52011PC0320

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. A javaslat okai és céljai

Ahogyan az a menekültügyi politikai tervben[1] is szerepelt, 2008. december 9-én a Bizottság javaslatot terjesztett elő a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv[2] (a továbbiakban: a befogadási feltételekről szóló irányelv) módosítására. A javaslat a jelenlegi irányelv tagállamokban történő alkalmazásának értékelése alapján készült, a tagállamokkal, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), nem kormányzati szervezetekkel és egyéb érdekelt felekkel folytatott széleskörű konzultációt követően.

2009. május 7-én az Európai Parlament állásfoglalást[3] fogadott el a Bizottság javaslatáról, amelyben a javasolt módosítások túlnyomó többségét jóváhagyta. A javaslatot a Tanácsban is megvitatták, főleg a cseh és a svéd elnökség ideje alatt, de a tárgyalások nehézkesen haladtak, és Tanácsban nem sikerült álláspontot kialakítani a szövegről.

A Bizottságnak e módosított javaslat előterjesztésével az a célja, hogy éljen kezdeményezési jogával, és előmozdítsa egy valóban közös európai menekültügyi rendszer megteremtését. A Bizottság meg van győződve afelől, hogy egy ilyen rendszer mind a tagállamok, mind a menekültek számára hasznos lesz, mivel egyszerre tisztességes és hatékony.

A Bizottságot politikai felelősség terheli arra vonatkozóan, hogy megkönnyítse a tárgyalásokat és tényleges lehetőséget biztosítson arra, hogy az Unió eleget tehessen a közös európai menekültügyi térség 2012-ig történő kialakítására vonatkozóan a Stockholmi Programban tett kötelezettségvállalásának. A hosszú távú tartózkodásról szóló – immár a nemzetközi védelemben részesítettekre is kiterjedő – új irányelv elfogadása erőteljes lendületet adott az ez irányú előrelépéshez.

A Bizottság e javaslattal egyidejűleg a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv módosított javaslatát is elfogadja.

A befogadási feltételeknek – függetlenül attól, hogy a menedékjog iránti kérelmet hol nyújtották be – méltó életszínvonalat kell biztosítaniuk és Unió-szerte hasonlónak kell lenniük. E célkitűzések elérése érdekében a Bizottság további ismereteket gyűjtött arról, hogyan lehetne egységes keretbe foglalni és EU-szerte könnyen végrehajthatóvá tenni a bevett nemzeti gyakorlatokat.

A módosított javaslat egyszerűbb és átfogóbb, az alapvető jogoknak megfelelő befogadási rendszerben foglalja egybe a tárgyalások és az érintett felekkel – például az UNHCR-rel és a nem kormányzati szervezetekkel – folytatott konzultációk során szerzett tudásanyagot és tapasztalatot.

Egyértelműbb fogalmakat és egyszerűbb szabályokat vezet be, valamint nagyobb fokú rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ezen új fogalmak és szabályok nemzeti jogba történő beillesztésére. Jobb lehetőséget nyújt a tagállamok számára, hogy orvosolják a befogadási rendszereiket érintő esetleges visszaéléseket, valamint figyelembe veszi a tagállamok által kifejezett aggályokat a javaslatban szereplő egyes intézkedések pénzügyi és igazgatási hatásai tekintetében. Ugyanakkor a módosított javaslat az alapvető jogoknak megfelelően továbbra is magas szintű bánásmódot biztosít. Ez különösen igaz az őrizettel kapcsolatban; a szabad mozgáshoz való jog súlyos korlátozásait csak akkor lehet alkalmazni, ha az szükséges és arányos, valamint azt kellő jogi garanciák kísérik. A kiszolgáltatott helyzetű személyek adott esetét mindig elsődleges kérdésként kell tekinteni. A másodlagos migráció jelenségének kezelése érdekében még jobban össze kell hangolni a befogadási szabályokat, amennyiben valóban azok eltérése váltja ki e jelenséget.

A módosított javaslatot a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv módosítására irányuló javaslattal együtt kell tekinteni. Utóbbi javaslatnak többek között az a célja, hogy javítsa a nemzeti menekültügyi rendszerek hatékonyságát és minőségét, így a gyorsabb döntéshozatal elősegítésével csökkennének a tagállamok befogadási költségei.

A módosított javaslat az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a továbbiakban: EMTH) létrehozásáról szóló, 2010. május 19-én – azaz a befogadási feltételekről szóló irányelv eredeti javaslatának elfogadása után – elfogadott rendelettel is összefügg. Az EMTH gyakorlati támogatást és szakértelmet nyújthat a tagállamok számára az irányelv rendelkezéseinek végrehajtásához és a legjobb gyakorlatok beazonosításához. Támogathatja továbbá azon tagállamokat, amelyek befogadási rendszerére különös nyomás nehezedik: például segíthet megtalálni a tervezett intézkedések legköltséghatékonyabb végrehajtási módját a bevett gyakorlatok összegyűjtése, valamint a magas szintű gyakorlatok strukturált megosztása révén. Az EMTH létrehozása óta első ízben nyújt ilyen jellegű segítséget Görögországnak azáltal, hogy menekültügyi támogató csoportokat rendel ki a görög menekültügyi eljárásban fellépő sürgős igények kezelésére.

1.2. Háttér-információk

A 2008-as javaslat és a jelenlegi módosított javaslat a közös európai menekültügyi rendszer 2012-ig történő létrehozását célzó menekültügyi jogalkotási csomag részét képezi.

A befogadási feltételekről szóló irányelv módosítására irányuló javaslattal egyidejűleg 2008-ban a Bizottság javaslatokat fogadott el a dublini rendelet és az EURODAC rendelet módosításáról is. 2009-ben a Bizottság javaslatokat fogadott el a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv és az elismerésről szóló irányelv módosításáról. 2010-ben elfogadták az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló rendeletet, amelynek az a célja, hogy fokozza a tagállamok közötti operatív együttműködést, valamint megkönnyítse a menekültügy területét érintő közös szabályok végrehajtását.

E jogalkotási csomag megfelel a 2008. október 16-án elfogadott Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumnak, amely újra megerősítette a hágai program célkitűzéseit, valamint arra szólította fel a Bizottságot, hogy legkésőbb 2012-ig terjesszen elő javaslatokat egy közös garanciákat tartalmazó, egységes menekültügyi eljárásra. Ugyanennek részeként az Európai Tanács 2009. december 10–11-i ülésén elfogadott Stockholmi Program hangsúlyozta, hogy 2012-ig létre kell hozni „egy közös és szolidáris védelmi terület[et]” […],„amely terület alapja a közös menekültügyi eljárás és a nemzetközi védelemben részesülők egységes jogállása” „magas szintű védelmi előírások” és „hatékony eljárások” alapján. Konkrétabban a Stockholmi Program azt írja elő, hogy a befogadási feltételek tekintetében egyenlő bánásmódot kell biztosítani az egyének számára, függetlenül attól, hogy menedékkérelmüket mely tagállamban nyújtották be.

Az előző javaslat előkészítésének részeként hatásvizsgálatot[4] végeztek. A módosított javaslat az előző javaslattal azonos elveken alapul. Emellett az a célja, hogy bizonyos rendelkezéseket egyszerűbbé és egyértelműbbé tegyen, ezáltal megkönnyítse végrehajtásukat. Ezért az előző javaslathoz készített hatásvizsgálat a módosított javaslatra is érvényes.

1.3. Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel

A közös európai menekültügyi rendszer létrehozásával kapcsolatosan e javaslat teljes mértékben összhangban van az 1999-i tamperei Európai Tanács következtetéseivel, a 2004-es Hágai Programmal, a 2008-as Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktummal, valamint a 2009-es Stockholmi Programmal.

A javaslat megfelel továbbá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek, mivel megfelelő lehetőséget biztosít a menedékkérők munkavállalására. A gazdaságilag aktív menedékkérők többé nem igényelnek további támogatást a nemzeti jóléti rendszerből, így – noha gyakran csak ideiglenesen – pozitív hatással vannak a növekedésre.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL

Az előző javaslat előkészítésének részeként a Bizottság zöld könyvet tett közzé, számos szakértői találkozót tartott, többek között az UNHCR-rel és a civil társadalmi partnerekkel, külső tanulmány elkészítésére adott megbízást, valamint több részletes kérdőívére beérkező válaszok alapján adatokat gyűjtött.

Továbbá, a Bizottság értékelő jelentést fogadott el az irányelv alkalmazásáról, amely számos hiányosságot tart fel a tagállamok jogszabályaiban és szakpolitikáiban.

Az eredeti javaslat 2008. decemberi elfogadását követően a Tanácsban technikai szintű eszmecseréket folytattak, főleg a cseh és svéd elnökség ideje alatt. Az eszmecserék feltárták, hogy menekültügyi és/vagy jogi rendszerének sajátosságai miatt több tagállam is kifogásolta a javaslat egyes rendelkezéseit. Ezzel kapcsolatban attól tartottak, hogy a kiigazítások jelentős pénzügyi erőfeszítéseket és igazgatási kiigazításokat követelnének, valamint megakadályoznák a menekültügyi eljárás hatékonyságát.

Az eszmecserék alatt a tagállamoknak lehetőségük nyílt azon potenciális végrehajtási problémák kifejtésére, amelyek az adott rendelkezésekkel kapcsolatban felmerülhetnek. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes tagállamokra vonatkozó kivételek sokaságának beillesztése, és ezáltal a javasolt rendszer általános koherenciájának veszélyeztetése helyett a Bizottságnak lehetősége nyílt arra, hogy újragondolja a javaslatot, valamint átfogóbb megoldást javasoljon a felmerült kérdésekre, ugyanakkor megőrizze a szöveg hozzáadott értékét. A javasolt rendelkezéseknek a tagállami végrehajtás megkönnyítését célzó egyértelműsítése és egyszerűsítése várhatóan új lendületet ad a tárgyalásoknak. A Bizottság ezért a Bel- és Igazságügyi Tanács 2010. november 8-i ülésén bejelentette, hogy a 2011-es lengyel elnökség megkezdése előtt módosított javaslatot terjeszt elő ezen irányelvre, valamint a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvre.

A módosított javaslat tartalmazza az Európai Parlament 2009. május 7-i állásfoglalásában foglalt javasolt módosítások nagy részét. A módosított javaslat kellően figyelembe veszi továbbá az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét[5], a Régiók Bizottságának véleményét[6], valamint az egyéb érdekelt felekkel, mint például az UNHCR-rel vagy az alapvető jogok területén tevékenykedő nem kormányzati szervezetekkel folytatott konzultációk eredményeit.

E módosító javaslat előkészítésének részeként 2010. január és április között a Bizottság számos bilaterális technikai konzultációt tartott érdekelt felekkel, ideértve a nemzeti közigazgatásokat is, amelyek során részletesen ismertették a Bizottság eredeti javaslatával kapcsolatos fenntartásokat.

A módosított javaslat ugyancsak figyelembe veszi a menekültügyi eljárás minőségéről és hatékonyságáról szóló, a belga elnökség ideje alatt szervezett, 2010. szeptember 13-14-i miniszteri konferencia keretében folytatott eszmecseréket. A konferencia középpontjában többek között a kiszolgáltatott helyzetű menedékkérők igényeinek kérdése állt.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1. A javaslat összefoglalása

E módosított javaslat fő célkitűzése az, hogy még egyértelműbbé tegye a javasolt befogadási szabályokat és azok tekintetében még nagyobb fokú rugalmasságot biztosítson, hogy megkönnyítse a nemzeti jogi rendszerekbe történő beillesztésüket. Ugyanakkor megőrzi a 2008-as javaslat fontosabb elemeit, nevezetesen azt, hogy az egész Unióban megfelelő és összehasonlítható befogadási feltételeket biztosítson. Továbbra is garantálja az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartását, mivel figyelembe vette az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának kialakuló ítélkezési gyakorlatát. Ez különösen igaz a szabad mozgáshoz való jog és az emberi méltóság tiszteletben tartása tekintetében.

Végül pedig a javaslat megerősíti a közös európai menekültügyi rendszer létrehozását érintő jogalkotási csomagon belüli, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvre irányuló módosított javaslattal való következetességet. Szükség esetén az elismerésről szóló irányelvről és a dublini rendeletről folytatott tárgyalásokból fakadó módosításokat is tartalmaz, hogy koherenciát biztosítson a horizontális kérdések tekintetében.

