INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A Bizottság 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata[1] meghatározza a közös agrárpolitika (KAP) költségvetési keretét és fő irányvonalait. Ennek alapján a Bizottság a KAP jogi keretét a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan kijelölő rendeleteket, valamint az e politika alakulásával kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket bemutató hatásvizsgálatot terjeszt elő.

A reformra irányuló jelenlegi javaslatok „A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közleményen[2] alapulnak, amely átfogó szakpolitikai alternatívákat vázolt fel a mezőgazdaságot és a vidéki térségeket érintő jövőbeli kihívások megválaszolására, valamint a KAP célkitűzéseinek, azaz 1) a fenntartható élelmiszer-termelésnek, 2) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és az éghajlatváltozás elleni fellépésnek, valamint 3) a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében. A közleményben szereplő reformjavaslatok mind az intézményközi vita[3], mind a hatásvizsgálat keretében az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során széles körű támogatásra találtak.

A folyamat során világossá vált, hogy ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, hiszen ezáltal teremthető meg az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén – az Európa 2020 stratégiával összhangban – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, miközben a KAP-ot továbbra is két olyan pillér köré célszerű szervezni, amelyek egymást kiegészítő eszközökkel ugyan, de ugyanazon célkitűzések megvalósítására irányulnak. Az első pillér tartalmazza az európai uniós mezőgazdasági termelőknek éves szinten alapvető jövedelemtámogatást biztosító közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket, valamint a konkrét piaci zavarok esetén nyújtandó támogatást, a második pillér pedig a vidékfejlesztést, amelynek esetében a tagállamok közös keretrendszer alapján többéves programokat dolgoznak ki és társfinanszíroznak.[4]

Az egymást követő reformok révén a KAP a termelők jövedelemtámogatásának biztosítása mellett fokozta a mezőgazdaság piacorientáltságát, a környezetvédelmi követelmények szorosabban beépültek a mezőgazdasági szakpolitikába, valamint megnőtt a vidékfejlesztési támogatások jelentősége, amelyek immár az EU vidéki térségeinek fejlesztésére irányuló integrált szakpolitikai eszközt jelentenek. E reformfolyamat hatására ugyanakkor a támogatások tagállamok közötti és tagállamokon belüli jobb elosztása, valamint a környezetvédelmi kihívások megoldását szolgáló intézkedések célirányosabbá tétele és az egyre erősödő piaci ingadozások jobb kezelése iránti igény is megmutatkozott.

Eddig a reformok főleg magát a mezőgazdaságot érintő kihívásokra, így például a nagymértékű termékfeleslegek levezetésére vagy az élelmiszer-biztonsági válságok kezelésére kerestek megoldásokat, és e megoldások később uniós és nemzetközi szinten is hasznos eszközül szolgáltak az EU számára. Napjaink legtöbb kihívása azonban olyan tényezőkre vezethető vissza, amelyek kívül esnek a mezőgazdaság területén, és ennélfogva átfogó politikai választ igényelnek.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete továbbra is nehéz marad, mivel több kockázattal, a termelékenység csökkenésével, valamint a ráfordítási árak növekedése miatti árpréssel kell szembenézniük; ezért továbbra is fenn kell tartani a jövedelemtámogatást, valamint meg kell erősíteni a kockázatok és a válsághelyzetek kezelésére irányuló eszközöket. Az erős lábakon álló mezőgazdaság nélkülözhetetlen az uniós élelmiszeripar és a globális élelmezésbiztonság szempontjából.

A mezőgazdaság területén és a vidéki térségekben ezzel egyidejűleg fokozni kell az erőfeszítéseket az Európa 2020 menetrend részét képező ambiciózus éghajlatvédelmi és energiaügyi célkitűzések, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia megvalósítása érdekében. A mezőgazdasági termelőknek, akik az erdészeti gazdálkodókkal együtt a földek fő kezelői, támogatásra lesz szükségük a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését leginkább elősegítő művelési rendszerek és eljárások alkalmazásában és fenntartásában, mivel a piaci árak nem tükrözik e közjavak biztosítását. Különösen fontos továbbá a vidéki térségekben rejlő különböző potenciálok lehető legjobb kihasználása, hiszen ez hozzájárul az inkluzív növekedéshez és kohézióhoz.

A jövőbeli KAP éppen ezért nem csupán az uniós gazdaság jóllehet lényeges, de kis részterületével foglalkozó politika lesz, hanem az élelmezésbiztonság, a környezetvédelem és a területi egyensúly szempontjából is stratégiai fontosságú politika. Ebben rejlik egy valóban közös politika uniós hozzáadott értéke: a korlátozott költségvetési forrásokat a lehető leghatékonyabban képes felhasználni úgy, hogy közben EU-szerte biztosítja a mezőgazdaság fenntarthatóságát, az éghajlatváltozás és egyéb fontos, határokon átnyúló problémák kezelését, valamint a tagállamok közötti szolidaritás erősítését, ugyanakkor a helyi igények figyelembevétele érdekében a végrehajtás során kellő rugalmasságot biztosít.

A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatban meghatározott keret előirányozza a KAP kétpilléres szerkezetének fenntartását, miközben a költségvetési források névértékét mindkét pillér esetében a 2013. évi szinten tartja és egyértelműen a fő uniós prioritások terén elérendő eredmények teljesítését helyezi a középpontba. A javaslat szerint a közvetlen kifizetéseknek a fenntartható termelés elősegítésére kell irányulniuk, és ennek érdekében az e célra rendelkezésre álló költségvetési források 30 %-át az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös, kötelező intézkedésekre kell szánni. A kifizetések mértékét célszerű fokozatosan egymáshoz közelíteni és a jelentős kifizetésben részesülő kedvezményezettek esetében fokozatosan maximalizálni kell a kifizetéseket. A vidékfejlesztést más uniós, megosztott irányítású alapokkal együtt egy olyan közös stratégiai keretbe indokolt belefoglalni, amely eredményorientáltabb és amelyre egyértelműbb és megfelelőbb előzetes feltételek vonatkoznak. Végezetül a KAP finanszírozását a piaci intézkedések tekintetében a többéves pénzügyi keret mellett két másik eszközzel is kívánatos erősíteni: 1) egy válsághelyzetek kezelésére szolgáló vésztartalékkal és 2) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alkalmazási körének kibővítésével.

Mindezek alapján a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a KAP jogi keretének főbb elemeit a következő rendeletek tartalmazzák:

– a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet);

– a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) irányuló javaslat (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a vidékfejlesztésről szóló rendelet);

– a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (horizontális rendelet);

– a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat;

– a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat;

– az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat.

A vidékfejlesztésről szóló rendelet a Bizottság által 2011. október 6-án előterjesztett azon javaslatra épül, amely az összes alapnak egy közös stratégiai kereten belül történő működtetésére vonatkozó szabályokat határozza meg.[5] Egy további rendelet készül a leginkább rászoruló személyeknek szóló programról, amelyre vonatkozóan a pénzeszközök jelenleg a többéves pénzügyi keret egy másik fejezetében találhatóak.

Ezenkívül az Európai Unió Bírósága által felvetett kifogások figyelembevételével jelenleg zajlik a kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételével kapcsolatos új szabályok kidolgozása, hogy a kedvezményezetteknek a személyes adatok védelméhez fűződő joga a lehető leginkább összeegyeztethető legyen az átláthatóság elvével.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT

A jelenlegi politikai keret értékelésére, valamint a jövőbeli kihívások és igények vizsgálatára támaszkodva a hatásvizsgálat három lehetséges forgatókönyv hatásait értékeli és hasonlítja össze. Mindez egy szolgálatközi csoport által irányított, 2010 áprilisában kezdődött hosszú folyamat eredménye, amelynek során mélyreható mennyiségi és minőségi elemzésre került sor: többek között a 2020-ig terjedő időszak tekintetében a mezőgazdasági piacokra és bevételekre vonatkozó középtávú előrejelzések formájában referenciahelyzet került meghatározásra, valamint a különböző szakpolitikai lehetőségek által az ágazat gazdaságára gyakorolt hatásokat szemléltető modell került kidolgozásra.

A hatásvizsgálatban ismertetett három forgatókönyv a következő: 1) kiigazítás: ez a forgatókönyv megtartja a jelenlegi politikai keretet, ugyanakkor megoldást keres annak legnagyobb hiányosságaira, például a közvetlen kifizetések elosztásának a kérdésére; 2) integráció: ez a forgatókönyv fontos politikai változásokkal számol, így a közvetlen kifizetések célirányosabbá tételével és „kizöldítésével”, a vidékfejlesztési politikának a többi uniós szakpolitikával való jobb összehangolásával és stratégiai irányultságának erősítésével, valamint a termelők közötti együttműködés szélesebb körű alkalmazását lehetővé tevő jogalap-szélesítéssel; 3) hangsúlyváltás: ez a forgatókönyv kizárólag környezetvédelmi szempontok mentén történő szakpolitikai hangsúlyváltást jelent, amelynek keretében a közvetlen kifizetések fokozatosan megszűnnek, feltételezve, hogy a termelési kapacitás támogatás nélkül fenntartható, valamint hogy a vidéki területek társadalmi-gazdasági igényeit más szakpolitikák is ki tudják szolgálni.

Tekintettel a gazdasági válságra és a közfinanszírozásra nehezedő nyomásra, amelyre válaszul az EU kidolgozta az Európa 2020 stratégiát és a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot, a három forgatókönyv eltérő fontosságot tulajdonít a versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasággal rendelkező dinamikus vidéki térségek megteremtését célzó jövőbeli KAP három politikai célkitűzésének. Az Európa 2020 stratégiával – különösen a forráshatékonyság tekintetében – való jobb összhang megteremtése érdekében egyre fontosabb lesz, hogy a kutatás, a tudásmegosztás, valamint (többek között a mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal kapcsolatos európai innovációs partnerség keretében) az együttműködés és az innováció ösztönzése révén növekedjen a mezőgazdasági termelékenység. Ugyan az uniós mezőgazdasági politikára már nem jellemző kereskedelemtorzító politikai környezet, az ágazatra azonban várhatóan további teher fog nehezedni a – különösen a dohai fejlesztési menetrend, illetve az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás keretében – folytatódó liberalizáció következtében.

A hatásvizsgálat keretében folytatott konzultáció során előnyben részesített szempontok figyelembevételével három politikai forgatókönyv került kidolgozásra. Az érdekeltek 2010. november 23. és 2011. január 25. között nyújthatták be észrevételeiket, valamint 2011. január 12-én tanácsadó bizottság került összehívásra. A főbb következtetések összefoglalva a következők[6]:

– Az érintettek körében széles egyetértés uralkodik abban a tekintetben, hogy a jövő kihívásainak kezeléséhez, azaz az élelmezésbiztonságnak, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében két pillér köré szerveződő, erős KAP-ra van szükség.

– A legtöbb megkérdezett úgy véli, hogy a KAP-nak piac- és árstabilizáló szerepet kellene betöltenie.

– Az érintettek véleménye megoszlik a támogatások irányultságát (különösen a közvetlen támogatások újraelosztását és a kifizetések maximalizálását) illetően.

– Egyetértés van a tekintetben, hogy az éghajlatváltozás elleni fokozott küzdelem és a nagyobb környezeti teljesítmény megvalósításában, amely az Unió társadalmának javát szolgálja, mindkét pillér fontos szerepet játszhat. Habár számos termelő úgy gondolja, hogy ez mára már megvalósult, a szélesebb közönség azon a véleményen van, hogy az első pillérhez tartozó kifizetések felhasználásának hatékonyságát növelni lehetne.

– A megkérdezettek azt szeretnék, ha a jövőben bekövetkező növekedés és fejlődés kiterjedne az EU egészére, beleértve a kedvezőtlen helyzetű térségeket is.

– Több válaszadó hangsúlyozta, hogy a KAP-ot össze kellene vonni más, így a környezetvédelmi, egészségügyi, kereskedelemi vagy fejlesztési szakpolitikákkal.

– A megkérdezettek szerint a KAP az innováció, a versenyképes vállalkozások fejlesztése, valamint a közjavak uniós polgárok számára való biztosítása révén illeszkedhet az Európa 2020 stratégiához.

Ennek megfelelően a hatásvizsgálat során összehasonlításra került a három lehetséges politikai forgatókönyv:

A hangsúlyváltással számoló forgatókönyv nyomán a termelés a leginkább költséghatékony területekre és a legjövedelmezőbb ágazatokba helyeződne át, és ezáltal felgyorsulna a mezőgazdasági ágazat strukturális kiigazítása. Bár a környezetvédelem finanszírozásában jelentős növekedés következne be, az ágazat ugyanakkor a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának korlátozása következtében nagyobb kockázatnak lenne kitéve. Ezenkívül jelentős társadalmi és környezeti költségek keletkeznének, mivel a kevésbé versenyképes területeken számottevő jövedelemcsökkenés és környezetkárosodás következne be, hiszen ebből a politikai alternatívából hiányzik a kölcsönös megfeleltetési követelményekhez kötött közvetlen kifizetések multiplikátor hatása.

A lehetőségek skálájának másik végén a kiigazításra irányuló forgatókönyv áll, amely a leginkább lehetővé tenné a szakpolitikai folytonosságot és egyben korlátozott, mindazonáltal érezhető javulást eredményezne mind a mezőgazdaság versenyképessége, mind a környezeti teljesítmény terén. Ugyanakkor komoly kétségek merülnek fel azt illetően, hogy a szóban forgó forgatókönyv képes-e megfelelően kezelni a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatósága szempontjából is meghatározó, az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos jövőbeli nagy kihívásokat.

Az integrációra irányuló forgatókönyv a közvetlen kifizetések célirányosabbá tétele és „kizöldítése” révén úttörő megközelítést alkalmaz. Az értékelés tanúsága szerint van lehetőség környezetbarátabb mezőgazdaság kialakítására úgy, hogy az a termelők számára ésszerű költségekkel járjon, habár egyes adminisztratív terhek nem kerülhetők el. A vidékfejlesztés szintén új lendületet kaphat, feltéve, hogy a tagállamok és régiók hatékony módon tudnak élni az új lehetőségekkel, valamint a közös stratégiai keret és más uniós alapok nem hatnak az első pillérhez kapcsolódó szinergiákkal szemben, illetve nem gyengítik a vidékfejlesztésre jellemző sajátos erősségeket. Megfelelő egyensúly elérése mellett ez a forgatókönyv alkalmas a leginkább arra, hogy választ adjon a mezőgazdaság és a vidéki területek hosszú távú fenntarthatóságának kérdésére.

Mindezek alapján a hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az integrációra irányuló forgatókönyv képes a legkiegyensúlyozottabb módon fokozatosan összhangba hozni a KAP-ot az Unió stratégiai célkitűzéseivel, és ez az egyensúly a jogalkotási javaslatok egyes elemeinek átültetésében is kifejezésre jut. Ki kell alakítani továbbá egy olyan értékelési keretet, amely szakpolitikai célkitűzésekhez kötött közös mutatók segítségével méri a KAP teljesítményét.

Az egyszerűsítés a teljes folyamat során fontos szempont volt, amelyet kívánatos többféle módon, például a kölcsönös megfeleltetés és a piaci eszközök ésszerűsítése vagy a mezőgazdasági kistermelők támogatási rendszerének kialakítása révén tovább fokozni. Ezenkívül a közvetlen kifizetések „kizöldítését” ajánlatos oly módon kialakítani, hogy az adminisztratív terhek, köztük az ellenőrzési költségek, a lehető legalacsonyabb szinten maradjanak.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat célszerűnek tartja a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetének megőrzését: az első pillérbe tartozó általános érvényű éves kötelező intézkedéseket a második pillér többéves programozási megközelítésmódjának keretében olyan nem kötelező intézkedéseknek célszerű kiegészíteniük, amelyek jobban illeszkednek a tagállami és regionális sajátosságokhoz. A közvetlen kifizetések rendszerének újratervezése ugyanakkor a második pillérhez kapcsolódó szinergiák jobb kihasználására irányul, a második pillér maga pedig – az egyéb uniós, megosztott irányítású alapokkal való jobb összehangolás érdekében – közös stratégiai keret részét képezi.

Ennek alapján megmarad a négy alapvető jogi eszközből álló jelenlegi szerkezet is, habár a finanszírozásról szóló rendelet hatálya bővül oly módon, hogy a közös rendelkezések bekerülnek a mostantól horizontális rendeletnek nevezett rendeletbe.

E javaslatok összhangban állnak a szubszidiaritás elvével. A KAP valóban közös politika: az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, amelynek irányítása a fenntartható és sokrétű mezőgazdaság EU-szerte történő megőrzése céljából uniós szinten történik az éghajlatváltozás és egyéb, több tagállamot érintő fontos kérdések figyelembevételével és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésével. Az élelmezésbiztonságot, a környezetet és a területi egyensúlyt érintő jövőbeli nagy kihívások tükrében a KAP továbbra is stratégiai jelentőségű szakpolitika marad, amely lehetővé teszi a politikai kihívások minél eredményesebb kezelését és a költségvetési források lehető leghatékonyabb felhasználását. A javaslat értelmében továbbá megmarad az eszközök eddigi kétpilléres szerkezete, hiszen ez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a helyi sajátosságaikhoz jobban illeszkedő megoldások kialakításában és a második pillér társfinanszírozásában. Az új európai innovációs partnerség és a kockázatkezelési eszköztár szintén a második pillérbe tartozik. Ezzel egyidejűleg a szakpolitika jobban fog igazodni az Európa 2020 stratégiához (és többek között a többi uniós alapot is magában foglaló közös kerethez), valamint számos tekintetben javul és egyszerűsödik. Végezetül a hatásvizsgálat keretében elvégzett elemzés egyértelműen kimutatta, mekkora költségeket generálna az intézkedések elmaradása az okozott negatív gazdasági, környezeti és társadalmi következményeknél fogva.

A vidékfejlesztési rendelet a jelen időszakban bevezetett stratégiai megközelítésen alapul, amelynek kedvező hatása már most is megnyilvánul, nevezetesen abban, hogy a tagállamok az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek vizsgálatán alapuló elemzés (SWOT-analízis) alapján stratégiákat és programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy a beavatkozás a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a nemzeti és a regionális sajátosságokhoz. Az új megvalósítási mechanizmus célja a stratégiai megközelítés megerősítése – többek között egyértelműen meghatározott közös vidékfejlesztési prioritások (és a hozzájuk kapcsolódó közös célmutatók) uniós szinten történő kijelölése, valamint az ez idáig felhalmozott tapasztalatok fényében szükségessé váló kiigazítások megtétele révén.

A rendelet kitér a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó európai innovációs partnerségre is, amelynek célja az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, a kapcsolatteremtés a kutatás és a gyakorlat között, valamint általánosságban az innováció ösztönzése. A partnerség innovatív projektek megvalósításáért felelős operatív csoportok keretében működik, munkáját a hozzá kapcsolódó hálózat segíti.

A Bizottság által 2011. október 6-án előterjesztett, a közös stratégiai keretben működő alapokra vonatkozó közös szabályokat megállapító javaslat értelmében a KAP második pillérének az első pillérrel és más uniós alapokkal – különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA), az Európai Szociális Alappal (ESZA), a Kohéziós Alappal és az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA) – összehangoltan és ezeket kiegészítve kell működnie. Az alapok kezelése uniós szinten közös stratégiai keretben, nemzeti szinten pedig az alapok működéséhez kapcsolódó közös célokat és szabályokat is magukban foglaló partnerségi szerződések alapján történik. A közös stratégiai keretbe tartozó alapok mindegyikére érvényes közös szabályok megállapítása a kedvezményezettek és a nemzeti hatóságok számára egyaránt megkönnyíti majd a projektek kezelését, és elő fogja mozdítani integrált projektek végrehajtását.

Ezzel összefüggésben a vidékfejlesztési politika hosszú távú stratégiai célkitűzései között a jövőben is szerepelni fog a mezőgazdaság versenyképességéhez, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz, az éghajlatváltozás elleni fellépéshez és a vidéki térségek kiegyensúlyozott területfejlesztéséhez való hozzájárulás. Az Európa 2020 stratégiával összhangban a 2014–2020-as időszakban nyújtandó vidékfejlesztési támogatás ezen átfogó célkitűzései a következő hat, uniós szintű prioritásban jutnak részletesebben is kifejezésre:

– a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben;

– a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása;

– az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása;

– a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása;

– az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban;

– a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.

A programozásnak e prioritásokra kell épülnie, ideértve a célmutatóknak az egyes prioritások vonatkozásában történő meghatározását is. A rendelet a programok kidolgozására, jóváhagyására és felülvizsgálatára vonatkozóan olyan szabályokat foglal magában, amelyek jórészt a meglévő szabályokat követik, ugyanakkor lehetőséget teremt magasabb támogatási intenzitású alprogramok végrehajtására is (például a fiatal mezőgazdasági termelők, a kistermelők, a hegyvidéki területek, a rövid ellátási láncok tekintetében).

Frissült az egyedi intézkedések jegyzéke, továbbá több egyedi intézkedés felülvizsgálatára és ezzel összefüggésben számos kiigazítás megtételére is sor került különböző, az alkalmazási körrel, a végrehajtással és a támogatások igénybevételével kapcsolatban ebben az időszakban felmerült problémák rendezése érdekében. Tekintve, hogy a legtöbb intézkedés egyszerre több célt vagy prioritást is szolgálhat, már nem tűnik szükségesnek a tengelyek mentén történő csoportosításuk; a prioritásokon alapuló programozás a várakozások szerint biztosítani fogja a programok kiegyensúlyozottságát. A rendelet az ökológiai termelésre vonatkozó egyedi intézkedést hoz létre és új meghatározást vezet be a sajátos természeti hátrányokkal rendelkező területek vonatkozásában. A rendelet javítani hivatott a közös környezetvédelmi fellépés támogatását szolgáló rendelkezést is.

A rendelet nagy mértékben megerősíti és kiterjeszti a jelenleg hatályban lévő együttműködési intézkedést, támogatást biztosítva ezáltal a potenciális kedvezményezettek széles körében számos különböző (gazdasági, környezetvédelmi és szociális) területen folytatott együttműködéshez. A javaslat szerint az együttműködési intézkedés ezentúl kifejezetten kiterjedne a kísérleti projektekre és a regionális és nemzeti határokon átnyúló együttműködésre is. A LEADER-kezdeményezés és a hálózatépítést középpontba helyező megközelítések szerepe továbbra is meghatározó lesz, különösen a vidéki térségek fejlesztése és az innováció terjesztése terén. A támogatás LEADER-en keresztüli, illetve a helyi fejlesztés céljaira egyéb megosztott irányítású uniós alapokból történő nyújtása következetes és összehangolt módon fog megvalósulni. A helyi, innovatív együttműködési projektek díjazásban részesülhetnek, amelynek célja az innovációt szolgáló transznacionális kezdeményezések támogatása.

A mezőgazdasági piacokat középtávon várhatóan továbbra is jellemző erős ingadozások kezelésére új lehetőséget kínál a kölcsönös kockázatkezelési alapok támogatását és egy új jövedelemstabilizáló eszközt is magában foglaló kockázatkezelési eszköztár.

A jelenlegi tengelyrendszer eltörlése a tagállami programozást is egyszerűbbé fogja tenni.

Végezetül javasolt a folyó időszakban bevezetett közös monitoring- és értékelési keretre támaszkodni, amelyet a rendelet az ez idáig szerzett tapasztalatok alapján egyszerűbbé és megfelelőbbé tesz. A monitoring és az értékelés lehetővé tétele érdekében a szakpolitikai prioritásokhoz közös mutatójegyzék kapcsolódik.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak a 2014–2020 közötti időszakra rendelkezésre álló, az első pillérhez utalt (folyó árakon) 317,2 milliárd EUR, valamint a második pillérhez utalt 101,2 milliárd EUR előirányzatokat fő tevékenységeire kell összpontosítania.

Az első és a második pillérhez tartozó forrásokat további 17,1 milliárd EUR egészíti ki, amelyből a többéves pénzügyi keret egyéb jogcímei alatt 5,1 milliárd EUR a kutatásra és innovációra, 2,5 milliárd EUR az élelmiszer-biztonságra és 2,8 milliárd EUR a leginkább rászoruló személyek élelmiszer-támogatására irányul, továbbá a többéves pénzügyi kereten kívül 3,9 milliárd EUR található a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett új tartalékban és legfeljebb 2,8 milliárd EUR az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapban, vagyis a 2014–2020 közötti időszakban összesen 435,6 milliárd EUR áll rendelkezésre.

A támogatások tagállamok közötti elosztását illetően a javaslat azt indítványozza, hogy minden olyan tagállam esetében, amelynek közvetlen kifizetései nem érik el az uniós átlag 90 %-át, a különbség egyharmada kerüljön kipótlásra. A közvetlen kifizetésekre vonatkozó rendeletben a nemzeti korlátok ennek alapján kerülnek meghatározásra.

A vidékfejlesztési támogatás elosztása a politikai célkitűzésekhez kötődő objektív kritériumok alapján, a jelenlegi elosztás figyelembevételével történik. Ahogy már jelenleg is, a kevésbé fejlett régióknak indokolt továbbra is magasabb társfinanszírozási rátával rendelkezniük, amely egyes intézkedésekre – tudásmegosztás, termelői csoportok, együttműködés, LEADER stb. – szintén alkalmazandó.

A javaslat a pillérek közötti átcsoportosítások tekintetében bizonyos fokú (a közvetlen kifizetések 5 %-áig terjedő) rugalmasságot vezet be: az első pillérből a másodikba való átcsoportosítás révén a tagállamok megerősíthetik vidékfejlesztési politikájukat, míg a második pillérből az elsőbe való átcsoportosítással azok a tagállamok élhetnek, amelyekben a közvetlen kifizetések szintje nem éri el az uniós átlag 90 %-át.

A KAP-reformra vonatkozó javaslatok pénzügyi hatását részletesen a javaslatokat kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza.

2011/0282 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. és 43. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[7],

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[9],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt[10] követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény[11] (a továbbiakban: a KAP jövőjét 2020-ig felvázoló közlemény) meghatározta a lehetséges kihívásokat, célkitűzéseket és irányvonalakat a 2013 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) vonatkozásában. A közleményről folytatott vita fényében 2014. január 1-jével kezdődő hatállyal meg kell reformálni a KAP-ot. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, beleértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletet[12] is. A reform hatókörére tekintettel helyénvaló az 1698/2005/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és helyébe új rendeletet léptetni.

(2) A vidékfejlesztési politikának kapcsolódnia kell a KAP közvetlen kifizetéseihez és piaci intézkedéseihez, továbbá ki kell egészítenie azokat, és ezáltal hozzá kell járulnia a KAP tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (a továbbiakban: a Szerződés) meghatározott célkitűzések megvalósításához. A vidékfejlesztési politikának ezenkívül magában kell foglalnia az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia) című 2010. március 3-i bizottsági közleményben[13] foglalt főbb politikai célkitűzéseket is, és összhangban kell állnia a gazdasági és társadalmi kohézió politikájának a Szerződésben meghatározott általános célkitűzéseivel.

(3) Mivel e rendelet célját – nevezetesen a vidékfejlesztést – annak a KAP más eszközeivel való kapcsolata, a vidéki térségek közötti különbségek mértéke és a kibővített Unióban a tagországok rendelkezésére álló pénzügyi források korlátozottsága miatt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ennélfogva ez a cél uniós szinten, az uniós finanszírozás többéves garanciájával és a vidékfejlesztés prioritásaira összpontosítva jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elvével összhangban. E rendelet – az arányosságnak az említett szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében megállapított elvével összhangban – nem haladja meg a szóban forgó cél eléréséhez szükséges mértéket.

(4) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5) A vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében indokolt a figyelmet néhány kiemelt prioritásra összpontosítani, nevezetesen a következő területekre: tudásátadás és innováció a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, a mezőgazdasági termelési típusok versenyképessége és a mezőgazdasági üzemek életképessége, az élelmiszerlánc szervezése és kockázatkezelés a mezőgazdaságban, a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, erőforrás-hatékonyság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban, továbbá a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben. Ugyanakkor figyelembe kell venni a különböző jellemzőkkel vagy a potenciális kedvezményezettek különböző kategóriáival rendelkező vidéki térségekre hatást gyakorló helyzetek sokféleségét, valamint az innovációval, a környezettel és az éghajlatváltozás mérséklésével, illetve az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos átfogó célkitűzéseket is. Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló fellépésnek kapcsolódnia kell a mezőgazdaságból és az erdészetből származó kibocsátásoknak a leginkább érintett tevékenységek – például az állattenyésztés és a műtrágyahasználat – terén történő csökkentéséhez, valamint – a földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és az erdészeti ágazat tekintetében – a szén-dioxid-nyelők megőrzéséhez és a szénmegkötés fokozásához. A mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben megvalósítandó tudásátadáshoz és innovációhoz kapcsolódó uniós vidékfejlesztési prioritást indokolt horizontálisan alkalmazni az egyéb uniós vidékfejlesztési prioritások tekintetében.

(6) Az uniós vidékfejlesztési prioritásokat indokolt a fenntartható fejlődés, valamint a környezet védelmére és javítására vonatkozó cél elérésének a Szerződés 11. és 19. cikkével összhangban, az Unió által történő előmozdítása keretében, a „szennyező fizet” elvének figyelembevételével megvalósítani. Célszerű úgy rendelkezni, hogy a tagállamok – a Bizottság által elfogadott módszertant alkalmazva – nyújtsanak tájékoztatást az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó célkitűzések teljesítéséhez nyújtott támogatásról, azon törekvéssel összhangban, hogy az uniós költségvetés legalább 20 %-a e célra kerüljön felhasználásra.

(7) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: az EMVA) tevékenységeinek és azoknak a műveleteknek, amelyekhez az EMVA hozzájárul, összhangban kell állniuk és összeegyeztethetőnek kell lenniük a KAP más eszközei révén nyújtott támogatásokkal. Az uniós erőforrások optimális elosztásának és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon szabály alóli kivételek meghatározására vonatkozóan, mely szabály szerint e rendelet alapján nem ítélhető oda támogatás a közös piacszervezések keretében támogatott műveletek számára.

(8) A vidékfejlesztési programok haladéktalan megkezdésének és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében indokolt, hogy az EMVA-ból nyújtott támogatás szilárd adminisztratív keretfeltételek meglétéhez legyen kötve. Ezért a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy teljesülnek-e bizonyos előfeltételek. Az egyes tagállamoknak vagy a területük egészére vonatkozó nemzeti vidékfejlesztési programot, vagy több regionális programot kell kidolgozniuk. Minden programban meg kell határozni az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal kapcsolatos célkitűzések teljesítésére irányuló stratégiát és a kapcsolódó intézkedéseket. A programozásnak meg kell felelnie az uniós vidékfejlesztési prioritásoknak, ugyanakkor alkalmazkodnia kell a sajátos nemzeti körülményekhez is, és ki kell egészítenie az egyéb uniós szakpolitikákat, különös tekintettel a mezőgazdasági piacokkal kapcsolatos politikára, a kohéziós politikára és a közös halászati politikára. Azon tagállamok számára, amelyek regionális programok végrehajtása mellett döntenek, lehetőséget kell biztosítani egy olyan, önálló költségvetéssel nem rendelkező nemzeti keret létrehozására, amely megkönnyíti a régiók között a nemzeti szinten jelentkező kihívások kezelése céljából folytatandó koordinációt.

(9) Indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy vidékfejlesztési programjaikba olyan tematikus alprogramokat is beépítsenek, amelyek az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró területek sajátos szükségleteivel foglalkoznak. A tematikus alprogramoknak többek között a fiatal mezőgazdasági termelőket, a mezőgazdasági kisüzemeket, a hegyvidéki területeket és a rövid ellátási láncok kialakítását kell megcélozniuk. Ezenkívül tematikus alprogramok révén lehetőséget kell teremteni a vidéki térségek fejlődésére jelentős hatást gyakorló mezőgazdasági ágazatok szerkezetének átalakítására is. Az ilyen tematikus alprogramok keretében végrehajtott beavatkozások hatékonyságának fokozása érdekében indokolt engedélyezni a tagállamok számára, hogy bizonyos, az alprogramok hatálya alá tartozó műveletek esetében magasabb támogatási mértéket írjanak elő.

(10) A vidékfejlesztési programoknak meg kell határozniuk az általuk lefedett terület szükségleteit, és fel kell vázolniuk egy következetes stratégiát, amelyen keresztül e szükségletek az uniós vidékfejlesztési prioritások figyelembevételével kielégíthetők. Ennek a stratégiának konkrét célkitűzések meghatározásán kell alapulnia. Meg kell állapítani az azonosított szükségletek, a meghatározott célkitűzések és az ezek teljesítéséhez kiválasztott intézkedések közötti kapcsolatokat. A vidékfejlesztési programoknak tartalmazniuk kell továbbá az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelésük értékeléséhez szükséges valamennyi információt.

(11) A vidékfejlesztési programokban a célkitűzéseket valamennyi tagállamra érvényes közös célmutatók alapján kell meghatározni. E feladat megkönnyítése érdekében célszerű meghatározni – az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban – a szóban forgó mutatók által érintett területeket. Tekintettel a mezőgazdaság és az erdészet terén megvalósítandó tudásátadásra vonatkozó uniós vidékfejlesztési prioritás horizontális alkalmazására, az e prioritás keretében végrehajtott beavatkozásokat meghatározónak kell tekinteni a többi uniós prioritás tekintetében megállapított célmutatók szempontjából.

