52011PC0162

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2011.4.4.

COM(2011) 162 végleges

2011/0070 (APP)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

Háttér-információk

Az Európai Unió Hivatalos Lapja biztosítja az Európai Unió jogszabályainak és egyéb aktusainak hivatalos közzétételét. Nyomtatott formában 1958 óta jelenik meg, 1998 óta pedig az interneten is hozzáférhető. Az elmúlt években egyre többen tekintették meg az Európai Unió Hivatalos Lapját az interneten, mivel az kényelmes és gyors, a nyomtatott kiadásra történő előfizetések száma ugyanakkor csökkent. Mivel azonban jelenleg a nyomtatott kiadás tekintendő az egyedüli érvényes és jogilag kötelező erejű közzétételnek, az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus változata alapján egyelőre nem lehet jogi követelésekkel előállni, vagy kötelezettségeket végrehajtatni.

Ezt az Európai Unió Bírósága egyértelműen kijelentette a Skoma-Lux ügyben[1]. A Bíróság szerint: „a joganyag ilyen módon [pl. az interneten] történő rendelkezésre bocsátása – a közösségi jog bármely erre vonatkozó szabályozása hiányában – nem egyenrangú az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő, alakilag és érdemben megfelelő közzététellel ”.

Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke előírja, hogy a valamennyi tagállamnak címzett, rendelet vagy irányelv formájában, valamint a külön címzetti kört nem tartalmazó határozatok formájában elfogadott jogalkotási vagy nem jogalkotási aktusokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. A rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogalkotási aktusokat az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke írja alá, a többi aktust pedig az azokat elfogadó intézmény elnöke írja alá. Ezen aktusok a bennük megjelölt napon, illetve ennek hiányában a kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba.

A 2009/496/EK, Euratom határozat[2] részletesebben megállapítja, hogy az intézmények hogyan tesznek eleget a jogalkotási aktusok kihirdetésére irányuló kötelezettségeiknek. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának közzétételével, valamint hitelességének garantálásával egy intézményközi hivatalt – a Kiadóhivatalt – bíztak meg.

A javaslat célkitűzései

A javaslatnak az a célja, hogy kiterjessze az Európai Unió joganyagához való hozzáférést, valamint lehetővé tegye, hogy mindenki (legyen az jogász vagy a nagyközönség tagja) hivatalos és hiteles kiadásként hivatkozhasson az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadására. Amennyiben az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételét érvényes közzétételként ismerik el, az Európai Unió valamennyi polgára a közzététel után azonnal egyidejű virtuális hozzáféréssel rendelkezhetne az Európai Unió joganyagához, ami költségtakarékosabb is lenne, mivel az elektronikus kiadást díjtalanul lehetne megtekinteni. Ez megkönnyítené az Európa nehezebben megközelíthető földrajzi térségeiben élők hozzáférését is. Továbbá, a szélesebb körű hozzáférést az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésről szóló Európa 2020 stratégia[3] célkitűzései is támogatják, mivel a stratégiának az a célja, hogy 2013-ra széles sávú hozzáférést biztosítson mindenkinek.

A javaslat további célja, hogy a mostani helyzethez képest megerősítse a jogbiztonságot: az online közzététel jelenleg csupán tájékoztató jellegű, a javaslatnak köszönhetően azonban az Európai Unió Hivatalos Lapjának hiteles elektronikus változatában való közzététele alapján is lehet majd jogokat érvényesíttetni, valamint kötelezettségeket végrehajtatni.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat teljes mértékben megfelel az Unió politikáinak, és különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésről szóló Európa 2020 stratégiával összefüggésben ismertetett „Európai digitális menetrend”[4] elnevezésű kiemelt kezdeményezésnek. A digitális menetrendnek az a célja, hogy maximálisan kiaknázza az információs technológiák nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyöket, valamint hangsúlyozza a hatóságok digitális piac előmozdításában betöltött szerepét. Ebben az összefüggésben az online jogi tartalomhoz való hozzáférés ösztönzi a digitalizált egységes piac fejlesztését, mivel az ily módon hozzáférhetővé tett, közszektort érintő információknak köszönhetően innovatív online szolgáltatások jönnek létre.