A módosított javaslat főként az alábbi kérdésekkel foglalkozik:

3.1.1. A végrehajtás megkönnyítése a tagállamok számára

A módosított javaslat a 2008-as javaslathoz képest nagyobb fokú rugalmasságot biztosít a tagállamoknak néhány javasolt intézkedés végrehajtása tekintetében, így eloszlatja a potenciális magas pénzügyi következményekkel, igazgatási terhekkel, költségekkel kapcsolatos aggályokat. Ezt azáltal éri el, hogy pontosabban meghatározott jogi fogalmakat, egyszerűbb befogadási szabályokat és eszközöket, valamint a nemzeti gyakorlatba könnyebben beilleszthető jobban kiigazítható szabályokat javasol.

E módosítások főleg az őrizetben tartott menedékkérőknek nyújtott biztosítékokat, az idegenrendészeti fogdákban alkalmazott befogadási feltételeket, a munkavállalási határidőket, a különleges befogadási igényeket támasztó személyeknek nyújtott egészségügyi ellátás szintjét, e különleges igények felismerésének mechanizmusait, az anyagi támogatás lehetőségét, valamint az irányelv kulcsfontosságú rendelkezéseinek hatékonyabb ellenőrzését célzó jelentéstételi kötelezettségeket érintik.

A módosított javaslat emellett jobban biztosítja, hogy a tagállamok megfelelő eszközökkel rendelkezzenek az olyan esetek kezelésére, amikor visszaélnek a befogadási szabályokkal és/vagy amikor a befogadási szabályok válnak ösztönző tényezővé. Konkrétabban a módosított javaslat több esetben teszi lehetővé az anyagi támogatás megvonását, feltéve, hogy alkalmazzák a szükséges garanciákat, és tiszteletben tartják a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek helyzetét.

3.1.2. Egyértelmű és szigorúbb szabályok az őrizetre vonatkozóan

Szigorú és kimerítő jellegű uniós szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy a z őrizet ne legyen önkényes, és hogy minden esetben tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. A Bizottság aggasztónak tartja a menedékkérők őrizetben tartásának széles körű alkalmazását, noha az EU menekültügyi vívmányai nem szabályozzák e kérdést. A módosított javaslat ezért megtartja a 2008-as javaslat őrizet kérdésében alkalmazott általános megközelítését. Különösen azt, hogy az őrizetet csak előre meghatározott okokból lehet elrendelni, és csak akkor, ha az összhangban van az arányosság és a szükségesség elvével, és csak az egyes esetek egyedi vizsgálata után. Biztosítani kell a szükséges garanciákat, például a hatékony jogorvoslathoz és szükség esetén az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést. Az őrizetben tartás során alkalmazott befogadási feltételeknek tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot. A javasolt módosítások teljes mértékben megfelelnek az EU Alapjogi Chartájának, az Emberi Jogok Európai Bírósága legutóbbi ítélkezési gyakorlatának, valamint az Emberi jogokról szóló európai egyezmény 3. cikkére vonatkozó értelmezésének.

Ugyanakkor a javaslat nagyobb fokú rugalmasságot vezet be a javaslat egyes őrizetre vonatkozó szabályaival kapcsolatban, valamint egyértelművé teszi a különböző fogalmakat, hogy megkönnyítse végrehajtásukat, valamint figyelembe vegye a tagállamok különböző jogrendszereinek bizonyos sajátosságait (pl. az ingyenes jogi segítségnyújtással, valamint azzal kapcsolatban, hogy a közigazgatási hatóságok is hozhatnak szabadságelvonással járó intézkedést). Továbbá, a módosított javaslat az őrizetre vonatkozóan könnyebben kiigazítható feltételeket vezet be olyan földrajzi helyek tekintetében, ahol a gyakorlatban nehéz mindig biztosítani az összes javasolt garanciát, nevezetesen a határállomásokon vagy a tranzitzónákban. Számos módosítást is bevezettek a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok őrizetben tartására vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően, hogy adott esetben következetesebb megközelítést a harmadik országbeli állampolgárok őrizetben tartására vonatkozó szabályok tekintetében.

A Tanácsban folytatott eszmecserék feltárták, hogy bizonyos körülmények között a kísérő nélküli kiskorúak mindenek fölött álló érdekét az szolgálja, hogy idegenrendészeti központokban tartják őket, különösen a nyitott központokban ismételten előforduló gyermekrablások megakadályozása érdekében. E tekintetben a módosított javaslat csak akkor teszi lehetővé a kísérő nélküli kiskorúak őrizetben tartását, ha megállapítást nyert, hogy a javasolt irányelvben meghatározottak szerint ez szolgálja mindenek fölött álló érdeküket, és hogy őrizetben tartást magukban nem foglaló alternatív intézkedések nem lennének hatékonyak. Továbbá, a helyzet egyedi vizsgálatával kell biztosítani, hogy az őrizetben tartás nem árt egészségüknek és jólétüknek. Továbbá, az őrizetet csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott idegenrendészeti létesítményben biztosítani lehet a szükséges befogadási feltételeket (szabadidős tevékenységek, ideértve szabadtéri tevékenységeket is, stb.). E javasolt rendelkezés összhangban van az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.

3.1.3. Méltó életszínvonal biztosítása

– A különleges befogadási igények megválaszolása egyike azon területeknek, ahol a jelenlegi nemzeti előírások nagyon problematikusnak bizonyultak. A különleges befogadási igények beazonosítása nem csupán a megfelelő kezelés igénybevételére van kihatással, hanem a döntéshozatali folyamat minőségét is befolyásolhatja. A módosított javaslat azt kívánja biztosítani, hogy nemzeti intézkedéseket vezessenek be a kiszolgáltatott helyzetű személyek különleges befogadási igényeinek gyors azonosítására, valamint az egyedi esetek folyamatos támogatására és ellenőrzésére. Különleges figyelmet fordítanak a különösen kiszolgáltatott helyzetű csoportok, például a kiskorúaknak vagy a kínzás áldozatainak különleges befogadási igényeire. Ugyanakkor a módosított javaslat ezen azonosítási folyamat egyszerűbb formáját vezeti be, valamint egyértelműbb kapcsolatot teremt a kiszolgáltatott helyzetű személyek és a különleges befogadási igényeket támasztó személyek között.

Az Európai Parlament álláspontjának és a Tanács erőteljes fenntartásainak figyelembe vételével, az egészségügyi ellátás tekintetében a javaslat nem tesz említést az állampolgárokkal megegyező bánásmódról.

– A jelenlegi irányelv végrehajtásának értékelése hiányosságokat tárt fel a tagállamok által a menedékkérőknek nyújtott anyagi támogatás szintjével kapcsolatban. Noha a jelenlegi irányelv előírja a „megfelelő bánásmód” biztosításának kötelezettségét, a gyakorlatban nehéz volt meghatározni a támogatás megkövetelt szintjét. Ezért olyan hivatkozási pontokat kell bevezetni, amelyek jobban „számszerűsítik” e kötelezettséget, és amelyeket a nemzeti közigazgatások hatékonyan alkalmazni is tudnak.

A Tanácsban folytatott tárgyalások, valamint a tagállamokkal nemrégiben folytatott konzultációk során egyértelművé vált, hogy az e tekintetben érvényes referenciákat a tagállami jog vagy gyakorlatok alapján tervezik meghatározni, noha azok igen eltérőek Ennek figyelembe vételével a módosított javaslat rugalmasságot biztosít, és nem kíván egyetlen uniós hivatkozási pontot megállapítani, hanem e tekintetben lehetővé teszi különböző nemzeti referenciák alkalmazását, feltéve, hogy e referenciák mérhetőek és megkönnyítik a kérelmezőknek nyújtott támogatás szintjének ellenőrzését.

3.1.4. A menedékkérők önálló boldogulásának elősegítése

A munkavállalás lehetőségének biztosításával megelőzhető lenne a befogadó társadalomból való kirekesztés, és elősegítené a menedékkérők önfenntartását. A kényszerű munkanélküliség viszont – a további szociális jóléti juttatások kifizetéséből fakadóan – költségekkel terheli az államot, valamint ösztönözheti az illegális munkát[7]. E tekintetben a munkavállalás lehetővé tétele a menedékkérők és a befogadó tagállam számára egyaránt hasznos.

A módosított javaslat nagyobb fokú rugalmasságot tesz lehetővé a munkavállalás tekintetében, a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának időtartamával kapcsolatos, a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvre irányuló módosított javaslatban megállapított rendelkezéseknek megfelelően.

3.2. Jogalap

A módosított javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikke (2) bekezdésének f) pontján alapszik, amely a menedékkérők befogadásának feltételeire vonatkozó előírások megállapítását szorgalmazza.

3.3. Területi hatály

A javasolt irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Az irányelv Egyesült Királyságra és Írországra történő alkalmazását az EUMSZ-hez csatolt 21. jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban határozzák meg.

Az EUMSZ-hez csatolt, a Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban ezen irányelv Dániára nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

3.4. A szubszidiaritás elve

Az EUMSZ-nek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről szóló V. címe e területeken bizonyos határkörökkel ruházza fel az Európai Uniót. E hatásköröket az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkével összhangban kell gyakorolni, vagyis csak akkor és annyiban, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók.

Az uniós fellépés jelenlegi jogalapját az EUMSZ. 78. cikke állapítja meg. Az abban szereplő rendelkezés kimondja, hogy „az Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és a menekültek jogállásáról szóló, 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint egyéb vonatkozó szerződésekkel”. Az EUMSZ. 78. cikke (2) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely előírásokat foglal magában a menedékkérők és a kiegészítő védelmet kérők befogadásának feltételeire vonatkozóan.

A menekültügyet és menekültvédelmet érintő problémák határokon átívelő jellegéből fakadóan az EU megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy a közös európai menekültügyi rendszer keretében megoldásokat javasoljon, különösen az Unió szerte alkalmazandó befogadási szabályok tekintetében. Bár a 2003-ban elfogadott irányelvvel jelentős szintű jogharmonizációt sikerült elérni, további uniós szintű fellépésre van szükség a befogadási feltételek magasabb szintű és nagyobb mértékben összehangolt szabályainak kialakításához.

3.5. Az arányosság elve

A befogadási feltételekről szóló irányelv módosításáról szóló – az előző javaslat előkészületeinek keretében végzett – hatásvizsgálat mérlegelte a feltárt problémák valamennyi megoldási lehetőségét, hogy megfelelő arányt találjon a gyakorlati érték és a szükséges erőfeszítések között, és megállapította, hogy az EU-fellépés nem haladja meg a célkitűzés, azaz a fenti problémák orvoslásához szükséges mértéket. E módosított javaslat fenntartja az előző javaslat főbb elveit, ugyanakkor nagyobb fokú rugalmasságot vezet be a tagállamok számára, így még inkább hozzájárul az arányosság elvének tiszteletben tartásához.

3.6. Az alapvető jogokra gyakorolt hatás

Ezt a javaslatot tüzetes vizsgálatnak vetették alá azzal a céllal, hogy meggyőződjenek arról, hogy rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők-e az uniós jog általános elveinek minősülő, az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) lefektetett alapvető jogokkal, valamint a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségekkel. Ennek eredményeként külön hangsúlyt fektettek az őrizettel és eljárási biztosítékokkal, a különleges befogadási igényeket támasztó személyekkel – különösen a kiskorúakkal, kísérő nélküli kiskorúakkal, a kínzás áldozataival –, valamint a befogadás anyagi feltételeihez történő hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezésekre.

A magasabb szintű és egységesebb befogadási normák – az alapvető jogok szempontjából – általánosságban határozottan kedvező hatást gyakorolnak a menedékkérőkre. Különösen a Charta 6. cikkében előírt szabadsághoz való jogot erősítik meg annak hangsúlyozásával, hogy senkit sem tarthatnak őrizetben kizárólag azért, mert nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be; ehhez hasonlóan, a javaslat arról rendelkezik, hogy csak az irányelv alapján előírt kivételes esetben kerülhet sor az őrizetre, továbbá csak akkor, ha annak módja és célja egyaránt megfelel a szükségesség és az arányosság elvének. Biztosítják továbbá a Charta 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való jogot.

