52011PC0530

INDOKOLÁS

A javaslat háttere

Az ízesített borászati termékeket illetően már van közös uniós megközelítés, amely indokolt az áruk egységes piacon való szabad mozgásának megkönnyítése és az olyan földrajzi árujelzők oltalma érdekében, amelyek segítségével a fogyasztók felismerhetik a földrajzi eredetnek tulajdonítható jellemzővel rendelkező termékeket. Az ízesített borászati termékekre vonatkozó jogi keret, amely termékmeghatározásokat és címkézési szabályokat tartalmaz, közvetlenül érinti az ilyen termékek termelőit, valamint – kisebb mértékben, a címkézési szabályokon keresztül – a fogyasztókat.

E javaslat a COM(2007) 848 bizottsági javaslat helyébe lép, amelynek visszavonásáról a Bizottság a 2011-es munkaprogramjában döntött (lásd: COM(2010) 623, 2010.10.27., IV. melléklet); erről a többi intézmény is tájékoztatást kapott.

A javaslat egyszerűsíti a meglévő szabályokat azáltal, hogy azokat kisebb módosítások révén könnyebben olvashatóvá és egyértelműbbé teszi. Például hozzáigazítja az alkalmazott meghatározásokat a műszaki fejlődéshez, valamint összehangolja a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályokat a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (TRIPs-megállapodás). A javaslat célja továbbá a szabályoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (EUMSZ) való összehangolása. A javaslat nem változtatja meg az ágazat meglévő szabályainak alkalmazási körét és nincs jelentős hatással e szabályokra, mivel az Unió által már elfogadott kötelezettségekhez való igazodásnak tekinthető. Konzultációkra került sor a fő európai termelőkkel és nemzeti szervezetekkel, akik, illetve amelyek nem vártak jelentős hatásokat. Az ízesített borászati termékek termelői egyetértenek abban, hogy meg kell tartani a meglévő szabályozási keretet és a hasonló szabályokat; valamint abban, hogy csak kisebb technikai módosításokra van szükség. Erről az ágazat képviselői tájékoztatták a Bizottság szolgálatait. Ezért nem készültek további hatásvizsgálatok.

ÖSSZEHANGOLÁS AZ EURÓPAI UNIÓ MűKÖDÉSÉRőL SZÓLÓ SZERZőDÉSSEL.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikke két bizottsági jogi aktust különböztet meg:

Az EUMSZ 290. cikke lehetővé teszi, hogy a jogalkotó felhatalmazást adjon a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják. A Bizottság által ily módon elfogadott jogi aktusokat a Szerződés által használt terminológia „felhatalmazáson alapuló jogi aktusként” említi (290. cikk, (3) bekezdés).

Az EUMSZ 291. cikke lehetővé teszi, hogy a tagállamok nemzeti jogukban elfogadják a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Ha ezek végrehajtásának egységes feltételek szerint kell történnie, az ilyen jogi aktus végrehajtási hatásköröket ruházhat a Bizottságra. A Bizottság által ily módon elfogadott jogi aktusok – a Szerződés által bevezetett terminológia szerint – „végrehajtási aktusok” (291. cikk, (4) bekezdés).

E javaslat fő célja az ízesített bor, az ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendelet (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.) összehangolása az EUMSZ említett rendelkezéseivel.

E javaslat keretében a jogalkotó határozza meg az ízesített borászati termékek meghatározására, megnevezésére, kiszerelésére, címkézésére és földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó célokat és alapelveket, valamint más alapvető fontosságú rendelkezéseket.

A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal elfogadja az előállítási eljárásokat (3. cikk, (2) bekezdés), az analitikai módszereket (3. cikk, (3) bekezdés), a meghatározások, a követelmények, a korlátozások, a kereskedelmi megnevezések és az árumegnevezések szükséges módosításait (9. cikk), a földrajzi árujelzőkre vonatkozóan szükséges szabályokat (29. cikk) és az információcserére vonatkozóan szükséges szabályokat (33. cikk, (2) bekezdés).

A jogalkotónak továbbá fel kell hatalmaznia a Bizottságot, hogy az EUMSZ 291. cikke (2) bekezdésének megfelelően végrehajtási aktusokat fogadjon el különösen az ízesített borászati termékekre vonatkozó, a földrajzi árujelzőkkel (15. cikk, (3) bekezdés, 17., 25., 26., 27. és 30. cikk), az adminisztratív és a fizikai ellenőrzésekkel (32. cikk, (2) bekezdés), valamint az információcserével (33. cikk) kapcsolatos szabályok egységes alkalmazásával kapcsolatban.

LÉNYEGI MÓDOSÍTÁSOK

A további főbb célkitűzések közé az alábbiak tartoznak:

- az ízesített borászati termékekre vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazhatóságának, olvashatóságának és egyértelműségének javítása,

- az ízesített borászati termékekre vonatkozó, a jelenlegi termékmeghatározásokon alapuló, jól meghatározott minőségpolitika bevezetése,

- bizonyos kereskedelmi megnevezések naprakésszé tétele a bortartalom alkohol közvetlen hozzáadása helyett történő növelésének lehetősége fényében, biztosítva ezáltal a fogyasztók megfelelő tájékoztatását,

- rugalmasság bevezetése azáltal, hogy az ízesített borászati termékek meghatározásainak és megnevezéseinek módosítására vonatkozó hatáskört kivonják az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi együttdöntési eljárása alól, és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal a Bizottságra ruházzák,

- az uniós szabályozásnak az új műszaki követelményekhez történő hozzáigazítása,

- az uniós szabályozásnak a WTO követelményeihez, többek között TRIPs-megállapodáshoz történő hozzáigazítása,

- az új földrajzi árujelzők elismerését vezérlő kritériumok meghatározása.

A RENDELETTERVEZET SZERKEZETE

Az ízesített borászati termékekről szóló rendelettervezet négy fejezetből és három mellékletből áll:

Az I. fejezet az ízesített borászati termékek alapvető fogalommeghatározását és osztályozását állapítja meg.

A II. fejezet az ízesített borászati termékek megnevezéséről, kiszereléséről és címkézéséről szól.

A fejezet említést tesz az I. és a II. mellékletben megállapított előírásokról és korlátozásokról, és felhatalmazza a Bizottságot további engedélyezett előállítási eljárások megállapítására. Említi továbbá az ízesített borászati termékek elemzésére szolgáló nemzetközi analitikai módszereket.

Emellett egyedi címkézési szabályokat hoz létre e termékek vonatkozásában.

A II. fejezet az I. és a II. mellékletre hivatkozva összefüggő rendszert hoz létre, amely a hagyományos minőségi gyakorlatokon és a termékek minőségével kapcsolatos új fejlesztéseken alapul. Az a célja, hogy a fogyasztó egyértelmű információkkal rendelkezzen a termékek jellegére vonatkozóan (kereskedelmi megnevezések), és kötelezi a gyártót, hogy szolgáltasson minden olyan információt, amely a fogyasztó megtévesztésének elkerüléséhez szükséges.

A III. fejezet az Európai Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban meghatározza a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályokat.

Az 1601/91/EK rendeletben jelenleg felsorolt földrajzi árujelzők az e rendelet 22. cikkének megfelelően létrehozott nyilvántartásba kerülnek át. A III. fejezet előírja, hogy az említett árujelzők műszaki dokumentációját a rendelet hatálybalépését követő két éven belül közzé kell tenni.

A IV. fejezetben általános, átmeneti és záró rendelkezések szerepelnek.

Az I. melléklet az ízesített borászati termékek előállítására vonatkozó műszaki meghatározásokat és követelményeket foglalja magában.

A II. melléklet az ízesített borászati termékek kereskedelmi megnevezéseit és a kapcsolódó árumegnevezéseket tartalmazza.

A III. melléklet megfelelési táblázatot tartalmaz.

A javaslatnak nincs pénzügyi hatása az Unió költségvetésére.

