INDOKOLÁS

1.           A javaslat okai és céljai

A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó szakpolitikák jelentősége folyamatosan nőtt az elmúlt években. E szakpolitikák képezik a központi részét annak az európai projektnek, amelynek célja, hogy létrejöjjön egy olyan, belső határok nélküli térség, ahová az uniós polgárok és a harmadik országok állampolgárai beléphetnek, ott szabadon mozoghatnak, élhetnek és dolgozhatnak, hozzájárulva ezáltal az új elképzelések, tőke, tudás és innováció beáramlásához, illetve a nemzeti munkaerőpiacokon jelentkező hiányok betöltéséhez, annak biztos tudatában, hogy jogaikat maradéktalanul tiszteletben tartják és biztonságukról gondoskodnak..A belügyi szakpolitikák növekvő jelentőségét megerősítette a 2009. évi Stockholmi Program[1] is, és az emellett azon területek közé tartozik, amelyek a Lisszaboni Szerződés értelmében jelentős változásokon mentek keresztül.

A belső biztonság területén az olyan kulcsfontosságú dokumentumok, mint a belső biztonsági stratégiáról szóló bizottsági közlemény[2], egyértelmű iránymutatást nyújtottak a tevékenységek irányításáról a következő évek során. A belső biztonság olyan terület, amelyen az Unió jelentős kihívások elé néz. A terrorizmus és a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a korrupció, a számítástechnikai bűnözés, az ember- és fegyverkereskedelem továbbra is súlyos fenyegetést fog jelenteni. A bűnözés összesített szintje várhatóan stabil marad, azonban a bűnözés jellege feltehetően meg fog változni, ahogy a bűnözők új technológiákat használnak fel a bűncselekmények elkövetése érdekében. A határokon átnyúló és szervezett bűnözés várhatóan fokozódni fog, valamint kifinomultabbá és nemzetközibb jellegűvé válik. A bűncselekmények bizonyos fajtái, mint a csalás, a pénzmosás és a számítástechnikai bűnözés, gyakrabban fognak előfordulni. További intézkedések meghozatalára is szükség van az Unió kritikus infrastruktúrájának hatékonyabb védelme érdekében, többek között a terrorizmussal szemben, valamint az integrált uniós megközelítés kialakítása céljából a kockázat- és válságkezelés tekintetében. Ezen jövendőbeli kihívások kezelése érdekében alapvető fontosságúak az uniós szintű fokozott fellépések, annak érdekében, hogy sikeresen megvédjék a polgárokat a növekvő transznacionális fenyegetésekkel szemben, valamint azért, hogy támogassák a tagállamok illetékes hatóságainak műveleti munkáját, többek között megfelelő uniós finanszírozás révén. Ebben az összefüggésben a Stockholmi Program kifejezetten szorgalmazta a belső biztonsági stratégia végrehajtását szolgáló alap létrehozására, valamint a bűnüldözési együttműködésre vonatkozó koherens és átfogó megközelítés kidolgozására, az Unió külső határainak igazgatására is kiterjedően.

Ennek fényében a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2011. június 29-i javaslatában[3] a Bizottság szorgalmazta egy Belső Biztonsági Alap létrehozását, a belügyek terén a jövőbeli kiadásokat szolgáló egyszerűsített kétalapos rendszer részeként, amely magában foglalja a Menekültügyi és Migrációs Alapot is. A Belső Biztonsági Alap összesített költségvetése 4,468 millió EUR lesz (folyó áron), a belső biztonsági stratégia által megállapított öt stratégiai célkitűzés végrehajtásának támogatása céljából: a nemzetközi bűnözői hálózatok felgöngyölítése; a terrorizmus megelőzése, valamint a radikalizálódás és toborzás kezelése; a virtuális tér biztonságának növelése a polgárok és a vállalkozások számára; a biztonság megerősítése a határigazgatás útján, valamint Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenállóképességének javítása.

A szerteágazó stratégiai célkitűzésekre vonatkozó eltérő szerződéses alapok miatt jogilag nem lehetséges a Belső Biztonsági Alapot egységes pénzügyi eszközként létrehozni. Ezért az a javaslat született, hogy az Alapot átfogó pénzügyi keretként hozzák létre, amely két ágazathoz kapcsolódó javaslatból áll – ezek közül ez az egyik –, amelyeket kiegészít egy közös rendelkezéseket megállapító horizontális eszköz.

A jogi szerkezet részletes ismertetését a 3. szakasz tartalmazza.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT

Az értékelésre, mint a szakpolitikák formálásához információkat nyújtó eszközre fektetett fokozott hangsúllyal összhangban e javaslat alapjai az értékelések eredményei, az érintettekkel folytatott konzultáció, valamint a hatásvizsgálat.

A jövőbeli belügyi pénzügyi eszközök előkészítésére irányuló munka 2010-ben kezdődött meg, és 2011-ben folytatódott. Az előkészítő munka részeként 2010 decemberében külső megbízott részvételével megkezdődött egy értékelési/hatásvizsgálati tanulmány elkészítése. A tanulmány 2011 júliusában készült el, és összesítette a jelenlegi pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elérhető értékelési eredményeket, valamint alapul szolgált a hatásvizsgálat keretében megvizsgált problémák, célkitűzések és szakpolitikai lehetőségek meghatározásához, beleértve azok valószínű hatását is. E tanulmány alapján a Bizottság hatásvizsgálati jelentést készített, amelyről a hatásvizsgálati testület 2011. szeptember 9-én nyilvánított véleményt.

Az értékelésre, mint a szakpolitikák formálásához információkat nyújtó eszközre fektetett fokozott hangsúllyal összhangban a jogalkotásra irányuló javaslat teljes mértékben figyelembe vesz a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” keretprogram hivatalos félidős felülvizsgálatát[4], amely kiterjed az ISEC (Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem), és a CIPS „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése) programok 2007 és 2009 közötti végrehajtását. 2011. június 16-i jelentésében a Bizottság értékelte a programok végrehajtásának mennyiségi és minőségi szempontjait, valamint az elért eredményeket, amely kiterjedt a programtevékenységek pontos feltérképezésére, a finanszírozott projektek teljesítményének elemzésére, valamint az eszközök és a végrehajtási mechanizmusok felülvizsgálatára, az esetleges korrekciós intézkedések azonosítása érdekében.

A belügyi finanszírozás jövőjével kapcsolatban tartott, 2011. január 5-től március 20-ig zajló, erre a célra elvégzett online nyilvános konzultáció[5] eredményeit is figyelembe vették a jelen javaslat előkészítése során. Összesen 115 válasz érkezett magánszemélyektől és szervezetektől, köztük 8 állásfoglalás. A konzultációban valamennyi tagállamból vettek részt válaszadók, és egyes harmadik országokból is voltak közreműködők.

2011 áprilisában a „Belügyek uniós finanszírozásának jövője: Friss kitekintés” című konferencia lehetőséget biztosított a kulcsfontosságú érdekeltek (tagállamok, nemzetközi szervezetek, civil társadalmi szervezetek, stb.) találkozására, és arra, hogy eszmét cseréljenek a belügyek uniós finanszírozásának jövőjéről. A konferencia emellett alkalmat teremtett a felmérés és a nyilvános konzultáció eredményeinek megerősítésére.

A belügyek uniós finanszírozásának jövőjét több alkalommal felvetették és megvitatták az intézményi érdekeltekkel, beleértve egy informális ebéd során folytatott vitát a Bel- és Igazságügyi Tanács 2011. január 21-én tartott ülése során, 2011. január 26-án egy informális reggelit az Európai Parlament politikai koordinátoraival, Malmström biztosnak az Európai Parlament SURE bizottsága előtt 2011. március 10-én tartott meghallgatása során, valamint a Belügyi Főigazgatóság főigazgatója és a Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága között 2011. március 17-én tartott eszmecserén.

A belső biztonság területén a jövőbeli pénzügyi eszközökkel kapcsolatos konkrét szakértői tanácsadást azon megbeszélések során biztosították, amelyekre a COSI 2010. október 5-én tartott találkozóján került sor, és amelyen a tagállamok, illetve az ügynökségek (Eurojust, Europol, CEPOL és Frontex) képviselőivel előzetes eszmecserét tartottak, továbbá az EOS 2011. február 9-én tartott, Ipar és biztonság konferenciáján. Emellett a belső biztonság területén a jövőbeli pénzügyi eszköz végrehajtásához kapcsolódó technikai szempontokat megvitatták a tagállamok szakértőivel a Biztonság és a szabadságjogok védelme általános program két bizottságának (ISEC és CIPS) 2011. február 15-én és 2011. július 18-án tartott ülésén is.

Ezek a konzultációk, konferenciák és szakértői megbeszélések megerősítették, hogy általános a konszenzus a kulcsfontosságú érintettek között abban a tekintetben, hogy szélesíteni kell az uniós finanszírozás alkalmazási körét a belső biztonság területén, beleértve annak külső vetületeit is, valamint tovább kell dolgozni a megvalósítási mechanizmusok fokozottabb egyszerűsítése és a nagyobb fokú rugalmasság érdekében, többek között azért, hogy kezelni lehessen a sürgős helyzeteket. A hozzáadott érték biztosítása érdekében az uniós kiadásoknak jobban kell tükrözniük az uniós szintű prioritásokat és stratégiai kötelezettségvállalásokat, valamint támogatniuk kell az uniós belügyi vívmányok végrehajtását. A belső biztonság területén az érdekeltek úgy vélték, hogy a széles értelemben vett tematikus prioritásokat már rögzítették a 2009. évi Stockholmi Programban, és a 2010. évi belső biztonsági stratégiában. A jövőbeli finanszírozási mechanizmust tehát átfogó jelleggel kell kialakítani, és annak ki kell terjednie a bűnüldözésre, a határőrségekre és a vámhatóságokra. Szintén fontosnak tekintették annak szükségességét, hogy nagyobb mértékben használják ki a megfelelő uniós ügynökségeket, így az Europolt és a Frontexet. Széles körben támogatták a pénzügyi eszközök számának csökkentését egy két alapból álló struktúra kialakítása érdekében, amennyiben ez egyszerűsítést eredményez: Az érdekeltek egyetértettek továbbá azzal, hogy szükség van egy rugalmas mechanizmusra a sürgős helyzetek kezelésére. A megosztott igazgatást a többéves tervezés felé tett lépéssel általában megfelelő irányítási módnak tekintették a belügyi kiadások igazgatására. A nem kormányzati szervezetek ugyanakkor úgy vélték, hogy a közvetlen igazgatást is folytatni kell.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A fellépéshez való jog az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (2) bekezdéséből fakad, amely kimondja, hogy „az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul”.

Az Unió fellépése indokolt az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ, a továbbiakban: Szerződés) 67. cikkében meghatározott célkitűzések alapján, amely meghatározza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásának módjait.

A rendeletnek a Szerződés V. címében található több jogalapja van, a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén (az EUMSZ 82. cikkének (1) bekezdése, 84. cikke és 87. cikkének (2) bekezdése). E cikkek összeegyeztethető jogalapokat jelentenek, figyelemmel az e cím szerinti döntéshozatallal kapcsolatos jogi sajátosságokra.

A 19. (a schengeni vívmányokról szóló), a 21. (az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló) és a 22. (Dánia helyzetéről szóló, többek között a Szerződés harmadik részének V. címe kapcsán) jegyzőkönyvek szerinti eltérő geometriából származó eltérő szavazási szabályok miatt jogilag nem lehetséges egy átfogó jogalkotási javaslatot összeállítani a Belső Biztonsági Alap tekintetében, annak ellenére, hogy a kezelendő szakpolitikai célkitűzések összefüggenek.

Ezért a Belső Biztonsági Alapot átfogó pénzügyi keretként hozzák létre, amely két különálló aktusból áll, amelyek meghatározzák az Alap különböző összetevőit, és megállapítják az egyes összetevők célkitűzéseit, támogatható intézkedéseit és kereteit.

· egy az Alap részét képező, a rendőrségi együttműködéssel és a bűnözés elleni küzdelemmel és a válságkezeléssel kapcsolatos összetevőt létrehozó rendelet;

· egy az Alap részét képező, a határigazgatással és a közös vízumpolitikával kapcsolatos összetevőt létrehozó rendelet.

A Belső Biztonsági Alap átfogó keretén belül ez a rendelet pénzügyi támogatást biztosít a rendőrségi együttműködéshez, az információcseréhez és az információkhoz való hozzáféréshez, a bűnmegelőzéshez, valamint a határokon átnyúló, továbbá a súlyos és szervezett bűnözés ellen küzdelemhez, beleértve a terrorizmust, valamint az emberek és a kritikus infrastruktúra védelméhez a biztonságot érintő eseményekkel szemben, továbbá a biztonságot érintő kockázatok és válságok hatékony kezeléséhez, figyelemmel a közös uniós szakpolitikákra (stratégiák, programok és cselekvési tervek), jogszabályokra, gyakorlati együttműködésre, illetve fenyegetés- és kockázatértékelésre. Ennek következtében a két programot, amelyek jelenleg pénzügyi támogatást biztosítanak e szakpolitikai területen (ISEC, CIPS), 2014. január 1-jei hatállyal hatályon kívül kell helyezni, az átmeneti szabályoknak megfelelően. A CIPS program tekintetében (2007/124/EK, Euratom tanácsi határozat), erre nincs lehetőség e rendelet keretében, mivel az különálló jogi aktust igényel, a kettős jogi alap (EK/Euratom) szerinti eltérő szavazási szabályok következtében.

