52011PC0655

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

- A javaslat indokai és céljai

A tartós pénzügyi és gazdasági válság fokozza a nemzeti pénzügyi forrásokra nehezedő nyomást, ahogy a tagállamok költségvetési megszorításokat vezetnek be. Ennek fényében a kohéziós politikára vonatkozó programok zökkenőmentes végrehajtása különösen fontos ahhoz, hogy a gazdaság pénzeszközökhöz jusson.

A programok megvalósítása mindazonáltal jelentős finanszírozást igényel mind az állami, mind a magánszereplők részéről, akik a pénzügyi intézmények likviditási problémái miatt nem tudnak ilyen finanszírozást biztosítani. Ez különösen igaz a válság által leginkább sújtott tagállamokra, amelyek közül az euróövezeti országok az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM), az euróövezeten kívüli országok pedig a fizetésimérleg-mechanizmus keretében részesültek pénzügyi támogatásban. Ez idáig hat ország – beleértve Görögországot, amely az EFSM-en kívül részesült pénzügyi támogatásban – kért pénzügyi támogatást e mechanizmusok keretében, és állapodott meg a Bizottsággal makroökonómiai kiigazítási programról. Ezek az országok: Magyarország, Románia, Lettország, Portugália, Görögország és Írország (a továbbiakban: programországok). Magyarország, amely a fizetésimérleg-mechanizmusba 2008-ban lépett be, 2010-ben már kilépett onnan.

Annak érdekében, hogy ezek a tagállamok (vagy bármely más tagállam, amely a jövőben ilyen támogatási programban érintett lehet) továbbra is folytassák a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz kapcsolódó programok gyakorlati végrehajtását, és forrásokat juttathassanak a projekteknek, ez a javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik kockázatmegosztó eszköz létrehozását. Ennek az eszköznek az alkalmazásához meg kell engedni, hogy e tagállamok a számukra elkülönített keretösszegek egy részét visszajuttassák a Bizottságnak. A cél a kölcsönök és garanciák várható és nem várt veszteségeinek fedezésére szolgáló tőkejuttatás kibővítése az Európai Beruházási Bankkal, illetve más olyan közhasznú pénzügyi intézményekkel együtt kockázatmegosztó partnerségek keretében, amelyek továbbra is hajlandóak kölcsönözni a projektgazdáknak és bankoknak, azzal a céllal, hogy magántőkét vonjanak be a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott projektekbe. A kohéziós politika keretében a 2007–2013 időszakra elkülönített főösszeget tehát nem lenne módosítva. Ez kritikus helyzetben további likviditást fog biztosítani a tagállamoknak infrastrukturális és termelő beruházások megvalósításához, és megkönnyíti a programok gyakorlati végrehajtásának folytatását. Ha a kockázatmegosztó eszközbe bevont elkülönített keretösszeget nem használták fel veszteségek fedezésére, akkor az továbbra is megmarad a tagállamnak a kockázatmegosztó eszközhöz való hozzájárulásaként, vagy pedig az operatív programok rendelkezésére álló keret részeként. Végül pedig a kockázatmegosztó eszközhöz adott elkülönített keretösszegek felülről szigorúan korlátozottak lennének, és nem hozhatnak létre előre nem látható helytállási kötelezettséget az Unióra vagy az érintett tagállamokra nézve.

.

- Háttér-információk

A pénzügyi válság mélyülése egyes tagállamokban kétségtelenül jelentős hatással van a reálgazdaságra az adósságállomány mértéke miatt, illetve amiatt, hogy a kormányok nehezen jutnak hitelhez a piacokon.