2011/0231 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[1],

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

rendes jogalkotási eljárás keretében[3],

mivel:

1. Az ízesített bor, az ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendelet[4] és az 1601/91/EGK rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 1994. január 25-i 122/94/EK bizottsági rendelet[5] sikeresnek bizonyult az ízesített bor, az ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok (a továbbiakban: ízesített borászati termékek) szabályozásában. A technológiai innováció, a piaci fejlemények és a fogyasztói elvárások alakulásának fényében azonban naprakésszé kell tenni az egyes ízesített borászati termékek meghatározására, megnevezésére, kiszerelésére, címkézésére és földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat, figyelembe véve ugyanakkor a hagyományos előállítási módszereket is.

2. További módosításokra van szükség a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében, az 1601/91/EGK rendelet alapján a Bizottságra ruházott hatásköröknek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 290. és 291. cikkével történő összehangolása érdekében. E módosítások hatókörére tekintettel helyénvaló az 1601/91/EGK rendeletet hatályon kívül helyezni és felváltani egy új szöveggel. A 122/94/EK rendelet új, aromaanyagokra és alkohol hozzáadására vonatkozó, néhány ízesített borászati termékre alkalmazandó szabályokat vezetett be; az egyértelműség biztosítása érdekében ezeket bele kell foglalni ebbe az új szövegbe.

3. Az ízesített borászati termékek fontosak a fogyasztók, a gyártók és a mezőgazdasági ágazat számára az Unióban. Az ízesített borászati termékekre vonatkozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének a biztosításához, a megtévesztő eljárások megelőzéséhez, valamint a piac átláthatóságának és a tisztességes versenynek a megvalósításához. Mindezek révén a szóban forgó intézkedések hozzájárulnak az uniós ízesített borászati termékek által a belső piacon és a világpiacon elért hírnév megőrzéséhez azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik az ízesített borászati termékek előállítása során alkalmazott hagyományos eljárásokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránt megnövekedett igényt. Ugyanakkor figyelembe kell venni a technológiai innovációt is azoknál a termékeknél, amelyeknél az innováció a minőség javítását szolgálja anélkül, hogy az érintett ízesített borászati termékek hagyományos jellegét befolyásolná.

4. Az ízesített borászati termékek előállítása az uniós mezőgazdasági ágazat egyik fontos áruelhelyezési területét képezi, amire hangsúlyt kell fektetni a szabályozási keretben.

5. A fogyasztók érdekében e rendeletet az uniós piacon értékesített valamennyi ízesített borászati termékre alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy azokat a tagállamokban vagy harmadik országokban állították-e elő. Az uniós ízesített borászati termékek hírnevének a világpiacon történő megőrzése és javítása érdekében az e rendeletben előírt szabályok az Unióban kivitel céljára előállított ilyen jellegű italokra is alkalmazandók.

6. Az ízesített borászati termékeket szabályozó joganyag egyértelműségének és átláthatóságának biztosítása érdekében egyértelműen meg kell határozni az említett joganyag hatálya alá tartozó termékeket, valamint az ízesített borászati termékek előállítására, megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére vonatkozó kritériumokat, különös tekintettel a kereskedelmi megnevezésekre és a származás feltüntetésére. Ilyen jellegű szabályok meghatározásával az előállítási lánc minden szakasza szabályozott, a fogyasztók pedig védelemben és megfelelő tájékoztatásban részesülnek.

7. Az ízesített borászati termékek meghatározásainak továbbra is tiszteletben kell tartaniuk a hagyományos minőségi eljárásokat, de e meghatározásokat a technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tenni és fejleszteni kell.

8. Az ízesített borászati termékeket olyan szabályoknak és korlátozásoknak megfelelően kell előállítani, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztók minőséggel és előállítási módszerekkel kapcsolatos elvárásai teljesüljenek. Az e területre vonatkozó nemzetközi előírások teljesítése érdekében meg kell határozni az előállítási módszereket, és a Bizottságnak főszabályként a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott és közzétett borászati eljárásokat kell alapul vennie.

9. Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[6], valamint az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[7] alkalmazni kell az ízesített borászati termékekre is.

10. Ezen túlmenően, a fogyasztói elvárásoknak és a hagyományos minőségi gyakorlatoknak való megfelelés érdekében az ízesített borászati termékek előállítása során felhasznált etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű lehet. Ezzel az érintett alapvető mezőgazdasági termékek piaci elhelyezése is biztosított lesz.

11. Tekintettel az ízesített borászati termékek ágazatának fontosságára és összetettségére, helyénvaló az ízesített borászati termékek megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó olyan egyedi intézkedések megállapítása, amelyek kiegészítik az uniós címkézési jogszabályokat. Az említett egyedi intézkedéseknek továbbá meg kell akadályozniuk az ízesített borászati termékek kereskedelmi megnevezéseivel való visszaélést és e megnevezések olyan termékeken való használatát, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben szereplő követelményeknek.

12. Összhangban a Szerződéssel, a minőségpolitika alkalmazása során és a földrajzi árujelzővel ellátott, ízesített borászati termékek magas minőségének biztosítása érdekében a tagállamok az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat fogadhatnak el a saját területükön előállított, földrajzi árujelzővel ellátott, ízesített borászati termékek előállítására, megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére vonatkozóan.

13. Tekintve, hogy a mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről szóló, …-i XXXX/20YY európai parlamenti és tanácsi rendelet [COM(2010) 733 végleges][8], a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, …-i XXXX/20YY európai parlamenti és tanácsi rendelet [COM(2010) 799 végleges] („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)[9], valamint a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[10] nem alkalmazható az ízesített borászati termékekre, egyedi szabályokat kell alkotni az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára. Indokolt földrajzi árujelzőket használni az ízesített borászati termékek meghatározott ország területéről, illetve az adott terület régiójából vagy helységéből származóként való azonosítására, ha az érintett ízesített borászati termék minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható; ezeket az árujelzőket a Bizottságnak nyilvántartásba kell vennie.

14. E rendeletben meg kell határozni a harmadik országok és az Unió földrajzi árujelzőinek bejegyzésére, a földrajzi árujelzőknek való megfelelésre, azok módosítására és esetleges törlésére vonatkozó eljárást.

15. A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért, és rendelkezéseket kell hozni, hogy a Bizottság nyomon követhesse és ellenőrizhesse e megfelelést.

16. Az e rendelet követelményeinek az ízesített borászati termékekkel kapcsolatos műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása és a földrajzi árujelzők oltalmának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben meghatározott tárgykörökre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten.

17. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

18. E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a versenytorzulás megelőzése és az ízesített borászati termékek ágazatának gazdasági szereplői közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságot a Szerződés 291. cikke (2) bekezdése értelmében végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Kifejezetten eltérő rendelkezések hiányában a Bizottságnak e hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[11] összhangban kell gyakorolnia.

19. Az 1601/91/EGK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben előírt szabályokra történő átmenet olyan nehézségeket okozhat, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni a szükséges intézkedések elfogadására.

20. Az 1601/91/EGK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való áttérés megkönnyítése érdekében e rendelet alkalmazását két évvel a hatálybalépését követően kell megkezdeni. A meglévő készletek forgalmazását lehetővé kell tenni e rendelet alkalmazása után e készletek kimerüléséig,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET HATÁLY, AZ ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK MEGHATÁROZÁSA ÉS OSZTÁLYOZÁSA

1. cikkTárgy és hatály

(1) Ez a rendelet az ízesített borászati termékek meghatározására, megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére, valamint az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat határozza meg.

(2) E rendeletet alkalmazni kell az Európai Unió piacán forgalmazott valamennyi ízesített borászati termékre, függetlenül attól, hogy azokat a tagállamokban vagy harmadik országban állították-e elő, valamint az Unióban kivitel céljára előállított ízesített borászati termékekre.

2. cikkFogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában:

1. „Ízesített borászati termékek”: olyan, a borászati ágazatnak a(z) [XXXX/20XX/EU COM(2010) 799 végleges, összehangolt, egységes KPSZ ] rendeletben említett termékeiből előállított termékek, amelyeket ízesítettek. E termékek a következő osztályokba sorolhatók:

a) ízesített borok;

b) ízesített boralapú italok;

c) ízesített boralapú koktélok.