Mindent összevéve, olyan területről van szó, ahol az uniós fellépés hozzáadott értéke egyértelmű ahhoz képest, amikor a tagállamok önállóan lépnek fel. Az Európai Unió a tagállamoknál alkalmasabb a határokon átnyúló helyzetek kezelésére, és arra, hogy platformot nyújtson a közös megközelítésekhez, mivel az e rendelet szerinti pénzügyi támogatás hozzájárul különösen a nemzeti és európai képességek megerősítéséhez, valamint a határokon átnyúló együttműködéshez és koordinációhoz, a megkönnyített és biztonságos kommunikációhoz, a hálózatokhoz, a kölcsönös bizalomhoz, valamint az információk és a bevált módszerek cseréjéhez. Ugyanakkor teljes mértékben elismerést nyert, hogy a beavatkozásoknak megfelelő szinten kell történniük, és az Unió nem vállalhat a szükségesnél nagyobb szerepet. Amint arra a költségvetés felülvizsgálata rámutatott, „az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani.”[6]

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK

A Bizottság következő többéves keretre irányuló javaslata 4 648 millió EUR összeget tartalmaz (jelenlegi árakon) a Belső Biztonsági Alapra a 2014–2020 közötti időszakra. Ezen referenciaösszegen belül e konkrét rendelet végrehajtására irányadóan rendelkezésre álló források 1 128 millió EUR összegig terjednek. Irányadó jelleggel, ezen összeg 50%-át (564 millió EUR) a tagállamok nemzeti programjaira kell felhasználni, míg a másik 50%-ot (564 millió EUR), központilag kell kezelni az uniós intézkedések, sürgősségi intézkedések, valamint a technikai segítségnyújtás finanszírozására.

millió EUR

Belső Biztonsági Alap beleértve az új IT-rendszereket || || 4,648

- Rendőrségi együttműködési eszköz || || 1,128

- Határőrségi eszköz || || 3,520

5.           A JAVASLAT FŐ ELEMEI

· A stratégiai prioritások egyértelmű előtérbe helyezése

A kellő mértékű és bizonyítható hatás elérésének biztosítása érdekében, ez a rendelet a 2014–2020 közötti időszakra nézve arra tesz javaslatot, hogy az uniós pénzügyi támogatást öt kulcsfontosságú stratégiai prioritás támogatására koncentrálják (ahogy azok az uniós belső biztonsági stratégiában szerepelnek):

– a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzése és leküzdése;

– a virtuális tér biztonságának növelése a polgárok és a vállalkozások számára;

– a terrorizmus megelőzése, a radikalizálódás és a toborzás kezelése;

– a kritikus infrastruktúrák megvédésére irányuló képességek fokozása valamennyi gazdasági ágazatban; és

– Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenállóképességének javítása.

E stratégiai célkitűzéseket, amelyek részletesebben a jelen rendelet mellékletében szerepelnek, a tagállamoknak figyelembe kell venniük többéves nemzeti programjaik kidolgozása során. A célkitűzések bármikor módosíthatók, egy egyszerűsített eljárásában egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén, újonnan felmerülő kockázatok vagy fenyegetések esetén. Emellett, annak érdekében, hogy további ösztönzőket biztosítsanak, az uniós együttfinanszírozási ráta az említett uniós prioritások bármelyikét végrehajtó nemzeti intézkedések esetében 75% helyett 90%-ig emelhető, a horizontális rendelettel összhangban.

A jelen rendelet által támogatott konkrét intézkedések elsődlegesen olyan fellépésekre vonatkoznak, amelyek megerősítik a tagállamok műveleti kapacitásait, mint a határokon átnyúló műveletek, a bevált módszerek cseréi, az új módszerek és technológiák tesztelése és jóváhagyása (annak érdekében, hogy csökkentsék az Unió által finanszírozott biztonsági kutatásoktól való lemaradást), a technikai berendezések és infrastruktúrák beszerzése, a személyzet képzése és cseréje, elemzési tevékenységek, mint a kockázat- és fenyegetése elemzés, valamint hálózatalkotás.

A vonatkozó uniós ügynökségek hatásköre és szakértelme hatékonyabb kihasználása érdekében a belügyek területén, a Bizottság azt tervezi, hogy kihasználja a költségvetési rendelet[7] által biztosított lehetőséget arra, hogy a jelen rendelet alapján rendelkezésre álló források keretében egyedi feladatok végrehajtását ilyen ügynökségekre bízza feladataik ellátása körében, munkaprogramjaikat kiegészítve. A jelen okmány hatálya alá tartozó feladatok tekintetében ez különösen az Európai Rendőrségi Hivatalra (Europol) – pl. a közös nyomozócsoportok szervezése, illetve a Prümi Szerződés szerinti ügyfélszolgálatra –, valamint az Európai Rendőrakadémiára (Cepol) vonatkozik – pl. európai képzési rendszerek kialakítása és végrehajtása, közös tematikus tantervek és modulok, többek között a megfelelő harmadik országok bűnüldözési hatóságinak személyzete tekintetében.

· A rendelkezésre álló források elosztása

A jelen okmány kapcsán a 2014–2020 közötti időszakra rendelkezésre álló összeg két részre oszlik: az uniós költségvetés (folyó áron 1 128 millió EUR), valamint a még nem ismert hozzájárulás a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok (Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) részéről, amelyek szintén részt vesznek a jelen okmányban. A tagállamok közül Dánia nem vesz részt a jelen rendeletben, Írország és az Egyesült Királyság pedig a rájuk vonatkozó jegyzőkönyveknek megfelelően a részvétel mellett dönthet.

Az 1 128 millió EUR összeg egyenletesen oszlik meg (50/50 arányban): a tagállamok hozzávetőleg 564 millió EUR (folyó áron) összeget kapnak nemzeti programjaikhoz (megosztott igazgatás), és az uniós intézkedésekhez, a gyorssegélyhez, valamint a technikai segítségnyújtáshoz, a Bizottság pedig hasonló hozzávetőleges összeget hajt végre a közvetlen és közvetett igazgatás keretében.

A rendelkezésre álló finanszírozás tagállamok közötti elosztására kiválasztott szempontok azon főbb értékekre vonatkoznak, amelyeket a tagállamoknak védeniük kell: a lakosságuk, a területük, a légterükön, kikötőikben, valamint az uniós joggal összhangban kijelölt kritikus európai infrastruktúrán keresztül haladó személyek és áruk. Mivel ezzel összefüggésben figyelembe vették a tagállamok eltérő pénzügyi képességit is, azok bruttó nemzeti termékét (fordított arányban), ötödik elosztási szempontként jelölték meg.

· Gyorssegély és intézkedések harmadik országokkal kapcsolatban

E rendeletben, valamint a horizontális rendeletben különös rendelkezések teszik lehetővé az Unió számára, hogy gyors és hatékony intézkedéseket hozzon bármilyen biztonságot érintő esemény, vagy olyan új fenyegetés esetén, amely jelentős hátrányos hatással jár vagy járhat az egy vagy több tagállamban található emberek biztonságára (vészhelyzet). Az ilyen gyorssegélyről mindig a Bizottság határoz, azonban arra a tagállamok, az uniós ügynökségek, a nemzetközi szerveztek vagy a Tanács elnökségét betöltő tagállam képviselője által képviselt 71. cikk szerinti bizottság (COSI) is tehetnek javaslatot. A gyorssegély nem korlátozódik az Unióra, és az tartalmazhat intézkedéseket harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban.

Általában véve a jelen rendelet szerinti harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban támogatható intézkedések listája olyan rövid távú műveleti intézkedésekre koncentrál, amelyek közvetlen hatással vannak az Unió belső biztonságára, mint a határokon átnyúló műveletek, a technikai berendezések beszerzése, tapasztalatcserével és képzéssel kapcsolatos intézkedések, fenyegetés- és kockázatelemzés, valamint tudatosság-fejlesztő és kommunikációs tevékenységek. A harmadik országokban a fellépéseket elsődlegesen a Bizottság hajtja végre a költségvetési rendelet előírásaival összhangban közvetlen vagy közvetett igazgatás révén. Az ilyen fellépések nem lehetnek közvetlenül fejlesztésorientáltak és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást, amely továbbra is a harmadik országoknak a vonatkozó kapacitásaik fejlesztését elősegítő finanszírozás fő formája marad. Az ilyen intézkedések végrehajtása során törekedni kell a teljes összhangra az Unió külső fellépéseinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. Biztosítani kell a kiegészítő jelleget az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottság megfelelő szolgálataival folytatott fokozott együttműködés révén.

2011/0368 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésére, 84. cikkére és 87. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[8],

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[9],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[10],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az Unió azon célját, hogy biztosítsa a magas szintű biztonságot egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (3) bekezdése), többek között a bűnözés megelőzését és az ellene való küzdelmet, valamint a tagállamok és a megfelelő harmadik országok bűnüldöző hatóságai közötti koordinációt és együttműködést célzó intézkedések révén kell elérni.

(2)       E célkitűzés eléréséhez fokozott fellépésekre van szükség uniós szinten, annak érdekében, hogy megvédjék a polgárokat és az árukat a növekvő transznacionális fenyegetésekkel szemben, valamint azért, hogy támogassák a tagállamok illetékes hatóságainak műveleti munkáját. Többek között a terrorizmus és a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a korrupció, a számítástechnikai bűnözés, az ember- és fegyverkereskedelem továbbra is kihívást fog jelenteni az Unió belső biztonsága szempontjából.

(3)       A Tanács által 2010 februárjában elfogadott európai uniós belső biztonsági stratégia[11] közös menetrendet jelent e közös biztonsági kihívások kezelésére. A Bizottság „Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása” című 2010. novemberi közleménye[12] ülteti át a stratégia alapelveit és iránymutatásait konkrét intézkedésekre azáltal, hogy megjelöl öt stratégiai célkitűzést: a nemzetközi bűnözői hálózatok felgöngyölítése; a terrorizmus megelőzése, a radikalizálódás és a toborzás kezelése; a virtuális tér biztonságának növelése a polgárok és a vállalkozások számára; a biztonság megerősítése a határigazgatás útján és Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenállóképességének javítása.

(4)       A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatok megosztásának egyértelműségét, az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartását, valamint a globális megközelítésre és a külső biztonsággal való elválaszthatatlan kapcsolatra fektetett hangsúlyt kell a belső biztonsági stratégia végrehajtását irányító kulcsfontosságú elveknek tekinteni.

(5)       A belső biztonsági stratégia végrehajtásának előmozdítása, és annak biztosítása érdekében, hogy az műveleti realitássá váljon, a tagállamok számára a Belső Biztonsági Alap létrehozásával megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani.

(6)       A Szerződés V. címét érintő jogi sajátosságok miatt nem lehet a Belső Biztonsági Alapot egységes pénzügyi eszközként létrehozni.

(7)       Az Alapot tehát az uniós pénzügyi támogatás átfogó kereteként kell létrehozni a belső biztonság területén, amely magában foglalja az e rendelet alapján létrehozott eszközt, valamint a Belső Biztonsági Alap részeként a külső határok és a vízumpolitika pénzügyi támogatását szolgáló eszköz létrehozásáról szóló XXX/2012/EU rendelet[13] által létrehozott eszközt. Az átfogó pénzügyi keretet kiegészíti a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezésekről szóló XXX/2012/EU rendelet[14].

(8)       Az e rendelet, illetve a Belső Biztonsági Alap részeként a külső határok és a vízumpolitika pénzügyi támogatását szolgáló eszköz létrehozásáról szóló XXX/2012/EU rendelet szerinti összforrások együttesen alkotják az Alap fennállásának teljes időtartama alatt azt a pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során az intézményközi megállapodás 17. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(9)       A Belső Biztonsági Alap átfogó keretén belül az ezen eszköz alapján biztosított pénzügyi támogatás támogatja a rendőrségi együttműködést, az információcserét és az információkhoz való hozzáférést, a bűnmegelőzést, valamint a határokon átnyúló, továbbá a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelmet, beleértve a terrorizmust, valamint az emberek és a kritikus infrastruktúra védelmét a biztonságot érintő eseményekkel szemben, továbbá a biztonságot érintő kockázatok és válságok hatékony kezelését, figyelembe véve a közös szakpolitikákat (stratégiák, programok és cselekvési tervek), jogszabályokat és a gyakorlati együttműködést.

(10)     Az e területeken nyújtott pénzügyi támogatás különösen a határokon átnyúló műveleteket, az információkhoz való hozzáférést és az információcserét, a bevált módszerek cseréjét, a megkönnyített és biztonságos kommunikációt és koordinációt, a személyzet képzését és cseréjét, az ellenőrzési és értékelési tevékenységeket, az átfogó fenyegetés- és kockázatértékelést, a tudatosságfejlesztő tevékenységeket, az új technológiák fejlesztését és jóváhagyását, a kriminalisztikai kutatásokat, valamint interoperábilis technikai berendezések beszerzésének elősegítését szolgálja.

(11)     A jelen eszköz révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra az Unió külső fellépéseinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. Az ilyen intézkedések nem lehetnek közvetlenül fejlesztésorientáltak, és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Törekedni kell emellett az Unió humanitárius politikájával való összhangra, különösen a gyorssegélyre irányuló intézkedések végrehajtása során.

(12)     Ezt az eszközt az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

(13)     A Belső Biztonsági Alap egységes végrehajtásának biztosítása érdekében az ezen pénzügyi eszközhöz rendelet uniós költségvetést megosztott igazgatás révén kell végrehajtani, kivéve az Unió különleges érdekében álló fellépéseket (uniós fellépések), a gyorssegélyt és a technikai segítségnyújtást, amelyeket közvetlen és közvetett igazgatás révén hajtanak végre.