A Bizottság több javaslatot is kidolgozott a jelenlegi pénzügyi válságra és annak társadalmi-gazdasági következményeire válaszul. Gazdaságélénkítő csomagja keretében a Bizottság 2008 decemberében számos szabályozási változtatást javasolt a kohéziós politika végrehajtási szabályainak egyszerűsítésére, valamint az ERFA- és az ESZA-programok keretében történő előlegkifizetések révén további előfinanszírozás biztosítására. Az egyes tagállamok számára a 2007–2013 időszakra megállapított pénzügyi kereten belül a tagállamoknak 2009-ben teljesített pótlólagos előlegkifizetések 6,25 milliárd EUR azonnali tőkeinjekciót jelentettek. A módosítással az előlegkifizetések teljes összege 29,38 milliárd EUR-ra emelkedett. A Bizottság által 2009 júliusában előterjesztett javaslat a strukturális alapok és a Kohéziós Alap működésének egyszerűsítésére irányuló kiegészítő intézkedésekről rendelkezett. Ezek a 2010 júniusában elfogadott intézkedések jelentős mértékben hozzájárultak a programok végrehajtásának egyszerűsítéséhez, gyorsították a támogatások lehívását, ugyanakkor csökkentették a kedvezményezettek adminisztratív terheit. A Bizottság ezenkívül 2011 augusztusában elfogadott egy javaslatot az 1083/2006/EK rendelet módosítására azzal a céllal, hogy a jelenlegi határértékekhez képest 10 százalékponttal növekedjen az időközi kifizetéseken és a záró kifizetéseken keresztül térített közösségi hozzájárulás összege (COM(2011)482 végleges, 2011.8.1.). Ha a Tanács és a Parlament elfogadja, ez a javaslat lehetővé teszi, hogy az érintett tagállamok további likviditáshoz jussanak, hogy társfinanszírozhassák a projekteknek és programoknak azt a részét, amely nem támogatható a strukturális alapokból vagy a Kohéziós Alapból. Ezenkívül indokolt esetben az érintett tagállamok gazdasági kilábalása szempontjából fontos infrastrukturális projektek is támogathatók.

- Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen

Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az általános rendelet) 36. cikke rendelkezik arról, hogy a tagállamok kérésére az EBB részt vehet projektek, különösen nagyprojektek előkészítésére, a finanszírozás szabályozására és a köz- és magánszféra partnerségére irányuló tevékenységekben. Rendelkezik arról is, hogy az EBB-vel egyetértésben a tagállam koncentrálhatja az egy adott operatív program egy vagy több prioritására kapott kölcsönöket. Ez a javaslat megkönnyíti az EBB vagy adott esetben más nemzetközi pénzügyi intézmények által adandó ilyen kölcsönök jóváhagyását egy olyan pillanatban, amikor a tagállamok és pénzügyi intézményeik állam- és magánadósságaik leminősítése nyomán nem tudnának ilyen kölcsönöket szerezni.

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban van az Európai Bizottság által a pénzügyi válságra válaszul elfogadott más javaslatokkal és kezdeményezésekkel.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

- Konzultáció az érdekeltekkel

Külső érdekelt felekkel nem volt konzultáció.

- Külső szakértők bevonása

Külső szakértők bevonására nem volt szükség.

- Hatásvizsgálat

A javaslat lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy közvetett központosított kezelésű kockázatmegosztó eszköz segítségével fedezze a projektgazdáknak és más állami vagy magánpartnereknek adandó kölcsönökhöz és garanciákhoz fűződő kockázatokat. A cél a kohéziós politika keretébe tartozó programok gyors végrehajtása infrastrukturális és más termelő projektekbe való olyan beruházásokon keresztül, amelyeknek azonnali és valós hatása lesz a gazdaságra, és amelyek hozzájárulnak munkahelyek teremtéséhez.

Ez a költségvetés egészére nem ró további pénzügyi terheket, mivel az adott időszak tekintetében az alapokból az adott tagországoknak elkülönített teljes összeg nem változik.

