyt megtestesítő eszközök;

iii.      egy vagy több más európai szociális vállalkozási alap befektetési jegyei vagy részvényei;

iv.      az európai szociális vállalkozási alap által minősített portfólióvállalkozásoknak nyújtott közép- és hosszú távú hitelek;

v.       bármely más részesedés minősített portfólióvállalkozásban.

d)      „minősített portfólióvállalkozás” olyan vállalkozás, amelyet az európai szociális vállalkozási alap által eszközölt befektetés idején nem jegyeztek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14) pontja szerinti szabályozott piacon, továbbá az éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, vagy az éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t, és:

i.        létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült okirata szerint elsődleges célként mérhető, pozitív társadalmi hatásokat kíván elérni, amennyiben:

– a vállalkozás szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott vagy marginalizálódott embereknek; vagy

– a vállalkozás árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja a társadalmi célkitűzését szolgálja;

ii.       nyereségét nem osztja fel, hanem elsődleges célkitűzésének elérésére fordítja, és előre meghatározott eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztási körülményeire vonatkozóan;

iii.      elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén.

e)      „sajáttőke”: tulajdonosi részesedés egy vállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetők számára kibocsátott részesedés más formája;

f)       „forgalmazás”: valamely európai szociális vállalkozási alapkezelő kezdeményezésére vagy annak nevében az általa kezelt európai szociális vállalkozási alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy az említett befektetési jegyek, illetve részvények ilyen befektetők részére történő kibocsátása;

g)      „lehívható tőke”: olyan kötelezettségvállalás, amelynek alapján az érintett személy köteles részesedést szerezni az európai szociális vállalkozási alapban vagy annak részére tőkehozzájárulást teljesíteni;

h)      „európai szociális vállalkozási alapkezelő”: olyan jogi személy, amelynek alaptevékenysége legalább egy európai szociális vállalkozási alap kezelése;

i)       „székhely szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az európai szociális vállalkozási alap kezelőjének alapítási helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye van;

j)       „fogadó tagállam”: az – a székhely szerint tagállamtól eltérő – tagállam, amelyben az európai szociális vállalkozási alap kezelője e rendelettel összhangban európai szociális vállalkozási alapokat forgalmaz.

k)      „illetékes hatóság”: az a nemzeti hatóság, amelyet a székhely szerinti tagállam törvényben vagy rendeletben kijelöl arra a feladatra, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett kollektív befektetési vállalkozások alapkezelőinek nyilvántartását vezesse.

(2) A Bizottság jogosult a 24. cikknek megfelelően az e cikk 1. bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett társadalmi célkitűzést szolgáló áru- és szolgáltatástípusokat, illetve árutermelési és szolgáltatásnyújtási módokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni, figyelembe véve a minősített portfólióvállalkozások különböző típusait és a nyereség tulajdonosok és befektetők közötti esetleges felosztásának körülményeit.

II. FEJEZET AZ „EURÓPAI SZOCIÁLIS VÁLLALKOZÁSI ALAP” MEGNEVEZÉS HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI

4. cikk

Azok az európai szociális vállalkozási alapkezelők, amelyek megfelelnek az e fejezetben meghatározott követelményeknek, jogosultak az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés használatára az európai szociális vállalkozási alapok Európai Unióban történő forgalmazásakor.

5. cikk

(1) Az európai szociális vállalkozási alapkezelő biztosítja azt, hogy a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe történő befektetés esetén az alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 30%-át fektetik a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe. A rövid távú pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket nem kell figyelembe venni e határérték számításánál.

(2) Az európai szociális vállalkozási alapkezelő az európai szociális vállalkozási alap szintjén nem vesz fel kölcsönt, nem bocsát ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, nem vállal garanciát, és nem alkalmaz olyan módszert, amely akár pénz- vagy értékpapírkölcsönök, akár származékos pozíciók felvétele útján vagy bármely más módon növelné az alap kockázatát.

(3) A (2) bekezdésben megállapított tilalom nem vonatkozik a 120 naptári napot meg nem haladó, nem meghosszabbítható határidejű, a lehívható tőkének a befektetőktől történt lehívása és annak beérkezése közötti likviditásfenntartás érdekében történő kölcsönfelvételre.