(14)     A tagállamoknak a végrehajtás céljából nemzeti programjaikon keresztül juttatott forrásokat egyértelmű és objektív, a tagállamok által védendő közjavakkal, valamint a belső biztonság magas szintjének biztosítását lehetővé tévő pénzügyi kapacitásaikkal kapcsolatos szempontok, mint lakosságuk, területük mérete, a nemzetközi repülőtereken és kikötőkön áthaladó utasok és áruk száma, a kritikus európai infrastruktúra mennyisége és bruttó nemzeti termékük alapján kell kiosztani.

(15)     A szolidaritás és a közös uniós szakpolitikákért, stratégiákért és programokért viselt felelősségmegosztásának megerősítése érdekében a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az összforrások nemzeti programok számára rendelkezésre álló részét arra használják, hogy kezeljék az e rendelet mellékletében meghatározott uniós prioritásokat. Az e prioritásokat kezelő projektek összesített támogatható költségeihez való uniós hozzájárulást 90%-ra kell emelni, összhangban az XXX/2012/EU rendelettel [horizontális rendelet].

(16)     Az Unió rendelkezési körében maradó források felső határának meg kell egyeznie a tagállamok számára nemzeti programjaik végrehajtására juttatott forrásokkal. Ez biztosítja, hogy az Unió egy adott költségvetési évben képes legyen az Unió számára különösen fontos intézkedések, így tanulmányok, új technológiák tesztelése és jóváhagyása, transznacionális projektek, hálózatépítés és bevált módszerek cseréje, a vonatkozó uniós jog és unió szakpolitikák végrehajtásának nyomon követése, továbbá harmadik országokkal kapcsolatos vagy azokban zajló intézkedések támogatására. A támogatott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a vonatkozó uniós stratégiákban, programokban, cselekvési tervekben, illetve kockázat- és fenyegetéselemzésekben megjelölt prioritásokkal.

(17)     Az EU-nak a biztonsági vonatkozású veszélyekkel vagy az Uniót érintő újonnan jelentkező fenyegetések kel kapcsolatos azonnali reagálási képességének megerősítése érdekében sürgősségi segítségnyújtást kell biztosítani az XXX/2012 rendeletben [horizontális rendelet] szereplő gyorsreagálási mechanizmussal összhangban..

(18)     Az uniós költségvetésből származó finanszírozást olyan tevékenységekre kell összpontosítani, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállami fellépéshez képest. Mivel az Unió jobb helyzetben van, mint a tagállamok a határokon átnyúló helyzetek kezelése szempontjából, illetve abból a szempontból, hogy platformot nyújtson a közös megközelítésekhez, az e rendelet szerint támogatható tevékenységeknek hozzá kell járulniuk különösen a nemzeti és uniós képességek megerősítéséhez, valamint a határokon átnyúló együttműködéshez és koordinációhoz, a hálózatokhoz, a kölcsönös bizalomhoz, valamint az információk és a bevált módszerek cseréjéhez.

(19)     A jelen jogi aktusban szereplő, a stratégiai uniós prioritások meghatározására vonatkozó rendelkezések kiegészítése és módosítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban az aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört át kell ruházni a Bizottságra, amelynek megfelelő konzultációkat kell folytatnia előkészítő munkája során, többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(20)     A rendelet rendelkezéseinek egységes, hatékony és időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében a végrehajtási hatáskört a Bizottságra kell átruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(21)     A „Biztonság és a szabadságjogok védelme" keretprogram keretében a 2007–2013-as időszakra a „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem" egyedi program létrehozásáról szóló, 2007. február 12-i 2007/125/IB tanácsi határozatot[15] hatályon kívül kell helyezni, az e rendeletben meghatározott átmeneti rendelkezéseknek megfelelően.

(22)     Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a bűnüldöző hatóságok közötti koordináció és együttműködés megerősítését, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelmet, az emberek és a létfontosságú infrastruktúra védelmét a biztonságot érintő eseményekkel szemben, valamint a tagállamok és az Unió arra irányuló képességének fokozását, hogy hatékonyan kezeljék a biztonságot érintő kockázatokat és válságokat – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(23)     Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[16] 1. cikkének H. pontjában említett területekhez tartoznak.

(25)     Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, az utóbbinak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének H. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az e megállapodásnak az Európai Unió és az Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló 2008/146/EK tanácsi határozat[17] 3. cikkével.

(26)     Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/349/EU tanácsi határozat[18] 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének H. pontjában említett terület alá tartoznak.

(27)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(28)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország [nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó/közölte, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában].

(29)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság [nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó/közölte, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában],

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)        E rendelet a Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: Alap) részeként létrehozza a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatását biztosító eszközt (a továbbiakban: eszköz).

A Belső Biztonsági Alap részeként a külső határok és a vízumpolitika pénzügyi támogatását szolgáló eszköz létrehozásáról szóló XXX/2012/EU rendelettel együttesen e rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza a Belső Biztonsági Alapot.

(2)        Ez a rendelet meghatározza:

a)      az eszköz alapján nyújtandó pénzügyi támogatás célkitűzéseit, támogatható intézkedéseit és stratégiai prioritásait;

b)      a támogatható intézkedések végrehajtásának általános keretét;

c)      az eszköz alapján 2014. január 1. és 2020. december 31. között rendelkezésre álló forrásokat és azok elosztását.

(3)        E rendelet előírja az XXX/2012/EU rendelet [horizontális rendelet] szabályainak alkalmazását.

(4)        Ez a rendelet nem vonatkozik az XXX/2012/EU[19] rendelet szerinti Jogérvényesülés program hatálya alá tartozó ügyekre. Az eszköz ugyanakkor kiterjedhet olyan intézkedésekre, amelyek célja az igazságügyi hatóságok és a bűnüldözési hatóságok közötti együttműködés ösztönzése.

2. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)      „rendőrségi együttműködés”: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. cikkében meghatározott egyedi intézkedések és együttműködési formák,

b)      „információkhoz való hozzáférés és információcsere”: bűncselekmények, különösen határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűncselekmények megelőzésével, felderítésével, nyomozásával, valamint üldözésével kapcsolatos, a bűnüldöző hatóságok számára releváns információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,

c)      „bűnmegelőzés”: mindazok az intézkedések, amelyek célja a bűnözésnek és az állampolgárok biztonytalanságérzetének csökkentése az európai bűnmegelőzési hálózat (EUCPN) létrehozásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/902/IB tanácsi határozatnak[20] megfelelően,

d)      „szervezett bűnözés”: három vagy több személyből álló szervezett csoport által elkövetett büntetendő cselekmény, amely összehangoltan működik közvetlen vagy közvetett módon pénzügyi vagy más anyagi haszon megszerzésére törekedve,

e)      „terrorizmus”: a 2008. november 28-i 2008/919/IB kerethatározat[21] által módosított, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározatban[22] meghatározott bármilyen szándékos cselekmény és bűncselekmény,

f)       „kockázat- és válságkezelés”: a terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek értékelésével, megelőzésével, az azokra való felkészültséggel és következményeik kezelésével kapcsolatos bármilyen intézkedés,

g)      „megelőzés és felkészültség”: olyan intézkedések, amelyek célja az esetleges terrortámadás és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése és/vagy csökkentése,

h)      „következménykezelés”: olyan intézkedések hatékony összehangolása, amelyeket terrortámadásra, vagy más biztonsági vonatkozású eseményre való reagálás és hatásának csökkentése érdekében hoztak a nemzeti és/vagy uniós szintű intézkedések hatékony összehangolása érdekében,

i)       „létfontosságú infrastruktúra”: olyan fizikai források, szolgáltatások, információtechnológiai létesítmények, hálózatok és infrastrukturális eszközök, amelyek megzavarása vagy megsemmisítése súlyos hatással járna a létfontosságú társadalmi feladatokra, többek között az ellátási láncra, az egészségügyre, a biztonságra, az emberek gazdasági vagy szociális jólétére vagy az Unió vagy tagállamai működésére,

j)       „vészhelyzet”: bármilyen biztonságot érintő esemény, vagy olyan új fenyegetés, amely jelentős negatív hatással jár vagy járhat egy vagy több tagállamban a polgárok biztonságára.

3. cikk

Célkitűzések

(1)        Az eszköz általános célja az, hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonság biztosításához az Európai Unióban.

(2)        Az (1) bekezdésben megjelölt általános célkitűzéssel összhangban az eszköz – összhangban a vonatkozó uniós stratégiákban, programokban, illetve kockázat és fenyegetéselemzésekben megjelölt prioritásokkal – a következő egyedi célkitűzésekhez járul hozzá:

a)         a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzése és az az elleni küzdelem, beleértve a terrorizmust, valamint a tagállamok és az érintett harmadik országok bűnüldöző hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítése,

E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a határokon átnyúló közös műveletek száma, illetve a bevált módszerekre vonatkozó dokumentumok és a szervezett rendezvények száma.

b)         a tagállamok és az Unió arra vonatkozó kapacitásainak fokozása, hogy hatékonyan kezeljék a biztonságot érintő kockázatokat és válságokat, valamint felkészüljenek azokra, és megvédjék az embereket és a létfontosságú infrastruktúrát a terrortámadásokkal és a biztonságot érintő eseményekkel szemben,

E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a tagállamok részéről a gazdaság valamennyi ágazatában a létfontosságú infrastruktúra védelmének előmozdítása érdekében kialakított és/vagy továbbfejlesztett eszközök száma, és az uniós szinten elvégzett fenyegetés- és kockázatelemzések száma.

(3) Ezen célkitűzések elérése érdekében az eszköznek hozzá kell járulnia a következő operatív célkitűzésekhez az alábbiak előmozdítása és fejlesztése révén:

a)      a tagállamoknak a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzésére és az ez elleni küzdelemre irányuló képességeit erősítő intézkedések (módszerek, eszközök, struktúrák), különösen a köz- és magánszféra partnerségei, az információk és a bevált módszerek cseréje, az adatokhoz való hozzáférés, az interoperábilis technológiák, az összehasonlítható statisztikák, az alkalmazott kriminológia, a nyilvános kommunikáció és a tudatosítás révén,

b)      a tagállamok bűnüldözési hatóságai, más nemzeti hatóságok, a megfelelő uniós szervek és adott esetben harmadik országok közötti adminisztratív és műveleti koordináció, együttműködés, kölcsönös megismerés és információcsere,

c)      képzési rendszerek az európai képzési politikák végrehajtásában, többek között uniós bűnüldözési csereprogramok révén, annak érdekében, hogy kialakítsanak egy valódi európai igazságügyi és bűnüldözési kultúrát,

d)      intézkedések és bevált módszerek a bűncselekmények tanúinak és áldozatainak védelme és támogatása tekintetében,

e)      a tagállamoknak a gazdasági tevékenység valamennyi ágazatában a létfontosságú infrastruktúra megvédésére irányuló adminisztratív és műveleti képességeit megerősítő intézkedések, többek között a köz- és magánszféra partnerségei és a fokozott koordináció, együttműködés, a know-how és a tapasztalatok Unión belüli, valamint releváns harmadik országokkal folytatott cseréje és terjesztése révén.

f)       biztonságos kapcsolatok és hatékony koordináció az ágazatspecifikus korai előrejelző rendszerek és a válságok esetén folytatott együttműködés szereplői között uniós és nemzeti szinten, többek között válságközpontok révén, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a válsághelyzetek átfogó és pontos áttekintésének gyors elvégzését, koordinálják a válaszintézkedéseket és megosszák a nyílt, bennfentes és minősített információkat,

g)      a tagállamok és az Unió átfogó fenyegetés- és kockázatértékelését célzó adminisztratív és műveleti képességeinek megerősítését szolgáló intézkedések (módszerek, eszközök, struktúrák) annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az Unió számára, hogy a közös és megosztott értékeléseken alapuló integrált megközelítéseket alakítson ki a válsághelyzetekben, továbbá hogy előmozdítsák a tagállamok és a partnerországok eltérő fenyegetési szint meghatározásainak kölcsönös megértését.

(4)        Az eszköz a tagállamok és a Bizottság kezdeményezésére hozzájárul a technikai támogatás finanszírozásához is.

4. cikk

Támogatható tevékenységek

(1)        A 3. cikkben meghatározott célkitűzéseken belül, valamint figyelemmel az XXX/2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd megállapított következtetéseire, a jelen eszköz támogatja a tagállamokban végrehajtott támogatási intézkedéseket, különösen a következőket:

a)      a bűnüldöző hatóságok közötti rendőrségi együttműködést és koordinációt javító fellépések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférés és azok cseréje;

b)      hálózatépítés, kölcsönös bizalom, megismerés és tanulás, a know-how, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok azonosítása, cseréje és terjesztése, az információk megosztása, megosztott helyzettudatosság és előrejelzések, az előre nem látott események tervezése, valamint interoperabilitás;

c)      elemzési, nyomon követési és értékelési tevékenységek, beleértve a tanulmányokat, valamint a fenyegetés- és kockázatértékeléseket és hatásvizsgálatokat;

d)      figyelemfelhívó, terjesztő és kommunikációs tevékenységek;

e)      technikai berendezések, biztonsági létesítmények, infrastruktúrák, kapcsolódó épületek és rendszerek, különösen ICT-rendszerek és összetevőik beszerzése és/vagy továbbfejlesztése, beleértve a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos európai együttműködést, különösen a számítógépes bűnözés elleni küzdelem európai központjával;

f)       az érintett hatóságok alkalmazottainak cseréje, képzése és oktatása, a nyelvi képzést és közös feladatokat vagy programokat is beleértve;

g)      az új módszerek vagy technológia bevezetését, átadását, tesztelését és jóváhagyását szolgáló intézkedések, beleértve az Unió által finanszírozott biztonsági kutatási projektekkel kapcsolatos kísérleti projekteket és a nyomon követési intézkedéseket is.