A szövegtervezet jobban tükrözi a kiskorúak jogait azáltal, hogy magába foglalja annak megfelelő meghatározását, a Charta 24. cikkével összhangban egyértelművé teszi a gyermek mindenek fölött álló érdekének elvét, valamint korlátozza a fogv atartás lehetőségeit. Továbbá sokkal megfelelőbben foglalkoznak a kiszolgáltatott helyzetű csoportok sajátos helyzetével azáltal, hogy igényeiket időben beazonosítják, és megfelelő bánásmódot biztosítanak számukra. A munkavállalás megkönnyítése elősegítheti a menedékkérők önálló boldogulását, valamint a befogadó tagállamban történő beilleszkedését. Továbbá, a javaslat megerősíti a Charta 21. cikkében szereplő, a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elvet annak biztosítása által, hogy a menedékkérők az állampolgárokhoz képest nem részesülnek indokolatlanul kedvezőtlenebb bánásmódban. Végül pedig, az irányelv alapvető jogi elvekhez kapcsolódó kulcsfontosságú rendelkezéseire vonatkozó jelentéstételi kötelezettség előírása biztosítja uniós szintű végrehajtásuk hatékonyabb felügyeletét. E tekintetben hangsúlyozandó, hogy a tagállamok a Chartában megtestesülő alapvető jogoknak megfelelően kötelesek végrehajtani és alkalmazni az irányelv rendelkezéseit.

ê 2003/9/EK

2008/0244 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályainaok megállapításáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésének f) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[9],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ò új szöveg

(1) A menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelvet[10] jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében az irányelvet át kell dolgozni.

ê 2003/9/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) A közös európai menekültügyi rendszert is magában foglaló közös menekültpolitika részét képezi az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének részét képezi, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogosan keresnek védelmet az √ Európai Unióban Õ Közösségben. ?E közös menekültpolitikának a tagállamok közötti szolidaritáson és az igazságos hatáskörmegosztáson – ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is – kell alapulnia. ï

ê 2003/9/EK (2) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(3) Az Európai Tanács 1999. október 15–16-i tamperei rendkívüli ülésén megállapodott abban, hogy törekszik hozzájárult az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény teljes és mindenre kiterjedő átfogó alkalmazásán nyugvó közös európai menekültügyi rendszer létrehozásárakialakítására irányuló munkához, fenntartva ily módon a visszaküldés tilalmának alapelvét. ðA Szerződésekben előírt vonatkozó jogi aktusok, ideértve a 2003/9/EK irányelvet is, elfogadásával lezárult a közös európai menekültügyi rendszer kialakításának első szakasza. ï

ê 2003/9/EK (3) preambulumbekezdés

A tamperei következtetések előírják, hogy a Közös Európai Menekültügyi Rendszernek rövid távon ki kell terjednie a menedékkérők befogadásának közös minimumfeltételeire.

ê 2003/9/EK (4) preambulumbekezdés

A menedékkérők befogadására irányuló minimumszabályok megállapítása újabb lépés az európai menekültpolitika felé.

ò új szöveg

(4) Az Európai Tanács 2004. november 4-i ülésén elfogadta a Hágai Programot, amely kitűzte a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén a 2005–2010-es időszakban megvalósítandó célokat. E tekintetben a Hágai Program arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy zárja le az első szakasz során elfogadott jogi aktusok értékelését, valamint terjessze a Tanács és az Európai Parlament elé a közös európai menekültügyi rendszer második szakaszának jogi aktusait és intézkedéseit.

(5) Az Európai Tanács 2009. december 10–11-i ülésén elfogadta a Stockholmi Programot, amely megerősítette a védelem és szolidaritás közös térségének 2012-ig történő létrehozása mellett tett kötelezettségvállalást, amely térség alapját közös menekültügyi eljárás és a nemzetközi védelemben részesítettek egységes, magas védelmi normákon, valamint tisztességes és hatékony eljárásokon alapuló egységes jogállása képezi. A Stockholmi Program előírja továbbá, hogy a befogadási feltételek tekintetében az egyének számára feltétlenül egyenlő bánásmódot kell biztosítani, függetlenül attól, hogy menedékkérelmüket mely tagállamban nyújtották be.

(6) Mozgósítani kell az Európai Menekültügyi Alap és a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[11] létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a közös európai menekültügyi rendszer második szakaszában előírt szabályok végrehajtásával kapcsolatban tett tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi rendszerére – főként földrajzi elhelyezkedésük és népességi helyzetük miatt – különös nyomás nehezedik.

(7) Az első szakaszba tartozó jogi aktusok végrehajtásáról készített értékelések eredményeinek fényében, a menedékkérők kedvezőbb befogadási feltételeinek biztosítása céljából e szakaszban indokolt megerősíteni a 2003/9/EK irányelvet alátámasztó elveket.

(8) Az összes menedékkérővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében ezen irányelvet kell alkalmazni a nemzetközi védelem iránti kérelemmel kapcsolatos eljárások valamennyi szakaszára és fajtájára, valamint a menedékkérőket befogadó valamennyi helyszínen és létesítményben.

(9) Az Európai Unió Alapjogi Chartájával, az ENSZ 1989. évi gyermekjogi egyezményével, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezménnyel összhangban ezen irányelv alkalmazásakor a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy teljes körű megfelelést biztosítsanak a gyermek mindenek fölött álló érdeke elvének és a család egysége elvének.

ê 2003/9/EK (6) preambulumbekezdés

(10) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokat a megkülönböztetést tiltó olyan nemzetközi jogi eszközökben előírt kötelezettségek terhelik, amelyeknek azok részes felei.

ê 2003/9/EK (7) preambulumbekezdés

(11) Meg kell állapítani a menedékkérők befogadásának azonkat a minimumszabályait, amelyek általában elengedők ahhoz, hogy számukra méltó életszínvonalat, illetve a valamennyi tagállam életfeltételeihez hasonló megélhetési feltételeket biztosítsanak,.

ê 2003/9/EK (8) preambulumbekezdés

(12) A menedékkérők befogadására vonatkozó feltételek összehangolásának hozzá kell járulnia a menedékkérők eltérő befogadási feltételek miatti másodlagos migrációjának korlátozásához.

ò új szöveg

(13) A nemzetközi védelmet kérelmezők közötti egyenlő bánásmód biztosítása, valamint a jelenleg hatályos uniós menekültügyi vívmányokkal – különösen a […/…/EU] irányelvvel [az elismerésről szóló irányelv] való összhang garantálása érdekében ezen irányelv hatályát helyénvaló kiterjeszteni a kiegészítő védelmet kérelmezőkre is.

ê 2003/9/EK (9) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(14) ðA nemzeti hatóságoknak elsődleges feladata a ï különleges ð befogadási ï igényeket támasztó sajátos igényű csoportok befogadásának ð személyek haladéktalan azonosítása és felügyelete annak biztosítása érdekében, hogy befogadásukat ï kifejezetten ð sajátos ï igényeikhez igazodva alakítsák kifeltételeit egyedileg, az adott igényekhez igazodva kell kialakítani.

ò új szöveg

(15) A menedékkérők őrizetben tartását azon alapvető elvnek megfelelően kell végrehajtani, hogy – a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény 31. cikkével összhangban – senki sem tartható őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy az érintett nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be. A tagállamok nem vethetnek ki a menedékkérőkre szankciókat jogellenes belépés vagy tartózkodás miatt, és mozgásukat csak szükség esetén korlátozhatják. E tekintetben a menedékkérők őrizetben tartása csak az ezen irányelvben megállapított, nagyon egyértelműen meghatározott kivételes körülmények között lehetséges, mind az ilyen őrizet módja, mind célja tekintetében a szükségesség és az arányosság elvével összhangban. Amennyiben egy menedékkérőt őrizetben tartanak, hatékony hozzáférést kell biztosítani számára a szükséges eljárási garanciákhoz, például a nemzeti bíróság előtti jogorvoslathoz.

ê 2003/9/EK (10) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(16) Az őrizetben Fogva tartott kérelmezőkkel ð az emberi méltóság teljes körű tiszteletben tartásával kell bánni, befogadásukról pedig ï befogadásának feltételeit egyedileg kifejezetten sajátos, az adott igényeikhez igazodva kell gondoskodnikialakítani. ? A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen az ENSZ 1989-es gyermekjogi egyezménye 37. cikkének alkalmazását. ⎪

ò új szöveg

(17) Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az őrizetben tartás során – például az idegenrendészeti fogda földrajzi elhelyezkedése vagy sajátos struktúrája miatt – a gyakorlatban nem lehetséges egyes befogadási garanciák azonnali biztosítása. Az e garanciáktól való eltérésnek azonban ideiglenesnek kell lennie, és csak az ezen irányelvben megállapított körülmények között alkalmazható. Az eltéréseket csak kivételes körülmények között lehet alkalmazni; azokat kellően indokolni kell, és figyelembe kell venni minden egyes eset körülményeit, ideértve az alkalmazott eltérés mértékét, időtartamát, valamint az érintett egyénre gyakorolt hatását.

ê 2003/9/EK (11) preambulumbekezdés

(18) A jogi segítségetsegélyt nyújtó szervezetekkel vagy személyeki csoportjávalokkal történő kapcsolatfelvétel lehetőségében rejlő minimális eljárási garanciák érvényesítésének biztosítása érdekében, az ilyen szervezetekről és személyeki csoportjáokról információt kell nyújtani.

ò új szöveg

(19) A menedékkérők önellátóvá válásának elősegítése, valamint a tagállamok közötti jelentős eltérések csökkentése érdekében egyértelmű szabályokat kell megállapítani a menedékkérők munkavállalása tekintetében. E szabályoknak meg kell felelniük a […/…/EU/] irányelvben [a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv] előírt, a kérelem feldolgozásának időtartamára vonatkozó szabályoknak.

(20) A tagállamoknak releváns és mérhető referenciaértékek alapján kell meghatározniuk az anyagi támogatás szintjét annak biztosítása céljából, hogy a menedékkérőnek nyújtott anyagi támogatás összhangban legyen az ezen irányelvben megállapított elvekkel,

ê 2003/9/EK (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(21) A befogadási rendszerrel történő visszaélés lehetőségét √ korlátozni kell azon körülmények meghatározása révén, amelyek között Õ ð – valamennyi menedékkérő méltó életszínvonalának biztosítása mellett – ï √ korlátozhatják a menedékkérők befogadási feltételeit vagy megvonhatják a befogadást Õ a menedékkérők befogadási feltételeinek keretében nyújtott előnyök korlátozásának vagy megvonásának eseteinek megállapításával korlátozni kell .

ê 2003/9/EK (13) preambulumbekezdés

(22) Biztosítani kell a nemzeti befogadási rendszerek és a tagállamok együttműködésének hatékonyságát a menedékkérők befogadása terén.

ê 2003/9/EK (14) preambulumbekezdés

(23) Ösztönözni kell az illetékes hatóságok közötti megfelelő összhangot a menedékkérők befogadása tekintetében, ezért elő kell mozdítani a helyi közösségek és a befogadóállomások közötti harmonikus kapcsolatokat.

ê 2003/9/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(24) A minimumszabályok természetéből fakad, hogy a tagállamok számára √ lehetővé kell tenni, hogy Õ jogosultak kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be bevezetni vagy tartsanak fenn fenntartani harmadik országok olyan állampolgáraira vagy olyan hontalan személyekre nézve, akik valamely tagállamhoz nemzetközi védelemért folyamodtak.

ê 2003/9/EK (16) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(25) Ennek értelmében a tagállamokat arra is felhívják, hogy ezenaz irányelv rendelkezéseit alkalmazzák azokra a döntéshozatali eljárásokra, amelyek a ð […/…/EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] ï genfi egyezménynek harmadik ország állampolgáraira vagy hontalan személyekre vonatkozó rendelkezéseitől eltérő védelmi formák alkalmazását jelentik.

ê 2003/9/EK (17) preambulumbekezdés

(26) Ezen irányelv végrehajtását rendszeres időközönként értékelni kell.

ê 2003/9/EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(27) Mivel a javasolt intézkedés céljait, nevezetesen a tagállamok menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályainak megállapítását, a tagállamok nem képesek kellően megvalósítani, és ezért azok a tervezett intézkedés hatóköre és joghatásai miatt az √ Unió Õ Közösség szintjén jobban megvalósíthatókeredményesebben érhetők el, az √ Unió Õ Közösség, az Európai Unióról szóló sSzerződés 5. cikkében előírt szubszidiaritás elvének megfelelően, intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

ê 2003/9/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően, az Egyesült Királyság 2001. augusztus 18-án kelt levelében közölte, hogy részt kíván venni ezen irányelv elfogadásában és alkalmazásában.

