2.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 296/89

—

tekintettel a 2010. május 31-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre, amely felveszi Izlandot az uniós előcsatlakozási támogatásra jogosult országok listájára, amely támogatás segít a tagjelölt országoknak abban, hogy összehangolják jogszabályaikat az európai jogszabályokkal,

—

tekintettel a Bizottság Izland európai uniós tagságra irányuló kérelméről szóló 2010. február 24-i véleményére (SEC(2010)0153),

—

tekintettel az Európai Tanács 2010. június 17-i határozatára az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitásáról,

—

tekintettel az Európai Unió általános álláspontjára és az izlandi kormány általános álláspontjára, amelyeket a 2010. július 27-én tartott, Izland Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló kormányközi konferenciát megnyitó miniszteri értekezleten fogadtak el,

—

tekintettel a Bizottság „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2010–2011” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményére (COM(2010)0660) és a 2010. november 9-én elfogadott, az Izland által elért eredményekről szóló 2010. évi jelentésre,

—

tekintettel a Bizottságnak a nyugat-balkáni országokra, Izlandra és Törökországra vonatkozó 2009-es bővítési stratégiai dokumentumáról szóló, 2009. november 26-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az Izland európai uniós tagság iránti kérelméről szóló, 2010. július 7-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az EU–Izland Parlamenti Vegyes Bizottság első ülésén megfogalmazott, 2010 októberében elfogadott ajánlásokra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel Izland teljesíti a koppenhágai kritériumokat, és a Tanács jóváhagyását követően, 2010. július 27-én megkezdődtek az országgal a csatlakozási tárgyalások,

B.

mivel az átvilágítási folyamat 2010. november 15-én megkezdődött, és a tervek szerint 2011. június 17-ig tart,

C.

mivel, ahogyan azt a bővítésre vonatkozó megújított konszenzus is kiemeli, minden ország európai uniós tagság felé tett előrelépése az érdemeken alapul,

D.

mivel Izland már szorosan együttműködik az EU-val az Európai Gazdasági Térség (EGT), a schengeni megállapodás és a dublini rendelet aláírójaként, és mint ilyen, már sikeresen átültette a közösségi vívmányok jelentős részét,

E.

mivel Izland az EGT pénzügyi mechanizmusán keresztül hozzájárul az európai kohézióhoz és szolidaritáshoz, és együttműködik az Unióval békefenntartó és válságkezelési műveletek során,

1.

üdvözli az Izlanddal folytatott csatlakozási tárgyalások 2010. júniusi megkezdését; alapvető fontosságúnak tartja az Izland csatlakozási folyamatának lezárásához szükséges feltételek megteremtését és az ország sikeres csatlakozásának biztosítását;

2.

üdvözli annak lehetőségét, hogy olyan ország legyen új EU-tagállam, amely erős demokratikus hagyományokkal és polgári kultúrával rendelkezik; kiemeli, hogy Izland uniós csatlakozása tovább fogja erősíteni az EU-nak az emberi jogok és alapvető szabadságok globális előmozdítójaként és védelmezőjeként betöltött szerepét;

3.

elismerését fejezi ki Izlandnak az emberi jogok védelme területén elért eredményeiért, valamint eredményességéért az emberi jogok védelmét célzó nemzetközi mechanizmusokkal való magas szintű együttműködés során;

4.

támogatja a folyamatban lévő, a jogszabályi környezetnek a véleménynyilvánításhoz és a tájékoztatáshoz való hozzáférés tekintetében való erősítésére irányuló munkát; üdvözli e tekintetben az „Izlandi modern média kezdeményezést”, amely lehetővé teszi mind Izland, mind pedig az Unió határozott állásfoglalását a véleménynyilvánításhoz és a tájékoztatáshoz való jog védelme tekintetében;

5.