(2)        A 3. cikkben meghatározott célkitűzéseken belül az eszköz támogatja a harmadik országokkal kapcsolatos és azokban zajló intézkedéseket, különösen az alábbiakat:

a)      a bűnüldöző hatóságok közötti rendőrségi együttműködést és koordinációt javító fellépések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférés és azok cseréje;

b)      hálózatépítés, kölcsönös bizalom, megismerés és tanulás, a know-how, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok azonosítása, cseréje és terjesztése, az információk megosztása, megosztott helyzettudatosság és előrejelzések, az előre nem látott események tervezése, valamint interoperabilitás;

c)      technikai berendezések, köztük ICT-rendszerek és összetevőik beszerzése és/vagy továbbfejlesztése;

d)      az érintett hatóságok alkalmazottainak és szakértőinek cseréje, képzése és oktatása, a nyelvi képzést is beleértve;

e)      figyelemfelhívó, terjesztő és kommunikációs tevékenységek;

f)       fenyegetés- és kockázatértékelések és hatásvizsgálatok;

g)      tanulmányok és kísérleti programok.

5. cikk

Az összforrások és a végrehajtás

(1)        A rendelet végrehajtására rendelkezésre álló összes forrás 1,128 millió EUR.

(2)        Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret korlátain belül .

(3)        Az összforrások felhasználását a következő eszközök segítségével lehet végrehajtani:

a)      nemzeti programok, a 6. cikkel összhangban;

b)      uniós intézkedések, a 7. cikkel összhangban;

c)      technikai segítségnyújtás, a 8. cikkel összhangban;

d)      gyorssegély, a 9. cikkel összhangban.

(4)        A jelen eszköz alapján kiosztott költségvetést megosztott igazgatás révén kell végrehajtani, összhangban az XXXX/2012/EU rendelet[23] [új költségvetési rendelet] 55. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, kivéve a 7. cikkben hivatkozott uniós intézkedéseket, a 8. cikk (1) bekezdésében hivatkozott technikai segítségnyújtást, és a 9. cikkben hivatkozott gyorssegélyt.

(5)        Az összforrásokat irányadó jelleggel a következőképpen kell felhasználni:

a)      564 millió EUR a tagállamok nemzeti programjaira;

b)      564 millió EUR az uniós intézkedésekre, a gyorssegélyre és a Bizottság kezdeményezésére a technikai segítségnyújtásra.

(6)        Együttesen a Belső Biztonsági Alap részeként a külső határok és a vízumpolitika pénzügyi támogatását szolgáló eszköz létrehozásáról szóló XXX/2012/EU rendelet szerinti összforrásokkal, az e rendelet számára rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerinti összforrások együttesen alkotják a Belső Biztonsági Alap pénzügyi keretösszegét, és szolgálnak elsődleges referenciaösszegként, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás[24] 17. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(7)        A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok e rendelettel összhangban részt vesznek az eszközben.

(8)        Ezen országoknak az eszközhöz nyújtott pénzügyi hozzájárulásairól megállapodásokat kell kötni, és meg kell határozni a részvételhez szükséges kiegészítő szabályokat, beleértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és a Számvevőszék ellenőrzési hatáskörét biztosító rendelkezéseket.

Az ezen országoktól származó hozzájárulásokat hozzá kell adni az uniós költségvetésből rendelkezésre álló, az (1) bekezdésben hivatkozott összforrásokhoz.

6. cikk

Nemzeti programok

(1)        Az eszköz alapján előkészített nemzeti programot, illetve a Belső Biztonsági Alap részeként a külső határok és a vízumpolitika pénzügyi támogatását szolgáló eszköz létrehozásáról szóló XXX/2012/EU rendelet alapján előkészített nemzeti programot a tagállamok együttesen alakítják ki, és nyújtják be a Bizottságnak, mint az Alap egységes nemzeti programját, összhangban az XXX/2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 14. cikkével.

(2)        A Bizottság által az XXX/2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 14. cikke szerint megvizsgálandó és jóváhagyandó nemzeti programok alapján a tagállamok az e rendelet mellékletében felsorolt stratégiai uniós prioritások kezelésére koncentrálnak.

(3)        A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdésben hivatkozott melléklet módosítása céljából, módosítva a stratégiai uniós prioritásokat, újakat hozzáadva, vagy azok közül törölve.

7. cikk

Uniós intézkedések

(1)        A Bizottság kezdeményezésére az eszköz felhasználható transznacionális fellépések, vagy az Unió különleges érdekében álló fellépések (uniós fellépések) finanszírozására, a 3. cikkben szereplő általános, egyedi és működési célkitűzések kapcsán.

(2)        Ahhoz, hogy támogathatóak legyenek, az uniós intézkedéseknek összhangban kell állniuk a vonatkozó uniós stratégiákban, programokban, illetve kockázat- és fenyegetésértékelésekben megjelölt prioritásokkal:

a)      előkészítő, nyomon követési, adminisztratív és technikai támogatás, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés végrehajtásához szükséges értékelési mechanizmus kialakítása;

b)      két vagy több tagállam, vagy legalább egy tagállam és egy harmadik ország bevonásával járó transznacionális projektek;

c)      elemzési, nyomon követési és értékelési tevékenységek, beleértve a fenyegetés- és kockázatértékeléseket és hatásvizsgálatokat, továbbá az uniós jog és az uniós szakpolitikai célkitűzések tagállamok általi végrehajtását nyomon követő projektek;

d)      a hálózatépítést, a kölcsönös bizalmat, megértést és tanulást, a bevált gyakorlatok és az innovatív megközelítések azonosítását és elterjesztését az EU szintjén, valamint a képzési és csereprogramokat elősegítő projektek;

e)      a módszertani, többek között statisztikai eszközök, módszerek és közös mutatók fejlesztését támogató projektek;

f)       technikai berendezések, biztonsági létesítmények, infrastruktúrák, kapcsolódó épületek és rendszerek, különösen uniós szintű ICT-rendszerek és összetevőik beszerzése és/vagy továbbfejlesztése, beleértve a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos európai együttműködést, különösen a számítógépes bűnözés elleni küzdelem európai központjával;

g)      az uniós politikákkal kapcsolatos tudatosságot előmozdító projektek az érdekeltek és a nyilvánosság körében, beleértve az Unió politikai prioritásainak szervezeti kommunikációját is;

h)      az új módszerek fejlesztését és/vagy új technológia bevezetését szolgáló különlegesen innovatív projektek, amelyek lehetőséget kínálnak a más tagállamok számára való átadásra, különösen az Unió által finanszírozott biztonsági kutatási projektek eredményeinek tesztelését és jóváhagyását célzó projektek;

i)       tanulmányok és kísérleti programok;

j)       a 4. cikkben hivatkozott, harmadik országokkal kapcsolatos vagy azokban zajló intézkedések.

(3)        Az uniós intézkedéseket az XXX/2012/EU rendelettel [horizontális rendelet] összhangban kell végrehajtani.

8. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1)        A Bizottság kezdeményezésére, vagy az annak nevében tett kezdeményezésre az eszköz évi 800 000 EUR összegig hozzájárulhat a Belső Biztonsági Alap technikai segítségnyújtásához, összhangban az XXX /2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 10. cikkével.

(2)        Valamely tagállam kezdeményezésére, az eszköz a tagállamnak juttatott teljes összeg 5%-ának erejéig hozzájárulhat a nemzeti program szerinti technikai segítségnyújtásához, összhangban az XXX /2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 20. cikkével.

9. cikk

Gyorssegély

(1)        Az eszköz pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez a 2. cikk j) pontjában meghatározott vészhelyzet esetén.

(2)        A gyorssegélyt az XXX/2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 8. cikkében meghatározott mechanizmussal összhangban kell végrehajtani.

10. cikk

A támogatható tagállami intézkedések forrásai

(1)        564 millió EUR-t kell kiosztani a tagállamoknak irányadó jelleggel a következők szerint:

a)      30% a lakosságuk méretének arányában;

b)      10% a területük méretének arányában;

c)      10% a nemzetközi repülőtereiken és kikötőiken áthaladó utasok száma és áruk tömege arányában;

d)      10% a 2008/114/EK irányelv alapján kijelölt európai kritikus infrastruktúra számának arányában;

e)      40% a bruttó nemzeti termékük arányában (standard vásárlóerő lakosonként).

(2)        A (1) bekezdésben említett adatokra vonatkozó referenciaértékek a Bizottság (Eurostat) legfrissebb statisztikai adatai, a tagállamok által az uniós joggal összhangban, valamint a Bizottság által a 2008/114/EK irányelvvel összhangban szolgáltatott adatok alapján. A referencia-időpont 2013. június 30.

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)        A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való feljogosítására az e cikkben szereplő feltételek vonatkoznak.

(2)        Az e rendeletben említett felhatalmazás [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődően 7 évre szól. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbinak megfelelő időtartamra, kivéve ha az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt kifogást emel a meghosszabbítás ellen.

(3)        Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)        A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)        Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

12. cikk

Bizottsági eljárás

(1)        A Bizottságot az XXX /2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 55. cikkének (1) bekezdésével létrehozott „Menekültügyi, migrációs és biztonsági” közös bizottság segíti.

(2)        Amennyiben e bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

13. cikk

Az XXX/2012/EU rendelet alkalmazhatósága

            Az XXX/2012/EU rendelet [horizontális rendelet] rendelkezéseit alkalmazni kell az eszközre.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2007/125/IB tanácsi határozat 2014. január 1-jén hatályát veszti.

15. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)        E rendelet nem érinti – azok befejezéséig– az érintett projektek, illetve a 2007/125/IB határozat alapján, vagy a 2013. december 31-én hatályos bármely, támogatásra vonatkozó jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását, ideértve ezek részleges vagy teljes megszüntetését is.

(2)        Az eszköz szerinti társfinanszírozási határozatok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az [a Hivatalos Lapban történő közzététel időpontja]-t megelőzően a 2007/125/IB tanácsi határozat alapján elfogadott és a társfinanszírozás időszakában pénzügyi utóhatással bíró rendelkezéseket.

(3)        Azokat a Bizottság által 2011. január 1. és 2013. december 31. között jóváhagyott társfinanszírozási összegeket, amelyek tekintetében a záróbeszámoló benyújtási határidejéig a Bizottságnak nem küldték el a műveletek lezárásához szükséges dokumentumokat, a Bizottság 2017. december 31-ig automatikusan visszavonja, és a jogtalanul kifizetett összegeket vissza kell fizetni.

A halasztó hatályú bírósági eljárás vagy államigazgatási fellebbezési eljárás miatt felfüggesztett műveletekkel kapcsolatos összegeket az automatikus visszavonás összegének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(4)        A tagállamok a Bizottságnak 2015. június 30-ig értékelő jelentést nyújtanak be a 2011–2013-es időszakban a 2007/125/IB tanácsi határozat által társfinanszírozott intézkedések eredményeiről és hatásairól.

(5)        A Bizottság 2015. december 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2007/125/IB tanácsi határozat 2011 és 2013 között elért eredményeiről és végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjairól szóló jelentést.

16. cikk

Felülvizsgálat

            Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján ezt a rendeletet legkésőbb 2020. június 30-ig felülvizsgálja.

17. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

            Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

A stratégiai uniós prioritások listája (6. cikk (2) bekezdés)

· A határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzését és az az elleni küzdelmet szolgáló intézkedések, különösen a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a bűnözői hálózatok azonosítását és felszámolását célzó projektek, a gazdaság bűnözés beszivárgása elleni védelme, valamint a gazdasági ösztönzők csökkentése érdekében a bűncselekményből származó vagyoni eszközök lefoglalása, befagyasztása és elkobzása.

· A virtuális tér biztonságának növelését célzó intézkedések a polgárok és a vállalkozások számára, különösen a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás kapacitásainak építését célzó projektek, az iparral való együttműködést célzó projektek a polgárok eszközökkel való felruházása és védelme érdekében, valamint a számítógépes támadások kezelésére irányuló képességek javítását célzó projektek.

· A terrorizmus megelőzését, a radikalizálódás és a toborzás kezelését célzó intézkedések, különösen a közösségek számára helyi megközelítések és megelőzési politikák kidolgozásához eszközöket biztosító projektek, az illetékes hatóságok számára a terroristák finanszírozáshoz és anyagokhoz való hozzáférésének megakadályozását és tranzakcióik nyomon követését lehetővé tévő projektek, az utasok és áruk közlekedést védő projektek, valamint a robbanóanyagok és CBRN-anyagok biztonságának növelését célzó projektek.

· A tagállamoknak a gazdasági tevékenység valamennyi ágazatában, beleértve a 2008/114/EK irányelvben meghatározottakat, a létfontosságú infrastruktúra megvédésére irányuló adminisztratív és műveleti képességeinek megerősítését célzó intézkedések, különösen a köz- és magánszféra partnerségeit és a fokozott koordinációt, együttműködést, az előre nem látott események tervezését, valamint az információk és bevált gyakorlatok köz- és magánszférabeli szereplők közötti terjesztését célzó intézkedések.

· Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenállóképességét növelő intézkedések, különösen a fenyegetés- és kockázatértékeléseket a döntéshozatallal összekapcsoló kockázatkezeléssel kapcsolatos koherens uniós politika kialakítását előmozdító projektek, valamint a válságokra adott hatékony és koordinált válaszokat támogató projektek, amelyek összekötik a meglévő (ágazatspecifikus) képességeket, szakértelmet és a helyzetelemző központokat, beleértve az egészségügyi, polgári védelmi és terrorizmussal kapcsolatos központokat.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási rendszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

A „Nyitott és biztonságos Európa építése: a 2014–2020-as időszak belügyi költségvetése” című közlemény;

A Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló rendelet tervezete

A rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló rendelet tervezete

A Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló rendelet tervezete

1.2. A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[25]

Jelenleg 3. fejezet, 18. cím – Belügyek

Jövőbeli többéves pénzügyi keret: 3. cím (Biztonság és uniós polgárság) – „Belső biztonság”

A javaslat/kezdeményezés típusa

þ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul (belügyi finanszírozás a 2014–2020 közötti időszakban)

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[26]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.3. Célkitűzések 1.3.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

E szakpolitikák végső célja olyan, belső határok nélküli térség, ahová az uniós polgárok és a harmadik országok állampolgárai beléphetnek, ott szabadon mozoghatnak, élhetnek és dolgozhatnak, hozzájárulva ezáltal az új elképzelések, tőke, tudás és innováció beáramlásához, illetve a nemzeti munkaerőpiacokon jelentkező hiányok betöltéséhez, annak biztos tudatában, hogy jogaikat maradéktalanul tiszteletben tartják és biztonságukról gondoskodnak. E cél megvalósításához elengedhetetlen az Unión kívüli államokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés.

A belügyi szakpolitikák növekvő jelentőségét megerősítette a Stockholmi Program, valamint annak cselekvési terve is, azok végrehajtása az Unió stratégiai prioritásai közé tartozik, és olyan területeket ölelnek fel, mint a migráció (jogszerű migráció és integráció; menekültügy; illegális bevándorlás és visszatérés), a biztonság (a terrorizmus és a szervezett bűnözés megelőzése és az azok elleni küzdelem; rendőrségi együttműködés), valamint a külső határok igazgatása (beleértve a vízumpolitikát is), továbbá e szakpolitikák külső vetületei. A Lisszaboni Szerződés emellett lehetővé teszi az Unió számára, hogy nagyobb ambíciót tanúsíthasson a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség polgárainak mindennapi problémái kapcsán. A belügyi politika prioritásait, különösen a harmadik országbeli állampolgárok integrációját, meg kell vizsgálni az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésével összefüggésben, amelyek célja, hogy segítsék az EU-t abban, hogy felülkerekedjen a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságon, és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést érjen el.

A Belső Biztonsági Alap nyújtja az ahhoz szükséges pénzügyi támogatást, hogy az Unió belügyi célkitézései érzékelhető eredményekké váljanak.

1.3.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

BELSŐ BIZTONSÁGI ALAP

A rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz

A vonatkozó uniós stratégiákkal, programokkal, kockázat- és fenyegetéselemzésekkel összhangban az eszköz a következő konkrét célkitűzésekhez járul hozzá:

a)         a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzése és az az elleni küzdelem, beleértve a terrorizmust, valamint a tagállamok és az érintett harmadik országok bűnüldöző hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítését;

c)         a tagállamok és az Unió arra vonatkozó kapacitásainak fokozása, hogy hatékonyan kezeljék a biztonságot érintő kockázatokat és válságokat, valamint felkészüljenek azokra, és megvédjék a polgárokat és a létfontosságú infrastruktúrát a terrortámadásokkal és a biztonságot érintő eseményekkel szemben.

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) keretébe tartozó érintett tevékenységek: 18.05

A külső határok igazgatása és a vízumpolitika pénzügyi támogatását biztosító eszköz

A vonatkozó uniós stratégiákkal, programokkal, kockázat- és fenyegetéselemzésekkel összhangban az eszköz a következő konkrét célkitűzésekhez járul hozzá:

a)         a közös vízumpolitika támogatása annak érdekében, hogy megkönnyítsék a legális utazást, biztosítsák a harmadik országok állampolgáraival szemben alkalmazott egyenlő bánásmódot, és kezeljék a illegális bevándorlást;

b)         a határigazgatás támogatása, egyrészt a külső határok magas szintű védelmének, másrészt a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében.

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) keretébe tartozó érintett tevékenységek: 18.02 (amennyiben a Külső Határok Alap érintett).

1.3.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat által a kedvezményezettekre/célcsoportokra gyakorolt hatások részletes leírása a hatásvizsgálat 4.1.2. pontjában szerepel.

Általában a finanszírozási folyamat valamennyi szintjén és minden irányítási mód keretében elért egyszerűsítés egyértelműen előnyös hatást gyakorol azokra a folyamatokra, amelyek alapján a pénzügyi támogatást nyújtják.

A rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint válságkezelés

A pénzügyi támogatás fő kedvezményezettjei a tagállamok, valamint bűnüldöző hatóságaik lesznek, továbbá minden, a kritikus infrastruktúra védelmére és válságkezelésre szakosodott egyéb hatóság, emellett pedig adott esetben a releváns nemzetközi és nem kormányzati szervezetek (pl. a bűnmegelőzés, a radikalizálódás, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelmet szolgáló szakpolitikák területén).

A változások folytán előnyt élvező célcsoport az egész lakosság.

A fő eredmények: 1) a tagállamok fokozott adminisztratív és műveleti kapacitása a határokon átnyúló, komoly és szervezett bűnözés felderítésére és sikeres üldözésére, beleértve a terrorizmust is, annak érdekében, hogy csökkentsék az ilyen bűnözésből származó, biztonsággal kapcsolatos fenyegetéseket; valamint 2) erősebb európai ellenállóképesség a válságokkal és katasztrófákkal szemben, egyrészről a fenyegetés- és kockázatértékeléseket a döntéshozatallal összekapcsoló kockázatkezeléssel kapcsolatos koherens uniós politikának köszönhetően, másrészről pedig a válságokra adott hatékonyabb és koordináltabb uniós válaszok révén, amely összeköti a létező képességeket, illetve a szakértelmet. Fontos eredmény még a tagállamok képességeinek fokozása a terrortámadások és más biztonsággal összefüggő fenyegetések megelőzése, az azokra való felkészülés, valamint a polgárok és a létfontosságú infrastruktúra ilyen veszélyekkel szembeni védelme tekintetében.

Külső határigazgatás és vízumpolitika

A külső határigazgatás és vízumpolitika támogatásának fő kedvezményezettjei az uniós vívmányokat, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexet és a vízumkódexet a tagállamokban végrehajtó szolgálatok: határőrség, rendőrség és konzuli szolgálatok. A változások folytán előnyt élvező célcsoport az utazók – valamennyi, a külső határt az EU felé átlépő személy. Az eredmények magukban foglalják e szolgálatok fokozott képességeit a következőkre: 1) a határőrizet elvégzése és kapcsolatfelvétel más bűnüldöző szolgálatokkal az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) keretében; 2) a migrációs áramlások kezelése a konzuli képviseleteken (vízumkérelmek); c) az utazók hullámai kezelésének javítása a határátkelőhelyeken, biztosítva egyrészt a külső határok magas szintű és egységes védelmét, együttműködve más bűnüldözési szolgálatokkal, másrészt pedig a zökkenőmentes határátkelést, a schengeni vívmányokkal, valamint a tiszteletteljes bánásmód és a méltóság elvével összhangban. Egy jelentős konkrét eredmény a két új, a harmadik országbeli állampolgárok határokon át történő mozgását kezelő új uniós IT-rendszer felállítása lesz (határregisztrációs rendszer és regisztráltutas-program).

1.3.4. Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Mivel a nemzeti programok meghatározása előtt politikai párbeszédet kell folytatni, ebben a szakaszban nem lehet meghatározni azon végleges mutatókat, amelyeket a fenti konkrét célkitűzések elérésének értékelésére fognak használni. Mindazonáltal:

- a rendőrségi együttműködés és a bűnmegelőzés, valamint a bűnözés elleni küzdelem tekintetében a mutatók között szerepelni fog a határokon átnyúló közös műveletek száma, illetve a bevált gyakorlatokra vonatkozó dokumentumok és a szervezett rendezvények száma. A válságkezelés és a kritikus infrastruktúra tekintetében a mutatók között szerepelni fog a tagállamok részéről a gazdaság valamennyi ágazatában a létfontosságú infrastruktúra védelmének előmozdítása érdekében kialakított és/vagy továbbfejlesztett eszközök száma, és az uniós szinten elvégzett fenyegetés- és kockázatelemzések száma,

- a határigazgatás és vízumpolitika területén a mutatók között szerepel a felszerelt, biztosított és/vagy fejlesztett konzuli képviseletek száma, a vízumkérelmek hatékony feldolgozásának biztosítása érdekében, valamint színvonalas szolgáltatás nyújtása céljából a vízumkérelmezők számára, valamint a határellenőrzést célzó berendezések fejlesztése, a jogszerűtlen harmadik országbeli állampolgárok feltartóztatása a külső határon, megfeleltetve a külső határ adott szakaszának kockázatával. A hatásmutatók mérik a határbiztonság, a vízumkiadási képesség és a határokon átlépő utazók biztonságos és zökkenőmentes kezelésének fokozódását.

1.4. A javaslat/kezdeményezés indokolása 1.4.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az Unió továbbra is jelentős kihívásokkal fog szembesülni a belügyi területen a 2014–2020 közötti időszakban.

A biztonságos környezet biztosítása szükséges és előnyös az EU gazdasági, kulturális és szociális növekedéséhez. Az EU-ra döntő szerep hárul mind a súlyos és szervezett bűnözés, a számítástechnikai bűnözés és a terrorizmus jelentette veszélyek elleni fellépésben, mind az EU külső határainak igazgatásában, valamint az ember okozta vagy természeti katasztrófákra való gyors reagálásban. A globalizáció korában, amikor a veszélyek egyre növekednek és transznacionális dimenziót nyernek, egyetlen tagállam sem képes egyedül hatékonyan reagálni. Koherens és átfogó európai válaszra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a bűnüldöző hatóságok eredményesen működhessenek az országok és a joghatóságok között.

E célok megvalósításához elengedhetetlen az Unión kívüli államokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés. Az Észak-Afrikában nemrég bekövetkezett események rámutattak arra, milyen fontos, hogy az Unió a migrációra, a határokra és a biztonságra vonatkozóan átfogó megközelítéssel rendelkezzen. Az uniós belügyi politikai egyre nagyobb jelentőségű külső dimenzióját tehát meg kell erősíteni az Unió külpolitikájával teljes összhangban

1.4.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A migrációs áramlások és a biztonsági fenyegetések olyan kihívásokat jelentenek, amelyeket a tagállamok önállóan eljárva nem tudnak Ezek azok a területek, amelyeken az EU költségvetésének felhasználása hozzáadott értékkel jár.

Néhány tagállamra különösen súlyos terhek nehezednek, például sajátos földrajzi helyzetükből adódóan és amiatt, hogy az Unió külső határainak hosszú szakaszai tartoznak igazgatásuk alá. A belső határellenőrzések megszűntetését az Unió külső határainak hatékony ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó közös intézkedéseknek kell kísérniük. A szolidaritás és a tagállamok felelősség közötti méltányos felelősségmegosztás elve áll tehát a menekültüggyel és migrációval kapcsolatos közös szakpolitikák középpontjában.Ennek az elvnek a pénzügyi vonatkozásai az uniós költségvetés által biztosított források révén kezelhetők. A biztonság területén a súlyos és szervezett bűnözés, a terrorizmus és az egyéb biztonsággal kapcsolatos fenyegetések egyre inkább határokon átnyúló jellegűek. A bűnüldöző hatóságok közötti transznacionális együttműködés és koordináció lényeges e bűncselekmények sikeres megelőzéséhez, és az ellenük vívott küzdelemhez, például információcsere, közös nyomozások, interoperábilis technológiák, továbbá közös fenyegetés- és kockázatértékelések révén.

A migrációs áramlások kezelése, az EU külső határainak igazgatása, valamint az Unió biztonsága lényeges erőforrásokat és képességeket igényel a tagállamoktól. A fokozott műveleti együttműködés és koordináció, beleértve a források megosztását olyan területeken, mint a képzés és a berendezések, méretgazdaságosságot és szinergiákat kínál, ezzel biztosítva a közpénzek hatékonyabb felhasználását és a szolidaritás megerősítését, valamint a kölcsönös bizalom és a közös uniós politikákért való felelősségmegosztást a tagállamok között. Ez különösen fontos a belső biztonság területén, ahol a határokon átnyúló közös műveletek valamennyi formájának pénzügyi támogatása lényeges a rendőrség, a vámhatóságok, a határellenőrök és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködés fokozása érdekében.

A belügyek külső dimenziójával kapcsolatban egyértelmű, hogy az intézkedések elfogadása és a források egyesítése uniós szinten jelentősen növelni fogja az Unió befolyását, amelyeknek segítségével meggyőzhetők a harmadik országok, hogy együttműködjenek az Unióval olyan migrációs és biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, amelyek főként az Unió és a tagállamok érdekeit szolgálják.

Az Unió belügyi területre vonatkozó fellépési joga elsősorban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) V. címéből – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – ered, különösen pedig az EUMSZ következő cikkeiből: 77. cikk,(2) bekezdése, a 78. cikk (2) bekezdése, a 79. cikk (2) és (4) bekezdése, a 82. cikk (1) bekezdése, valamint a 87. cikk (2) bekezdése A harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre az EUMSZ 212. cikkének (3) bekezdése vonatkozik. A javaslat figyelembe veszi a szubszidiaritás elvét, mivel a finanszírozás nagyobb részére a megosztott igazgatás elvének megfelelően, a tagállamok intézményi hatáskörei tiszteletben tartásával kerül sor.