3. A javaslat jogi elemei

- A javasolt intézkedések összefoglalása

A javaslat szerint módosítani kell az 1083/2006/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdését, lehetővé téve kockázatmegosztó eszköz közvetett központosított kezelését. Javasolja továbbá az 1083/2006/EK rendelet 36. cikke (2) bekezdésének módosítását, hogy a pénzügyi stabilitásukat illetően komoly nehézségekkel szembesülő vagy ilyenek által fenyegetett tagállamok a kohéziós politika „Konvergencia” és „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzései keretében elkülönített keretösszegeik egy részével hozzájáruljanak a projektgazdáknak vagy más állami vagy magánpartnereknek az EBB vagy más nemzetközi pénzügyi intézmény által közvetlenül vagy közvetve adott kölcsönök vagy garanciák nyújtásához és tőkejuttatáshoz.

Az ilyen kockázatmegosztó eszközre vonatkozó feltételekről az érintett tagállam kérésére a Bizottságnak kell döntenie. Az érintett tagállam kérésére a Bizottság eseti döntéseket hoz az ilyen eszközre vonatkozó feltételek meghatározásáról az alapján, hogy az érintett tagállam a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból elkülönített keretösszegből mekkora összeget ad át.

- Jogalap

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet meghatározza a három alapra vonatkozó közös szabályokat. Az Európai Bizottság és a tagállamok közötti megosztott irányítás elve alapján e rendelet előírásokat tartalmaz a programozási folyamatra, valamint a programirányításra – ideértve a pénzügyi irányítást –, a monitoringra, a pénzügyi ellenőrzésre és a projektértékelésre vonatkozóan.

- A szubszidiaritás elve

A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, mivel meg kívánja könnyíteni a pénzügyi támogatást a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból egyes olyan tagállamok számára, amelyek súlyos nehézségekkel – nevezetesen gazdasági növekedésüket és pénzügyi stabilitásukat érintő problémákkal, valamint költségvetési hiányuknak és adósságállományuknak a nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzettel is összefüggő növekedésével – küzdenek. Erre való tekintettel európai uniós szinten létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy olyan kockázatmegosztó eszközöket állítson fel, amelyek megkönnyítik olyan kölcsönök vagy garanciák nyújtását, melyek célja a strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló projektek magánhozzájárulásainak társfinanszírozása.

- Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének:

Ez a javaslat ténylegesen megfelel az arányosság elvének, mivel nagyobb támogatást biztosít a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból azoknak az általuk nem befolyásolható, rendkívüli események folytán nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek veszélye által fenyegetett tagállamoknak, amelyekre vonatkoznak az (európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló) 407/2010/EU tanácsi rendeletben leírt feltételek, vagy pedig azoknak a fizetési mérlegük tekintetében nehézségekkel küzdő, illetve ilyen nehézségek veszélye által komolyan fenyegetett tagállamoknak, amelyekre vonatkoznak a 332/2002/EK tanácsi rendelet szerinti feltételek, továbbá Görögországnak, amely a hitelezők közötti megállapodás és az euróövezetbeli kölcsönkonstrukciókról szóló jogi aktus (Euro Area Loan Facility Act) alapján, az EFSM-en kívül részesült pénzügyi támogatásban.

- A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt jogi aktus: rendelet.

Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt:

A Bizottság megvizsgálta a jogi keretrendszer által biztosított mozgásteret, és az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek tartja, hogy az általános rendelet módosítására tegyen javaslatot. E módosítás célja a projektek társfinanszírozásának további könnyítése, hogy ezáltal mind a végrehajtásuk, mind az ilyen beruházások reálgazdaságra gyakorolt hatása felgyorsuljon.

4. Költségvetési vonzatok

A javaslat nem érinti a kötelezettségvállalási előirányzatokat, mivel nem tartalmaz módosítást a 2007–2013-as programozási időszakra a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból biztosított finanszírozásnak az operatív programokban rögzített maximális összegeire vonatkozóan.

A javaslat eredményezheti a kifizetések felgyorsulását, ami a programozási időszak végére kiegyenlítődik. Így a programozási időszak egészére vonatkozó kifizetési előirányzatok teljes összege változatlan marad.