A javaslat ugyancsak megfelel a 2011–2015 időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési terv[5] célkitűzéseinek, amely szerint a tagállamoknak és a Bizottságnak online hozzáférést kell biztosítaniuk a jogszabályokkal és kormányrendeletekkel, valamint a kormány politikáival és pénzgazdálkodásával kapcsolatos információkhoz.

AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT INFORMÁLIS KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI; HATÁSVIZSGÁLAT

Konzultáció az érdekeltekkel

Az európai intézmények és szervek a Kiadóhivatal irányítóbizottságában képviseltetik magukat. Az irányítóbizottság felügyeli a Kiadóhivatal tevékenységének stratégiai kialakítását. Az érdekelt intézmények és szervek e fórumon belül megvitatták a kérdést, és támogatásukat fejezték ki az Európai Unió Hivatalos Lapja hiteles elektronikus kiadásának létrehozását illetően.

A Tanács e-jogi munkacsoportján keresztül a tagállamok véleményét is kikérték az Európai Unió Hivatalos Lapjának jogilag érvényes elektronikus közzétételével kapcsolatban. A Bizottság Főtitkársága 2010. július 30-án ezzel kapcsolatban informális dokumentumot továbbított a Tanácsnak, amelyet az e-jogi munkacsoport 2010. szeptember 21-i és 2010. október 26-i ülésén vitatott meg. A tagállamok megjegyzései arról tanúskodnak, hogy a jogilag érvényes elektronikus kiadás komoly támogatottságnak örvend[6], ugyanakkor eltérő nézetek fogalmazódtak meg a nyomtatott változat jogi kötőerejének megtartása tekintetében. Az alábbiakkal kapcsolatban tettek észrevételeket:

- azon lehetőség választása, hogy a jövőben az Európai Unió Hivatalos Lapját kizárólag elektronikusan tennék közzé. Ezt esetlegesen egy olyan átmeneti időszak előzné meg, amikor a Hivatalos Lapot nyomtatott és elektronikus formában párhuzamosan közzétennék;

- nyomtatott és elektronikus kiadásban történő párhuzamos terjesztés esetén az Európai Unió Hivatalos Lapjának nyomdaköltségei;

- a nyomtatott és elektronikus kiadások közötti eltérések kockázata, valamint egyértelmű szabályok megállapításának igénye a következetlenségek kezelésére vagy az irányadó változatra vonatkozóan;

- a nyomtatott kiadás uniós jogszabályok terjesztésében betöltött korlátozott szerepe azok tekintetében, akik nem rendelkeznek hozzáféréssel az elektronikus kiadáshoz.

E javaslat előkészítésekor a Bizottság az összes észrevételt figyelembe vette. Kezdetben a nyomtatott és elektronikus formában történő, azonos jogi kötőerővel bíró párhuzamos közzétételt részesítette előnyben, mivel úgy vélte, hogy ez biztosítja az európai polgárok lehető legszélesebb körének uniós joghoz való hozzáférését. A tagállamok gyakorlati tapasztalatai azonban azt sejtették, hogy ez csupán csekély előnnyel járna, és nem ellensúlyozná a párhuzamos kiadásból következő fokozott komplexitást. Az is felvetődött, hogy a kevésbé jól megközelíthető földrajzi térségekben élők a tapasztalatok szerint nehezebben vagy késedelmesen kapják meg a nyomtatott kiadást, így uniós joganyaghoz való hozzáférésüket megkönnyítené a hiteles elektronikus kiadás.