1.4.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Bár a jelenlegi belügyi pénzügyi eszközöket általában úgy tekintik, hogy elérik célkitűzéseiket, és hatékonyan működnek, a félidős felülvizsgálat és az érintettekkel folytatott konzultáció tapasztalatai szerint szükség van a következőkre:

– A jövőbeli belügyi eszközök egyszerűsítése és korszerűsítése a pénzügyi programok számának kettőre csökkentésével, a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap létrehozásával. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy stratégiaibb módon használja fel eszközeit, így azok jobban megfelelnek az EU politikai prioritásainak és szükségleteinek;

– Az EU, mint globális szereplő szerepének megerősítése, azáltal, hogy külső vetületekkel kapcsolatos összetevőt építenek az Alapokba, annak érdekében, hogy megerősítsék az EU bevonását a belügyi politikák külpolitikai dimenziójába;

– Ahol lehetséges, a közvetlen igazgatásról át kell térni a megosztott igazgatásra, ami felszámolja a szükségtelen bürokratikus terheket;

– A megosztott igazgatás alkalmazása esetében a magas beosztású tisztségviselők szintjén megvalósuló politikai párbeszéddel kiegészített többéves programozásra való átállás biztosítani fogja, hogy a tagállamok nemzeti programjai teljes összhangban álljanak az uniós szakpolitikai célokkal és prioritásokkal, továbbá az eredmények és hatások megvalósítását helyezzék előtérbe

– A centralizált igazgatás minőségének javítása, annak érdekében, hogy számos eszközt biztosítson szakpolitikai alapú tevékenységekhez, beleértve a transznacionális intézkedéseket, a különösen innovatív intézkedéseket és a harmadik országokban zajló vagy azokkal kapcsolatos intézkedéseket (külső dimenzió), valamint sürgős fellépéseket, tanulmányokat és rendezvényeket;

– Közös szabályozási keret kialakítása megosztott programozási, jelentési, pénzügyi irányítási és ellenőrzési szabályokkal, amelyek lehető leginkább hasonlítanak az egyéb, megosztott igazgatással irányított uniós alapok szabályaira, annak érdekében, hogy elérjék, hogy valamennyi érdekelt jobban értse a szabályokat, és magas fokú koherenciát és következetességet biztosítsanak;

– A vészhelyzetekre való gyors és hatékony reagálás biztosítása, az alapok olyan kialakításával, amely lehetővé teszi az EU számára a gyorsan változó helyzetekben történő megfelelő reagálást;

– A belügyi ügynökségek szerepének fokozása annak érdekében, hogy előmozdítsák a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést, valamint azáltal, hogy rájuk bízzák egyedi intézkedések végrehajtását, biztosítva a megfelelő politikai ellenőrzést az ügynökségek tevékenysége felett;

További részletek találhatók a hatásvizsgálatban és az egyes rendeletek indokolásaiban.

1.4.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Számos egyéb uniós eszköz biztosít támogatást a Belső Biztonsági Alapból finanszírozott tevékenységeket kiegészítő tevékenységekhez.

A Belső Biztonsági Alap és a polgári védelmi pénzügyi eszköz közötti választóvonal ugyanaz marad, mint amelyet a jelenlegi CIPS program 3. cikke meghatároz: a természeti katasztrófák, valamint a nem szándékos, ember által előidézett katasztrófák a polgári védelemre tartoznak (balesetek), míg a szándékos, ember által előidézett katasztrófák a biztonsággal kapcsolatosak, és azoknak ezért a Belső Biztonsági Alap alá kell tartozniuk.

A terrortámadások és más biztonságot érintő események az EU Szolidaritási Alapjának hatályán kívül maradnak. Annak pontos hatálya és terjedelme, hogy az EUMSZ 222. cikke (szolidaritási záradék) mennyiben képes támogatni azokat a tagállamokat, amelyek terrortámadás, vagy természeti, illetve ember által előidézett katasztrófák áldozatai, szintén nem egyértelmű, mivel ez olyan végrehajtási rendelkezések hivatalos elfogadását igényli, amelyekre még javaslat sem született. A sürgős finanszírozási lehetőségeket terrortámadások és más biztonságot érintő események esetén tehát a Belső Biztonsági Alap biztosítja.

A Horizon 2020 program szerinti biztonsági kutatások, és az ilyen kutatások eredményeinek gyakorlati felhasználása közötti rés tehát bezárul, mivel a Belső Biztonsági Alap egyedi célkitűzéseket és támogatható intézkedéseket irányoz elő annak érdekében, hogy lehetővé tegye a tudományos kutatás eredményeinek (prototípusok) tesztelését és jóváhagyását, figyelemmel a sorozatos gyakorlati alkalmazásra (kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés).

A jövőbeli Jogérvényesülés program szorosan kapcsolódni fog a Belső Biztonsági Alaphoz és ki fogja egészíteni azt, különösen annak büntető igazságszolgáltatási összetevője tekintetében, ugyanakkor inkább az igazságügyi együttműködésre, az eljárási harmonizációra és a kölcsönös elismerésre koncentrál, amely a gyakorlatban megakadályozza a lényeges átfedéseket.

A Belső Biztonsági Alap külső dimenziós összetevői olyan harmadik országokban zajló, illetve azokkal kapcsolatos intézkedéseket támogatnak, amelyek elsődlegesen uniós érdekekre és célkitűzésekre vannak figyelemmel, közvetlen hatással vannak az EU-ra és tagállamaira, továbbá biztosítják az EU területén végrehajtott intézkedések folyamatosságát. E finanszírozás tervezésére és végrehajtására az EU külső fellépéseivel és külpolitikájával összhangban kerül sor. Célja nem fejlesztésorientált intézkedések támogatása, és szükség esetén kiegészíti a külső segélyezési eszközökön keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Ebben az összefüggésben a menekültügyről és migrációról szóló tematikus program és a Stabilitási Eszköz jogutódja különösen érdekes a belügyi terület szempontjából. Míg a külső segélyezési eszközök vagy a jogosult országok fejlesztési szükségleteit, vagy az Unió stratégiai partnerekkel kapcsolatos általános politikai érdekeit támogatják, a belügyi alapok egyedi intézkedéseket támogatnak harmadik országokban, az EU belső biztonsági célkitűzéseinek érdekében. Ezek tehát egy konkrét rést töltenek be, és hozzájárulnak az EU rendelkezésére álló eszközkészlet kiteljesítéséhez.

1.5. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

þ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– þ    A javaslat/kezdeményezés 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig érvényes.

– þ    Pénzügyi hatás: 2014-től 2023-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/től ÉÉÉÉ-ig,

– azt követően: rendes ütem.

1.6. Tervezett igazgatási módszer(ek)[27]

þCentralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

þ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– þ    végrehajtó ügynökségek

– þ    a Közösségek által létrehozott szervek[28]

– þ    tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨    Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében egyedi intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

þ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

þDecentralizált igazgatás harmadik országokkal

þ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatás módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A javaslatokat főként megosztott igazgatás révén, többéves nemzeti programokon keresztül hajtják végre.

A nemzeti programok részeként elérendő célkitűzéseket „uniós intézkedések”, valamint egy, a vészhelyzetek kezelését célzó gyorsreagálási mechanizmus egészítik ki. Ezek főként a centralizált közvetlen irányítás keretében nyújtott támogatások és közbeszerzések formáját öltik, és magukban foglalják a harmadik országokban zajló vagy azokkal kapcsolatos intézkedéseket.

Valamennyi rendelkezésre álló eszközt fel fognak használni a széttöredezettség elkerülése, valamint a források koncentrációja révén korlátozott számú uniós célkitűzés elérése érdekében, felhasználva továbbá szükség esetén a kulcsfontosságú szereplők szakértelmét, partnerségi megállapodások és keretmegállapodások alapján.

A Bizottság kezdeményezésére végzett technikai segítségnyújtást centralizált közvetlen irányítás révén hajtják végre.

A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok szintén részt vesznek a Belső Biztonsági Alap két eszközében, amelyek a schengeni vívmányok fejlesztését jelentik (a határokkal és a vízumpolitikával, illetve a rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos eszközök), úgy, mintha tagállamok lennének, figyelemmel a schengeni társulási megállapodásokra. Az eszközökben a rendelet rendelkezéseinek megfelelően vesznek részt, saját többéves programjaikat végrehajtva, és lehetőségük van az unió intézkedések keretében finanszírozásért folyamodni, stb. Ahogy a Külső Határok Alap esetében is, egyedi megállapodásokat kötnek a részvételükhöz szükséges kiegészítő szabályok meghatározása érdekében (a költségvetési rendeletből, végrehajtási szabályaiból és a szerződésekből eredő szabályok, beleértve a Számvevőszék ellenőrzési jogkörét). Mivel ezek az államok GDP-jük arányában hozzájárulnak a két eszköz uniós költségvetéséhez, a megállapodások meghatározzák azokat a hozzájárulásokat is, amelyek ezektől az államoktól érkeznek a schengeni igazgatás felelősségmegosztásának részeként, függetlenül az eszközök keretében nekik juttatott összegektől. Jelenleg a társult államok Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeitt

A megosztott igazgatás esetében koherens és hatékony jelentéstételi, nyomon követési és értékelési keretre tettek javaslatot. Az egyes nemzeti programok esetében a tagállamoknak fel kell állítaniuk egy nyomonkövetési bizottságot, amelyben a Bizottság részt vehet.

A tagállamok éves alapon beszámolnak a többéves program végrehajtásáról. E beszámolók az éves kifizetések feltételei. A félidős felülvizsgálathoz szükséges adatszolgáltatás keretében ezeket az államokat 2017-ben felkérik, hogy szolgáltassanak kiegészítő információkat a célkitűzések megvalósítása érdekében elért előrehaladásról. Hasonló feladatra kerül sor 2019-ben, annak érdekében, hogy szükség esetén lehetőség legyen kiigazításokra az utolsó költségvetési évben (2020).

Támogatva a belügyek területén egy értékelésalapú kultúra kifejlesztését, az Alapok közös értékelési és nyomon követési rendszerrel rendelkeznek, széleskörű politikai alapú mutatókkal, amelyek kiemelik az Alapok eredményorientált megközelítését, és azt a lényeges szerepet, amelyet a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására vonatkozó célkitűzésre irányuló politikai elegyben játszhatnak. E mutatók arra a hatásra vonatkoznak, amelyet az Alapok elérhetnek: a határbiztonság, a rendőrségi együttműködés és a válságkezelés közös kultúrájának fejlesztése; az Unióba irányuló migrációs áramlások hatékony kezelése; a harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni tisztességes és egyenlő bánásmód; a tagállamok közötti szolidaritás és együttműködés a migrációs és belső biztonsági kérdések kezelése területén, valamint közös uniós megközelítés harmadik országokkal szemben migrációs és biztonsági ügyekben.

Az értékelésre vonatkozó elvek megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében, és figyelemmel a tagállamok gyakorlati értékelési tapasztalataira a belügyek jelenlegi uniós finanszírozása alapján, a Bizottság és a tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy kifejlesszék a közös értékelési és nyomon követési keretet, többek között sablonok, valamint közös kimeneti és eredménymutatók kialakításával.

Valamennyi intézkedést kialakítják a programozási időszak kezdetén, lehetővé téve ezáltal a tagállamok számára, hogy létrehozzák saját jelentéstételi és értékelési rendszereiket a megállapított elvek és követelmények alapján.

Az adminisztratív terhek csökkentése és a jelentéstétel és értékelés közötti szinergiák biztosítása érdekében az értékelési jelentésekhez előírt információk a tagállamok által a nemzeti programok éves végrehajtási jelentéseiben nyújtott információkra épülnek és kiegészítik azokat.

2018-ban a Bizottság emellett kiad egy jelentést a nemzeti programok kapcsán végzett félidős felülvizsgálatról.

Általánosabban, a Bizottság 2018.06.30-ig közbenső jelentést bocsát ki az Alapok végrehajtásáról, valamint 2024.06.30-ig utólagos jelentést tesz, amely kiterjed az egész végrehajtásra (vagyis nemcsak a megosztott igazgatás alatt működő nemzeti programokra).

2.2. Irányítási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

A Belügyi Főigazgatóság nem szembesült jelentős kockázatokkal kiadási programjai során. Ezt megerősíti az, hogy a Számvevőszék éves jelentései ismételten nem tartalmaznak jelentős megállapításokat, illetve az, hogy az utóbbi években a Belügyi Főigazgatóság (illetve a korábbi Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága) éves tevékenységi jelentéseiben nem került sor a 2%-os lényegességi küszöb meghaladására.

A megosztott igazgatást illetően a jelenlegi programok végrehajtásával kapcsolatos általános kockázatok három főbb csoportba sorolhatók:

– A finanszírozás nem hatékony vagy nem kielégítően célzott felhasználása;

– A szabályok bonyolultságából és az irányítás, valamint az ellenőrző rendszerek gyengeségeiből származó hibák;

– Az adminisztratív erőforrások nem hatékony felhasználása (az előírások korlátozott arányossága);

A „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program szerinti 4 alap rendszerét érintő egyedi elemeket szintén érdemes megemlíteni.

– A többéves programok rendszere biztosítja, hogy a végső kifizetések rendszerint igazolt és ellenőrzött kiadásokon alapulnak. Ugyanakkor a többéves programok támogathatósági időszaka nem kapcsolódik az EU költségvetési évéhez, és így a megbízhatósági lánc nem teljesen kielégítő, egy elég súlyos rendszer ellenére sem.

– A részletes támogathatósági szabályokat a Bizottság állapítja meg. Ez biztosítja a finanszírozott kiadások homogenitását. Ugyanakkor felesleges munkaterhet jelent a nemzeti hatóságok és a Bizottság számára, és fokozza a jogosultak és/vagy a tagállamok részéről az uniós szabályok félreértelmezéséből fakadó kockázatokat.

– A jelenlegi irányítási és ellenőrzési rendszerek nagyon közel állnak a Strukturális Alapok rendszereihez. Ugyanakkor fennállnak apróbb különbségek, többek között az igazoló hatóságok és az ellenőrző hatóságok közötti felelősségi lánc tekintetében. Ez zavart okoz a tagállamokban, különösen, amikor a hatóságok a kétfajta alap keretében járnak el. Emellett növeli a hibák kockázatát és intenzívebb nyomon követést igényel.

