52011DC0246

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

1.1. A jelentés célkitűzései és felépítése 3

1.2. Előzmények 3

1.2.1. Célok és prioritások 3

1.2.2. A támogatott intézkedések típusai 4

1.2.3. Részvétel 4

1.2.4. Célcsoportok 5

1.2.5. Hozzáférés a programhoz 5

1.2.6. Költségvetés 5

2. A program végrehajtása 6

2.1.1. Bizottsági kezdeményezések 6

2.1.2. Támogatások 7

3. A program értékelése 11

3.1. A program relevanciája 11

3.2. A program eredményessége 12

3.3. A program hatékonysága 13

3.4. A program fenntarthatósága 14

4. Következtetések és ajánlások 15

4.1. Az uniós dimenzió és az uniós hozzáadott érték és hatás növelése 15

4.2. A program hatékonyabb igazgatása 16

4.3. Jobb terjesztés és az eredmények jobb felhasználása 16

BEVEZETÉS

A jelentés célkitűzései és felépítése

Az 1150/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[1] (a továbbiakban: az alap - jogiaktus ) 15. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírtaknak megfelelően ez a jelentés bemutatja a „ Drogprevenció és felvilágosítás ” program (a továbbiakban: a program ) 2007. szeptember 25-i elfogadása óta a program végrehajtása során elért eredményeket. A program végrehajtásáról készített minőségi és mennyiségi elemzés megállapításai, valamint főbb eredményei alapján, figyelembe véve a főbb kihívásokat is, e jelentés ajánlásokat fogalmaz meg a végrehajtás hátralevő idejére vonatkozóan.

A minőségi és mennyiségi elemzés elkészítéséhez a Bizottság külső vállalkozó segítségét vette igénybe[2]. A vállalkozó által készített tanulmány megállapításai dokumentumok, az érdekeltekkel készített interjúk, esettanulmányok elemzésén, valamint a támogatás kedvezményezettjei körében készített felmérésen alapulnak. A felmérés a 2007-es és a 2008-as ajánlati felhívás alapján az intézkedési és a működési támogatásban részesült kedvezményezettekre is kiterjedt, valamint az intézkedési támogatásban részesült kedvezményezettek azon partnereire, akik a támogatási megállapodásokban szerződő felek voltak.

Előzmények

Célok és prioritások

A program része az EU 2005–2012 közötti időszakra vonatkozó drogstratégiájának, amelynek célja a tiltott kábítószerek használatából és kereskedelméből eredő társadalmi ártalmak és egészségkárosodás jelentős csökkentése. A program hozzájárul az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítására és a kábítószerek okozta egészségkárosodás csökkentésére irányuló célkitűzés megvalósításához. A program általános céljai a kábítószer-használat és -függőség, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak megelőzése és csökkentése, a kábítószer-használattal kapcsolatos felvilágosítás javításához való hozzájárulás, valamint az Európai Unió 2005 és 2012 közötti időszakra szóló, kábítószerekkel kapcsolatos stratégiája végrehajtásának támogatása.

Az általános célokat az alábbi három konkrét cél tovább pontosítja:

1. transznacionális intézkedések elősegítése a következő célokból:

2. több tudományágat átfogó hálózatok kiépítése;

3. a tudásbázis bővítésének, az információcserének, valamint a helyes gyakorlatok meghatározásának és terjesztésének biztosítása, többek között

4. képzés, tanulmányutak és személyzeti csere segítségével;

5. a figyelem felkeltése a kábítószer-használat okozta egészségügyi és szociális problémákra, valamint nyílt párbeszéd kezdeményezése a kábítószerrel kapcsolatos jelenségek jobb megértése érdekében; és

6. a kábítószer-használat – többek között a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak csökkentése és a legújabb tudományos ismereteket figyelembe vevő kezelési módszerek révén történő – megelőzésére irányuló intézkedések támogatása;

7. a civil társadalom bevonása az EU kábítószerekkel kapcsolatos stratégiájának és cselekvési terveinek kidolgozásába és megvalósításába; és

8. a 2005 és 2008 közötti, valamint a 2009 és 2012 közötti időszakra szóló, kábítószerekkel kapcsolatos cselekvési tervek konkrét intézkedései megvalósulásának figyelemmel kísérése, végrehajtása és értékelése.

A támogatott intézkedések típusai

A fentiekben meghatározott általános és konkrét célok megvalósítása érdekében a program a következő típusú intézkedéseket támogatja:

9. bizottsági kezdeményezések – a Bizottság egyedi intézkedései , mint például tanulmányok és kutatások, közvélemény-kutatások és felmérések, mutatószámok és közös módszertanok kidolgozása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és események szervezése, weboldalak fejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok készítése és terjesztése, nemzeti szakértői hálózatok támogatása és ösztönzése, elemző, felügyeleti és értékelő tevékenységek;

10. legalább két tagállam – vagy egy tagállam és egy másik állam, amely lehet csatlakozó vagy tagjelölt ország – által előterjesztett, közösségi érdekű konkrét transznacionális projektek ; vagy

11. a program általános célkitűzéseivel kapcsolatban általános európai érdekű célok elérésére törekvő nem kormányzati és egyéb szervezetek tevékenységei az éves munkaprogramokban meghatározott feltételeknek megfelelően.