A rendeletjavaslat előírja, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapját joghatásokat kiváltó elektronikus formában kell közzétenni. Az elektronikus közzététel megfelel az Európa 2020 stratégia, valamint az Európai digitális menetrend elnevezésű kiemelt kezdeményezés azon céljának, amely szerint 2013-ig széles sávú hozzáférést kell biztosítani mindenki számára. A javasolt rendszer egyensúlyt teremt a hozzáférhetőség és az egyszerűség között:

- Egyrészt az érvényes elektronikus közzététel szélesebb körű terjesztést tesz lehetővé a nyomtatott kiadáshoz képest. Az elmúlt néhány évben jól észlelhető visszaesés mutatkozik az Európai Unió Hivatalos Lapjára történő előfizetések számában, ugyanakkor az Európai Unióban egyre terjed az internethasználat: az Eurostat szerint 2010-ben a háztartások 70 %-a, 2009-ben pedig a vállalkozások 94 %-a rendelkezett internet-hozzáféréssel. Továbbá, az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadását ingyen lehetne megtekinteni, így az előnyösebb lenne a nyomtatott kiadáshoz képest, amelynek nyomtatási és szállítási költségeit a nyilvánosságra kellett terhelni. Mindazonáltal a rendeletjavaslat biztosítékot tartalmaz egyrészt a fogyatékossággal élők tekintetében, akik számára az Európai Unió Hivatalos Lapját speciális elektronikus formátumban teszik hozzáférhetővé, másrészt az elektronikus változatot egyéb okokból elérni nem tudók számára, mivel mindig lesz lehetőség arra, hogy igény esetén – a Kiadóhivatalon keresztül vagy az internetről kinyomtatva – hozzájussanak a nyomtatott változathoz, noha annak jogi kötőereje nem lesz (azaz csupán tájékoztató jellegű).

- Másrészt ez a rendszer egyszerűbb, mivel nem lesz szükség potenciálisan összetett szabályokra az egyformán hiteles nyomtatott és elektronikus kiadások közötti eltérések kezelésére vonatkozóan.

A javaslat várható hatásának felmérése

A Bizottság elemzést végzett azzal a céllal, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjának közzétételével kapcsolatban megvizsgáljon három lehetőséget:

- 1. választási lehetőség: A jelenlegi helyzet fenntartása, azaz az Európai Unió Hivatalos Lapjának csak a nyomtatott változata számít érvényes közzétételnek, az online változat pedig pusztán tájékoztató jellegű;

- 2. választási lehetőség: az Európai Unió Hivatalos Lapjának kizárólag elektronikus közzététele;

- 3. választási lehetőség: egyidejű nyomtatott és online közzététel azonos jogi kötőerővel és joghatással.

Jelentős előnyök származnak abból, ha az elektronikus változatnak jogi kötőerőt tulajdonítunk, mivel:

- az uniós joganyag szélesebb körben, egyszerűbben és azonnal hozzáférhetővé válik;

- az elektronikus kiadáshoz bármikor ingyenesen hozzá lehet férni;

- a fenti elektronikus közzététel megfelelne a digitális menetrend uniós intézmények által elfogadott prioritásainak, valamint ösztönözné az online szolgáltatások fokozottabb igénybevételét.

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat főbb rendelkezései

A javaslat előírja, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzététele érvényes közzététel. A nyomtatott kiadás csupán olyan technikai jellegű kivételes és ideiglenes esetekben biztosítaná a közzététel joghatásait, amikor az elektronikus közzététel több mint egy napig tartó, előre nem látható zavara (pl. kibertámadások, a berendezések váratlanul bekövetkező működési zavarai) lép fel. Amennyiben az Európai Unió Hivatalos Lapját ilyen körülmények között nyomtatott kiadásban teszik közzé, a technikai rendszer helyreállítása után haladéktalanul közzé kell tenni az elektronikus változatot is. A nyomtatott kiadáson szerepelne a közzététel időpontja, de eltérés esetén a később kiadott elektronikus változat lenne irányadóak.

A javaslat azon technikai követelményekkel is foglalkozik, amelyek az elektronikus közzétételt érvényes közzététellé teszik, valamint meghatározza a Kiadóhivatal e területet érintő hatásköreit.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikke.

Az arányosság elve

A javaslat hatálya az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételére, valamint azon technikai feltételekre korlátozódik, amelyek lehetővé teszik, hogy az elektronikus közzététel érvényes közzététellel egyenrangú legyen.

A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat céljai csak rendelet útján érhetők el, mivel a rendeletek valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandók. Az európai polgárok számára azonos hozzáférést kell biztosítani az uniós joganyaghoz, így az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásához való hozzáférést azonos módon és azonos feltételek mellett kell biztosítani valamennyi európai polgár számára.

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Semmiféle költségvetési vonzattal nem jár, ha az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus formában történő közzétételét jogilag érvényes közzétételnek nyilvánítjuk.

Az elektronikus közzétételt elősegítő technikai infrastruktúra azonban informatikai beruházásokat tesz szükségessé. Az igazgatási önállóság keretében 2009-ben, az Európai Unió Hivatalos Lapjának hiteles elektronikus közzétételét megelőzően 38 000 EUR összegű kiadás merült fel a technikai rendszer létrehozásával és tesztelésével kapcsolatban. Minden intézménynek viselnie kell a további fejlesztési beruházások, valamint a rendszer karbantartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket, mivel az ő kötelezettségük alá tartozik a jogi szövegek kihirdetése. A felosztási kulcs kiszámítási módja az egyes intézmények számára az n-2. évben készített HL L és C oldalak számán alapszik. A 2011-re vonatkozó kulcs tehát a 2009-es számadatokat veszi alapul.

- Európai Bizottság: 47,64 %;

- Az Európai Unió Tanácsa: 21,96 %;

- Európai Parlament: 21,94 %;

- Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: 3,29 %;

- Az Európai Unió Bírósága: 3,17 %;

- Számvevőszék: 1,25 %;

- Régiók Bizottsága: 0,75 %.

A költségvetési forrásokat e felosztási kulcsnak megfelelően kell biztosítani.

2011/0070 (APP)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 352. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére[7],

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

1. A Szerződés 297. cikke rendelkezik az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételről, valamint az Unió jogi aktusainak hatálybalépéséről.

2. Jelenleg az Európai Unió Hivatalos Lapjának az Unió valamennyi hivatalos nyelvén megjelenő nyomtatott kiadása az egyetlen jogilag kötelező erejű kiadás, noha a Hivatalos Lap online is elérhető.

3. Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága által elfogadott, az Európai Unió Kiadóhivatalának szervezéséről és működéséről szóló, 2009. június 26-i 2009/496/EK, Euratom határozatnak[8] megfelelően a Kiadóhivatal lehetővé teszi az intézmények számára, hogy eleget tegyenek a jogi aktusok kihirdetésére irányuló kötelezettségeiknek.

4. Az Európai Bíróság C-161/06. sz. Skoma-Lux sro kontra Celni stb . ügyben hozott ítéletéből [9] következik, hogy az Unió jogi aktusai nem érvényesíthetők jogalanyokkal szemben, amennyiben azokat nem tették közzé szabályszerűen az Európai Unió Hivatalos Lapjában , valamint a jogi aktusok interneten történő rendelkezésre bocsátása – a közösségi jog bármely erre vonatkozó szabályozása hiányában – nem egyenrangú az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő, alakilag és érdemben megfelelő közzététellel.

5. Ha az Európai Unió Hivatalos Lapjában való elektronikus közzététel érvényes közzétételnek minősülne, akkor az uniós joganyaghoz való hozzáférés gyorsabb lenne, és kevesebb költséggel járna.

6. „Az európai digitális menetrend” című bizottsági közlemény[10] hangsúlyozza, hogy az online jogi tartalmakhoz való hozzáférés elősegíti a digitalizált belső piac fejlődését, ami gazdasági és társadalmi előnyökkel jár.

7. Ezért tehát olyan szabályokat kell megállapítani, amelyek biztosítják az Európai Unió Hivatalos Lapjában való elektronikus közzététel hitelességét, teljességét és megmásíthatatlanságát.

8. Az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] megállapítja a hitelesítésre szolgáló elektronikus aláírások joghatásait. Az említett irányelvvel összhangban, egy minősített tanúsítványon alapuló és biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel előállított, fokozott biztonságú elektronikus aláírás kellő garanciát nyújt a nyilvánosság számára annak biztosításához, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzététele teljes, hiteles és megmásíthatatlan.

9. Az EUR-Lex weboldalhoz való hozzáférést – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozattal[12] összhangban – a fogyatékossággal élő személyek védelmére irányuló kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával kell biztosítani.

10. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében előírt arányosság elvével összhangban e rendelet nem haladja meg a célkitűzése – azaz, hogy valamennyi európai polgár hivatkozhasson az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételére – eléréséhez szükséges mértéket, mivel hatálya arra korlátozódik, hogy az elektronikus közzétételt hitelessé tegye a jelenleg hiteles nyomtatott közzétételhez hasonlóan.

11. E rendelet elfogadásához a Szerződés csak a 352. cikk szerinti hatáskört biztosítja,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

12. Az Európai Unió Hivatalos Lapját e rendelettel összhangban elektronikus formában közzé kell tenni az Unió hivatalos nyelvein.

13. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus formában való közzététele – a továbbiakban: a Hivatalos Lap elektronikus kiadása – hiteles, és joghatásokat vált ki.

2. cikk

14. A Hivatalos Lap elektronikus kiadása – az 1999/93/EK irányelvvel összhangban – minősített tanúsítványon alapuló és biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel előállított, fokozott biztonságú elektronikus aláírással van ellátva. A minősített tanúsítványt és hatályának meghosszabbításait az EUR-Lex weboldalon teszik közzé, hogy a nyilvánosság ellenőrizhesse a fokozott biztonságú elektronikus aláírást és a Hivatalos Lap elektronikus kiadásának hitelességét.

15. A Hivatalos Lap elektronikus kiadása a közzététel idejével kapcsolatos információt tartalmaz.

16. A Hivatalos Lap elektronikus kiadását határozatlan időtartamra a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni az EUR-Lex weboldalon. Megtekintése díjtalan.

17. Az EUR-Lex weboldal valamennyi felhasználó számára elérhető. Az Európai Unió Hivatalos Lapját joghatásokat ki nem váltó, alternatív elektronikus formátumban a fogyatékossággal élő személyek számára is elérhetővé kell tenni. Az alternatív változatot archívumban is elérhetővé kell tenni.

3. cikk

18. A Kiadóhivatal továbbra is nyomtathatja az Európai Unió Hivatalos Lapját . A 4. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a nyomtatott példányok nem minősülnek hitelesnek, és nem váltanak ki joghatásokat.

19. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának nyomtatott példányaiért a nyomtatási és szállítási költségeknek megfelelő díjat kell felszámolni.

4. cikk

20. Amennyiben a Hivatalos Lap elektronikus kiadása a Kiadóhivatal informatikai rendszerének váratlan és kivételes zavara miatt nem elérhető, az ahhoz való hozzáférést a lehető leghamarabb helyre kell állítani.

21. Amennyiben a hozzáférést nem lehet egy munkanapon belül helyreállítani, az Európai Unió Hivatalos Lapját joghatásokat kiváltó nyomtatott kiadásban kell közzétenni. Amint az informatikai rendszer helyreállt, közzé kell tenni a Hivatalos Lap kapcsolódó elektronikus kiadását.

22. A (2) bekezdéssel összhangban közzétett jogi aktusok kihirdetési időpontjának a nyomtatott kiadás közzétételének időpontját kell tekinteni. A Hivatalos Lap elektronikus kiadása és a (2) bekezdéssel összhangban közzétett nyomtatott kiadása közötti eltérések esetén az előbbi tekintendő irányadónak.