Ezek a körülmények a jelen javaslatban jelentősen módosulnak:

– Az irányítási és ellenőrzési rendszerek követik a CSF alapokban meghatározott általános előírásokat, és teljes mértékben megfelelnek az új költségvetési rendelet új követelményeinek: a 3 hatóság helyébe 2 hatóság lép (felelős hatóság és ellenőrző hatóság), amelyek szerepe egyértelmű a jobb megbízhatóság nyújtása tekintetében.

– A többéves programozás, együttesen a felelős hatóság által teljesített kifizetéseken alapuló éves jóváhagyással összhangba hozza a támogathatósági időszakokat a Bizottság éves beszámolóival, anélkül, hogy a jelenlegi rendszerhez képest növelné az adminisztratív terheket.

– A helyszíni ellenőrzéseket az első szintű ellenőrzések keretében végzik, vagyis a felelős hatóság részéről, és azok támogatni fogják az éves igazgatósági megbízhatósági nyilatkozatot.

– A támogathatósági szabályok pontosítása és egyszerűsítése, valamint harmonizációjuk a többi uniós pénzügyi támogatási eszközzel csökkenti a több különböző támogatási forrást igénybe vevő kedvezményezettek által elkövetett hibákat. Ezeket a támogathatósági szabályokat nemzeti szinten állapítják meg, néhány alapelv kivételével, amelyek hasonlóak, mint a CSF alapoknál alkalmazottak.

– Ösztönzik az egyszerűsített költséglehetőségek használatát, különösen kisösszegű támogatások esetében.

A centralizált igazgatásnál a fő kockázatok a következők:

– A gyenge megfelelőség kockázata a beérkezett projektek és a Belügyi Főigazgatóság politikai prioritásai között;

– A kiválasztott projektek gyenge minőségének, valamint a projekt gyenge technikai végrehajtásának kockázata, ami csökkenti a programok hatását, a nem megfelelő kiválasztási eljárás, a szakértelem hiánya vagy a nem megfelelő nyomon követés miatt;

– Az odaítélt finanszírozás nem hatékony vagy nem gazdaságos felhasználása, mind a támogatások (a ténylegesen támogatható költségek visszatérítésének bonyolultsága együttesen a támogatható költségek helyszíni ellenőrzésére irányuló lehetőségek korlátozottságával), mind a közbeszerzések (alkalmanként korlátozott számú gazdasági ajánlattevő rendelkezik a kívánt szaktudással, ami azzal jár, hogy nincs kielégítő lehetőség az árajánlatok összehasonlítására) tekintetében;

– A különösen a kisebb szervezetek arra irányuló kapacitásához kapcsolódó kockázatok, hogy hatékonyan ellenőrizzék a kiadásokat, valamint biztosítsák az elvégett műveletek átláthatóságát.

– A Bizottság reputációjának kockázata, amennyiben csalást vagy bűncselekményeket fedeznek fel; csak részleges megbízhatóság érhető el a harmadik felek belső ellenőrzési rendszeri révén, mivel nagyszámú heterogén beszállító és jogosult van, amelyek mindegyike saját ellenőrzési rendszert működtet, amelyek gyakran kisméretűek.

E kockázatok többsége várhatóan csökkenthető a javaslatok magasabb szintű célzottsága, valamint az új költségvetési rendeletben szereplő egyszerűsített elemek alkalmazása révén.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Megosztott igazgatás:

Tagállami szinten az irányítási és ellenőrzési rendszerek javasolt felépítése fejlődést jelent a 2007–2013 között érvényben lévőhöz képest és megőrzi a jelenlegi időszakban megvalósított funkció legtöbbjét, beleértve az igazgatási és helyszíni ellenőrzéseket, az irányítási és ellenőrzési rendszerek ellenőrzését, valamint a projektek ellenőrzését. A funkciók sorozata ugyanakkor változott, annak érdekében, hogy a helyszíni ellenőrzések az éves beszámoló jóváhagyására való felkészülés részeként egyértelműen a felelős hatóság felelősségi körébe tartozzanak.

Az elszámoltathatóság erősítésének érdekében a felelős hatóságok akkreditációját a folyamatban lévő felülvizsgálatért felelős nemzeti akkreditációs szervnek kellene végeznie. A hatóságok számának csökkentése – megszűnik a hitelesítő hatóság és csökken az alapok száma – várhatóan enyhít az adminisztratív terheken és elősegíti az erősebb közigazgatási kapacitás kiépítését, valamint lehetővé teszi a felelősségi körök pontosabb megosztását is.

Jelenleg nem áll rendelkezésre megbízható becslés a megosztott igazgatás alapján a belügyi területen működő alapok ellenőrzési költségei tekintetében. Az egyetlen rendelkezésre álló becslés az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozik, ahol az ellenőrzéssel összefüggő feladatok költsége (nemzeti szinten, a Bizottság költségét nem számítva) a becslések szerint a 2007 és 2013 közötti időszakra nyújtott támogatások teljes összegének mintegy 2%-át teszi majd ki. E költségek a következő ellenőrzési területekhez kapcsolódnak: 1 % a nemzeti koordinációból és a programelőkészítésből ered, 82 % a programirányítással, 4 % az igazolással, 13 % az ellenőrzéssel kapcsolatos.

A következő javaslatok növelik az ellenőrzés költségeit:

– egy akkreditációt végző szerv létrehozása és működtetése és általában a rendszer módosítása;

– az éves beszámolókhoz kapcsolódó igazgatósági nyilatkozat benyújtása;

– a felelős hatóság által elvégzendő helyszíni ellenőrzések;

– a kiegészítő ellenőrzési tevékenységek szükségessége az ellenőrző hatóságok részéről az igazgatósági nyilatkozat ellenőrzése érdekében.

Vannak azonban olyan javaslatok is, amelyek csökkentik az ellenőrzés költségeit:

– Megszűnik a hitelesítő hatóság. Bár feladataik egy részét átruházzák a felelős hatóságra, ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az igazolással kapcsolatos költségek jelentős részét megtakarítsák, a jobb igazgatási hatékonyság, a koordináció iránti alacsonyabb igény, valamint az ellenőrzések körének csökkenése miatt;

– Az ellenőrző hatóságok által végzett ellenőrzések inkább a felelős hatóság által elvégzett első szintű igazgatási és helyszíni ellenőrzések (egy részének) ismételt elvégzésére irányulnak. Ez felgyorsítja a kontradiktórius eljárást, és biztosítja, hogy valamennyi szükséges ellenőrzést elvégeznek az éves beszámolók benyújtása előtt;

– Az egyszerűsített költségek alkalmazása csökkenti az adminisztratív költségeket és terheket minden szinten, mind az igazgatás, mind a kedvezményezettek számára;

– Az éves beszámoló, valamint a megfelelőségi vizsgálat időtartamának 36 hónapra való rövidítése csökkenti a dokumentumok ellenőrzési célokra történő megőrzésének időtartamát a közigazgatás és a kedvezményezettek számára;

– Az elektronikus kommunikációs csatornák kialakítása a tagállamok és a Bizottság között kötelező lesz.

Ezekhez hozzá kell adni a fenti 2.2.1 pontban szereplő egyszerűsítési elemeket, amelyek szintén hozzájárulnak a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentéséhez, és így a hibakockázatok és az adminisztratív teher egyidejű csökkentését jelentik.

Ezért összességében az valószínűsíthető, hogy e javaslatok az ellenőrzés költségeinek növekedése vagy csökkenése helyett inkább azok új megoszlásához vezetnek. Az azonban várható, hogy a költségeknek ez az új megoszlása (a funkciók között és az arányos ellenőrzési intézkedések miatt, valamint a tagállamok és a programok között) a kockázatok hatékonyabb csökkenését, valamint jobb és gyorsabb megbízhatósági láncot tesz lehetővé.

Bizottsági szinten a megosztott igazgatás irányítási és ellenőrzési költségei várhatóan nem csökkennek a programozási időszak első felében. Ez először is azért van így, mivel a megosztott igazgatás által érintett összeg és szakpolitikai területek a jelenlegi időszakhoz képest bővülnek. Ennélfogva az azonos források fenntartása már hatékonyságnövekedést igényel. Emellett az első éveket több elvégzendő feladat összekapcsolása fogja jellemezni: a 2007–2013 közötti programok lezárása (az utolsó lezárási jelentéseket 2016. március 31-ig kell benyújtani), szakpolitikai párbeszédek és a 2014–2020 közötti többéves programok jóváhagyása, az új jóváhagyási rendszer kialakítása. Az időszak második felében a rendelkezésre álló forrásokat az értékelés és a nyomon követés javítására fogják felhasználni.        

Centralizált igazgatás

A centralizált igazgatás tekintetében a Bizottság tovább fogja alkalmazni jelenlegi ellenőrzési rendszerét, amely a következő elemekből áll: a műveletek ellenőrzése a műveleti igazgatóságok által, előzetes ellenőrzés a költségvetési és ellenőrzési részleg, a belső beszerzési bizottság (JPS/HPC) által, a támogatások utólagos ellenőrzése, vagy a belső ellenőrzési kapacitás és/vagy a belső ellenőrzési szolgálat ellenőrzése. Az utólagos ellenőrzési területen „felderítési stratégiát” alkalmaznak, amelynek célja, hogy a legtöbb anomáliát felderítse, figyelemmel a jogosulatlan kifizetések visszatérítésére. E stratégia alapján az ellenőrzéseket a projektek egy mintáján végzik, amelyet szinte egészében egy kockázatelemzés alapján választottak ki.

Az előzetes és az utólagos ellenőrzés kombinációjának, valamint a helyszíni vizsgálatoknak és helyszíni ellenőrzésnek köszönhetően az utóbbi években a fennmaradó hibaarány 2%-nál alacsonyabb volt. Ezért a belső ellenőrzési rendszert, valamint költségeit a Belügyi Főigazgatóságon megfelelőnek tekintik arra, hogy alacsony hibaarányt érjen el.

Ugyanakkor ebben a keretben a Belügyi Főigazgatóság továbbra is fel fogja tárni a lehetőségeket az irányítás javítására és az egyszerűsítés fokozására. Különösen valamennyi, az új költségvetési rendelet által elérhetővé tett egyszerűsített lehetőséget ki fognak használni, mivel várható, hogy azok hozzájárulnak a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentéséhez, és így a hibakockázatok és a Bizottság adminisztratív terhének egyidejű csökkentését jelentik.

Új ágak

A javaslatok belügyi területen az uniós finanszírozás új ágait irányozzák elő, például az uniós ügynökségeknél létező szakértelem jobb kihasználása, a külső dimenzió fejlesztése és a sürgősségi mechanizmusok megerősítése kapcsán.        Ez új irányítási és ellenőrzési módszereket igényel a Belügyi Főigazgatóságtól.    Az új ágakra szánt összegek még nincsenek rögzítve, azonban azok feltehetően nem lesznek jelentősek az összesített belügyi költségvetéshez képest. Ugyanakkor nagyon fontos az időszakon belül a lehető legkorábban kialakítani ezen új feladatok végrehajtásának belső módszereit és munkamegállapodásait, teljes mértékben tiszteletben tartva a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

A fenti elemzés egyértelműen azt bizonyítja, hogy a bevezetett egyszerűsítések ellenére a Belügyi Főigazgatóság megemelt költségvetésének végrehajtásához szükséges humánerőforrások szintjét meg kell erősíteni.          A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Valamennyi szabályozási ellenőrzési mechanizmus alkalmazásán kívül a Belügyi Főigazgatóság ki fog dolgozni egy csalás elleni stratégiát, összhangban a Bizottság új, 2011. június 24-én elfogadott csalás elleni stratégiájával (CAFS), annak biztosítása érdekében többek között, hogy belső csalásellenes ellenőrzési mechanizmusai teljes mértékben összhangban álljanak a CAFS-sal, valamint, hogy csalási kockázatkezelési megközelítése a csalási kockázatok azonosítását, és az arra adandó megfelelő válaszokat célozza. Amennyiben szükséges, hálózati csoportokat és az Alapokkal kapcsolatos csalási ügyek elemzését szolgáló IT-eszközöket alakítanak ki.

Ami a megosztott igazgatást illeti, a CAFS egyértelműen megjelöli annak szükségességét, hogy a Bizottság 2014 és 2020 közötti rendeletekre irányuló javaslatai írják elő a tagállamok számára, hogy vezessenek be olyan csalás elleni intézkedéseket, amelyek hatékonyak és arányosak az azonosított csalási kockázatokhoz képest. A jelenlegi javaslat 5a. cikke egyértelmű követelményként írja elő a tagállamok számára, hogy előzzék meg, derítsék fel és korrigálják a szabálytalanságokat, valamint jelentsék azokat a Bizottságnak. További, ezen kötelezettségekkel kapcsolatos részletek a felelős hatóság feladataira vonatkozó részletes szabályokban szerepelnek majd, a 24. cikk (5) bekezdése c) pontjában előírtaknak megfelelően.

Emellett a bizottsági vagy számvevőszéki megállapításokon alapuló költségvetési korrekciókból származó források ismételt felhasználására egyértelmű utalás szerepel a 41. cikkben.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel

Szám || Diff.[29] || EFTA[30]-országoktól || tagjelölt országoktól[31] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

3 ||   || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel

Szám 3. fejezet || diff. / nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

3 || 18 01 04 bb – Belső Biztonsági Alap – Rendőrség és bűnözés – Technikai segítségnyújtás || nem differenciált || NEM || NEM || IGEN || NEM

3 || 18 02 bb – Belső Biztonsági Alap – Rendőrség és bűnözés || Diff. || NEM || NEM || IGEN || NEM

3 || 18 01 04 cc – Belső Biztonsági Alap – Határok és vízumpolitika – Technikai segítségnyújtás || nem differenciált || NEM || NEM || IGEN || NEM

3 || 18 02 cc – Belső Biztonsági Alap – Határok és vízumpolitika || Diff. || NEM || NEM || IGEN || NEM

A harmadik országoktól származó hozzájárulások a Belső Biztonsági Alap mindkét összetevőjére vonatkoznak.

