18.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 390/35

—

tekintettel a 2012. évi költségvetés tervezetére, melyet a Bizottság 2011. április 20-án fogadott el (SEC(2011)0498),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (1),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

—

tekintettel a 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2011. március 24-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a 2012. évi költségvetési iránymutatásokról szóló, 2011. február 15-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel eljárási szabályzata II. címének 7. fejezetére,

—

tekintettel a Halászati Bizottság levelére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0230/2011),

A.

mivel a 2012. évi költségvetési eljárás a második olyan eljárás, amelyet a Lisszaboni Szerződés alapján folytatnak le, és a tavalyi év tapasztalataiból fontos tanulságok vonhatók le,

B.

mivel a júliusban sorra kerülő háromoldalú egyeztetés célja, hogy lehetővé tegye a költségvetési hatóság két ága képviselői számára, hogy megvitassák a 2012. évi költségvetés tekintetében meghatározott prioritásaikat, valamint hogy lehetőség szerint olyan közös álláspontot alakíthassanak ki, amelyet figyelembe lehet venni az általuk tartandó olvasatok során,

C.

mivel a lengyel és a magyar elnökség nyilvánosan kötelezettséget vállalt arra, hogy nyitott, építő és politikai párbeszédet kezdenek az EP-vel a költségvetési ügyekről,

D.

mivel ezért végig az eljárás során a Tanács egészének megbízható politikai partnerként kell cselekednie, elkerülve a költségvetési tételek önkényes és pusztán aritmetikai jellegű csökkentését,

1.

emlékeztet arra, hogy 2011. március 24-i állásfoglalásában az EP az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című dokumentumot állította a 2012-es uniós költségvetési stratégia középpontjába annak érdekében, hogy segítsen Európának kilábalni és megerősödve kikerülni a gazdasági és társadalmi válságból;

2.

emlékeztet arra, hogy a 27 tagállam és az uniós intézmények közösen jóváhagyott célja a munkahelyeket és minőségi foglalkoztatást teremtő intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság előmozdítása az Európa 2020 stratégiában meghatározott hét kiemelt kezdeményezés megvalósítása révén; emlékeztet rá, hogy e stratégia megvalósítása igen nagy értékű – az uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló bizottsági közlemény (COM(2010)0700) becslése szerint nem kevesebb mint 1 800 milliárd eurós – előretekintő beruházást tesz szükségessé 2020-ig; hangsúlyozza ezért, hogy nem lehet tovább halogatni, hanem már most meg kell valósítani mind uniós, mind tagállami szinten az oktatás színvonalának javítását, a szegénység visszaszorításán keresztül a társadalmi befogadás előmozdítását és az átfogó uniós tudományos és technológiai kapacitásra épülő tudásalapú társadalom létrehozását szolgáló befektetéseket; ebben az összefüggésben ragaszkodik a kutatás, a fejlesztés, az innováció és a kkv-k, valamint a forráshatékony technológiák támogatásához;

3.

ennek tükrében mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jelenlegi válság következtében az állami beruházások a fenti területek némelyikén csökkentek, mivel a tagállamoknak újra kellett gondolniuk költségvetésüket; e tendencia visszafordítását sürgeti, és határozott véleménye, hogy ha az EU egésze meg akarja valósítani az EU 2020 stratégiát, akkor a befektetéseket uniós és nemzeti szinten is garantálni kell; úgy gondolja, hogy az uniós költségvetés a tagállamok gazdaságélénkítési politikáit erősítő eszköz szerepét töltheti be azáltal, hogy ösztönzi és támogatja a növekedést és a foglalkoztatást erősítő nemzeti beruházásokat; ennek kapcsán rámutat, hogy kiemelkedően fontos az uniós költségvetést az EU 2020 stratégia céljaival összehangolni; arra is emlékeztetni kíván, hogy a fiatalok képzésének, mobilitásának és foglalkoztatásának, valamint a kkv-k és a kutatás-fejlesztés támogatásának az uniós költségvetésben kiemelkedő szerepet kell kapnia; hangsúlyozza, hogy mindez teljes összhangban van az európai szemeszter dinamikájával, amely a helyesebb európai gazdaságirányítást szolgáló új mechanizmusként azt a célt tűzte ki, hogy fokozza az uniós és a nemzeti költségvetések egységességét, szinergiáit és egymást kiegészítő jellegét az Európa 2020 közösen kialakított céljainak megvalósítása során;