2. Az „ízesített bor” olyan ital,

a) amelyet, a „retsina” bor kivételével, a(z) [XXXX/20XX/EU COM(2010) 799 végleges, összehangolt, egységes KPSZ ] rendelet III. melléklete IV. részének 5. pontjában, valamint az említett rendelet XII. melléklete II. részének 1. és 3–9. pontjában meghatározott egy vagy több borászati termékből állítanak elő;

b) amelyben az a) pontban említett borászati termékek a termék össztérfogatának legalább 75 %-át teszik ki;

c) amely szőlőmust és/vagy erjedésben lévő szőlőmust hozzáadásával készül;

d) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 14,5 térfogatszázalék és legfeljebb 22 térfogatszázalék, és összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék.

3. Az „ízesített boralapú ital” olyan ital,

a) amelyet, az alkohol hozzáadásával készült borok és a „retsina” bor kivételével, a(z) [XXXX/20XX/EU COM(2010) 799 végleges, összehangolt, egységes KPSZ ] rendelet XII. melléklete II. részének 1., 2. és 4–9. pontjában meghatározott egy vagy több borászati termékből állítanak elő;

b) amelyben az a) pontban említett borászati termékek a termék össztérfogatának legalább 50 %-át teszik ki;

c) amely szőlőmust hozzáadásával készül;

d) amelynek alkoholtartalma legalább 4,5 térfogatszázalék, tényleges alkoholtartalma pedig legfeljebb 14,5 térfogatszázalék.

4. Az „ízesített boralapú koktél” olyan ital,

a) amelyet, az alkohol hozzáadásával készült borok és a „retsina” bor kivételével, a(z) [XXXX/20XX/EU COM(2010) 799 végleges, összehangolt, egységes KPSZ ] rendelet XII. melléklete II. részének 1., 2. és 4–11. pontjában meghatározott egy vagy több, szőlőből készült termékből állítanak elő;

b) amelyben az a) pontban említett, szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 50 %-át teszik ki;

d) amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek;

e) amely tényleges alkoholtartalma legalább 1,2 térfogatszázalék és legfeljebb 10 térfogatszázalék.

II. FEJEZET AZ ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK MEGNEVEZÉSE, KISZERELÉSE ÉS CÍMKÉZÉSE

3. cikk Az ízesített borászati termékekkel kapcsolatos előállítási eljárások és analitikai módszerek

(1) Az ízesített borászati termékek előállításakor be kell tartani az I. és a II. mellékletben meghatározott előírásokat, korlátozásokat és megnevezéseket.

(2) A fogyasztók elvárásainak figyelembe vétele és az e rendelet által lefedett tárgykörben alkalmazandó nemzetközi előírások betartása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján megállapíthat olyan eljárásokat, amelyek az ízesített borászati termékek előállításához készített termékekre vonatkoznak.

Az első albekezdésben említett engedélyezett eljárások megállapításakor a Bizottság a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott és közzétett eljárásokat veszi alapul.

(3) Az ízesített borászati termékek összetételének meghatározására szolgáló analitikai módszerek és azok a szabályok, amelyek segítségével megállapítható, hogy e termékek esetében alkalmaztak-e nem engedélyezett előállítási eljárást, az OIV által ajánlott és közzétett módszerek és szabályok.

Amennyiben nem léteznek az OIV által ajánlott és közzétett módszerek és szabályok, a megfelelő módszereket és szabályokat a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadja el.

Az említett módszerek és szabályok elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket és szabályokat kell alkalmazni.

4. cikk Kereskedelmi megnevezések

(1) Az ízesített borászati termékekre a II. mellékletben meghatározott kereskedelmi megnevezéseket kell alkalmazni az Unióban. Az említett megnevezéseket csak azon ízesített borászati termékek forgalmazásához lehet használni, amelyek megfelelnek az említett mellékletben a megfelelő kereskedelmi megnevezés tekintetében meghatározott követelményeknek.

(2) Azon ízesített borászati termékek esetében, amelyek több kereskedelmi megnevezés követelményeinek is megfelelnek, csak egy megfelelő kereskedelmi megnevezés alkalmazható.

(3) Az e rendeletben meghatározott követelményeknek meg nem felelő alkoholtartalmú italokat nem lehet a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „készített”, „ízű” szavakkal, szófordulatokkal vagy bármely, az e rendeletben meghatározott kereskedelmi megnevezéshez hasonló kifejezéssel megnevezni, kiszerelni vagy címkézni.

(4) A kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni vagy fel lehet váltani valamely, e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel.

(5) A II. mellékletben felsorolt kereskedelmi megnevezéseket nem egészíthetik ki a borászati termékek tekintetében engedélyezett eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések.

5. cikkKiegészítő információk a kereskedelmi megnevezésekhez

(1) A 4. cikkben említett kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni az alábbi információkkal:

a) „extra száraz”: olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 30 grammnál kevesebb, és – az ízesített borok kategóriájában – amelyek alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék;

b) „száraz”: olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 50 grammnál kevesebb, és – az ízesített borok kategóriájában – amelyek alkoholtartalma legalább 16 térfogatszázalék;

c) „félszáraz”: olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 50 és 90 gramm között van;

d) „félédes”: olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 90 és 130 gramm között van;

e) „édes”: olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 130 grammnál több.

Az első albekezdésben szereplő cukortartalom invertcukorban van kifejezve.

A „félédes” és az „édes” jelölést helyettesíteni lehet a cukortartalom feltüntetésével, amelyet az invertcukor literenkénti mennyiségében, grammban kell kifejezni.

(2) Amennyiben az ízesített boralapú italok kereskedelmi megnevezését kiegészíti a „pezsgő” kifejezés, a felhasznált pezsgő mennyisége nem lehet kevesebb a felhasznált bor 95 %-ánál.

(3) A 4. cikkben említett kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni a fő ízesítőre való hivatkozással is.

6. cikkA származás feltüntetése

Amennyiben fel van tüntetve az ízesített borászati termék származása, a származásnak meg kell felelnie annak a helynek, ahol az ízesített borászati terméket előállítják. A származást a „készült (…)-ban” kifejezéssel vagy ezzel egyenértékű szavakkal kell jelezni, a megfelelő tagállam vagy harmadik ország nevével kiegészítve.

Az elsődleges összetevő származási helyét nem szükséges feltüntetni.

7. cikkAz ízesített borászati termékek kiszerelése és címkézése során használt nyelv

Az e rendeletben meghatározott kereskedelmi megnevezéseket és kiegészítő információkat, amennyiben szavakkal fejezik ki őket, az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén fel kell tüntetni.

Az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelző neve azonban azon a nyelven vagy nyelveken szerepel a címkén, amelyen bejegyezték, még akkor is, ha a földrajzi árujelző a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban helyettesíti a kereskedelmi megnevezést.

A nem latin ábécé szerint szövegezett, oltalom alatt álló földrajzi árujelzők esetében a név az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

8. cikkA tagállamok által elfogadott szigorúbb szabályok

A tagállamok – a saját területükön előállított, e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott ízesített borászati termékekre vagy az új földrajzi árujelzők bevezetésére vonatkozó minőségpolitika alkalmazása során – a 3. cikkben, valamint az I. és a II. mellékletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat határozhatnak meg az előállításra és megnevezésre vonatkozóan, feltéve, hogy az így elfogadott szabályok az uniós joggal összhangban vannak.

9. cikkÁtruházott hatáskörök

Az ágazat sajátosságainak figyelembevétele és az új termékek piacon való megjelenésének kezelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján naprakésszé teheti a következőket:

a) az I. mellékletben szereplő meghatározások, követelmények és korlátozások,

b) a II. mellékletben szereplő kereskedelmi megnevezések és árumegnevezések.

III. FEJEZETFÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK

10. cikk Fogalommeghatározás

E fejezet alkalmazásában a „földrajzi árujelző” valamely régióra, meghatározott helyre vagy országra utaló jelölés, amelyet olyan ízesített borászati termék jelölésére használnak, amelynek adott minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható.