6. cikk

Az európai szociális vállalkozási alapkezelők az általuk kezelt európai szociális vállalkozási alapok befektetési jegyeit és részvényeit kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakasza szerinti szakmai ügyfeleknek minősülnek, vagy amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének II. szakaszával összhangban, kérésre, szakmai ügyfélként kezelhetők, vagy egyéb befektetők részére, amennyiben:

a)      az egyéb befektetők legalább 100 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget;

b)      az egyéb befektetők írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötött szerződéstől független dokumentumban kijelentik, hogy tudatában vannak a tervezett kötelezettségvállalással járó kockázatnak;

c)      az európai szociális vállalkozási alap kezelője értékeli a befektető szakértelmét, tapasztalatát és ismereteit annak feltételezése nélkül, hogy a befektető rendelkezik a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakaszában felsorolt ügyfelek piaci ismereteivel és tapasztalatával;

d)      az európai szociális vállalkozási alap kezelője a tervezett kötelezettségvállalás tekintetében a szükséges mértékben meg van győződve arról, hogy a befektető képes saját befektetési döntéseit meghozni és megérteni a fennálló kockázatokat, valamint arról, hogy az ilyen jellegű kötelezettségvállalás megfelelő az adott befektető számára;

e)      az európai szociális vállalkozási alapkezelő írásban megerősíti, hogy a c) pontban említett értékelést elvégezte és a d) pontban említett következtetést levonta.

7. cikk

Az európai szociális vállalkozási alapkezelő az általa kezelt európai szociális vállalkozási alappal kapcsolatban:

a)      kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységeinek gyakorlása során;

b)      megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a befektetők és a minősített portfólióvállalkozások érdekeit érintő, várhatóan felmerülő jogellenes gyakorlatok megakadályozására;

c)      üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy azzal a lehető legnagyobb mértékben szolgálja az általa kezelt európai szociális vállalkozási alapok és azok befektetőinek érdekeit, valamint a piac integritását;

d)      a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;

e)      megfelelő szaktudással és ismeretekkel rendelkezik arról a minősített portfólióvállalkozásról, amelybe befektet.

8. cikk

(1) Az európai szociális vállalkozási alapkezelő köteles felismerni és megakadályozni az összeférhetetlenségi helyzeteket, illetve amennyiben az összeférhetetlenség nem kerülhető el, úgy köteles azt kezelni és nyomon követni, valamint a (4) bekezdésnek megfelelően nyilvánosságra hozni annak megakadályozása céljából, hogy az összeférhetetlenségi helyzet hátrányosan befolyásolja az európai szociális vállalkozási alapok és az azokba befektetők érdekeit, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az általa menedzselt európai szociális vállalkozási alapokat méltányosan kezeljék;

(2) Az európai szociális vállalkozási alapkezelő különösen az alábbiak között esetleg felmerülő összeférhetetlenségi helyzeteket veszi figyelembe:

a)      európai szociális vállalkozási alapkezelők, az európai szociális vállalkozási alapkezelők üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek, az európai szociális vállalkozási alapkezelő felett közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló vagy általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött alkalmazott vagy bármely személy, valamint az európai szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt európai szociális vállalkozási alap vagy azok befektetői;

b)      az európai szociális vállalkozási alap vagy az abba befektetők, valamint valamely egyéb, ugyanazon európai szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt európai szociális vállalkozási alap, vagy az abba befektetők.

(3) Az európai szociális vállalkozási alapkezelők hatékony szervezeti és adminisztratív megoldásokkal biztosítják, hogy megfeleljenek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(4) Az összeférhetetlenségi helyzetet azokban az esetekben kell az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozni, amikor az európai szociális vállalkozási alapkezelő által az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére és nyomon követésére alkalmazott szervezeti megoldások nem elegendőek ahhoz, hogy kellő megbízhatósággal garantálják a befektetők érdeksérelme kockázatának elkerülését. Az európai szociális vállalkozási alap kezelőjének – mielőtt a befektetők nevében üzleti tevékenységet végezne – világosan fel kell tárnia a befektetők előtt az összeférhetetlenség általános jellemzőit vagy forrását.