Figyelembe véve a tagállamok által az intézkedésben való részvételre vonatkozóan beadott kérelmeket és az időközi kifizetési kérelmek benyújtásának alakulását, a Bizottság 2012-ben megvizsgálja, hogy van-e szükség kiegészítő kifizetési előirányzatokra, és adott esetben javaslatot tesz a költségvetési hatóságnak a megfelelő intézkedések megtételére.

A javaslat azt tükrözi, hogy a Bizottság hajlandó támogatni a tagállamoknak a pénzügyi válság leküzdésére irányuló erőfeszítéseit. A módosítás biztosítja az érintett tagállamoknak a projektek támogatásához és a gazdaság talpra állításának segítéséhez szükséges pénzeszközöket.

2011/0283 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy komoly nehézségek által fenyegetett egyes tagállamok kockázatmegosztó eszközeivel kapcsolatos rendelkezések tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 177. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

1. A példa nélküli globális pénzügyi válság és gazdasági visszaesés súlyosan visszavetette a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást, és több tagállamban jelentősen rontotta a pénzügyi és gazdasági feltételeket.

2. Jóllehet a válság negatív hatásainak ellensúlyozására már születtek fontos intézkedések, beleértve a jogi keret módosításait is, a pénzügyi válságnak a reálgazdaságra, a munkaerőpiacra és a polgárokra kifejtett hatása széles körben érzékelhető.

3. A Szerződés 122. cikkének (2) bekezdése alapján – amely előírja, hogy az általuk nem befolyásolható rendkívüli események folytán nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek komoly veszélye által fenyegetett tagállamok számára uniós pénzügyi támogatás nyújtható – az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelet[3] létrehozott egy ilyen mechanizmust, amely az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzését szolgálja.

4. A 2011/77/EU[4] és a 2011/344/EU[5] tanácsi végrehajtási határozat ilyen pénzügyi támogatást nyújtott Írország, illetve Portugália számára.

5. Görögország már a 407/2010/EU rendelet hatálybalépése előtt is súlyos nehézségekkel küzdött a pénzügyi stabilitás tekintetében. A Görögországnak nyújtandó pénzügyi támogatás ezért nem alapulhatott az említett rendeleten.

6. A hitelezők közötti megállapodás és a hitelmegállapodás, amelyet Görögország érdekében 2010. május 8-án kötöttek meg, 2010. május 11-én lépett hatályba. Előírja, hogy a hitelezők közötti megállapodás egy hároméves programidőszakban korlátozás nélkül hatályos marad mindaddig, amíg a hitelmegállapodás keretében kinnlevőségek vannak.

7. A tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendelet[6] olyan eszközt hozott létre, amely lehetővé teszi a Tanács számára, hogy kölcsönös segítséget nyújtson, amennyiben valamely, az euróövezeten kívüli tagállam esetében fizetési mérleggel kapcsolatos nehézségek merültek fel, vagy ilyen nehézségek felmerülésének veszélye fenyeget.

8. A 2009/102/EK[7], a 2009/290/EK[8] és a 2009/459/EK[9] tanácsi határozat ilyen pénzügyi támogatást nyújtott Magyarország, Lettország, illetve Románia számára.

9. Az euróövezetbe tartozó 17 tagállam pénzügyminiszterei 2011. július 11-én aláírták az európai stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződést. A tervek szerint 2013-tól az ESM látja el a jelenleg az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) által végzett feladatokat. E rendeletnek ezért már figyelembe kell vennie ezt a jövőbeni mechanizmust.

10. Az Európai Tanács 2011. június 23-i és 24-i következtetéseiben üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy fokozza a Görögország számára nyújtandó kölcsön programja és az uniós források közötti szinergiákat, és ezáltal támogassa a Görögország uniós források felvételére való képességének fokozására irányuló erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a versenyképesség javítását és a munkahelyteremtést ismételten középpontba állítva ösztönözze a növekedést és a foglalkoztatást. Ezenkívül az Európai Tanács következtetéseiben üdvözölte és támogatta azt a kezdeményezést is, hogy a Bizottság a tagállamokkal közösen dolgozzon ki átfogó programot a Görögországnak nyújtandó technikai segítségről.