ê 2003/9/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Írország, az említett jegyzőkönyv 1. cikkének megfelelően, nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában. Következésképpen, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezen irányelv rendelkezései Írországra nem alkalmazandók.

ò új szöveg

(28) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének (1) bekezdése értelmében, valamint az említett cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amíg az Egyesült Királyság az említett jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban nem jelenti be azon szándékát, hogy ezen intézkedést el kívánja fogadni, az Egyesült Királyságra ez az intézkedés nem kötelező, és rá nézve továbbra is a 2003/9/EK irányelv kötelező.

(29) Írország – az említett jegyzőkönyv 1. cikkének megfelelően – nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában. Az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül Írországra tehát ezen irányelv nem kötelező.

ê 2003/9/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(30) Dánia, aAz Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló Közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt, a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmébenszerint Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó és ezért ezen irányelv nem kötelezi, alkalmazása rá nem vonatkozik.

ê 2003/9/EK (5) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(31) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint különösen betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. EzenAz irányelv különösen biztosítani kívánja az emberi méltóság teljes mértékű tiszteletben tartását, előmozdítva az említett Charta 1., ð 6., 7., ï és 18., ð 21., 24. és 47. ï cikkének alkalmazását, ð és ennek megfelelően kell végrehajtani ï .

ò új szöveg

(32) Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből következik.

(33) Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében felsorolt irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

ê 2003/9/EK

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

CÉL, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

1. cikk

Cél

Ezen irányelv célja, hogy megállapítsa a menedékkérők tagállamokbeli befogadásának minimumszabályait a tagállamokban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "genfi egyezmény": az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i egyezmény;

b) "menedékjog iránti kérelem": harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy olyan kérelme, amely a genfi egyezmény alapján egy tagállam nemzetközi védelmét igénylő kérelemként értelmezhető. Minden, nemzetközi védelem iránti kérelemről vélelmezendő, hogy az menedékjog iránti kérelem, kivéve ha a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy kifejezetten másféle, külön kérelmezhető védelemért folyamodik.

ò új szöveg

a) „nemzetközi védelem iránti kérelem”: a […/…/EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 2. cikkének h) pontjában meghatározottak szerinti nemzetközi védelem iránti kérelem;

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

b)(c) „kérelmező” √, „nemzetközi védelmet kérelmező” Õ vagy „menedékkérő”: harmadik ország olyan állampolgára vagy olyan hontalan személy, akinek menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelme tárgyában még nem hoztak végleges határozatot;

c) d) „családtagok”: – amennyiben a család már a származási országban is létezett – a kérelmező családjának azonk az alábbi tagjai, akik a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelemmel kapcsolatosan ugyanabban a tagállamban tartózkodnak:

√i. amennyiben a kérelmező nagykorú Õ :

(i) – a menedékkérő házastársa vagy vele tartós, nem házastársi kapcsolatban élő élettársa, amennyiben az adott tagállam idegenrendészeti √ harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó Õ jogszabályai vagy gyakorlata a házasságot nem kötött párokat a házastársakhoz hasonló elbánásmódban részesíti;

(ii) – az i. pontbanaz az első francia bekezdésében említett párok vagy a kérelmező kiskorú gyermekei, feltéve hogy eltartottak, valamint nem házasok, és függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy nemzeti joguk alapján örökbe fogadták őket;

ò új szöveg

- az i. pont első francia bekezdésében említett pár vagy a kérelmező házas kiskorú gyermekei, függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy a nemzeti jogszabályok értelmében örökbe fogadták őket, és feltéve, hogy a gyermekeket nem kíséri házastársuk, amennyiben mindenek fölött álló érdeküket az szolgálja, hogy családtagnak tekintsék őket;

ii. amennyiben a kérelmező nem házas kiskorú:

- a kérelmező apja, anyja – függetlenül attól, hogy a kérelmező házasságban vagy házasságon kívül születetett-e, vagy a nemzeti jogszabályok értelmében örökbe fogadták-e –, vagy az érintett tagállam jogszabályai vagy nemzeti gyakorlata alapján a kérelmezőért felelős felnőtt;

- a kérelmező kiskorú testvérei, függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy a nemzeti jogszabályok értelmében örökbe fogadták őket, és feltéve, hogy nem házasok vagy amennyiben házasok, házastársuk nem kíséri őket, és mindenek fölött álló érdeküket az szolgálja, hogy családtagnak tekintsék őket;

iii. amennyiben a kérelmező kiskorú és házas, az ii. pontban említett személyek, feltéve, hogy a kérelmezőt házastársa nem kíséri, és a kérelmező vagy testvérei mindenek fölött álló érdekét az szolgálja, hogy a ii. pontban említett személyt családtagnak tekintsék.

ê 2003/9/EK

e) "menekült": a genfi egyezmény 1. cikke (A) bekezdése követelményeinek megfelelő személy;

f) "menekültstátus": egy tagállam által olyan személynek biztosított jogállás, aki menekült és az adott tagállam területére e minőségében engedték be;

g) "eljárások" és "jogorvoslatok": a tagállamok nemzeti jogában előírt eljárások és jogorvoslatok;

ò új szöveg

d) „kiskorú”: 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy;

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

e)h) „"kísérő nélküli kiskorú”": az ð a kiskorú ï a tizennyolc év alatti személy, aki a tagállamok területére a felügyeletéért jogszabály vagy ð az érintett tagállam nemzeti gyakorlata ï szokás alapján felelős felnőtt nélkül érkezik, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül; ide tartoziknak azon a kiskorúak is, akik azt követően maradnak felügyelet nélkül, hogy a tagállamok területére léptek történt belépést követően marad felügyelet nélkül;

f)i) „"befogadási feltételek”": a tagállamok által a menedékkérőkre vonatkozóan ennek az irányelvnek megfelelően hozott intézkedések összessége;

g)j) „"a befogadás anyagi feltételei”": azok a befogadási feltételek, amelyek a természetben, illetve pénzjuttatás vagy kupon utalvány formájában nyújtott szállást, étkezést és ruházatot, ð vagy e három kombinációját ï, illetve a napi szükségleteket fedező juttatást jelentik;

h)k) „fogvaőrizet tartás”": a menedékkérő tartózkodásának olyan meghatározott helyre korlátozása a tagállam által, ahol a kérelmezőt mozgásszabadságától megfosztják;

i)l) „"befogadóállomás”": a menedékkérők közös elszállásolására szolgáló bármely hely.

ò új szöveg

j) „képviselő”: az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a hatáskörrel rendelkező testületek a kísérő nélküli kiskorú törvényes gyámjaként a kísérő nélküli kiskorú támogatására és képviseletére jelölnek ki azzal a céllal, hogy az ezen irányelvben előírt eljárások során biztosítsa a gyermek mindenek fölött álló érdekét, valamint szükség esetén jognyilatkozatot tegyen a kiskorú nevében. Ha szervezet jár el képviselőként, ezen irányelvvel összhangban ki kell jelölnie egy, a kiskorú törvényes gyámjának feladatait ellátó személyt.

k) „különleges befogadási igényeket támasztó kérelmező”: olyan, a 21. cikk szerinti kiszolgáltatott helyzetű kérelmező, akinek különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy ezen irányelv szerinti jogaival élhessen, illetve kötelességeinek eleget tehessen.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. cikk

Hatály

1. Ezen irányelvet harmadik ország minden olyan állampolgárára minden olyan harmadik országbeli állampolgárra és hontalan személyre alkalmazni kell, aki egy tagállam határán vagy területén √ – ideértve a határán, Õ ð a felségvizeken vagy a tranzitzónákban – ï menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet nyújt be, mindaddig, amíg menedékkérőként engedélyezik tartózkodását a területen, valamint a családtagjaikra, amennyiben a nemzeti jog szerint a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem reájuk is kiterjed.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

2. Ezen irányelv nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a tagállamok képviseletein diplomáciai vagy területi menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be.

3. Ezen irányelv nem vonatkozik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumszabályairól, valamint a tagállamoknak e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv[12] rendelkezéseinek alkalmazása esetén.

4. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezen irányelvet alkalmazzák alkalmazását határozhatják el ð a […/…/EU] irányelvből [az elismerésről szóló irányelv]ï fakadóaktól eltérő a védelmiem olyan más formákkalival kapcsolatos kérelmek elbírálására irányuló eljárások esetén, amelyek nem a genfi egyezményből adódóan érintik harmadik országok olyan állampolgárait vagy olyan hontalan személyeket, akik nem bizonyulnak menekültnek.

4. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

A tagállamok a befogadási feltételek terén kedvezőbb rendelkezéseket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn a menedékkérők és azok más olyan közeli hozzátartozóik tekintetében, akik ugyanabban a tagállamban tartózkodnak, amennyiben ők a kérelmező eltartottjai, illetve ha humanitárius okok ezt indokolják, feltéve hogy e rendelkezések ezen irányelvvel összeegyeztethetők.

II. FEJEZET

A BEFOGADÁSI FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Tájékoztatás

1. A tagállamok a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelem illetékes hatóságnál történő benyújtását követő legfeljebb 15 napost meg nem haladó ésszerű határidőn belül tájékoztatják a menedékkérőket minden megállapított kedvezményről és a befogadási feltételekkel kapcsolatban rájuk háruló kötelezettségekről.

A tagállamok biztosítják a kérelmezők tájékoztatását az egyedi jogsegélyti segítséget nyújtó szervezetekről vagy személyiek csoportjaiokról, valamint azokról a szervezetekről, amelyek segítséget nyújthatnak nekik, illetve tájékoztathatják őket a rendelkezésre álló befogadási feltételekről, az egészségügyi ellátást is beleértve.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett információ írásos legyen és lehetőleg olyan nyelven készüljön, amelyet a kérelmező ð megért vagy ï ésszerűen feltételezhetően megért. Adott esetben ezt az információt emellett szóban is közölhetik.

6. cikk

Dokumentáció

1. A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezőt ð nemzetközi védelem iránti ï kérelmének az illetékes hatósághoz történt benyújtását követő három napon belül olyan, a nevére kiállított okmánnyal lássák el, amely igazolja menedékkérői jogállását státusát, vagy tanúsítja, hogy kérelme elbírálásának vagy vizsgálatának ideje alatt a tagállam területén tartózkodhat.

Ha az okmány birtokosa a tagállam egész területén vagy annak egy részén nem mozoghat szabadon, az okmánynak ezt is tanúsítania kell.

2. A tagállamok kizárhatják e cikk alkalmazását a menedékkérő őrizetbenfogva tartása esetén, valamint a határon benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem vizsgálata idején, illetve olyan eljárás keretében, amely arról dönt, hogy a kérelmező jogosult-e egy tagállam területére jogszerűen belépni. Egyes esetekben a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem feldolgozása megvizsgálása idején a tagállamok a kérelmezőket az (1) bekezdésben említett okmányokkal egyenértékű egyéb igazolásokkal láthatják el.

3. Az (1) bekezdésben említett okmánynak nem kell igazolnia a menedékkérő személyazonosságát.

4. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a menedékkérőket az (1) bekezdésben említett okmányokkal lássák el, amelyek érvényességének addig kell tartania, amíg tulajdonosuk tartózkodása az érintett tagállam területén vagy annak határán engedélyezett.

5. A tagállamok a menedékkérőket úti okmánnyal láthatják el, amennyiben olyan nyomós humanitárius okok merülnek fel, amelyek másik államban való jelenlétüket igénylik.

ò új szöveg

6. A menedékkérőket ezen irányelv alapján megillető jogok megadása előtt a tagállamok semmilyen okmányra vonatkozó vagy egyéb adminisztratív követelményt nem írnak elő a menedékkérők számára pusztán amiatt, hogy nemzetközi védelmet kérelmeznek.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

7. cikk

Lakóhely Tartózkodási hely és mozgásszabadság

1. A menedékkérők a fogadó tagállam területén vagy az e tagállam által számukra kijelölt területen belül szabadon mozoghatnak. A kijelölt terület nem érintheti a magánélet elidegeníthetetlen terét, és annak kellő lehetőséget kell teremtenie az irányelvben biztosított minden kedvezményhez való hozzáférésre.