(5) A Bizottság a 24. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

a)      az e cikk (2) bekezdésében említett összeférhetetlenség típusai;

b)      az európai szociális vállalkozási alapkezelőktől elvárható, az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére, nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló struktúrák, szervezeti és adminisztratív eljárások tekintetében megteendő lépések.

9. cikk

(1) Az európai szociális vállalkozási alapkezelők az általuk kezelt valamennyi európai szociális vállalkozási alap vonatkozásában kötelesek megfelelő eljárásokkal mérni és nyomon követni, hogy az európai szociális vállalkozási alap befektetései által érintett minősített portfólióvállalkozások milyen mértékben érik el az általuk célul kitűzött pozitív társadalmi hatást.

(2) A Bizottság jogosult a 24. cikknek megfelelően az e cikk 1. bekezdésében említett eljárásokat meghatározó, a különböző minősített portfólióvállalkozásokra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni.

10. cikk

Az európai szociális vállalkozási alapkezelőknek mindenkor rendelkezniük kell elegendő saját forrással, valamint az európai szociális vállalkozási alapok megfelelő kezeléséhez szükséges, megfelelő és kielégítő emberi és technikai erőforrással.

11. cikk

Az eszközök értékelésére vonatkozó szabályokat az európai szociális vállalkozási alap kötelező dokumentumaiban kell meghatározni.

12. cikk

(1) Az európai szociális vállalkozási alap kezelője az általa kezelt valamennyi európai szociális vállalkozási alapról éves beszámolót nyújt be a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához a pénzügyi év végétől számított 6 hónapon belül. Az éves beszámoló ismerteti az alap portfóliójának összetételét, és az alapnak az eltelt évben folytatott tevékenységét. A beszámoló tartalmazza az európai szociális vállalkozási alap auditált pénzügyi elszámolásait. A beszámolót a mindenkori beszámolási standardoknak, valamint az európai szociális vállalkozási alapkezelő és a befektetők közötti megállapodásoknak megfelelően kell elkészíteni. Az európai szociális vállalkozási alapkezelő köteles a beszámolót a befektetők kérésére azok rendelkezésére bocsátani. Az európai szociális vállalkozási alapkezelők és a befektetők a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban egyéb megállapodásokat is köthetnek egymással.

(2) Az éves beszámoló legalább a következőket tartalmazza:

a)      a befektetési politika révén elért általános társadalmi eredmények megfelelő részletezése, és az ezen eredmények mérésére alkalmazott módszer;

b)      a minősített portfólióvállalkozásokat érintő elidegenítésekről szóló nyilatkozat;

c)      annak ismertetése, hogy az európai szociális vállalkozási alap egyéb, nem minősített portfólióvállalkozásokba irányuló befektetési eszközeit érintő elidegenítésekre a 13. cikk (1) bekezdésének e) pontjában leírt feltételek szerint került-e sor;

d)      az európai szociális vállalkozási alapkezelő által a minősített portfólióvállalkozások kapcsán vállalt tevékenységek összefoglalása a 13. cikk (1) bekezdésének k) pontja szerint.

(3) Amennyiben az európai szociális vállalkozási alapkezelőnek a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkével[14] összhangban az európai szociális vállalkozási alapról éves pénzügyi beszámolót kell közzétennie, úgy az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információk külön vagy az éves pénzügyi beszámoló kiegészítéseként is rendelkezésre bocsáthatók.

13. cikk

(1) Az európai szociális vállalkozási alapkezelő a befektetőket a befektetési döntéseik meghozatala előtt legalább az alábbiakról tájékoztatja:

a)      az európai szociális vállalkozási alapkezelő, valamint a vele európai szociális vállalkozási alapok kezelésével kapcsolatban szerződésben álló bármely egyéb szolgáltató kiléte, valamint e szereplők feladatai;

b)      az európai szociális vállalkozási alap befektetési stratégiája és céljai, beleértve a minősített portfólióvállalkozások típusai és a meghatározásukra szolgáló folyamatok és kritériumok ismertetését, valamint az alap által alkalmazható befektetési technikák és az érvényes befektetési korlátozások leírását;

c)      az európai szociális vállalkozási alap befektetési politikája révén formálódó pozitív társadalmi hatás, szükség szerint ideértve az ilyen eredményekkel kapcsolatos ésszerű előrejelzéseket és a múltbeli teljesítményre vonatkozó információkat;