11. Az euróövezeti tagállamok állam-, illetve kormányfői és az uniós intézmények 2011. július 21-én nyilatkozatban kérték a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot, hogy a kölcsönprogramok és az uniós források közötti szinergiákat minden olyan országban fokozzák, amely uniós vagy IMF-segítségben részesül. Ez a rendelet ezt a célt szolgálja.

12. A görögországi infrastrukturális és termelő beruházásokhoz kapcsolódó operatív programok és projektek végrehajtása komoly problémákba ütközik, mivel a gazdasági és pénzügyi válság miatt drámaian megváltoztak a magánszektor, különösen a pénzügyi szektor részvételének feltételei.

13. Az említett problémák enyhítése, az operatív programok és projektek végrehajtásának felgyorsítása és a gazdasági fellendülés előmozdítása érdekében helyénvaló, hogy a pénzügyi stabilitás vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő és ennek kapcsán a fent említett pénzügyi támogatási mechanizmusok valamelyikét igénybe vevő tagállamok irányító hatóságai operatív programjaik pénzügyi forrásaiból olyan kockázatmegosztó eszközöket is létrehozhassanak, amelyek kölcsönei, garanciái vagy egyéb finanszírozási megoldásai az operatív programok keretében tervezett projekteket és műveleteket támogatják.

14. A Bizottság az EBB-vel partnerségben – az EBB infrastrukturális projektek finanszírozásában szerzett tekintélyes tapasztalataira és gazdasági fellendülés melletti elkötelezettségére támaszkodva – képes lehet kockázatmegosztó eszközök létrehozására. A Bizottság és az EBB közötti együttműködés feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

15. Az érintett tagállamokban esetlegesen felmerülő beruházási lehetőségek kibővítése érdekében a Bizottság – az EBB-éihez hasonló feltételek mellett – az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[10] 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti megfelelő garanciákat nyújtó nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervekkel vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervekkel is létrehozhat kockázatmegosztó eszközöket.

16. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság miatt szükséges gyors reakcióképesség biztosítása érdekében célszerű, hogy a Bizottság az ilyen kockázatmegosztó eszközöket az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének megfelelően hajtsa végre.

17. Az 1083/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1083/2006/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

(1) A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az alapok számára biztosított uniós költségvetést – a 36. cikk (2a) bekezdésében említett kockázatmegosztó eszközök és a 45. cikkben említett technikai segítségnyújtás kivételével – a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében kell végrehajtani az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet * 53. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 48. cikkének (2) bekezdésével összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét kell alkalmazni.

_________________

* HL L 248., 2002.9.16., 1. o.”

(2) A 36. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 77. cikk (2) bekezdése szerinti feltételek valamelyikének megfelelő tagállamok a 19. és a 20. cikkben említett pénzügyi allokációk egy részét olyan kockázatmegosztó eszköz számára is rendelkezésre bocsáthatják, amelyet a Bizottság az Európai Beruházási Bankkal vagy – az Európai Beruházási Bankra, illetve általa alkalmazottakhoz hasonló feltételek mellett – az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti megfelelő garanciákat nyújtó nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervekkel vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervekkel kötött megállapodás szerint hoz létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kockázatmegosztó eszköz keretében nyújtott garanciák és kölcsönök, valamint egyéb finanszírozási megoldások céltartalékait, illetve forrásait.

Ilyen kockázatmegosztó eszköz kizárólag az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból társfinanszírozott műveletek finanszírozását szolgáló kölcsönök és garanciák, valamint egyéb finanszírozási megoldások céljára használható fel, az 56. cikk hatályán kívül eső kiadások tekintetében.

A Bizottság a kockázatmegosztó eszközt az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikkének (2) bekezdésével összhangban közvetett centralizált irányítással hajtja végre.