(12) Szükség van egyes, a programozással és a vidékfejlesztési programok felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok megállapítására. A programok stratégiáját, illetve a kapcsolódó uniós pénzügyi hozzájárulásokat nem érintő felülvizsgálatokra vonatkozóan egyszerűbb eljárást kell megállapítani.

(13) Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a jogbiztonság és az egyértelműség a program módosítása esetén követendő eljárás tekintetében, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el azon kritériumok meghatározása tekintetében, amelyek alapján a program számszerűsített célkitűzéseinek javasolt módosításai nagy jelentőségűnek minősülnek, és mint ilyenek szükségessé teszik, hogy a program az e rendelet 91. cikkének megfelelően elfogadott végrehajtási aktus útján módosításra kerüljön.

(14) A mezőgazdaság és az erdészet fejlődése és specializálódása, valamint a vidéki térségekben működő mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) előtt álló sajátos kihívások szükségessé teszik a megfelelő szintű műszaki és gazdasági képzést, valamint a tudás- és információszerzésre, illetve -cserére való képesség fokozását, többek között a legjobb mezőgazdasági és erdészeti termelési gyakorlatok terjesztése útján. Indokolt, hogy a tudásátadással és a tájékoztatással kapcsolatos tevékenységek igazodjanak a vidéki szereplők igényeihez, és ne csupán hagyományos szakképzési tanfolyamok keretében valósuljanak meg. Ezért helyénvaló támogatást nyújtani workshopok szervezéséhez, személyre szabott tanácsadáshoz, demonstrációs tevékenységekhez, tájékoztatási tevékenységekhez, valamint a mezőgazdasági üzemekben megvalósítandó, rövid időtartamra szóló csere- és látogatási programokhoz is. Az így megszerzett tudásnak és információknak köszönhetően a mezőgazdasági termelők, az erdőtulajdonosok, az élelmiszeriparban dolgozók és a vidéki kkv-k bizonyára fokozni tudják majd versenyképességüket és erőforrás-hatékonyságukat, és képesek lesznek környezeti teljesítményük javítására és ezáltal a vidéki gazdaság fenntarthatóságának előmozdítására is. Annak biztosítására, hogy a tudásátadásra és a tájékoztatásra irányuló tevékenységek ténylegesen elérjék ezeket az eredményeket, elő kell írni, hogy a tudásátadást célzó szolgáltatásokat nyújtók rendelkezzenek a megfelelő képességekkel.

(15) Annak érdekében, hogy a tudásátadási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek képesek legyenek a vidékfejlesztési politika céljainak megfelelő minőségű és jellegű szolgáltatásokat nyújtani, valamint hogy biztosítható legyen az alapok célzottabb felhasználása és az, hogy a mezőgazdasági üzemekben megvalósítandó csereprogramok és üzemlátogatások világosan elkülöníthetők legyenek a más uniós programok keretében végrehajtott hasonló tevékenységektől, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a tudásátadási szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre vonatkozó minimális képesítési követelményekre, a támogatható költségekre, valamint a mezőgazdasági üzemekben végrehajtandó csereprogramok és látogatások időtartamára és tartalmára vonatkozóan.

(16) A gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások segítik a mezőgazdasági termelőket, az erdőtulajdonosokat és a vidéki térségekben működő kkv-kat abban, hogy javítsák gazdaságuk vagy vállalkozásuk fenntartható irányítását és általános teljesítményét. Ezért célszerű ösztönözni mind az ilyen tanácsadási szolgáltatások létrehozását, mind pedig azoknak a mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok és kkv-k általi igénybevételét. A tanácsadás minőségének és hatékonyságának fokozása érdekében indokolt rendelkezni a tanácsadók minimális képesítéséről és rendszeres képzéséről. A […]-i HR/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[14] előírt mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak segíteniük kell a mezőgazdasági termelőket mezőgazdasági üzemük teljesítményének értékelésében és azoknak a szükséges javításoknak az azonosításában, amelyeket a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, a jó mezőgazdasági és környezeti állapot, a […]-i DP/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[15] meghatározott, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok, továbbá az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével és az azokhoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel, a vizek állapotának védelmével, az állatbetegségekre vonatkozó bejelentésekkel és az innovációval kapcsolatos, legalább a(z) HR/2012/EU rendelet I. mellékletében foglalt előírásoknak megfelelő követelmények és tevékenységek tekintetében végre kell hajtani. A tanácsadásnak adott esetben a munkahelyi biztonsági előírásokra is ki kell terjednie. Kiterjedhet továbbá a mezőgazdasági üzem vagy a vállalkozás gazdasági, mezőgazdasági vagy környezeti teljesítményéhez kapcsolódó kérdésekre is. Célszerű üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások nyújtása révén segíteni a mezőgazdasági termelőket mezőgazdasági üzemük vezetésének javításában és egyszerűsítésében.

(17) Annak biztosítására, hogy a tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és hatóságok képesek legyenek a vidékfejlesztési politika céljainak megfelelő minőségű és jellegű tanácsadási tevékenységet folytatni, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a tanácsadó szervezetekre és hatóságokra vonatkozó minimális képesítési követelmények részletesebb meghatározására vonatkozóan.

(18) A mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozó uniós és nemzeti minőségrendszerek garanciát nyújtanak a fogyasztók számára a termék, illetve a mezőgazdasági termelőknek az ilyen rendszerekben való részvétele eredményeként alkalmazott termelési folyamat minősége és jellemzői tekintetében, növelik az érintett termékek értékét, és javítják azok értékesítésének lehetőségeit. Ezért bátorítani kell a mezőgazdasági termelőket az ilyen rendszerekben való részvételre. Tekintve, hogy a rendszerekbe való belépés ideje és a részvétel első néhány éve az az időszak, amely alatt a részvételből kifolyólag a mezőgazdasági termelőkre háruló többletköltségek és -kötelezettségek nem kerülnek teljes mértékben ellentételezésre a piacon, indokolt úgy rendelkezni, hogy támogatás csak az új résztvevőknek és legfeljebb öt éven át legyen nyújtható. Tekintettel a gyapotnak mint mezőgazdasági terméknek a sajátos jellemzőire, a támogatást a gyapotra vonatkozó minőségrendszerekre is ki kell terjeszteni. Az EMVA keretében rendelkezésre bocsátott költségvetési források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azokra az uniós minőségrendszerekre vonatkozóan, amelyekre ezen intézkedés hatálya kiterjedhet.

(19) A mezőgazdasági üzemek és a vidéki vállalkozások gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, a mezőgazdasági termékek értékesítésével és feldolgozásával foglalkozó ágazat hatékonyságának fokozása, a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása és a környezeti célok eléréséhez szükséges nem jövedelemtermelő beruházások ösztönzése érdekében támogatást kell nyújtani azokhoz a tárgyi beruházásokhoz, amelyek hozzájárulnak e célkitűzések megvalósításához. A 2007–2013-as programozási időszakban egy sor különféle intézkedés végrehajtására került sor különböző beavatkozási területeken. Az egyszerűsítés érdekében, továbbá abból a célból, hogy lehetővé váljék a kedvezményezettek számára nagyobb hozzáadott értéket képviselő integrált projektek kidolgozása és megvalósítása, indokolt, hogy a tárgyi beruházások valamennyi típusa egyetlen intézkedés hatálya alá tartozzon. A tagállamoknak – az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek vizsgálatán alapuló elemzés (SWOT-analízis) alapján – küszöbértéket kell meghatározniuk a mezőgazdasági üzemek életképességének biztosításához kapcsolódó beruházási támogatásokkal támogatható mezőgazdasági üzemek tekintetében, ezáltal törekedve a támogatás célzottabb elosztására.

(20) A mezőgazdasági ágazat más ágazatoknál nagyobb mértékben van kitéve a termelési potenciáljában természeti katasztrófák által okozott károknak. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek életképessége és versenyképessége ilyen katasztrófák bekövetkezése esetén is biztosítható legyen, támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelőknek a károsult mezőgazdasági potenciál helyreállításához. A tagállamoknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy ne fordulhasson elő túlzott mértékű kártalanítás az uniós programok (különösen a kockázatkezelési intézkedés), a nemzeti és a magán kártalanítási rendszerek kombinálása következtében. Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ezen intézkedés keretében támogatható költségek meghatározására vonatkozóan.

(21) A vidéki térségek fejlődése és versenyképessége szempontjából alapvető jelentősége van új gazdasági tevékenységek – új mezőgazdasági üzemek, új vállalkozások vagy nem mezőgazdasági tevékenységekre irányuló új beruházások formájában történő – beindításának és fejlesztésének. Szükség van olyan, a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztésére irányuló intézkedésre, amely megkönnyíti a fiatal mezőgazdasági termelők gazdálkodói tevékenységének elindítását, majd az indulást követően gazdaságuk szerkezeti kiigazítását, a mezőgazdasági termelők tevékenységi körének nem mezőgazdasági tevékenységekkel történő bővítését, valamint a nem mezőgazdasági kkv-k vidéki térségekben való letelepedését és fejlesztését. A gazdaságilag potenciálisan életképes mezőgazdasági kisüzemek fejlődését is ösztönözni kell. Az ezen intézkedés keretében támogatott új gazdasági tevékenységek megvalósíthatóságának biztosítása érdekében indokolt, hogy a támogatás nyújtásának feltételeként üzleti tervet kelljen benyújtani. Indokolt úgy rendelkezni, hogy vállalkozásindításhoz támogatás csak a vállalkozás élettartamának kezdeti időszakában legyen nyújtható, és ez a támogatás ne válhasson működési támogatássá. Ezért amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy részletekben nyújtják a támogatást, a részletek kifizetését egy legfeljebb ötéves időszak alatt kell teljesíteniük. Ezenkívül a mezőgazdasági ágazatban végrehajtandó szerkezetátalakítás előmozdítása érdekében indokolt éves kifizetések formájában támogatást nyújtani azoknak a(z) DP/2012/EU rendelet V. címe által létrehozott mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelőknek, akik vállalják, hogy mezőgazdasági üzemük egészét és a kapcsolódó kifizetési jogosultságokat az említett rendszerben részt nem vevő mezőgazdasági termelőre ruházzák át.

(22) A kkv-k alkotják az uniós vidéki gazdaság gerincét. A mezőgazdasági üzemek és a nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztésének a foglalkoztatás előmozdítására és minőségi munkahelyek vidéki térségekben való teremtésére, a már meglévő munkahelyek megőrzésére, a foglalkoztatás terén jelentkező szezonális ingadozások mérséklésére, a mezőgazdaságon és a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó iparágakon kívüli nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztésére kell irányulnia, miközben erősítenie kell az üzleti integrációt és a helyi ágazatközi kapcsolatokat. Ösztönözni kell a mezőgazdaság, a vidéki térségekben folytatott fenntartható és felelősségteljes idegenforgalmi tevékenységek előmozdításán alapuló vidéki turizmus, valamint a természeti és a kulturális örökség területét egyidejűleg felölelő projekteket, továbbá a megújuló energiaforrások terén végrehajtandó beruházásokat.

(23) Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása, valamint a kedvezményezettek jogainak védelme és a kedvezményezettek közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: azok a feltételek, amelyek alapján a jogi személyek fiatal mezőgazdasági termelőnek minősíthetők, a szakmai készségek megszerzésére biztosított türelmi idő, az üzleti tervek minimális tartalma, valamint azon kritériumok, amelyeket a tagállamok a mezőgazdasági kisüzemek körének, illetve a fiatal mezőgazdasági termelők számára vagy a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatás keretében támogatható műveletek meghatározására alkalmazandó alsó és felső küszöbértékeknek a megállapítására használhatnak.

(24) A vidéki térségekben rendelkezésre álló helyi infrastruktúra és alapvető helyi szolgáltatások fejlesztése (ideértve a szabadidős tevékenységeket és a kultúrát is), a falvak megújítása, valamint a falvak és a vidéki tájak kulturális és természeti örökségének helyreállítása és korszerűsítése alapvető elemét képezi bármely, a vidéki térségek növekedési potenciáljának kiaknázására és fenntarthatóságának előmozdítására irányuló erőfeszítésnek. Következésképpen indokolt támogatást biztosítani azokhoz a műveletekhez, amelyek e cél megvalósítását szolgálják, ideértve az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést és a gyors, illetve nagyon gyors szélessávú internetkapcsolat kiépítését is. E célkitűzésekkel összhangban ösztönözni kell a társadalmi befogadáshoz és a vidéki térségekben tapasztalható társadalmi és gazdasági hanyatlás és elnéptelenedés folyamatának megfordításához vezető szolgáltatás- és infrastruktúrafejlesztést. Az erre irányuló támogatás hatékonyságának maximalizálása érdekében a támogatott műveleteket a települési önkormányzatok és az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztésére vonatkozóan egy vagy több vidéki település által kidolgozott terveknek megfelelően kell végrehajtani, amennyiben léteznek ilyen tervek. Az uniós éghajlatpolitikai célkitűzésekkel való összhang biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúra támogatható típusainak meghatározására vonatkozóan.

(25) Az erdészet a vidékfejlesztés szerves része, és a fenntartható és éghajlatbarát földhasználat támogatásának ki kell terjednie az erdőterületek fejlesztésére és a fenntartható erdőgazdálkodásra. A 2007–2013-as programozási időszakban az erdészeti beruházások és az erdőgazdálkodás terén nyújtott különféle támogatások számos különböző intézkedés hatálya alá tartoztak. Az egyszerűsítés érdekében, továbbá abból a célból, hogy lehetővé váljék a kedvezményezettek számára nagyobb hozzáadott értéket képviselő integrált projektek kidolgozása és megvalósítása, indokolt, hogy az erdészeti beruházásokhoz és az erdőgazdálkodáshoz biztosított támogatások valamennyi típusa egyetlen intézkedés hatálya alá tartozzon. Ennek az intézkedésnek ki kell terjednie az erdészeti erőforrásoknak a földterületek erdősítése és az extenzív mezőgazdaságot az erdészeti rendszerekkel ötvöző agrár-erdészeti rendszerek létrehozása révén történő gyarapítására és javítására, a tűz vagy más természeti katasztrófák által károsított erdők helyreállítására és a kapcsolódó megelőző intézkedésekre, az új erdészeti technológiák és az erdei termékek feldolgozása és értékesítése terén az erdőtulajdonosok gazdasági és környezeti teljesítményének javítása céljából megvalósítandó beruházásokra, továbbá azokra a nem jövedelemtermelő beruházásokra, amelyek javítják az ökoszisztémák ellenállóképességét és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra való képességet, valamint az erdei ökoszisztémák környezeti értékét. Gondoskodni kell arról, hogy a támogatás ne vezessen a verseny torzulásához, és piacsemleges legyen. Ebből következően korlátozásokat kell alkalmazni a kedvezményezettek mérete és jogállása tekintetében. A tagállamok által közepesen vagy fokozottan tűzveszélyesnek minősített területeken tűzmegelőzési intézkedésekre van szükség. A megelőzési intézkedéseknek az erdővédelmi terv részét kell képezniük. A károsult erdészeti potenciál helyreállítására irányuló intézkedés esetén a természeti katasztrófa bekövetkeztét hivatalosan el kell ismertetni valamely tudományos közszervezettel. Az erdészeti intézkedést az Unió és a tagállamok nemzetközi szinten vállalt kötelezettségeinek figyelembevételével kell elfogadni, és azt a tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdészeti terveire vagy azokkal egyenértékű eszközeire kell alapozni, amelyeknek figyelembe kell venniük az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferenciákon vállalt kötelezettségeket. Az említett intézkedésnek hozzá kell járulnia az uniós erdészeti stratégia[16] végrehajtásához. Annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági földterületek erdősítésére a környezetvédelmi politika céljainak megfelelően kerüljön sor, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el bizonyos környezetvédelmi minimumkövetelmények meghatározására vonatkozóan.

(26) Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon feltételekre vonatkozóan, amelyek alapján a tagállamok megállapítják valamely természeti katasztrófa bekövetkeztét, illetve kártevőfertőzés vagy betegség kitörését, továbbá az EMVA keretében támogatható megelőző intézkedések típusainak meghatározására vonatkozóan.

(27) A termelői csoportokban való részvétel révén a mezőgazdasági termelők közösen tudnak szembenézni azokkal a kihívásokkal, amelyek a termékeik értékesítésével összefüggésben – a helyi piacokon történő értékesítést is ideértve – a fokozódó versenyből és az értékesítési lánc következő szintjén elhelyezkedő (downstream) piacok egyre nagyobb mértékű konszolidációjából fakadnak. Következésképpen célszerű támogatni a termelői csoportok létrehozását. A korlátozott pénzügyi források legmegfelelőbb felhasználásának biztosítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak kkv-nek minősülő termelői csoportok részesüljenek támogatásban. Annak biztosítására, hogy a termelői csoport életképes szervezetté váljon, a tagállam általi elismerését üzleti terv benyújtásához kell kötni. Annak érdekében, hogy ne kerülhessen sor működési támogatás nyújtására, valamint hogy fennmaradjon a támogatás ösztönző szerepe, indokolt öt évre korlátozni e támogatás maximális időtartamát.

(28) Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetéseknek a jövőben is kiemelkedő szerepet kell betölteniük a vidéki térségek fenntartható fejlődésének támogatásában és a társadalom környezeti szolgáltatások iránti növekvő igényének kielégítésében. Tovább kell ösztönözniük a mezőgazdasági termelőket és egyéb gazdálkodókat arra, hogy – az éghajlatváltozás mérsékléséhez, illetve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló és a környezet, a táj és annak jellemzői, a természeti erőforrások, a talaj és a genetikai sokféleség védelmével és javításával összeegyeztethető mezőgazdasági gyakorlatok bevezetése vagy további alkalmazása révén – a társadalom egészét szolgálják. Ebben az összefüggésben a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek további szükségleteire külön figyelmet kell fordítani. A kifizetéseknek hozzá kell járulniuk a vállalt kötelezettségek nyomán felmerülő többletköltségek és elmaradó bevételek ellentételezéséhez, ugyanakkor indokolt, hogy – a „szennyező fizet” elvének megfelelően – csak azokra a kötelezettségvállalásokra terjedjenek ki, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. Számos helyzetben a mezőgazdasági termelők csoportja által közösen vállalt kötelezettségek eredményeként létrejövő szinergiák megtöbbszörözik a környezet és az éghajlat tekintetében elérhető hasznot. A közös fellépés ugyanakkor további tranzakciós költségekkel is jár, amelyeket indokolt megfelelően ellentételezni. Annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelők és más gazdálkodók képesek legyenek megfelelően végrehajtani az általuk vállalt kötelezettségeket, a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az említett termelőket és gazdálkodókat az ehhez szükséges képességek és ismeretek birtokába juttassák. A tagállamoknak fenn kell tartaniuk a 2007–2013-as programozási időszakban tett erőfeszítések szintjét, és az EMVA-ból az egyes vidékfejlesztési programokhoz nyújtott teljes hozzájárulás legalább 25 %-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítaniuk az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében.

(29) Annak biztosítására, hogy az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások meghatározása az Unió átfogó környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban történjék, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kötelezettségvállalások időtartamának a kezdeti időszakot követően, éves alapon történő meghosszabbítására, valamint az állattenyésztés extenzívvé tételével vagy az eltérő módon folytatott állattartással, a műtrágya, a növényvédő szerek és egyéb inputanyagok használatának korlátozásával, a tenyésztésből való kivonás veszélyével fenyegetett helyi fajták tenyésztésével, illetve a növényi genetikai erőforrások fenntartásával kapcsolatos kötelezettségvállalásokra alkalmazandó feltételek megállapítására, továbbá a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésével kapcsolatos támogatható műveletekre vonatkozóan.

(30) Az ökológiai termelésre történő áttéréshez vagy az ökológiai termelés fenntartásához biztosított kifizetéseknek ösztönözniük kell a mezőgazdasági termelőket az ilyen rendszerekben való részvételre, válaszolva ezáltal a társadalomnak a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok és magas szintű állatjóléti előírások alkalmazása iránti, egyre növekvő igényére. Az intézkedésnek köszönhetően a biológiai sokféleség terén jelentkező előnyök közötti szinergia megerősítése érdekében célszerű ösztönzést nyújtani a mezőgazdasági termelőknek, hogy kollektív szerződéseket kössenek, illetve együttműködjenek nagyobb, egymással szomszédos területek vonatkozásában. Annak elkerülésére, hogy a mezőgazdasági termelők nagy számban visszatérjenek a hagyományos termelésre, az ökológiai termelésre való áttérés mellett az annak fenntartására irányuló intézkedéseket is támogatni kell. A kifizetéseknek hozzá kell járulniuk a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó bevételek ellentételezéséhez, ugyanakkor indokolt, hogy csak azokra a kötelezettségvállalásokra terjedjenek ki, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken.

(31) A Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez való hozzájárulás céljából indokolt továbbra is támogatást nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőtulajdonosok részére annak érdekében, hogy az érintett területeken ellensúlyozni tudják a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17] és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv[18] végrehajtásából eredő speciális hátrányokat; ezzel egyidejűleg támogatást kell biztosítani a mezőgazdasági termelőknek, hogy ellensúlyozni tudják a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[19] végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányokat. A támogatást indokolt olyan, a vidékfejlesztési programban ismertetett konkrét követelményekhez kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. Ezenkívül a tagállamoknak vidékfejlesztési programjaik kialakításakor figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.

(32) A hegyvidéki területek, illetve más, hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek mezőgazdasági termelői számára biztosított kifizetéseknek a mezőgazdasági földterületek használatban tartására való ösztönzés révén hozzá kell járulniuk a vidéki táj megőrzéséhez, valamint a fenntartható gazdálkodási rendszerek fenntartásához és előmozdításához. Az e célt szolgáló támogatás hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy a kifizetések ellentételezzék a mezőgazdasági termelők számára azokat az elmaradt bevételeket és többletköltségeket, amelyek az érintett területen jelentkező hátránynak tudhatók be.

(33) Az uniós alapok hatékony felhasználásának, valamint a mezőgazdasági termelők között az Unió egész területén érvényesülő egyenlő bánásmódnak a biztosítása érdekében a hegyvidéki területeket és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeket objektív kritériumoknak megfelelően kell meghatározni. A hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek esetében a meghatározásnak szilárd tudományos bizonyítékokkal alátámasztott biofizikai kritériumokon kell alapulnia. Átmeneti intézkedéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy könnyebben megvalósítható legyen a kifizetések fokozatos megszüntetése azokon a területeken, amelyek az említett kritériumok alkalmazásának eredményeként többé már nem minősülnek hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területnek.

(34) A vonatkozó kötelező előírásokon túlmutató állattenyésztési előírások alkalmazását vállaló mezőgazdasági termelőknek biztosított támogatás révén továbbra is ösztönözni kell a mezőgazdasági termelőket arra, hogy az állatjólét magas szintjét biztosító szabályoknak megfelelően gazdálkodjanak. Annak biztosítására, hogy az állatjóléti kötelezettségvállalások összhangban legyenek az e területre vonatkozó átfogó uniós politikával, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon területek meghatározására vonatkozóan, amelyeken az ilyen kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű előírásokat kell magukban foglalniuk.

(35) További kifizetésekkel kell támogatni azokat az erdőtulajdonosokat, akik – a biológiai sokféleség fokozására, a nagy értékű erdei ökoszisztémák megőrzésére és azoknak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével és az azokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos potenciáljának növelésére, valamint az erdők által a talajerózió, a vízi erőforrások fenntartása és a természeti veszélyek tekintetében képviselt védelmi érték megerősítésére irányuló kötelezettségvállalások révén – környezetvédelmi vagy éghajlatbarát erdővédelmi szolgáltatásokat nyújtanak. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére és fejlesztésére. A kifizetések olyan erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokra ítélhetők oda, amelyek túlmutatnak a nemzeti jogszabályokban meghatározott vonatkozó kötelező előírásokon. Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ezen intézkedés keretében támogatható művelettípusokra vonatkozóan.

(36) A 2007–2013-as programozási időszakban a vidékfejlesztési politika az együttműködésnek csupán egy típusához biztosított explicit módon támogatást: az új termékeknek, folyamatoknak és technológiáknak a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban történő kifejlesztésére irányuló együttműködéshez. Az együttműködés e típusának támogatására továbbra is szükség van, de a támogatást hozzá kell igazítani a tudásalapú gazdaság által támasztott követelményekhez. Ebben az összefüggésben lehetővé kell tenni, hogy az egyetlen gazdasági szereplő által végrehajtott projektek is finanszírozhatók legyenek ezen intézkedés keretében, azzal a feltétellel, hogy az adott gazdasági szereplő az így elért eredményeket közzéteszi, megvalósítva ezáltal az új gyakorlatok, folyamatok vagy termékek terjesztésének célját. Ezenkívül egyértelművé vált, hogy az együttműködés-típusok szélesebb skálájának és a kedvezményezettek kisebb és nagyobb gazdasági szereplőket egyaránt magában foglaló, szélesebb körének támogatása hozzájárulhat a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek teljesítéséhez azáltal, hogy segítséget nyújt a vidéki térségek gazdasági szereplőinek a szétaprózódottságból eredő gazdasági, környezeti és egyéb hátrányok leküzdéséhez. Következésképpen indokolt kiszélesíteni az intézkedés alkalmazási körét. A kis gazdasági szereplők számára a közös munkafolyamatok szervezéséhez és az eszközök és erőforrások megosztásához nyújtott támogatás révén lehetővé kell tenni e gazdasági szereplők számára, hogy kis méretük ellenére gazdaságilag életképesek legyenek. Az ellátási lánc szereplői közötti horizontális és vertikális együttműködéshez, valamint a helyi kontextusban megvalósítandó promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatásnak elő kell mozdítania a rövid ellátási láncok, a helyi piacok és a helyi élelmiszerláncok gazdaságilag ésszerű fejlődését. A környezetvédelmi projektekre és gyakorlatokra vonatkozó kollektív megközelítések támogatása révén nagyobb és állandóbb környezeti és éghajlati előnyök biztosíthatók azokhoz az előnyökhöz képest, amelyeket az egyes gazdasági szereplők önmagukban, más szereplőkkel nem együttműködve érhetnek el (például nagyobb kiterjedésű, egybefüggő földterületeken alkalmazott gyakorlatok révén). Indokolt úgy rendelkezni, hogy ezeken a különböző területeken a támogatás nyújtása különböző formákban történjék. A klaszterek és a hálózatok különösen nagy jelentőséggel bírnak a szakértelem megosztása, valamint az új és specializált szakértelem, szolgáltatások és termékek létrehozása szempontjából. A kísérleti projektek fontos eszközként szolgálnak a technológiák, a technikák és a gyakorlatok kereskedelmi alkalmazhatóságának különböző környezetekben történő tesztelésében és – szükség esetén – e technológiák, technikák és gyakorlatok kiigazításában. Az operatív csoportok meghatározó elemei a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó európai innovációs partnerségnek (a továbbiakban: EIP). További fontos eszközt jelentenek a LEADER helyi fejlesztési keretén kívül, a vidéki és a városi térségek köz- és magánszektorbeli szereplői által közösen megvalósított helyi fejlesztési stratégiák. A LEADER-megközelítés keretében létrejövő partnerségektől és stratégiáktól eltérően ezeket a partnerségeket és stratégiákat egyetlen ágazatra és/vagy viszonylag specifikus fejlesztési célokra – ideértve a fent említetteket is – lehetne korlátozni. Indokolt továbbá, hogy szakmaközi szervezetek is támogathatók legyenek ezen intézkedés keretében. A támogatás időtartamát célszerű hét évre korlátozni; ezen rendelkezés alól – kellően indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a környezetvédelemmel, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos kollektív fellépések.

(37) A mezőgazdasági termelők napjainkban az éghajlatváltozás és az egyre nagyobb mértékű áringadozás következtében növekvő gazdasági és környezeti kockázatoknak vannak kitéve. Ebben az összefüggésben a hatékony kockázatkezelés megnövekedett jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelők szempontjából. Ezért szükség van olyan kockázatkezelési intézkedés bevezetésére, amely segít a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy szembe tudjanak nézni az őket leggyakrabban fenyegető kockázatokkal. Következésképpen ennek az intézkedésnek támogatást kell biztosítania a mezőgazdasági termelők számára az általuk fizetett termény-, állat- és növénybiztosítási díjak fedezéséhez, valamint kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásához és az ilyen alapokból a mezőgazdasági termelőknek az állat- vagy növénybetegségek kitörése, illetve környezeti események bekövetkezte miatt elszenvedett veszteségekért fizetett kártérítésekhez. Az intézkedésnek ezenkívül magában kell foglalnia egy jövedelemstabilizáló eszközként működő kölcsönös kockázatkezelési alapot is, amelynek célja támogatás nyújtása azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett. Annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelők Unió-szerte egyenlő bánásmódban részesüljenek, hogy ne torzuljon a verseny, valamint hogy az Unió által vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesüljenek, konkrét feltételeket kell meghatározni a támogatás ezen intézkedések alapján történő odaítélésére vonatkozóan. Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kölcsönös kockázatkezelési alapok számára piaci feltételekkel nyújtott kölcsönök minimális és maximális futamidejének meghatározására vonatkozóan.

(38) A helyi fejlesztés tekintetében alkalmazott LEADER-megközelítés éveken át hasznosnak bizonyult a vidéki térségek fejlődésének előmozdítása terén azáltal, hogy alulról felfelé építkező megközelítést alkalmazva teljes mértékben figyelembe vette a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti multiszektorális igényeket. A LEADER-t ezért ezután is fenn kell tartani és kötelezően bele kell foglalni valamennyi vidékfejlesztési programba.

(39) Annak biztosítására, hogy a helyi fejlesztési stratégiák alkalmazására azon a területi szinten kerüljön sor, amely lehetővé teszi, hogy e stratégiák az uniós vidékfejlesztési prioritásokhoz és innovációhoz ténylegesen hozzájáruló eredmények eléréséhez vezessenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egyes stratégiák által lefedendő területre vonatkozó népességi kritériumok meghatározására és a támogatandó előkészítési és szervezési költségek körének pontos megállapítására vonatkozóan.

(40) Az EMVA-ból a LEADER keretében végrehajtott helyi fejlesztéshez nyújtott támogatást célszerű kiterjeszteni a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásának és megvalósításának, valamint a helyi akciócsoportok működésének valamennyi elemére, továbbá az alulról felfelé építkező és a közösség által irányított helyi fejlesztést végrehajtó területek és csoportok közötti együttműködésre is. Annak érdekében, hogy a partnerek a LEADER-t még nem alkalmazó vidéki térségekben is kipróbálhassák a helyi fejlesztési stratégiát, és felkészülhessenek annak megtervezésére és működtetésére, célszerű finanszírozást nyújtani egy „LEADER kezdőcsomag” biztosításához. Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a helyi akciócsoportok támogatható szervezési költségeinek részletes meghatározására vonatkozóan.

(41) A beruházások közös elemét képezik számos, e rendelet hatálya alá tartozó vidékfejlesztési intézkedésnek, és nagyon különböző jellegű műveletekhez kapcsolódhatnak. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen az egyértelműség e műveletek végrehajtása tekintetében, meg kell határozni bizonyos közös, valamennyi beruházásra érvényes szabályokat. E közös szabályoknak meg kell határozniuk a beruházási kiadásnak tekinthető kiadástípusokat, és biztosítaniuk kell, hogy csak olyan beruházások részesüljenek támogatásban, amelyek új értéket teremtenek a mezőgazdaságban. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az egyes konkrét beruházástípusokhoz – például a használt berendezések vásárlásához vagy az egyszerű pótló beruházásokhoz – kapcsolódó sajátosságokat, gondoskodva egyszersmind az EMVA-ból származó források hatékony felhasználásáról is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén bizonyos beruházástípusok támogatható kiadásnak tekinthetők. A beruházási projektek megvalósításának előmozdítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára az előlegfizetést. Az EMVA keretében nyújtott támogatás hatékonyságának, méltányosságának és fenntartható hatásának biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy a műveletekhez kapcsolódó beruházások fenntarthatóak legyenek, és az EMVA-ból származó támogatás ne szolgálhasson a verseny torzítására.

(42) Egyes, e rendelet hatálya alá tartozó területalapú intézkedések esetében a kedvezményezetteknek legalább ötéves időtartamra szóló kötelezettségeket kell vállalniuk. Ez alatt az időtartam alatt változások következhetnek be akár a gazdaság, akár a kedvezményezett helyzetében. Ezért indokolt szabályokat megállapítani az ilyen esetekben követendő eljárásra vonatkozóan. A területalapú intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítása és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a gazdaság részleges átruházása esetében alkalmazandó feltételek megállapítására vonatkozóan, valamint olyan további helyzetek meghatározása tekintetében, amikor nem kell visszafizetni a támogatást.

(43) Egyes, e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések esetében a támogatásnyújtásnak feltétele, hogy a kedvezményezettek a kötelező előírásokban, illetve követelményekben meghatározott alapkövetelményeken túlmutató kötelezettségeket vállaljanak. Tekintettel a jogszabályokban a kötelezettségvállalások időtartama alatt esetlegesen végrehajtott, az alapkövetelmények módosulását eredményező változtatásokra, rendelkezni kell az érintett szerződések felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen e feltétel tiszteletben tartása.

(44) Annak biztosítására, hogy a vidékfejlesztési célokra szánt pénzügyi források a lehető legjobb módon kerüljenek felhasználásra, és a vidékfejlesztési programok keretébe tartozó intézkedések célkitűzései összhangban álljanak az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal, továbbá hogy a támogatást igénylők egyenlő bánásmódban részesüljenek, a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a projektek kiválasztására alkalmazandó kiválasztási kritériumokat. Indokolt, hogy e szabály alól csak azok az intézkedések képezzenek kivételt, amelyek esetében a támogatás agrár-környezetvédelmi vagy állatjóléti szolgáltatások nyújtásáért teljesített kifizetésekben testesül meg. A kiválasztási kritériumok alkalmazásakor a kisebb támogatások vonatkozásában figyelembe kell venni az arányosság elvét.

(45) Indokolt, hogy az EMVA technikai segítségnyújtás útján támogassa a vidékfejlesztési programok végrehajtásával összefüggő tevékenységeket, beleértve az azokhoz az uniós minőségrendszerekhez kapcsolódó jelképek és rövidítések védelmével kapcsolatos költségeket is, amely minőségrendszerek esetében a részvétel e rendelet alapján támogatható, továbbá a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek határainak kijelölésével kapcsolatban felmerülő tagállami költségeket is. Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azokra az ellenőrzési tevékenységekre vonatkozóan, amelyek a technikai segítségnyújtás keretében finanszírozhatók.

(46) A programvégrehajtás különböző szakaszaiban érintett nemzeti hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek között az európai vidékfejlesztési hálózat keretében folyó hálózatépítés nagyon hasznos eszköznek bizonyult a vidékfejlesztési programok minőségének javítása terén azáltal, hogy nagyobb mértékben bevonta az érdekelteket a vidékfejlesztés irányításába és a szélesebb közvéleménynek a vidékfejlesztés előnyeiről való tájékoztatásába. Következésképpen célszerű finanszírozni a hálózatépítést az uniós szintű technikai segítségnyújtás részeként.

(47) A mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP céljainak megvalósításához való hozzájárulás érdekében indokolt létrehozni egy európai innovációs partnerségi hálózatot azoknak az operatív csoportoknak, tanácsadási szolgáltatásoknak és kutatóknak a hálózatba szervezése céljából, amelyek, illetve akik részt vesznek a mezőgazdasági innovációt célzó tevékenységek végrehajtásában. Ehhez az uniós szintű technikai segítségnyújtás keretében finanszírozást kell biztosítani.

(48) A 2007–2013-as programozási időszak alatt az európai vidékfejlesztési hálózattal összefüggésben működésbe lépett egy szakértői értékelő hálózat. Az értékeléshez kapcsolódó sajátos igények figyelembevétele céljából a 2014–2020-as programozási időszakra létre kell hozni az európai vidékfejlesztési értékelő hálózatot annak érdekében, hogy az értékelési tevékenységekben részt vevő összes szereplő összefogásával előmozdítható legyen az e területre vonatkozó szakmai tapasztalatcsere. Indokolt ehhez is finanszírozást biztosítani az uniós szintű technikai segítségnyújtás keretében.

(49) Indokolt előírni, hogy a tagállamok az egyes vidékfejlesztési programokon belül a technikai segítségnyújtásra szánt teljes összeg meghatározott részét különítsék el olyan nemzeti vidéki hálózat létrehozására és működtetésére, amely a vidékfejlesztésben érintett szervezeteket és közigazgatási szerveket – beleértve a partnerséget is – tömöríti abból a célból, hogy fokozza a program végrehajtása iránti elkötelezettségüket, és javítsa a vidékfejlesztési programok minőségét. A nemzeti vidéki hálózatoknak cselekvési tervet kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk.

(50) Az EMVA-nak kifejezésre kell juttatnia az Unió azon felismerését, miszerint a helyi fejlesztéshez kapcsolódó megközelítések és a transznacionális dimenzió erősíthetik egymást, különösen innovatív szellemben történő alkalmazásuk esetén. Ezt oly módon lenne célszerű megvalósítani, hogy az EMVA díjakkal jutalmaz néhány olyan projektet, amely jól példázza ezeket a jellegzetességeket. A díjakat a vidékfejlesztési politika keretében rendelkezésre álló egyéb finanszírozási források kiegészítéseként kell odaítélni, elismerésben részesítve bármely megfelelő főprojektet, függetlenül attól, hogy az adott projekt részesült-e támogatásban valamely vidékfejlesztési program alapján vagy sem.

(51) A vidékfejlesztési programoknak olyan innovatív fellépéseket kell magukban foglalniuk, amelyek a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP támogatásával előmozdítják a forráshatékony, termelékeny és alacsony kibocsátású mezőgazdasági ágazat megteremtését. Az EIP-nek törekednie kell arra, hogy gyorsabban és szélesebb körben megvalósuljon az innovatív megoldások gyakorlatba történő átültetése. Az EIP a várakozások szerint – az innovációhoz kapcsolódó eszközök kihasználtságának és hatékonyságának fokozása, valamint az ilyen eszközök közötti szinergiák erősítése révén – hozzáadott értéket fog teremteni. Az EIP-nek ezenkívül pótolnia kell bizonyos hiányosságokat is azáltal, hogy szorosabb kapcsolatot teremt a kutatás és a gyakorlati gazdálkodás között.

(52) A mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP összefüggésében az innovatív projektek végrehajtását mezőgazdasági termelőkből, kutatókból, tanácsadókból, vállalkozásokból és a mezőgazdasági ágazaton belüli innováció által érintett egyéb szereplőkből álló operatív csoportokra kell bízni. Annak biztosítására, hogy az ilyen projektek eredményei az ágazat egészének hasznára váljanak, az eredményeket széles körben ismertetni kell.

(53) A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek és az ugyanerre az időszakra vonatkozó, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló intézményközi megállapodásnak[20] megfelelően rendelkezni kell az e rendelet alapján a 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakban nyújtható uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összegének, a támogatási összeg éves bontásának és a kevésbé fejlett régiókban összpontosítani kívánt minimális összegnek a meghatározásáról. A rendelkezésre álló előirányzatokat a programozás céljaira átalányalapon kell indexálni.

(54) Az EMVA-pénzeszközök kezelésének megkönnyítése érdekében célszerű egységes, a tagállami közkiadásokhoz viszonyított mértéket állapítani meg az EMVA-ból a vidékfejlesztési programozáshoz nyújtott hozzájárulásra vonatkozóan. Egyes művelettípusok sajátos jelentőségének vagy jellegének figyelembevétele érdekében e művelettípusok tekintetében egyedi hozzájárulási mértékeket kell megállapítani. A fejlettségi szintből, a távoli fekvésből és az elszigeteltségből fakadó sajátos nehézségek enyhítése érdekében indokolt az EMVA-ból biztosított hozzájárulás mértékét megfelelő szinten megállapítani a kevésbé fejlett régiók, a Szerződésben említett legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében.

(55) Az egyes nagy mezőgazdasági üzemek számára a KAP első pillére keretében teljesített közvetlen kifizetésekre vonatkozó felső határérték alkalmazásának eredményeként a tagállamokban felszabaduló pénzeszközöket az egyes tagállamokban olyan, innovációhoz kapcsolódó projektek finanszírozására kell fenntartani, amelyek célja, hogy a KAP célkitűzéseinek keretében segítsék a mezőgazdasági üzemeket – beleértve a nagyüzemeket is – versenyképességük növelésében. E projekteket a mezőgazdasági üzemének méretétől függetlenül bármely mezőgazdasági termelő, EIP operatív csoportok vagy helyi akciócsoportok, valamint a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő partnercsoportok kezdeményezhetik.

(56) A tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük és megfelelő rendelkezéseket kell életbe léptetniük vidékfejlesztési intézkedéseik igazolhatóságának és ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében. E célból az irányító hatóságnak és a kifizető ügynökségnek előzetes értékelést kell végeznie és vállalnia kell, hogy a program végrehajtásának teljes időtartama alatt értékeléseket végez az intézkedésekre vonatkozóan. Az e feltételnek meg nem felelő intézkedéseket ki kell igazítani.

(57) A Bizottságnak és a tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük a vidékfejlesztési programok hatékony irányításának biztosítására. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak megfelelő ellenőrzéseket kell végrehajtania, a tagállamoknak pedig irányítási rendszerük megbízhatóságát garantáló intézkedéseket kell hozniuk.

(58) Indokolt, hogy egyetlen irányító hatóság legyen felelős minden egyes vidékfejlesztési program irányításáért és végrehajtásáért. A hatóság feladatait célszerű meghatározni e rendeletben. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóság – az irányítás hatékonyságáért és megfelelőségéért való felelősségének fenntartása mellett – átruházza feladatai egy részét. Amennyiben valamely vidékfejlesztési program tematikus alprogramokat foglal magában, indokolt engedélyezni az irányító hatóság számára, hogy egy adott alprogram teljes körű irányítására és végrehajtására – a szóban forgó alprogram tekintetében a programban rögzített pénzügyi juttatásokra vonatkozóan – egy másik szervet jelöljön ki, biztosítva ugyanakkor az érintett alprogramok esetében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.

(59) A program végrehajtásának és a programban meghatározott célkitűzések megvalósítása terén elért haladásnak a rendszeres nyomon követése céljából indokolt valamennyi vidékfejlesztési programot figyelemmel kísérni. Az EMVA keretében végrehajtott fellépések hatékonyságának és hatásának igazolása és javítása függ a program előkészítése és végrehajtása során, valamint annak lezárultakor végzett megfelelő értékeléstől is. Következésképpen indokolt, hogy a Bizottság és a tagállamok közösen hozzanak létre egy monitoring- és értékelési rendszert abból a célból, hogy bemutassák az elért haladást és értékeljék a vidékfejlesztési politika végrehajtásának hatását és hatékonyságát.

(60) Annak biztosítására, hogy az információk uniós szinten összesíthetők legyenek, a rendszernek magában kell foglalnia egy közös mutatókészletet. A vidékfejlesztési programok végrehajtására vonatkozó alapvető információkat elektronikus formában kell rögzíteni és tárolni, megkönnyítve ezáltal az adatok összesítését. Ezért indokolt megkövetelni a kedvezményezettektől a monitoringhoz és az értékeléshez minimálisan szükséges információk benyújtását.

(61) A program nyomon követéséért az irányító hatóságnak és az e célra létrehozott monitoringbizottságnak közösen kell felelnie. Indokolt a monitoringbizottság feladatává tenni, hogy nyomon kövesse a program végrehajtásának a hatékonyságát. E célból meg kell határozni a bizottság felelősségi körét.

(62) A program monitoringjának részeként a végrehajtásról évente jelentést kell készíteni, és azt el kell juttatni a Bizottsághoz.

(63) A vidékfejlesztési programok minőségének javítása és eredményeinek bemutatása érdekében valamennyi programot értékelni kell.

(64) A Szerződés 107., 108. és 109. cikkét alkalmazni kell a vidékfejlesztési intézkedésekhez e rendelet alapján nyújtott támogatásokra. Mindazonáltal indokolt úgy rendelkezni, hogy a mezőgazdasági ágazat sajátosságára tekintettel ki kell zárni a Szerződés 107. 108. és 109. cikkének alkalmazásából azokat a Szerződés 42. cikkének a hatálya alá tartozó műveletekkel kapcsolatos vidékfejlesztési intézkedéseket, amelyek végrehajtására e rendelet alapján és annak megfelelően kerül sor, valamint azokat a tagállami kifizetéseket, amelyek célja az, hogy kiegészítő nemzeti finanszírozás biztosítsanak uniós támogatásban részesített és a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési műveletek végrehajtásához.

(65) Ezenkívül az Unió által támogatható vidékfejlesztési intézkedésekkel való összhang biztosítása céljából és az eljárások egyszerűsítése érdekében célszerű engedélyezni olyan, a tagállamok által a programozás részeként, az e rendelet rendelkezéseinek megfelelő bejelentési eljárás keretében teljesített kifizetéseket, amelyek célja kiegészítő nemzeti finanszírozás biztosítása uniós támogatásban részesített és a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési műveletekhez. A kifizetések megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében a Bizottságnak azokat a Szerződés 107. cikkének alkalmazása céljára meghatározott kritériumok analógia útján történő alkalmazásával kell értékelnie. Annak biztosítására, hogy a Bizottság által nem engedélyezett kiegészítő nemzeti finanszírozást ne lehessen végrehajtani, indokolt úgy rendelkezni, hogy az érintett tagállam addig ne léptethesse hatályba az általa javasolt kiegészítő vidékfejlesztési finanszírozást, amíg annak jóváhagyása meg nem történt. Azokat a tagállami kifizetéseket, amelyek célja kiegészítő nemzeti finanszírozás biztosítása uniós támogatásban részesített és a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső vidékfejlesztési műveletekhez, a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban be kell jelenteni a Bizottságnak, kivéve, ha azok valamely, a 994/98/EK tanácsi rendelet[21] alapján elfogadott rendelet hatálya alá tartoznak, és a szóban forgó kifizetések csak azt követően teljesíthetők, hogy azt a Bizottság a megfelelő eljárás lefolytatásának eredményeként véglegesen jóváhagyta.

(66) A hatékony és biztonságos adatcsere biztosítása céljából elektronikus információs rendszert kell létrehozni.

(67) Alkalmazni kell az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályokat, különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

(68) A Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni annak érdekében, hogy biztosítható legyen e rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása a következők tekintetében: a vidékfejlesztési programok benyújtása, a programoknak és azok módosításainak a jóváhagyása, a programok jóváhagyására vonatkozó eljárások és határidők, a programmódosítások jóváhagyására vonatkozó eljárások és határidők – ideértve a hatálybalépésükkel és a benyújtásuk gyakoriságával kapcsolatos rendelkezéseket is –, a vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására vonatkozó egyedi feltételek, az e rendelet által létrehozott hálózatok szerkezete és működése, a monitoring- és értékelési rendszer elfogadása, valamint az információs rendszer működésére alkalmazandó szabályok. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[22] megfelelően kell gyakorolni.

(69) Az e rendeletben előírt új támogatási rendszer az 1698/2005/EK rendelet által létrehozott támogatási rendszer helyébe lép. Ezért az 1698/2005/EK rendeletet 2014. január 1-jétől hatályon kívül kell helyezni.

(70) Az 1698/2005/EK rendelet által létrehozott rendszerről az e rendelet által létrehozott rendszerre történő zökkenőmentes áttérés elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el átmeneti rendelkezések megállapítására vonatkozóan,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

TARTALOMJEGYZÉK

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról......................................................................... 11

I. CÍM Célkitűzések és stratégia.................................................................................................. 32

I. fejezet Hatály és fogalommeghatározások................................................................................. 32

II. fejezet Feladatok, célkitűzések, prioritások és összhang........................................................... 35

II. CÍM Programozás.................................................................................................................. 38

I. fejezet A programozás tartalma................................................................................................ 38

II. fejezet A vidékfejlesztési programok kidolgozása, jóváhagyása és módosítása.......................... 42

III. CÍM Vidékfejlesztési támogatás............................................................................................ 45

I. fejezet Intézkedések................................................................................................................ 45

1. szakasz................................................................................................................................... 45

Egyedi intézkedések.................................................................................................................... 45

2. szakasz................................................................................................................................... 72

Leader........................................................................................................................................ 72

II. fejezet Több intézkedésre vonatkozó közös rendelkezések...................................................... 74

III. fejezet Technikai segítségnyújtás és hálózatépítés.................................................................... 77

IV. fejezet A vidéki térségekben megvalósuló innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj............. 82

IV. CÍM A mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP................... 84

V. CÍM Pénzügyi rendelkezések................................................................................................. 86

VI. CÍM Irányítás, ellenőrzés és nyilvánosság.............................................................................. 91

VII. CÍM Nyomon követés és értékelés...................................................................................... 94

I. fejezet Általános rendelkezések................................................................................................ 94

1. szakasz A monitoring- és értékelési rendszer létrehozása, célkitűzéseinek meghatározása.......... 94

2. szakasz Technikai rendelkezések............................................................................................. 95

II. fejezet Nyomon követés......................................................................................................... 96

III. fejezet Értékelés.................................................................................................................... 97

VIII. CÍM Versenyjogi rendelkezések......................................................................................... 99

IX. CÍM A Bizottság hatásköre, közös rendelkezések, átmenteti és záró rendelkezések............. 100

I. fejezet A Bizottság hatásköre................................................................................................. 100

II. fejezet.................................................................................................................................. 101

Közös rendelkezések................................................................................................................ 101

III. fejezet................................................................................................................................. 101

Átmeneti és záró rendelkezések................................................................................................. 101

I. MELLÉKLET Összegek és támogatási mértékek................................................................... 103

II. MELLÉKLET A hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek meghatározására vonatkozó biofizikai kritériumok............................................................................................................................... 108

III. MELLÉKLET A 8. cikkben említett tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és műveletek indikatív jegyzéke..................................................................................................... 110

IV. MELLÉKLET A vidékfejlesztéshez kapcsolódó előfeltételek............................................... 112

V. MELLÉKLET Az egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás szempontjából jelentős intézkedések indikatív jegyzéke................................................................................................................................................ 120

I. CÍM Célkitűzések és stratégia

I. fejezet Hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Hatály

1. E rendelet:

(a) megállapítja a(z) HR/2012/EU rendelet által létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: az EMVA) által finanszírozott uniós vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó általános szabályokat;

(b) meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyekhez a vidékfejlesztési politikának hozzá kell járulnia, valamint a kapcsolódó uniós vidékfejlesztési prioritásokat;

(c) kijelöli a vidékfejlesztési politika stratégiai keretét;

(d) meghatározza a vidékfejlesztési politikai intézkedéseket;

(e) a tagállamok és a Bizottság között megosztott feladatkörök alapján megállapítja a programozásra, a hálózatépítésre, az irányításra, a monitoringra és az értékelésre vonatkozó szabályokat;

(f) megállapítja az EMVA és a többi uniós eszköz közötti koordinációt biztosító szabályokat.

2. Ez a rendelet kiegészíti a(z) [CSF/2012]/EU rendelet második részének rendelkezéseit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1. E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

(a) „programozás”: a szervezést, a döntéshozatalt és a pénzügyi források elosztását magában foglaló, több szakaszban megvalósuló folyamat, amelynek célja az Unió és a tagállamok többéves időtartamra tervezett együttes fellépésének végrehajtása az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósítása érdekében;

(b) „régió”: az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[23] meghatározott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája szerinti 1. és 2. szintnek (NUTS 1. és 2. szint) megfelelő területi egység;

(c) „intézkedés”: egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás végrehajtásához hozzájáruló műveletek sorozata;

(d) „művelet”: az érintett vidékfejlesztési program vonatkozásában meghatározott kritériumok szerint kiválasztott és egy vagy több kedvezményezett által végrehajtott projekt, projektcsoport, szerződés, megállapodás vagy egyéb fellépés, amely lehetővé teszi egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósítását;

(e) „kedvezményezett”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve más, akár a köz-, akár a magánszektorban működő szerv, amely műveletek végrehajtásáért felelős, illetve támogatásban részesül;

(f) „monitoring- és értékelési rendszer”: a programok kiinduló helyzetére, pénzügyi végrehajtására, teljesítményére, eredményeire és hatásaira vonatkozó korlátozott számú közös mutatót meghatározó, a Bizottság és a tagállamok által kialakított általános megközelítés;

(g) „helyi fejlesztési stratégia”: a helyi célkitűzések teljesítése és a helyi szükségletek kielégítése céljából megfelelő szinten, partnerség keretében végrehajtott műveletek összefüggő sorozata, amely hozzájárul az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósításához;

(h) „támogatási mérték”: az adott művelet végrehajtásához közpénzből biztosított teljes hozzájárulás mértéke;

(i) „közkiadás”: a műveletek finanszírozásához közpénzből nyújtott, az állam, a regionális és helyi hatóságok vagy az Unió költségvetéséből származó bármely hozzájárulás és valamennyi hasonló kiadás. Közpénzből nyújtott hozzájárulásnak kell tekinteni bármely olyan, a műveletek finanszírozásához nyújtott hozzájárulást, amely a 2004/18/EK irányelv[24] szerinti közjogi intézmény, illetve egy vagy több területi vagy települési önkormányzat vagy közjogi intézmény által létrehozott társulás költségvetéséből származik;

(j) „kevésbé fejlett régiók”: azok a régiók, amelyekben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU–27 GDP-átlagának 75 %-át;

(k) „mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k)”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás[25] szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások;

(l) „tranzakciós költségek”: valamely kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó, de nem közvetlenül annak teljesítésével összefüggésben felmerülő költség;

(m) „hasznosított mezőgazdasági terület (a továbbiakban: HMT)”: az 1999. november 24-i 2000/115/EK bizottsági határozat[26] szerinti hasznosított mezőgazdasági terület;

(n) „gazdasági veszteségek”: a mezőgazdasági termelő által az érintett piaci kínálat csökkentése érdekében hozott kivételes intézkedések következtében a mezőgazdasági termelő által viselt többletköltségek vagy bármely jelentős termeléskiesés;

(o) „kedvezőtlen éghajlati jelenség”: természeti katasztrófához hasonlítható időjárási körülmények, például fagy, viharok és jégeső, jég, heves esőzés vagy súlyos szárazság;

(p) „állatbetegségek”: a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal állatbetegségeket felsoroló jegyzékében vagy a 90/424/EGK tanácsi határozat[27] mellékletében említett betegségek;

(q) „környezeti esemény”: egyedi eseményhez kapcsolódó és behatárolt földrajzi kiterjedésű, egyszeri előfordulású szennyezés vagy környezetminőség-romlás. E fogalom nem foglalja magában az olyan, nem egyedi eseményhez kapcsolódó, általános környezeti kockázatokat, mint az éghajlatváltozás vagy a légköri szennyezés;

(r) „természeti katasztrófa”: a természetben előforduló, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő a mezőgazdasági termelési rendszerek és az erdőszerkezetek vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban;

(s) „katasztrófaesemény”: emberi tevékenység által okozott, előre nem látott, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő a mezőgazdasági termelési rendszerek és az erdőszerkezetek vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban;

(t) „rövid ellátási lánc”: az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc;

(u) „fiatal mezőgazdasági termelő”: olyan mezőgazdasági termelő, aki a kérelem benyújtásának időpontjában 40 évesnél fiatalabb, megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal rendelkezik, és első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az üzem vezetőjeként;

(v) „befejezett művelet”: fizikailag befejezett vagy maradéktalanul végrehajtott művelet, amely tekintetében a kedvezményezettek valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítettek és a közpénzekből nyújtott megfelelő hozzájárulás kifizetésre került a kedvezményezetteknek;

(w) „tematikus célkitűzések”: a(z) [CSF/2012]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[28] 9. cikkében meghatározott tematikus célkitűzések;

(x) „közös stratégiai keret”: a(z) [CSF/2010]/EU rendelet 10. cikkében említett közös stratégiai keret.

2. A fiatal mezőgazdasági termelőre vonatkozóan az (1) bekezdés u) pontjában megadott fogalommeghatározás tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételekre vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén valamely jogi személy fiatal mezőgazdasági termelőnek minősíthető, ideértve a szakmai készségek elsajátításához biztosított türelmi időszak meghatározását is.

II. fejezet Feladatok, célkitűzések, prioritások és összhang

3. cikk

Feladatok

Az EMVA-nak hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégia megvalósításához azáltal, hogy a közös agrárpolitika (a továbbiakban: a KAP) egyéb eszközeit, a kohéziós politikát és a közös halászati politikát kiegészítve Unió-szerte előmozdítja a fenntartható vidékfejlesztést. Hozzá kell járulnia továbbá ahhoz, hogy az uniós mezőgazdasági ágazat területi és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozottabbá, éghajlatbarátabbá és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbbá, valamint innovatívabbá váljon.

4. cikk

Célkitűzések

A KAP átfogó keretén belül a vidékfejlesztés támogatásának az alábbi célkitűzések megvalósításához kell hozzájárulnia:

(1) a mezőgazdaság versenyképessége;

(2) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fellépés;

(3) a vidéki térségekben végrehajtott kiegyensúlyozott területfejlesztés.

5. cikk

Az Unió vidékfejlesztési prioritásai

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia megvalósításához hozzájáruló vidékfejlesztési célkitűzések teljesítésére a következő hat, a közös stratégiai keret tematikus célkitűzéseinek megfeleltethető uniós vidékfejlesztési prioritás keretében kerül sor:

(1) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre:

(a) az innovációnak és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben;

(b) a kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság és az erdészet, valamint a kutatás és az innováció között;

(c) az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban;

(2) a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása, különös tekintettel a következő területekre:

(a) a szerkezetátalakítás megkönnyítése a jelentős strukturális problémákkal küzdő mezőgazdasági üzemekben, nevezetesen a csekély piaci jelenléttel rendelkező üzemekben, bizonyos ágazatokban működő piacorientált üzemekben és azon üzemekben, amelyek esetében a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálására van szükség;

(b) a generációs megújulás előmozdítása a mezőgazdasági ágazatban.

(3) az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása, különös tekintettel a következő területekre:

(a) az elsődleges termelők megfelelőbb integrálása az élelmiszerláncba a minőségrendszerek, a helyi piacokon és a rövid ellátási láncokon keresztül folytatott promóció, a termelői csoportok és a szakmaközi szervezetek révén;

(b) a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatkezelés támogatása;

(4) a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, különös tekintettel a következő területekre:

(a) a biológiai sokféleségnek többek között a Natura 2000 területeken és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás tekintetében történő helyreállítása és megőrzése, valamint az európai tájak állapotának helyreállítása és megőrzése;

(b) a vízgazdálkodás javítása;

(c) a talajgazdálkodás javítása;

(5) az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban, különös tekintettel a következő területekre:

(a) a mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása;

(b) a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása;

(c) a megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő szállításának és felhasználásának megkönnyítése;

(d) a mezőgazdaságból származó dinitrogén-oxid- és metánkibocsátás csökkentése;

(e) a szénmegkötés előmozdítása a mezőgazdaságban és az erdészetben;

(6) a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre:

(a) segítségnyújtás a diverzifikáláshoz, új kisvállalkozások alapításához és a munkahelyteremtéshez;

(b) a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben;

(c) az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatának előmozdítása, és minőségének javítása a vidéki térségekben.

A prioritások mindegyike hozzájárul az innovációval, a környezettel, valamint az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos átfogó célkitűzések teljesítéséhez.

6. cikk

Összhang

1. Az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak összhangban kell állniuk az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által finanszírozott intézkedésekkel.

2. E rendelet alapján nem nyújtható támogatás a közös piacszervezés keretében támogatott műveletekhez. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e szabály alóli kivételek meghatározására vonatkozóan.

II. CÍM Programozás

I. fejezet A programozás tartalma

7. cikk

Vidékfejlesztési programok

1. Az EMVA a tagállamokban vidékfejlesztési programokon keresztül működik. Ezek a programok az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósítására irányuló stratégiát a III. címben meghatározott intézkedéseken keresztül hajtják végre, amelyek véghezviteléhez az EMVA-tól kell támogatást igényelni.

2. A tagállamok benyújthatnak egyetlen, a tagállam egész területére vonatkozó programot vagy több regionális programot is.

3. A regionális programokat kidolgozó tagállamok az ilyen programokra vonatkozó közös elemeket tartalmazó, önálló költségvetéssel nem rendelkező nemzeti keretszabályozást is benyújthatják jóváhagyásra.

8. cikk

Tematikus alprogramok

1. A tagállamok vidékfejlesztési programjaikba olyan, az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósításához hozzájáruló tematikus alprogramokat is belefoglalhatnak, amelyek célja, hogy konkrétan meghatározott igényeket elégítsenek ki, különösen a következők vonatkozásában:

(a) fiatal mezőgazdasági termelők;

(b) a 20. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett mezőgazdasági kisüzemek;

(c) a 33. cikk (2) bekezdésében említett hegyvidéki területek;

(d) rövid ellátási láncok.

Az egyes tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és művelettípusok indikatív jegyzékét a III. melléklet tartalmazza.

2. A tematikus alprogramok irányulhatnak továbbá a meghatározott vidéki térségek fejlődésére jelentős hatást gyakorló mezőgazdasági ágazatok szerkezetének átalakításához kapcsolódó konkrét igények kielégítésére is.

3. A mezőgazdasági kisüzemekkel és a rövid ellátási láncokkal kapcsolatos tematikus alprogramok keretében támogatott műveletek esetében az I. mellékletben megállapított támogatási mértékek 10 százalékponttal növelhetők. A fiatal mezőgazdasági termelők és a hegyvidéki területek esetében a maximális támogatási mértékek az I. mellékletben foglaltaknak megfelelően növelhetők. A maximális kombinált támogatási mérték azonban legfeljebb 90 % lehet.

9. cikk

A vidékfejlesztési programok tartalma

1. A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 24. cikkében említett elemeken túlmenően valamennyi vidékfejlesztési programnak tartalmaznia kell a következőket is:

(a) a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 48. cikkében említett előzetes értékelés;

(b) az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek vizsgálatán alapuló helyzetelemzés (a továbbiakban: SWOT-analízis), valamint a program és – adott esetben – a 8. cikkben említett tematikus alprogramok hatálya alá tartozó földrajzi területen kielégítendő igények azonosítása.

Az elemzésnek az uniós vidékfejlesztési prioritásokra kell épülnie. A környezettel, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innovációval kapcsolatos konkrét igényeket az uniós vidékfejlesztési prioritásokon keresztül kell megvizsgálni abból a célból, hogy e két területen megfelelő megoldásokat lehessen találni az egyes prioritások szinjén;

(c) a stratégia ismertetése, és ezen belül a programban foglalt uniós vidékfejlesztési prioritások minden egyes kiemelt területére vonatkozóan a konkrét célkitűzéseknek a 74. cikkben említett monitoring- és értékelési rendszer részeként meghatározandó, a 76. cikk szerinti közös mutatók alapján történő kijelölése, valamint a program szilárd beavatkozási logikája alapján kiválasztott intézkedések bemutatása, beleértve annak felmérését is, hogy a kiválasztott intézkedések várhatóan mennyiben járulnak hozzá a célkitűzések megvalósításához.

Minden egyes vidékfejlesztési programból ki kell tűnniük a következőknek:

i.        a program a benne foglalt uniós vidékfejlesztési prioritások tekintetében magában foglalja az intézkedések megfelelő kombinációit, amelyek logikusan következnek az a) pontban említett előzetes értékelésből és a b) pontban említett elemzésből;

ii.       a pénzügyi forrásoknak a programban foglalt intézkedések közötti elosztása kiegyensúlyozott, és kielégíti a megjelölt célkitűzések megvalósításához szükséges feltételeket;

iii.      a regionális vagy szubregionális szintű egyedi feltételekhez kapcsolódó konkrét igényeket figyelembe veszik és azokra – az intézkedések megfelelően megtervezett kombinációján vagy tematikus alprogramokon keresztül – konkrét választ is adnak;

iv.      a programnak részét képezi az innovációra, a környezetre – a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit is beleértve – és az éghajlatváltozás enyhítésére, illetve az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló célravezető megközelítés;

v.       tervben van a program végrehajtásának egyszerűsítését célzó megfelelő intézkedések megtétele;

vi.      intézkedések történtek a szabályozási követelményekhez, a mezőgazdaság és az erdészet terén folyó fenntartható gazdálkodás szempontjaihoz, valamint az éghajlatváltozás elleni fellépéshez kapcsolódó kielégítő tanácsadási kapacitás biztosítása érdekében;

vii.     már léteznek a tudatosság növelésére, az innovatív fellépések előmozdítására és a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozására irányuló kezdeményezésekre vonatkozó tervek;

viii.     meghatározásra került a projektkiválasztási kritériumok megállapítására és a helyi fejlesztési stratégiákra irányadó elveket kijelölő megfelelő megközelítés, amely figyelembe veszi a vonatkozó célkitűzéseket. Ezzel összefüggésben a tagállamok elsőbbséget vagy nagyobb mértékű támogatást biztosíthatnak a mezőgazdasági termelők csoportjai által közösen végrehajtott műveletek számára;

(d) az előzetes feltételrendszer és – ahol szükséges – a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 17. cikkének (4) bekezdése szerinti fellépések, valamint a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 19. cikkének alkalmazásában megállapított mérföldkövek értékelése;

(e) minden egyes kiválasztott intézkedés ismertetése;

(f) a helyi fejlesztés vonatkozásában a helyi fejlesztési stratégiák, a 36. cikkben említett együttműködési intézkedés, a vidéki térségekben az alapvető szolgáltatások biztosítása és a falvak megújulásának elősegítése érdekében végrehajtandó, a 21. cikkben említett intézkedés, valamint a vidéki térségekben folytatott nem mezőgazdasági tevékenységeknek a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások vidéki térségekben történő fejlesztését célzó, a 20. cikkben említett intézkedés keretében történő támogatása közötti koordinációt szolgáló mechanizmusok pontos leírása;

(g) a termelékenység és az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás fokozása, valamint a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP 61. cikk szerinti célkitűzéseinek a megvalósításához való hozzájárulás céljából végrehajtandó innovációra vonatkozó megközelítés ismertetése;

(h) a monitoring- és az értékelési követelményekhez kapcsolódó igények elemzése és a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 49. cikkében említett értékelési terv. A tagállamok gondoskodnak az azonosított igények kielégítéséhez szükséges erőforrásokról és kapacitásépítő tevékenységekről;

(i) finanszírozási terv, amely a következőket tartalmazza:

i.        a 64. cikk (4) bekezdésének megfelelően az EMVA egyes évekre tervezett teljes hozzájárulását feltüntető táblázat. Ez a táblázat adott esetben az EMVA teljes hozzájárulásán belül külön feltünteti a kevésbé fejlett régiók számára biztosított előirányzatokat és az EMVA-ba a(z) DP/2012/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközöket. Az EMVA tervezett éves hozzájárulásának összeegyeztethetőnek kell lennie a többéves pénzügyi kerettel;

ii.       az egyes intézkedések vonatkozásában a meghatározott mértékű EMVA-hozzájárulással és technikai segítséggel támogatott művelettípust, a teljes tervezett uniós hozzájárulást és az EMVA-ból származó hozzájárulás alkalmazandó mértékét tartalmazó táblázat. Ez a táblázat adott esetben külön-külön feltünteti az EMVA-ból a kevésbé fejlett régiók, illetve az egyéb régiók számára nyújtott hozzájárulás mértékét;

(j) mutatókat tartalmazó terv, amely a programban szereplő valamennyi uniós vidékfejlesztési prioritás vonatkozásában feltünteti a mutatókat és a kiválasztott intézkedéseket, megjelölve a várt eredményeket és a köz-, illetve magánkiadások szerinti bontásban megadott tervezett kiadásokat;

(k) adott esetben a kiegészítő nemzeti finanszírozást intézkedésenként feltüntető táblázat a 89. cikknek megfelelően;

(l) a 89. cikk szerinti értékeléshez szükséges elemek és – adott esetben – a 88. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a programok végrehajtásához alkalmazandó támogatási rendszerek jegyzéke;

(m) a közös agrárpolitika egyéb eszközei által, a kohéziós politikán keresztül, illetve az ETHA által finanszírozott intézkedéseket kiegészítő jellegre vonatkozó információk;

(n) a program végrehajtására vonatkozó intézkedések, beleértve a következőket:

i.        a 72. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi hatóságnak a tagállam által történő kijelölése és – tájékoztató céllal – az irányítási és ellenőrzési rendszer összefoglaló leírása;

ii.       a monitoring- és az értékelési eljárások, valamint a monitoringbizottság összetételének ismertetése;

iii.      a program megismertetésének a többek között az 55. cikkben említett nemzeti vidéki hálózaton keresztül történő biztosítását szolgáló rendelkezések;

(o) a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek kijelölése és a partnerekkel folytatott konzultáció eredményei;

(p) adott esetben a nemzeti vidéki hálózat cselekvési tervének és szerkezetének az 55. cikk (3) bekezdésében említett főbb elemei, valamint a hálózat irányítására vonatkozó azon rendelkezések, amelyek éves cselekvési terveinek alapját hivatottak képezni.

2. Amennyiben a vidékfejlesztési program tematikus alprogramokat foglal magában, minden egyes alprogramnak tartalmaznia kell a következőket:

(a) részletes helyzetelemzés SWOT-analízis formájában, valamint azon igények azonosítása, amelyekkel az alprogram keretében foglalkozni kell;

(b) az alprogram szintjén meghatározott konkrét célkitűzések, valamint az alprogram beavatkozási logikájának pontos meghatározása alapján kiválasztott intézkedések, beleértve annak felmérését is, hogy a kiválasztott intézkedések várhatóan mennyiben járulnak hozzá a célkitűzések megvalósításához;

(c) külön részletes, tájékoztató jellegű terv, amely feltünteti a várt eredményeket és a köz-, illetve magánkiadások szerinti bontásban megadott tervezett kiadásokat.

3. A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat állapít meg az (1) és a (2) bekezdésben leírt elemeknek a vidékfejlesztési programban történő bemutatására vonatkozóan. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

II. fejezet A vidékfejlesztési programok kidolgozása, jóváhagyása és módosítása

10. cikk

Előfeltételek

A IV. mellékletben említett előfeltételeken túlmenően (z) [CSF/2012]/EU rendelet IV. mellékletében meghatározott általános előzetes feltételrendszert is alkalmazni kell az EMVA-ra.

11. cikk

A vidékfejlesztési programok jóváhagyása

1. A tagállamok minden egyes vidékfejlesztési programra vonatkozóan a 9. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak.

2. A Bizottság az egyes vidékfejlesztési programokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási aktus útján hagyja jóvá.

12. cikk

A vidékfejlesztési programok módosítása

1. A program módosítása iránti tagállami kérelmek a következő eljárások szerint hagyhatók jóvá:

a)      A Bizottság végrehajtási aktusok révén határoz azoknak a programmódosítás iránti kérelmeknek a jóváhagyásáról, amelyek a következőket érintik:

i.        a programstratégia megváltoztatása a számszerűsített célkitűzések jelentős kiigazítása révén;

ii.       az EMVA-ból származó hozzájárulás mértékének megváltoztatása egy vagy több intézkedés esetében;

iii.      a teljes uniós hozzájárulást vagy annak évenkénti elosztását érintő, a program szintjén végrehajtott változtatás;

iv.      pénzeszközök átcsoportosítása olyan intézkedések között, amelyek esetében nem azonos az EMVA-ból származó hozzájárulás mértéke.

A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

b)      A Bizottság minden egyéb esetben végrehajtási aktusok révén határoz a programmódosítás iránti kérelmekről. Ezek különösen a következőket foglalják magukban:

i.        intézkedések vagy művelettípusok bevezetése vagy visszavonása;

ii.       az intézkedés ismertetését érintő változások, beleértve a támogathatósági feltételek változásait is.

2. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a számszerűsített célkitűzéseknek az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett jelentős kiigazítását meghatározó kritériumokra vonatkozóan.

13. cikk

Az eljárásokra és az ütemezésre vonatkozó szabályok

A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogad el a következőkre vonatkozó eljárások és határidők tekintetében:

(a) a vidékfejlesztési programok jóváhagyása;

(b) a vidékfejlesztési programok módosítására irányuló javaslatok benyújtása és jóváhagyása, beleértve a módosítások hatálybalépését és a módosítási javaslatok benyújtásának a programozási időszak alatti gyakoriságát is.

A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

III. CÍM Vidékfejlesztési támogatás

I. fejezet Intézkedések

14. cikk

Intézkedések

A programba felvett vidékfejlesztési intézkedések mindegyikének ténylegesen hozzá kell járulnia egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósításához. Az uniós prioritások szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések indikatív jegyzékét az V. melléklet tartalmazza.

1. szakasz

Egyedi intézkedések

15. cikk

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

1. Ezen intézkedés keretében a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó fellépések, valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek támogathatók. A szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek magukban foglalhatnak tanfolyamokat, workshopokat és személyre szabott tanácsadást is.

Támogatás nyújtható továbbá rövid időtartamra szóló üzemvezetési csereprogramok és üzemlátogatások lebonyolításához is.

2. Ezen intézkedés keretében a mezőgazdasági, az élelmiszer- és az erdészeti ágazatban tevékenykedő személyek, gazdálkodók és egyéb, a vidéki térségekben kkv-ként működő gazdasági szereplők részesülhetnek támogatásban.

A támogatás kedvezményezettje a képzési vagy egyéb, tudásátadásra vagy tájékoztatásra irányuló szolgáltatás nyújtója.

3. Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás nem terjed ki az olyan oktatási vagy képzési tanfolyamokra, amelyek a rendes középfokú vagy magasabb szintű oktatási programok vagy rendszerek részét képezik.

A tudásátadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek rendelkeznek a feladatuk ellátásához szükséges megfelelő kapacitásokkal a személyzet képesítése és a rendszeres képzés vonatkozásában.

4. Az ezen intézkedés keretében támogatható költségek a tudásátadásra vagy a tájékoztatásra irányuló tevékenység megszervezésének és lebonyolításának költségei. A demonstrációs projektek esetében a támogatás a kapcsolódó beruházási költségek fedezésére is kiterjedhet. A résztvevők utazási és szállásköltségei, napidíja, valamint a mezőgazdasági termelők helyettesítésének költségei szintén támogathatók.

5. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a támogatható költségek részletesebb meghatározására, a tudásátadási szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre vonatkozó minimális képesítési követelményekre, valamint a mezőgazdasági üzemekben végrehajtandó csereprogramok és látogatások időtartamára és tartalmára vonatkozóan.

16. cikk

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

1. Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a következő célokat szolgálja:

(a) segítség nyújtása a mezőgazdasági termelőknek, az erdőtulajdonosoknak és a vidéki térségekben működő kkv-knak abban, hogy gazdaságuk, vállalkozásuk és/vagy beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, valamint éghajlatbarátabbá és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra képessé tétele érdekében tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe;

(b) üzemvezetési, helyettesítési és mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozásának előmozdítása, ideértve a(z) HR/2012/EU rendelet 12–14. cikkében említett mezőgazdasági tanácsadási rendszert is;

(c) a tanácsadók képzésének előmozdítása.

2. Az (1) bekezdés a) és c) pontjában előírt támogatás kedvezményezettje a tanácsadási, illetve a képzési szolgáltatás nyújtója. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás az üzemvezetési, helyettesítési, mezőgazdasági tanácsadási, illetve erdészeti tanácsadási szolgáltatás létrehozására kijelölt hatóságnak vagy szervnek ítélhető oda.

3. A tanácsadásra kijelölt hatóságok vagy szervek rendelkeznek a megfelelő erőforrásokkal, azaz rendszeres képzésben részesülő és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzettel, valamint a tanácsadási tevékenység által lefedett szakterületeken tanácsadási tapasztalattal és megbízhatósággal. A kedvezményezettek kiválasztása ajánlattételi felhívások útján történik. A kiválasztási eljárás objektív, és mind állami, mind magánszervek számára nyitva áll.

A tanácsadás során a tanácsadási szolgáltatások nyújtói tiszteletben tartják a(z) HR/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett titoktartási kötelezettségeket.

4. A mezőgazdasági termelők számára biztosított tanácsadás legalább egy uniós vidékfejlesztési prioritáshoz kapcsolódik és a következő elemek közül legalább egyre kiterjed:

(a) a(z) HR/2012/EU rendelet VI. címének 1. fejezetében előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és/vagy a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó előírások közül egy vagy több;

(b) adott esetben a(z) DP/2012/EU rendelet III. címének 2. fejezetében meghatározott, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok és a mezőgazdasági terület fenntartása a(z) DP/2012/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említettek szerint;

(c) az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel, a víz- és talajvédelemmel, az állat- és növénybetegségek bejelentésével és az innovációval kapcsolatos, a(z) HR/2012/EU rendelet I. mellékletében megállapított követelmények vagy tevékenységek;

(d) a tagállamok által meghatározott mezőgazdasági kisüzemek és legalább a(z) DP/2012/EU rendelet V. címében említett kistermelői rendszerben részt vevő mezőgazdasági üzemek gazdasági tevékenységének fenntartható fejlesztése; vagy

(e) adott esetben az uniós jogszabályokon alapuló munkahelyi biztonsági előírások.

A tanácsadás kiterjedhet továbbá a mezőgazdasági üzem gazdasági, mezőgazdasági vagy környezeti teljesítményéhez kapcsolódó egyéb kérdésekre is.

5. Az erdőtulajdonosok számára nyújtott tanácsadásnak ki kell terjednie legalább a 92/43/EGK, a 2009/147/EK és a 2000/60/EK irányelv szerinti vonatkozó kötelezettségekre. A tanácsadás kiterjedhet továbbá az erdészeti üzem gazdasági és környezeti teljesítményéhez kapcsolódó kérdésekre is.

6. A kkv-k számára biztosított tanácsadás vonatkozhat a vállalkozás gazdasági és környezeti teljesítményéhez kapcsolódó kérdésekre is.

7. Adott esetben, amennyiben ez indokolt, a tanácsadás csoportos formában is megvalósulhat, figyelembe véve ugyanakkor a tanácsadási szolgáltatást igénybe vevő minden egyes résztvevő helyzetét.

8. Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatás összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összegeket. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás a szolgáltatás létrehozásától számítva legfeljebb öt éven át nyújtható, és mértéke fokozatosan csökken.

9. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tanácsadó hatóságokra vagy szervekre vonatkozó minimális képesítési követelmények részletesebb meghatározására vonatkozóan.

17. cikk

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

1. Az ezen intézkedés szerinti támogatás a mezőgazdasági termelőknek a következő rendszerekhez való csatlakozásához nyújtható:

(a) mezőgazdasági termékekre, gyapotra vagy élelmiszerekre vonatkozó, uniós jogszabályok által létrehozott minőségrendszerek;

(b) mezőgazdasági termékekre, gyapotra vagy élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerek, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést:

i.        az ilyen rendszerek hatálya alá tartozó végtermék egyedi jellege egyértelműen meghatározott kötelezettségekre vezethető vissza, amelyek garantálják a következőket:

– a termék sajátos jellemzői, vagy

– sajátos gazdálkodási vagy termelési módszerek, vagy

– a végtermék minősége jelentősen felülmúlja a köz-, az állat-, illetve a növényegészségügy, az állatjólét vagy a környezetvédelem tekintetében az árukra vonatkozó kereskedelmi előírások szerint megkövetelt minőséget;

ii.       a rendszer valamennyi termelő számára elérhető;

iii.      a rendszer kötelező erejű termékleírásokat tartalmaz, és az e leírásoknak való megfelelést hatóság vagy független ellenőrző szerv tanúsítja;

iv.      a rendszer átlátható és teljes mértékben biztosítja a termékek nyomon követhetőségét;

vagy

(c) olyan önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerek, amelyeket a tagállamok a mezőgazdasági termékekkel és az élelmiszerekkel kapcsolatos önkéntes tanúsítási rendszerek működtetése tekintetében a bevált gyakorlatokra vonatkozó uniós iránymutatásoknak[29] megfelelőnek ismernek el.

2. A támogatás évente, legfeljebb ötéves időtartamra nyújtott ösztönző jellegű kifizetés, amelynek a szintjét a támogatott rendszerekben való részvétel kapcsán felmerülő állandó költségek szintjének függvényében kell megállapítani.

E bekezdés alkalmazásában az „állandó költségek” a támogatott minőségrendszerbe való belépéssel és az abban való részvételhez kapcsolódó éves hozzájárulással összefüggésben felmerült költségek, szükség esetén beleértve a rendszer előírásainak való megfelelés igazolásához szükséges ellenőrzésekre fordított kiadásokat is.

3. A támogatás összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összeget.

4. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá sorolandó egyedi uniós minőségrendszerekre vonatkozóan.

18. cikk

Beruházások tárgyi eszközökbe

1. Az ezen intézkedés szerinti támogatás olyan tárgyi és/vagy immateriális beruházásokhoz nyújtható, amelyek:

(a) javítják a mezőgazdasági üzem összteljesítményét;

(b) a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek, illetve a gyapot feldolgozásához, értékesítéséhez és/vagy fejlesztéséhez kapcsolódnak. A termelési folyamat eredménye olyan termék is lehet, amely nem tartozik az említett melléklet hatálya alá;

(c) a mezőgazdaság fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúrára irányulnak, beleértve a mezőgazdasági és az erdőterületekhez való hozzáférést, a birtokrendezést és a termőföld minőségének javítását, az energiaellátást és a vízgazdálkodást is; vagy

(d) az agrár-környezetvédelmi, illetve az erdészeti környezetvédelmi kötelezettségvállalások teljesítéséhez, a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és élőhelyek védettségi állapotához, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a programban meghatározásra kerülő, jelentős természeti értéket képviselő terület közjóléti értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások.

2. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás mezőgazdasági üzemeknek ítélhető oda. A mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakítását célzó beruházások esetében kizárólag azok a mezőgazdasági üzemek támogathatók, amelyek mérete nem haladja meg a tagállamok által a programban meghatározandó, a valamennyi mezőgazdasági termelési típus versenyképességének fokozására és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítására vonatkozó uniós vidékfejlesztési prioritás tekintetében elvégzett SWOT-analízisen alapuló küszöbértéket.

3. Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális támogatási mértékeket. Ezek a maximális mértékek a fiatal mezőgazdasági termelők, az egynél több intézkedés keretében támogatott kollektív beruházások és integrált projektek, a 33. cikk (3) bekezdésében említett, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területeken megvalósuló beruházások, valamint a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP keretében támogatott műveletek esetében az I. mellékletben megállapított támogatási mértékeknek megfelelően növelhetők. A maximális kombinált támogatási mérték azonban nem haladhatja meg a 90 %-ot.

4. A (3) bekezdés nem alkalmazandó az (1) bekezdés d) pontjában említett nem termelő beruházásokra.

19. cikk

A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

1. Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a következőkre terjed ki:

(a) olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházások, amelyek célja az esetleges természeti katasztrófák és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése;

(b) a természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági földterületek és termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházások.

2. A támogatás mezőgazdasági termelőknek vagy mezőgazdasági termelők csoportjainak ítélhető oda. Közintézmények is részesülhetnek támogatásban, amennyiben az ilyen intézmények által megvalósított beruházás és a mezőgazdasági termelési potenciál között bizonyított kapcsolat van.

3. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás nyújtásának feltétele, hogy a tagállamok illetékes hatóságai hivatalosan megerősítsék a természeti katasztrófa bekövetkeztét és azt, hogy a katasztrófa, illetve a növénybetegség vagy a kártevőfertőzés felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedések a vonatkozó mezőgazdasági potenciál legalább 30 %-ának a pusztulását okozták.

4. Ezen intézkedés keretében nem nyújtható támogatás a természeti katasztrófának vagy katasztrófaeseménynek betudható bevételkiesés ellentételezésére.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés és más, nemzeti vagy uniós támogatási eszközök vagy magánbiztosítási rendszerek kombinálása következtében.

5. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás mértéke nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális támogatási mértéket. Ez a maximális mérték nem alkalmazandó a több kedvezményezett által végrehajtott közös projektekre.

6. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ezen intézkedés keretében támogatható költségek meghatározására vonatkozóan.

20. cikk

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

1. Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a következőkre terjed ki:

(a) a vállalkozás beindításához nyújtott támogatás:

i.        fiatal mezőgazdasági termelők számára;

ii.       vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági tevékenységekhez;

iii.      mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez;

(b) nem mezőgazdasági tevékenységekre irányuló beruházások;

(c) éves kifizetések azoknak a(z) DP/2012/EU rendelet V. címe által létrehozott mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben (a továbbiakban: a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer) részt vevő mezőgazdasági termelőknek, akik mezőgazdasági üzemüket véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre.

2. Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatás fiatal mezőgazdasági termelőknek ítélhető oda.

Az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja szerinti támogatás azon mezőgazdasági termelőknek, illetve a mezőgazdasági háztartás azon tagjainak ítélhető oda, akik tevékenységi körüket nem mezőgazdasági tevékenységekkel bővítik; a szóban forgó támogatásban részesülhetnek ezenkívül a vidéki térségekben működő nem mezőgazdasági mikro-, kis- és középvállalkozások is.

Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti támogatás a tagállami meghatározás alapján mezőgazdasági kisüzemnek minősülő üzemeknek ítélhető oda.

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás a vidéki térségekben működő nem mezőgazdasági mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági háztartások tagjainak ítélhető oda.

Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás azoknak a mezőgazdasági termelőknek ítélhető oda, akik támogatás iránti kérelmük benyújtásának időpontjában már legalább egy éve részt vesznek a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben, és vállalják, hogy mezőgazdasági üzemük egészét és a kapcsolódó kifizetési jogosultságokat véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre. A támogatás az átruházás időpontjától 2020. december 31-ig fizetendő.

3. A mezőgazdasági munkavállalók kivételével bármely természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek bármely csoportja mezőgazdasági háztartás tagjának minősülhet, a nemzeti jog által a csoport és annak tagjai számára biztosított jogállástól függetlenül. Amennyiben a mezőgazdasági háztartás valamely tagja jogi személy vagy jogi személyek csoportja, az adott tagnak a támogatás kérelmezésének időpontjában mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia a mezőgazdasági üzemben.

4. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás nyújtása üzleti terv benyújtásához van kötve. Az üzleti terv végrehajtását a támogatás odaítéléséről szóló határozat időpontjától számított hat hónapon belül meg kell kezdeni.

A tagállamok alsó és felső küszöbértékeket határoznak meg a mezőgazdasági üzemeknek az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja, illetve az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti támogatásra való jogosultságra vonatkozóan. Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó alsó küszöbértéknek lényegesen magasabbnak kell lennie az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó felső küszöbértéknél. A támogatás ugyanakkor kizárólag a mikro- és kisvállalkozások meghatározása alá tartozó mezőgazdasági üzemek számára ítélhető oda.

5. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás átalányösszegű kifizetések formájában, legalább két részletben nyújtható egy legfeljebb ötéves időszakon át. A részletek összege fokozatosan csökkenthető. Az utolsó részletnek az (1) bekezdés a) pontjának i., illetve ii. alpontja alapján történő kifizetése az üzleti terv megfelelő végrehajtásához van kötve.

6. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás maximális összegét az I. melléklet rögzíti. A tagállamok az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontja szerinti támogatások összegét a program által lefedett terület társadalmi-gazdasági helyzetét is figyelembe véve határozzák meg.

7. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás a kedvezményezett számára a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében teljesített éves kifizetés 120 %-ának felel meg.

8. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az üzleti tervek minimális tartalmára és a tagállamok által a (4) bekezdésben említett küszöbértékek meghatározásához alkalmazandó kritériumokra vonatkozóan.

21. cikk

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

1. Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás különösen a következőkre terjed ki:

(a) a vidéki térségekben található települési önkormányzatok és az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztésére, valamint a NATURA 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása és naprakésszé tétele;

(b) beruházások a kisméretű infrastruktúra valamennyi típusának létrehozása, fejlesztése vagy bővítése terén, beleértve a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat is;

(c) széles sávú infrastruktúra, beleértve annak létrehozását, fejlesztését és kiterjesztését is, passzív széles sávú infrastruktúra és hozzáférés biztosítása széles sávú szolgáltatásokhoz és nyilvános e-kormányzati megoldásokhoz;

(d) a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető – többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos – szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére, illetve kiterjesztésére irányuló beruházások;

(e) állami szervek által a rekreációs infrastruktúra, a turisták tájékoztatása és a turisztikai helyszínek táblával való jelzése tekintetében megvalósított beruházások;

(f) a falvak és a vidéki tájak kulturális és természeti örökségének megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével – az ezekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági szempontokat is beleértve – kapcsolatos tanulmányok és beruházások;

(g) olyan beruházások, amelyek a tevékenységek áthelyezésére és a vidéki településekhez közeli épületek vagy más létesítmények átalakítására irányulnak az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása céljából.

2. Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás csak a programban szereplő tagállami meghatározás szerinti kisméretű infrastruktúrára vonatkozik. A vidékfejlesztési programokban azonban egyedi eltérések biztosíthatók e szabály alól a széles sávú infrastruktúrába és a megújuló energiába történő beruházások tekintetében. Ebben az esetben egyértelmű kritériumokat kell meghatározni az ezen intézkedés, illetve az egyéb uniós eszközök révén nyújtott támogatások egymást kiegészítő jellegének biztosítására.

3. Az (1) bekezdés alapján megvalósuló beruházások abban az esetben támogathatók, ha a kapcsolódó műveletek a vidéki térségekben található települési önkormányzatok és az általuk nyújtott alapvető szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó terveknek megfelelően kerülnek végrehajtásra (amennyiben léteznek ilyen tervek), és összhangban vannak a helyi fejlesztési stratégiával, amennyiben létezik ilyen.

4. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúra ezen intézkedés keretében támogatható típusainak meghatározására vonatkozóan.

22. cikk

Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások

1. Ezen intézkedés keretében a következők vonatkozásában nyújtható támogatás:

(a) erdősítés és fásítás;

(b) agrár-erdészeti rendszerek létrehozása;

(c) az erdőtüzek és a természeti katasztrófák által okozott erdőkárok – többek között kártevőfertőzések és betegségek, katasztrófaesemények, valamint az éghajlattal kapcsolatos fenyegetések által előidézett károk – megelőzése és helyreállítása;

(d) az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére való képességének növelését célzó beruházások;

(e) új erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások.

2. Az erdők tulajdonjogára vonatkozóan a 36–40. cikkben előírt korlátozások nem alkalmazandók a trópusi és a szubtrópusi erdőkre, továbbá az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, a 2019/93/EGK tanácsi rendelet[30] szerinti kisebb égei-tengeri szigetek területén, valamint a Franciaország tengerentúli megyéiben található erdős területekre.

Azon erdészeti üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által a programban meghatározandó értéket, a támogatásnak feltétele az európai erdők védelméről tartott 1993. évi miniszteri konferencián[31] meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással (a továbbiakban: a fenntartható erdőgazdálkodás) összhangban lévő erdőgazdálkodási terv vagy valamely azzal egyenértékű eszköz benyújtása.

3. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a természeti katasztrófa bekövetkeztének, illetve a kártevőfertőzés vagy betegség előfordulásának a megállapításához kapcsolódó feltételekre, valamint a megelőző intézkedések támogatható típusainak meghatározására vonatkozóan.

23. cikk

Erdősítés és fásítás

1. A 22. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás földdel rendelkező magántulajdonosok és földbérlők, valamint települési önkormányzatok és társulásaik számára nyújtható, és az erdősítéssel kapcsolatos költségekre, valamint a fenntartás – beleértve a törzskiválasztó és a növedékfokozó gyérítést is – költségeit fedező, legfeljebb tíz éven át nyújtható hektáronkénti éves támogatásra fordítható.

2. Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület egyaránt támogatható. A telepített fajoknak meg kell felelniük az adott terület környezeti és éghajlati viszonyainak, és ki kell elégíteniük bizonyos környezetvédelmi minimumkövetelményeket. Nem ítélhető oda támogatás rövid vágásfordulójú sarjerdők, karácsonyfák, valamint energiatermelésre szánt, gyors növésű fák telepítése céljából. Azokon a területeken, ahol az erdősítést kedvezőtlen talaj- és éghajlati adottságok nehezítik, a helyi körülményekhez alkalmazkodni képes egyéb évelő fás fajok, például cserjék és bokrok telepítéséhez is nyújtható támogatás.

3. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdésben említett környezetvédelmi minimumkövetelmények meghatározására vonatkozóan.

24. cikk

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

1. A 22. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás földdel rendelkező magántulajdonosok és földbérlők, valamint települési önkormányzatok és társulásaik számára ítélhető oda, és a rendszerek létrehozásával kapcsolatos költségekre, valamint a fenntartás költségeit fedező, legfeljebb három éven át nyújtható hektáronkénti éves támogatásra fordítható.

2. Az agrár-erdészeti rendszerek olyan földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat nevelnek és extenzív mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak. A hektáronként ültethető fák maximális számát a tagállamok határozzák meg, figyelembe véve a helyi talaj- és éghajlati adottságokat, erdei fajokat, valamint annak szükségességét, hogy biztosítsák az adott földterület mezőgazdasági hasznosítását.

3. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális támogatási mértéket.

25. cikk

Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása

1. A 22. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás magán, részben állami és állami erdőtulajdonosoknak, települési önkormányzatoknak, állami erdőknek és társulásaiknak ítélhető oda a következőkhöz kapcsolódó költségek fedezésére:

(a) védelmi infrastruktúra kiépítése. A tűzvédelmi pászták esetében a támogatás a fenntartási költségek fedezéséhez nyújtott hozzájárulás formájában is nyújtható. Nem ítélhető oda támogatás az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások által lefedett területeken folytatott, a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek céljaira;

(b) a tűz vagy egyéb természeti veszélyek elleni védelemre irányuló helyi, kisléptékű megelőző intézkedések;

(c) az erdőtüzekhez, a kártevőfertőzésekhez és a betegségekhez kapcsolódó felügyeleti eszközök és kommunikációs berendezések létrehozása és fejlesztése;

(d) az erdőtüzek, illetve egyéb természeti katasztrófák – a kártevőfertőzéseket, a betegségeket, valamint a katasztrófaeseményeket és az éghajlatváltozással összefüggő eseményeket is beleértve – által károsított erdészeti potenciál helyreállítása.

2. A kártevőfertőzésekkel és betegségekkel kapcsolatos megelőző intézkedések esetében a vonatkozó katasztrófa bekövetkezésének kockázatát tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani és tudományos közszervezetekkel is meg kell erősíttetni. A programnak adott esetben tartalmaznia kell a növényeket károsító szervezetek azon fajainak jegyzékét, amelyek katasztrófát idézhetnek elő.

A támogatható műveleteknek összhangban kell állniuk a tagállamok által kidolgozott erdővédelmi tervvel. Azon erdészeti üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által a programban meghatározandó értéket, a támogatásnak feltétele a megelőzési célkitűzéseket részletesen ismertető erdőgazdálkodási terv benyújtása.

Az erdőtüzek megelőzéséhez kapcsolódó támogatásban a tagállamok által kidolgozott erdővédelmi tervben közepesen vagy erősen tűzveszélyesnek minősített erdőterületek részesülhetnek.

3. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás nyújtásának feltétele, hogy a tagállamok illetékes hatóságai hivatalosan megerősítsék a természeti katasztrófa bekövetkeztét és azt, hogy a katasztrófa, illetve a növénybetegség vagy a kártevőfertőzés felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedések a vonatkozó erdészeti potenciál legalább 30 %-ának a pusztulását okozták. Ezt a százalékos arányt vagy a katasztrófát közvetlenül megelőző három év meglévő erdészeti potenciáljának átlaga alapján, vagy a katasztrófát közvetlenül megelőző öt év átlaga alapján, a legmagasabb és a legalacsonyabb érték figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

4. Ezen intézkedés keretében nem nyújtható támogatás a természeti katasztrófának betudható bevételkiesés ellentételezésére.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés és más, nemzeti vagy uniós támogatási eszközök vagy magánbiztosítási rendszerek kombinálása következtében.

26. cikk

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások

1. A 22. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás természetes személyeknek, magán-erdőtulajdonosoknak, magánjogi és részben állami szerveknek, települési önkormányzatoknak és társulásaiknak ítélhető oda. Az állami erdők esetében támogatásban részesülhetnek azok az ilyen erdőkkel gazdálkodó szervek is, amelyek függetlenek az állami költségvetéstől.

2. A beruházások a környezetvédelmi célok elérése érdekében vagy az ökoszisztémákhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása céljából vállalt és/vagy az érintett területen lévő erdő vagy erdős terület közjóléti értékét növelő, illetve az ökoszisztémák éghajlatváltozás-mérséklési potenciálját javító kötelezettségvállalások teljesítésére irányulnak, nem zárva ki a hosszú távon jelentkező gazdasági előnyöket.

27. cikk

Új erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások

1. A 22. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás magán-erdőtulajdonosok, települési önkormányzatok és társulásaik, valamint kkv-k számára, az erdészeti potenciált növelő vagy az erdei termékek értékét gyarapító feldolgozással és értékesítéssel kapcsolatos beruházások céljára ítélhető oda. Az Azori-szigeteken, Madeirán, a Kanári-szigeteken, a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken és Franciaország tengerentúli megyéiben olyan vállalkozások is részesülhetnek támogatásban, amelyek nem minősülnek kkv-nak.

2. Az erdők gazdasági értékének növeléséhez kapcsolódó beruházásokat az erdészeti üzem szintjén kell megvalósítani, és azok talaj- és erőforráskímélő fakitermelő gépekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos beruházásokat foglalhatnak magukban.

3. A fa nyersanyagként vagy energiaforrásként történő hasznosításához kapcsolódó beruházások csak az ipari feldolgozást megelőző munkaműveletekre terjedhetnek ki.

4. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális támogatási mértékeket.

28. cikk

Termelői csoportok létrehozása

1. Az ezen intézkedés keretében biztosított támogatás a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban működő termelői csoportok létrehozásának elősegítése érdekében, a következő célokból nyújtható:

(a) az ilyen csoportokban tagsággal rendelkező termelők termelésének és eredményeinek a piaci követelményekhez való igazítása;

(b) az áruk közös forgalmazása, beleértve az értékesítésre való előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását;

(c) közös szabályok létrehozása a termeléssel, és különösen a betakarítással és az elérhetőséggel kapcsolatos információkra vonatkozóan; továbbá

(d) egyéb, termelői csoportok által végezhető tevékenységek, például a vállalkozói és marketingkészségek fejlesztése, valamint innovációs folyamatok megszervezése és előmozdítása.

2. A támogatás olyan termelői csoportoknak ítélhető oda, amelyeket üzleti tervük alapján a tagállamok illetékes hatósága hivatalosan elismer. A támogatásban kizárólag a kkv-k meghatározása alá tartozó termelői csoportok részesülhetnek.

A tagállamok ellenőrzik, hogy az üzleti terv célkitűzései teljesültek-e a termelői csoport elismerésétől számított öt éven belül.

3. A támogatást átalányösszegű támogatásként, éves részletekben kell kifizetni az attól az időponttól számított első öt éven keresztül, amikor a termelői csoportot üzleti terve alapján elismerték. A támogatást a csoport éves értékesített termelése alapján kell kiszámítani. A tagállamok az utolsó részletet csak azt követően fizetik ki, hogy meggyőződtek az üzleti terv megfelelő végrehajtásáról.

A tagállamok az első évben a termelői csoportnak kifizetett támogatás összegét számíthatják a tagok által a csoportba történő belépésüket megelőző három év során értékesített termelés éves átlagértéke alapján is. Az erdészeti ágazatban létrehozott termelői csoportok esetében a támogatás összegét a csoport tagjai által az elismerést megelőző öt év során értékesített termelés átlaga alapján kell kiszámítani, figyelmen kívül hagyva a legmagasabb és a legalacsonyabb értéket.

4. A támogatás mértéke, illetve összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális mértékeket és összegeket.

29. cikk

Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek

1. A tagállamok az ezen intézkedés keretében biztosított támogatást teljes területükön, egyedi nemzeti, regionális, illetve helyi szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően teszik elérhetővé. Ezt az intézkedést kötelező belefoglalni a vidékfejlesztési programokba.

2. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések azoknak a mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági termelői csoportoknak, illetve mezőgazdasági termelők és egyéb gazdálkodók azon csoportjainak ítélhetők oda, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveletek mezőgazdasági földterületen történő végrehajtását, amelyek az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások közül egy vagy több teljesítéséből állnak. Amennyiben az a környezetvédelmi célkitűzések teljesítése szempontjából kellően indokolt, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetésekben egyéb gazdálkodók vagy azok csoportjai is részesülhetnek.

3. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések csak azokra a kötelezettségvállalásokra terjednek ki, amelyek túlmutatnak a(z) HR/2012/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján meghatározott vonatkozó kötelező előírásokon és a(z) DP/2012/EU rendelet III. címének 2. fejezete alapján meghatározott egyéb vonatkozó kötelezettségeken, a műtrágya és a növényvédő szerek használatára vonatkozó kapcsolódó minimumkövetelményeken, valamint a nemzeti jogszabályokban meghatározott vonatkozó kötelező követelményeken. A programban minden ilyen kötelező követelményt azonosítani kell.

4. A tagállamok törekednek arra, hogy az ezen intézkedés keretébe tartozó műveletek végrehajtását vállaló személyek számára biztosítsák a műveletek végrehajtásához szükséges ismereteket és információkat, többek között az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó szaktanácsadás útján és/vagy azáltal, hogy az ezen intézkedés alapján történő támogatásnak feltételéül szabják a megfelelő képzésben való részvételt.

5. Az ezen intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Szükség esetén azonban a tagállamok a várt környezeti előnyök elérése és fenntartása érdekében hosszabb időszakot is meghatározhatnak vidékfejlesztési programjaikban a kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően.

6. A kifizetések odaítélésére évente kerül sor, és azok ellentételezést biztosítanak a kedvezményezettek számára a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy része vagy egésze tekintetében. A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20%-áig terjedő érték erejéig. A mezőgazdasági termelők csoportjai által vállalt kötelezettségek esetében a maximális szint 30 %.

7. Amennyiben az az intézkedés hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges, a tagállamok a kedvezményezettek kiválasztásához alkalmazhatják a 49. cikk (3) bekezdése szerinti eljárást.

8. A támogatás összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összegeket.

Ezen intézkedés keretében nem ítélhető oda támogatás az ökológiai termelésre vonatkozó intézkedés hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásokra.

9. Támogatásban részesülhetnek a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére irányuló, az (1)–(8) bekezdés rendelkezéseiben nem szereplő műveletek.

10. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kötelezettségvállalások időtartamának a művelet kezdeti időszakát követően, éves alapon történő meghosszabbítására, az állattenyésztés extenzívvé tételére, illetve az eltérő módon folytatott állattenyésztésre, a műtrágya, a növényvédő szerek és az egyéb inputanyagok használatának korlátozására, a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták tenyésztésére vagy a növénygenetikai erőforrások megőrzésére irányuló kötelezettségvállalásokra alkalmazandó feltételekre, valamint a (9) bekezdés alapján támogatható műveletek meghatározására vonatkozóan.

30. cikk

Ökológiai termelés

1. Ezen intézkedés keretében olyan mezőgazdasági termelőknek, illetve mezőgazdasági termelők olyan csoportjainak ítélhető oda támogatás a HMT után hektáronként, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják, hogy áttérnek a 834/2007/EK tanácsi rendeletben[32] meghatározott ökológiai termelési gyakorlatok és módszerek alkalmazására, illetve a jövőben is folytatják azt.

2. Csak azok a kötelezettségvállalások támogathatók, amelyek túlmutatnak a(z) HR/2012/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján meghatározott vonatkozó kötelező előírásokon, a műtrágya és a növényvédő szerek használatára vonatkozó kapcsolódó minimumkövetelményeken, valamint a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb vonatkozó kötelező követelményeken. A programban minden ilyen követelményt azonosítani kell.

3. Az ezen intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben a támogatást az ökológiai termelés fenntartásához nyújtják, a tagállamok vidékfejlesztési programjaikban lehetővé tehetik az éves alapon történő meghosszabbítást a kezdeti időszak lejártát követően.

4. A kifizetések odaítélésére évente kerül sor, és azok ellentételezést biztosítanak a kedvezményezettek számára a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy része vagy egésze tekintetében. A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók a kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20%-áig terjedő érték erejéig. A mezőgazdasági termelők csoportjai által vállalt kötelezettségek esetében a maximális szint 30 %.

5. A támogatás összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összegeket.

31. cikk

Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

1. Ezen intézkedés keretében a támogatások évente, a HMT vagy az erdőterület után hektáronként ítélhetők oda a kedvezményezettek számára az érintett területeken a 92/43/EGK, a 2009/147/EK és a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával összefüggő hátrányok következtében felmerülő költségek és elmaradó bevétel ellentételezése céljából.

2. A támogatás mezőgazdasági termelőknek és magán-erdőtulajdonosoknak, valamint erdőtulajdonosok társulásainak ítélhető oda. Kellően indokolt esetekben egyéb gazdálkodók is részesülhetnek támogatásban.

3. A mezőgazdasági termelők számára a 92/43/EGK, illetve a 2009/147/EK irányelvvel összefüggésben biztosított támogatás csak a(z) HR/2012/EU tanácsi rendelet 94. cikkében és II. mellékletében előírt jó mezőgazdasági és környezeti állapoton túlmutató követelményekből származó hátrányok ellentételezésére ítélhető oda.

4. A mezőgazdasági termelők számára a 2000/60/EK irányelvvel összefüggésben biztosított támogatás csak olyan konkrét követelményekhez kapcsolódva ítélhető oda, amelyek:

(a) bevezetése a 2000/60/EK irányelvvel történt, összhangban vannak az irányelv környezetvédelmi célkitűzésének elérését célzó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedési programjaival, és túlmutatnak a vizek védelmével kapcsolatos egyéb uniós jogszabályok végrehajtásához szükséges intézkedéseken;

(b) túlmutatnak a(z) HR/2012/EU rendelet VI. címének I. fejezetében előírt jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapoton, valamint a(z) DP/2012/EU rendelet III. címének 2. fejezete alapján meghatározott követelményeken;

(c) túlmutatnak a 2000/60/EK irányelv elfogadásakor már létező uniós joganyagban biztosított védelem szintjén, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (9) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően; továbbá

(d) olyan jelentős változtatásokat írnak elő a földhasználatban, és/vagy olyan jelentős korlátozásokat vezetnek be a gazdálkodási gyakorlatban, amelyek jelentős bevételkieséshez vezetnek.

5. A programban azonosítani kell a (3) és a (4) bekezdésben említett követelményeket.

6. A kifizetések a következő területek számára folyósíthatók:

(a) a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek;

(b) egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdőkre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének végrehajtásához. E területek aránya vidékfejlesztési programonként legfeljebb a program területi hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-a lehet;

(c) a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.

7. A támogatás összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összegeket.

32. cikk

A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

1. A hegyvidéki területek és más, hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek mezőgazdasági termelőinek járó kifizetések évente, a HMT után hektáronként ítélhetők oda a mezőgazdasági termelők számára az érintett területen folyó mezőgazdasági termelést sújtó hátrányokkal összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem ellentételezése céljából.

A többletköltségeket és az elmaradó jövedelmet a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján, a(z) DP/2012/EU rendelet III. címének 3. fejezete szerinti kifizetések figyelembevételével kell kiszámítani.

2. A kifizetések olyan mezőgazdasági termelőknek ítélhetők oda, akik vállalják, hogy folytatják mezőgazdasági tevékenységüket a 33. cikk alapján kijelölt területeken.

3. A kifizetések összegének az I. mellékletben megállapított minimális és maximális összeghatár közé kell esnie.

4. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kifizetések összege a mezőgazdasági üzemek területére vonatkozóan a programban meghatározandó küszöbérték felett fokozatosan csökkenjen.

5. A tagállamok ezen intézkedés keretében 2014 és 2017 között támogatást nyújthatnak az olyan területeken gazdálkodó mezőgazdasági termelőknek is, amelyek az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében a 2007–2013-as programozási időszakban támogathatók voltak, de a 46. cikk (3) bekezdésében említett új területmeghatározás alapján már nem minősülnek támogathatónak. E kifizetések összege 2014 és 2017 között fokozatosan a 2013-ban kapott összeg 80%-áról annak 20%-ára csökken.

6. Azokban a tagállamokban, amelyekben a 33. cikk (3) bekezdésében említett területmeghatározás nem fejeződik be 2014. január 1-ig, az (5) bekezdést kell alkalmazni az olyan területeken támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőkre, amelyek a 2007–2013-as időszakban támogathatók voltak ilyen kifizetésekkel. A területmeghatározás lezárultát követően a továbbra is támogathatónak minősülő területek mezőgazdasági termelői az ezen intézkedés szerinti teljes kifizetést megkapják. A többé már nem támogatható területeken a mezőgazdasági termelők a továbbiakban az (5) bekezdésben foglaltak szerint részesülnek kifizetésekben.

33. cikk

A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek kijelölése

1. A tagállamok a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglaltak alapján az alábbi kategóriák szerint kijelölik a 32. cikkben előírt kifizetésekkel támogatható területeket:

(a) hegyvidéki területek;

(b) a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek; továbbá

(c) egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területek.

2. A 32. cikk szerinti kifizetésekkel azok a hegyvidéki területek támogathatóak, amelyeket a földhasználat lehetőségeinek jelentős mértékű korlátozottsága és a termelési költségek észrevehetően magasabb volta jellemez az alábbiak miatt:

(a) a tengerszint feletti magasság miatt nagyon kedvezőtlen éghajlati körülmények, amelyek következtében lényegesen lerövidül a tenyészidő;

(b) alacsonyabb tengerszint feletti magasságon a kérdéses terület nagyobb része a gépek használatához túl meredek, vagy nagyon költséges különleges berendezések használatát teszi szükségessé, vagy e két tényező kombinációja, mely esetben – noha az e tényezőkből eredő hátrányok külön-külön kevésbé súlyosak – a kettő kombinációja egyenértékű hátrányokat eredményez.

A 62. szélességi körtől északra lévő területek és egyes ezekkel szomszédos területek hegyvidéki területnek tekintendők.

3. A hegyvidéki területeken kívüli területek akkor minősülnek jelentős természeti hátrányokkal rendelkező és ezáltal a 32. cikk szerinti kifizetésekkel támogatható területnek, ha a HMT legalább 66 %-a megfelel a II. mellékletben felsorolt kritériumok legalább egyikének azáltal, hogy eléri a feltüntetett küszöbértéket. E feltétel teljesülését a helyi közigazgatási egységek megfelelő szintjén (azaz a LAU 2-es szinten) kell biztosítani.

Az e bekezdés által érintett területek meghatározása során a tagállamok objektív kritériumok alapján elvégzik a meghatározás finomhangolását abból a célból, hogy kizárják azokat a területeket, amelyeken megállapítást nyert az első albekezdés szerinti jelentős természeti hátrányok megléte, ám e hátrányokat sikerült beruházások vagy gazdasági tevékenységek révén felszámolni.

4. A (2) és a (3) bekezdésben említetteken kívüli területek abban az esetben támogathatók a 32. cikk szerinti kifizetésekkel, ha sajátos hátrányok sújtják őket, és ha a földgazdálkodást folytatni kell a környezet védelme vagy javítása, a táj megőrzése és a térség idegenforgalmi potenciáljának fenntartása, illetve a partvidék védelme érdekében.

A sajátos hátrányokkal rendelkező területeknek a természetvédelmi feltételek szempontjából homogén mezőgazdasági területekből kell állniuk, és összterületük nem haladhatja meg az érintett tagállam területének 10 %-át.

5. A tagállamok vidékfejlesztési programjaikhoz csatolják a következőket:

(a) a meglévő vagy a módosított területmeghatározás a (2) és a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően;

(b) a (3) bekezdésben említett területek új meghatározása.

34. cikk

Állatjólét

1. Ezen intézkedés keretében azoknak a mezőgazdasági termelőknek ítélhetők oda állatjóléti kifizetések, akik önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több állatjóléti kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak.

2. Az állatjóléti kifizetések csak a(z) HR/2012/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján megállapított vonatkozó kötelező előírásokon és a nemzeti jogszabályok által meghatározott egyéb vonatkozó kötelező követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki. A programban azonosítani kell ezeket a vonatkozó követelményeket.

A szóban forgó kötelezettségvállalások teljesítését egyéves időtartamra kell vállalni, mely időtartam meghosszabbítható.

3. A területalapú vagy egyéb egységköltség alapú kifizetések odaítélésére évente kerül sor, és azok ellentételezést biztosítanak a mezőgazdasági termelők számára a vállalt kötelezettség következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egésze vagy egy része tekintetében. A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók az állatjóléti kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig.

A támogatás összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összeget.

4. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon területek meghatározására vonatkozóan, amelyeken az állatjóléti kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű előírásokat kell biztosítaniuk.

35. cikk

Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem

1. Az ezen intézkedés keretében biztosított támogatás erdőterület-hektáronként ítélhető oda azoknak az erdőbirtokosoknak, települési önkormányzatoknak és társulásaiknak, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak. Állami tulajdonú erdőkkel gazdálkodó szervek is részesülhetnek a támogatásból, feltéve, hogy függetlenek az állami költségvetéstől.

Azon erdészeti üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által a vidékfejlesztési programjaikban meghatározandó küszöbértéket, az (1) bekezdés szerinti támogatásnak feltétele a fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási terv vagy valamely azzal egyenértékű eszköz benyújtása.

2. A kifizetések csak azokra a kötelezettségvállalásokra terjedhetnek ki, amelyek túlmutatnak a nemzeti erdészeti törvényben vagy más vonatkozó nemzeti jogszabályban meghatározott vonatkozó kötelező követelményeken. A programban minden ilyen követelményt azonosítani kell.

A kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben azonban az szükséges és kellően indokolt, a tagállamok egyes kötelezettségvállalás-típusok tekintetében hosszabb időtartamot is meghatározhatnak vidékfejlesztési programjaikban.

3. A kifizetések ellentételezést biztosítanak a kedvezményezettek számára a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy része vagy egésze tekintetében. A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók az erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig. A támogatás összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összeget.

4. Támogatás nyújtható magánszektorbeli jogalanyok, települési önkormányzatok és társulásaik részére az erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére és fejlesztésére irányuló, az (1), a (2) és a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó műveletekre.

5. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (4) bekezdés alapján támogatható művelettípusokra vonatkozóan.

36. cikk

Együttműködés

1. Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás előmozdítja a legalább két szereplő részvételével megvalósuló együttműködés különböző formáit és különösen a következőket:

(a) együttműködésre irányuló megközelítések az uniós mezőgazdaság, élelmiszerlánc és erdészeti ágazat különböző szereplői, valamint egyéb olyan szereplők – többek között szakmaközi szervezetek – között, akik, illetve amelyek hozzájárulnak a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához;

(b) klaszterek és hálózatok kiépítése;

(c) a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP 62. cikk szerinti operatív csoportjainak létrehozása és működtetése.

2. Az (1) bekezdés alapján megvalósuló együttműködés különösen a következőkhöz kapcsolódik:

(a) kísérleti projektek;

(b) új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban;

(c) kis gazdasági szereplők között a közös munkafolyamatok megszervezése, illetve az eszközök és a források megosztása terén folytatott együttműködés;

(d) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatására szolgáló logisztikai platformok létrehozása érdekében;

(e) a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztésével kapcsolatos, helyi kontextusban végrehajtott promóciós tevékenységek;

(f) az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések;

(g) környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló kollektív megközelítések;

(h) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között az élelmiszer- és az energiatermelésben, valamint az ipari folyamatokban való felhasználásra szánt biomassza fenntartható termelése terén;

(i) az egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósítását célzó helyi fejlesztési stratégiáknak a köz- és a magánszféra közötti, a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottaktól eltérő partnerségek által történő végrehajtása;

(j) erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozása.

3. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás csak újonnan kiépített klaszterek és hálózatok számára, valamint olyan klaszterek és hálózatok számára ítélhető oda, amelyek számukra új tevékenységbe kezdenek.

A (2) bekezdés b) pontja szerinti műveletekhez nyújtott támogatás egyéni gazdasági szereplők számára is odaítélhető, amennyiben erre a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít.

4. A kísérleti projektek és a (2) bekezdés b) pontja szerinti, egyéni szereplők által végrehajtott műveletek eredményeit széles körben ismertetni kell.       

5. Ezen intézkedés keretében az alábbi, az (1) bekezdésben említett együttműködési formákhoz kapcsolódó költségek támogathatók:

(a) az érintett területre vonatkozó tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, valamint az üzleti terv, az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű eszköz, illetve a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 29. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia kidolgozásának költségei;

(b) az érintett területen folytatott szervezési tevékenységek valamely közös területi projekt megvalósíthatóvá tétele érdekében. A klaszterek esetében a szervezési tevékenységek képzések szervezésére, a tagok közötti hálózatépítésre és új tagok beszervezésére is irányulhatnak.

(c) az együttműködéshez kapcsolódó folyó kiadások;

(d) az üzleti terv, a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 29. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia vagy valamely innovációs célú fellépés végrehajtásához kapcsolódó egyedi projektek közvetlen költségei;

(e) promóciós tevékenységek költségei.

6. Üzleti terv, erdőgazdálkodási terv vagy valamely azzal egyenértékű eszköz, illetve fejlesztési stratégia végrehajtása esetén a tagállamok a támogatást nyújthatják egy, az együttműködés költségeit és a végrehajtott projekt költségeit egyaránt magában foglaló keretösszeg formájában, vagy fedezhetik kizárólag az együttműködés költségeit, és a projekt végrehajtásának finanszírozásához más intézkedésekhez vagy más uniós alapokhoz tartozó pénzeszközöket használhatnak fel.

7. A különböző régiókban vagy tagállamokban található szereplők közötti együttműködés szintén támogatható.

8. A támogatás időtartamát célszerű legfeljebb hét évre korlátozni; ezen rendelkezés alól – kellően indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a kollektív környezetvédelmi fellépések.

9. Az ezen intézkedés keretében megvalósuló együttműködés kombinálható az ugyanazon a területen az EMVA-tól eltérő uniós alapok által támogatott projektekkel. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés más, nemzeti vagy uniós támogatási eszközökkel történő kombinálása következtében.

10. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a támogatható kísérleti projektek, klaszterek, hálózatok, rövid ellátási láncok és helyi piacok jellemzőinek részletesebb meghatározására vonatkozóan, valamint a (2) bekezdésben felsorolt művelettípusok támogatására vonatkozó feltételek tekintetében.

37. cikk

Kockázatkezelés

1. Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a következőkre terjed ki:

(a) kedvezőtlen éghajlati jelenségek és állat- vagy növénybetegségek vagy kártevőfertőzés által okozott gazdasági veszteségek ellen kötött termény-, állat- és növénybiztosítás biztosítási díjaihoz nyújtott, közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek kifizetett pénzügyi hozzájárulások;

(b) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára állat- vagy növénybetegség vagy környezeti esemény által okozott gazdasági veszteségek mezőgazdasági termelők számára történő ellentételezéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

(c) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.

2. Az (1) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazásában a kölcsönös kockázatkezelési alap olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti jogával összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében kompenzációs kifizetésben részesülnek azok a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők, akik valamely állat- vagy növénybetegség vagy környezeti esemény következtében gazdasági veszteségeket szenvedtek el, illetve akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.

3. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés más, nemzeti vagy uniós támogatási eszközökkel vagy magánbiztosítási rendszerekkel történő kombinálása következtében. A mezőgazdasági termelők jövedelemszintjének felmérésekor az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap[33] keretében kapott közvetlen jövedelemtámogatásokat is figyelembe kell venni.

4. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 39. cikk (3) bekezdésének b) pontjában és a 40. cikk (4) bekezdésében említett, a kölcsönös kockázatkezelési alapok számára piaci feltételekkel nyújtott kölcsönök minimális és maximális futamidejének meghatározására vonatkozóan.

38. cikk

Termény-, állat- és növénybiztosítás

1. A 37. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás kizárólag azon biztosítási szerződések esetében nyújtható, amelyek fedezik a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő átlagos éves termésének több mint 30 %-át elpusztító kedvezőtlen éghajlati jelenség, állat- vagy növénybetegség, kártevőfertőzés, illetve valamely, a növénybetegség vagy a kártevőfertőzés felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedés által okozott veszteségeket.

2. A kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkeztét, illetve az állat- vagy növénybetegség vagy a kártevőfertőzés kitörését hivatalosan meg kell erősítenie az érintett tagállam illetékes hatóságának.

A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján e hivatalos megerősítést megadottnak kell tekinteni.

3. A kifizetett biztosítási összeg nem lehet magasabb, mint a 37. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett veszteségek pótlásának teljes költsége, és annak nyújtását nem szabad feltételként jövőbeli termelési tevékenység végzéséhez kötni, sem pedig azzal kapcsolatosan sajátos termelési módszereket vagy mennyiségeket kikötni.

A tagállamok megfelelő felső határok alkalmazásával korlátozhatják a biztosítási díj támogatható összegét.

4. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális mértéket.

39. cikk

Állat- és növénybetegségek, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok

1. Ahhoz, hogy támogatható legyen, az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

(a) a kölcsönös kockázatkezelési alapot az illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta;

(b) a kölcsönös kockázatkezelési alap átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében;

(c) a kölcsönös kockázatkezelési alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.

2. A tagállamok meghatározzák a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a mezőgazdasági termelőknek válság esetén nyújtott kompenzációs kifizetések tekintetében, illetve az említett szabályok betartásának felügyelete és ellenőrzése vonatkozásában.

3. A 37. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások kizárólag a következőkhöz kapcsolódhatnak:

(a) a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával kapcsolatos igazgatási költségekhez, legfeljebb három évre elosztva, fokozatosan csökkentve;

(b) a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára pénzbeni ellentételezésként kifizetett összegekhez. Ezenkívül a pénzügyi hozzájárulás kapcsolódhat a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára válság esetén nyújtandó pénzbeni ellentételezés céljára, piaci feltételekkel felvett hitelek kamatainak fedezéséhez is.

A kezdő tőkeállományhoz közpénzből nem nyújtható hozzájárulás.

4. Az állatbetegségek esetében a 37. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kizárólag a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal állatbetegségeket felsoroló jegyzékében vagy a 90/424/EGK határozat mellékletében szereplő betegségek tekintetében ítélhető oda.

5. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális támogatási mértéket.

A tagállamok korlátozhatják a támogatható költségeket a következők alkalmazásával:

(a) alaponként meghatározott felső határok;

(b) megfelelő egységenkénti felső határok.

40. cikk

Jövedelemstabilizáló eszköz

1. A 37. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás csak abban az esetben ítélhető oda, ha az adott mezőgazdasági termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves jövedelem 30 %-át. A 37. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a jövedelem a mezőgazdasági termelő által a piacon szerzett bevételek összege, amelybe beleértendő minden közpénzből származó támogatás, és amelyből le kell vonni az inputköltségeket. A kölcsönös kockázatkezelési alapok által a mezőgazdasági termelők javára teljesített kifizetések legfeljebb a jövedelemveszteség 70 %-ának erejéig nyújthatnak ellentételezést.

2. Ahhoz, hogy támogatható legyen, az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

(a) a kölcsönös kockázatkezelési alapot az illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta;

(b) a kölcsönös kockázatkezelési alap átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében;

(c) a kölcsönös kockázatkezelési alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.

3. A tagállamok meghatározzák a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a mezőgazdasági termelőknek válság esetén nyújtott kompenzációs kifizetések tekintetében, illetve az említett szabályok betartásának felügyelete és ellenőrzése vonatkozásában.

4. A 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás kizárólag azokra az összegekre vonatkozhat, amelyeket a kölcsönös kockázatkezelési alap pénzbeni ellentételezésként fizet ki a mezőgazdasági termelőknek. Ezenkívül a pénzügyi hozzájárulás kapcsolódhat a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára válság esetén nyújtandó pénzbeni ellentételezés céljára, piaci feltételekkel felvett hitelek kamatainak fedezéséhez is.

A kezdő tőkeállományhoz közpénzből nem nyújtható hozzájárulás.

5. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális mértéket.

41. cikk

Az intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályok

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e szakaszban meghatározott intézkedésekre vonatkozó szabályokat a következők tekintetében:

(a) a mezőgazdasági, illetve erdészeti tanácsadási szolgáltatásokat, üzemvezetési vagy helyettesítési szolgáltatásokat nyújtó hatóságok vagy szervek kiválasztására irányuló eljárás és a 16. cikkben említett, tanácsadási szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedés keretében nyújtott támogatás mértékének fokozatos csökkentése;

(b) az üzleti terv végrehajtása terén elért haladás tagállamok általi értékelése, a kifizetés módozatai, valamint a 20. cikkben említett, a vállalkozások fejlesztésére irányuló intézkedés keretében támogatott fiatal mezőgazdasági termelők más intézkedésekhez való hozzáférésére vonatkozó részletes szabályok;

(c) az egyéb intézkedésektől való elhatárolás, az I. mellékletben használtaktól eltérő egységekre történő átváltás, a tranzakciós költségek kiszámítása és a kötelezettségvállalások átalakítása vagy kiigazítása a 29. cikkben említett, az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi intézkedés, a 30. cikkben említett, az ökológiai termeléssel kapcsolatos intézkedés és a 35. cikkben említett, az erdő-környezetvédelmi szolgáltatásokkal és az erdővédelemmel kapcsolatos intézkedés tekintetében;

(d) az elmaradó jövedelemre vonatkozó általános feltevések alkalmazásának lehetősége a 29–32., a 34. és a 35. cikk szerinti intézkedések tekintetében, valamint az elmaradó jövedelem kiszámítására vonatkozó kritériumok;

(e) a támogatási összeg kiszámítása azokban az esetekben, amikor valamely művelet több intézkedés keretében is támogatható.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. szakasz

Leader

42. cikk

LEADER helyi akciócsoportok

1. A helyi akciócsoportok a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 30. cikkében említett feladatok mellett további, az irányító hatóság és/vagy a kifizető ügynökség által rájuk átruházott feladatokat is elláthatnak.

2. A helyi akciócsoportok az illetékes kifizető ügynökségtől kérhetik előleg kifizetését, amennyiben erre a vidékfeljesztési program lehetőséget biztosít. Az előlegek összege nem haladhatja meg a működési és szervezési költségek fedezéséhez közpénzekből nyújtott támogatás 50 %-át.

43. cikk

Előkészítő támogatás

1. A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 31. cikkének a) pontja szerinti támogatás a következőkre terjed ki:

(a) a 2007–2013-as programozási időszakban LEADER-projekt végrehajtásában részt nem vevő csoportok számára szervezett kapacitásépítési fellépésekből álló LEADER kezdőcsomag, valamint kisebb kísérleti projektek támogatása;

(b) kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés helyi fejlesztési stratégia kidolgozása és végrehajtása céljából.

2. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés szerinti fellépések támogatható költségeinek meghatározására vonatkozóan.

44. cikk

A LEADER keretében folytatott együttműködési tevékenységek

1. A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 31. cikkének c) pontja szerinti támogatás a következő célokra ítélhető oda:

(a) területek közötti vagy transznacionális együttműködési projektek;

A „területek közötti együttműködés” egy adott tagállamon belüli együttműködést jelent. A „transznacionális együttműködés” több tagállam területei közötti, valamint harmadik államok területeivel való együttműködést jelent.

(b) előkészítő technikai támogatás területek közötti és transznacionális együttműködési projektek számára, azzal a feltétellel, hogy a helyi akciócsoportok igazolni tudják, hogy konkrét projekt végrehajtását tervezik.

2. Más helyi akciócsoportok mellett a következők tartozhatnak még valamely helyi akciócsoport partnerei közé az EMVA keretében:

(a) vidéki területen, a köz- és a magánszféra között létrejött helyi társulások, amelyek az Unió területén vagy azon kívül helyi fejlesztési stratégiát hajtanak végre;

(b) nem vidéki területen, a köz- és a magánszféra között létrejött helyi társulások, amelyek helyi fejlesztési stratégiát hajtanak végre.

3. Azokban az esetekben, amikor az együttműködési projekteket nem a helyi akciócsoportok választják ki, a tagállamok folyamatos pályázati rendszert hoznak létre az együttműködési projektekre vonatkozóan.

Legkésőbb két évvel a vidékfejlesztési programjaik elfogadását követően közzéteszik a transznacionális együttműködési projektek kiválasztásával kapcsolatos nemzeti vagy regionális közigazgatási eljárásokat és a támogatható költségek jegyzékét.

Az együttműködési projekt jóváhagyásáról szóló határozatot legkésőbb négy hónappal a projekt benyújtásának időpontját követően kell meghozni.

4. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a jóváhagyott transznacionális együttműködési projektekről.

45. cikk

Működési költségek és szervezési tevékenységek

1. A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 31. cikkének d) pontjában említett működési költségek a helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának a helyi akciócsoporton keresztüli irányításához kapcsolódó költségek.

2. A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 31. cikkének d) pontjában említett, az adott területen folytatandó szervezési tevékenységekhez kapcsolódó költségek a helyi fejlesztési stratégiáról való tájékoztatásra irányuló fellépések, valamint a projektfejlesztési feladatok költségei.

3. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdés szerinti fellépések támogatható költségeinek meghatározására vonatkozóan.

II. fejezet Több intézkedésre vonatkozó közös rendelkezések

46. cikk

Beruházások

1. Ahhoz, hogy a beruházási műveletek az EMVA keretében támogathatók legyenek, az adott beruházástípusra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően előzetesen értékelni kell a várható környezeti hatást, amennyiben a beruházás valószínűleg kedvezőtlen hatást gyakorol a környezetre.

2. Kizárólag a következő kiadások támogathatók:

(a) ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése;

(b) új gépek és berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

(c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, megvalósíthatósági tanulmányokhoz, szabadalmak és licencek megszerzéséhez kapcsolódó költségek.

3. Az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül kizárólag azok minősülnek támogathatónak, amelyek a vízfelhasználás korábbi mértékének legalább 25%-os csökkenését eredményezik. E rendelkezéstől eltérve, azokban a tagállamokban, amelyek 2004-ben vagy azt követően csatlakoztak az Unióhoz, támogatható kiadásoknak tekinthetők az új öntözőberendezések beszerzésére irányuló beruházások, amennyiben környezeti elemzés bizonyítja, hogy az érintett beruházás fenntartható és nem gyakorol kedvezőtlen hatást a környezetre.

4. A mezőgazdasági beruházások esetében nem nyújtható beruházási támogatás mezőgazdasági termelői jogok, támogatási jogosultságok, állatok, egynyári növények megvásárlásához, valamint az említett növények telepítéséhez. A természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciálnak a 19. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti helyreállítása esetében azonban az állatok vásárlására fordított kiadások is támogathatónak minősülhetnek.

5. Amennyiben arra a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít, a beruházáshoz kapcsolódó támogatások kedvezményezettjei kérhetik az illetékes kifizető ügynökségtől a beruházáshoz kapcsolódó, közpénzből nyújtott támogatás legfeljebb 50 %-ának megfelelő összegű előleg kifizetését.

6. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételekre vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén egyéb, lízingszerződésekkel, használt berendezésekkel és egyszerű pótló beruházásokkal kapcsolatos költségek is támogatható kiadásoknak tekinthetők.

47. cikk

A területalapú kifizetésekre vonatkozó szabályok

1. Azon hektárok száma, amelyekhez valamely, a 29., a 30., illetve a 35. cikk alapján vállalt kötelezettség kapcsolódik, évről évre változhat, amennyiben:

(a) erre a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít;

(b) a szóban forgó kötelezettségvállalás nem meghatározott parcellákra vonatkozik; továbbá

(c) ez nem veszélyezteti a kötelezettségvállalás célkitűzésének teljesítését.

2. Amennyiben a kötelezettségvállalás által érintett földterület egészét vagy egy részét, illetve a mezőgazdasági üzem egészét másik személyre ruházzák át azon időszak alatt, amelyre a támogatás odaítélésének feltételét képező kötelezettségvállalás szól, a kötelezettség teljesítését átvállalhatja az említett másik személy, illetve a kötelezettségvállalás érvényét vesztheti.

3. Amennyiben a mezőgazdasági üzem újraparcellázása, illetve állami birtokrendezési intézkedések vagy az illetékes hatóságok által jóváhagyott birtokrendezési intézkedések következtében a kedvezményezett a továbbiakban már nem tudja teljesíteni az általa vállalt kötelezettségeket, a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalásokat a mezőgazdasági üzem új helyzetéhez lehessen igazítani. Ha ez a hozzáigazítás lehetetlennek bizonyul, a kötelezettségvállalás érvényét veszti.

4. A kapott támogatást vis maior esetén nem kell visszafizetni.

5. A teljes mezőgazdasági üzem átruházásának eseteit illetően a (2) bekezdés, továbbá a (4) bekezdés a 34. cikk szerinti kötelezettségvállalásokra is alkalmazandó.

6. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági üzem részleges átruházása esetén alkalmazandó feltételekre, valamint azon egyéb helyzetek meghatározására vonatkozóan, amelyekben a támogatást nem kell visszafizetni.

48. cikk

Felülvizsgálati záradék

Felülvizsgálati záradékot kell előírni a 29., a 30., a 34. és a 35. cikk alapján végzett műveletek vonatkozásában annak biztosítására, hogy amennyiben módosulnak azok a szóban forgó cikkekben említett vonatkozó kötelező előírások, követelmények vagy kötelezettségek, amelyeken a kötelezettségvállalásoknak túl kell mutatniuk, az érintett műveletek kiigazításra kerüljenek. A 29., a 30. és a 35. cikk alapján végrehajtott, a jelenlegi programozási időszakon túlnyúló műveletek esetében felülvizsgálati záradékot kell előírni annak érdekében, hogy az érintett műveletek a következő programozási időszak jogi keretének megfelelően kiigazíthatók legyenek.

Ha a kedvezményezett nem fogadja el a kiigazítást, a kötelezettségvállalás érvényét veszti.

49. cikk

A projektek kiválasztása

1. A vidékfejlesztési program irányító hatósága a monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően valamennyi intézkedés tekintetében meghatározza az érintett intézkedés keretébe tartozó műveletekre vonatkozó kiválasztási kritériumokat. Törekedni kell arra, hogy a kiválasztási kritériumok biztosítsák a kérelmezők közötti egyenlő bánásmódot, a pénzügyi erőforrások megfelelőbb felhasználását és az intézkedések céljainak az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban történő meghatározását. A kiválasztási kritériumok meghatározásakor a kisebb támogatások vonatkozásában figyelembe kell venni az arányosság elvét.

2. A projektek kiválasztásáért felelős tagállami hatóságok gondoskodnak arról, hogy a projektek kiválasztása az (1) bekezdésben említett kiválasztási kritériumok alapján, átlátható és megfelelően dokumentált eljárásnak megfelelően történjék. Nem kötelező kiválasztási kritériumokat alkalmazni a 29–32., a 34. és a 35. cikkben említett intézkedések esetében, kivéve, ha a rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek valamennyi támogatható kérelmező támogatásához.

3. Adott esetben a kedvezményezettek pályázati felhívás alapján, gazdasági és környezeti hatékonysági szempontokat alkalmazva választhatók ki.

50. cikk

A vidéki térség fogalmának meghatározása

E rendelet alkalmazásában a vidéki térség fogalmát az irányító hatóság határozza meg a program szintjén.

III. fejezet Technikai segítségnyújtás és hálózatépítés

51. cikk

A technikai segítségnyújtás finanszírozása

1. A(z) HR/2012/EU rendelet 6. cikkének megfelelően az EMVA-ból évente szétosztható pénzeszközök legfeljebb 0,25 %-a fordítható a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 51. cikkében említett feladatok finanszírozására, beleértve az 52. cikkben említett európai vidékfejlesztési hálózat, az 53. cikkben említett EIP hálózat, valamint az 54. cikkben említett európai vidékfejlesztési értékelési hálózat létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódó költségek finanszírozását is, a Bizottság kezdeményezésére és/vagy annak nevében.

Az EMVA finanszírozhatja továbbá a(z) XXXX/XXXX/EU rendelet [minőségrendelet] 41. cikkének (2) bekezdésében előírt, az uniós minőségrendszerek által alkalmazott jelölésekhez és szimbólumokhoz kapcsolódó fellépéseket is.

Ezeket a fellépéseket az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 53. cikkének (2) bekezdésével és az említett rendelet bármely más rendelkezésével, valamint a rendeletnek a költségvetés e végrehajtási formája esetében alkalmazandó végrehajtási rendelkezéseivel összhangban kell megvalósítani.

2. Az (1) bekezdésben említett szétosztható pénzeszközökből 30 millió EUR-t ki kell vonni, és ezt az összeget az 56. cikkben említett, innovatív helyi együttműködési projektek számára odaítélhető díj finanszírozására kell fordítani.

3. A tagállamok kezdeményezésére az egyes vidékfejlesztési programok teljes összegének legfeljebb 4 %-a a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 52. cikkében említett feladatok, valamint a 33. cikk (3) bekezdésében említett, hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek meghatározásának előkészítő munkálataihoz kapcsolódó költségek fedezésére fordítható.

A(z) HR/2012/EU rendelet 9. cikke szerinti tanúsító szervhez kapcsolódó költségek e bekezdés alapján nem támogathatóak.

A 4 %-os határértéken belül fenn kell tartani egy összeget az 55. cikkben említett nemzeti vidéki hálózat létrehozására és működtetésére.

4. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (3) bekezdés alapján támogatható ellenőrzési tevékenységek részletesebb meghatározására vonatkozóan.

52. cikk

Európai vidékfejlesztési hálózat

1. Az 51. cikk (1) bekezdésével összhangban európai vidékfejlesztési hálózat jön létre az uniós szintű vidékfejlesztés területén tevékenykedő nemzeti hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek hálózatba szervezése céljából.

2. Az európai vidékfejlesztési hálózaton keresztül megvalósuló hálózatépítés a következő célokat szolgálja:

(a) az érdekelt felek fokozottabb bevonása a vidékfejlesztés végrehajtásába;

(b) a vidékfejlesztési programok minőségének javítása;

(c) hozzájárulás a szélesebb közvéleménynek a vidékfejlesztési politika előnyeiről való tájékoztatásához.

3. A hálózat a következő feladatokat látja el:

(a) a vidékfejlesztési fellépésekre vonatkozó információk összegyűjtése, elemzése és terjesztése;

(b) a bevált vidékfejlesztési gyakorlatok összegyűjtése, egységes keretbe foglalása és terjesztése uniós szinten;

(c) tematikus csoportok és/vagy workshopok létrehozása és működtetése a szakmai tapasztalatcsere elősegítése és a vidékfejlesztési politika végrehajtásának, nyomon követésének és továbbfejlesztésének támogatása céljából;

(d) tájékoztatás nyújtása az uniós és a harmadik országbeli vidéki térségek helyzetének alakulásáról;

(e) uniós szintű találkozók és szemináriumok szervezése a vidékfejlesztésben tevékenyen közreműködők számára;

(f) a nemzeti hálózatok és a transznacionális együttműködési kezdeményezések támogatása;

(g) kifejezetten a helyi akciócsoportok esetében:

i.        szinergiák teremtése a megfelelő hálózatok által a kapacitásépítési fellépések és a tapasztalatcsere tekintetében nemzeti és/vagy regionális szinten végrehajtott tevékenységekkel; továbbá

ii.       együttműködés az ERFA, az ESZA és az ETHA által létrehozott, hálózatépítéssel és technikai segítségnyújtással foglalkozó helyi fejlesztési szervekkel az általuk folytatott helyi fejlesztési tevékenységek és transznacionális együttműködés tekintetében.

4. A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza az európai vidékfejlesztési hálózat szervezeti felépítését és működési szabályait. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

53. cikk

EIP-hálózat

1. Az 51. cikk (1) bekezdésének megfelelően európai innovációs partnerségi hálózat jön létre a 61. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP támogatása céljából. A hálózat lehetővé teszi az operatív csoportok, tanácsadási szolgáltatások és kutatók közötti hálózatépítést.

2. Az EIP hálózat a következő feladatokat látja el:

(a) technikai információs szolgálat (help desk) működtetése és az EIP-vel kapcsolatos információk nyújtása a legfontosabb szereplők számára;

(b) eszmecserék kezdeményezése és lebonyolítása a program szintjén, az operatív csoportok létrehozására való ösztönzés céljából;

(c) az EIP szempontjából lényeges kutatási eredmények és ismeretek áttekintése, valamint jelentéstétel ezen eredményekről és ismeretekről;

(d) az innovációval kapcsolatos bevált gyakorlatok összegyűjtése, egységes keretbe foglalása és terjesztése;

(e) konferenciák és workshopok szervezése, illetve információk terjesztése az EIP-hez kapcsolódó szakterületek vonatkozásában.

3. A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza az EIP hálózat szervezeti felépítését és működési szabályait. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

54. cikk

Európai vidékfejlesztési értékelési hálózat

1. Az 51. cikk (1) bekezdésének megfelelően európai vidékfejlesztési értékelési hálózat jön létre a vidékfejlesztési programok értékelésének támogatására. A hálózat lehetővé teszi a vidékfejlesztési programok értékelésében részt vevő felek közötti hálózatépítést.

2. Az európai vidékfejlesztési értékelési hálózat célja a szakmai tapasztalatok és az értékelési módszertanokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása, értékelési módszerek és eszközök kifejlesztése, továbbá az értékelési folyamatok, valamint az adatgyűjtés és -kezelés támogatása.

3. A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza az európai vidékfejlesztési értékelési hálózat szervezeti felépítését és működési szabályait. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

55. cikk

Nemzeti vidéki hálózat

1. Minden tagállam nemzeti vidéki hálózatot hoz létre, amely összefogja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és közigazgatási szerveket. A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 5. cikkében említett partnerségek szintén részét képezik a nemzeti vidéki hálózatnak.

A regionális programokat alkalmazó tagállamok egyedi programot nyújthatnak be jóváhagyásra nemzeti vidéki hálózatuk létrehozása és működtetése céljából.

2. A nemzeti vidéki hálózaton keresztül megvalósuló hálózatépítés a következő célokat szolgálja:

(a) az érdekelt felek fokozottabb bevonása a vidékfejlesztés végrehajtásába;

(b) a vidékfejlesztési programok minőségének javítása;

(c) a szélesebb közvéleménynek és a potenciális kedvezményezetteknek a vidékfejlesztési politikáról való tájékoztatása;

(d) az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban.

3. Az EMVA-ból az 51. cikk (3) bekezdése alapján nyújtott támogatás a következőkre használható fel:

(a) a hálózat működtetéséhez szükséges struktúrák;

(b) legalább az alábbiakra kiterjedő cselekvési terv kidolgozása és végrehajtása:

i.        hálózatirányítás;

ii.       az érdekeltek bevonása a programkidolgozás támogatásába;

iii.      a nyomon követés támogatása, különösen a – főként a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 41. cikkében említett monitoringbizottságoktól származó – releváns visszajelzések, ajánlások és elemzések összegyűjtése és terjesztése révén. A nemzeti vidéki hálózat a helyi akciócsoportok számára is támogatást nyújt a helyi fejlesztési stratégiák nyomon követéséhez és értékeléséhez;

iv.      képzési tevékenységek biztosítása a programot végrehajtó szervek és a megalakulás szakaszában lévő helyi akciócsoportok számára;

v.       példaként szolgáló projektek gyűjteménye, amely a vidékfejlesztési programok valamennyi prioritását lefedi;

vi.      folyamatosan végzett tanulmányok és elemzés;

vii.     hálózatépítési tevékenységek helyi akciócsoportok számára és különösen technikai segítségnyújtás területek közötti és transznacionális együttműködéshez, a helyi akciócsoportok közötti együttműködés és a partnerkeresés megkönnyítése a 36. cikkben említett intézkedésben való részvétel érdekében;

viii.     gyakorlatok és tapasztalatok tanácsadók és/vagy tanácsadási szolgáltatások közötti cseréjének előmozdítása;

ix.      innovációs célú hálózatépítési tevékenységek;

x.       kommunikációs terv, amely a vidékfejlesztési programra vonatkozó, a nyilvánosságal való megismertetésre és a tájékoztatásra irányuló, az irányító hatósággal egyetértésben végrehajtott intézkedéseket, valamint a szélesebb közönséget megcélzó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket is magában foglal;

xi.      az európai vidékfejlesztési hálózat tevékenységeiben való részvételre és az azokhoz való hozzájárulásra vonatkozó rendelkezés;

(c) az innovatív helyi együttműködés jutalmazására szolgáló, az 58. cikk (2) bekezdésében említett díj odaítélésével összefüggésben független szakértőkből álló előzsűri kijelölése és a pályázatok előzetes elbírálására irányuló folyamat kidolgozása.

4. A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogad el a nemzeti vidéki hálózatok létrehozására és működésére vonatkozóan. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

IV. fejezet A vidéki térségekben megvalósuló innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj

56. cikk

A vidéki térségekben megvalósuló innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj

Az 51. cikk (2) bekezdésében említett pénzeszközöket a legalább két, különböző tagállamokban található szereplő részvételével innovatív, helyi koncepciót megvalósító együttműködési projektek számára odaítélt díj finanszírozására kell fordítani.

57. cikk

Pályázati felhívás

1. A Bizottság legkésőbb 2015-ben, majd azt követően évente pályázati felhívást tesz közzé az 56. cikkben említett díj odaítélése céljából. Az utolsó pályázati felhívás közzétételére legkésőbb 2019-ben kerül sor.

2. A pályázati felhívás megjelöli a pályázat témáját, amelynek kapcsolódnia kell az uniós vidékfejlesztési prioritások valamelyikéhez. A témának ezenkívül alkalmasnak kell lennie a transznacionális szintű együttműködés keretében történő végrehajtásra.

3. A pályázati felhívásra helyi akciócsoportok és valamely konkrét projekt megvalósítása céljából együttműködő egyéni szereplők egyaránt jelentkezhetnek.

58. cikk

Kiválasztási eljárás

1. A díjra pályázók pályázataikat valamennyi tagállamban a nemzeti vidéki hálózatnak nyújtják be, amelynek feladata a pályázatok előzetes elbírálása.

2. A nemzeti vidéki hálózatok tagjaik közül független szakértőkből álló előzsűrit jelölnek ki a pályázatok előzetes elbírálása érdekében. A pályázatok előzetes elbírálása a pályázati felhívásban meghatározott kizárási, kiválasztási és odaítélési kritériumok alapján történik. Az egyes nemzeti vidéki hálózatok legfeljebb 10 pályázatot választanak ki, és továbbítják őket a Bizottságnak.

3. A Bizottság felelős az ötven nyertes projektnek a tagállamokban előzetesen kiválasztott pályázatok közül történő kiválasztásáért. A Bizottság független szakértőkből álló ad hoc irányítócsoportot hoz létre. Az irányítócsoport a pályázati felhívásban meghatározott kizárási, kiválasztási és odaítélési kritériumok alapján készíti elő a nyertes pályázatok kiválasztását.

4. A Bizottság végrehajtási aktus útján határoz azon projektek jegyzékéről, amelyek számára a díjat végrehajtási aktus útján odaítéli.

59. cikk

Pénzdíj – feltételek és kifizetés

1. Ahhoz, hogy a projektek számára folyósítani lehessen a pénzdíjat, a befejezésükhöz szükséges idő nem haladhatja meg a díj odaítéléséről szóló végrehajtási aktus elfogadásának időpontjától számított két évet. A pályázatban meg kell határozni a projekt megvalósításának időtartamát.

2. A pénzdíj folyósítására egyösszegű kifizetés formájában kerül sor. A kifizetés összegét a Bizottság határozza meg végrehajtási aktusok útján, a pályázati felhívásban meghatározott kritériumoknak megfelelően és a projekt megvalósításának a pályázatban feltüntetett becsült költségét is figyelembe véve. A pénzdíj projektenkénti maximális összege nem haladhatja meg a 100 000 eurót.

3. A tagállamok a pénzdíjat annak ellenőrzését követően fizetik ki a nyertes pályázóknak, hogy a projekt megvalósítása befejeződött. A kapcsolódó kiadásokat az Unió a(z) HR/2012/EU rendelet IV. címe II. fejezetének 4. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően téríti meg a tagállamoknak. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a pénzdíj összegét vagy annak egy részét már a projekt befejezésének ellenőrzését megelőzően kifizetik a nyertes pályázóknak, de ebben az esetben ők viselik a felelősséget a kiadásokért mindaddig, amíg a projekt befejezésének ellenőrzése meg nem történik.

60. cikk

Az eljárásokra, az ütemezésre és az irányítócsoport létrehozására vonatkozó szabályok

A Bizottság végrehajtási aktusok útján megállapítja a projektek kiválasztásához kapcsolódó eljárásra és határidőkre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint az 58. cikk (3) bekezdésében említett, független szakértőkből álló irányítócsoport létrehozására vonatkozó szabályokat. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

IV. CÍM A mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP

61. cikk

Célok

1. A mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP:

(a) előmozdítja az erőforrás-hatékony, termelékeny, alacsony kibocsátású, éghajlatbarát és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes, a gazdálkodáshoz szükséges alapvető természeti erőforrásokkal összhangban működő mezőgazdasági ágazat megteremtését;

(b) hozzájárul a folyamatos élelmiszer-, takarmány- és bioanyag-ellátás biztosításához, mind a meglévő, mind az új termékek tekintetében;

(c) javítja a környezet megóvására, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló folyamatokat;

(d) kapcsolatokat teremt az élvonalbeli kutatás eredményeként rendelkezésre álló ismeretek és technológiák, valamint a mezőgazdasági termelők, a vállalkozások és a tanácsadási szolgáltatások között.

2. A mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP a következő tevékenységeken keresztül törekszik céljai megvalósítására:

(a) hozzáadott érték teremtése a kutatás és a gazdálkodási gyakorlat közötti kapcsolat szorosabbá tétele, valamint a rendelkezésre álló innovációs intézkedések szélesebb körben történő felhasználásának előmozdítása révén;

(b) az innovatív megoldások gyorsabban és szélesebb körben történő gyakorlati megvalósítására való ösztönzés; továbbá

(c) a tudományos közösség tájékoztatása a gazdálkodási gyakorlathoz kapcsolódó kutatási igényekről.

3. Az EMVA a 36. cikkben foglaltaknak megfelelően, a 62. cikkben említett EIP operatív csoportok és az 53. cikkben említett EIP hálózat támogatása révén hozzájárul a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP céljainak eléréséhez.

62. cikk

Operatív csoportok

1. Az EIP operatív csoportok részét képezik a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP-nek. A csoportokat érdekelt szereplők, például mezőgazdasági termelők, kutatók, tanácsadók, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari ágazatban működő vállalkozások hozzák létre.

2. Az EIP operatív csoportok olyan belső eljárásokat állapítanak meg, amelyek biztosítják a csoportok működésének átláthatóságát és megelőzik az összeférhetetlenséget előidéző helyzetek kialakulását.

63. cikk

Az operatív csoportok feladatai

1. Az EIP operatív csoportok tervet dolgoznak ki, amely magában foglalja a következőket:

(a) a kidolgozandó, tesztelendő, kiigazítandó vagy végrehajtandó innovatív projekt ismertetése;

(b) a várt eredmények és az EIP-nek a termelékenység fokozásával és a fenntartható erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos célkitűzéséhez való hozzájárulás ismertetése.

2. Innovatív projektjeik végrehajtása során az operatív csoportok:

(a) innovatív fellépések kidolgozására és végrehajtására vonatkozó döntéseket hoznak; továbbá

(b) innovatív fellépéseket hajtanak végre a vidékfejlesztési programok keretében finanszírozott intézkedéseken keresztül.

3. Az operatív csoportok projektjeik eredményét – különösen az EIP hálózaton keresztül – széles körben megismertetik.

V. CÍM Pénzügyi rendelkezések

64. cikk

Források és azok elosztása

1. Az e rendelet alapján a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban nyújtható uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összegét, annak éves bontását és a kevésbé fejlett régiókban összpontosítani kívánt minimális összeget az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek és az ugyanerre az időszakra vonatkozó, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásnak[34] megfelelően állapítja meg.

2. Az (1) bekezdésben említett források 0,25 %-át az 51. cikk (1) bekezdésében említett, a Bizottság számára biztosított technikai segítségnyújtásra kell fordítani.

3. Programozásuk és ezt követően az Unió általános költségvetésében való szerepeltetésük céljából az (1) bekezdésben említett összegek évi 2 %-os szinten kerülnek indexálásra.

4. A Bizottság – a (2) bekezdésben említett összeg levonása után és a pénzeszközöknek a(z) DP/2012/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett átcsoportosítását is figyelembe véve – végrehajtási aktus útján meghatározza az (1) bekezdésben említett összegek tagállamonkénti éves bontását. Az éves bontás meghatározása során a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

(a) a 4. cikkben említett célkitűzésekhez kapcsolódó objektív kritériumok; továbbá

(b) múltbeli teljesítmény.

5. A (4) bekezdésben említett összegeken túl az ugyanabban a bekezdésben említett végrehajtási aktus tartalmazza az EMVA-ba a(z) DP/2012/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének és 14. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközöket is.

6. A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében említett eredményességi tartalék elosztása céljából a(z) HR/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően az EMVA javára beszedett, rendelkezésre álló címzett bevételeket hozzá kell adni a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 18. cikkében említett összegekhez. E bevételeket a tagállamok számára az EMVA-ból származó támogatás teljes összegéből való részesedésük arányában kell kiosztani.

65. cikk

Az Alapból nyújtott hozzájárulás

1. A vidékfejlesztési programot jóváhagyó határozat megállapítja az EMVA-ból az adott program számára biztosított hozzájárulás maximális mértékét. Szükség esetén a határozat egyértelműen azonosítja a kevésbé fejlett régiókhoz rendelt előirányzatokat.

2. Az EMVA hozzájárulását a támogatható közkiadások összege alapján kell kiszámítani.

3. A vidékfejlesztési programok meghatározzák az EMVA hozzájárulásának egységes, valamennyi intézkedésre alkalmazandó mértékét. Adott esetben külön EMVA-hozzájárulási mértéket kell meghatározni a kevésbé fejlett régiók, a legkülső régiók és a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek tekintetében. Az EMVA hozzájárulásának maximális mértéke:

(a) a támogatható közkiadások 85 %-a a kevésbé fejlett régiókban, a legkülső régiókban és a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken;

(b) a támogatható közkiadások 50 %-a a többi régióban.

Az EMVA hozzájárulásának minimális mértéke 20 %.

4. A (3) bekezdéstől eltérve az EMVA hozzájárulásának maximális mértéke:

(a) 80 % a 15., a 28. és a 36. cikkben említett intézkedések, a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 28. cikkében említett, a LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztés, valamint a 20. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti műveletek esetében. Ez a mérték 90 %-ra növelhető a legkevésbé fejlett régiók, a legkülső régiók és a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek programjainak esetében;

(b) 100 % a 66. cikk alapján támogatott műveletek esetében.

5. Az EMVA-ból a vidékfejlesztési programok számára biztosított hozzájárulás legalább 5 %-át a LEADER céljaira kell elkülöníteni.

6. Az EMVA-ból társfinanszírozott kiadásokat a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból vagy más uniós pénzügyi eszközből származó hozzájárulással nem lehet társfinanszírozni.

7. Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a vállalkozások támogatására fordított közkiadásoknak meg kell felelniük az állami támogatásra vonatkozóan meghatározott támogatási határértékeknek.

66. cikk

Az innovációhoz jelentős mértékben hozzájáruló műveletek támogatása

Az EMVA-ba a(z) DP/2012/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközöket olyan műveletek céljaira kell elkülöníteni, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával kapcsolatos innovációhoz, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos műveleteket is beleértve.

67. cikk

A kiadások támogathatósága

1. A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 55. cikkének (7) bekezdésétől eltérve a természeti katasztrófák miatt hozott vészhelyzeti intézkedések esetében a vidékfejlesztési programok előírhatják, hogy a program változtatásaihoz kapcsolódó kiadások a természeti katasztrófa bekövetkezésének időpontjától támogathatóak.

2. A kiadások csak abban az esetben támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással, ha a kérdéses programot irányító hatóság által vagy annak felelősségi körében, a 49. cikkben említett kiválasztási kritériumokkal összhangban meghatározott műveletek kapcsán merültek fel.

A Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó intézkedések keretében végrehajtott beruházási műveletek tekintetében – a 46. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott általános költségek kivételével – kizárólag a kérelem illetékes hatósághoz történő benyújtását követően felmerülő kiadások tekintendők támogathatónak.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy programjaikban, hogy kizárólag azok a kiadások támogathatóak, amelyek a támogatás iránti kérelemnek az illetékes hatóság általi jóváhagyását követően merültek fel.

3. Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó az 51. cikk (1) és (2) bekezdésére.

4. A kedvezményezettek kifizetéseiket számlával vagy a kifizetést igazoló bizonylatokkal támasztják alá. Ha erre nincs mód, a kifizetéseket – a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 57. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontja szerinti támogatási formák eseteinek kivételével – hasonlóan bizonyító erejű dokumentumokkal kell igazolni.

68. cikk

Támogatható kiadások

1. Amennyiben az e rendelet alapján nyújtott támogatás folyó költségek fedezésére is fordítható, a következő költségtípusok támogathatók:

(a) működési költségek;

(b) személyzeti költségek;

(c) képzési költségek;

(d) közönségkapcsolati tevékenységekhez kapcsolódó költségek;

(e) pénzügyi költségek;

(f) hálózatépítéssel kapcsolatos költségek.

2. A tanulmányok költségei csak abban az esetben minősülnek támogatható kiadásnak, ha kapcsolódnak valamely, a program keretében végrehajtott konkrét művelethez vagy a program meghatározott általános és konkrét célkitűzéseihez.

3. A munkavégzés, áruk, szolgáltatások, földterület, illetve ingatlan formájában nyújtott természetbeni hozzájárulások, amelyek esetében nem történt számlákkal vagy azokkal azonos bizonyító erejű dokumentumokkal alátámasztott készpénzes fizetés, támogathatóak lehetnek, feltéve, hogy a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 59. cikkében foglalt feltételek teljesülnek.zokban az esetekben, amikor valamely művelet végrehajtásához rendelkezni kell a megfelelő földterülettel, nem nyújtható EMVA-hozzájárulás beépítetlen, illetve beépített földterületeknek az érintett művelethez kapcsolódó teljes támogatható kiadás 10 %-át meghaladó összegért történő megvásárlásásához, illetve természetbeni hozzájárulásként való átadásához. Kivételes és kellően indokolt esetekben a környezet megóvásával kapcsolatos műveletek tekintetében az irányító hatóság magasabb százalékarányt engedélyezhet.

4. A 15., a 16., a 19., a 21., a 25. és a 36. cikkben említett intézkedések keretében nyújtott támogatások közvetett költségek fedezésére is fordíthatók.

69. cikk

Az intézkedések igazolhatósága és ellenőrizhetősége

1. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamennyi általuk végrehajtani kívánt vidékfejlesztési intézkedés igazolható és ellenőrizhető legyen. E célból az egyes vidékfejlesztési programok irányító hatósága és kifizető ügynöksége előzetes értékelést készít a vidékfejlesztési programban szerepeltetendő intézkedések igazolhatóságáról és ellenőrizhetőségéről. Az irányító hatóság és a kifizető ügynökség az intézkedések igazolhatóságát és ellenőrizhetőségét a vidékfejlesztési program végrehajtása során is értékeli. Az előzetes értékelésben és a végrehajtási időszak alatt készített értékelésben figyelembe kell venni a megelőző és a folyó programozási időszakban végrehajtott ellenőrzések eredményeit. Ha az értékelésből az derül ki, hogy nem teljesül az igazolhatóság és az ellenőrizhetőség követelménye, az érintett intézkedéseket megfelelőképpen ki kell igazítani.

2. Amennyiben a támogatás odaítélésére az átalányköltségek, illetve a többletköltségek és az elmaradó jövedelem alapján kerül sor, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, tisztességes, igazságos és ellenőrizhető számítás alapján történjék. E célból egy, a számításokért felelős hatóságoktól független és megfelelő szakértelemmel rendelkező szerv tanúsítványt ad ki, amelyben megerősíti a számítások megfelelőségét és pontosságát. A tanúsítványnak a vidékfejlesztési program részét kell képeznie.

70. cikk

Előlegek

1. Az előlegfizetésnek feltétele az előleg összegének 100 %-ával megegyező összegre vonatkozó bankgarancia vagy azzal egyenértékű biztosíték letétbe helyezése. Az állami kedvezményezetteket illetően az előlegek önkormányzatok, regionális hatóságok és társulásaik, valamint közjogi szervek számára kerülnek kifizetésre.

A valamely hatóság által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszköz egyenértékűnek tekintendő az első albekezdésben említett biztosítékkal, feltéve, hogy a hatóság vállalja az említett biztosíték által fedezett összeg kifizetését, amennyiben a kifizetett előlegre való jogosultság nem kerül megállapításra.

2. A biztosíték akkor szabadítható fel, ha az illetékes kifizető ügynökség megállapítja, hogy a művelethez kapcsolódó, közpénzből nyújtott hozzájárulásnak megfelelő tényleges kiadások összege meghaladja az előleg összegét.

VI. CÍM Irányítás, ellenőrzés és nyilvánosság

71. cikk

A Bizottság hatásköre

A Szerződés 317. cikkével összhangban, a megosztott irányítás keretében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtja a(z) HR/2012/EU rendeletben megállapított intézkedéseket és ellenőrzéseket.

72. cikk

A tagállamok hatásköre

1. A tagállamok elfogadják a(z) HR/2012/EU rendelet 60. cikkének (1) bekezdése szerinti valamennyi törvényi, jogszabályi és közigazgatási rendelkezést az Unió pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása érdekében.

2. A tagállamok valamennyi vidékfejlesztési program vonatkozásában kijelölik az alábbi hatóságokat:

(a) az érintett program irányításáért felelős irányító hatóság, amely nemzeti vagy regionális szinten működő közjogi vagy magánjogi szerv, illetve maga a tagállam, amennyiben az látja el az említett feladatot;

(b) a(z) HR/2012/EU rendelet 7. cikke szerinti akkreditált kifizető ügynökség;

(c) a(z) HR/2012/EU rendelet 9. cikke szerinti tanúsító szerv.

3. A tagállamok minden vidékfejlesztési program vonatkozásában biztosítják a vonatkozó irányítási és ellenőrző rendszerek létrehozását, biztosítva az irányító hatóság és az egyéb szervek között a funkciók egyértelmű megosztását és elválasztását. A tagállamok felelnek annak biztosításáért, hogy a rendszerek a program teljes időtartama alatt hatékonyan működjenek.

4. A tagállamok világosan meghatározzák az irányító hatóság, a kifizető ügynökség és a LEADER keretében működő helyi akciócsoportok feladatait a támogathatósági és kiválasztási kritériumok alkalmazása, valamint a projektkiválasztási eljárás vonatkozásában.

73. cikk

Irányító hatóság

1. Az irányító hatóság felelős a program hatékony, eredményes és szabályszerű irányításáért és végrehajtásáért, valamint különösen:

(a) annak biztosításáért, hogy létrehozzanak egy megfelelő és biztonságos elektronikus rendszert a programmal és annak végrehajtásával kapcsolatos, a nyomon követéshez, valamint az értékeléshez szükséges statisztikai információk, valamint különösen a meghatározott célkitűzések és prioritások megvalósulásának nyomon követéséhez szükséges információk nyilvántartására, kezelésére, megőrzésére és szolgáltatására;

(b) a finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns mutatók negyedévenkénti közléséért a Bizottság felé, ideértve mind a kedvezményezett, mind a projekt kulcsfontosságú jellemzőinek közlését;

(c) annak biztosításáért, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásában érintett egyéb szervek:

i.        tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és vagy egy elkülönült elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan;

ii.       ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a teljesítmény és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

(d) annak biztosításáért, hogy a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 48. cikkében említett előzetes értékelés megfeleljen a monitoring- és értékelési rendszernek, valamint annak elfogadásáért és benyújtásáért a Bizottság felé;

(e) annak biztosításáért, hogy a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 49. cikkében említett értékelési terv rendelkezésre álljon, hogy a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 50. cikkében említett utólagos programértékelés lefolytatására az említett rendeletben megadott határidőkön belül sor kerüljön, továbbá annak biztosításáért, hogy ezek az értékelések megfeleljenek a monitoring- és értékelési rendszernek, valamint benyújtásra kerüljenek a monitoringbizottság és a Bizottság felé;

(f) azoknak az információknak és dokumentumoknak a monitoringbizottság részére történő eljuttatásáért, amelyek a program végrehajtásának – a program konkrét célkitűzéseihez és prioritásaihoz mért – nyomon követéséhez szükségesek;

(g) az elért haladásról szóló, az összesített monitoringtáblázatokat is magában foglaló éves jelentés elkészítéséért, valamint a monitoringbizottság jóváhagyását követően a Bizottsághoz történő benyújtásáért;

(h) annak biztosításáért, hogy a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott műveletekkel kapcsolatban működtetett eljárásokról és bármely végrehajtott ellenőrzésről;

(i) a programok megismertetésének többek között a nemzeti vidéki hálózaton keresztül történő biztosításáért oly módon, hogy tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő testületeket és az érintett nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is, a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól, valamint az uniós támogatás kedvezményezettjeit és a közvéleményt az Uniónak a programban vállalt szerepéről.

2. A tagállam vagy az irányító hatóság a vidékfejlesztési műveletek irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közbenső szervet, beleértve a helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.

Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más szervre ruházták át, a feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az irányító hatóság felelős. Az irányító hatóság biztosítja a megfelelő rendelkezések életbe léptetését annak érdekében, hogy a szóban forgó másik szerv is hozzájuthasson valamennyi, a fenti feladatok végrehajtásához szükséges adathoz és információhoz.

3. Amennyiben a 8. cikkben említett tematikus alprogram is a vidékfejlesztési program részét képezi, az irányító hatóság a stratégia irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közbenső szervet, beleértve a helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is. Ebben az esetben a (2) bekezdést kell alkalmazni.

Az irányító hatóság biztosítja, hogy az említett tematikus alprogramhoz tartozó műveletek és az alprogram eredményei a 74. cikkben említett monitoring- és értékelési rendszer alkalmazásának céljára külön kerüljenek megállapításra.

VII. CÍM Nyomon követés és értékelés

I. fejezet Általános rendelkezések

1. szakasz A monitoring- és értékelési rendszer létrehozása, célkitűzéseinek meghatározása

74. cikk

Monitoring- és értékelési rendszer

A fenti címnek megfelelően a tagállamok és a Bizottság egymással együttműködve létrehoznak egy közös monitoring- és értékelési rendszert, melyet a Bizottság a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás alapján elfogadott végrehajtási aktusok útján jóváhagy.

75. cikk

Célkitűzések

A monitoring- és értékelési rendszer célja:

(a) a vidékfejlesztési politika terén elért haladás és az eredmények bemutatása, valamint a vidékfejlesztési politikai beavatkozások hatásának, eredményességének, hatékonyságának, és relevanciájának értékelése;

(b) a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához való hozzájárulás;

(c) a nyomon követéssel és az értékeléssel kapcsolatos általános tanulási folyamat támogatása.

2. szakasz Technikai rendelkezések

76. cikk

Közös mutatók

1. A 74. cikkben előírt monitoring- és értékelési rendszerben meg kell határozni a programok kiinduló helyzetére, valamint pénzügyi végrehajtására, teljesítményére, eredményeire, hatásaira vonatkozó és valamennyi program esetében alkalmazandó közös mutatók jegyzékét annak érdekében, hogy az adatok uniós szintű összesítése megvalósulhasson.

2. A közös mutatók kapcsolódnak a vidékfejlesztési politikai keret struktúrájához és célkitűzéseihez, valamint lehetővé teszik a szakpolitikai célok és célkitűzések végrehajtása terén tapasztalható előrelépés, eredményesség és hatékonyság uniós, nemzeti és programszintű értékelését.

77. cikk

Elektronikus információs rendszer

1. A nyomon követéshez és az értékeléshez szükséges, a programok végrehajtásával, valamennyi finanszírozásra kiválasztott művelettel, valamint a befejezett műveletekkel kapcsolatos alapvető információkat, ideértve a kedvezményezett és a projekt fő jellemzőit, elektronikus formában kell rögzíteni és tárolni.

2. A Bizottság biztosítja a nyomon követéssel és az értékeléssel kapcsolatos alapvető információk és tájékoztatás rögzítésére, tárolására és kezelésére szolgáló megfelelő és biztonságos elektronikus rendszer létrehozását.

78. cikk

Tájékoztatás nyújtása

A vidékfejlesztési intézkedések keretében nyújtott támogatások kedvezményezettjei és a helyi akciócsoportok kötelesek az irányító hatóság és/vagy a megbízott értékelők vagy más, az irányító hatóság megbízásából eljáró szervek részére valamennyi olyan, különösen a részletes célkitűzések és prioritások elérésére vonatkozó információt eljuttatni, melyek szükségesek a programok nyomon követéséhez és értékeléséhez.

II. fejezet Nyomon követés

79. cikk

Monitoringeljárások

1. Az irányító hatóság és a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 41. cikkében említett monitoringbizottság ellenőrzi a programvégrehajtás minőségét.

2. Az irányító hatóság és a monitoringbizottság az egyes vidékfejlesztési programok nyomon követését pénzügyi, teljesítmény- és célmutatók alapján végzi.

80. cikk

Monitoringbizottság

A regionális programokkal rendelkező tagállamok felállíthatnak egy nemzeti monitoringbizottságot a programok nemzeti keretszabályozással összefüggő végrehajtásának és a pénzügyi források felhasználásának koordinálása érdekében.

81. cikk

A monitoringbizottság hatásköre

1. A monitoringbizottság meggyőződik a vidékfejlesztési program teljesítményéről és végrehajtásának eredményességéről. Ennek érdekében, a(z) [CSF]/EU rendelet 43. cikkében említett feladatkörök kiegészítéseként a monitoringbizottság:

(a) konzultációt folytat és véleményt alkot a finanszírozott műveletek kiválasztási szempontjairól a program jóváhagyására vonatkozó döntést követő négy hónapon belül. A kiválasztási szempontok felülvizsgálatára a programozás igényeinek megfelelően kerül sor;

(b) megvizsgálja a program értékelési tervével kapcsolatos tevékenységeket és eredményeket;

(c) megvizsgálja a program keretében az előzetesen megállapított feltételrendszer teljesítésével kapcsolatban végrehajtott fellépéseket;

(d) részt vesz a nemzeti vidéki hálózat munkájában azzal a céllal, hogy információcserét folytasson a program végrehajtásával kapcsolatban;

(e) a Bizottságnak történő megküldést megelőzően megvizsgálja és jóváhagyja az éves végrehajtásról szóló jelentéseket.

82. cikk

A végrehajtásról szóló éves jelentés

1. A tagállamok 2016. május 31-ig, majd 2023-mal bezárólag minden ezt követő év május 31-ig a megelőző naptári évre vonatkozó éves jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vidékfejlesztési program végrehajtásáról. A 2016-ban benyújtandó jelentés a 2014 és 2015-ös naptári évekre vonatkozik.

2. A végrehajtásról készített éves jelentés a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 44. cikkében említettek kiegészítéseként tartalmazza többek között a pénzügyi kötelezettségvállalásokra és a kiadásokra vonatkozó információk intézkedések szerinti lebontását, valamint az értékelési tervvel kapcsolatban végrehajtott tevékenységek összefoglalóját.

3. A 2017-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentés a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 44. cikkében említettek kiegészítéseként tartalmazza továbbá a program részét képező valamennyi alprogram végrehajtásának ismertetését, az EMVA és más, a vidéki területek területfejlesztését támogató európai uniós finanszírozási eszközök igénybevételére irányuló integrált megközelítés biztosításának terén tett előrehaladás értékelését, ideértve a helyi fejlesztési stratégiákat is, valamint a vidékfejlesztési programban foglalt valamennyi prioritás tekintetében megfogalmazott célok elérésével kapcsolatos megállapításokat.

4. A 2019-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentés a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 44. cikkében említettek kiegészítéseként tartalmazza továbbá a program részét képező valamennyi alprogram végrehajtásának ismertetését, valamint az EMVA és más, a vidéki területek területfejlesztését támogató európai uniós finanszírozási eszközök igénybevételére irányuló integrált megközelítés biztosításának terén tett előrehaladás értékelését, ideértve a helyi fejlesztési stratégiákat is.

5. A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogad el a végrehajtásra vonatkozó éves jelentéstétel formájára vonatkozóan. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

III. fejezet Értékelés

83. cikk

Általános rendelkezések

1. A Bizottság végrehajtási aktusok útján gondoskodik a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 48. és 50. cikkében említett előzetes és utólagos értékelések részletes elemeinek meghatározásáról és megállapítja a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 49. cikkében említett értékelési tervvel kapcsolatos minimumkövetelményeket. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. A tagállamok biztosítják, hogy az értékelések megfeleljenek a 74. cikkel összhangban elfogadott közös elemzési módszernek, megszervezik a szükséges adatok előállítását és gyűjtését, és az értékelők rendelkezésére bocsátják a monitoringrendszer által nyújtott különböző információkat.

3. Az értékelési jelentéseket a tagállam az interneten, a Bizottság pedig az Európai Unió weboldalán teszi közzé.

84. cikk

Előzetes értékelés

A tagállamok biztosítják, hogy az előzetes értékelést végző fél a vidékfejlesztési program előkészítési folyamatában, annak korai szakaszától kezdődően részt vegyen, ideértve a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett elemzés kidolgozását, a program beavatkozási logikájának kialakítását és a program céljainak meghatározását.

85. cikk

Utólagos értékelés

2023-ban a tagállamok utólagos értékelési jelentést készítenek valamennyi általuk végrehajtott vidékfejlesztési program tekintetében. Ezeket a jelentéseket legkésőbb 2023. december 31-ig benyújtják a Bizottsághoz.

86. cikk

Az értékelések összegzése

Az előzetes és utólagos értékelési jelentések uniós szintű összegzése a Bizottság hatáskörének részét képezi.

Az értékelési jelentések összegzése legkésőbb a vonatkozó értékelések benyújtását követő év december 31-ig elkészül.

VIII. CÍM Versenyjogi rendelkezések

87. cikk

A vállalkozásokra vonatkozó szabályok

Abban az esetben, amikor e rendelet keretében vállalkozások közötti együttműködések különféle formái részesülnek támogatásban, a támogatás csak olyan vállalkozások közötti együttműködési formák esetében ítélhető oda, melyek megfelelnek az egységes KPSZ/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 143–145. cikkének értelmében alkalmazott versenyszabályoknak.

88. cikk

Állami támogatások

1. Amennyiben e cím másként nem rendelkezik, a tagállamok által nyújtott vidékfejlesztési támogatásra a Szerződés 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni.

2. A Szerződés 107., 108. és 109. cikke – a Szerződés 42. cikkének alkalmazásában – nem vonatkozik az e rendelettel összhangban és annak megfelelően teljesített tagállami kifizetésekre, illetve egyéb, a 89. cikkben említett kiegészítő nemzeti finanszírozásra.

89. cikk

Kiegészítő nemzeti finanszírozás

E rendelettel összhangban, a 7. cikkben említett programozás részeként a tagállamok értesítést küldenek azon tagállami kifizetésekről, amelyek célja az, hogy kiegészítő nemzeti finanszírozást biztosítsanak uniós támogatásban részesített és a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési műveletek végrehajtásához, a Bizottság pedig jóváhagyja azt. A Bizottság a kifizetéseket a Szerződés 107. cikkének alkalmazása céljára meghatározott kritériumok analógia útján történő alkalmazásával értékeli. Az érintett tagállam nem biztosít vidékfejlesztési műveletekhez nyújtható kiegészítő finanszírozást azok jóváhagyását megelőzően.

IX. CÍM A Bizottság hatásköre, közös rendelkezések, átmenteti és záró rendelkezések

I. fejezet A Bizottság hatásköre

90. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

2. A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől kezdődően, határozatlan időre felhatalmazást kap az e rendeletben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

3. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján vagy a határozatban megjelölt napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5. Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

91. cikk

Bizottsági eljárás

1. A Bizottságot a Vidékfejlesztési Bizottság támogatja. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

II. fejezet

Közös rendelkezések

92. cikk

Információk és dokumentumok cseréje

A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben létrehoz egy információs rendszert, hogy lehetővé tegye a közérdekű adatoknak a Bizottság és valamennyi tagállam közötti biztonságos cseréjét. A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az említett rendszer működésére vonatkozó szabályokat. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

93. cikk

A KAP-ra vonatkozó általános rendelkezések

Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban a(z) HR/2012/EU rendelet és az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.

III. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

94. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1698/2005/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1698/2005/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell a Bizottság által a rendelet alapján 2014. január 1-je előtt jóváhagyott programok értelmében végrehajtott műveletekre.

95. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1698/2005/EK által létrehozott rendszerről az e rendelettel létrehozandó rendszerre való áttérés elősegítésének érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan feltételeket illetően, melyek teljesülése esetén mód nyílik a Bizottság által az 1698/2005/EK rendelet hatálya alatt nyújtott támogatás integrálására az e rendelet hatálya alatt nyújtott támogatásba, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések tekintetében.

96. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdő időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET Összegek és támogatási mértékek

Cikk || Tárgy || Maximális összeg euróban vagy mérték ||

16(8) || Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások || 1 500 200 000 || Tanácsadásonként Hároméves időszakonként, a tanácsadók képzésére

17(3) || A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei || 3 000 || Mezőgazdasági üzemenként évente

|| || ||

18(3) || Beruházások tárgyi eszközökbe || 50 % 75 % 65 % 40 % 50 % 75 % 65 % 40 % || Mezőgazdasági ágazat A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A fenti mértékek 20 %-kal növelhetők a következők esetében, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90 %-ot: – mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők – kollektív beruházások és integrált projektek – a 33. cikk szerinti hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek – az EIP keretében támogatott műveletek A Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó termékek feldolgozása és értékesítése A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A fenti mértékek 20 %-kal növelhetők az EIP keretében támogatott műveletek esetében, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90 %-ot

19(5) || A természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése || 80 % || Az egyéni mezőgazdasági termelők által végrehajtott megelőző műveletek támogatható beruházási költségeinek összegéből

20(6) || A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése || 70 000 70 000 15 000 || Fiatal mezőgazdasági termelőnként, a 33. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja alapján Vállalkozásonként, a 33. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alapján Mezőgazdasági kisüzemenként, a 33. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja alapján

24(3) || Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása || 80 % || Az agrár-erdészeti rendszerek létrehozására irányuló támogatható beruházások összegéből

27(5) || Új erdészeti technológiákra, valamint erdészeti termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások || 50 % 75 % 65 % 40 % || A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből

28(4) || Termelői csoportok létrehozása || 10 %, 10 %, 8 %, 6 %, 4 % 5 % 5 % 4 % 3 % 2 % 100 000 || Az értékesített termelés után, 1 000 000 EUR értékig Az értékesített termelés százalékában az elismerést követő első öt év során, az 1., a 2., a 3., a 4. és az 5. év tekintetében. Az 1 000 000 EUR-t meghaladó összegű értékesített termelés után az értékesített termelés százalékában az elismerést követő első öt év során, az 1., a 2., a 3., a 4. és az 5. év tekintetében. Évenkénti maximális összeg valamennyi esetben.

29(8) || Agrár-környezetvédelem || 600(*) 900(*) 450(*) 200(*) || Hektáronként és évenként az évelő növények esetében Hektáronként és évenként a specializált évelő növények esetében Hektáronként és évenként az egyéb földhasználati módok esetében Számosállat-egységenként (száe) és évenként a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták esetében

30(5) || Ökológiai termelés || 600(*) 900(*) 450(*) || Hektáronként és évenként az évelő növények esetében Hektáronként és évenként a specializált évelő növények esetében Hektáronként és évenként az egyéb földhasználati módok esetében

31(7) || Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések || 500(*) 200(*) 50 || Hektáronkénti és évenkénti maximum a legfeljebb öt évig tartó kezdeti időszakban Hektáronkénti és évenkénti maximum Hektáronkénti és évenkénti maximum a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések esetében

32(3) || A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések || 25 250(*) 300(*) || Hektáronkénti és évenkénti minimum Hektáronkénti és évenkénti maximum Hektáronkénti és évenkénti maximum a 46. cikk (2) bekezdésében meghatározott hegyvidéki területek esetében

34(3) || Állatjólét || 500 || Számosállat-egységenként

35(3) || Erdő-környezetvédelmi szolgáltatások és erdővédelem || 200(*) || Hektáronként és évenként

38(5) || Termény-, állat- és növénybiztosítás || 65 % || A fizetendő biztosítási díjból

39(5) || Állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok || 65 % || A támogatható költségekből

40(5) || Jövedelemstabilizáló eszköz || 65 % || A támogatható költségekből

|| || ||

|| || ||

|| || ||

* Ezek az összegek kivételes esetekben növelhetők, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban megindokolandó egyedi körülményeket.

II. MELLÉKLET A hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek meghatározására vonatkozó biofizikai kritériumok

KRITÉRIUM || MEGHATÁROZÁS || KÜSZÖBÉRTÉK

ÉGHAJLAT || ||

Alacsony hőmérséklet || A tenyészidőszak hossza (a napok száma) azon napok számában meghatározva, amelyeken a napi átlaghőmérséklet > 5°C (LGPt5) VAGY || ≤ 180 nap

A termikus idő összege (foknapok) az 5°C feletti felhalmozott napi átlaghőmérséklet alapján meghatározott tenyészidő tekintetében. || ≤ 1500 foknap

Szárazság || Az éves csapadékmennyiségnek (P) a felszín és a növényzet éves potenciális párolgásához (PET) viszonyított aránya || P/PET £ 0,5

ÉGHAJLAT ÉS TALAJ

Túlzott talajnedvesség || Azon napok száma, amelyeken a szántóföldi vízkapacitás értéke eléri vagy meghaladja a talaj művelhetőségéhez szükséges értéket || ³ 230 nap

TALAJ

A talaj korlátozott vízelvezető képessége || Az év jelentős részében vizenyős területek || A felszíntől számítva 80 cm mélységig nedves több mint 6 hónapon át, illetve 40 cm mélységig nedves több mint 11 hónapon át, VAGY Gyenge vagy nagyon gyenge vízelvezető képességű talaj, VAGY Rozsdaszínű (glejes) foltok a felszíntől számított 40 cm mélységig

Kedvezőtlen szerkezet és kövesség || Viszonylag nagy mennyiségű agyag, iszap, homok, szerves anyag (tömegszázalék) és durva anyagok frakciói (térfogatszázalék) || ³ A termőtalajréteg térfogatának 15 %-a durva anyag, beleértve a sziklakibúvásokat és a görgetegeket is, VAGY

Homokos, agyagos-homokos szerkezetű termőtalajréteg, mely szerkezet a következőképpen határozható meg: iszap% + (2 x agyag%) £ 30%, VAGY

Erősen agyagos szerkezetű termőtalajréteg (³ 60 % agyag) VAGY

Legalább 40 cm vastagságú szerves talaj (szerves anyag ³30%), VAGY

Agyagos, iszapos-agyagos, homokos-agyagos szerkezetű, az agyagásványok miatt repedező, duzzadó (vertic) termőtalajréteg a talaj felszínétől számítva 100 cm-es mélységig

Csekély gyökerezési mélység || Mélység (cm) a talajfelszíntől az összefüggő kemény kőzetig vagy kemény altalajig. || £ 30 cm

Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok || Sók, kicserélhető nátrium jelenléte és túlzott savasság a termőtalajrétegben || Sótartalom: ³ 4 decisiemens méterenként (dS/m) VAGY

Nátriumtartalom: ³ 6 kicserélhetőnátrium-százalék (ESP) VAGY

Talajsavasság: pH £ 5 (vízben)

TEREP

Meredek lejtő || A tengerszint feletti magasság változása a síkrajzi távolság viszonylatában (%) || ³ 15 %

III. MELLÉKLET A 8. cikkben említett tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és műveletek indikatív jegyzéke

Fiatal mezőgazdasági termelők:

Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben

Beruházások tárgyi eszközökbe

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

Együttműködés

Nem mezőgazdasági tevékenységekre irányuló beruházások

Mezőgazdasági kisüzemek:

Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott, mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó támogatás

Beruházások tárgyi eszközökbe

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

Együttműködés

Nem mezőgazdasági tevékenységekre irányuló beruházások

Termelői csoportok létrehozása

LEADER

Hegyvidéki területek:

– Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

– Agrár-környezetvédelmi műveletek

– Együttműködés

– Beruházások tárgyi eszközökbe

– A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése a vidéki térségekben

– A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

– Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

Termelői csoportok létrehozása

LEADER

Rövid ellátási láncok:

Együttműködés

Termelői csoportok létrehozása

LEADER

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

Beruházások tárgyi eszközökbe

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

IV. MELLÉKLET A vidékfejlesztéshez kapcsolódó előfeltételek

1. A PRIORITÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐFELTÉTELEK

EU-s vidékfejlesztési prioritás / A közös stratégiai keret tematikus célkitűzése || Előfeltétel || Az előfeltétel teljesülésére vonatkozó kritériumok

1. vidékfejlesztési prioritás: a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 1. tematikus célkitűzés: a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció előmozdítása || 1.1. Kutatás és innováció: A nemzeti reformprogrammal összhangban megvalósítandó intelligens specializációra irányuló, a magánszektor kutatási és innovációs beruházásainak növelését célzó nemzeti és/vagy regionális innovációs stratégia megléte, mely stratégia rendelkezik a jól működő nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs rendszerek jellemzőivel[35] 1.2. Tanácsadási kapacitás: kielégítő tanácsadási kapacitás a szabályozási követelményekre és a mezőgazdaság és az erdészet terén folytatott fenntartható gazdálkodás és éghajlatváltozás elleni fellépés valamennyi szempontjára vonatkozó tanácsadás biztosítása érdekében || – Bevezetésre került egy olyan, az intelligens specializációra irányuló nemzeti és/vagy regionális innovációs stratégia, amely: – SWOT-analízisen alapul az erőforrások korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra történő összpontosítása érdekében; – olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek célja a magánszektor ösztönzése a kutatásba és a technológiafejlesztésbe történő beruházásra; – monitoring- és felülvizsgálati rendszert is magában foglal. – A tagállam elfogadta a kutatási és fejlesztési célokra rendelkezésre álló költségvetési forrásokat feltüntető keretet; – A tagállam többéves tervet fogadott el az uniós prioritásokhoz kapcsolódó beruházások költségvetésének és fontossági sorrendjének meghatározására vonatkozóan (Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma – ESFRI) – A program magában foglalja a terjesztési/tanácsadási rendszerek felépítésének a vonatkozó földrajzi szinten (nemzeti/regionális) történő, az 1.2. számú előfeltétel teljesülését bizonyító ismertetését, beleértve az e rendszereknek az adott vidékfejlesztési prioritás keretében szánt szerepet is,

2. vidékfejlesztési prioritás: a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása 3. tematikus célkitűzés: a kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása || 2-3.1. Vállalkozási tevékenység megkezdése: Konkrét fellépések végrehajtására került sor a kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Businesses Act) és annak 2011. február 23-i felülvizsgálata[36] – a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvet is beleértve – hatékony végrehajtása érdekében || – A konkrét fellépések magukban foglalják a következőket: – a vállalkozás beindításhoz szükséges idő 3 munkanapra és az ugyanehhez szükséges költség 100 euróra való csökkentését célzó intézkedések; – a vállalkozás konkrét tevékenységének beindításához és végzéséhez szükséges engedélyek beszerzéséhez szükséges idő 3 hónapra való csökkentését célzó intézkedések; – a jogszabályok által a kkv-kre gyakorolt hatás rendszeres értékelésére szolgáló mechanizmus, amely „kkv-tesztek” alkalmazásán alapul, ugyanakkor – adott esetben – figyelembe veszi a vállalkozások méretbeli különbségeit is.

3. vidékfejlesztési prioritás: az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 3. tematikus célkitűzés: a kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása

4. vidékfejlesztési prioritás: a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. tematikus célkitűzés: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kozkázatmegelőzés és a kockázatkezelés előmozdítása 6. tematikus célkitűzés: a környezet védelme és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása || 4.1. Jó mezőgazdasági és környezeti állapot: nemzeti szinten meghatározásra kerültek a(z) HR/xxxx/EU rendelet VI. címének I. fejezetében említett, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások 4.2. A műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelmények: nemzeti szinten meghatározásra kerültek az e rendelet III. címe I. fejezetének 29. cikkében említett, a műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelmények 4.3. Egyéb vonatkozó nemzeti előírások: e rendelet III. címe I. fejezete 29. cikkének alkalmazásában meghatározásra kerültek a vonatkozó kötelező nemzeti előírások 4.4. Kockázatmegelőzés: rendelkezésre állnak katasztrófakezeléssel kapcsolatos, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással is foglalkozó nemzeti kockázatértékelések[37] || –  A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások meghatározása szerepel a nemzeti jogszabályokban, és a programok részletesen is meghatározzák ezen előírásokat; – a programok részletesen meghatározzák az e rendelet III. címének I. fejezetében említett, a műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelményeket; – a programok részletesen meghatározzák a vonatkozó kötelező nemzeti előírásokat; – Rendelkezésre áll nemzeti kockázatértékelés, amely magában foglalja a következőket: – a nemzeti kockázatértékelés folyamatának, módszertanának, valamint a kockázatértékeléshez használt módszereknek és nem érzékeny adatoknak az ismertetése; – minőségi és mennyiségi kockázatértékelési módszerek elfogadása; – adott esetben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló nemzeti stratégiák figyelembevétele.

5. vidékfejlesztési prioritás: az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 4. tematikus célkitűzés: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása valamennyi ágazatban 5. tematikus célkitűzés: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kozkázatmegelőzés és a kockázatkezelés előmozdítása || 5.1. ÜHG-kibocsátás: az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 6. cikke (1) bekezdésének való megfelelés 5.2. Energiahatékonyság: az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[38] nemzeti jogba történő átültetése 5.3. A vízzel kapcsolatos árpolitika: olyan, vízzel kapcsolatos árpolitika alkalmazása, amely a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[39] 9. cikkének megfelelően biztosítja a különböző vízhasználati módok megfelelő hozzájárulását a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez 5.4. Hulladékgazdálkodási tervek: a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[40] nemzeti jogba történő átültetése, különös tekintettel a hulladékgazdálkodási terveknek az említett irányelvvel összhangban történő kidolgozására 5.5. Megújuló energia: a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[41] nemzeti jogba történő átültetése || – A tagállam jelentést nyújtott be a Bizottsághoz a 406/2009/EK határozat 3. cikke alapján a 2013–2020-as időszak tekintetében elfogadott nemzeti politikákról és intézkedésekről; – A tagállam energiahatékonysági cselekvési tervet nyújtott be a Bizottsághoz, mely terv az energiamegtakarítási célkitűzéseket a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének megfelelően konkrét és összefüggő intézkedésekben juttatja érvényre; – A tagállam a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően figyelembe vette a vízszolgáltatások költségmegtérülésének elvét, beleértve a környezeti és a vízkészletekkel összefüggő költségeket is; – A tagállam a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének és III. mellékletének megfelelően gazdasági elemzést készít a vízszolgáltatásokról a mennyiségek, az árak, a költségek és a kapcsolódó beruházásokra vonatkozó becslések tekintetében; – A tagállam a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően ágazatonként biztosította a különböző vízhasználatok hozzájárulását; – A tagállam gondoskodott arról, hogy illetékes hatóságai a 2008/98/EK irányelv 1., 4., 13. és 16. cikkének megfelelően kidolgozzanak egy vagy több, az említett irányelv 28. cikkében előírt hulladékgazdálkodási tervet; – A tagállam a 2009/28/EK irányelv 4. cikkének megfelelően elfogadta a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervet

6. vidékfejlesztési prioritás: a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 8. tematikus célkitűzés: a foglalkoztatás előmozdítása és a foglalkozási mobilitás támogatása 9. tematikus célkitűzés: a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem || 6.1. Hozzáférés az EMVA-hoz: támogatás nyújtása az érdekelteknek az EMVA-hoz való hozzáférés terén 6.2. Önfoglalkoztatás, vállalkozás és vállalatalapítás: olyan, a vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott inkluzív támogatásra vonatkozó, átfogó és inkluzív stratégia megléte, amely megfelel az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagnak[42], és amely a munkahelyteremtést lehetővé tévő feltételek tekintetében összhangban van a 7. számú foglalkoztatási iránymutatással 6.3. NGA-infrastruktúra (újgenerációs hozzáférési hálózatok): olyan nemzeti NGA-tervek megléte, amelyek figyelembe veszik a nagy sebességű internet-hozzáférésre vonatkozó uniós célkitűzések[43] megvalósítására irányuló regionális fellépéseket, és olyan területekre összpontosítanak, ahol a piac nem képes megfizethető költségek mellett és megfelelő színvonalon biztosítani a nyitott infrastruktúrához való hozzáférést || – Az érdekeltek támogatást kapnak a projektpályázatok benyújtásához, valamint a kiválasztott projektek végrehajtásához és irányításához – A tagállamok átfogó és inkluzív stratégiát alkalmaznak, amely magában foglalja a következőket: – a vállalkozás beindításához szükséges időnek és a kapcsolódó költségeknek a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal összhangban történő, jelentős mértékű csökkentésére irányuló intézkedések; – az üzleti vállalkozás konkrét tevékenységének beindításához és végzéséhez szükséges engedélyek beszerzéséhez szükséges időnek a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal összhangban történő csökkentésére irányuló intézkedések; – a megfelelő vállalkozásfejlesztési szolgáltatások és pénzügyi szolgáltatások összekapcsolása (a tőkéhez való hozzáférés), beleértve a hátrányos helyzetben lévő csoportok és területek bevonását is – Nemzeti NGA-terv van érvényben, amely magában foglalja a következőket: – a keresletcsoportosításon és az infrastruktúra és a szolgáltatások feltérképezésén alapuló infrastrukturális beruházásokra vonatkozó, rendszeresen frissített terv; – fenntartható beruházási modellek, amelyek élénkítik a versenyt, és hozzáférést biztosítanak nyitott, elérhető árú, minőségi és időtálló infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz; – a magánberuházások ösztönzésére irányuló intézkedések.

2. TÖBB PRIORITÁSRA VONATKOZÓ HORIZONTÁLIS ELŐFELTÉTELEK

|| 1. horizontális előfeltétel – A tagállamok igazgatási hatékonysága: az adott ország igazgatási hatékonyságának fokozására irányuló, a közigazgatás reformjára is kiterjedő stratégia megléte[44] 2. horizontális előfeltétel – Az emberi erőforrások elosztása: a vidékfejlesztési programok irányításáért és végrehajtásáért felelős szervek elegendő kapacitással rendelkeznek az emberi erőforrások elosztása, a képzések irányítása és az IT-rendszerek tekintetében 3. horizontális előfeltétel – Kiválasztási kritériumok: meghatározásra került a projektkiválasztási kritériumok megállapítására és a helyi fejlesztésre irányadó elveket kijelölő megfelelő megközelítés || – A tagállam bevezette az igazgatási hatékonyságának fokozására irányuló stratégiát, és annak megvalósítása már folyamatban van[45]; a stratégia magában foglalja a következőket: – a jogi, szervezeti és/vagy eljárási reformhoz kapcsolódó fellépések elemzése és stratégiai tervezése; – minőségirányítási rendszerek kialakítása; – az igazgatási eljárások egyszerűsítését és ésszerűsítését célzó integrált fellépések; – a szakismeretek fejlesztése minden szinten; – monitoring- és értékelési eljárások és eszközök kialakítása; – A programnak részét képezi a program irányító hatóságán belül megvalósuló emberierőforrás-elosztásnak, képzésirányításnak, valamint az irányító hatóság IT-rendszereinek az ismertetése, amely bizonyítja a 2. horizontális előfeltétel teljesülését – A programnak részét képezi a projektkiválasztási kritériumok megállapítása és a helyi fejlesztés vonatkozásában kiválasztott megközelítés ismertetése, amely bizonyítja a 3. horizontális előfeltétel teljesülését

V. MELLÉKLET Az egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás szempontjából jelentős intézkedések indikatív jegyzéke

Több uniós prioritás szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

16. cikk Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

18. cikk Beruházások tárgyi eszközökbe

20. cikk A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

36. cikk Együttműködés

42–45. cikk LEADER

A tudásátadásnak és az innovációnak a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben történő előmozdítása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

15. cikk Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

27. cikk Új erdészeti technológiákra, valamint erdészeti termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások

A versenyképességnek a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében történő fokozása és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

17. cikk A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

32–33. cikk A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

19. cikk A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

25. cikk Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása

28. cikk Termelői csoportok létrehozása

34. cikk Állatjólét

37. cikk Kockázatkezelés

38. cikk Termény-, állat- és növénybiztosítás

39. cikk Állat- és növénybetegségek, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok

40. cikk Jövedelemstabilizáló eszköz

A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása,

továbbá

az erőforrás-hatékonyság előmozdításának, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulásnak a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban történő támogatása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

22. cikk Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások

23. cikk Erdősítés és fásítás

24. cikk Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

26. cikk Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások

29. cikk Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek

30. cikk Ökológiai termelés

31. cikk Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

35. cikk Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem

A társadalmi befogadásnak, a szegénység csökkentésének és a gazdasági fejlődésnek a vidéki térségekben történő előmozdítása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

21. cikk Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

42–45. cikk LEADER

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról.

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[46]

Szakpolitikai terület, 2. fejezet, 05. cím

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa (a 2013 utáni KAP jogszabályi kerete)

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[47]

x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés – az Európa 2020 stratégiával összhangban álló – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését célzó erőforrás-hatékonyság érdekében a KAP célkitűzései a következők:

– fenntartható élelmiszer-termelés;

– a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés;

– kiegyensúlyozott területi fejlődés.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A 05. címhez kapcsolódó konkrét célkitűzések:

1. sz. konkrét célkitűzés:

Környezeti közjavak előállítása

2. sz. konkrét célkitűzés:

Termelési nehézségek ellensúlyozása a hátrányos természeti adottságú területeken

3. sz. konkrét célkitűzés:

Az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást elősegítő intézkedések

4. sz. konkrét célkitűzés:

Az uniós költségvetés (KAP) kezelése a magas színvonalú pénzügyi irányításnak megfelelően

A 05 02. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – A mezőgazdasági piacokon történő intervenciók:

5. sz. konkrét célkitűzés:

A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése

A 05 03. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – Közvetlen támogatások:

6. sz. konkrét célkitűzés:

Hozzájárulás a gazdaságok jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése

A 05 04. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzések – Vidékfejlesztés:

7. sz. konkrét célkitűzés:

A környezetbarát növekedés serkentése innováció révén

8. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki foglalkoztatás támogatása és a vidéki területek társadalmi szerkezetének fenntartása

9. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki gazdaság helyzetének javítása és a diverzifikáció előmozdítása

10. sz. konkrét célkitűzés:

A gazdálkodási rendszerekben a szerkezeti diverzitás lehetővé tétele

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A jelenlegi szakaszban nem lehet számszerű célokat meghatározni a hatásmutatókra vonatkozóan. Bár a szakpolitika képes egy adott irányba hatni, a mutatók által mért széleskörű gazdasági, környezeti és társadalmi eredményeket végső soron számos külső tényező is befolyásolja, amelyek – a jelenlegi tapasztalatok szerint – számottevővé és kiszámíthatatlanná váltak. Jelenleg további elemzés folyik, amely a 2013 utáni időszakra készül el.

A közvetlen kifizetések tekintetében a tagállamoknak korlátozott mértékben lehetőségük lesz dönteni a közvetlen kifizetések rendszerein belüli egyes elemek végrehajtásáról.

A vidékfejlesztés esetében a várható eredmények és hatás a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó vidékfejlesztési programoktól függ. A tagállamokat felkérik arra, hogy programjaikban határozzanak meg célokat.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

A javaslatok egységes monitoring- és értékelési keret kidolgozását írják elő a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából. A keret magában foglalja a KAP-intézkedések – különösen a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés alkalmazása – nyomon követéséhez és értékeléséhez kapcsolódó valamennyi eszközt.

E KAP-intézkedések hatását a következő célkitűzésekkel összefüggésben kell mérni:

a)       fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;

b)       a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;

c)       kiegyensúlyozott területi fejlődés, középpontban a vidékfejlesztéssel, a növekedés előmozdításával és a szegénység visszaszorításával a vidéki területeken.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az említett célkitűzésekhez és területekhez kapcsolódó konkrét mutatókat.

Emellett a vidékfejlesztés terén a javaslat megerősített közös monitoring- és értékelési rendszert tartalmaz. E rendszer céljai a következők: a) a vidékfejlesztési politika terén elért előrelépés és eredmények bemutatása és a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó intézkedések hatásának, eredményességének és hatékonyságának, valamint jelentőségének értékelése, b) hozzájárulás a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához és c) a nyomon követéshez és értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása. A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza a szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó közös mutatók listáját.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A KAP-ra vonatkozó – az Európa 2020 stratégiában az európai vidéki területekre vonatkozóan meghatározott célok közvetlen átültetését jelentő – többéves stratégiai célkitűzések megvalósítása, valamint a Szerződés megfelelő előírásainak teljesítése érdekében a javaslatok célja, hogy jogszabályi keretet határozzanak meg a közös agrárpolitika 2013 utáni időszakára.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A jövőbeli KAP nem csupán az uniós gazdaság egy kicsi, bár lényeges részével foglalkozó szakpolitika lesz, hanem stratégiai jelentőséggel bír az élelmezésbiztonság, a környezet és a területi egyensúly szempontjából is. Így a KAP – igazi közös szakpolitikára jellemző módon – a leghatékonyabban használja ki a korlátozott költségvetési erőforrásokat a fenntartható mezőgazdaságnak az Unió egész területén történő megőrzése céljából, valamint a több országra kiterjedő olyan fontos kérdések kezelése érdekében, mint például az éghajlatváltozás és a tagállamok közötti szolidaritás erősítése.

Ahogy az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény[48] megállapítja, a KAP eredendően európai dimenziójú szakpolitika. A tagállamok ahelyett, hogy 27 különböző mezőgazdasági szakpolitikát és költségvetést vinnének, összevonják erőforrásaikat és egyetlen európai szakpolitikát hajtanak végre egyetlen európai költségvetésből. Ebből természetszerűleg adódik, hogy a KAP jelentős részét teszi ki az uniós költségvetésnek. Mindazonáltal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a koordinálatlan tagállami megközelítések összessége.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi szakpolitikai keret értékelése alapján került sor az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultációra, a jövőbeli kihívások és szükségletek elemzésére és átfogó hatásvizsgálat elvégzésére. A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálatban és indokolásban további részletek találhatók.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A jelen pénzügyi kimutatás tárgyát képező jogalkotási javaslatokat az egységes keretrendeletre vonatkozó javaslat szélesebb összefüggésében kell vizsgálni, amely a közös stratégiai finanszírozási keretet jelentő alapokra (EMVA, ERFA, ESZA, Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap) vonatkozó egységes szabályokat tartalmaz. A keretrendelet nagymértékben hozzájárul az adminisztratív teher csökkentéséhez, az uniós alapok hatékony módon történő felhasználásához és az egyszerűsítés gyakorlati megvalósításához. Ez alátámasztja az említett alapok és az ezeket az alapokat is érintő jövőbeli partnerségi szerződések közös stratégiai keretéhez kapcsolódó új koncepciókat.

A létrehozandó közös stratégiai keret az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és prioritásait az EMVA-ra, az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó prioritásokká formálja, ami biztosítani fogja a közös célkitűzések megvalósítását célzó alapok integrált felhasználását.

A közös stratégiai keret a megfelelő uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való koordinációt szolgáló mechanizmusokat is megállapít.

Emellett a KAP-ot illetően jelentős szinergia és egyszerűsítés érhető el a közös agrárpolitika első (EMGA) és második (EMVA) pillérére vonatkozó irányítási és ellenőrzési előírások harmonizálásával és egymáshoz igazításával. Fenn kell tartani az EMGA és az EMVA közötti szoros kapcsolódást és a tagállamokban már meglévő struktúrákat.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik (a közvetlen kifizetések rendszerére, a vidékfejlesztésre és az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó rendelettervezetek esetében)

– x   A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.01.01. – 2020.12.31.

– x   A következő többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó pénzügyi hatás. A vidékfejlesztés esetében 2023-ig van hatása a kifizetésekre.

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettervezet és a horizontális rendelet esetében).

– Végrehajtás 2014-től.

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)[49]

x Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[50]

– ¨  tagállami közigazgatási /közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

x Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések

A jelenlegi helyzethez képest nincs lényeges változás, vagyis a KAP reformjához kapcsolódó jogalkotási javaslatok által érintett kiadások nagy részének kezelése a tagállamokkal folytatott megosztott irányítás mellett történik majd. Mindazonáltal egy rendkívül kis rész a Bizottság centralizált közvetlen irányítása alá fog tartozni.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A KAP nyomon követése és értékelése tekintetében a Bizottság négyévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, az első jelentést legkésőbb 2017 végéig kell benyújtania.

Ezt a KAP valamennyi területére vonatkozó különös rendelkezések egészítik ki, különböző átfogó jelentéstételi és értesítési követelményekkel, amelyeket végrehajtási szabályokban kell meghatározni.

A vidékfejlesztést illetően előírások szabályozzák majd a programok szintjén végrehajtott nyomon követést is, amelyet összehangolnak a többi alappal, és amely előzetes, időközi és utólagos értékelésekkel kapcsolódik össze.

2.2. Igazgatási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

A KAP-nak több mint hétmillió kedvezményezettje van, akik számos különböző – részletes és időnként összetett jogosultsági kritériumokat tartalmazó – támogatási rendszer keretében jutnak támogatáshoz.

A közös agrárpolitika területén a hibaarány csökkenése ma már tendenciának tekinthető. Így a legutóbbi, 2 %-hoz közeli hibaarány megerősíti az elmúlt évek általánosan pozitív értékelését. A cél az, hogy további erőfeszítésekkel a hibaarány 2 %-alá csökkenjen.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat az 1290/2005/EK rendelettel létrehozott jelenlegi rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő. Előírja a tagállami szintű – az akkreditált kifizető ügynökségek köré szerveződő – kötelező igazgatási struktúrát, az ügynökségek a 2.3. pontban meghatározott elvek szerint felelősek a végső kedvezményezetteknél végrehajtott ellenőrzésekért. Az egyes kifizető ügynökségek vezetőinek minden évben vezetői megbízhatósági nyilatkozatot kell tenniük, amely a számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működésére, valamint a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozik. E három szempontra vonatkozóan független auditszervnek kell véleményt adnia.

A Bizottság folytatja a mezőgazdasági kiadások kockázatalapú módszer alkalmazásával történő auditját, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzései a legnagyobb kockázatot jelentő területekre összpontosuljanak. Amennyiben ezek az auditok feltárják, hogy a felmerült kiadások sértik az uniós jogszabályokat, a Bizottság a megfelelőségi elszámolás keretében kizárja a szóban forgó összegeket az uniós finanszírozásból.

A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálat 8. melléklete részletesen elemzi az ellenőrzések költségeit.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat a kifizető ügynökségek által az ellenőrzésekkel és szankciókkal összefüggésben alkalmazandó jelenlegi részletes rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő, amely egységes alapjellemzőket és az egyes támogatási rendszerek jellegzetességeire szabott konkrét szabályokat tartalmaz. Általánosságban a rendszerek a támogatási kérelmek 100 %-ának teljes adminisztratív ellenőrzését, adott esetben egyéb adatbázisokkal történő keresztellenőrzést, valamint az ügyletek minimális számára vonatkozóan kifizetés előtti helyszíni ellenőrzést írnak elő, a szóban forgó támogatási rendszerekhez kapcsolódó kockázattól függően. Ha ezek a helyszíni ellenőrzések nagyszámú szabálytalanságot tárnak fel, további ellenőrzéseket kell végrehajtani. Ebben az összefüggésben a legfontosabb rendszer az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (IIER), amely a 2010-es pénzügyi évben az EMGA és az EMVA keretében felmerült összes kiadás körülbelül 80 %-ára kiterjedt. Azon tagállamok esetében, amelyek megfelelően működő ellenőrzési rendszerekkel rendelkeznek és a hibaarány alacsony, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy lehetővé tegye a helyszíni ellenőrzések számának csökkentését.

Emellett a jogszabálycsomag előirányozza a tagállamok számára a szabálytalanságok és csalás megelőzését, feltárását és megszüntetését; hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kivetését az uniós jogszabályokkal vagy a nemzeti joggal összhangban, valamint a szabálytalan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetését A rendszer automatikus elszámolási mechanizmust tartalmaz a szabálytalanságok kezelésére, ami biztosítja, hogy amennyiben a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy bírósági eljárás esetén nyolc éven belül nem kerül sor a visszafizettetésre, a szóban forgó összegeket az érintett tagállam viselje. Ez a mechanizmus komoly ösztönzést jelent a tagállamoknak a szabálytalan kifizetések lehető leggyorsabb visszafizettetésére.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A pénzügyi kimutatásban megjelölt összegek a jelenlegi árakon és kötelezettségvállalásoknak megfelelően kerültek kifejezésre.

A jogalkotási javaslatokból következő, az alábbi táblázatokban található változások mellett a jogalkotási javaslatok további, pénzügyi hatást nem jelentő változásokat vonnak maguk után.

A jelenlegi szakaszban a 2014–2020 közötti időszak egyik évére vonatkozóan sem lehet kizárni a pénzügyi fegyelem alkalmazását. Ez azonban nem maguktól a reformjavaslatoktól függ, hanem más tényezőktől, például a közvetlen támogatások végrehajtásától vagy a mezőgazdasági piacok jövőbeli alakulásától.

Ami a közvetlen támogatásokat illeti, az átmeneti rendelkezésekről szóló javaslatban meghatározott, a 2014. évre (2013. naptári év) vonatkozó, kiterjesztett nettó felső határok magasabbak, mint a kísérő táblázatokban található, a közvetlen támogatásokhoz tartozó összegek. Ennek a kiterjesztésnek az a célja, hogy biztosítsa a hatályos jogszabályok további érvényesülését olyan forgatókönyv esetén, amikor az összes egyéb elem változatlan marad, a költségvetési fegyelemre vonatkozó mechanizmus esetleges alkalmazása szükségességének sérelme nélkül.

A reformjavaslatok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak a vidékfejlesztéshez kapcsolódó közvetlen támogatások általuk történő elosztása terén. Amennyiben a tagállamok a rugalmasság alkalmazása mellett döntenek, ez az adott összegek szempontjából pénzügyi következményekkel jár, amelyeket azonban a jelenlegi szakaszban nem lehet számszerűsíteni.

A pénzügyi kimutatás nem veszi figyelembe a válságalapok esetleges igénybevételét. Hangsúlyozni kell, hogy a piaci intézkedésekkel összefüggő kiadások esetében figyelembe vett összegek azon alapulnak, hogy nem kerül sor állami intervenció keretében történő felvásárlásra, vagy egyéb, az egyes ágazatok válsághelyzetéhez kapcsolódó intézkedésekre.

3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

1. táblázat: A KAP összegei, beleértve a többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatokban és a KAP reformjára vonatkozó javaslatokban előirányzott kiegészítő összegeket

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten belül || || || || || || || || || ||

2. fejezet || || || || || || || || || ||

Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (2) (3) (4) || 44 939 || 45 304 || 44 830 || 45 054 || 45 299 || 45 519 || 45 508 || 45 497 || 45 485 || 317 193

Becsült címzett bevétel || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 4 704

P1 – Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (címzett bevételekkel együtt) || 45 611 || 45 976 || 45 502 || 45 726 || 45 971 || 46 191 || 46 180 || 46 169 || 46 157 || 321 897

P2 – Vidékfejlesztés (4) || 14 817 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 101 157

Összesen || 60 428 || 60 428 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054

1. fejezet || || || || || || || || || ||

CSF (közös strat. keret) – Mezőgazdasági kutatás és innováció || N.A. || N.A. || 682 || 696 || 710 || 724 || 738 || 753 || 768 || 5 072

Leginkább rászoruló személyek || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

Összesen || N.A. || N.A. || 1 061 || 1 082 || 1 104 || 1 126 || 1 149 || 1 172 || 1 195 || 7 889

3. fejezet || || || || || || || || || ||

Élelmiszer-biztonság || N.A. || N.A. || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 2 450

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten kívül || || || || || || || || || ||

Mezőgazdasági válságok esetére képzett tartalék || N.A. || N.A. || 531 || 541 || 552 || 563 || 574 || 586 || 598 || 3 945

Európai Globalizációs Alap (EGF) || || || || || || || || || ||

ebből a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló maximális összeg (5) || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

|| || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN – bizottsági javaslatok (MFF + MFF-en kívül) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 62 274 || 62 537 || 62 823 || 63 084 || 63 114 || 63 146 || 63 177 || 440 156

ÖSSZESEN – MFF-javaslatok (a tartalék és az EGF kivételével) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 61 364 || 61 609 || 61 877 || 62 119 || 62 130 || 62 141 || 62 153 || 433 393

Megjegyzések:

(1)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

(2)           Az összegek az első pillérre vonatkozóan javasolt éves felső határokra vonatkoznak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a javaslat alapján a számlaelszámolásból eredő negatív kiadások (jelenleg a 05 07 01 06. költségvetési tételhez tartoznak) a címzett bevételekhez kerülnének (67 03. költségvetési tétel). A részletek a következő oldalon, a becsült bevételeket tartalmazó táblázatban találhatók.

(3)           A 2013. évre vonatkozó adatok tartalmazzák az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket, valamint a halászati ágazat piaci intézkedéseit.

(4)           A fenti táblázatban található összegek megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges, 2011. június 29.) levő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). Az alábbi szakaszokban található táblázatokban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(5)           Az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleménnyel (COM(2011)500 végleges) összhangban, az Európai Globalizációs Alap keretében (2011-es árakon) összesen legfeljebb 2,5 milliárd EUR áll majd rendelkezésre a globalizáció hatásai által érintett mezőgazdasági termelőknek nyújtandó kiegészítő támogatáshoz. A fenti táblázatban a jelenlegi árakon történő évenkénti bontás csak tájékoztató jellegű adat. A költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrehozandó intézményközi megállapodás tervezete (COM (2011)403 végleges, 2011. június 29.) az EGF számára összességében (2011-es árakon) évi legfeljebb 429 millió EUR összeget határoz meg.

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

2. táblázat: Becsült bevételek, valamint a 2. fejezeten belül a 05. szakpolitikai területhez tartozó kiadások

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 123 || 123 || || || || || || 246

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 187

ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 864 || 864 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 433

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || 2 622 || 2 641 || 2 670 || 2 699 || 2 722 || 2 710 || 2 699 || 18 764

05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 43 081 || 43 297 || 43 488 || 43 454 || 43 454 || 43 454 || 303 105

05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás után) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 42 917 || 43 125 || 43 303 || 43 269 || 43 269 || 43 269 || 302 027

|| || || || || || || || || ||

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 101 185

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás után) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 619 || 14 627 || 14 640 || 14 641 || 14 641 || 14 641 || 102 263

|| || || || || || || || || ||

05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Összesen || 60 229 || 60 229 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || 59 212 || 59 436 || 59 682 || 59 901 || 59 890 || 59 879 || 59 867 || 417 867

Megjegyzések:

(1)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány) valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(2)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

3. táblázat: A KAP-reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása költségvetési fejezetenként, a bevételeket és a KAP-kiadásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 ||

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 0 || 0 || || 0 || 0 || 0 || 0 ||

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || -689 || -670 || -641 || -612 || -589 || -601 || -612 || -4 413

05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || -460 || -492 || -534 || -577 || -617 || -617 || -617 || -3 913

05 03. – Közvetlen támogatások – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a vidékfejlesztésbe || || || 0 || -164 || -172 || -185 || -186 || -186 || -186 || -1 078

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 28

05 04. – Vidékfejlesztés – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a közvetlen támogatásokból || || || 0 || 164 || 172 || 185 || 186 || 186 || 186 || 1 078

05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 60 229 || 60 229 || -1 076 || -1 089 || -1 102 || -1 115 || -1 133 || -1 144 || -1 156 || -7 815

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || -1 145 || -1 158 || -1 171 || -1 184 || -1 202 || -1 213 || -1 225 || -8 298

Megjegyzések:

(1)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány), valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(2)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

4. táblázat: A KAP-reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a KAP piaci intézkedéseihez kapcsolódó kiadásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükséglet || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

Rendkívüli intézkedések: a jogalap egyszerűsített és kiterjesztett alkalmazási köre || || 154., 155., 156. cikk || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A durumbúza és a cirok intervenciós felvásárlásának megszüntetése || || korábban a 10. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

A leginkább rászoruló személyeknek szóló élelmiszerprogramok || (2) || Korábban az 1234/2007/EK rendelet 27. cikke || 500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -3 500.0

Magántárolás (lenrost) || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || Pm

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (3) || Korábban a 637/2008/EK rendelet 5. cikke || 10.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -28.0

Zöldség-gyümölcs termelői csoportok tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás || || korábban a 117. cikk || 30.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || -15.0 || -15.0 || -30.0 || -30.0 || -90.0

Iskolagyümölcs-program || || 21. cikk || 90.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 420.0

Termelői szervezetek megszüntetése a komlóágazatban || || korábban a 111. cikk || 2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -15.9

Sovány tejpor opcionális magántárolása || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A sovány tej/ sovány tejpor takarmányként vagy kazein előállításához való felhasználásához nyújtott támogatás megszüntetése || || korábban a 101. és 102. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

Vaj opcionális magántárolása || (4) || 16. cikk || 14.0 || [-1.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-85.0]

A tej promóciós illetékének eltörlése || || korábban a 309. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

05 02. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása (5) || || || || -446.3 || -446.3 || -446.3 || -461.3 || -461.3 || -476.3 || -476.3 || -3 213.9

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi szükséglet becslése a 2012.évi bizottsági költségvetési tervezeten alapul, kivéve a) a gyümölcs- és zöldségágazatot, ahol a szükségletek a vonatkozó reformok pénzügyi kimutatásain alapulnak és b) a már egyeztetett jogszabályi módosításokat.

(2)           A 2013. évi összeg megfelel a COM(2010)486 bizottsági javaslatnak. 2014-től az intézkedést az 1. fejezetből finanszírozzák.

(3)           A Görögországra vonatkozó gyapot-szerkezetátalakítási program költségkerete (4 millió EUR/év) 2014-től a vidékfejlesztéshez kerül. A Spanyolországra vonatkozó költségkeret (6,1 millió EUR/év) 2018-tól az egységes támogatási rendszerbe kerül (erről már döntés született).

(4)           Becsült hatás, ha az intézkedést nem alkalmazzák.

(5)           A 05 02. és 05 03. alcímen belüli kiadások mellett a 05 01., 05 07. és 05 08. alcímen belüli közvetlen kiadásokat várhatóan az EMGA-hoz rendelt bevételből finanszírozzák.

5. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest ||

|| || 2013 (1) || 2013 kiigazított (2) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || || || || || || || || || || ||

Közvetlen támogatások || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 341.0 || 381.1 || 589.6 || 768.0 || 733.2 || 733.2 || 733.2 || 4 279.3

– Már elfogadott módosítások: || || || || || || || || || || || ||

Fokozatos bevezetés az EU-12-ben || || || || || 875.0 || 1 133.9 || 1 392.8 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 10 008.1

Gyapot – szerkezetátalakítás || || || || || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 6.1 || 6.1 || 6.1 || 18.4

Állapotfelmérés || || || || || -64.3 || -64.3 || -64.3 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -552.8

Korábbi reformok || || || || || -9.9 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -204.2

|| || || || || || || || || || || ||

– Az új KAP-reformjavaslatokhoz kapcsolódó módosítások || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ebből: maximalizálás || || || || || 0.0 || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

|| || || || || || || || || || || ||

05 03. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ÖSSZES KIADÁS || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 42 876.4 || 42 916.5 || 43 125.0 || 43 303.4 || 43 268.7 || 43 268.7 || 43 268.7 || 302 027.3

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

6. táblázat: A közvetlen támogatások elemei

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

II. melléklet || || || || || 42 407.2 || 42 623.4 || 42 814.2 || 42 780.3 || 42 780.3 || 42 780.3 || 256 185.7

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlathoz nyújtott támogatás (30 %) || || || || || 12 866.5 || 12 855.3 || 12 844.3 || 12 834.1 || 12 834.1 || 12 834.1 || 77 068.4

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra fordítható maximális összeg (2 %) || || || || || 857.8 || 857.0 || 856.3 || 855.6 || 855.6 || 855.6 || 5 137.9

Alaptámogatási rendszer, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek számára nyújtott támogatás, termeléstől függő önkéntes támogatás || || || || || 28 682.9 || 28 911.1 || 29 113.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 173 979.4

A fenti tételekből a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerre fordítható maximális összeg (10 %) || || || || || 4 288.8 || 4 285.1 || 4 281.4 || 4 278.0 || 4 278.0 || 4 278.0 || 25 689.3

A II. mellékletben található borágazati támogatások áthelyezése[51] || || || || || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 959.1

Maximalizálás || || || || || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

Gyapot || || || || || 256.0 || 256.3 || 256.5 || 256.6 || 256.6 || 256.6 || 1 538.6

POSEI/kis égei-tengeri szigetek || || || || || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 2 504.4

7. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatások nyújtására vonatkozó 2014. évi átmeneti intézkedéseket illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest

|| || || 2013 (1) || 2013 kiigazított || 2014 (2)

A 73/2009/EK tanácsi rendelet IV. melléklete || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 541.9

Fokozatos bevezetés az EU-10-ben || || || || || 616.1

Állapotfelmérés || || || || || -64.3

Korábbi reformok || || || || || -9.9

05 03. ÖSSZESEN || || || || ||

ÖSSZES KIADÁS || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 41 072.4

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A kiterjesztett nettó felső határok tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésének becslését.

8. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a vidékfejlesztést illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Vidékfejlesztésre nyújtott támogatás || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

Vidékfejlesztési programok || || || 14 788.9 || 14 423.4 || || || || || || || ||

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (2) || || || || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 28.0

A közvetlen támogatások maximalizálásának eredménye || || || || || || 164.1 || 172.1 || 184.7 || 185.6 || 185.6 || 185.6 || 1 077.7

Vidékfejlesztési költségkeret a technikai segítségnyújtás kivételével || (3) || || || || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -59.4

Technikai segítségnyújtás || (3) || || 27.6 || 27.6 || 8.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 29.4

Innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj || (4) || || N.A. || N.A. || 0.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 30.0

05 04. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || 4.0 || 168.1 || 176.1 || 188.7 || 189.6 || 189.6 || 189.6 || 1 105.7

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás előtt) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 101 185.5

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás után) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 619.2 || 14 627.2 || 14 639.8 || 14 640.7 || 14 640.7 || 14 640.7 || 102 263.2

Megjegyzések:

(1)           A hatályos jogszabályoknak megfelelő, csak a 2013. pénzügyi év végéig alkalmazandó kiigazítások.

(2)           Az 1. táblázatban található összegek (3.1. szakasz) megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges) levő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). A fenti 8. táblázatban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(3)           A technikai segítségnyújtásra vonatkozó 2013. évi összeget a kezdeti vidékfejlesztési költségkeret alapján állapították meg (az első pillérből történő áthelyezéseket nem tartalmazza).

A 2014–2020 közötti időszakra megállapított technikai segítségnyújtás a teljes vidékfejlesztési költségkeret 0,25 %-a.

(4)           A technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló összeg fedezi.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

Megjegyzés:   A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani.

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság: ||

Ÿ Humánerőforrás || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

ÖSSZESEN – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság || Előirányzatok || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év[52] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR-ban (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

5. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése || || || || || || || || || || || || || || || ||

Gyümölcs- és zöldségfélék: termelői szervezetek révén történő értékesítés[53] || A termelői szervezetek révén értékesített termékek értékének aránya a teljes termelés értékéből || || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 5 810.0

Borágazat: Nemzeti költségkeret – szerkezetátalakítás53 || Hektárszám || || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || || 3 326.0

Borágazat: Nemzeti költségkeret – beruházások53 || || || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || || 1 252.6

Borágazat: Nemzeti költségkeret – melléktermék-lepárlás53 || hektoliter || || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || || 686.4

Borágazat: Nemzeti költségkeret – élelmezési célú alkohol53 || hektárszám || || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || || 14.2

Borágazat: Nemzeti költségkeret – must-sűrítmények használata53 || hektoliter || || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || || 261.8

Borágazat: Nemzeti költségkeret – promóció53 || || || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 1 875.3

–Egyéb || || || || 720.2 || || 739.6 || || 768.7 || || 797.7 || || 820.3 || || 808.8 || || 797.1 || || 5 452.3

5. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 2 621.8 || || 2 641.2 || || 2 670.3 || || 2 699.3 || || 2 721.9 || || 2 710.4 || || 2 698.7 || || 18 763.5

6. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Hozzájárulás a mezőgazdasági üzemek jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Közvetlen jövedelemtámogatás[54] || A kifizetéssel érintett hektárok száma (millió) || || 161.014 || 42 876.4 || 161.014 || 43 080.6 || 161.014 || 43 297.1 || 161.014 || 43 488.1 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 303 105.0

6. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 42 876.4 || || 43 080.6 || || 43 297.1 || || 43 488.1 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 303 105.0

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

Megjegyzés: Az 1–4. és a 7–10. konkrét célkitűzés esetében a teljesítést még meg kell határozni (lásd a fenti 1.4.2. szakaszt).

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás[55] || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

Megjegyzés: A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó adatok a 2011. évi helyzeten alapulnak.

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

XX 01 01 01. (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034

XX 01 01 02. (küldöttségeknél) || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3

XX 01 05 01. (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01. (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[56] ||

XX 01 02 01. (AC, INT, END a teljes keretből) || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78

XX 01 02 02. (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy || - a központban || || || || || || ||

- küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02. (AC, END, INT – közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02. (AC, END, INT –közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN[57] || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső személyzet ||

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó JAVASLATOKKAL.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– X  A vidékfejlesztésre (EMVA) vonatkozó javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN[58] || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– x   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– x   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– x   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[59]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

|| || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Lásd a 3.2.1. szakaszban a 2. és 3. táblázatot.

[1]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.).

[2]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése (COM(2010) 672 végleges, 2010.11.18.).

[3]               Lásd különösen az Európai Parlament 2011. június 23-i állásfoglalását (2011/2015(INI)), valamint a Tanács 2011. március 18-i elnökségi következtetéseit.

[4]               A jelenlegi jogszabályi keret a következőket foglalja magában: 73/2009/EK tanácsi rendelet (közvetlen kifizetések), 1234/2007/EK tanácsi rendelet (piaci eszközök), 1698/2005/EK tanácsi rendelet (vidékfejlesztés) és 1290/2005/EK tanácsi rendelet (finanszírozás).

[5]               A Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)615), 2011.10.6.

[6]               A beérkezett 517 hozzászólásról áttekintést nyújt a hatásvizsgálat 9. melléklete.

[7]               HL C […], […], […] o.

[8]               HL C […], […], […] o.

[9]               HL C […], […], […] o.

[10]             HL C […], […], […] o.

[11]             COM(2010) 672 végleges, 2010.11.18.

[12]             HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

[13]             COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3.

[14]             HL L […], […], […] o.

[15]             HL L […], […], […] o.

[16]                    Az Európai Unió erdészeti stratégiájáról szóló 1998. december 15-i tanácsi állásfoglalás, HL C 56., 1999.2.26., 1. o. [Helyébe új stratégia fog lépni, amely várhatóan 2013 végén kerül elfogadásra]

[17]             HL L 20., 2010.1.26., 7. o.

[18]             HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

[19]             HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

[20]             HL L […], […], […] o.

[21]             A Tanács 994/98/EK rendelete (1998. május 7.) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról, HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

[22]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[23]             HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

[24]             HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[25]             HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

[26]             HL L 38., 2000.2.12., 1. o.

[27]             HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

[28]             HL L […], […], […] o.

[29]             A Bizottság közleménye – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások, HL C 341., 2010.12.16., 5. o.

[30]             HL L 184., 1993.7.27., 1. o.

[31]             Az európai erdők védelmével foglalkozó második miniszteri konferencia, 1993. június 16–17., Helsinki, Finnország. „H1. állásfoglalás: Az európai erdőkkel folytatott fenntartható gazdálkodásra vonatkozó általános iránymutatás”.

[32]             HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

[33]             Az Európai Parlament és a Tanács […]/EU rendelete (…) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020), HL L […]., […]., […]. o.

[34]            

[35]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió (COM(2010) 546 végleges, 2010.10.6.) A Versenyképességi Tanács következtetései: Következtetések az Innovatív Unió Európáért elnevezésű kezdeményezésről (17165/10. sz. dokumentum, 2010.11.26.).

[36]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” (COM(2008) 394, 2008.6.23.); A Versenyképességi Tanács következtetései: „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” (16788/08. sz. dokumentum, 2008.12.1.); A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata (COM(2011) 78, 2011.2.23.); A Versenyképességi Tanács következtetései: Következtetések az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról (10975/11. sz. dokumentum, 2011.5.30.).

[37]             A Bel- és Igazságügyi Tanács következtetései: Következtetés a katasztrófakezeléssel kapcsolatos európai uniós kockázatértékelés továbbfejlesztéséről. 2011. április 11–12.

[38]             HL L 48., 2011.2.23., 1. o.

[39]             HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

[40]             HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

[41]             HL L 140., 2009.6.5., 16. o.

[42]             Hivatkozást beilleszteni

[43]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend (COM(2010) 245 végleges/2, 2010.8.26.); Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A digitális menetrend eredménytáblája (SEC(2011) 708, 2011.5.31.). Eredménytábla: http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/scoreboard/index_en.htm

[44]             Amennyiben hatályban van olyan országspecifikus tanácsi ajánlás, amely közvetlenül kapcsolódik az e feltételre vonatkozó rendelkezéshez, akkor a feltétel teljesülésének értékelésekor figyelembe kell venni az országspecifikus tanácsi ajánlásban foglaltak teljesítése terén elért haladás értékelését.

[45]             Az itt szereplő, a stratégia végrehajtásához kapcsolódó elemek megvalósítására vonatkozó határidők a program végrehajtásának időszaka alatt is meghatározhatók.

[46]             Tevékenységalapú irányítás: ABM: (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[47]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

[48]             COM (2011) 500 végleges, 2011. június 29.

[49]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[50]             A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek.

[51]             A 2014–2020 közötti időszakra megállapított közvetlen támogatások tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésének becslését.

[52]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[53]             A korábbi végrehajtáson és a 2012. évi költségvetési tervezet becslésein alapul. A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei esetében az összegek összhangban vannak az ágazat reformjával és – ahogy azt a 2012. évi költségvetési tervezet tevékenységi beszámolói már jelzik – az eredmények csak 2011 végén válnak ismertté.

[54]             A 2009. évi potenciálisan támogatható területeken alapul.

[55]             A létszámtervben szereplő tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek esetében a 127 000 EUR összegű átlagos költségen alapul.

[56]             AC= szerződéses alkalmazott, INT=átmeneti alkalmazott, JED=küldöttségi pályakezdő szakértő, AL= helyi alkalmazott; END= nemzeti szakértő;

[57]             Ez nem tartalmazza a 05 01 04 04. költségvetési sorra vonatkozó közbenső felső határt.

[58]             Ezt a tagállamok által benyújtandó vidékfejlesztési programokban határozzák meg.

[59]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.