5. cikk

23. A Hivatalos Lap elektronikus kiadása tekintetében a Kiadóhivatal hatáskörrel rendelkezik az alábbiakra:

24. a Hivatalos Lap elektronikus kiadásának közzététele, valamint hitelességének garantálása;

25. az elektronikus változatot előállító informatikai rendszer felállítása, irányítása és karbantartása, valamint e rendszernek a technika jövőbeni alakulását követő fejlesztése;

26. műszaki létesítmények létrehozása és bővítése annak biztosítására, hogy a Hivatalos Lap elektronikus kiadása valamennyi felhasználó számára elérhető legyen;

27. belső biztonsági és hozzáférési szabályok meghatározása a Hivatalos Lap elektronikus változatát előállító informatikai rendszer tekintetében;

28. az elektronikus fájlok megőrzése és archiválása, valamint a technológia jövőbeni alakulásának megfelelő kezelése.

29. A Kiadóhivatal az (1) bekezdésben meghatározott hatásköreit a 2009/96/EK, Euratom határozattal összhangban gyakorolja.

6. cikk

Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt […]-ban/-ben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó, érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4. Célkitűzés(ek)

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2. Irányító és ellenőrző rendszer

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó, érintett szakpolitikai terület(ek)

Nem alkalmazható, mivel a javaslat a Bizottság és azon egyéb intézmények igazgatási kiadásait érinti, amelyek elfogadott jogi aktusaikat kötelesek kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

Nem alkalmazható.

1.4. Célkitűzések

1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves uniós stratégiai célkitűzések

A javaslat hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésről szóló Európa 2020 stratégiával összefüggésben ismertetett „Európai digitális menetrend” elnevezésű kiemelt kezdeményezésben szereplő célkitűzéshez, azaz az online tartalom egységes piacának kifejlesztéséhez.

1.4.2. Meghatározott célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Meghatározott célkitűzés

Kiadványok és online információs szolgáltatások előmozdítása a polgárok, vállalatok és célcsoportok (jogászok) számára.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Nem alkalmazható.

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/az érintett célcsoportokra.

A javaslat célközönségét azon uniós polgárok és vállalatok alkotják, akik/amelyek előnyösnek fogják találni az Európai Unió joganyagának hiteles közzétételéhez való ingyenes, azonnali és egyszerűbb hozzáférést.

1.4.4. Az eredmények és hatások mutatói

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A javaslat végrehajtása során az alábbi eredménymutatókat kell figyelni:

– az Európai Unió Hivatalos Lapjának jogilag érvényes elektronikus kiadását érintő „találatok” száma;

– a nyomtatott kiadás megrendelt példányainak száma, összevetve azzal, hogy mennyien fizettek elő a nyomtatott kiadásra akkor, amikor az elektronikus kiadásnak még nem volt jogi kötőereje;

– a Kiadóhivatalhoz beérkezett olyan panaszok száma, amelyek szerint – a Kiadóhivatal informatikai rendszerét érintő okok miatt – az Európai Unió Hivatalos Lapjának jogilag érvényes elektronikus kiadásához való hozzáférés nehézségekbe ütközött.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A javaslat célja a jogbiztonság megerősítése. Ezt azáltal kívánja elérni, hogy ezentúl az Európai Unió Hivatalos Lapjának hiteles elektronikus kiadásában való közzététel alapján követelni és érvényesíteni lehet az Európai Unió jogszabályai által biztosított jogokat és kötelezettségeket. E javaslat hatálybalépésekor biztosítani kell a jogilag érvényes elektronikus kiadáshoz való hozzáférést.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

Mivel a javaslat az uniós joganyag közzétételének formáját érinti, megfelelő intézkedést csak az Európai Unió szintjén lehet hozni. Továbbá, az eszköz megválasztása azon igényt tükrözi, hogy azonos hozzáférési feltételeket kell biztosítani az Európai Unió valamennyi polgára számára.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az Európai Unió Hivatalos Lapját korábban csak tájékoztató jelleggel tették közzé elektronikus formában. E rendelet fő céljával szoros kapcsolatban áll az a tendencia, hogy a későbbiekben egyre többen tekintették meg az elektronikus kiadást.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Nem alkalmazható.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

( A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

- Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

- azt követően: rendes ütem.