4.

emlékeztet rá, hogy az EU 2020 stratégiának és az európai szemeszternek erős parlamenti dimenzióra van szüksége, és szilárd meggyőződésének ad hangot, hogy a határozottabb parlamenti részvétel jelentős mértékben javítja egy ilyen folyamat demokratikus jellegét és átláthatóságát;

5.

megjegyzi, hogy az EU 2012. évi költségvetés-tervezete a bizottsági javaslatnak megfelelően 147 435 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot (az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) és a sürgősségisegély-tartalék (SST) nélkül 146 676 millió EUR-t), továbbá 132 738 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmaz; hozzáteszi, hogy ezek az összegek az EU 2012-re előrevetített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI)1,12 %-át, illetve 1,01 %-át teszik ki, és hangsúlyozza, hogy ez az arány szembetűnően stabil marad 2011 és 2012 között, amikor a Bizottság által 2012-re becsült növekedés eléri a + 4,7 %-ot (jelenlegi árakon számolva);

6.

elismeri, hogy ha az EU költségvetése a megszorítások idején hozzá akar járulni a tagállamok közös erőfeszítéséhez, az uniós erőfeszítésnek arányosnak kell lennie a költségvetés méretével, egyedi jellegzetességeivel és valódi gazdasági hatásával; úgy véli, hogy figyelembe kell venni a nem megfelelő korábbi államháztartási fegyelem következtében számos tagállamban folyamatban lévő nemzeti költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket, ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a Szerződés rendelkezései értelmében az uniós költségvetésben nem jelentkezhet hiány, és hogy az EU költségvetése az EU-beli állami összkiadások 2 %-át képviseli;

7.

megjegyzi, hogy a 27 uniós tagállam 2011. évi éves inflációs rátáját 2,7 %-ra becsülik, ami annyit jelent, hogy a 2012-re javasolt 3,7 %-os nominális növekedés a költségvetési előirányzatok és 4,9 %-os nominális növekedés a kifizetési előirányzatok tekintetében a 2011-es költségvetéssel összevetve reálértéken 1 %, illetve 2,2 %; hangsúlyozza, hogy több tagállam tervezi saját nemzeti költségvetésének az Európai Bizottság uniós költségvetés növelésére vonatkozó javaslatánál nagyobb mértékű növelését; tudomásul veszi továbbá bizonyos tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt és hogy egy fenntartható szint elérése érdekében lassítsák az államadósság növekedésének ütemét;

8.

rámutat arra, hogy az EU 2012. évi költségvetésében javasolt számok összhangban állnak a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben rögzített uniós kiadási profillal, feltéve, hogy a költségvetési hatóság egyetért a többéves pénzügyi keretnek az ITER többletfinanszírozási szükségleteit magában foglaló felülvizsgálatával; hangsúlyozza, hogy a 2011. évi költségvetéshez képest bekövetkező bármely növekedés (vagy csökkenés) értékelésekor figyelembe kell venni a többéves programok megvalósítására gyakorolt hatást; hangsúlyozza, hogy az uniós projekt intézményi hitelességéről és koherenciájáról van szó, amikor az uniós feladatok és kötelezettségek száma egyre csak nő; ebből a szempontból úgy véli, hogy az uniós szinten létrehozott célzott szakpolitikai területek és új hatáskörök jelentős és látható pénzügyi kapacitással való ellátása kiemelt célkitűzés;

9.

megjegyzi, hogy a 2012. évi költségvetési tervezet szerint a költségvetési előirányzatokban 1 603 millió EUR összegű, a többéves pénzügyi keretben 2012-re rögzített felső határérték alatti össztartalék van; eltökélt szándéka, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben nem kellően részletezett bizonyos szakpolitikai célok támogatása és erősítése érdekében szükség esetén felhasználja ezt a rendelkezésre álló tartalékot, valamint szükség esetén a jelenlegi intézményközi megállapodásban meghatározott más rugalmassági mechanizmusokat; a Tanács teljes együttműködésére számít e mechanizmusok felhasználása tekintetében;

10.