2. A tagállamok a menedékkérő lakóhelyéről közérdekből, közrendi megfontolásokból, illetve szükség esetén ð nemzetközi védelem iránti ï kérelme gyors feldolgozása és hatékony ellenőrzése céljából dönthetnek a menedékkérő tartózkodási helyéről.

3. Ha például jogi vagy közrendi indokokból ez bizonyul szükségesnek, a tagállamok nemzeti joguk alapján a kérelmező tartózkodását meghatározott helyre korlátozhatják.

3.4. A tagállamok a befogadás anyagi feltételeinek biztosítását függővé tehetik attól, hogy a kérelmezők tényleges tartózkodási lakóhelye a tagállam által meghatározandó helyen legyen. Ezt a döntést, amely általános jellegű is lehet, egyedileg, a nemzeti jog előírásai szerint hozzák meg.

4.5. A tagállamok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kérelmezőknek ideiglenesen engedélyezzék a (2) és (43) bekezdésben említett tartózkodási lakóhelyük és/vagy az (1) bekezdésben említett kijelölt terület elhagyását. A döntéseket egyedileg, tárgyilagosan és elfogulatlanul, elutasítás esetén indoklás kíséretében kell meghozni.

A kérelmező nem köteles engedélyt beszerezni a hatóságok vagy bíróság felkereséséhez, ha megjelenésére szükség van.

5.6. A tagállamok megkövetelik a kérelmezőktől, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságokat mindenkori lakcímükről, és minden címváltozást azonnal bejelentsenek be a hatóságoknak.

ò új szöveg

8. cikk

Őrizet

1. A tagállamok senkit sem tarthatnak őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy az érintett a […/…/EU] irányelvnek [a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv] megfelelően nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be.

2. Amennyiben szükségesnek bizonyul, valamint az egyes esetek egyéni értékelése alapján a tagállamok őrizetben tarthatják a kérelmezőt, amennyiben kevésbé kényszerítő alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony.

3. A 11. cikke, valamint a büntetőeljárás keretében történő őrizetben tartás sérelme nélkül, a kérelmezőt csak akkor lehet őrizetben tartani, ha:

a) arra személyazonossága vagy állampolgársága meghatározása vagy ellenőrzése céljából van szükség;

b) arra az előzetes meghallgatás összefüggésében a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához alapul szolgáló – az őrizet mellőzése esetén be nem szerezhető – adatok megállapítása céljából van szükség;

c) arra azért van szükség, hogy az eljárás keretében döntést hozzanak arról, hogy a menedékkérő beléphet-e az ország területére;

d) a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme szükségessé teszi.

Ezen okokat a nemzeti jog állapítja meg.

4. A tagállamok nemzeti jogukban biztosítják az őrizet alternatíváival – úgy mint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezéssel, pénzügyi garancia letétbe helyezésével vagy egy kijelölt helyen való tartózkodásra vonatkozó kötelezettséggel – kapcsolatos szabályok megállapítását.

9. cikk

Biztosítékok az őrizetben tartott menedékkérők számára

1. Az őrizetet a lehető legrövidebb időre kell elrendelni, és kizárólag addig alkalmazható, ameddig a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott okok fennállnak.

A 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott okokat érintő közigazgatási eljárásokat kellő gondossággal kell végrehajtani. A közigazgatási eljárásokban fellépő – a menedékkérőnek be nem tudható – késedelmek nem indokolják az őrizet meghosszabbítását.

2. Az őrizetet igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok rendelik el. Amennyiben az őrizetet közigazgatósági hatóságok rendelik el, azt az őrizet kezdetétől számított 72 órán belül igazságügyi hatóságoknak kell megerősíteniük. Amennyiben az igazságügyi hatóság jogellenesnek ítéli az őrizetet, vagy 72 órán belül nem születik döntés, az érintett menedékkérőt haladéktalanul szabadon kell engedni.

3. Az őrizet elrendelése írásban történik. A szabadságelvonással járó intézkedésben fel kell tüntetni az őrizet alapjául szolgáló ténybeli és jogi indokokat, valamint a szabadságelvonással járó intézkedés megtámadására a nemzeti jogszabályokban megállapított eljárásokat olyan nyelven, amelyet a menedékkérő megért vagy ésszerűen feltételezhetően megért. A szabadságelvonással járó intézkedést haladéktalanul az őrizetben tartott menedékkérő rendelkezésére kell bocsátani. .

4. Az őrizetet megfelelő időközönként igazságügyi hatóság vizsgálja felül hivatalból vagy az érintett menedékkérő kérésére, különösen amennyiben az őrizet időtartamát meghosszabbítják, vagy jogszerűségét érintő körülmények merülnek fel, vagy ilyen információk válnak elérhetővé.

5. A szabadságelvonással járó intézkedés megtámadása vagy felülvizsgálata esetén a tagállamok biztosítják, hogy a menedékkérők ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet vehessenek igénybe, amennyiben nem tudják fedezni az azzal járó költségeket, és amennyiben az hatékony igazságszolgáltatás biztosításához szükséges.

A jogi segítségnyújtás és képviselet magában foglalja legalább az előírt eljárási iratok összeállítását, valamint az igazságügyi hatóságok előtti képviseletet.

A jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzeti jogszabályok által a menedékkérők segítésére és támogatására kifejezetten kijelölt jogi tanácsadókra vagy jogi képviselőkre korlátozódhat.

A jogi segítségnyújtás és képviselet igénybevételére irányadó eljárásokat ilyen esetekben a nemzeti jog állapítja meg.

10. cikk

Az őrizet körülményei

1. Az őrizetet csak e célra kialakított idegenrendészeti létesítményekben lehet foganatosítani.

Az őrizetben tartott menedékkérőket el kell különíteni az olyan egyéb harmadik országbeli állampolgároktól, akik nem nyújtottak be nemzetközi védelem iránti kérelmet, kivéve akkor, ha együtt tartózkodásuk a család egységének biztosításához szükséges, és ahhoz a kérelmező beleegyezését adta.

2. Az őrizetben tartott menedékkérők számára biztosítani kell a szabadtéri tartózkodás lehetőségét.

3. A tagállamok biztosítják, hogy az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának képviseletében eljáró személyek kommunikálhassanak a kérelmezőkkel, valamint bejuthassanak az idegenrendészeti fogdákba. Ez azon szervezetekre is vonatkozik, amelyek az érintett tagállam és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága között létrejött megállapodás alapján az utóbbi nevében az adott tagállam területén tevékenykednek.

4. A tagállamok biztosítják, hogy a családtagok, jogi tanácsadók és egyéb tanácsadók, valamint az érintett tagállam által elismert, kapcsolódó nem kormányzati szervezeteket képviselő személyek kommunikálhassanak a kérelmezőkkel, valamint bejuthassanak az idegenrendészeti központokba. A bejutás csak akkor korlátozható, ha a nemzeti jog alapján az objektíven szükséges a biztonság, a közrend vagy az idegenrendészeti központ adminisztratív irányítása érdekében, feltéve, hogy ezáltal a bejutást nem korlátozzák súlyos mértékben vagy nem teszik lehetetlenné.

5. A tagállamok biztosítják, hogy az őrizetben tartott menedékkérőt rendszeresen tájékoztatják a létesítményben alkalmazott szabályokról, valamint jogairól és kötelességeiről olyan nyelven, amelyet megért vagy ésszerűen feltételezhetően megért.

6. Kellően indokolt esetekben, és a lehető legrövidebb ésszerű időtartamra a tagállamok eltérhetnek az alábbiaktól:

a) az (1) bekezdés első albekezdésétől, amennyiben ideiglenesen nem állnak rendelkezésre e célra kialakított idegenrendészeti fogdák, és így a tagállamoknak büntetés-végrehajtási intézményekben kell elhelyezniük a menedékkérőt, feltéve, hogy az őrizetben tartott menedékkérőt a szabadságvesztésüket töltő személyektől elkülönítve helyezik el; a kísérő nélküli kiskorúakat azonban nem lehet büntetés-végrehajtási intézményekben tartani;

b) az (5) bekezdéstől, amennyiben a menedékkérőt határállomáson vagy tranzitzónában tartják őrizetben, a […/…/EU] irányelv [a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv] 43. cikkében említett esetek kivételével.

11. cikk

Kiszolgáltatott helyzetű személyek és a különleges befogadási igényeket támasztó személyek őrizetben tartása

1. Kiszolgáltatott helyzetű személyeket minden esetben csak akkor lehet őrizetben tartani, ha megállapítást nyert, hogy az őrizet következtében egészségük – ideértve szellemi egészségüket is – és jólétük nem romlik jelentősen.

Amennyiben a tagállamok kiszolgáltatott helyzetű személyeket tartanak őrizetben, az őrizetben tartottak sajátos helyzetére, ideértve egészségüket is, figyelemmel rendszeres felügyeletet és megfelelő támogatást kell biztosítaniuk.

2. Kiskorúakat csak akkor lehet őrizetben tartani, ha az eset egyedi vizsgálata alapján megállapítható, hogy a 23. cikk (2) bekezdésében leírtak szerint ez szolgálja leginkább a kiskorúak mindenek fölött álló érdekeit.

A kiskorúak őrizetéhez csak végső esetben lehet folyamodni, miután megállapítást nyert, hogy kevésbé kényszerítő alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Az őrizetet a lehető legrövidebb időre kell elrendelni, és mindent meg kell tenni az őrizetben tartott kiskorú szabadon bocsátása és kiskorúaknak megfelelő szálláshelyen történő elhelyezése érdekében.

A kísérő nélküli kiskorúak őrizetét csak rendkívül kivételes esetekben lehet elrendelni.

Amennyiben kiskorúakat tartanak őrizetben, fel kell kínálni számukra a szabadidős tevékenységekben történő részvétel lehetőségét – ideértve a koruknak megfelelő játékokat és szórakoztató tevékenységeket.

A kiskorúak számára biztosítani kell a szabadtéri tartózkodás lehetőségét.

Amennyiben kísérő nélküli kiskorúakat tartanak őrizetben, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e kísérő nélküli kiskorúakat a felnőttektől elkülönítve szállásolják el.

3. Az őrizetben tartott családok számára megfelelő magánéletet garantáló külön szálláshelyet kell biztosítani.

4. Amennyiben a tagállamok női menedékkérőket tartanak őrizetben, a férfi menedékkérőktől elkülönített szálláshelyet kell számukra biztosítaniuk, hacsak nem családtagokról van szó és az együtt tartózkodáshoz valamennyi érdekelt fél a beleegyezését nem adta.

Kivételeket lehet alkalmazni a szabadidős és társasági tevékenységek – ideértve az étkeztetést is – céljából kialakított közös helyiségekre is.

5. Kellően indokolt esetekben és a lehető legrövidebb ésszerű időtartamra a tagállamok eltérhetnek a (2) bekezdés negyedik albekezdésétől, a (3) bekezdéstől, valamint a (4) bekezdés első albekezdésétől, amennyiben a menedékkérőt határállomáson vagy tranzitzónában tartják őrizetben, a […/…/EU] irányelv [a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv] 43. cikkében említett esetek kivételével.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

12. 8. cikk

Családok

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy területükön a család egységét adott formájában, amíg lehetséges, fenntartsák, ha a kérelmezők elhelyezéséről az érintett tagállam gondoskodik. Ezeket az intézkedéseket a menedékkérő egyetértésével kell végrehajtani.

13. 9. cikk

Orvosi vizsgálat

A tagállamok közegészségügyi okokból megkövetelhetik a kérelmezők orvosi vizsgálatát.

14. 10. cikk

Kiskorúak iskoláztatása és oktatása

1. A tagállamok a menedékkérők kiskorú gyermekeinek és a kiskorú menedékkérőknek a befogadó tagállam állampolgáraihoz hasonló feltételekkel biztosítják a részvételt az oktatási rendszerben addig, amíg velük vagy szüleikkel szemben ténylegesen nem foganatosítanak kiutasítási intézkedést. Az oktatást a befogadóállomásokon lehet biztosítani.

Az érintett tagállam előírhatja, hogy a részvétel az állami oktatási rendszerre korlátozódik.

Kiskorúak azok, akik annak a tagállamnak a joga szerint, amelyben a menedékjog iránti kérelmet benyújtották, illetve amelyben a vizsgálat folyik, még nem érték el a nagykorúságot. A tagállamok nem vonhatják meg a középfokú oktatás lehetőségét kizárólag azzal az indokkal, hogy a kiskorú elérte a nagykorúságot.