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)

x Centralizált irányítás közvetlenül a Kiadóhivatal által a Kiadóhivatal irányítóbizottságában képviselt intézmények – ld. 2.1. pont – nevében.

X Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( Megosztott irányítás a tagállamokkal

( Decentralizált irányítás harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás

Megjegyzések

Nem alkalmazható.

IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a rendelkezések gyakoriságát és feltételeit.

Javasoljuk, hogy a Kiadóhivatal feladatkörébe tartozzon az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzététele a 2009/496/EK, Euratom határozattal összhangban, és következésképpen az abban foglalt ellenőrzési és jelentéstételi szabályok tiszteletben tartásával.

Irányító és ellenőrző rendszer

Felismert kockázat(ok)

Fennáll a veszélye annak, hogy a Kiadóhivatal informatikai rendszerében technikai zavar lép fel. Ennek következtében előfordulhat, hogy az elektronikus kiadás nem hozzáférhető. Ilyen esetekben, amennyiben a hozzáférést nem lehet egy munkanapon belül helyreállítani, a nyomtatott kiadás érvényes közzététellel egyenértékű.

Egy további, biztonsági jellegű veszélyforrás is létezik, amelynek kezelésére a Kiadóhivatalnak – a 2009/496/EK, Euratom határozattal összhangban – belső biztonsági és hozzáférési szabályokat kell megállapítania az informatikai rendszerre vonatkozóan.

Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Nem alkalmazható.

A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Nem alkalmazható.

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

- Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezete | Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Részvétel |

Szám [Megnevezés………………………………] | diff/nem diff. előirányzat ([13]) | EFTA[14]-országokból | tagjelölt országokból[15] | harmadik országokból | a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében |

5 | Bizottság: 26011101 [Hivatalos Lap (L és C sorozat)] Európai Parlament: 3240 [Hivatalos Lap] Tanács: 2211 [Hivatalos Lap] Bíróság: 2740 [Hivatalos Lap] Számvevőszék: 2740 [Hivatalos Lap] Európai Gazdasági és Szociális Bizottság EGSZB: 2604 [Hivatalos Lap] Régiók Bizottsága: 2604 [Hivatalos Lap] | Nem diff. előirányzat | NEM | NEM | NEM | NEM |

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: | 5 | „Igazgatási kiadások” |

millió EUR (három tizedesjegyig)

2011. év | 2012. év | 2013. év | 2014. év | A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |

- 502. jogcímcsoport | p.m. |p.m. |p.m. |p.m. |p.m. | | | | |Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

26011101

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Jelenleg a bevételek az Európai Unió Hivatalos Lapjára történő előfizetésekből és a lap megrendeléseiből származnak. Amint az elektronikus változat lesz az egyedüli jogi kötőerővel bíró közzététel, az előfizetések száma várhatóan közel nullára fog visszaesni.

[1] A Bíróság C-161/06. sz., Skoma-Lux sro kontra Celní ředitelství Olomouc ügyben hozott 2007. december 11-i ítélete [EBHT 2007., I-10841. o.].

[2] Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága 2009/496/EK, Euratom határozata az Európai Unió Kiadóhivatalának szervezéséről és működéséről (HL L 168., 2009.6.30., 41. o.).

[3] COM(2010) 2020 végleges; 2010.3.3.

[4] COM(2010) 245 végleges/ 2; 2010.8.26.

[5] COM(2010) 743; 2010.12.15.

[6] Az e-jogi munkacsoport 2010. október 26-i ülésének következtetései.

[7] HL C […]., [ …]., […]. o.

[8] HL L 168., 2009.6.30., 41. o.

[9] EBHT 2007., I-10841. o.

[10] COM (2010) 245 végleges/2.

[11] HL L 13., 2000.1.19., 12. o.

[12] HL L 23., 2010.1.27., 35. o.

[13] Differenciált/nem differenciált előirányzatok.

[14] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[15] Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[16] A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.