d)      a társadalmi hatások mérésére alkalmazandó módszertan;

e)      a minősített portfólióvállalkozásoktól eltérő eszközök – kivéve a készpénzben vagy pénzeszköz-egyenértékesben fennálló eszközöket – és a kiválasztásukra szolgáló folyamatok, illetve kritériumok;

f)       az európai szociális vállalkozási alap kockázati profilja, és minden olyan kockázat, amely azokhoz az eszközökhöz kapcsolódik, amelyekbe az alap befektethet, vagy azokhoz a technikákhoz köthető, amelyeket az alap alkalmazhat;

g)      az európai szociális vállalkozási alap értékelési eljárása és az eszközértékelés árazási módszere, beleértve a minősített portfólióvállalkozások értékelésére szolgáló módszereket;

h)      a befektetőkre közvetlenül vagy közvetetten terhelendő minden díj, illeték és költség, valamint ezek legmagasabb összegének meghatározása;

i)       annak ismertetése, hogy milyen módon történik az európai szociális vállalkozási alapkezelő díjazásának kiszámítása;

j)       amennyiben rendelkezésre áll, az európai szociális vállalkozási alap korábbi pénzügyi teljesítménye;

k)      az európai szociális vállalkozási alapkezelő által önállóan vagy külső feleken keresztül nyújtott olyan üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek, amelyek célja azon minősített portfólióvállalkozások fejlődésének, növekedésének vagy egyéb más vonatkozásban folyamatos működésének elősegítése, amelyekbe az európai szociális vállalkozási alap befektet, illetve, ha nem nyújt ilyen szolgáltatásokat vagy nem végez ilyen tevékenységeket, akkor ennek indoklása;

l)       azon eljárások, amelyekkel az európai szociális vállalkozási alap megváltoztathatja befektetési stratégiáját, befektetési politikáját, vagy mindkettőt.

(2) Az (1) bekezdésben említett valamennyi információnak a szükséges mértékűnek, világosnak és egyértelműnek kell lennie. Az információkat naprakészen kell tartani és rendszeresen felül kell vizsgálni.

(3) Amennyiben az európai szociális vállalkozási alapnak a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[15] vagy a nemzeti joggal összhangban az európai szociális vállalkozási alapról tájékoztatót kell közzétennie, úgy az e cikk (1) bekezdésében említett információk külön vagy a tájékoztató részeként is rendelkezésre bocsáthatók.

(4) A Bizottság a 24. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

a)      az e cikk (1) bekezdésének b)–e) és k) pontjában említett információk tartalma;

b)      az e cikk (1) bekezdésének b)–e) és k) pontjában említett információk egységes bemutatási módja a lehető legnagyobb fokú összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.

III. FEJEZET FELÜGYELET ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

14. cikk

(1) Azok az európai szociális vállalkozási alapkezelők, amelyek az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezéssel kívánják forgalmazni európai szociális vállalkozási alapjaikat, tájékoztatják e szándékukról a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságát, és közlik az alábbi adatokat:

a)      az európai szociális vállalkozási alapok kezelését ténylegesen végző személyek adatai;

b)      azoknak az európai szociális vállalkozási alapoknak a megnevezése, amelyek befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni kívánják, valamint az alapok befektetési stratégiája;

c)      információk a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekről;

d)      azoknak a tagállamoknak a felsorolása, amelyekben az európai szociális vállalkozási alapkezelő forgalmazni kívánja az egyes európai szociális vállalkozási alapokat.

(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága csak akkor veszi nyilvántartásba az európai szociális vállalkozási alapkezelőt, ha meggyőződött az alábbi feltételek teljesüléséről:

a)      az (1) bekezdésben előírt adatok hiánytalanok;

b)      az (1) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentett intézkedésekkel biztosítható a II. fejezet követelményeinek való megfelelés.

(3) A nyilvántartásba vétel az Unió egész területén érvényes, és jogosulttá teszi az európai szociális vállalkozási alapkezelőt arra, hogy Európai Unió egészében „európai szociális vállalkozási alap” megnevezésű európai szociális vállalkozási alapokat forgalmazzon.

15. cikk

Az európai szociális vállalkozási alapkezelő frissíti a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott adatokat, amennyiben:

a)      új európai szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni;

b)      már létező európai szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett felsorolásban nem szereplő tagállamban.