2. Az oktatási rendszerben való részvétel legfeljebb a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelemnek a kiskorú vagy a kiskorú szülei részéről ð vagy a kiskorú nevében ï történt benyújtása időpontjától számított legfeljebb három hónapig halasztható el. Ez az időszak egy évre hosszabbítható meg, amennyiben az oktatási rendszerben való részvételt előmozdító egyedi oktatást biztosítanak.

ò új szöveg

Szükség esetén előkészítő órákat – köztük nyelvórákat is – kell biztosítani a kiskorúak számára nemzeti oktatási rendszerbe való beilleszkedésük megkönnyítése érdekében.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

3. Amennyiben a kiskorú egyedi helyzete miatt az (1) bekezdésben meghatározott oktatási rendszerben való részvételre nincs lehetőség, a tagállam más oktatási módozatokat ajánlhat fel ð a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban ï .

15. 11. cikk

Foglalkoztatás

1. A tagállamok meghatároznak egy, a menedékjog iránti kérelem benyújtásától számított időszakot, amely alatt a kérelmező munkavállalásra nem jogosult.

ò új szöveg

1. A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők legkésőbb 6 hónappal a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően munkát vállalhassanak.

A […/…/EU] irányelv [a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv] 31. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontjában előírt esetekben a tagállamok legfeljebb további hat hónappal meghosszabbíthatják a fenti időkeretet.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

2. Amennyiben a menedékjog iránti kérelem előterjesztésétől számított egy éven belül első fokon nem hoztak döntést, és ez a késedelem nem a kérelmezőnek tulajdonítható, A tagállamoknak ð – nemzeti jogukkal összhangban, a menedékkérők munkaerőpiachoz való hatékony hozzáférésének biztosításával – ï dönteniük kell arról, hogy a kérelmezőnek milyen feltételek mellett biztosítják a munkavállalási jogot.

3. A jogorvoslati eljárások alatt nem vonható meg a munkavállalási jog a jogorvoslatot elutasító határozat közléséig, amennyiben a szokásos eljárásban az elutasító határozat ellen benyújtott fellebbezésnek felfüggesztő hatálya van.

4. Munkaerőpiac-politikai okokból a tagállamok elsőbbségben részesíthetik az EU és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok állampolgárait, valamint harmadik országok jogszerűen területükön tartózkodó állampolgárait.

16. 12. cikk

Szakképzés

A tagállamok attól függetlenül engedélyezhetik a menedékkérők szakképzésben való részvételét, hogy rendelkeznek-e munkavállalási joggal.

A munkaszerződéshez kötődő szakképzésben való részvétel attól függ, hogy a kérelmező a 15 11. cikk értelmében foglalkoztatható-e.

17. 13. cikk

A befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátásra vonatkozó általános szabályok

1. A tagállamok biztosítják, hogy a befogadás anyagi feltételei a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelmük benyújtása időpontjában a kérelmezők rendelkezésére álljanak.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

2. A tagállamok √ biztosítják, hogy Õ gondoskodnak a befogadásnak anyagi feltételei a kérelmezők egészségének √ olyan Õ megfelelő életszínvonalat biztosítanak √ a nemzetközi védelmet kérelmezők számára, amely garantálja alapszükségleteiket és óvja testi és szellemi egészségüket Õ és alapszükségleteiket kielégítő életszínvonalat biztosító anyagi feltételeiről.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

A tagállamok ezt az életszínvonalat biztosítják a ð 21. ï 17. cikk szerinti ð kiszolgáltatott helyzetben lévő ï különleges igényeket támasztó személyek egyedi helyzetében éppúgy, valamint az őrizetben fogva tartott személyek viszonylatában.

3. A tagállamok a befogadás valamennyi vagy egyes anyagi feltételeit és az egészségügyi ellátást ahhoz a feltételhez köthetik, hogy a kérelmezők ne rendelkezzenek kellő anyagi eszközzel az egészségi állapotuknak megfelelő és az alapvető igényeiket biztosító életszínvonal megteremtéséhez.

4. A tagállamok megkövetelhetik a kérelmezőktől, hogy fedezzék a befogadás ezen irányelvben előírt anyagi feltételeinek és az egészségügyi ellátásnak a költségeit, vagy azokhoz a (3) bekezdés előírása szerint járuljanak hozzá, ha a kérelmező elegendő erőforrással rendelkezik, például már megfelelő ideje dolgozik.

Ha kiderül, hogy egy kérelmező kellő eszközzel rendelkezett a befogadás anyagi feltételei és az egészségügyi ellátás fedezetéül, miközben ezeket az alapvető szükségleteket részére biztosították, a tagállamok a menedékkérőtől visszatérítést kérhetnek.

5. A befogadás anyagi feltételei természetben vagy pénzjuttatások, illetve kuponok formájában, illetve e szolgáltatások kombinálásával biztosíthatók.

Amennyiben a tagállamok a befogadás anyagi feltételeit pénzjuttatás vagy kuponok formájában nyújtják, annak összegét az e cikkben előírt alapelvek szerint határozzák meg.

ò új szöveg

5. Amennyiben a tagállamok pénzbeli juttatások vagy utalványok formájában biztosítják a befogadás anyagi feltételeit, azok összegét az érintett tagállam által – jogilag vagy a gyakorlatban – az adott állam állampolgárai megfelelő életszínvonalának biztosítására meghatározott referenciaérték – például a szociális jóléti támogatás minimális szintje – alapján kell meghatározni. Kellően indokolt esetben a tagállamok az előbbiek tekintetében az állampolgárokéhoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesíthetik a menedékkérőket.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

18. 14. cikk

A befogadás anyagi feltételeinek részletes szabályai módozatai

1. Amennyiben a szállást természetben biztosítják, annak az alábbi formák egyikében vagy azok kombinálásával kell történnie:

a) a kérelmezők elszállásolására szolgáló épületek a határon ð vagy tranzitzónában ï benyújtott, menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem vizsgálata alatt;

b) megfelelő életszínvonalat biztosító befogadóállomások;

c) magánházak, lakások, szállodák, vagy a kérelmezők elszállásolására átalakított más épületek.

2. ð A 10. és 11. cikkben előírt különleges őrizetben tartási feltételek sérelme nélkül, ï√ az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett lakhatás tekintetében, Õ Aa tagállamok biztosítják, hogy: az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett szálláson elhelyezett kérelmezők számára biztosítják

a) √ a kérelmezők számára garantálják Õ családi életük védelmét;

b) √a kérelmezőknek lehetőségük legyen Õ a hozzátartozókkal, a jogi tanácsadókkal ð vagy egyéb tanácsadókkal, ï és az ENSZ Mmenekültügyi Ffőbiztosságának (UNHCR) képviselőivel, valamint ð egyéb érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezettel és testülettel ï a tagállamok által elismert nem kormányzati szervezetekkel (NGO) való kapcsolattartásra. lehetőségét

ê 2003/9/EK 14. cikk (7) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

c) ða családtagoknak, ï menedékkérők jogi tanácsadókinak vagy egyéb tanácsadóknaktanácsosokainak, valamint az ENSZ Mmenekültügyi Ffőbiztossága √ (UNHCR) Õ képviselőinek, illetve √ valamint Õ az utóbbi által kijelölt és az érintett tagállam által elismert ð érintett ï nem kormányzati szervezeteknek hozzáféréstsel kell biztosítani √ kapcsolattartási jogot biztosítanak Õ a befogadóállomásokhoz és egyéb szálláshelyekhez az említett menedékkérőknek szánt segítségnyújtás érdekében. A hozzáféréskapcsolattartás csak √ e helyszínek Õ az állomások és szálláshelyek, valamint a menedékkérők biztonságára alapozott okokból korlátozható.

ò új szöveg

3. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett épületekben és befogadóállomásokon tartózkodó kérelmezőkkel kapcsolatban a tagállamok figyelembe veszik a nemmel és korral kapcsolatos megfontolásokat, valamint a kiszolgáltatott személyek helyzetét.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

4. A tagállamok √ megfelelő intézkedéseket tesznek Õ megkülönböztetett figyelmet fordítanak az erőszak ð és a nemi alapú erőszak, ideértve a szemérem elleni erőszakot is, ï megelőzésére az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett épületekben helyszíneken és a befogadóállomásokon.

3. A tagállamok szükség esetén biztosítják, hogy a kérelmezők kiskorú gyermekeit vagy a kiskorú kérelmezőket szüleiknél, vagy jogszabály, illetve szokás alapján értük felelős felnőtt családtagjuknál helyezzék el.

5. 4. A tagállamok biztosítják, hogy csak szükség esetén kerüljön sor a kérelmezők másik szálláshelyre költöztetésére. A tagállamok lehetővé teszik, hogy a kérelmezők tájékoztassák jogi tanácsadójukat ð vagy egyéb tanácsadójukat ï az áthelyezésről költöztetésről és új címükről.

6. 5. A befogadóállomásokon tevékenykedő személyeknek megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük, és a tevékenységük során tudomásukra jutott minden információ tekintetében köti őket a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség.

7. 6. A tagállamok az elszállásolt személyeket képviselő tanácsadó testület vagy tanács révén bevonhatják a kérelmezőket az állomáson való életvitelük anyagi eszközeinek és nem anyagi tényezőinek irányításába.

7. A menedékkérők jogi tanácsadóinak vagy jogtanácsosainak, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosa képviselőinek, illetve az utóbbi által kijelölt és az érintett tagállam által elismert nem kormányzati szervezeteknek hozzáférést kell biztosítani a befogadóállomásokhoz és egyéb szálláshelyekhez az említett menedékkérőknek szánt segítségnyújtás érdekében. A hozzáférés csak az állomások és szálláshelyek, valamint a menedékkérők biztonságára alapozott okokból korlátozható.

8. ð Kellően indokolt ï esetekben, a tagállamok kivételesen e cikk rendelkezéseitől eltérő anyagi befogadási feltételeket is előírhatnak a lehető legrövidebb ésszerű időtartamig, ha:

a) - ð a 22. cikkel összhangban ï fell kell mérni a kérelmező egyedi szükségleteitnek kezdeti felmérésére van szükség,

- a befogadás e cikkben előírt anyagi feltételei nem állnak rendelkezésre adott földrajzi térségben,

b) - a rendelkezésre álló szokásos szálláslehetőségek ideiglenesen kimerültek,

- a menedékkérőt fogva tartják, vagy a határőrség létesítményében köteles tartózkodni.

Ezen eltérő feltételek minden esetben alapszükségletekre terjednek ki.

19. 15. cikk

Egészségügyi ellátás

1. A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők megkapják a szükséges egészségügyi ellátást, amely kiterjed legalább a sürgősségi ellátásra, valamint a betegség ð vagy poszttraumás zavarok ï alapvető kezelésére.

2. A tagállamok a különleges ð befogadási ï igényeket támasztó elbánást igénylő kérelmezőknek biztosítják a szükséges orvosi vagy egyéb segítséget, ð ideértve szükség esetén megfelelő pszichiátriai kezelést. ï

III. FEJEZET

A BEFOGADÁS I √ ANYAGI Õ FELTÉTELEINEK KORLÁTOZÁSA VAGY MEGVONÁSA

20. 16. cikk

A befogadás √ anyagi Õ feltételeinek korlátozása vagy megvonása

1. A tagállamok a következő esetekben korlátozhatják vagy vonhatják meg vagy vonhatják meg a befogadási √ anyagi Õ feltételeiket:

a) amennyiben a menedékkérő:

a) - a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott lakóhelyet annak értesítése vagy – ha engedélyköteles – annak engedélye nélkül elhagyja, vagy

b) - jelentési kötelezettségeinek, illetve a tájékoztatásra vagy a menedékjogi eljárással kapcsolatos személyes meghallgatásra szóló felszólításoknak a nemzeti jogban előírt ésszerű határidőn belül nem tesz eleget, vagy

c) - ugyanabban a tagállamban ð a […/…/EU] irányelv [a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv] 2. cikkének q) pontjában meghatározottak szerint ï már ? ismételt kérelmet ⎪ nyújtott be ez irányú kérelmet √, vagy Õ

√d) elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és ezért jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételei keretében nyújtott kedvezményeket. ∏

√Az a) és b) esetek tekintetében, Õ aAmennyiben a kérelmezőt megtalálják, vagy önként jelentkezik a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, az eltűnés okai alapján kellően indokolt határozatot kell hozni a befogadás egyes vagy összes √ korlátozott vagy megvont anyagi Õ feltételei egy részének vagy összességének biztosításának visszaállításáról az eltűnés okain alapuló, kellően indokolt határozatot kell hozni;

b) amennyiben a kérelmező elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és ezért jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételei keretében nyújtott kedvezményeket.