11. cikkAz oltalom iránti kérelem tartalma

(1) A valamely név oltalom alatt álló földrajzi árujelzőnek való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket tartalmazó műszaki dokumentációt:

a) az oltalomban részesítendő elnevezés;

b) a kérelmező neve és címe;

c) a (2) bekezdésben említett termékleírás; és

d) a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum.

(2) Ahhoz, hogy valamely terméket oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel lehessen ellátni, a szóban forgó terméknek meg kell felelnie a vonatkozó termékleírásnak, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) az oltalomban részesítendő elnevezés;

b) a termék leírása, különösen a főbb analitikai jellemzői, valamint érzékszervi jellemzőinek értékelése vagy feltüntetése;

c) adott esetben az egyes előállítási eljárások és előírások, valamint a termék előállítására vonatkozó korlátozások;

d) az érintett földrajzi terület határainak meghatározása;

e) a 10. cikkben említett kapcsolatot alátámasztó adatok;

f) az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt kezelő szervezet által megállapított alkalmazandó követelmények, feltéve hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők az uniós jogszabályokkal;

g) a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve, címe és konkrét feladatai.

12. cikkOltalom iránti kérelem harmadik országbeli földrajzi terület esetében

(1) Amennyiben az oltalom iránti kérelem harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozik, a 11. cikkben előírt adatokon kívül bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

(2) A kérelmet a kérelmezőnek közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül a Bizottsághoz kell eljuttatnia.

(3) Az oltalom iránti kérelmet az Unió valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készült, hitelesített fordítással kiegészítve kell benyújtani.

13. cikkKérelmezők

(1) Minden termelői érdekcsoport vagy – kivételes esetekben – egyedi termelő benyújthat kérelmet földrajzi árujelző oltalmára. A kérelemhez egyéb érdekelt felek is csatlakozhatnak.

(2) Termelők csak a saját maguk által készített ízesített borászati termék oltalmára nyújthatnak be kérelmet.

(3) Határon átnyúló földrajzi területet jelölő megnevezés esetén közös kérelem is benyújtható.

14. cikkElőzetes nemzeti eljárás

(1) Az Unióból származó ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőjének oltalma iránt a 11. cikknek megfelelően benyújtott kérelmek előzetes nemzeti eljárás tárgyát képezik e cikk (2)–(7) bekezdésének megfelelően.

(2) Az oltalom iránti kérelmet azon tagállamban kell benyújtani, amelynek területéről a földrajzi árujelző származik.

(3) A tagállam megvizsgálja, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

A tagállam nemzeti eljárás keretében biztosítja a kérelem megfelelő közzétételét, és a közzétételtől számított legalább két hónapos időszakot ír elő, amely során bármely, jogos érdekkel és a tagállam területén lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy a tagállamhoz benyújtott, megfelelően indokolt nyilatkozat útján kifogást emelhet a javasolt oltalom ellen.

(4) Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a földrajzi árujelző nem felel meg a vonatkozó követelményeknek vagy általában véve nem felel meg az uniós jognak, elutasítja a kérelmet.

(5) Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a vonatkozó követelmények teljesülnek, akkor:

a) legalább az interneten közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírást; és

b) oltalom iránti kérelmet juttat el a Bizottsághoz, amely kérelem tartalmazza a következőket:

i. a kérelmező neve és címe;

ii. a 11. cikk (2) bekezdésében említett termékleírás;

iii. a 11. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum;

iv. a tagállam nyilatkozata, amelyben úgy ítéli meg, hogy a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel az előírt feltételeknek; és

v. az a) pontban említett közzétételre vonatkozó hivatkozás.

Az első albekezdés b) pontjában említett információkat az Unió valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készített hitelesített fordítással kiegészítve kell továbbítani.

(6) A tagállamok 2012. december 1-jéig elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az e cikknek való megfeleléshez szükségesek.

(7) Abban az esetben, ha egy tagállamban nem léteznek nemzeti jogszabályok a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan, a tagállam az elnevezést az e fejezetben foglaltaknak megfelelően – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti szinten oltalomban részesítheti a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal. Ezen átmeneti nemzeti oltalom megszűnik azzal a nappal, amelyen a bejegyzésről vagy annak megtagadásáról szóló határozatot e fejezet alapján meghozzák.

15. cikkA Bizottság által végzett vizsgálat

(1) A Bizottság közzéteszi a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelem beadásának időpontját.

(2) A Bizottság megvizsgálja, hogy a 14. cikk (5) bekezdésében említett oltalom iránti kérelem megfelel-e az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben meghatározott feltételek teljesülnek, végrehajtási aktusok révén, a 36. cikkben említett bizottság közreműködése nélkül rendelkezik a 11. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak és a 14. cikk (5) bekezdésében említett, a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben meghatározott feltételek nem teljesülnek, végrehajtási aktus révén rendelkezik a kérelem elutasításáról.

16. cikkKifogásolási eljárás

A 15. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében előírt közzététel napjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve bármely, jogos érdekkel és az oltalmat kérelmező tagállamtól eltérő tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy egy, az e fejezetben foglalt jogosultsági feltételekre vonatkozó, megfelelően indokolt nyilatkozat Bizottsághoz való benyújtásával kifogást emelhet az oltalom ellen.

Harmadik országban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy esetében a nyilatkozatot az első bekezdésben említett két hónapos határidőn belül közvetlenül vagy a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

17. cikkHatározat az oltalomról

A Bizottság a 16. cikkben említett kifogásolási eljárás lezárását követően a rendelkezésére álló információk alapján, végrehajtási aktusok révén határoz az e fejezetben meghatározott feltételeknek és általában véve az uniós jognak megfelelő földrajzi árujelző oltalmának megadásáról, illetve – ha az említett feltételek nem teljesülnek – a kérelem elutasításáról.

18. cikkHomonimák

(1) Az e rendelet rendelkezései alapján már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú vagy részben azonos alakú, kérelem tárgyát képező elnevezés bejegyzése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, valamint az összetéveszthetőség veszélyét.

(2) Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

(3) A bejegyzett azonos alakú elnevezés használatát abban az esetben lehet engedélyezni, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a nyilvántartásban már szereplőtől, figyelembe véve, hogy az érintett termelők számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani, valamint el kell kerülni a fogyasztók megtévesztését.

19. cikkAz oltalom iránti kérelem elutasításának okai

(1) A köznévvé vált nevek nem élvezhetnek oltalmat földrajzi árujelzőként.

E fejezet alkalmazásában a „köznévvé vált név” olyan ízesített borászati termék neve, amely, bár e termék eredeti előállítási vagy forgalomba hozatali helységéhez vagy régiójához kapcsolódik, az Unióban egy ízesített borászati termék köznevévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy az elnevezés köznevesült-e vagy nem, az összes idevágó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a) az Unióban fennálló helyzetet, különös tekintettel a fogyasztási területekre;

b) a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokat.

(2) Egy név nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, amennyiben valamely védjegy hírnevének és elismertségének fényében az oltalom félrevezetheti a fogyasztót az ízesített borászati termék valódi mibenlétének vonatkozásában.

20. cikkKapcsolat a védjegyekkel

(1) Amennyiben egy földrajzi árujelző e rendelet szerint oltalom alatt áll, a 21. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyikének megfelelő és valamely ízesített borászati termékhez kapcsolódó védjegy lajstromozását el kell utasítani, ha a védjegy lajstromozására vonatkozó kérelmet a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és a földrajzi árujelző az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalmat élvez.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket törölni kell.

(2) A 18. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, valamely, a 21. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyikének megfelelően használt olyan védjegy, amelyet a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek vagy lajstromoztak, illetve amely – amennyiben az érintett jogszabályok erre lehetőséget adnak – az említett időpontig használat révén meghonosodott az Unióban, továbbra is használható és megújítható a földrajzi árujelző oltalmának ellenére, feltéve hogy nincs ok a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésére a 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[12], illetve a 207/2009/EK tanácsi rendelet[13] értelmében.