A kockázatmegosztó eszköz finanszírozását részfolyósításokkal kell biztosítani, a kockázatmegosztó eszköz konkrét műveletekhez kapcsolódó kölcsön- és garancianyújtási ütemtervével összhangban.

Az érintett tagállam kérését a Bizottsághoz nyújtja be, amely végrehajtási aktussal elfogadott határozatban ismerteti egyrészt a létrehozott rendszert – annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre bocsátott összeget kizárólag azon tagállam javára lehessen felhasználni, amely azt a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelő kohéziós politikai pénzügyi allokációjából nyújtja –, másrészt a kockázatmegosztó eszközre vonatkozó feltételeket. E feltételek legalább az alábbiakra terjednek ki:

a) nyomon követhetőség és elszámolás, a források felhasználására, valamint a monitoring- és kontrollrendszerekre vonatkozó információk; valamint

b) a díjak, valamint az egyéb igazgatási és irányítási költségek struktúrája.

A kockázatmegosztó eszköz pénzügyi allokációira szigorú korlátok érvényesek, és nem teremthetnek függő kötelezettségeket az uniós költségvetés vagy az érintett tagállam számára.

Amennyiben a tagállam továbbra is megfelel a 77. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, úgy a kockázatmegosztó eszközből finanszírozott művelet befejezése után fennmaradó összegek az érintett tagállam kérésére az eszköz keretében újra felhasználhatók. Ha a tagállam már nem felel meg a feltételeknek, akkor a fennmaradó összeg a költségvetési rendelet 18. cikke szerinti címzett bevételnek minősül. Az érintett tagállam kérésére az e címzett bevételből fedezhető kötelezettségvállalási előirányzatokat a következő évben hozzáadják az érintett tagállam kohéziós politikai pénzügyi allokációjához.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek egyes, a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy komoly nehézségek által fenyegetett tagállamok kockázatmegosztó eszközeivel kapcsolatos rendelkezések tekintetében történő módosításáról

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

Regionális politika: 13 03. költségvetés-tervezési tevékenység

Foglalkoztatás és szociális ügyek; 04 02. költségvetés-tervezési tevékenység

Kohéziós Alap, 13 04. költségvetés-tervezési tevékenység

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (operatív tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA–tételek)):

A javasolt új intézkedések végrehajtására az alábbi költségvetési tételek alapján kerül sor:

- 13 03 16 00 Konvergencia (ERFA)

- 13 03 18 00 Regionális versenyképesség és foglalkoztatás (ERFA)

- 13 04 02 Kohéziós Alap

- 13 03 xx [új sor] Az ERFA keretéből finanszírozott kockázatmegosztó eszköz

- 13 04 xx [új sor] A Kohéziós Alap keretéből finanszírozott kockázatmegosztó eszköz

- 04 02 xx [új sor] Az ESZA keretéből finanszírozott kockázatmegosztó eszköz

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

3.3. Költségvetési jellemzők:

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

13 03 16 00 | Nem kötelező | Diff. | NEM | NEM | NEM | 1b. |

13 03 18 00 | Nem kötelező | Diff. | NEM | NEM | NEM | 1b. |

13 03 xx | Nem kötelező | Diff. | NEM | NEM | NEM | 1b. |

04 02 17 | Nem kötelező | Diff. | NEM | NEM | NEM | 1b. |

04 02 xx | Nem kötelező | Diff. | NEM | NEM | NEM | 1b. |

13 04 02 | Nem kötelező | Diff. | NEM | NEM | NEM | 1b. |

13 04 xx | Nem kötelező | Diff. | NEM | NEM | NEM | 1b. |

04 02 19 | Nem kötelező | Diff. | NEM | NEM | NEM | 1b. |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

Mivel a javaslatban nem szerepel új pénzügyi forrás a kötelezettségvállalási előirányzatokra, a táblázatokban nincsenek számok, helyettük az „n.a.” (nem alkalmazandó) megjelölés szerepel. A javaslat ezért összhangban van a 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel.