Ha kiderül, hogy egy kérelmező kellő eszközzel rendelkezett a befogadás anyagi feltételei és az egészségügyi ellátás fedezetéül, miközben ezeket az alapvető szükségleteket részére biztosították, a tagállamok a menedékkérőtől visszatérítést kérhetnek.

2. A tagállamok megtagadhatják a befogadási feltételek biztosítását, ha a menedékkérő nem tudja igazolni, hogy menedékjog iránti kérelmét az adott tagállamba érkezését követően az ésszerűen lehetséges legrövidebb időn belül benyújtotta.

2. 3. A tagállamok a befogadóállomások szabályainak súlyos megsértése, valamint súlyosan erőszakos magatartás esetén szankciókat írhatnak elő.

3. 4. Az (1), (2) és (3) (2) bekezdésben említett, a befogadási √ anyagi Õ feltételeinek korlátozására, megvonására vagy megtagadására, illetve a szankciókra vonatkozó döntéseket egyedileg, tárgyilagosan és elfogulatlanul hozzák meg, és azokat indokolnilással látják el kell. A határozatoknak az érintett személy sajátos helyzetén kell alapulniuk, különös tekintettel a ð 21. ï 17 . cikk hatálya alá tartozó személyekre, figyelembe véve az arányosság elvét. A tagállamok mindenkor biztosítják az sürgősségi orvosi ellátáshoz való hozzáférést ð a 19. cikkel összhangban ï.

4. 5. A tagállamok biztosítják, hogy az elutasító a határozatok √ (3) bekezdéssel összhangban történő Õ meghozatala elfogadása előtt nem vonják meg, illetve nem korlátozzák a befogadás anyagi feltételeit.

IV. FEJEZET

A ð KISZOLGÁLTATOTT HELYZETBEN LÉVŐ ï KÜLÖNLEGES ELBÁNÁST IGÉNYLŐ SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

21. 17. cikk

Általános elv

1. A tagállamok ð ezen irányelv ï a II. fejezetnek a befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására hozott nemzeti jogszabályaikban figyelembe veszik az olyan kiszolgáltatott személyek egyedi helyzetét, mint a kiskorúak, a felügyelet nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, ð, az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos testi betegségben, mentális betegségben szenvedő vagy poszttraumás zavarokkal küzdő személyek, ï valamint kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek.

2. Az (1) bekezdést csak azokra a személyekre kell alkalmazni, akikről helyzetük egyéni értékelése nyomán megállapították, hogy különleges elbánást igényelnek.

ò új szöveg

22. cikk

A kiszolgáltatott helyzetű személyek sajátos befogadási igényeinek felismerése

1. A tagállamok mechanizmusokat hoznak létre azzal a céllal, hogy felismerjék, ha egy kérelmező kiszolgáltatott helyzetben van, és amennyiben igen, vannak-e sajátos igényei, valamint megjelölik ezen igények jellegét. E mechanizmusokat a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően belátható időn belül megkezdik. A tagállamok biztosítják, hogy e különleges befogadási igényekkel akkor is foglalkoznak, ha ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban a menekültügyi eljárás későbbi szakaszában válnak nyilvánvalóvá.

A tagállamok a teljes menekültügyi eljárás során megfelelő támogatást biztosítanak a különleges befogadási igényeket támasztó személyek számára, és rendelkeznek helyzetük megfelelő figyelemmel kíséréséről.

2. Az (1) bekezdésben előírt felismerési mechanizmusok nem sértik a nemzetközi védelem szükségességének a […/…/EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] szerinti megvizsgálását.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

23. 18. cikk

Kiskorúak

1. Ezen irányelv kiskorúakat érintő rendelkezéseinek végrehajtása során a tagállamoknak elsődlegesen elsődlegesen a gyermek mindenek fölött álló érdekéeit kell szem előtt tartaniukfigyelembe venniük. ðA tagállamok megfelelő életszínvonalat biztosítanak a kiskorú testi, szellemi, lelki, erkölcsi és szociális fejlődéséhez. ï

ò new

2. A gyermek mindenek fölött álló érdekének vizsgálata során a tagállamok különösen az alábbi tényezőkre fordítanak kellő figyelmet:

a) a családegyesítés lehetőségei;

b) a kiskorú jóléte és szociális fejlődése, különös figyelmet szentelve a kiskorú etnikai, vallási, kulturális és nyelvi hátterének;

c) biztonsági megfontolások, különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a kiskorú emberkereskedelem áldozatává válik;

d) a kiskorú véleménye, tekintettel életkorára és érettségi fokára.

3. A tagállamok a 18. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett épületekben és befogadóállomásokon szabadidős tevékenységeket – ideértve kiskorúak koráknak megfelelő játékokat és szórakoztató tevékenységeket –, valamint szabadtéren végezhető tevékenységeket biztosítanak a kiskorúak számára.

ê 2003/9/EK

4. 2. A tagállamok biztosítják olyan kiskorúak rehabilitációs ellátását, akik nemi erőszak, gondatlanság, kizsákmányolás, kínzás vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód bármely formájának estek áldozatául, illetve akik fegyveres konfliktusok folytán szenvedtek, valamint biztosítják, hogy szükség esetén megfelelő lelki gondozást és szaktanácsadást nyújtsanak.

ê 2003/9/EK 14. cikk (3) bekezdés

ð új szöveg

5. A tagállamok szükség esetén biztosítják, hogy a kérelmezők kiskorú gyermekeit vagy a kiskorú kérelmezőket szüleiknél, vagy jogszabály ð vagy az érintett tagállam nemzeti gyakorlata alapján ï , illetve szokás alapján értük felelős felnőtt családtagjuknál helyezzék el ð , feltéve, hogy ez szolgálja a kiskorú elsődleges érdekét ï .

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

24. 19. cikk

Kísérő nélküli kiskorúak

1. A tagállamok a lehető leghamarabb, amint lehetséges, intézkedéseket hoznak annak biztosítására arra, hogy szükség szerinti gyámsági képviseletét, vagy, ha szükséges, a kiskorúak ellátásáért és jólétéért felelős szervezet általi képviseletét, illetve bármilyen egyéb megfelelő képviseletét biztosítsák ð a kísérő nélküli kiskorút képviselő képviselje és támogassa annak érdekében, hogy ezen irányelvvel összhangban élhessen jogaival, valamint eleget tehessen kötelezettségeinek. A képviselőnek a gyermekgondozás terén kellő szakértelemmel kell rendelkeznie, és feladatait a 23. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint, a gyermek mindenek fölött álló érdekének elvével összhangban kell ellátnia. ï

A hatáskörrel rendelkező hatóságok rendszeres értékelést végeznek.

2. A menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet benyújtó kísérő nélküli kiskorúakat az alábbi személyeknél helyezik el a területre történő belépésük időpontjától addig, amíg kötelesek elhagyni azt a befogadó tagállamot, ahol a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet benyújtották, illetve ahol azt kivizsgálják:

a) felnőtt hozzátartozóknálrokonoknál;

b) nevelőcsaládnál;

c) sajátosankifejezetten kiskorúak ellátására alkalmas befogadóállomásokon;

d) kiskorúak elhelyezésére alkalmas más szállásonhelyen, ð ha a 23. cikk (2) bekezédésében foglaltak szerint ez szolgálja mindenek fölött álló érdekeiket. ï

A tagállamok a legalább 16 éves, feügyeletkísérő nélküli kiskorúakat elhelyezhetik a felnőtt menedékkérők számára kialakított befogadóállomásokon.

Biztosítani kell, hogy a testvérek, – figyelembe véve az érintett kiskorú elsődleges érdekétnek elsődlegességét, valamint különösen életkorát és érettségi szintjét, – lehetőség szerint együtt maradhassanak. A kísérő nélküli kiskorúak tartózkodási helyét a lehető legritkábban szabad változtatni.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. ? A tagállamok mechanizmusokat állapítanak meg a kísérő nélküli kiskorú családtagjainak felkutatására. ï A kísérő nélküli kiskorú érdeke elsődlegességének védelmében eljárva, A tagállamok ð – a kísérő nélküli kiskorú mindenek fölött álló érdekének védelme mellett, a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően – ï a lehető leghamarabb ð megkezdik ï a √ kísérő nélküli kiskorú Õ családtagjainak felkutatását, a tagállamok a kiskorú családtagjainak mihamarabbi felkutatására törekszenek ð szükség esetén nemzetközi vagy egyéb kapcsolódó szervezetek segítségével ï. Azokban az esetekben, ha a kiskorú, illetve közeli rokonai életét vagy testi épségét veszély fenyegetheti, különösen, ha azok a származási országban maradtak, biztonságuk veszélyeztetésének elkerülése érdekében gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy az e személyekre vonatkozó információk beszerzése, feldolgozása és terjesztése bizalmas keretek között történjen.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

4. A kísérő felügyelet nélküli kiskorúak gondozását ellátó személyeknek megfelelő képzésben részesültek képesítéssel kell rendelkezniük ð és részesülnek továbbra is ï a kiskorúak igényei tekintetében, illetve kötelesek azt megszerezni és a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket a munkájuk során tudomásukra jutott valamennyi minden olyan információval kapcsolatban, amely munkájuk során jut tudomásukra.

25. 20. cikk

Kínzás és erőszak áldozatai

1. A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérüléseknek megfelelő kezelésében részesüljenek, ð, és hozzáférhessenek különösen orvosi és pszichológiai kezelést is lehetővé tevő rehabilitációs szolgáltatásokhoz ï.

ò új szöveg

2. A kínzásnak, nemi erőszaknak vagy más súlyos erőszakos cselekménynek áldozatul esett személyek gondozását ellátók az áldozatok igényei tekintetében megfelelő képzésben részesültek és részesülnek továbbra is, és a vonatkozó nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket a munkájuk során tudomásukra jutott valamennyi információval kapcsolatban.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

V. FEJEZET

JOGORVOSLAT

26. 21. cikk

Jogorvoslat

1. A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti ellátások nyújtásávalt, ð megvonásával vagy csökkentésével ï kapcsolatos érintő elutasító határozatokkal, illetve a 7. cikk alapján hozott, a menedékkérőket egyénileg érintő határozatokkal szemben a nemzeti jogban előírt eljárások szerint jogorvoslattal élhessenek. Legalább a legfelső fokonvégső szakban ð –tény- és jogkérdésben – ï biztosítani kell a bírói hatóságsági szerv előttié tartozó fellebbezést vagy felülvizsgálatot.

ò új szöveg

2. Az (1) bekezdésben említett esetek tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy a menedékkérők költségmentes jogi segítségnyújtást és képviseletet vehessenek igényben, amennyiben nem tudják fedezni az azzal járó költségeket, és amennyiben az a hatékony igazságszolgáltatás biztosításához szükséges.

A jogi segítségnyújtás és képviselet magában foglalja legalább az előírt eljárási iratok összeállítását, valamint az igazságügyi hatóságok előtti képviseletet.

A jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzeti jogszabályok által a menedékkérők segítésére és támogatására kifejezetten kijelölt jogi tanácsadókra vagy egyéb tanácsadókra korlátozódhat.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

2. A jogi segítségnyújtás ð és képviselet ï igénybevételére irányadó eljárásokat ilyen esetekben a nemzeti jog állapítja meg.

VI. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK A BEFOGADÁSI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRA

22. cikk

Együttműködés

A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a befogadási feltételekkel érintett személyek létszámára vonatkozó adatokról nem és életkor szerinti bontásban, és teljes körű tájékoztatást nyújtanak a 6. cikkben előírt dokumentumok típusáról, elnevezéséről és formájáról.

ò új szöveg

27. cikk

Hatáskörrel rendelkező hatóságok

Valamennyi tagállam közli a Bizottsággal az ezen irányelvből fakadó kötelezettségek teljesítéséért felelős hatóságok nevét. A tagállamok értesítik a Bizottságot az e hatóságokkal kapcsolatban bekövetkezett valamennyi változásról.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

28. 23. cikk

Vezetési, ellenőrzési és irányítási rendszer

1. Alkotmányos berendezkedésük figyelembevételével a tagállamok ð szükséges mechanizmusok bevezetésével ï biztosítják gondoskodnak a megfelelő vezetés, ellenőrzés és irányítás kialakításátról a befogadási feltételek szintjén.