16. cikk

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a európai szociális vállalkozási alapkezelő nyilvántartásba vétele után a nyilvántartás megtörténtéről haladéktalanul értesíti az e rendelet14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti tagállamokat és az EÉPH-t.

(2) Az e rendelet 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti fogadó tagállamok a 14. cikk szerint nyilvántartásba vett európai szociális vállalkozási alapkezelővel szemben nem írhatnak elő semmiféle követelményt vagy adminisztratív eljárást az európai szociális vállalkozási alapok forgalmazásával kapcsolatban, továbbá nem köthetik a forgalmazást előzetes jóváhagyáshoz.

(3) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH az értesítés formáját meghatározó végrehajtás-technikai standard-tervezeteket dolgoz ki.

(4) Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standard-tervezeteket [dátum beszúrása]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap a (3) bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében meghatározott eljárással összhangban történő elfogadására.[16]

17. cikk

Az EÉPH az interneten keresztül nyilvánosan hozzáférhető központi adatbázist tart fenn, amely tartalmazza az Unióban az e rendelettel összhangban nyilvántartásba vett valamennyi európai szociális vállalkozási alapkezelőt.

18. cikk

A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felügyeli az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

19. cikk

Az illetékes hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel. Az illetékes hatóságok különösen az alábbi hatáskörökkel rendelkeznek:

a)      betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

b)      haladéktalan adatközlésre szólíthatják fel az európai szociális vállalkozási alapkezelőt;

c)      bárkitől tájékoztatást kérhetnek az európai szociális vállalkozási alap kezelőjének vagy az európai szociális vállalkozási alapnak a tevékenységéről;

d)      helyszíni ellenőrzést végezhetnek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

e)      megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelő folyamatosan megfeleljen az e rendeletben előírt követelményeknek;

f)       felszólíthatják az európai szociális vállalkozási alap kezelőjét az e rendelet előírásainak betartására, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet előírásainak megszegését jelentheti.

20. cikk

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet előírásainak megsértése esetén alkalmazandó adminisztratív intézkedésekre és szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges rendelkezést azok végrehajtása érdekében. Az intézkedések és szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó jellegűek.

(2) [e rendelet hatályba lépését követő 24 hónappal] a tagállamok értesítik a Bizottságot és az EÉPH-t az (1) bekezdésben említett szabályokról. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az EÉPH-t.

21. cikk

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága meghozza a (2) bekezdésben említett megfelelő intézkedéseket, amennyiben az európai szociális vállalkozási alapkezelő:

a)      nem tesz eleget a portfólió-összetételre vonatkozó, az 5. cikkben ismertetett követelményeknek;

b)      az európai szociális vállalkozási alapot nem a 6. cikk szerinti elfogadható befektetők részére forgalmazza;

c)      anélkül használja az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezést, hogy a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a 14. cikkben foglaltak szerint nyilvántartásba vette volna.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága szükség szerint a következő intézkedéseket teszi meg:

a)      megtiltja az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezésnek az európai szociális vállalkozási alapkezelő egy vagy több európai szociális vállalkozási alapjának forgalmazása során történő használatát;

b)      törli az európai szociális vállalkozási alapkezelőt a nyilvántartásból.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti fogadó tagállamok illetékes hatóságait az európai szociális vállalkozási alapkezelőnek a nyilvántartásból történő, az e cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti törléséről.

(4) Az európai szociális vállalkozási alapoknak az Európai Unióban „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatti forgalmazási joga azonnali hatállyal megszűnik az illetékes hatóság (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti döntésének napján.

22. cikk

(1) Az illetékes hatóságok és az EÉPH együttműködik egymással minden olyan esetben, amikor az az e rendelet szerinti feladataik elvégzéséhez szükséges.

(2) Az illetékes hatóságok és az EÉPH kicserélnek egymással minden olyan információt és dokumentumot, amely az e rendelet előírásai megszegésének megállapításához és a kötelességszegések orvoslásához szükséges.