A javaslat a kifizetési előirányzatok (2012–2013) felgyorsítását eredményezheti, ami a programozási időszak végére kompenzálódik. Így a programozási időszak egészére vonatkozó kifizetési előirányzatok teljes összege változatlan marad.

A kockázatmegosztó eszköznek az irányítási díjakat és egyéb elszámolható költségeket is tartalmazó pénzügyi allokációi szigorúan csak a kockázatmegosztó eszközhöz rendelt pénzügyi allokáció összegére korlátozódnak, további kötelezettség nem merülhet fel sem az EU általános költségvetésére, sem az érintett tagállam költségvetésére nézve.

.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n+5. és későbbi évek | Összesen |

Operatív kiadások[11] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

Kifizetési előirányzatok | b | n.a | … | n.a | n.a. | ….. | n.a | 0. |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[12] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4 | c | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

Kifizetési előirányzatok | b+c | n.a. | n.a. | n.a | n.a. | n.a. | n.a. | 0,000 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások[13] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5 | d | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó költségek kivételével (NDE) | 8.2.6 | e | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

A fellépés indikatív összköltsége

TELJES KÖTELEZETTSÉG-VÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | n.a | n.a. | n.a | n.a. | n.a. | n.a. | n.a |

A társfinanszírozás részletezése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n+5. és későbbi évek | Összesen |

…………………… | f | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással együtt | a+c+d+e+f | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[14] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi keret módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n-1. év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az elhúzódó pénzügyi és gazdasági válság következtében a tagállamok folyamatosan csökkentik költségvetésüket, miáltal fokozódó nyomás nehezedik a nemzeti pénzügyi forrásokra. Ennek fényében a kohéziós politika programjainak zökkenőmentes végrehajtása különösen fontos, hiszen ezen keresztül pénzeszközökhöz jut a gazdaság. Annak érdekében, hogy ezek a tagállamok továbbra is folytassák a strukturális alapok és a Kohéziós Alap által támogatott programok végrehajtását, és folyósítsák a forrásokat a projektek számára, a javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a Bizottságnak a kockázatmegosztó eszköz alkalmazását

5.2. A közösségi részvételből adódó hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A javaslat lehetővé teszi a programok végrehajtásának folytatását, az EBB és egyéb nemzetközi pénzügyi intézmények által biztosított kiegészítő forrásoknak a gazdaságba való becsatornázását.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A cél a gazdasági válság által leginkább sújtott tagállamok megsegítése annak érdekében, hogy folytathassák a programok végrehajtását; amin keresztül forráshoz jut a gazdaság.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

Jelölje meg a fellépés végrehajtásához választott módszert (módszereket): az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikkének (2) bekezdése szerinti, a Bizottság általi közvetett, centralizált irányítás.

A tagállamok kérésére egyes operatív programok programozását lefelé fogják módosítani annak érdekében, hogy a tagállami allokációkon belül előteremtsék a kötelezettségvállalási előirányzatokat. Ezeket az előirányzatokat a fellépés végrehajtásához rendelt költségvetési sorra helyezik. A fellépés lezárásakor, illetve amikor a kockázatmegosztó eszköz finanszírozását biztosító összegekre már nincs szükség, az előirányzatok címzett bevételként visszakerülnek azokra a költségvetési sorokra, amelyek az eredeti finanszírozást biztosították, vagy azokra az egyenértékű költségvetési sorokra, amelyekről az operatív programok finanszírozása történik.

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Monitoring és jelentéstételi szabályok, irányítás és ellenőrzés

Az EBB finanszírozási műveleteit az EBB saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja, ideértve a megfelelő audit, ellenőrzési és monitoring intézkedéseket. Az EBB alapokmányának rendelkezése szerint az EBB külső auditorok által támogatott auditbizottsága felelős az EBB műveletei és beszámolói szabályszerűségének ellenőrzéséért. Az EBB éves beszámolóját a bank Igazgatótanácsa hagyja jóvá.