ò új szöveg

2. A tagállamok az I. mellékletben megadott formában, legkésőbb [az átültetési határidőtől számított egy év]-ig benyújtják a Bizottságnak a vonatkozó információkat.

ê 2003/9/EK

29. 24. cikk

Személyzet és erőforrások

1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ezen irányelv végrehajtásában érintett hatóságok és más szervezetek megkapják a szükséges alapképzést, mind a férfi, mind a női kérelmezők igényei tekintetében.

2. A tagállamok ezen irányelv végrehajtására hozott nemzeti rendelkezéseknek megfelelően osztják el a szükséges erőforrásokat.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. 25. cikk

Jelentések

A Bizottság ð legkésőbb [az átültetési határidőtől számított két év]-ig ï 2006. augusztus 6-ig jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére ezen irányelv alkalmazásáról, és javaslatot tesz az esetlegesen szükséges módosításokra.

A tagállamok ð […/…/…]-ig ï 2006. február 6-ig megküldenek a Bizottságnak minden olyan információt, amely a jelentés, benne a 22. cikkben előírt statisztikai adatok összeállításához szükséges.

A Bizottság az √ első Õ jelentés benyújtását követően a Bizottság legalább ötévenként jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

31. 26. cikk

Átvételültetés a nemzeti jogba

1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényieket, rendeletieket és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a √ […] cikkeknek [Azok a cikkek és mellékletek, amelyek tartalma a korábbi irányelv[ek]hez képest jelentős mértékben változott] és az I. mellékletnek legkésőbb […]-ig Õ ennek az irányelvnek 205. február 6-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot √ E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottság számára Õ .

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. √Tartalmazniuk kell továbbá egy olyan nyilatkozatot, hogy a meglévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben szereplő, az ezen irányelv által hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásként kell tekinteni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg. Õ

2. A tagállamok közlik a Bizottsággal √ nemzeti joguk azon főbb Õ rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el végrehajtásával kapcsolatos területen elfogadott nemzeti jogi rendelkezések szövegét.

ê

32. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2003/9/EK irányelv [az ezen irányelv 31. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében megállapított dátumot követő nap]-ával/-ével hatályát veszti azon tagállamok tekintetében, amelyekre nézve ezen irányelv kötelező, a II. melléklet B. részében az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozóan meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

33. 27. cikk

Hatálybalépés

Ezen az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésénekt √ követő huszadik Õ naponján lép hatályba.

√A(z) … cikkeket [ az előző irányelvhez képest változatlan cikkeket ] és az I. mellékletet [az ezen irányelv 31. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében megállapított dátumot követő nap]-tól/től kell alkalmazni. Õ

34. 28. cikk

Címzettek

Ennekzen az irányelvnek az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés a √ a Szerződéseknek megfelelően Õ értelmében a tagállamok a címzettjei.

Kelt [...]

az Európai Parlament részéről

az elnök […]

a Tanács részérő

az elnök […]

ò új szöveg

I. MELLÉKLET

Jelentéstételi űrlap a tagállamok által benyújtandó – a […/…/EU] irányelv 28. cikkének (2) bekezdése szerint előírt – információkhoz Az ezen irányelv 28. cikkének (2) bekezdésében említett időpont után ezeket az információkat újra be kell nyújtani a Bizottságnak, amennyiben a nemzeti jog vagy gyakorlat jelentős mértékű megváltozása következtében a rendelkezésre bocsátott információ elavul.

1. A […/…/EU] irányelv 2. cikkének k) pontja és 22. cikke alapján, kérjük, ismertesse a különleges igényeket támasztó személyek beazonosításának különböző lépéseit, ideértve a felismerés pillanatát, valamint annak következményeit az ilyen igények kezelésére nézve, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra, a kínzás, nemi erőszak, pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának áldozataira, valamint az emberkereskedelem áldozataira.

2. Kérjük, adjon teljes információkat a […/…/EU] irányelv 6. cikkében előírt okmányok típusáról, megnevezéséről és formátumáról.

3. Hivatkozással a [.../.../EU] irányelv 15. cikkére, kérjük jelölje meg, hogy alkalmaznak-e sajátos feltételeket a menedékkérők munkavállalására, és ismertesse részletesen e korlátozásokat.

4. Hivatkozással a [.../…/EU] irányelv 2. cikkének g) pontjára, kérjük, ismertesse, hogyan biztosítják a befogadás anyagi feltételeit (azaz, hogy természetben, pénzben, utalványok formájában vagy ezek kombinációjaként nyújtják-e), valamint tüntesse fel a menedékkérőknek nyújtott napi szükségleteket fedező juttatás mértékét.

5. Adott estben, a [.../.../EU] irányelv 17. cikkének (5) bekezdésére hivatkozással, kérjük ismertesse, hogy a nemzeti jog vagy gyakorlat szerint milyen referenciaértéket alkalmaznak a menedékkérőknek nyújtott pénzügyi támogatás szintjének meghatározása céljából; amennyiben a menedékkérők az állampolgárokhoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, kérjük, ismertesse ennek okait.

⎢

II. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv(lásd a 32. cikket)

A Tanács 2003/9/EK irányelve | (HL L 31., 2003.2.6., 18. o.) |

B. rész

A nemzeti jogba történő átültetés határideje(lásd a 31. cikket)

Irányelv | Átültetés határideje |

2003/9/EK | 2005. február 6. |

⎢

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2003/9/EK irányelv | Ez az irányelv |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk, bevezető szöveg | 2. cikk, bevezető szöveg |

2. cikk, a) pont | - |

2. cikk, b) pont | - |

- | 2. cikk, a) pont |

2. cikk, c) pont | 2. cikk, b) pont |

2. cikk, d) pont, bevezető szöveg | 2. cikk, c) pont, bevezető szöveg |

- | 2. cikk, c) pont, i. alpont, bevezető szöveg |

2. cikk, d) pont, i. alpont | 2. cikk, c) pont, i. alpont, első francia bekezdés |

2. cikk, d) pont, ii. alpont | 2. cikk, c) pont, i. alpont, második francia bekezdés |

- | 2. cikk, c) pont, i. alpont, harmadik francia bekezdés |

- | 2. cikk, c) pont, ii. alpont, bevezető szöveg |

- | 2. cikk, c) pont, ii. alpont, első francia bekezdés |

2. cikk, c) pont, ii. alpont, második francia bekezdés |

- | 2. cikk, c) pont, iii. alpont |

2. cikk, e), f) és g) pont | - |

- | 2. cikk, d) pont |

2. cikk, h) pont | 2. cikk, e) pont |

2. cikk, i) pont | 2. cikk f) pont |

2. cikk, j) pont | 2. cikk, g) pont |

2. cikk, k) pont | 2. cikk, i) pont |

2. cikk l) pontja | 2. cikk, j) pont |

- | 2. cikk, k) pont |

- | 2. cikk, l) pont |

3. cikk | 3. cikk |

4. cikk | 4. cikk |

5. cikk | 5. cikk |

6. cikk, (1)–(5) bekezdés | 6. cikk, (1)–(5) bekezdés |

- | 6. cikk, (6) bekezdés |

6. cikk, (2)–(5) bekezdés | 6. cikk, (2)–(5) bekezdés |

7. cikk, (1) és (2) bekezdés | 7. cikk, (1) és (2) bekezdés |

7. cikk, (3) bekezdés | - |

7. cikk, (4)–(6) bekezdés | 7. cikk, (3)–(5) bekezdés |

- | 8. cikk |

- | 9. cikk |

- | 10. cikk |

- | 11. cikk |

8. cikk | 12. cikk |

9. cikk | 13. cikk |

10. cikk, (1) bekezdés | 14. cikk, (1) bekezdés |

10. cikk, (2) bekezdés | 14. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |

- | 14. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |

10. cikk, (3) bekezdés | 14. cikk, (3) bekezdés |

11. cikk, (1) bekezdés | - |

- | 15. cikk, (1) bekezdés |

11. cikk, (2) bekezdés | 15. cikk, (2) bekezdés |

11. cikk, (3) bekezdés | 15. cikk, (3) bekezdés |

11. cikk, (4) bekezdés | - |

12. cikk | 16. cikk |

13. cikk, (1)–(4) bekezdés | 17. cikk, (1)–(4) bekezdés |

13. cikk, (5) bekezdés | - |

- | 17. cikk, (5) bekezdés |

14. cikk, (1) bekezdés | 18. cikk, (1) bekezdés |

14. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg, a) és b) pont | 18. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg, a) és b) pont |

- [a korábbi kiigazítitt 14. cikk (7) bekezdés] | 18. cikk, (2) bekezdés, c) pont |

14. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés | 18. cikk, (4) bekezdés |

14. cikk, (3) bekezdés | - |

14. cikk, (4) bekezdés | 18. cikk, (5) bekezdés |

14. cikk, (5) bekezdés | 18. cikk, (6) bekezdés |

14. cikk, (6) bekezdés | 18. cikk, (7) bekezdés |

14. cikk, (8) bekezdés, bevezető szavak | 18. cikk, (8) bekezdés, bevezető szavak, a) pont |

14. cikk, (8) bekezdés, második francia bekezdés | - |

14. cikk, (8) bekezdés, harmadik francia bekezdés | 18. cikk, (8) bekezdés, b) pont |

14. cikk, (8) bekezdés, első albekezdés | 18. cikk, (8) bekezdés, első albekezdés |

14. cikk, (8) bekezdés, harmadik és negyedik francia bekezdés | 18. cikk, (8) bekezdés, b) és c) pont |

14. cikk, (8) bekezdés, negyedik francia bekezdés | - |

14. cikk, (8) bekezdés, második albekezdés | 18. cikk, (8) bekezdés, második albekezdés |

15. cikk | 19. cikk |

16. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg | 20. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg |

16. cikk, (1) bekezdés, a) pont | - |

16. cikk, (1) bekezdés, a) pont, első, második és harmadik francia bekezdés | 20. cikk, (1) bekezdés, a), b), c) pontok |

- | 20. cikk, (1) bekezdés, d) pont |

16. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés | 20.cikk, második albekezdés |

16. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés | - |

16. cikk, (1) bekezdés, b) pont, második albekezdés | - |

16. cikk, (2) bekezdés | - |

16. cikk, (3)–(5) bekezdés | 20. cikk, (2)–(4) bekezdés |

17. cikk, (1) bekezdés | 21. cikk |

17. cikk, (2) bekezdés | - |

- | 22. cikk |

18. cikk, (1) bekezdés | 23. cikk, (1) bekezdés |

- | 23. cikk, (2) és (3) bekezdés |

18. cikk, (2) bekezdés | 23. cikk, (4) bekezdés |

23. cikk, (5) bekezdés |

19. cikk | 24. cikk |

20. cikk | 25. cikk, (1) bekezdés |

- | 25. cikk, (2) bekezdés |

21. cikk, (1) bekezdés | 26. cikk, (1) bekezdés |

- | 26. cikk, (2) bekezdés |

21. cikk, (2) bekezdés | 26. cikk, (2) bekezdés |

22. cikk | - |

- | 27. cikk |

23. cikk | 28. cikk, (1) bekezdés |

- | 28. cikk, (2) bekezdés |

24. cikk | 29. cikk |

25. cikk | 30. cikk |

26. cikk | 31. cikk |

- | 32. cikk |

27. cikk | 33. cikk, első albekezdés |

- | 33. cikk, második albekezdés |

28. cikk | 34. cikk |

– | I. melléklet |

– | II. melléklet |

- | III. melléklet |

[1] COM(2008) 360

[2] HL L 31., 2003.2.6., 18. o.

[3] HL C 212 E., 2010.8.5., 348. o.

[4] SEC(2008)2944

[5] HL C 317., 2009.12.23., 110. o.

[6] HL C 79., 2010.3.27., 58. o.

[7] A Bizottság közleménye a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára –- Tanulmány a jogszerű és jogszerűtlen migráció közötti kapcsolatokról, COM(2004) 412.

[8] HL C […] [….], o

[9] HL C […] [….], o

[10] HL L 31., 2003.2.6., 18. o.

[11] HL L 132., 2010.5. 29., 18. o.

[12] HL L 212., 2001.8.7., 12. o.