Az e hozzájárulások kiszámításához használt szempontokat és módszereket megvitatták az EU és a társult államok között, egy külön eljárás alapján. A Külső Határok Alaphoz hasonló százalékokat feltételezve, a társult államokat arra fogják felhívni, hogy körülbelül 210 millió EUR-ral járuljanak hozzá a Határok és Vízumpolitika összetevőhöz, valamint körülbelül 50 millió EUR-ral a Rendőrségi együttműködés összetevőhöz.

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám: 3 || Biztonság és uniós polgárság

BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2020 után || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok (jelenlegi árak szerint) || || || || || || || || ||

18 02 bb Belső Biztonsági Alap – Rendőrség és bűnözés || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 135.076 || 143.047 || 151.283 || 159.791 || 168.578 || 177.653 || 187.022 || || 1,122.450

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 15.714 || 43.881 || 71.419 || 111.709 || 147.854 || 156.248 || 164.918 || 410.707 || 1,122.450

18 02 cc  Belső Biztonsági Alap – Határigazgatás és vízumpolitika || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 422.310 || 447.186 || 472.886 || 499.435 || 526.856 || 555.173 || 584.412 || - || 3,508.258

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 59.999 || 120.794 || 223.204 || 350.813 || 461.098 || 487.256 || 514.275 || 1,290.818 || 3,508.258

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[32] || || || || || || || || ||

18 01 04 bb            Belső Biztonsági Alap – Rendőrség és bűnözés || || || 0.800 || 0.800 || 0.800 || 0.800 || 0.800 || 0.800 || 0.800 || || 5.600

18 01 04 cc             Belső Biztonsági Alap – Határigazgatás és vízumpolitika || || || 1.700 || 1.700 || 1.700 || 1.700 || 1.700 || 1.700 || 1.700 || || 11.900

A Belügyi Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1(a)+3 || 559,886 || 592,733 || 626,669 || 661,726 || 697,934 || 735,326 || 773,934 || || 4.648,208

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 78,213 || 167,174 || 297,123 || 465,023 || 611,452 || 646,004 || 681,693 || 1.701,525 || 4.648,208

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

Mivel a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap végrehajtásának vannak közös elemei, mint az egyes tagállamokkal folytatott politikai párbeszéd, továbbá figyelemmel arra, hogy a Belügyi Főigazgatóság belső szervezete alakulhat annak érdekében, hogy biztosítsák az új Alapok igazgatását (valamint a jelenleg igazgatott programok lezárását), nem lehetséges megosztani az adminisztratív költségeket a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap között.

Ezért a lenti 5. címre vonatkozó adatok megfelelnek a Főigazgatóság által mindkét alap igazgatásának biztosításához szükségesnek ítélt összesített adminisztratív kiadásoknak, és ezért nincsenek összesített előirányzatok.

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2020 után || ÖSSZESEN

BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ||

Ÿ Humánerőforrás || 20.841 || 20.841 || 20.841 || 20.841 || 20.841 || 20.841 || 20.841 || || 145.887

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,156 || 0,159 || 0,162 || 0,165 || 0,168 || 0,172 || 0,175 || || 1,157

BELÜGYI Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 20.997 || 21.000 || 21.003 || 21.006 || 21.009 || 21.013 || 21.016 || || 147.044

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 20.997 || 21.000 || 21.003 || 21.006 || 21.009 || 21.013 || 21.016 || || 147.044

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2020 után || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalások || N/A || N/A || N/A || N/A || N/A || N/A || N/A || N/A ||

Kifizetések || || || || || || || || ||

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– þ  A javaslat az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:         A belügyi politika végrehajtása megosztott igazgatással történik. Míg a kiadási prioritások meghatározása uniós szinten történik, a tényleges napi irányítási feladatokat nemzeti szinten a felelős hatóságokra bízzák. A Bizottság és nemzeti programjaik részeként a felelős hatóságok közös kimeneti mutatókat és célokat határoznak meg, amelyeket a Bizottság jóváhagy. Éppen ezért a kimeneti célok feltüntetése nehézségekbe ütközik a programok kidolgozásának, megtárgyalásának és 2013/2014-ben való jóváhagyásának megtörténtéig. Ami a centralizált irányítást illeti, a Belügyi Főigazgatóságnak nincs lehetősége arra, hogy kimerítő listát szolgáltasson valamennyi, az Alapok szerinti pénzügyi beavatkozás révén elérendő kimenetről, azok átlagos költségéről, ahogy ebben a részben azt előírják. Jelenleg nincsenek olyan statisztikai eszközök, amelyek lehetővé teszik értelmezhető átlagköltségek kiszámítását a jelenlegi programok alapján, és egy ilyen pontos meghatározás ellentétes lenne azzal az elvvel, amely szerint a jövőbeli programnak kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazható legyen a 2014 és 2020 közötti politikai prioritásokhoz. Ez különösen igaz a gyorssegélyre, valamint a harmadik országokban zajló, vagy azokkal kapcsolatos intézkedésekre.

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és kimeneteket ò || || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[33] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma s || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összes Költség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[34]… || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

1. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

– þ A javaslat az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Mivel a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap végrehajtásának vannak közös elemei, mint az egyes tagállamokkal folytatott politikai párbeszéd, továbbá figyelemmel arra, hogy a Belügyi Főigazgatóság belső szervezete alakulhat annak érdekében, hogy biztosítsák az új Alapok igazgatását (valamint a jelenleg igazgatott programok lezárását), nem lehetséges megosztani az adminisztratív költségeket a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap között.

Ezért a lenti 5. címre vonatkozó adatok megfelelnek a Főigazgatóság által mindkét alap igazgatásának biztosításához szükségesnek ítélt összesített adminisztratív kiadásoknak, és ezért nincsenek összesített előirányzatok.

BELÜGY millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE[35] || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

BELÜGY Humánerőforrás || 20.841 || 20.841 || 20.841 || 20.841 || 20.841 || 20.841 || 20.841 || 145,887

Egyéb igazgatási kiadások || 0,156 || 0,159 || 0,162 || 0,165 || 0,168 || 0,172 || 0,175 || 1,157

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 20.997 || 21.000 || 21.003 || 21.006 || 21.009 || 21.013 || 21.016 || 147.044

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[36] bele nem tartozó előirányzatok[37] || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

BELÜGY Humánerőforrás || 0.640 || 0.640 || 0.640 || 0.640 || 0.640 || 0.640 || 0.640 || 4.480

Egyéb igazgatási jellegű kiadások || 1.860 || 1.860 || 1.860 || 1.860 || 1.860 || 1.860 || 1.860 || 13.020

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 2.500 || 2.500 || 2.500 || 2.500 || 2.500 || 2.500 || 2.500 || 17.500

ÖSSZESEN || N/A || N/A || N/A || N/A || N/A || N/A || N/A || N/A

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár: A n. évnél jelzett számadatok 2011-re vonatkoznak.

Mivel a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap végrehajtásának vannak közös elemei, mint az egyes tagállamokkal folytatott politikai párbeszéd, továbbá figyelemmel arra, hogy a Belügyi Főigazgatóság belső szervezete alakulhat annak érdekében, hogy biztosítsák az új Alapok igazgatását (valamint a jelenleg igazgatott programok lezárását), nem lehetséges megosztani az adminisztratív költségeket a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap között.

Ezért a lenti 5. címre vonatkozó adatok megfelelnek a Főigazgatóság által mindkét alap igazgatásának biztosításához szükségesnek ítélt összesített adminisztratív kiadásoknak, és ezért nincsenek összesített előirányzatok.

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) BELÜGY ||

|| 18 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 136 || 136 || 136 || 136 || 136 || 136 || 136

|| XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || 15 || 15 || 15 || 15 || 15 || 15 || 15

|| 18 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

|| Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[38] ||

|| 18 02 01 (CA, INT, SNE a teljes keretből) || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16

|| XX 02 02 (CA, INT, JED, LA és SNE a küldöttségeknél) || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 10

|| 18 01 04 bb[39] || - a központban[40] || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4

|| - a küldöttségeknél || * || * || * || * || * || * || *

|| 18 01 04[41] cc || - a központban[42] || 6 || 6 || 6 || 6 || 6 || 6 || 6

|| - a küldöttségeknél || * || * || * || * || * || * || *

|| XX 01 05 02 (CA, INT, SNE – közvetett kutatásban) || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (CA, INT, SNE – közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

|| Egyéb 13 01 04 02) || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || N/A || N/A || N/A || N/A || N/A || N/A || N/A

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. Az összegeket és beszámításokat kiigazítják, amennyiben végrehajtó ügynökséghez történő kiszervezésre kerül sor.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak a központban || Az elvégzendő feladatok tartalmaznak minden, a költségvetési program végrehajtásához szükséges feladatot, mint például: - hozzájárulás biztosítása a költségvetési eljáráshoz;    - politikai párbeszéd folytatása a tagállamokkal;             - az éves munkaprogramok/finanszírozási határozatok előkészítése, az éves prioritások megállapítása, a nemzeti programok jóváhagyása;         - a nemzeti programok irányítása, ajánlattételi felhívások, valamint pályázatok kiírása és az azt követő kiválasztási eljárás;      - az érdekeltekkel való kommunikáció (lehetséges/tényleges kedvezményezettek, tagállamok, stb.); - iránymutatások összeállítása a tagállamok számára;    - a projektek menedzselése, operatív és pénzügyi szempontból; - ellenőrzések elvégzése, a fentiekben írtaknak megfelelően (előzetes ellenőrzés, beszerzési bizottság, utólagos ellenőrzések, belső ellenőrzések, jóváhagyások); - elszámolás;         - a támogatások és nemzeti programok igazgatására szolgáló IT-eszközök kialakítása és kezelése;                - a célkitűzések elérésének nyomon követése és az azokkal kapcsolatos jelentéstétel, beleértve az éves tevékenységi jelentéseket és az engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentéseit is

Külső személyzet || E feladatok hasonlóak a tisztviselők és az ideiglenes alkalmazottak feladataihoz, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket a külső személyzet nem láthat el

Személyzet a küldöttségeknél || A belügyi területen, különösen annak külső dimenziója szakpolitikai végrehajtása alakulásának nyomon követése érdekében az uniós delegációknak kellő belügyi szakértelemmel kell rendelkezniük. Az Európai Bizottság és/vagy az Európai Külügyi Szolgálat személyzete lehet ilyen.

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel valló összeegyeztethetőség

– þ  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a következő többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[43]

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– þ A javaslat/kezdeményezés előirányozza, hogy az európai támogatáshoz társ-finanszírozás szükséges. A pontos összeg nem meghatározható. A rendelet az intézkedések típusa szerint differenciáltan határozza meg a legmagasabb társ-finanszírozási arányokat:

Előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || Tagállamok || Tagállamok || Tagállamok || Tagállamok || Tagállamok || Tagállamok || Tagállamok ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó ||

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– þ  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása [44]

N év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

..... jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb célhoz kötött bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(ek)et.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

[2]               COM(2010) 673 végleges.

[3]               COM(2011) 500 végleges.

[4]               2011. június 16-i COM(2011)318 végleges, a „Biztonság és a szabadságjogok védelme" keretprogram (2007–2013) félidős felülvizsgálatáról szóló közlemény.

[5]               A konzultáció dokumentumai és a konzultáció eredményeiről szóló jelentés elérhető a Belügyi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/home-affairs/news/consulting_public/consulting_0020_en.htm

[6]               „Az uniós költségvetés felülvizsgálata”, COM(2010) 700, 2010.10.19.

[7]               A Bizottság javaslata – Az Unió éves költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet (COM(2010)815 végleges, 2010.12.22). E javaslat a Bizottság korábbi COM(2010)71 végleges és COM(2010)260 végleges jogalkotási javaslatainak hivatalos visszavonása.

[8]               HL C …

[9]               HL C …

[10]             HL C …

[11]             A Tanács 7120/10 sz. dokumentuma.

[12]             COM(2010) 673 végleges.

[13]             HL L …

[14]             HL L …

[15]             HL L 58., 2007.2.24., 7. o.

[16]             HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[17]             HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

[18]             HL L 160., 2011.6.18., 1. o.

[19]             HL L …

[20]             HL L 321., 2009.12.8., 44. o.

[21]             HL L 330., 2008.12.9. 21. o.

[22]             HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

[23]             HL L …

[24]             COM(2011) 403 végleges.

[25]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[26]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[27]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[28]             A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek.

[29]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[30]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[31]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[32]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[33]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[34]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…") feltüntetett célkitűzés.

[35]             Összesített keret, amely a humánerőforrásra vonatkozó 2011-es végleges felosztáson alapul, beleértve a tisztviselőket és a külső személyzetet.

[36]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[37]             A korábban BA-tételekből finanszírozott külső személyzet, amely a humánerőforrásra vonatkozó 2011-es végleges felosztáson alapul, beleértve a külső személyzetet a központban és a küldöttségeken.

[38]             CA= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti alkalmazott; JED= küldetésen lévő fiatal szakértő; LA= helyi alkalmazott; SNE= nemzeti szakértő.

[39]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[40]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[41]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[42]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[43]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját

[44]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.