Ezen túlmenően az EBB Igazgatótanácsa, amelyben a Bizottságot egy igazgató és egy helyettes képviseli, hagyja jóvá az EBB minden finanszírozási műveletét, és felügyeli, hogy a bankot alapokmányának és az Igazgatótanács által meghatározott általános irányelveknek megfelelően irányítsák.

A Bizottság, a Számvevőszék és az EBB közötti, 2003. októberi, 2007-ben újabb négy évre megújított hatályos háromoldalú megállapodás részletezi a szabályokat, amelyek alapján a Számvevőszék az EBB európai uniós garancia által fedezett finanszírozási műveleteivel kapcsolatos ellenőrzéseit elvégzi. Az EBB benyújtja a Bizottságnak az EBB valamennyi finanszírozási műveletére vonatkozó, az Európai Számvevőszéknek történő jelentési kötelezettségeinek vagy a Számvevőszéktől kapott kérések teljesítéséhez szükséges statisztikai, pénzügyi és számviteli adatot, valamint egy, az EBB fennálló finanszírozási műveleteiről szóló könyvvizsgálói igazolást.

A Bizottság által a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban végzett monitoring a kezdeményezésnek a pénzügyi végrehajtás tekintetében történő előrehaladására vonatkozó rendszeres jelentésekre is kiterjed.

Amennyiben más pénzügyi intézmények is részt vesznek a kockázatmegosztó eszközben, ezek belső szabályai és eljárásai, illetve a Bizottsággal kötött vonatkozó megállapodásaik az irányítás, a jelentéstétel és az ellenőrzés tekintetében megfelelően alkalmazandók.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A javaslat a Bizottság elnöke kabinetjének kérésére készült.

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

N/A

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

N/A

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A csalás elleni intézkedések elfogadása elsősorban az EBB felelősségi körébe tartozik, nevezetesen a 2008 áprilisában elfogadott, az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a korrupció, csalás, összejátszás, kényszerítés, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó EBB-irányelv szabályainak a finanszírozási műveletekre való alkalmazása révén.

Az EBB szabályai és eljárásai a csalás és korrupció elleni részletes rendelkezéseken kívül belső vizsgálatok elvégzésére is felhatalmazzák az OLAF-ot. 2004 júliusában az EBB Igazgatótanácsa határozatot hagyott jóvá a csalás, a korrupció és a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő illegális tevékenységek megelőzését célzó belső vizsgálatok feltételeinek megállapításáról.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió euróban (három tizedesjegyig)

n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) | A*/AD | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

B*, C*/AST | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

ÖSSZESEN | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

N/A

8.2.3. A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete

(Több eredethely megjelölése esetén kérjük az álláshelyek számát minden eredethelyre vonatkozóan megadni).

( A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n-edik évre vonatkozó éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálat állományán belül átcsoportosítandó álláshelyek (belső átcsoportosítás)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányzott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és későbbi évek | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

- belső | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

- külső | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás összesen | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és későbbi évek |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kirendelt nemzeti szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségek összesen | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Adott esetben hivatkozni kell a 8.2.1. pontra.

n.a.

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány

Adott esetben hivatkozni kell a 8.2.1. pontra.

n.a.

8.2.6. A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások

millió EUR (három tizedesjegyig) |

n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és későbbi évek | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

2 Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11) | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

3 Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségeken kívüli igazgatási kiadások összesen | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

Számítás – A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások

n.a.

[1] HL L […], […], […] o.

[2] HL L […], […], […] o.

[3] HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

[4] HL L 30., 2011.2.4., 34. o.

[5] HL L 159., 2011.6.17., 88. o.

[6] HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

[7] HL L 37., 2009.2.6., 5. o.

[8] HL L 79., 2009.3.25., 39. o.

[9] HL L 150., 2009.6.13., 8. o.

[10] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[11] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[12] A(z) xx. cím xx 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[13] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[14] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[15] Szükség esetén, azaz ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető.