52011PC0614

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

2011. június 29-én a Bizottság javaslatot fogadott el a következő, 2014–2020 közötti időszak többéves pénzügyi keretére vonatkozóan: az Európa 2020 stratégia költségvetése[1]. Javaslatában a Bizottság úgy határozott, hogy a kohéziós politika a következő pénzügyi csomagnak is lényeges eleme marad, és hangsúlyozta az Európa 2020 stratégia végrehajtásában játszott központi szerepét[2].

A Bizottság ezért több fontos változtatást javasolt a kohéziós politika kidolgozásának és végrehajtásának módjában. A javaslat főbb elemeit a forrásoknak az Európa 2020 stratégiához jobban kapcsolódó, kevesebb prioritásra történő koncentrálása, az eredmények középpontba helyezése, az elfogadott célkitűzések megvalósulásában elért eredmények nyomon követése, a feltételrendszerek nagyobb fokú alkalmazása és a végrehajtás egyszerűsítése jelentik.

Ez a rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra vonatkozó és az 1083/2006/EK rendeletet hatályon kívül helyező rendelkezéseket állapítja meg. Felhasználja a 2007. májusi negyedik kohéziós jelentés közzététele óta elvégzett munka eredményeit, amely vázolta a következő évtizedekben a régiók előtt álló főbb kihívásokat, és vitát indított a jövőbeli kohéziós politikáról. 2010. november 9-én a Bizottság elfogadta a társadalmi és gazdasági tendenciákat elemző ötödik kohéziós jelentést, és felvázolta a jövőbeli kohéziós politika irányait.

A kohéziós politika az Európa 2020 stratégiába foglalt fő uniós prioritások támogatásának legfőbb beruházási eszköze. Mindezt a leginkább rászoruló országokra és régiókra történő összpontosítással teszi. Az Unió egyik legnagyobb sikere az, hogy képes növelni valamennyi polgára életszínvonalát. Teszi ezt nemcsak azáltal, hogy segíti a szegényebb tagállamok és régiók fejlődését és növekedését, hanem az egységes piac integrációjában játszott szerepe révén is, amely méretének köszönhetően piacokat és méretgazdaságosságot biztosít az EU minden részén, gazdagnak és szegénynek, kicsinek és nagynak egyaránt. A Bizottság a korábbi kohéziós politika kiadásairól szóló értékelésében számos példával szemléltette ezt a hozzáadott értéket, valamint a növekedést hozó és munkahelyteremtő beruházásokat, amelyek nem valósulhattak volna meg az EU költségvetési támogatása nélkül. Ugyanakkor az eredmények az elaprózódás hatásaira és a prioritások hiányos meghatározására is rámutatnak. Amikor szűkösek az állami források, és a növekedést szolgáló beruházásokra minden eddiginél nagyobb szükség van, a Bizottság úgy határozott, hogy jelentős módosításokat javasol a kohéziós politika területén.

Az ERFA célja, hogy a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése révén megerősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót az Európai Unióban. Az ERFA a beruházások társfinanszírozása útján regionális és helyi fejlesztéseket támogat a következő területeken: K+F és innováció; éghajlatváltozás és környezetvédelem; kkv-knek nyújtott vállalattámogatás; általános gazdasági érdekű szolgáltatások; távközlési, energetikai és közlekedési infrastruktúra; egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra; fenntartható városfejlesztés.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI; HATÁSVIZSGÁLAT

2.1.      Konzultáció és szakértői vélemény

A javaslatok kidolgozása során figyelembe vették a gazdasági és társadalmi kohézió terén elért előrehaladást ismertető ötödik jelentésről, az uniós költségvetés felülvizsgálatáról[3], a többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatokról[4] és az ötödik kohéziós jelentésről[5] folytatott nyilvános konzultációk eredményeit, valamint a jelentés elfogadását követő konzultációkat.

Az ötödik kohéziós jelentés következtetéseiről szóló nyilvános konzultációra 2010. november 12-e és 2011. január 31-e között került sor. A konzultáció során összesen 444 hozzászólás érkezett. Véleményt nyilvánítottak többek között tagállamok, regionális és helyi hatóságok, szociális partnerek, európai érdekeltségű szervezetek, nem kormányzati szervezetek, polgárok és más érdekelt felek. A nyilvános konzultáció keretében a kohéziós politika jövőjéről kérdezték a résztvevőket. Az eredmények összefoglalóját 2011. május 13-án tették közzé[6].

A 2000–2006 közötti programok utólagos értékelésének eredménye, valamint számos különböző tanulmány és szakértői vélemény is információval szolgált. A jövőbeni kohéziós politikáról tanácskozó magas szintű, nemzeti közigazgatási szakértőkből álló csoport, amely 2009 és 2011 között tíz ülést tartott, szintén szakértői tanácsadást nyújtott.

Az ötödik kohéziós jelentésről folytatott nyilvános konzultáció eredményei alapján a finanszírozás koncentrációjáról általános egyetértés mutatkozik. Aggályok vannak ellenben azt illetően, hogy a koncentrációt szabályozó döntések nem a megfelelő szinten születnek. Számos vélemény főként azt hangsúlyozza, hogy rugalmasságra van szükség, és hogy a területi sajátosságok nem hagyhatók figyelmen kívül. Emellett többen adtak hangot aggodalmuknak, hogy a prioritások uniós szinten történő túlzott mértékű korlátozása nem biztosítaná a megfelelő regionális fejlesztési stratégiák kialakításához szükséges rugalmasságot.

2.2.      Hatásvizsgálat

A vizsgálat tárgyát különösen azok a lehetőségek képezték, amelyek a közjó következő két aspektusát érintő ERFA-hozzájárulásokkal kapcsolatosak:

– a foglalkoztatás, a K+F és innováció elősegítése a vállalatok támogatása révén;

– az alapinfrastruktúrába történő beruházások (pl. közlekedési, energetikai, környezeti, társadalmi és egészségügyi infrastruktúra).

A vizsgálatok nem foglalkoztak azokkal a területekkel, amelyeken az ERFA jelentős mértékben hozzájárul az uniós közjavak nyújtásához, mivel az egyes értékelések és tudományos kutatások alapján ezeken a területeken nem merültek fel problémák az ERFA fellépési hatásköre tekintetében.

A vállalatok támogatását illetően elmondható, hogy ezekre a főként vissza nem fizetendő támogatások formájában nyújtott támogatásokra mindenekelőtt a kisvállalatok által folytatott innovációs tevékenységek, valamint a strukturális változások érintette, hanyatló ipari területek esetében van szükség. Sokkal kevésbé van ez így a nagyvállalatok, a kevésbé innovatív területek és a beruházók számára támogatások nélkül is vonzó területek esetében. Az infrastruktúra támogatása a kevésbé fejlett régiókban a legcélszerűbb, ahol az állami hatóságok nem rendelkeznek elégséges beruházási forrásokkal, és a beruházási költségek a lakosság alacsony jövedelemszintje miatt nem térülnek meg. A fejlettebb régiókban az alapinfrastruktúrába történő beruházások kevéssé ésszerűek.

A megvizsgált lehetőségek között a következők szerepeltek: a status quo fenntartása, a támogatások célirányosabbá tétele, valamint egy, a jelenlegi támogatási lehetőségekhez képest lényegesen korlátozottabb hatókörű opció. A lehetőségek közül a támogatások célirányosabbá tétele került kiválasztásra; ez az opció növeli a támogatások eredményességét, hatékonyságát és uniós hozzáadott értékét, és egyúttal megfelelő beruházási rugalmasságot biztosít a régióknak, emellett pedig csökkenti annak kockázatát, hogy a finanszírozást igénylő tevékenységek a fellépés hatáskörén kívül esnek.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az európai regionális politika fontos szerepet játszik a helyi értékek mozgósításában és a helyi potenciál fejlesztésére való összpontosításban.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke cselekvésre hívja fel az Európai Uniót, hogy a régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésével erősítse a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és mozdítsa elő átfogó harmonikus fejlődését.

A gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzését három uniós alap támogatja. Amint az EUMSZ 176. cikke kimondja, az ERFA rendeltetése a fejlődésben lemaradt térségek és a hanyatló ipari térségek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása.

Az EUMSZ 174. cikke értelmében az érintett régiók közül kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.

Az EUMSZ 349. cikke kimondja, hogy egyedi intézkedéseket kell elfogadni a legkülső régiók gazdasági és társadalmi strukturális helyzetének figyelembevétele érdekében, amelyet a fejlődésüket súlyosan hátráltató bizonyos egyedi jellemzők tovább súlyosbítanak. Az egyedi intézkedések magukban foglalják a strukturális alapokhoz való hozzáférés feltételeit.

A kohéziót elősegítő uniós források felülvizsgálatának ütemezése az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó, a Bizottság munkaprogramjában foglalt javaslattal függ össze.

Amint arra az uniós költségvetés felülvizsgálata rámutat, „az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani”[7]. A jogszabályra irányuló javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét: az ERFA feladatkörét a Szerződés határozza meg, a politikai végrehajtás pedig a megosztott igazgatás elvének megfelelően történik, a tagállamok és régiók intézményi hatásköreire figyelemmel.

Mind a jogi eszközt, mind az intézkedés típusát (azaz a finanszírozást) az EUMSZ határozza meg, amely a strukturális alapok jogi alapját képezi, és kimondja, hogy a strukturális alapok feladatait, elsődleges célkitűzéseit és megszervezését rendeletekben kell szabályozni.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata a gazdasági, társadalmi és területi kohézió céljából 376 milliárd EUR összeget irányoz elő a 2014–2020 közötti időszakra.

Javasolt költségvetés, 2014–2020 || milliárd EUR

Konvergenciarégiók Átmeneti régiók Versenyképességi régiók Területi együttműködés Kohéziós Alap A legkülső és gyéren lakott régióknak juttatott külön források || 162,6 39 53,1 11,7 68,7 0,926

Az európai összekapcsolódási eszköz (Connecting Europe Facility) a közlekedés, az energia és az információs és kommunikációs technológiák (IKT) érdekében || 40 (+ a Kohéziós Alapon belül elkülönített 10 milliárd EUR)

*Valamennyi adat változatlan 2011-es árakon

Annak érdekében, hogy a finanszírozási eszközök fokozottan hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégia kiemelt céljaihoz, a Bizottság javaslata minden egyes régiótípus esetében meghatározza az Európai Szociális Alap (ESZA) számára elkülönítendő támogatások minimális arányát. E részarányok alkalmazása révén az ESZA legalább 25 %-ban részesedni fog a kohéziós politika számára elkülönített költségvetési forrásokból, ami 84 milliárd EUR-t jelent. Ennélfogva a 2014–2020 közötti időszakra legfeljebb 183,3 milliárd EUR marad elérhető az ERFA számára.

5.           A RENDELETJAVASLAT TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

A rendeletjavaslat meghatározza az ERFA beavatkozásának a hatókörét, és felsorolja azokat a tevékenységeket is, amelyek nem támogathatók. Mindegyik tematikai célkitűzésre beruházási prioritásokat határoz meg.

Az átmeneti régióknak és a fejlettebb régióknak (az ESZA nélküli) forrás legnagyobb részét az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, illetve a kkv-k versenyképességére és az innovációra kell fordítaniuk. A fejletlenebb régiók forrásukat a célkitűzések szélesebb körére fordíthatják, mivel fejlesztési igényeik is szélesebb körűek. A javasolt mechanizmus a következőket írja elő:

– a források legalább 80 %-a a fejlettebb és átmeneti régiókban az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra, a kutatásra és innovációra és a kkv-k támogatására, ebből 20 % az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra összpontosul. Mivel ezekben a konvergencia célkitűzésből kivonás alatt álló régiókban folyamatos szerkezetátalakításra van szükség, a minimális százalékot 60 %-ra kell csökkenteni.

– A források legalább 50 %-a a fejletlenebb régiókban az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra, a kutatásra és innovációra és a kkv-k támogatására, ebből 6 % az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra összpontosul.

A rendeletjavaslat nagyobb hangsúlyt fektet a fenntartható városfejlesztésre. A nagyobb hangsúlyt a következőkkel kell elérni: az ERFA-források legalább 5 %-át a fenntartható városfejlesztésre kell elkülöníteni, a kapacitásnövelés és a tapasztalatcsere érdekében városfejlesztési platformot kell kialakítani, és létre kell hozni azoknak a városoknak a listáját, ahol a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedéseket hajtanak végre.

A rendeletjavaslat célja, hogy a látható eredményekre, valamint a finanszírozás végső célkitűzésével kapcsolatos eredményekre irányuló közös mutatók meghatározásával hozzájáruljon az egyre erőteljesebb eredményorientáltsághoz.

A rendeletjavaslat megemlíti, hogy külön figyelmet kell fordítani az operatív programokban a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók konkrét nehézségeire.

A rendeletjavaslat végül egyedi rendelkezéseket tartalmaz a legkülső régióknak nyújtott egyedi kiegészítő források felhasználásáról.

2011/0275 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és „a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 178. és 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[9],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A Szerződés 176. cikke kimondja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) rendeltetése, hogy segítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. Az ERFA ezért hozzájárul a különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbségnek és a leghátrányosabb helyzetű régiók, beleértve a vidéki és városi területeket, a hanyatló ipari területeket, a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat – mint például a szigetek, hegyvidéki térségek, gyéren lakott területek és határ menti régiók – lemaradása mértékének a csökkentéséhez.

(2) Az ERFA, az Európai Szociális Alap (ESZA) (a továbbiakban: strukturális alapok) és a Kohéziós Alap közös rendelkezéseit a közös stratégiai keretbe tartozó, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról, valamint az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, […]-i […]/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[10] [közös rendelkezésekről szóló rendelet, Common Provisions Regulation – CPR] tartalmazza.

(3) Meg kell állapítani azokat az egyedi rendelkezéseket, amelyek a(z) […]/2012/EU rendeletben [CPR] meghatározott tematikus célkitűzések alapján az ERFA által támogatható tevékenységi típusokra vonatkoznak. Ugyanakkor meg kell határozni és egyértelműsíteni kell az ERFA hatályán kívül eső kiadásokat, ideértve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] értelmében a létesítményekben az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentésével kapcsolatosakat is.

(4) Az ERFA konkrét igényeinek kielégítése érdekében, valamint összhangban az Európa 2020 stratégia[12] azon elvével, amely szerint a kohéziós politikának támogatnia kell az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, a(z) […]/2012/EU rendelet [CPR] 9. cikkében meghatározott mindegyik tematikus célkitűzésen belül meg kell állapítani az ERFA-specifikus intézkedéseket mint „beruházási prioritásokat”.

(5) Az ERFA-nak hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégiához, ezért az ERFA-támogatásokat fokozottabban az uniós prioritásokra kell irányítani. A támogatott régiók kategóriája szerint az ERFA-ból származó támogatást a kutatásra és innovációra, valamint a kis- és középvállalatokra és az éghajlatváltozás mérséklésére kell összpontosítani. Az összpontosítás mértékének figyelembe kell vennie a régió fejlettségi szintjét, valamint azoknak a régióknak a különleges igényeit, amelyek egy főre eső GDP-je a referenciaidőszakban az EU-25 átlagos GDP-je 75 %-ánál kisebb volt.

(6) Még mielőtt a tagállamok megszövegezik operatív programjaikat, a programok végrehajtási menetének értékelésére közös mutatókat kell megállapítani. Ezeket a mutatókat programspecifikus mutatókkal kell kiegészíteni.

(7) A fenntartható városfejlesztés keretén belül támogatni kell a városokat érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati és társadalmi kihívásokra irányuló integrált intézkedéseket, és ki kell dolgozni egy eljárást az ilyen intézkedések által érintett városok listájának, valamint az ilyen intézkedésekre elkülönített pénzügyi források megállapítására.

(8) Azokra a tapasztalatokra és erősségekre építve, amelyek a fenntartható városfejlesztési intézkedéseknek az ERFA által 2007–2013-ban támogatott operatív programokba történő integrálásából születtek, a városfejlesztési platform létrehozásával további uniós szintű lépéseket kell tenni.

(9) A fenntartható városfejlesztés kérdéseihez kapcsolódó, uniós jelentőségű új megoldások felismerése és vizsgálata érdekében az ERFA-nak támogatnia kell a fenntartható városfejlesztés területén hozott innovatív intézkedéseket.

(10) Az ERFA-nak foglalkoznia kell az elérhetőség és a nagy piacoktól való távolság problémájával, amelyekkel a rendkívül alacsony népsűrűségű területek szembesülnek, amint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a 6. célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása keretében irányadó különös rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyvben szerepel. Az ERFA-nak e régiók fenntartható fejlődésének támogatása céljából azokkal az egyedi nehézségekkel is foglalkoznia kell, amelyekkel olyan szigetek, hegyvidéki területek, határ menti régiók és gyéren lakott területek néznek szembe, amelyek földrajzi fekvése lassítja fejlődésüket.

(11) Különös figyelmet kell szentelni a legkülső régiókra, amelyeket a Szerződés 349. cikkében említett tényezőkből származó hátrányos helyzetük, azaz távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik, valamint néhány terméktől való gazdasági függésük súlyosbít, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket, mégpedig az ERFA alkalmazási körének a legkülső régiók sajátos gazdasági és társadalmi helyzetéből eredő járulékos költségek jóváírásához kapcsolódó működési támogatás finanszírozásának kivételes jelleggel történő kiterjesztésével. A meglévő és új gazdasági tevékenységek fejlesztésének támogatása érdekében az egyedi kiegészítő források legalább 50 %-át a legkülső régiók gazdaságának diverzifikálását és korszerűsítését szolgáló intézkedésekre kell elkülöníteni.

(12) Az innovatív intézkedések kiválasztási és végrehajtási eljárásainak meghatározása érdekében a Szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottságnak a 9. cikkben meghatározott tartalom és hatókör tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során – szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is.

(13) E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot a városfejlesztési platformban részt vevő városok listáját illetően végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[13] megfelelően kell gyakorolni.

(14) Ez a rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] helyébe lép. Az egyértelműség érdekében az 1080/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet Általános rendelkezések

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) feladatait, támogatásának hatókörét „a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” és az „európai területi együttműködés” célkitűzés tekintetében, és egyedi rendelkezéseket állapít meg a „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzésre irányuló ERFA-támogatásról.

2. cikk Az ERFA feladatai

Az ERFA hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére irányuló támogatás finanszírozásához azáltal, hogy a regionális gazdaságok fejlődésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása, többek között a hanyatló ipari területek és a hátrányos helyzetű térségek szerkezetátalakítása révén kiigazítja a főbb regionális egyenlőtlenségeket.

3. cikk Az ERFA-ból származó támogatás hatóköre

1. Az ERFA a következőket támogatja:

(a) termelő beruházás, amely hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez a kis- és középvállalatoknak (kkv-k) nyújtandó közvetlen befektetési támogatás révén;

(b) beruházás a polgároknak alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúrába az energia, a környezetvédelem, a közlekedés, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) terén;

(c) beruházások a szociális, egészségügyi és oktatási infrastruktúrába;

(d) saját potenciál kifejlesztése a regionális és helyi fejlesztés, valamint a kutatás és fejlesztés támogatása által. Ezek az intézkedések a következőket tartalmazzák:

i.        állóeszköz-beruházás a berendezésekbe és a kisméretű infrastruktúrába;

ii.       vállalatok, különösen kkv-k és szolgáltatásaik támogatása;

iii.      állami kutatási és innovációs szervezetek támogatása és beruházás a vállalatok technológiájába és alkalmazott kutatásába;

iv.      a régiók, városok és az érintett társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szereplők hálózatba szerveződése, együttműködése és tapasztalatcseréje;

(e) technikai segítségnyújtás.

Az ERFA a fejlettebb régiókban nem támogatja a környezetvédelem, a közlekedés, valamint az IKT-k terén a polgároknak alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúrába való beruházást.

2. Az ERFA a következőket nem támogatja:

(a) atomerőművek leállítása;

(b) a 2003/87/EK irányelv értelmében a létesítményekben az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentése;

(c) dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalomba hozatala;

(d) az uniós állami támogatási szabályok szerint nehézségekkel küzdő vállalatok.

4. cikk Tematikus koncentráció

A(z) […]/2012/EU rendelet [CPR] 9. cikkében meghatározott tematikus célkitűzések, valamint az e rendelet 5. cikkében meghatározott kapcsolódó beruházási prioritások, amelyekhez az ERFA hozzájárulhat, a következőképpen koncentrálódnak:

(a) fejlettebb régiókban és átmeneti régiókban:

i.        a teljes ERFA-forrás legalább 80 %-át nemzeti szinten a(z) […]/2012/EU [CPR] rendelet 9. cikkének 1., 3. és 4. pontjában megállapított tematikus célkitűzésekre kell elkülöníteni; továbbá

ii.       a teljes ERFA-forrás legalább 20 %-át nemzeti szinten a(z) […]/2012/EU [CPR] rendelet 9. cikkének 4. pontjában megállapított tematikus célkitűzésre kell elkülöníteni;

(b) kevésbé fejlett régiókban:

i.        a teljes ERFA-forrás legalább 50 %-át nemzeti szinten a(z) […]/2012/EU [CPR] rendelet 9. cikkének 1., 3. és 4. pontjában megállapított tematikus célkitűzésekre kell elkülöníteni;

ii.       a teljes ERFA-forrás legalább 6 %-át nemzeti szinten a(z) […]/2012/EU [CPR] rendelet 9. cikkének 4. pontjában megállapított tematikus célkitűzésre kell elkülöníteni.

Az a) i. ponttól eltérve azokban a régiókban, amelyek egy főre eső GDP-je a 2007–13 időszakban az EU-25 referencia-időszakbeli átlagos GDP-jének 75 %-ánál kevesebb volt, de amelyek a(z) […]/2012/EU rendelet [CPR] 82. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontja szerint a 2014–2020 közötti időszakban az „átmeneti vagy fejlettebb régiók” kategóriájában támogathatók, a teljes ERFA-forrás legalább 60 %-át nemzeti szinten a(z) […]/2012/EU [CPR] rendelet 9. cikkének 1., 3. és 4. pontjában megállapított egyes tematikus célkitűzésekre kell elkülöníteni.

5. cikk Beruházási prioritások

Az ERFA a következő beruházási prioritásokat támogatja a(z) [...]/2012/EU rendelet [CPR] 9. cikkében meghatározott tematikus célkitűzéseken belül:

(1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése;

(a) a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása;

(b) a vállalatok K+I beruházásának, a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által;

(c) a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése;

(2) az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása:

(a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése;

(b) az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása;

(c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás és az e-egészségügy IKT-alkalmazásainak megerősítése;

(3) a kkv-k versenyképességének fokozása:

(a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével;

(b) a kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával;

(4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban:

(a) megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása;

(b) a kkv-kban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése;

(c) az infrastrukturális létesítményekben és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása;

(d) alacsony feszültségű intelligens elosztórendszerek kialakítása;

(e) a városokban alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása;

(5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése:

(a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása;

(b) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése;

(6) környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése:

(a) a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítése érdekében;

(b) a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítése érdekében;

(c) a kulturális örökség védelme, elősegítése és fejlesztése;

(d) a biológiai sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000-t[15] és a zöld infrastruktúrákat is;

(e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is;

(7) a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása:

(a) multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való beruházás által;

(b) a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával;

(c) környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése;

(d) átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése;

(8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése:

(a) üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás és cégalapítás beruházásokkal való támogatása;

(b) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) […]/2012/EU [ESZA] rendelet alkalmazási körén kívül esnek;

(c) beruházás az állami foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába;

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem:

(a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra;

(b) a rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása;

(c) a szociális vállalatok támogatása;

(10) beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével;

(11) az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása az intézményi kapacitás és az ERFA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által, valamint az ESZA által támogatott intézményi kapacitásra és közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedések támogatása.

II. fejezet A „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzés ERFA-támogatásának mutatói

6. cikk „A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzés mutatói

Az e rendelet mellékletében megállapított közös mutatókat a(z) […]/2012/EU rendelet [CPR] 24. cikke (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell használni. A közös mutatók esetében a kiindulási mutatókat nullában kell meghatározni, és a kumulatív célértékeket 2022-re kell rögzíteni.

A programspecifikus teljesítménymutatók esetében a kiindulási mutatókat nullában kell meghatározni, és a kumulatív célértékeket 2022-re kell rögzíteni.

A programspecifikus eredménymutatók esetében a kiindulási mutatók meghatározására a legutolsó rendelkezésre álló adatot kell használni, a célértéket pedig 2022-re kell meghatározni, amely minőségi és mennyiségi tekintetben is kifejezhető.

III. fejezet

Bizonyos területi jellemzők kezelését szabályozó egyedi rendelkezések

7. cikk

Fenntartható városfejlesztés

3. Az ERFA az operatív programok keretén belül támogathatja a fenntartható városfejlesztést olyan stratégiák révén, amelyek integrált intézkedéseket határoznak meg a városok urbanizált övezeteit érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati és társadalmi kihívások kezelésére.

4. Mindegyik tagállam partnerségi szerződésében létrehoz egy listát azokról a városokról, ahol a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedések kerülnek végrehajtásra, és meghatározza az ezekre a nemzeti szintű intézkedésekre éves szinten elkülönített indikatív összegeket is.

A nemzeti szinten elkülönített ERFA-források legalább 5 %-át a fenntartható városfejlesztésre irányuló olyan integrált intézkedésekre kell fordítani, amelyek irányítása a(z) […]/2012/EU rendelet [CPR] 99. cikkében említett integrált területi beruházásokon keresztül a városok feladata.

8. cikk

A városfejlesztési platform

1. A Bizottság a(z) […]/2012/EU rendelet [CPR] 51. cikke értelmében városfejlesztési platformot hoz létre, hogy elősegítse a kapacitásnövelést, a városok közötti hálózatépítést, valamint az uniós szintű várospolitikai tapasztalatcserét olyan területeken, amelyek kapcsolódnak az ERFA beruházási prioritásaihoz és a fenntartható városfejlesztéshez.

2. A Bizottság a partnerségi szerződésekben létrehozott listák alapján végrehajtási aktusokkal listát fogad el azokról a városokról, amelyek részt vesznek a platformban. E végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A listán legfeljebb 300 és tagállamonként legfeljebb 20 város szerepelhet. A városok a következő kritériumok alapján kerülnek kiválasztásra:

(a) népesség, figyelembe véve a nemzeti városi rendszerek sajátosságait;

(b) a városok urbanizált övezeteit érintő gazdasági, környezeti, éghajlati és társadalmi kihívások kezelésére irányuló integrált intézkedéseket tartalmazó stratégia megléte.

3. A platform minden olyan város közötti hálózatépítést támogat, amelyek a Bizottság kezdeményezésére innovatív intézkedéseket hoznak.

9. cikk Innovatív intézkedések a fenntartható városfejlesztés terén

1.           A fenntartható városfejlesztés területén az ERFA a Bizottság kezdeményezésére a teljes éves ERFA-forrás 0,2 %-ában meghatározott felső határig támogathatja az innovatív intézkedéseket. Ezek tanulmányokból és kísérleti projektekből állnak, amelyek a fenntartható városfejlesztés kérdéseihez kapcsolódó, uniós jelentőségű új megoldások meghatározásával és vizsgálatával foglalkoznak.