Míg a közösségi finanszírozás a bizottsági kezdeményezések esetében közbeszerzési szerződések formáját ölti, a másik két intézkedéstípust intézkedési és működési támogatás nyújtása révén finanszírozzák.

Részvétel

A program mind a 27 uniós tagállam előtt nyitva áll. További országok is részt vehetnek, az alábbi feltételek mellett:

12. azon EFTA-államok, melyek az EGT-megállapodás szerződő felei, a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően;

13. a tagjelölt országok és azok a nyugat-balkáni országok, amelyek részesei a stabilizációs és társulási folyamatnak, a velük megkötött vagy megkötendő társulási megállapodásokban vagy azok kiegészítő jegyzőkönyveiben a közösségi programokban történő részvétellel kapcsolatban meghatározott feltételeknek megfelelően;

14. a projektekhez társulhatnak a programban részt nem vevő tagjelölt országok, amennyiben ez segíti csatlakozási felkészülésüket, vagy a programban részt nem vevő egyéb harmadik országok, amennyiben ez a projektek célját szolgálja.

A fenti elvek alapján a 2007-es éves munkaprogram keretében finanszírozott transznacionális projektekben részt vett (társult partnerként) két szervezet Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból és egy Horvátországból. Ettől eltekintve a végrehajtás első három évében egyetlen tagjelölt vagy nyugat-balkáni ország sem vett részt a programban.

Célcsoportok

A program a kábítószerekkel kapcsolatos jelenségekkel közvetlenül vagy közvetve foglalkozó összes csoportot célozza. A kábítószerekkel kapcsolatban a fiatalok, a nők, a sebezhető csoportok és a szociálisan hátrányos térségekben élők jelentik a veszélyeztetett csoportokat, és ezeket célcsoportoknak kell tekinteni. Egyéb célcsoportok – többek között – a tanárok és oktatási személyzet, a szülők, a szociális munkások, a helyi és nemzeti hatóságok, az egészségügyi és a paramedicinális személyzet, az igazságügyi személyzet, a bűnüldöző és a büntetés-végrehajtási hatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a szakszervezetek és a vallási közösségek.

Hozzáférés a programhoz

A program nyitva áll a köz- és magánszervezetek és intézmények, megfelelő szintű helyi hatóságok, egyetemi tanszékek és kutatóközpontok számára, amelyek a kábítószer-használattal kapcsolatos felvilágosító és megelőző tevékenységet folytatnak, a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak csökkentését és kezelését is beleértve. Nyereségorientált szervek és szervezetek kizárólag nem nyereségorientált vagy állami szervezetekkel közösen vehetnek részt a programban.

Költségvetés

Az alap-jogiaktus 12. cikke a program végrehajtásához a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó általános pénzügyi keretként 21 350 000 EUR -t állapított meg. A finanszírozást egyenlő, 3 050 000 EUR összegű éves részletekben tervezték biztosítani. Ez az éves költségvetés évi 50 000 EUR összegű előirányzatot tartalmaz a program igazgatásával kapcsolatban felmerülő adminisztratív költségek fedezésére. Az EU költségvetésében rendelkezésre bocsátott finanszírozáson kívül egyetértési megállapodás alapján az EFTA/EGT államok is hozzájárulnak a programhoz.

A vizsgált időszakban a finanszírozás nagy részét (78%) működési és intézkedési támogatásokra utalták ki, míg a bizottsági kezdeményezések az előirányzatok kevesebb mint egy harmadát (22%) tették ki:

Év | Összesen EUR | Intézkedési támogatások EUR | Működési támogatások EUR | Bizottsági kezdeményezések EUR |

2007 | 3 000 000 | 2 250 000 | 0 | 750 000 |

2008 | 3 071 700 | 2 221 700 | 500 000 | 350 000 |

2009 | 3 071 700 | 2 471 700 | 0 | 600 000 |

2010 | 3 075 600 | 1 717 600 | 400 000 | 958 000 |

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSA

Az alap-jogiaktus késői, 2007. szeptember 25-én történt elfogadása miatt a program tényleges végrehajtása csak 2008-ban kezdődhetett. Bár volt a 2007-es költségvetési évre elfogadott éves munkaprogram, az előirányzatokat csak 2008-tól használták fel. Ez a helyzet kedvezőtlenül befolyásolta a végrehajtás évenkéntiségét, és egy éves végrehajtási lemaradást okozott. Ezt azonban a programnak sikerült kiküszöbölnie azzal, hogy 2009-ben nem tettek közzé ajánlati felhívást.

Bizottsági kezdeményezések

2007 óta a bizottsági kezdeményezések tétel keretében összesen 18 intézkedés finanszírozására került sor. Ezek intézkedések mindegyike jelentős mértékben hozzájárult az EU kábítószerekkel kapcsolatos stratégiájának és kábítószerekkel kapcsolatos cselekvési terveinek a végrehajtásához. A program fontos szerepet játszik a civil társadalom bevonásának elősegítésében: a programból származó forrásokból támogatták az európai kábítószerügyi fórumot, amely platformot biztosít az európai civil társadalom számára a kábítószer-használat és a kábítószerekkel való visszaéléshez kapcsolódó veszélyek terén történő kötelezettségvállaláshoz. A Bizottság széleskörű tájékoztatási kampányt folytatott a fórumról, emellett három nagyszabású rendezvényt szerveztek Berlinben, Londonban és Varsóban, és létrehoztak egy honlapot a fórum működésének biztosítására. A Bizottság három plenáris ülés és számos szakértői szintű megbeszélés szervezése és finanszírozása révén támogatta a drogokkal kapcsolatos európai civil társadalmi fórum működését.

A kutatás fontos szerepet játszik a tényeken alapuló kábítószer-politikák alátámasztásában és a társadalmainkban a kábítószer-használat káros egészségi és társadalmi hatásainak csökkentéséhez szükséges szakpolitikai válaszok kialakításában. Az EU-ban a kábítószerekkel kapcsolatban folytatott kutatásokra vonatkozó uniós stratégia kialakítása érdekében két fontos intézkedés finanszírozására került sor. Az EU-ban a tiltott kábítószerekre vonatkozó kutatások összehasonlító elemzéséről szóló tanulmány és a nagyszabású konferencia (amelyeket a 2007-es, illetve a 2008-as éves munkaprogram alapján finanszíroztak) egyaránt a kutatásban mutatkozó hiányosságok azonosítására és kiküszöbölésére irányultak. Mindkettőt fontos mérföldkőnek tekintették, amelyek a kábítószer-politika e területén uniós szinten alapul szolgáltak a jelenlegi kutatási keret létrehozásához.

A 2007-es és a 2010-es éves munkaprogram keretében két további tanulmányt is finanszíroztak: a tiltott kábítószerek világpiaca működésének részletes elemzéséről szólót a kábítószerek piacának tényleges működésére vonatkozó ismeretek jelentős hiányosságainak orvoslása érdekében, valamint a kábítószerek iránti kereslet csökkentése terén a minimális minőségi követelmények és referenciaértékek uniós keretének kialakításáról szólót a Bizottságnak a kábítószerekkel kapcsolatos uniós cselekvési tervben előírt, uniós konszenzus kialakítására irányuló munkájának segítése érdekében. A Bizottság támogatta továbbá egy szakértői csoport létrehozását az utóbbi kutatás területén.

Támogatások

Közösségi érdekű konkrét transznacionális projektek támogatása (intézkedési támogatás) és általános európai érdekű célok elérésére törekvő nem kormányzati és egyéb szervezetek tevékenységeinek támogatása (működési támogatás)

A 2007–2010 közötti időszak éves munkaprogramjainak támogatásokra vonatkozó tételei keretében előirányzott forrásokból a program főként nem kormányzati szervek és egyetemek által megvalósított tevékenységeket támogatott. A helyi és regionális hatóságok – kevés kivételtől eltekintve – csak partnerként vettek részt a projektekben. A tagállami közigazgatás egyes kiválasztott esetekben társult partnerként vett részt. Összesen 27 országból 143 szervezet vett részt a finanszírozott tevékenységekben[3] működési támogatás kedvezményezettjeként, projektkoordinátorként, projektpartnerként vagy társult félként. A társult felek nem közvetlen kedvezményezettjei a támogatásoknak és nem szerződő felek a támogatási megállapodásokban, ők közvetetten járulnak hozzá a tevékenységekhez és élvezik azok előnyeit.

Az összes részt vevő szervezet közül 136 ( 95% ) valamely uniós tagállamban rendelkeznek székhellyel, és összesen 23 tagállam reprezentált. Eddig ír, ciprusi, luxemburgi és máltai szervezetek még nem vettek részt, néhány tevékenység azonban érinthet ezekből az országokból származó személyeket (pl. tájékoztató rendezvényen való részvétel). Az alap-jogiaktusban biztosított lehetőség és a programhoz teljesített éves hozzájárulás ellenére az EFTA/EGT országokból származó szervezetek sem vettek részt.

Az uniós lefedettség terén elért rendkívül kedvező eredmények ellenére a program a földrajzi kiegyensúlyozottság terén kihívásokkal néz szembe. A részt vevő szervezetek (a társult partnereket is ideértve) többsége (82) öt tagállam valamelyikében rendelkezik székhellyel (Olaszország – 17%, Egyesült Királyság – 10%, Németország – 13%, Spanyolország – 6%, Belgium – 6%). Ez az arány szinte megegyezik a származási országok arányával a közvetlen támogatások kedvezményezettjei körében. A támogatások 112[4] kedvezményezettjének (működési támogatások kedvezményezettjei, intézkedési támogatások koordinátorai és partnerek) 54%-a öt tagállamból (Olaszország – 18%, Egyesült Királyság– 12%, Németország – 11%, Spanyolország – 6%, Belgium – 6%) származott.

Működési támogatások

MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSOK | 2008 | 2010 | 2011 |

Beérkezett kérelmek száma | 16 | 19 | 4 |

Támogatható kérelmek száma | 13 | 5 | n.a. |

Kiválasztott kérelmek száma | 5 | 4 | n.a. |

Előirányzott források teljes összege | 500 000 EUR | 400 000 EUR | 400 000 EUR. |

Kért támogatások teljes összege | 1 029 632 EUR | 1 318 474,56 EUR | n.a. |

Odaítélt támogatások teljes összege | 409 429 EUR | 219 788,38 EUR | n.a. |

Működési támogatásokra vonatkozóan összesen három felhívást tettek közzé. A kérelmezők éves tevékenységi programjuk végrehajtásához kérhettek támogatást 2008, 2010 és 2011 (2011-es éves munkaprogram) során.

A három felhívásra összesen 39 kérelem érkezett, ebből 9 szervezetet választottak ki . A 2011-es pénzügyi évre vonatkozóan benyújtott kérelmek értékelése a jelentés elkészítésekor még folyamatban volt.

A működési támogatás pénzügyi feltételei ezen időszak során nem változtak. A támogatás legmagasabb összege 100 000 EUR-t tett ki, és az EK-hozzájárulás aránya nem haladhatta meg a kérelmező teljes rendelkezésre álló működési költségvetésének 80%-át.

Intézkedési támogatások

INTÉZKEDÉSI TÁMOGATÁSOK | 2007 | 2008 | 2009/2010 |

Beérkezett kérelmek száma | 39 | 59 | 66 |

Támogatható kérelmek száma | 33 | 41 | 53 |

Kiválasztott kérelmek száma | 9 | 6 | 10 |

Előirányzott források teljes összege | 2 250 000 EUR | 2 221700 EUR | 4 189 300 EUR |

Kért támogatások teljes összege | 11 610 036,34 EUR | 13 850 005,17 EUR | 21 732 250,18 EUR REUR |

Odaítélt támogatások teljes összege | 2 181 947,85 EUR | 2 116 748,04 EUR | 3 889 295,44EUR |

A transznacionális projektekhez nyújtott támogatásért az érdekelt szervezetek 3 ajánlati felhívásra jelentkezhettek. Az alap-jogiaktus késői elfogadása miatt a 2007-es évi munkaprogramon alapuló, első ajánlati felhívást 2008-ban tették közzé. Hasonlóképpen, a 2008-as évi munkaprogramon alapuló ajánlati felhívást csak 2009-ben tették közzé. A program ezen időbeli csúszásának kiküszöbölése érdekében 2010-ben közzétették a harmadik ajánlati felhívást, amely az intézkedési támogatásokra vonatkozó tétel két évre (2009 és 2010) szóló előirányzataira terjedt ki. Ennek következtében, míg a rendelkezésre álló források összege az első két felhívás esetében közel azonos volt (2,2 millió EUR körül), 2009/2010-ben az előirányzatok összege közel megkétszereződött.

Teljes költségvetés EUR-ban | Támogatás teljes összege EUR-ban | EK-hozzájárulás % |

2007 összesen | 2 789 586,16 | 2 181 947,85 | 78% |

2008 összesen | 3 034 116,27 | 2 116 748,04 | 70% |

2009-2010 összesen | 5 114 243,88 | 3 889 295,44 | 76% |

Összesen | 10 937 946,31 | 8 187 991,33 | 75% |

A kérelmek számának növekedése a program iránti érdeklődés folyamatos élénkülését mutatja . A Bizottság összesen 164 intézkedési támogatás iránti kérelmet dolgozott fel. A 127 támogatható kérelem közül a költségvetés 25 támogatását tette lehetővé. A kérelmekre odaítélt támogatások teljes összege 8,187 millió EUR -t tett ki, ami összességében az intézkedések teljes végrehajtási költségei 75% -át kitevő hozzájárulásnak felel meg.

Míg 2007-ben a kapható támogatásnak nem volt felső korlátja, a 2008-as felhívásban bevezettek egy 500 000 EUR összegű felső korlátot, amit a 2009/2010-es felhívásban is fenntartottak. Azokat a kérelmeket, amelyekben a kért források összege nem érte el a 75 000 EUR-t kitevő minimális mértéket, nem fogadták el.

Teljes költségvetés EUR-ban | Támogatás teljes összege EUR-ban | EK-hozzájárulás % | Időtartam hónapokban |

Átlag 2007 | 309 954,02 | 242 438,65 | 79 | 28,33 |

Átlag 2008 | 505 686,05 | 352 791,34 | 75 | 28,50 |

Átlag 2009-2010 | 511 424,39 | 388 929,54 | 77 | 23,60 |

Összes átlag | 442 353,83 | 328 053,18 | 77 | 26,81 |

Év | Az alábbiak átlagos száma: |

végrehajtó kedvezményezettek | végrehajtó szervezetek | érintett uniós tagállam |

2007 | 3,7 | 5,3 | 4 |

2008 | 6 | 7,8 | 5,6 |

2009/2010 | 5,8 | 6,4 | 5,1 |

Összesen | 5,2 | 6,5 | 4,9 |

A kért támogatás átlagos összege 328 000 EUR-t tett ki, ami jóval meghaladja a minimális küszöbértéket. A legalacsonyabb összegű odaítélt támogatás 120 000 EUR-t tett ki, míg a támogatások többsége 300 000 EUR és a felső határ között volt. A kiválasztott pályázatok projektkoordinátorainak többsége nem kormányzati szervezet (48%) és egyetem vagy egyetemi intézmény (40%) volt, a koordinátorok csupán 12%-a származott a kormányzati szektorból helyi/regionális szinten.

A projektek nagyságrendje kis mértékű növekedést mutatott mind a partnerek számát, mind az érintett uniós tagállamok számát illetően. A 2007-es intézkedési támogatási felhívás alapján kiválasztott összes projekt 2009-ben kezdődött.

A PROGRAM ÉRTÉKELÉSE

A program értékelésére a következő négy kategória alapján került sor: (1) relevancia; (2) eredményesség; (3) hatékonyság és (4) a program fenntarthatósága.

A program relevanciája

A tiltott kábítószerek kérdése összetett társadalmi probléma, amely hosszú távú, egységes és multidiszciplináris megközelítést igényel. A tiltott kábítószerek világpiacán mutatkozó fejleményekről szóló, fentiekben említett tanulmány[5] nem talált a javulásra utaló jeleket ebben az időszakban. Egyes országokban javult a helyzet, másutt romlott, egyes esetekben lényegesen. A kábítószerekkel való visszaélés a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának éves jelentései szerint[6] még mindig komoly egészségügyi problémát jelent az EU-ban. A program szakpolitikai céljai a program 2007-es elfogadása óta nagymértékben relevánsak . Céljai, prioritási területei és tevékenységei nagy mértékben összhangban állnak a célcsoportok igényeivel és problémáival.

A civil társadalom bevonása a kábítószer elleni küzdelemre vonatkozó uniós cselekvési terv egyik fő célkitűzése. A cselekvési terv az egyik fő témaként emeli ki, hogy növelni kell a társadalomban a kábítószer-használat csökkentése iránti elkötelezettséget. Rögzíti, hogy erősíteni kell a polgárok és az általuk és értük létrehozott intézmények között létrejövő szövetséget. A program különösen alkalmas arra, hogy hozzájáruljon e célkitűzéshez .

Egyértelmű kapcsolat áll fenn a végrehajtott tevékenységek, az éves munkaprogramokban szereplő intézkedések, valamint a program tágabb célkitűzései között. Minden végrehajtott tevékenység az éves programokban megjelölt egy vagy több prioritási területhez kapcsolódik.

A program magas hozzáadott értéket képvisel. Az uniós beavatkozás előnyökkel jár a kábítószer-használat elleni küzdelem és a megelőzés terén, mivel előmozdítja a nemzetközi tanulást és javítja a végrehajtott tevékenységek láthatóságát és hitelességét.

E kábítószerek problematikájának sokrétűségéből és globális jellegéből eredően számos közösségi pénzügyi eszköz támogatja a tiltott kábítószerek terén megvalósuló uniós kezdeményezéseket és egészíti ki a program által nyújtott finanszírozást. A 2007–2013-as időszakra szóló „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” program (ISEC)[7] támogatást nyújt a tiltott kábítószer-kereskedelem területére vonatkozó projektekhez, amelyek hozzájárulnak az EU kábítószerekkel kapcsolatos stratégiájában és cselekvési terveiben rögzített, a kábítószer-kínálat csökkentésére irányuló politika végrehajtásához, ideértve a kábítószerpiacokat, az előállítást, kábítószer-kereskedelmet és a kábítószerekkel kapcsolatos bűnözést.

Mivel a kábítószerekkel való visszaélés az EU egész területén és azon kívül is jelentős közegészségügyi és társadalmi problémát jelent, a közegészségüggyel kapcsolatos közösségi program[8] egyik prioritási területe a fellépés az olyan függőséggel kapcsolatos tényezők terén, mint a dohányzás, alkohol, illegális kábítószerek és a nem megfelelően használt gyógyszerkészítmények. A program [DPIP] a kábítószer-függőséggel kapcsolatos egészségkárosodás csökkentésére irányuló projektekhez is nyújt támogatást.

A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram a kábítószerekhez kapcsolódó nagyszabású kutatásokat támogat. 2009-ben, a hetedik kutatási keretprogram (FP7) társadalom-gazdaságtan és humán tudományok programja keretében a Bizottság pályázati felhívást tett közzé a függőségekre vonatkozó kutatásokra, ahol az uniós hozzájárulás minimális összege 6,5 millió EUR-t tett ki. A tagállamok közötti közös kutatási tevékenységek támogatására a Bizottság 2 millió eurót bocsátott rendelkezésre az Európai Kutatási Térség tiltott kábítószerekkel foglalkozó hálózatának (ERA-NET) létrehozására. Az FP7 2010-es biztonsági programja tartalmaz egy pályázati kiírást a kábítószer-politikák nem szándékolt következményeire és ennek az EU biztonságára gyakorolt hatására vonatkozóan. 2010-ben az FP7 egészség témája alatt közzétettek továbbá egy pályázati felhívást együttműködésen alapuló nagy projektekre (6–12 millió EUR) a szenvedélybetegségek területén. A kábítószer-politika külső dimenzióját a megfelelő pénzügyi eszközök támogatják.

A tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a különböző programok és kezdeményezések általában kiegészítik egymást. E fragmentáció azonban az átfedések (például e program és az egészségügyi program között) vagy hiányosságok kockázatával is jár. Emellett megnehezíti a Bizottság és a lehetséges kedvezményezettek számára e területen az uniós finanszírozás igénybevételének maximalizálását. Bár az alap-jogiaktus – a valamennyi program céljait szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében – lehetővé teszi a források megosztását más közösségi eszközökkel[9], ezzel a lehetőséggel a program végrehajtásának első 3 évében nem éltek.

A program eredményessége

Az értékelés időpontjában még csak nagyon kevés tevékenység fejeződött be, így a program eredményességéről csak korlátozottan vonhatók le következtetések. A program által finanszírozott projektek és tevékenységi programok azonban már számos tevékenységet megvalósítottak és konkrét eredményekhez is vezettek, így ez az elemzés már szilárd bizonyítékokra alapozható. Az értékelés megállapításai azt mutatják, hogy a finanszírozott projektek általában jelentős mértékben hozzájárulnak a program céljaihoz.

Bár a program a részt vevő országok számát illetően jól teljesített, a projektek révén teremtett valódi, tartós hozzáadott érték szempontjából még van mit javítani.

Bár a program az érintett szakpolitikai területen az egyetlen szakosított támogatási eszköz, és általános céljai ambiciózusak, különösen, ami a megelőzési és az ártalmak csökkentésére irányuló tevékenységeket illeti, összes pénzügyi forrásai a legkorlátozottabbak a fent említett egyéb programok között. A program jelenleg nem elégíti ki a finanszírozási igényeket. Bár a projektek maximális időtartamát 3 évről 2 évre csökkentették, a program számára előirányzott pénzügyi keret nem teszi lehetővé évi tíznél több projekt finanszírozását. A rendelkezésre álló források továbbá a részt vevő szervezetek számát illetően a projektek méretét is korlátozzák. A program megerősítése érdekében, ahhoz, hogy uniós szinten tartós eredményeket tudjon elérni, erősíteni kell pénzügyi forrásait .

Bár a tevékenységek megvalósítása során nem merültek fel jelentősebb akadályok, a projektek szervezői szembesültek egyes eljárási és tartalmi kihívásokkal. Az érdekeltek az eljárási kihívások közül a költségek egyes projektek közötti átcsoportosítása terén a rugalmasság hiányát, valamint a források rendelkezésre bocsátásának lassúságát ítélték a legjelentősebbnek. Bár a partnerségeket a program tevékenységei és projektjei szempontjából kedvezőnek ítélték, a különböző országokból származó, különböző hátterű partnerszervezetek közötti koordináció jelentős erőfeszítéseket igényelt. Egyes esetekben késedelemre került sor a fókuszcsoportokban való szakértői és egyéni részvételre vonatkozó nemzeti jogszabályok következtében felmerülő problémák miatt.

A tartalmi kihívásokat illetően a sebezhető csoportok bevonása egyes esetekben nehéznek tűnt. Kihívásnak bizonyult továbbá az állami szektor bevonása, valamint részvevők toborzása a szükségletek felméréséhez, ez pedig lehetetlenné tette a tágabb projektekbe való bevonásukat. A börtönökben való kutatás a korlátozott hozzáférés miatt szintén nem volt könnyű. Ennél is fontosabb problémát jelentenek azonban az eredmények hatásának figyelemmel kísérése és értékelése terén operatív szinten mutatkozó nehézségek.

A javasolt terjesztési stratégiák elemzése alapján a várt eredmény nem teljesen kielégítő, figyelemmel arra is, hogy eddig kevés projekt fejeződött be. Megállapítható, hogy az esetek többségében a projektek eredménye nemigen jut el a projektpartnerek körén kívülre, bár néhány jó példa is felmutatható, ahol a projekt eredményeit nagyszabású nemzetközi rendezvényeken mutatták be vagy fogják bemutatni. A leggyakoribb terjesztési stratégia külön internetes honlap létrehozása a projekt számára vagy bizonyos információk elhelyezése a koordinátor vagy a partnerek már létező honlapján. Mivel nincsenek részletes követelmények arra vonatkozóan, hogy a programokról milyen információkat kell közölni, sem pedig arról, hogy milyen nyelven, a tájékoztatás szintje az egyes projektek esetében eltérően alakul. A közösségi támogatás láthatósága szintén eltérő, a minimális követelményeknek azonban minden támogatott szervezet eleget tesz.

Jelenleg nincs központi stratégia a program keretében finanszírozott projektek vagy tevékenységek eredményeinek közzétételére vonatkozóan.

A program hatékonysága

A támogatások kedvezményezettjei körében végzett felmérés eredményei azt mutatták, hogy az érintettek általában véve elégedettek a program Bizottság általi kezelésével .

A kérelmezők üdvözölték a 2008 óta a PRIAMOS elektronikus támogatáskezelő rendszernek köszönhető online jelentkezési eljárás bevezetését. A kérelmek elektronikus úton való benyújtásának bevezetése csökkentette a kérelmezők adminisztratív terheit és a kérelmek benyújtásának költségeit. A felmérés továbbá azt mutatta, hogy a kedvezményezettek általában hasznosnak tartották a Bizottság által a kérelmezési szakaszban és a tevékenységek végrehajtása során nyújtott útmutatást és támogatást .

Az összességében véve pozitív értékelés ellenére azonban azonosítottak egyes hiányosságokat is.

Bár a Bizottság általában egyértelmű útmutatást nyújtott, problémák merültek amiatt, hogy hosszú időbe telt, amíg válaszolt a költségek támogathatóságára vonatkozó kérdésekre. Az előrehaladásról és az eredményekről való jelentéstételi követelményeket megfelelőnek, világosnak és felhasználóbarátnak ítélték . Ugyanakkor a kedvezményezettek bizonyos nehézségekkel szembesültek és aggodalmaiknak adtak hangot a pénzügyi jelentéstételhez kapcsolódó túlzott bürokráciát , valamint az eredeti kérelmek módosítása esetén tapasztalt rugalmatlanságot illetően.

A legfontosabb hiányosságnak azonban a hosszadalmas odaítélési eljárás tekinthető. Ez jelentős mértékben érinti a projektek megfelelő időben történő elkezdését, és gyakran ahhoz vezet, hogy szükségessé válik az eredeti pályázat módosítása. A probléma különösen releváns a működési támogatások esetében, amelyek célja, hogy egy adott költségvetési évben valamely szervezet általános működési költségeihez nyújtsanak támogatást. Emiatt a tevékenységek átütemezését illetően nincs tere a rugalmasságnak.

Ez nem csupán a támogatás kedvezményezettjei számára jelent működési problémát, hanem a program tényleges szakpolitikai prioritásokhoz viszonyított teljesítményére is kedvezőtlen hatást gyakorol.

Bár az elektronikus támogatáskezelő rendszer bevezetése bizonyos fokig egyszerűsítette az eljárást és erőforrásokat szabadított fel a Bizottságnál, különösen a kérelmek fizikai kezeléséhez és nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat illetően, az eljárás jelentős felgyorsítását ezzel nem sikerült elérni. Az eljárás alap-jogiaktus által meghatározott elemei (a tagállamokkal való konzultáció és az Európai Parlament ellenőrzési joga) és a nagy volumenű igazoló dokumentáció feldolgozására vonatkozó igazgatási követelmények továbbra is jelentős akadályt képeznek.

A hosszadalmas adminisztratív eljárás igazgatása emellett értékes erőforrásokat von el a tartalomközpontú figyelemmel kísérési vagy útmutatási tevékenységektől, vagy az eredmények terjesztésétől és felhasználásától. Ezt a Bizottság igazgatási tevékenysége kapcsán számos kedvezményezett felvetette.

A program fenntarthatósága

A fenntarthatóság kérdése annál is inkább nagy jelentőséggel bír, mivel a gazdasági visszaesés következtében nemzeti szinten csökkent a kábítószer elleni politika céljára elkülönített költségvetés. Az EU kábítószer-ellenes cselekvési tervével (2009-2012) kapcsolatban elért eredmények felülvizsgálatáról szóló bizottsági jelentésben[10] megfogalmazott e következtetést a 2007-es és 2008-as ajánlati felhívás kedvezményezettjei körében végzett felmérés is megerősítette.

Az értékelés azt mutatta, hogy a projektek a tevékenységek végrehajtásához és a helyszíni hatás eléréséhez erőteljesen támaszkodnak az uniós finanszírozásra. A támogatások kedvezményezettjei számára nehézséget jelent, hogy más intézmények vagy szervezetek nyújtotta társfinanszírozáshoz jussanak, és biztosítsák a Bizottságtól és más nemzeti vagy nemzetközi intézményektől származó folyamatos finanszírozást. Ez különösen kisebb szervezetek, így a korlátozott forrásokkal rendelkező nem kormányzati szervezetek vagy egyesületek esetében van így. Bár a program tevékenységeinek végrehajtásában részt vevő érdekeltek többsége úgy nyilatkozott, hogy törekszik új finanszírozási lehetőségek azonosítására, a legtöbb esetben nem volt elérhető más finanszírozási forrás.

A projektek általában olyan tevékenységeket indítottak el és eszközöket hoztak létre, amelyek hosszabb távon önfenntartók lehetnek. A program keretében létrehozott fenntartható eredmények példájaként említhető a transznacionális partnerségek létrehozása és megszilárdítása, valamint az eszközkészletek kialakítása és a publikációk.

Az értékelés megállapításai azt is mutatják, hogy a program keretében létrehozott és megszilárdított partnerségek valószínűleg a bizottsági finanszírozás befejeződése után is folytatódnak, és a közeljövőben új tevékenységekhez vezethetnek.

Végül, mivel a projektek olyan eszközök kidolgozására helyezik a hangsúlyt, amelyeket a célközönség a célcsoportok igényeinek kielégítésére használhat fel, ésszerűen feltételezhető, hogy a program (legalábbis egyes) hatásai fenntarthatóak lesznek, és a célközönség fel fogja tudni használni a megvalósított tevékenységekkel létrehozott eredményeket.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

Az időközi értékelés megerősítette a program relevanciáját. A program értékelése megmutatta, hogy mind az általános, mind a konkrét célok összhangban állnak a célcsoportok igényeivel és problémáival. Megállapította továbbá, hogy a végrehajtás első 3 éve során a program az eredeti célkitűzései elérése terén fel tudott mutatni bizonyos eredményeket, és korlátozott pénzügyi forrásai ellenére alkalmasnak mutatkozik arra, hogy a területen jó eredményeket érjen el.

A korlátozott költségvetés azonban, amely a részt vevő szervezetek számát is korlátozza, meggátolja, hogy a program nagyszabású, jelentős uniós dimenzióval rendelkező hatást érjen el. A program megerősítése érdekében, ahhoz, hogy uniós szinten tartós eredményeket tudjon elérni, erősíteni kell pénzügyi forrásait , egy esetleges jövőbeli, a kábítószerek területén létrehozandó átfogó pénzügyi eszközre is tekintettel.

Az értékelés megállapította, hogy nincsenek a program sikeres végrehajtásának útjában álló jelentősebb akadályok. A jelenlegi keretek között a program nyújtotta lehetőségek lehető legteljesebb kihasználása érdekében azonban a program hatásának erősítése és végrehajtásának optimalizálása céljából szükség van bizonyos kiigazításokra. A Bizottság ezért az alábbi intézkedéseket javasolja:

Az uniós dimenzió és az uniós hozzáadott érték és hatás növelése

A programok láthatóságának növelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a projektek hatása ne korlátozódjon helyi vagy regionális szintre, előnyben kell részesíteni a tágabb, jobban kidolgozott projekteket, amelyeket magasabb uniós hozzáadott érték és fenntarthatóság jellemez. A tágabb európai dimenziót, lefedettséget és fenntarthatóságot nyújtó tevékenységek megvalósítása érdekében áramvonalasítani kell a program finanszírozási lehetőségeit, és a rendelkezésre álló korlátozott forrásokat a több partner által végrehajtott többéves intézkedésekre kell összpontosítani. Ennek érdekében a Bizottság megvizsgálja, milyen hozzáadott értékkel szolgálnak az egy költségvetési évre nyújtott működési támogatások, mivel ezek eddig csak korlátozott hatással jártak.

A Bizottságnak emellett tovább kell erősítenie az EU kábítószerekkel kapcsolatos stratégiájának célkitűzéseit támogató pénzügyi eszközök közötti szinergiahatásokat. Fokozni kell a programok közötti együttműködést és kommunikációt (különösen a „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” program és e program, valamint a közegészségügyi program és e program között) a programozás szintjén az éves munkaprogramok kidolgozása során, hogy elkerülhetőek legyenek a kettőződések, valamint, hogy a kedvezményezettek kérelmeiket célzottabban tudják kialakítani.

A program hatékonyabb igazgatása

Megállapítást nyert, hogy a hosszadalmas és sok adminisztrációt igénylő eljárások a siker egyik fő akadályát képezik. Ezért a Bizottság – a finanszírozás biztosításának felgyorsítása céljából – intézkedéseket tesz majd annak érdekében, hogy csökkentse az ajánlati felhívások közzététele és a támogatási megállapodások tényleges megkötése között eltelt időt. Foglalkozni kell továbbá az alap-jogiaktus által előírt eljárási kötelezettségek kérdésével, nevezetesen a támogatások kedvezményezettjei kiválasztásának eredményéről a „Drogprevenció és felvilágosítás” program bizottságával és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációkkal, amelyeket a jövőbeli pénzügyi keret összefüggéseiben is vizsgálni kell.

Megerősítést nyert, hogy a papíralapú jelentkezési folyamat eltörlése kedvező hatást gyakorolt az igazgatásra, és azt a program célközönsége is pozitívan értékelte. Az új PRIAMOS rendszer már bizonyította hasznosságát, és alkalmasnak tűnik arra, hogy a kérelmezőkkel és kedvezményezettekkel való kommunikáció egységes felületeként szolgáljon. A Bizottság további lépéseket tesz majd funkcionalitásainak és sebességének javítására, hogy elősegítse a támogatáskezelés teljes folyamatának e rendszerre való fokozatos átállítását.

Jobb terjesztés és az eredmények jobb felhasználása

Az értékelési folyamat egyes hiányosságokat azonosított a program keretében finanszírozott projektek eredményeinek kihasználása terén. Jelezték, hogy az eredmények központi nyilvánosságra hozatala nem csupán a program egyik konkrét céljához járulna hozzá közvetlenül, de jobb projektek kidolgozását is lehetővé tenné. Ez segítené a jelenlegi és jövőbeli kedvezményezetteket, valamint a Bizottságot is a kettőződések elkerülésében és lehetővé tenné, hogy építeni tudjunk a már elért eredményekre.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1150/2007/EK határozata (2007. szeptember 25.) az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi program létrehozásáról.

[2] A tanulmányt a European Evaluation Consortium (Európai Értékelési Konzorcium) készítette. A megbízás időpontjában még folyamatban volt az intézkedési támogatásokra kiírt, 2009/2010-es ajánlati felhívás útján odaítélt támogatási megállapodások megkötése. Ezért e kedvezményezettekre nem terjedt ki a felmérés.

[3] A 2007-es, 2008-as és 2009/2010-es ajánlati felhívások figyelembevételével.

[4] Számos szervezet egynél több projektben vett részt, vagy a program első négy éve alatt működési támogatás kedvezményezettje volt. Ezeket a szervezeteket a támogatások kedvezményezettjei teljes számának kiszámítása során csak egyszer vettük figyelembe.

[5] JLS/2007/C4/005 — Detailed analysis of the operation of the world market in illicit drugs and of policy measures to curtail it.

[6] Az EMCDDA 2010-es éves jelentése.

[7] 125/2007/IB

[8] Alap-jogiaktus: az Európai Parlament és a Tanács 1350/2007/EK határozata (2007. október 23.) az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról.

[9] Nevezetesen a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlások kezelése” általános programmal, valamint a 7. kutatási és fejlesztési keretprogrammal.

[10] COM(2010) 630 végleges A Bizottság jelentése az EU kábítószer-ellenes cselekvési tervével (2009-2012) kapcsolatban elért eredmények 2010. évi felülvizsgálatáról SEC(2010) 1321.