Ilyen esetben a földrajzi árujelzőnek a megfelelő védjeggyel párhuzamosan történő használata megengedett.

21. cikkOltalom

(1) Bármely forgalmazó használhatja az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt azon az ízesített borászati terméken, amelyet a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készítettek.

(2) Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, valamint az ilyen oltalom alatt álló nevekkel ellátott, a termékleírásnak megfelelő ízesített borászati termékek a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a) az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i. az oltalom alatt álló név termékleírásának nem megfelelő hasonló termék vonatkozásában; vagy

ii. amennyiben a névhasználat az illető földrajzi árujelző hírnevét használná ki;

b) bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják, kiejtés szerinti átírásban vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átírásban használják, vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;

c) a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb hamis vagy félrevezető jelzés a belső vagy a külső csomagoláson, a szóban forgó borászati termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumokon, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3) Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző nem válhat a 19. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezéssé az Unióban.

(4) A tagállamok megteszik a szükséges adminisztratív és jogi lépéseket az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése vagy megszüntetése érdekében.

22. cikkNyilvántartás

A Bizottság létrehozza és naprakészen tartja az ízesített borászati termékekre vonatkozó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását.

Olyan, harmadik országok termékeire vonatkozó földrajzi árujelzők, amelyek az Unió által kötött nemzetközi megállapodás értelmében oltalmat élveznek az Unióban, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőként felvehetők az első bekezdésben említett nyilvántartásba.

23. cikkAz illetékes hatóság kijelölése

(1) A tagállamok a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] 4. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően kijelölik az e fejezetben meghatározott kötelezettségek tekintetében elvégzendő vizsgálatokért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy bármely olyan gazdasági szereplő jogosult legyen a vizsgálati rendszerben való részvételre, amely megfelel az e fejezetben foglalt rendelkezéseknek.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságról vagy hatóságokról. A Bizottság e hatóságok nevét és címét közzéteszi, és gondoskodik ezen információk rendszeres frissítéséről.

24. cikkA termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

(1) Az Unión belüli földrajzi területekhez kapcsolódó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését az ízesített borászati termék előállítása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a) az 23. cikkben említett illetékes hatóság vagy hatóságok; vagy

b) a 882/2004/EK rendelet 2. cikke második albekezdésének 5. pontja értelmében az ellenőrzésért felelős, az említett rendelet 5. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több szerv.

Az ellenőrzés költségeit az érintett gazdasági szereplők viselik.

(2) A valamely harmadik országon belüli földrajzi területhez kapcsolódó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését az ízesített borászati termék előállítása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a) a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság; vagy

b) egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC Guide 65-nek (Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények), és ezekkel összhangban kell akkreditálni őket.

(4) Amennyiben valamely, az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában említett hatóság ellenőrzi a termékleírásnak való megfelelést, az objektivitás és a pártatlanság megfelelő garanciáit kell biztosítania, és rendelkeznie kell a feladata elvégzéséhez szükséges képzett személyzettel és forrásokkal.

25. cikkA termékleírás módosítása

(1) A 13. cikk feltételeit teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásának módosítását, különösen a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 11. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(2) Amennyiben a javasolt módosítás a 11. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum egy vagy több pontját érinti, a 14–17. cikk értelemszerűen alkalmazandó a módosítási kérelemre. Ha azonban a javasolt módosítás nem jelentős, a Bizottság végrehajtási aktusok révén határoz arról, hogy a kérelem jóváhagyható-e a 15. cikk (2) bekezdésében és a 16. cikkben meghatározott eljárás lefolytatása nélkül, és ha igen, közzéteszi a 15. cikk (3) bekezdésében említett elemeket.

(3) Amennyiben a javasolt módosítás nem változtat az egységes dokumentumon, a következő szabályok alkalmazandók:

a) ha a földrajzi terület egy adott tagállamon belül található, e tagállam közli a módosítást illető álláspontját, és ha az kedvező, közzéteszi a módosított termékleírást, valamint értesíti a Bizottságot a jóváhagyott módosításokról és azok okairól;

b) ha a földrajzi terület harmadik országban helyezkedik el, a Bizottság végrehajtási aktusok révén dönt a javasolt módosítás jóváhagyásáról.

26. cikkAz oltalom megszüntetése

A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam, harmadik ország vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére, végrehajtási aktusok révén határozhat úgy, hogy megszünteti valamely földrajzi árujelző oltalmát, amennyiben a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított.

A 14–17. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

27. cikkMeglévő, oltalom alatt álló földrajzi megjelölések

(1) Az 1601/91/EGK rendelet II. mellékletében felsorolt ízesített borászati termékek földrajzi megjelölései automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőnek minősülnek. A Bizottság e megjelöléseket felveszi az e rendelet 22. cikke szerinti nyilvántartásba.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett, meglévő, oltalom alatt álló földrajzi megjelölések tekintetében a következőket adják át a Bizottságnak:

a) a 11. cikk (1) bekezdésében előírt műszaki dokumentáció;

b) a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat.

(3) Azok az (1) bekezdésben említett, meglévő földrajzi megjelölések, amelyekre vonatkozóan a (2) bekezdésben említett információkat [ 2 évvel a hatálybalépés után ]-ig nem nyújtják be, elveszítik az e rendelet szerinti oltalmukat. A Bizottság végrehajtási aktusok révén, a 36. cikkben említett bizottság közreműködése nélkül megfelelő hivatalos intézkedéseket hoz az ilyen neveknek a 22. cikkben előírt nyilvántartásból való törlésére.

(4) A 26. cikk nem vonatkozik az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő, oltalom alatt álló földrajzi megjelölésekre.

A Bizottság [3 évvel a hatálybalépés után]-ig saját kezdeményezésére végrehajtási aktusok révén határozhat úgy, hogy megszünteti valamely, az (1) bekezdésben említett, meglévő földrajzi megjelölés oltalmát, amennyiben a megjelölés nem felel meg a 10. cikkben foglaltaknak.

28. cikkDíjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik fedezésére, ideértve az e fejezet szerinti, oltalomra vonatkozó kérelmek, kifogási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadásokat.

29. cikkÁtruházott hatáskörök

(1) A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja a következőket:

a) a földrajzi terület körülhatárolására vonatkozó elvek, valamint

b) a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő fogalommeghatározások, korlátozások és eltérések.

(2) A termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírások a 11. cikk (2) bekezdésének f) pontja szerint további követelményekkel egészíthetők ki.

(3) A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

a) meghatározhatja, hogy melyek azok az esetek, amelyekben egy termelő egyénileg is kérelmezheti valamely földrajzi árujelző oltalmát;

b) korlátozásokat fogadhat el a földrajzi árujelző oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők típusára vonatkozóan;

c) egyedi intézkedéseket fogadhat el a határokon átnyúló területet érintő kérelmekre alkalmazandó nemzeti eljárások tekintetében;

d) meghatározhatja a kérelmek vagy az igénylések benyújtásának időpontját;

e) meghatározhatja azt az időpontot, amelytől kezdve az oltalom érvényes;

f) meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely módosítás a 25. cikk (2) bekezdése szerint nem jelentős módosításnak minősül;

g) meghatározhatja azt az időpontot, amikor egy adott módosítás hatályba lép.

(4) A megfelelő oltalom biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén korlátozásokat fogadhat el az oltalom alatt álló elnevezés tekintetében.

(5) A földrajzi árujelzők jogellenes használatának megelőzése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja a tagállamok által e tekintetben végrehajtandó intézkedéseket.

(6) Az e fejezetben előírt vizsgálatok hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja az illetékes hatóságok gazdasági szereplők általi tájékoztatásával kapcsolatos szükséges intézkedéseket.

30. cikkVégrehajtási hatáskörök

(1) A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadhatja az e fejezethez kapcsolódó szükséges intézkedéseket a következők vonatkozásában:

a) a termékleírásban a földrajzi terület és a végtermék közötti kapcsolat tekintetében nyújtandó tájékoztatás;

b) az oltalom megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat közzététele;

c) a 22. cikkben említett nyilvántartás létrehozása és naprakészen tartása;

e) a határokon átnyúló területre vonatkozó kérelmek benyújtása;

f) a tagállamok által elvégzendő vizsgálatok és ellenőrzések, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is.

(2) A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadhatja az e fejezethez kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést a földrajzi árujelző oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára – beleértve e kérelmek elfogadhatóságát is – irányuló eljárás, továbbá a kifogást tartalmazó, valamint a törlés és az átminősítés iránti kérelmekre – beleértve ezek elfogadhatóságát is – vonatkozó eljárás és a meglévő, oltalom alatt álló földrajzi megjelölésekkel kapcsolatos tájékoztatás vonatkozásában, különös tekintettel az alábbiakra:

a) dokumentumminták és a továbbítás formátuma;

b) határidők;

c) a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek.

31. cikkA 3 6. cikkben említett bizottság közreműködése nélkül elfogadandó végrehajtási aktusok

Amennyiben az e fejezet értelmében benyújtott valamely kérelem vagy igénylés elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt végrehajtási aktusok révén, a 36. cikkben említett bizottság közreműködése nélkül elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja.

IV. FEJEZETÁLTALÁNOS, ÁTMENETIÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikkAz ízesített borászati termékek vizsgálata és ellenőrzése

(1) A tagállamok felelősek az ízesített borászati termékek vizsgálatáért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében, és ezen belül a 882/2004/EK rendelettel összhangban kijelölik az e rendeletben megállapított kötelezettségek tekintetében a vizsgálatért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2) A Bizottság a tagállamokkal konzultálva biztosítja e rendelet egységes alkalmazását, és szükség szerint végrehajtási aktusok révén szabályokat fogad el olyan adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak kell elvégezniük az e rendelet végrehajtásából származó kötelezettségek betartása tekintetében.

33. cikkInformációcsere

(1) A tagállamok és a Bizottság értesítik egymást az e rendelet alkalmazásához és az ízesített borászati termékekre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfeleléshez szükséges információkról. A szóban forgó információk adott esetben harmadik országok illetékes hatóságai számára is eljuttathatók vagy azok rendelkezésére bocsáthatók, továbbá közzétehetők.

(2) Annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett értesítés gyors, hatékony, pontos és költséghatékony legyen, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén megállapítja a következőket:

a) azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni;

b) az értesítés módszerei;

c) a rendelkezésre bocsátott információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférés jogára vonatkozó szabályok;

d) az információk közzétételének feltételei és eszközei.

(3) A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a következőket:

a) az e cikk alkalmazásához szükséges információk szolgáltatására vonatkozó szabályok;

b) a közlendő információk kezelésére vonatkozó rendelkezések, valamint az értesítések tartalmával, formájával, ütemezésével, gyakoriságával és határidőivel kapcsolatos szabályok;

c) az információknak, illetve dokumentumoknak a tagállamok, a harmadik országbeli hatóságok vagy a nyilvánosság számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására vonatkozó rendelkezések.

34. cikk Bizottsági hatáskörök

A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására szóló hatáskörrel történő felruházása esetén a 35. cikket kell alkalmazni.

Végrehajtási aktusok elfogadására szóló hatáskörrel történő felruházása esetén a Bizottság a 36. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban jár el, amennyiben e rendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik.

35. cikkA felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság az e rendeletben említett felhatalmazást határozatlan időre kapja.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő [két hónapos] időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam [két hónappal] meghosszabbodik.

36. cikkVégrehajtási aktusok – bizottság

(1) A Bizottság munkáját az ízesített borászati termékekkel foglalkozó bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

37. cikk Hatályon kívül helyezés

Az 1601/91/EGK rendelet [ e rendelet alkalmazásának időpontjától = 1 évvel e rendelet hatálybalépése után ] hatályát veszti .

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni és az e rendelet IV. mellékletében meghatározott megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

38. cikkÁtmeneti intézkedések

(1) Az 1601/91/EGK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben előírt szabályokra történő áttérés elősegítése érdekében a Bizottság [ 3 évvel a hatálybalépés után ]-ig adott esetben felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el e rendelet módosítása vagy az e rendelettől való eltérés érdekében.

(2) A rendelet követelményeinek meg nem felelő, de az 1601/91/EGK rendelettel összhangban, [ e rendelet alkalmazásának napját ] megelőzően előállított ízesített borászati termékeket a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

39. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [ 1 évvel a hatálybalépés után, a pontos dátumot a rendelet közzétételekor kell kitölteni ]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

TECHNIKAI MEGHATÁROZÁSOK, KÖVETELMÉNYEK ÉS KORLÁTOZÁSOK

1. Aromaanyagok

A következő termékek használata engedélyezett ízesített borászati termékek ízesítéséhez:

a) az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és/vagy aromakészítmények;

b) aromaanyagok:

- amelyek megegyeznek a vanillinnal,

- amelyek mandulaillatúak és/vagy -ízűek,

- amelyek sárgabarack-illatúak és/vagy -ízűek,

- amelyek tojásillatúak és/vagy -ízűek, és/vagy

c) fűszernövények és/vagy fűszerek és/vagy ízesítő élelmiszerek.

A következő termékek használata engedélyezett ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok ízesítéséhez:

a) az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények; és/vagy

b) fűszernövények és/vagy fűszerek és/vagy ízesítő élelmiszerek.

2. Édesítés

Az ízesített borászati termékek a következő egy vagy több termék felhasználásával édesíthetőek:

a) félfehér cukor, fehér cukor, extrafehér cukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup, cukoroldat, invertcukoroldat, invertcukorszirup az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról szóló, 2001. december 20-i 2001/111/EK tanácsi irányelvben[15] meghatározottak szerint;

b) finomított szőlőmustsűrítmény, sűrített szőlőmust, szőlőmust;

c) égetett cukor, amelyet kizárólag szacharóz szabályozott hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy más kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül;

d) méz a mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelvben meghatározottak szerint[16];

e) szentjánoskenyér-szirup;

f) bármely más, természetes szénhidráttartalmú, az előzőekben említett termékekhez hasonló hatású anyag.

3. Alkohol hozzáadása

Az alábbi termékek közül egy vagy több alkalmazható egyes ízesített borok, illetve egyes ízesített boralapú italok készítése során:

a) szőlészeti eredetű etil-alkohol;

b) borból vagy szárított szőlőből előállított alkohol;

c) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol;

d) borból vagy aszalt szőlőből előállított párlat;

e) mezőgazdasági eredetű párlat;

f) borpárlat vagy törkölypárlat;

g) aszalt szőlőből készült párlat.

Az első albekezdésben felsorolt termékeknek meg kell felelniük az uniós jogszabályokban meghatározott jellemzőknek. Különösen a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:

a) érzékszervi jellemzők: a nyersanyagon kívül más íz nem érezhető;

b) minimális alkoholtartalma térfogatszázalékban: 96 %;

c) az egyéb összetevők megengedett szintje:

i. összes savtartalom, ecetsavban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5,

ii. észter-tartalom, etil-acetátban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,3,

iii. aldehid-tartalom, acetaldehidben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5,

iv. magasabb rendű alkoholok, metil-2-propanol-1-ben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5,

v. metanol, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 30,

vi. szárazanyag-tartalom, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5,

vii. nitrogéntartalmú illékony bázisok, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,1,

viii. furfurol: nem kimutatható.

Az ízesített borászati termékek készítése során használt színezékek, aromaanyagok vagy más engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt etil-alkoholt csak a feltétlenül szükséges adagban lehet felhasználni, és az ilyen használat nem minősül ízesített borászati termék előállítása céljából történő alkohol-hozzáadásnak.

4. Adalékanyagok és színezőanyagok

Az 1333/2008/EK rendeletben megállapított, élelmiszer-adalékanyagokra – ideértve a színezőanyagokat is – vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ízesített borászati termékekre.

5. Víz hozzáadása

Az ízesített borászati termékek előállítása során történő vízhozzáadás engedélyezett, amennyiben csak az ízesítő esszencia előállításához, színezékek és édesítőszerek feloldásához és/vagy a termék végső összetételének kiigazításához feltétlenül szükséges adagban használják.

A hozzáadott víz minőségének meg kell felelnie a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. július 15-i 80/777/EGK tanácsi irányelvnek[17] és az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvnek[18], és a hozzáadott víz nem változtathatja meg a termék jellegét.

A víz lehet desztillált, sómentesített, ioncserélt vagy lágyított.

6. Az ízesített borászati termékek előállításánál szén-dioxid hozzáadása engedélyezett.

7. Alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve

„Alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve”: az adott termékben 20°C hőmérsékleten jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya az ugyanolyan hőmérsékletű termék teljes térfogatához viszonyítva.

„Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban”: annak a tiszta alkoholnak a térfogata, amely 20°C-os hőmérsékleten a termék 100 térfogategységében található.

„Potenciális alkoholtartalom térfogatszázalékban”: annak a tiszta alkoholnak a térfogategységei 20°C-os hőmérsékleten, amelyek az ugyanolyan hőmérsékletű termék 100 térfogategységében található cukor teljes kierjedésével keletkezhetnek;

„Összes alkoholtartalom térfogatszázalékban”: a térfogatszázalékban kifejezett tényleges és lehetséges alkoholtartalom összege.

II. MELLÉKLET

AZ ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS ÁRUMEGNEVEZÉSEI

A. AZ ÍZESÍTETT BOROK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS ÁRUMEGNEVEZÉSEI

1. Ízesített bor :

Olyan ízesített bor, amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek.

2. Ízesített szeszezett bor :

Olyan ízesített bor, amelyet alkohol hozzáadásával készítenek.

3. Boraperitif :

Olyan ízesített bor, amelyet alkohol hozzáadásával készítenek.

Az „aperitif” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

4. Vermouth :

Olyan ízesített bor,

21. amelyhez alkoholt adnak,

22. amely jellemző ízét az ürömfajokból előállított megfelelő anyagok használata adja, és

23. amelyet csak karamellizált cukor, szacharóz, szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény és sűrített szőlőmust felhasználásával ízesíthetnek.

5. Keserű ízesített borok :

Olyan ízesített bor, amelyhez alkoholt adnak, és jellegzetes keserű ízzel rendelkezik.

A „keserű ízesített bor” megnevezés után a fő keserű ízt adó anyag nevének kell szerepelnie. A következő kifejezések, illetve azok megfelelői az egyéb uniós nyelveken a fenti megnevezés helyett, vagy annak kiegészítéseként használhatók:

- „ Kínafakéreggel készített bor ”, ha a fő aromaanyag természetes kínakéreg-aroma,

- „ Bitter vino ”, ha a fő aromaanyag természetes enciánaroma, és az italt engedélyezett sárga, illetve vörös színezőanyaggal színezték; a „bitter” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá,

- „ Americano ”, ha az íz ürömből vagy enciánból származó természetes aromaanyagok jelenlétének tulajdonítható, és az italt engedélyezett sárga, illetve vörös színezőanyaggal színezték.

6. Tojás alapú ízesített bor :

Olyan ízesített bor,

24. amelyhez alkoholt adnak,

25. amelyhez jó minőségű tojássárgáját vagy ilyen sűrítményt adnak, és

26. amelynek cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként több mint 200 gramm, a minimális tojássárga-tartalma pedig literenként legalább 10 gramm a késztermékben.

A „tojás alapú ízesített bor” kifejezést a „cremovo” kifejezés követheti, ha ez a bor legalább 80 %-ban Marsala bort tartalmaz.

A „tojás alapú ízesített bor” kifejezést a „cremovo zabaione” kifejezés követheti, ha ez a bor legalább 80 %-ban Marsala bort tartalmaz, és a tojássárgája-tartalom literenként legalább 60 gramm.

7. Väkevä viiniglögi Starkvinsglögg

Olyan ízesített bor,

27. amelyhez alkoholt adnak, és

28. amely jellemző ízét a szegfűszeg és/vagy fahéj használata adja.

B. AZ ÍZESÍTETT BORALAPÚ ITALOK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS ÁRUMEGNEVEZÉSEI

1. Ízesített boralapú ital

Olyan ízesített boralapú ital, amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek.

2. Ízesített szeszezett boralapú ital

Olyan ízesített boralapú ital,

29. amelyhez alkoholt adnak,

30. amelyet édesítenek,

31. amelyet fehérborból állítanak elő,

32. amelyhez aszalt szőlőből előállított párlatot adnak, és

33. amelyet kizárólag kardamon-kivonat felhasználásával ízesítenek;

34. vagy

35. amelyhez alkoholt adnak,

36. amelyet édesítenek,

37. amelyet vörösborból állítanak elő, és

38. amelyhez kizárólag fűszerekből, ginzengből, dióból, citrusnövény-kivonatokból és aromás növényi kivonatokból előállított aromakészítményeket adnak.

3. Sangria :

Olyan ízesített boralapú ital,

39. amelyet borból állítanak elő,

40. amelyet természetes citrusgyümölcs-kivonatok vagy eszenciák hozzáadásával, az adott gyümölcs levének hozzáadásával vagy anélkül ízesítenek,

41. amelyhez fűszereket adnak,

42. amelyhez szén-dioxidot adhatnak,

43. amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek,

44. amelyet nem színeznek,

45. amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 4,5 térfogatszázalék és legfeljebb 12 térfogatszázalék, és

46. amely a citrusgyümölcs húsának vagy héjának szilárd részeit tartalmazhatja, és színe kizárólag a felhasznált alapanyagokból származik.

A „Sangria” megnevezést a „készült ….-ban” meghatározásnak kell követnie, amelybe az előállító tagállam, illetve szűkebb régió nevét kell írni, kivéve, ha a termék Spanyolországban vagy Portugáliában készült.

A „Sangria” megnevezés az „ízesített boralapú ital” megnevezést csak abban az esetben helyettesítheti, ha az ital Spanyolországban vagy Portugáliában készült.

(4) Clarea :

Olyan ízesített boralapú ital, amelyet a Sangria esetében meghatározottakkal megegyező körülmények között, fehérborból állítanak elő.

A „ Clarea ” megnevezést a „készült …-ban” meghatározásnak kell követnie, amelybe az előállító tagállam, illetve szűkebb régió nevét kell írni, kivéve, ha a termék Spanyolországban készült.

A „ Clarea ” megnevezés az „ízesített boralapú ital” megnevezést csak abban az esetben helyettesítheti, ha az ital Spanyolországban készült.

5. Zurra :

Olyan ízesített boralapú ital, amelyet a 110/2008/EK rendeletben meghatározott brandy vagy borpárlat és esetleg gyümölcsdarabok Sangriához vagy Clareához való hozzáadásával állítanak elő. A tényleges alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék és legfeljebb 14 térfogatszázalék.

6. Bitter soda :

47. Olyan ízesített boralapú ital,

48. amelynek alapanyaga a „ bitter vino ”, amelynek részaránya a késztermékben nem lehet kevesebb 50 térfogatszázaléknál,

49. amelyhez szén-dioxidot vagy szénsavval dúsított vizet adnak, és

50. amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 8 térfogatszázalék és legfeljebb 10,5 térfogatszázalék.

51. A „bitter” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

7. Kalte Ente :

52. Olyan ízesített boralapú ital,

53. amelyet bor, gyöngyözőbor vagy szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor, valamint pezsgő vagy habzóbor elegyítésével állítanak elő,

54. amelyhez természetes citrom-anyagokat vagy azok kivonatát adják hozzá,

55. amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek,

56. amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

57. A készterméknek legalább 25 térfogatszázalékban kell pezsgőt vagy habzóbort tartalmaznia.

8. Glühwein :

58. Olyan ízesített boralapú ital,

59. amelyet kizárólag vörös- vagy fehérborból állítanak elő,

60. amelyet főleg fahéjjal és/vagy szegfűszeggel ízesítenek,

61. amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek,

62. amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

Az I. melléklet 5. bekezdésének rendelkezéseiből eredően hozzáadott víz mennyiségét kivéve víz hozzáadása tilos.

Ha az ital fehérborból készült, a „ Glühwein ” kereskedelmi megnevezést a „ fehérbor ” szóval kell kiegészíteni;

9. Viiniglögi/Vinglögg

63. Olyan ízesített boralapú ital,

64. amelyet kizárólag vörös- vagy fehérborból állítanak elő,

65. amelyet főleg fahéjjal és/vagy szegfűszeggel ízesítenek,amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek,

66. amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

Ha az ital fehérborból készült, a „ Viiniglögi/Vinglögg ” kereskedelmi megnevezést a „fehérbor” szóval kell kiegészíteni.

10. Maiwein :

67. Olyan ízesített boralapú ital,

68. amelyet az Asperula odorata L. domináns ízének biztosítása érdekében Asperula odorata L. növényt vagy azok kivonatát tartalmazó borból készítenek,

69. amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek,

70. amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

(11) Maitrank :

Olyan ízesített boralapú ital,

71. amelyet olyan száraz fehérborból készítenek, amelyben Asperula odorata L. növényeket áztatnak, vagy amelyhez Asperula odorata L. kivonatot adnak; a Maitrankhoz emellett narancsot, és/vagy más gyümölcsöt, lehetőség szerint lé, sűrítmény vagy kivonat formájában, és legfeljebb 5 %-os cukorédesítést adnak,

72. amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek,

73. amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

12. Pelin :

Olyan ízesített boralapú ital,

74. amelyet vörös- vagy fehérborból, szőlőmustsűrítményből, szőlőléből (vagy répacukorból) és meghatározott gyógynövénykeverékből készítenek,

75. amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek,

76. amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 8,5 térfogatszázalék és

77. amelynek cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként 45–50 gramm és összes savtartalma – borkősavban kifejezve – legalább 3 gramm/liter.

C. AZ ÍZESÍTETT BORALAPÚ KOKTÉLOK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS ÁRUMEGNEVEZÉSEI

1. Ízesített boralapú koktél

A 2. cikk 4. pontjában foglalt meghatározásnak megfelelő termék.

A „koktél” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

2. Boralapú koktél :

Olyan ízesített boralapú koktél,

78. amelyben a sűrített szőlőmust aránya nem éri el a késztermék össztérfogatának 10%-át,

79. amelynek tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 7 térfogatszázalék, és

80. amelyben az invertcukorban kifejezett literenkénti cukortartalom 80 grammnál kevesebb.

3. Ízesített gyöngyöző szőlőmust :

81. Olyan ízesített boralapú koktél,

82. amelyet kizárólag szőlőmustból állítanak elő,

83. amely tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 4 térfogatszázalék, és

84. amely kizárólag a felhasznált termékek erjedéséből származó szén-dioxidot tartalmaz.

4. Borkoktél :

Olyan ízesített boralapú koktél, amelyet pezsgővel kevernek.

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1601/91/EGK rendelet | E rendelet |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk, (1)–(4) bekezdés | 2. cikk és II. melléklet |

2. cikk, (5) bekezdés | 5. cikk, (1) bekezdés |

2. cikk, (6) bekezdés | 5. cikk, (2) bekezdés |

2. cikk, (7) bekezdés | 9. cikk és 35. cikk |

3. cikk | 3. cikk, (1) bekezdés és I. melléklet |

4. cikk | 3. cikk, (1) bekezdés és I. melléklet |

4. cikk, (4) bekezdés | 3. cikk, (3) bekezdés |

5. cikk | 3. cikk, (2) bekezdés |

6. cikk, (1) bekezdés | 4. cikk, (1) és (2) bekezdés |

6. cikk, (2) bekezdés, a) pont | 4. cikk, (4) bekezdés |

6. cikk, (2) bekezdés, b) pont | 21. cikk |

6. cikk, (3) bekezdés | 4. cikk, (5) bekezdés |

6. cikk, (4) bekezdés | 8. cikk |

7. cikk, (1) és (3) bekezdés | _ |

7. cikk, (2) bekezdés | 4. cikk, (3) bekezdés |

8. cikk, (1) bekezdés | _ |

8. cikk, (2) bekezdés | 4. cikk, (1) és (2) bekezdés |

8. cikk, (3) bekezdés | 5. cikk, (3) bekezdés |

_ | 6. cikk |

8. cikk, (4) bekezdés, első és második albekezdés | _ |

8. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés | I. melléklet, 3. pont, harmadik bekezdés |

8. cikk, (4a) bekezdés | _ |

8. cikk, (5)–(8) bekezdés | 7. cikk |

8. cikk, (9) bekezdés | _ |

9. cikk | 32. cikk |

10. cikk | 12. cikk |

10a. cikk | 10–31. cikk |

11. cikk | _ |

12–15. cikk | 33–35. cikk |

_ | 36. cikk |

16. cikk | 37. cikk |

17. cikk | 38. cikk |

I. melléklet | I. melléklet, 3. pont, második albekezdés |

II. melléklet | / |

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS | Fiche Fin/11/465131 RVDE/cc 6.10.2011.1 |

DÁTUM: 2011.4.14. |

1. | KÖLTSÉGVETÉSI MEGNEVEZÉS: 05 02 09 | ELŐIRÁNYZATOK: 1143,7 millió € |

2. | CÍM: Az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, XXX-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat. |

3. | JOGALAP: A Szerződés 43. cikkének (2) bekezdése és 114. cikke |

4. | CÉLKITŰZÉSEK: Az ízesített borászati termékek meghatározására és kiszerelésére vonatkozó jogi keret létrehozása. |

5. | PÉNZÜGYI HATÁSOK | 12 HÓNAPOS IDŐSZAK (millió EUR) | FOLYÓ PÉNZÜGYI ÉV 2011 (millió EUR) | KÖVETKEZŐ PÉNZÜGYI ÉV 2012 (millió EUR) |

5.0 | KIADÁSOK - AZ EU-KÖLTSÉGVETÉS TERHÉRE (VISSZATÉRÍTÉSEK/INTERVENCIÓK) - A NEMZETI HATÓSÁGOK TERHÉRE - MÁS | - | - | - |

5.1 | BEVÉTELEK - AZ EU SAJÁT FORRÁSAI (LEFÖLÖZÉSEK/VÁMOK) - NEMZETI SZINTŰ BEVÉTELEK | - | - | - |

2013 | 2014 | 2015 | 2016 |

5.0.1 | BECSÜLT KIADÁSOK | - | - | - | - |

5.1.1 | BECSÜLT BEVÉTELEK | - | - | - | - |

5.2 | SZÁMÍTÁS MÓDJA: - |

6.0 | FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS VONATKOZÓ ALCÍMÉBEN SZEREPLŐ ELŐIRÁNYZATOKBÓL? | IGEN NEM |

6.1 | FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS ALCÍMEI KÖZÖTTI ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL? | IGEN/NEM |

6.2 | SZÜKSÉG LESZ-E PÓTKÖLTSÉGVETÉSRE? | IGEN/NEM |

6.3 | SZÜKSÉG LESZ-E ELŐIRÁNYZATOK BEVEZETÉSÉRE A JÖVŐBENI KÖLTSÉGVETÉSEKBE? | IGEN NEM |

ÉSZREVÉTELEK: E rendeletnek nincs költségvetési kihatása. |

[1] HL C […]., […]., […]. o.

[2] HL C […]., […]., […]. o.

[3] HL C […]., […]., […]. o.

[4] HL L 149., 1991.6.14., 1. o.

[5] HL L 21., 1994.1.26., 7. o.

[6] HL L 354., 2008.12.31., 16. o.

[7] HL L 354., 2008.12.31., 34. o.

[8] HL L […]., […]., […]. o.

[9] HL L […]., […]., […]. o.

[10] HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

[11] HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[12] HL L 229., 2009.11.8., 25. o.

[13] HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

[14] HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

[15] HL L 10., 2002.1.12., 53. o.

[16] HL L 10., 2002.1.12., 47. o.

[17] HL L 229., 1980.8.30., 1. o.

[18] HL L 330., 1998.12.5., 32. o.