2.           A fenti 4. cikktől eltérve az innovatív intézkedések minden olyan tevékenységet támogathatnak, amelyek a(z) […]/2012/EU rendelet [CPR] 9. cikkében meghatározott tematikus célkitűzések eléréséhez szükségesek.

3.           A Bizottság a 13. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az innovatív intézkedések kiválasztására és végrehajtására irányuló eljárásokról.

10. cikk A természeti vagy demográfiai hátrányban lévő területek

Az ERFA által társfinanszírozott olyan operatív programoknak, amelyek a(z) […]/2012/EU rendelet [CPR] 111. cikke (4) bekezdésében említett természeti hátrányokkal érintett területekkel foglalkoznak, különös figyelmet kell fordítaniuk az ilyen területek sajátos nehézségeire.

11. cikk Legkülső régiók

1. A legkülső régiók számára elkülönített egyedi kiegészítő forrásokat a legkülső régiókra háruló, a Szerződés 349. cikkében említett hátrányokkal kapcsolatos többletköltségek ellensúlyozására kell használni a következők támogatásával:

(a) a(z) […]/2012/EU rendelet [CPR] 9. cikkében említett tematikus célkitűzések;

(b) áruszállítási szolgáltatások és közlekedési szolgáltatások elindításához nyújtott támogatás;

(c) a korlátozott tárolási lehetőségekhez, a termelőeszközök túlzott méretéhez és karbantartásához, valamint az emberi erőforrásnak a helyi munkaerőpiacon való hiányához kapcsolódó műveletek.

Az egyedi kiegészítő forrás legalább 50 %-át olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek hozzájárulnak a legkülső régiók gazdaságainak diverzifikálásához és korszerűsítéséhez, különös hangsúlyt fektetve a(z) […]/2012/EU rendelet [CPR] 9. cikkének 1., 2. és 3. pontjában említett tematikus célkitűzésekre.

2. Az egyedi kiegészítő forrást fel lehet használni a legkülső régiókban a közszolgáltatási kötelezettségeket és szerződéseket fedező működési támogatások és kiadások finanszírozásának a segítésére is.

3. Annak az összegnek, amelyre a társfinanszírozási arány vonatkozik, arányban kell állnia az (1) bekezdésben említett, a kedvezményezettnek a kizárólag a közszolgáltatási kötelezettségeket és szerződéseket fedező működési támogatások és kiadások esetében felmerülő pótlólagos költségeivel, továbbá beruházási kiadások esetében a teljes támogatható költségösszeget fedezheti.

4. Az e cikk szerinti finanszírozás nem használható fel az alábbiak támogatására:

(a) a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó műveletek;

(b) közlekedési támogatás azon személyeknek, akik támogatása a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezve van;

(c) adómentességek, valamint szociális járulékok alóli mentesség.

IV. fejezet Záró rendelkezések

12. cikk Átmeneti rendelkezések

1.           Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az 1080/2006/EK rendelet alapján vagy bármely más, olyan jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását – beleértve a teljes vagy részleges megszüntetését is –, amely az adott támogatásra 2013. december 31-én alkalmazandó, és amely következésképpen az adott támogatásra vagy az adott projektekre azok lezárásáig a továbbiakban is alkalmazandó.

2.           Az 1080/2006/EK rendelet értelmében támogatás igénylésére beadott kérelmek érvényesek maradnak.

13. cikk A felhatalmazás gyakorlása

1. A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

2. A Bizottság 2014. január 1-jétől határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 9. cikk (3) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

3. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az e határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5. A 9. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ez az időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

14. cikk A bizottság eljárása

1. A Bizottság munkáját az alapok koordinációs bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

15. cikk Hatályon kívül helyezés

Az 1080/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni.

16. cikk Felülvizsgálat

Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 177. cikkének megfelelően 2022. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

A „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzés ERFA-támogatásának közös mutatói (6. cikk)

|| EGYSÉG || ELNEVEZÉS

Termelő beruházás || ||

|| vállalatok || Támogatásban részesülő vállalatok száma

|| vállalatok || Vissza nem fizetendő támogatáson kívüli más pénzügyi támogatásban részesülő vállalatok száma

|| vállalatok || A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalatok száma

|| vállalatok || A támogatott új vállalatok száma

|| EUR || A kkv-knak nyújtott köztámogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem fizetendő támogatás)

|| EUR || A kkv-knak nyújtott köztámogatáshoz illeszkedő magánberuházás (nem vissza nem fizetendő támogatás)

|| teljesmunkaidő- egyenérték || A támogatott kkv-kban létrejött munkahelyek száma

Idegenforgalom || látogatások || A támogatott látványosságokhoz tett látogatások száma

IKT-infrastruktúra || személyek || A legalább 30 Mb/s sávszélességű hozzáféréssel ellátott lakosság száma

Közlekedés || ||

Vasút || km || Az új vasútvonal teljes hossza

||  amelyből: TEN-T

km || Az újraépített vagy felújított vasútvonal teljes hossza

||  amelyből: TEN-T

Közutak || km || Az újonnan épített közutak teljes hossza

|| amelyből: TEN-T

km || Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza

|| amelyből: TEN-T

Városi közlekedés || tömegközlekedésen tett utazások || A támogatott városi tömegközlekedési szolgáltatást igénybe vevő utasok utazásai számának a növekedése

Belvízi hajóutak || tonna-km || A fejlesztett belvízi hajóutakon szállított szállítmány növekedése

Környezetvédelem || ||

Szilárd hulladék || tonna || További hulladék-újrahasznosítási kapacitás

Vízellátás || személyek || A jobb vízellátásban részesülő lakosság növekedése

|| m3 || A vízelosztó hálózatban tapasztalt szivárgás becsült csökkenése

Szennyvízkezelés || lakosság-egyenérték || A jobb szennyvízkezelési szolgáltatásban részesülő lakosság növekedése

Kockázat-megelőzés és -kezelés || személyek || Árvízvédelmi intézkedéseket élvező lakosság

személyek || Erdőtűzvédelmi intézkedéseket és egyéb védelmi intézkedéseket élvező lakosság

Talajrehabilitáció || hektár || A rehabilitált talaj összkiterjedése

Talajelzáródás || hektár || A fejlesztések következtében az elzáródott talajban bekövetkezett változás

Természet és a biológiai sokféleség || hektár || A jobb védettségi helyzetben lévő élőhelyek területe

Kutatás, innováció || ||

|| személyek || Új építésű vagy újonnan felszerelt kutatási infrastrukturákban dolgozó K+F személyzet

|| vállalatok || A támogatott kutatási intézményekkel együttműködő vállalatok száma

|| teljesmunkaidő- egyenérték || A támogatott létesítményekben létrejött K+F személyzeti/kutatói munkahelyek száma

|| EUR || Az innovációs és K+F projekteknek nyújtott köztámogatáshoz illeszkedő magánberuházás

|| vállalatok || A támogatott innovációs és K+F projektek eredményeként a cég számára új vagy jelentősen fejlesztett termékeket bevezető vállalatok száma

|| vállalatok || A támogatott innovációs és K+F projektek eredményeként a cég számára új vagy jelentősen fejlesztett termékeket bevezető vállalatok száma

Energia és éghajlatváltozás || ||

Megújuló energiaforrások || MW || A megújulóenergia-termelés további kapacitása

Energiahatékonyság || háztartások || A jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma

|| kWh/év || A középületek elsődleges energiafogyasztásának csökkenése

|| felhasználók || Az intelligens hálózatokhoz kapcsolódó további energiafelhasználók száma

Üvegházhatású gázok csökkenése || tonna CO2-egyenérték || Üvegházhatású gázok becsült csökkenése CO2 egyenértéken

Szociális infrastruktúra || ||

Gyermekgondozás és oktatás || személyek || Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kiszolgáló kapacitása

Egészségügy || személyek || A támogatott egészségügyi szolgáltatások kapacitása

Lakhatás || háztartások || A jobb lakhatási körülményeket élvező háztartások száma

Kulturális örökség || látogatások || A támogatott helyszínekhez tett látogatások száma

Városfejlesztés || ||

|| személyek || Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság

|| négyzetméter || Új nyitott terek városi környezetben

|| négyzetméter || Új köz- vagy kereskedelmi épületek városi környezetben

|| négyzetméter || Új házak városi területeken

[1]               COM(2011) 500 végleges.

[2]               A Bizottság közleménye: Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, COM(2010) 2020 végleges, 2010. március 3.

[3]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és a nemzeti parlamenteknek: Az uniós költségvetés felülvizsgálata, COM(2010) 700 végleges, 2010.10.19.

[4]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia költségvetése, COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.

[5]               A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentés, 2010. november.

[6]               Bizottsági munkadokumentum: A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentéssel kapcsolatos következtetésekről szóló nyilvános konzultáció eredményei, SEC(2011) 590 végleges, 2011.5.13.

[7]               COM(2010) 700 végleges, 2010.10.19.

[8]               HL C ...,… , … o.

[9]               HL C ...,… , … o.

[10]             HL L […], […], […] o.

[11]             HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

[12]             A Bizottság közleménye: Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, COM(2010) 2020 végleges, 2010. március 3.

[13]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[14]             HL L 210., 2006.7.31., 1. o.

[15]             A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint jött létre mint különleges természetmegőrzési területek koherens európai ökológiai hálózata.