üdvözli az EU–Izland Parlamenti Vegyes Bizottság 2010. októberi megalapítását, és meggyőződése, hogy ez a fórum hozzájárul majd az izlandi parlament (Althingi) és az Európai Parlament közötti együttműködés elősegítéséhez a csatlakozási folyamat során;

6.

határozottan ösztönzi az izlandi hatóságokat, hogy harmonizálják az uniós polgárok jogait az izlandi helyi választásokon való szavazáshoz való joguk tekintetében;

7.

nyugtázza az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése terén elért jó eredményeket, és üdvözli az izlandi hatóságok 2010 májusában annak érdekében tett lépéseit, hogy változtassanak az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezései tekintetében adott domináns jogkörén, továbbá üdvözli az igazságszolgáltatásról szóló törvény módosításait, amelyek erősítik a bírói kar függetlenségét, mindamellett hangsúlyozza a meghozott intézkedések következetes végrehajtásának szükségességét;

8.

üdvözli a különleges ügyész hivatalának munkáját, csakúgy, mint az izlandi parlament által 2008 decemberében a bankrendszer összeomlásához vezető folyamatok kivizsgálásának és elemzésének céljával megalapított különleges vizsgálóbizottság jelentését, valamint az izlandi bankrendszer összeomlása politikai, intézményi és adminisztratív következményeinek kezelése terén tett előrelépést, miközben megállapítja, hogy az ajánlásainak végrehajtása még mindig folyamatban van, és azt töretlen erőfeszítéssel kell folytatni;

9.

üdvözli, hogy Izland általában véve kielégítő módon hajtja végre az EGT-vel kapcsolatos kötelezettségeit, valamint megfelelő képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy ellenállhasson az EU-n belüli verseny nyomásának és a piaci erőknek;

10.

megjegyzi mindazonáltal, hogy a legutóbbi EFTA eredménytábla-jelentés szerint Izland átültetési elmaradása csekély mértékben növekedett, és 1,3 %-os értékével a kitűzött 1 %-os időközi cél fölött maradt, habár az átültetés késedelme csökkent;

11.

üdvözli az Icesave-problémával kapcsolatos, az Izland, Hollandia és az Egyesült Királyság kormányainak képviselői között elért megállapodást, különösen a Landsbanki Islands hf. egyesült királysági és holland fiókjainak betétesei számára kifizetett minimális biztosítékokkal kapcsolatos költségek visszafizetésének garantálását; üdvözli az izlandi parlament által 2011. február 17-én háromnegyedes többséggel elfogadott megállapodást; tudomásul veszi, hogy az izlandi elnök úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot népszavazásra bocsátja, és reméli, hogy véget ér az EFTA Felügyeleti Hatósága által az izlandi kormány ellen 2010. május 26-án kezdeményezett jogsértési eljárás;

12.

üdvözli a tényt, hogy a pénzügyi szektor intézményi hiányosságainak ügyét kézbe vették, valamint hogy előrelépés történt a bankszabályozási és -felügyeleti gyakorlatok megerősítése terén, különösen a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság jogkörének tekintetében;

13.

az előcsatlakozási szakasz fontos lépéseként üdvözli, hogy Izland bemutatta az Európai Bizottságnak első előcsatlakozási gazdasági programját, és reméli, hogy a bejelentett éves, kétoldalú gazdasági párbeszéd meg fogja erősíteni a két fél közötti együttműködést;

14.

ösztönzi az izlandi hatóságokat, hogy folytassák a tőkeellenőrzések liberalizációjára irányuló stratégia kidolgozását, amely az ország uniós csatlakozásának egyik fontos követelménye;

15.

üdvözli az IMF készenléti hitelprogram Izland pénzügyi és gazdasági konszolidációjának tekintetében fontos fejlesztéseket felvázoló, legújabb, negyedik, kedvező kicsengésű felülvizsgálatát, valamint a tényt, hogy az izlandi gazdaság hét negyedéven keresztül való csökkenés után kilépett a recesszióból, és a reál GDP a 2010. július–szeptemberi időszakban 1,2 %-os növekedést mutatott az előző negyedévhez képest;

16.

üdvözli az Izland hosszú távú gazdasági jólétéhez szükséges további gazdasági diverzifikáció elősegítésére irányuló politikákat; ösztönzi az izlandi hatóságokat, hogy fejlesszék tovább az idegenforgalmi ágazatot, amelyet ígéretes, hosszabb távon is növekedést mutatni képes üzletágnak tartanak, és amely általánosságban egyre nagyobb részét teszi ki a termelésnek és a foglalkoztatásnak;

17.

tudomásul veszi, hogy Izland az euróövezet tagjává kíván válni, amely törekvés az EU-tagságot és a szükséges feltételek teljesítését követően megvalósítható;

18.

aggodalommal tölti el az Izlandon tapasztalható magas munkanélküliségi szint, különösen a fiatalok munkanélkülisége, valamint a gazdasági és pénzügyi válságot követő visszaesés a befektetési tevékenység és a belső fogyasztás területén, ugyanakkor rámutat arra, hogy láthatók a javulás jelei ezeken a területeken; megjegyzi, hogy az Izland által előállított alacsony költségű, környezetbarát energia és energiatechnológia fontosabb tényező lehetne a gazdaság ismételt beindításában;

19.

helyesli, hogy Izland jelentős összegeket fordít az oktatásra, illetve a kutatásra és fejlesztésre, valamint hogy támogatója és elkötelezettje a Lisszaboni stratégiának, amely magába foglalja egy Izland 2020 stratégia elfogadását, amely hangsúlyozza az oktatás, illetve a kutatás és a fejlesztés fontosságát, valamint mérhető célkitűzéseket állapít meg;

20.

megjegyzi, hogy Izland az EGT tagjaként a tárgyalási fejezetek közül 10 fejezet követelményei teljesítését illetően jól halad, 11 tárgyalási fejezet követelményeit pedig részben teljesíti; hangsúlyozza, hogy az EGT-megállapodás keretében Izlandra háruló kötelezettségek teljesítése a csatlakozási tárgyalások fontos követelményei;

21.

sürgeti Izlandot, hogy gyorsítsa fel az uniós vívmányokkal való összehangolás előkészületeit, különösen az EGT által nem érintett területeken, továbbá biztosítsa azok végrehajtását és érvényesítését a csatlakozás időpontjáig;

22.

sürgeti Izlandot, hogy készítse elő részvételét az Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájában, és különösen hogy fokozza az e politikáknak a csatlakozás időpontjáig történő végrehajtásához szükséges adminisztratív struktúrák létrehozására irányuló erőfeszítéseit; hangsúlyozza mindazonáltal Izland ökoszisztémájának különlegességét, és sürgeti a Bizottságot és az izlandi hatóságokat, hogy próbáljanak kialakítani az Izland természeti környezetének egyedi jellemzőit figyelembe vevő, kölcsönösen kielégítő megállapodást;

23.

figyelembe véve, hogy a közös halászati politika jelenleg felülvizsgálat alatt áll, és hogy a vívmányokat esetleg még Izland csatlakozása előtt módosíthatják, arra szólítja fel Izlandot és az Uniót, hogy a csatlakozási tárgyalások e fejezetét illetően konstruktív megközelítési módot alkalmazzanak annak érdekében, hogy a halászati erőforrások fenntartható kezelésére és kiaknázására kölcsönösen kielégítő megoldásokat találjanak;

24.

megjegyzi, hogy Izland jó eredményeket ért el halászati erőforrásainak fenntartható módon történő és tudományos vizsgálatokra alapozott kezelésében;

25.

sürgeti az izlandi hatóságokat, hogy az ország jogszabályait igazítsák a belső piac vívmányaihoz tekintettel a letelepedési jogra, a szolgáltatásnyújtás szabadságára, illetve a tőke szabad mozgására a halászati termelő és feldolgozó ágazatokban;

26.

sürgeti Izlandot, hogy folytassa a konstruktív tárgyalásokat az EU-val és Norvégiával a makrélával kapcsolatos vita olyan reális javaslatokon alapuló rendezése érdekében, amelyek biztosítják az állomány jövőjét, megvédik és fenntartják a nyílt tengeri halászatban meglévő munkahelyeket és biztosítják a hosszú távú, fenntartható halászatot;

27.

megjegyzi, hogy Izland értékes hozzájárulást biztosíthat az Unió politikáihoz, mivel tapasztalattal rendelkezik a megújuló energiák terén, különös tekintettel a geotermikus energiák felhasználására, a környezet védelmére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre;

28.

megjegyzi azonban, hogy komoly eltérések állnak fenn továbbra is az Unió és Izland között a tengeri élővilág kezelésével kapcsolatos kérdésekben, különösen a bálnavadászat tekintetében; rámutat arra, hogy a bálnavadászati tilalom az uniós vívmányok része, és szélesebb körű tárgyalásokra szólít fel a bálnavadászat és a bálnából készült termékek kereskedelmének beszüntetése tárgyában;

29.

tudomásul veszi, hogy Izland nem katonai állam és nem gyárt fegyvereket; üdvözli Izland folyamatos támogatását a polgári KBVP műveleteket illetően, és azt, hogy egyetért a KKBP területén tett legtöbb nyilatkozattal és határozattal;

30.

üdvözli a nemzetközi jogban, az emberi jogokban, a nemek közötti egyenlőségben és a fejlesztési együttműködésben, valamint a polgári értékeken nyugvó biztonságpolitikában gyökerező izlandi külpolitikai hagyományt;

31.

úgy véli, hogy Izland uniós csatlakozása javítaná az Unió esélyeit arra, hogy aktívabb és konstruktívabb szerepet játsszon Észak-Európában és az Északi-sarkvidéken, hozzájárulva a régió multilaterális kormányzásához és fenntartható politikai megoldásaihoz; helyesli Izland részvételét az Északi Tanácsban, az EU Északi Dimenzióra vonatkozó politikájában, a Barents Euro-Sarkvidéki Tanácsban és az Északi-sarkvidéki Tanácsban, amely az északi-sarkvidéki együttműködés fő többoldalú fóruma; úgy véli, hogy Izland uniós csatlakozása tovább erősítené az Európai Unió jelenlétét az Északi-sarkvidéki Tanácsban;

32.

hangsúlyozza egy hatékonyabb és összehangoltabb uniós északi-sarki politika szükségességét, és annak a véleményének ad hangot, miszerint Izland uniós csatlakozása megerősítené az Unió külpolitikáinak észak-atlanti dimenzióját;

33.

ösztönzi az izlandi hatóságokat, hogy szélesítsék ki az uniós csatlakozásról szóló nyilvános vitát, tekintettel arra, hogy a tárgyalások sikere érdekében szilárd elkötelezettségre van szükség; örömmel veszi tudomásul, hogy Izland létrehozta az „eu.mfa.is” nyilvános honlapot, és üdvözli a növekvő számú és egyre kiegyenlítettebb vitákat az izlandi médiában az uniós tagsággal járó előnyök és hátrányok kérdésében;

34.

sürgeti a Bizottságot, hogy az izlandi hatóságok esetleges felkérése esetén biztosítson anyagi és technikai támogatást számukra az átláthatóság és az elszámoltathatóság javításának segítése érdekében a csatlakozási folyamatot illetően, valamint járuljon hozzá az EU-tagság következményeiről szóló alapos és széles körű, az egész országra kiterjedő tájékoztatási kampány megszervezéséhez, amely érthető, pontos és tényeken alapuló információkra épül, azzal a céllal, hogy a csatlakozással kapcsolatos jövőbeni népszavazáson az izlandi polgárok tájékozott döntést hozhassanak;

35.

reméli, hogy a különböző politikai álláspontokon túlmenően a nyilvánosság megalapozott véleménye is pozitívan befolyásolhatja az izlandi hatóságok uniós tagság iránti elkötelezettségét;

36.

úgy véli, hogy alapvető fontosságú az EU polgárai számára egyértelmű és átfogó, tényeken alapuló tájékoztatást adni Izland csatlakozásának következményeiről; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket ennek érdekében, és ugyanilyen fontosnak tartja a polgárok aggályainak és kérdéseinek meghallgatását és megválaszolását, valamint a nézeteikre és érdeklődésükre való reagálást;

37.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az izlandi parlament elnökének és az izlandi kormánynak.