23. cikk

(1) Minden olyan személyre, aki az illetékes hatóságoknál vagy az EÉPH-nál dolgozik vagy korábban dolgozott, valamint az illetékes hatóságok és az EÉPH által megbízott könyvvizsgálókra és szakértőkre egyaránt vonatkozik a szakmai titoktartás kötelezettsége. Ezek a személyek semmilyen, a feladataik ellátása során szerzett bizalmas információt nem tárhatnak fel más személy vagy hatóság számára, kivéve, ha az összefoglaló vagy összesítő formában történik, úgy, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelőket és az európai szociális vállalkozási alapokat ne lehessen egyenként azonosítani, a büntetőjog hatálya alá tartozó esetek és az e rendelettel kapcsolatos eljárások kivételével.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai és az EÉPH információcserét folytathatnak az e rendelettel vagy egyéb, az európai szociális vállalkozási alapkezelőkre és az európai szociális vállalkozási alapokra alkalmazandó uniós joggal összhangban.

(3) Ha az illetékes hatóságok vagy az EÉPH bizalmas adatokat kap a (1) bekezdésben foglaltak alapján, akkor ezeket az adatokat kizárólag a feladataik ellátása során, és csak az igazgatási és bírósági eljárások céljára használhatják.

IV. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A 2. cikk (3) bekezdésében, a 3. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében és a 13. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást a Bizottság e rendelet hatályba lépésének napjától számított négy évre kapja meg. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négy éves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt nem ellenzi a meghosszabbítást , akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3) bekezdésében, a 3. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében és 13. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusról, annak elfogadását követően, haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról történt értesítését követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejáratát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

25. cikk

(1) A Bizottság e rendeletet legkésőbb annak hatályba lépése napjától számított négy év elteltével felülvizsgálja. A felülvizsgálat tartalmazza a rendeletben előírt szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok általános felmérését, többek között a következőket:

a)      milyen széles körben használták az európai szociális vállalkozási alapok kezelői az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezést a különböző tagállamokban akár a tagállamon belül, akár a határokon átívelő módon;

b)      az európai szociális vállalkozási alapok különféle minősített befektetései, illetve ezek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban;

c)      a minősített portfólióvállalkozások meghatározására szolgáló kritériumok gyakorlati alkalmazása és ennek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban;

d)      a rendelet hatálya, beleértve az 500 millió EUR összegű küszöbértéket.

(2) A Bizottság az EÉPH-val folytatott konzultációt követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

26. cikk

Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A rendeletet 2013. július 22-től kell alkalmazni, a 2. cikk (3) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (5) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése kivételével, amelyek az e rendelet hatálybalépésének dátumával kezdődően alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, … -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

Elnök                                                             Elnök

[1]               Ezekre a jogi szövegben szociális gazdasági társaságként hivatkozunk a működési forma egyértelműsítése érdekében. Ugyancsak rájuk vonatkozik a szociális szervezet kifejezés is. Ezek a kifejezések a legtöbb szövegkörnyezetben azonos jelentésű kifejezésként értelmezendők.

[2]               Lásd: J.P.Morgan, Impact Investments: An Emerging Asset Class, 2011.

[3]               A zártkörű kibocsátás olyan tőkeszerzési mód, amelynek keretében viszonylag kisszámú kiválasztott befektető részére értékesítenek értékpapírokat. A zártkörű kibocsátásban érdekelt befektetők általában nagy bankok, viszontbefektetői alapok, biztosítótársaságok és nyugdíjalapok. A zárkörű kibocsátás az értékpapírok nyíltpiaci értékesítésre való elérhetővé tételét jelentő nyilvános kibocsátás ellentéte.

[4]               http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0206:FIN:HU:PDF2011

[5]               Lásd: http://ec.europa.eu/internal_market/investment/social_investment_funds_en.htm.

[6]               HL C …, …, …. o.

[7]               HL C …, …, …. o.

[8]               HL L 302., 2009. november 17., 32. o.

[9]               HL L 174., 2011. július 1., 1. o.

[10]             HL L 145., 2004. április 30., 1. o.

[11]             HL L 331., 2010.12.15, 84. o.

[12]             HL L 281., 1995. november 23., 31. o.

[13]             HL L 8., 2001.1.12, 1. o.

[14]             HL L 390., 2004.12.31, 38. o.

[15]             HL L 345., 2003.12.31, 64. o.

[16]             HL L 331., 2010. december 15., 84. o.