emlékeztet arra, hogy már megkezdődött a költségvetési prioritásokról szóló vita első fordulója a Parlamentben, amikor is a 2012-es költségvetés általános előadója kiterjedt konzultációt folytatott a szakbizottságokkal; hangsúlyozza, hogy a folyamatot most finomhangolni kell minden bizottságban az adott illetékességi terület szempontjából annak érdekében, hogy meghatározzák a pozitív és a negatív prioritásokat a 2012-es költségvetés számára;

11.

tudomásul veszi a Bizottság becslését, amely szerint összességében a 2012-es költségvetési tervezet 43,5 %-a (a költségvetési előirányzatokban) járul hozzá az EU 2020 stratégia céljaihoz; e becslést pozitívnak találja, de nem tartja kielégítőnek; elismeri, hogy a Bizottság által meghatározott prioritások összhangban állnak a Parlament által a 2012-es költségvetésre vonatkozó általános iránymutatásokról szóló állásfoglalásban kitűzött célokkal, de nagyratörőbb megközelítést sürget az Európa 2020 stratégia finanszírozásával kapcsolatban; ugyanakkor eltökélt szándéka, hogy tovább elemezze ezeket az adatokat valamennyi szakbizottságának teljes bevonásával;

12.

úgy véli, hogy az EU 2020 stratégia teljesítésén túlmenően az uniós politikák folyamatosságának és az uniós célok megvalósításának biztosítása érdekében az EU 2012-es költségvetésének előirányzatait megfelelő szinten kell meghatározni; külön hangsúlyozza, hogy lehetővé kell tenni az EU számára a globális felelősségvállalást, különös tekintettel az arab tavaszra és a Közel-Keleten tapasztalható feszültségre;

13.

megjegyzi, hogy az EU-ban tapasztalható nehéz gazdasági helyzet miatt a Bizottság most először tett kísérletet arra, hogy néhány politikai területen, különösen ott, ahol az elmúlt időszakban gyenge teljesítmény és alacsony végrehajtási arány volt jellemző, az Európai Parlament 2011. március 24-i állásfoglalásában kértek szerint a pénzügyi tervben eredetileg rögzítettekhez képest negatív prioritásokat és megtakarításokat is előírjon; kéri azonban a Bizottságot, hogy további információval támassza alá értékeléseit, hogy az Európai Parlament egyértelműen meghatározhassa a pozitív és a negatív prioritásokat a politika és a költségvetés területén, valamint további megtakarítások és átcsoportosítások lehetőségét, mivel elengedhetetlen, hogy az EU szintjén folytatódjon az uniós programoknak és intézkedéseknek – többek között a válság hatásainak kezelését és a növekedés elősegítését célzó intézkedések finanszírozásának – a végrehajtása;

14.

óva int a Tanács részéről bármilyen olyan szándék ellen, hogy horizontális csökkentéseket hajtson végre a költségvetésben az előirányzatok átfogó szintjének előzetes megállapításával az Unió megállapított célkitűzéseinek és politikai kötelezettségvállalásainak megvalósítására vonatkozó tényleges szükségletek pontos értékelésének kellő figyelembevétele nélkül; csökkentések esetén kéri a Tanácsot, hogy e helyett inkább nyilvánosan indokolja és egyértelműen jelölje meg, mely uniós politikai prioritások vagy projektek halaszthatók el vagy teljes egészében törölhetőek;

15.

tudomásul veszi a kifizetési előirányzatok javasolt 4,9 %-os növelését 2011-hez képest; meggyőződése, hogy a Bizottság az uniós költségvetés 80 %-ának kezelésében részt vevő tagállamok előrejelzéseinek alapos és kritikus elemzése alapján javasol ilyen számadatokat; megjegyzi, hogy a növekmény tetemes része a 7. kutatási programból és a strukturális alapokból, valamint a Kohéziós Alapból adódó jogi követelményekkel kapcsolatos; meggyőződése, hogy a kifizetések javasolt szintje az előző években tett uniós jogi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges minimumnak felel meg, továbbá hogy az EU köteles az e vállalásokból származó jogi kötelezettségeket betartani és biztosítani, hogy a programok teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket és teljes iramban haladjanak előre; nyomatékosan kéri ezért a Tanácsot, hogy tartózkodjon a kifizetések javasolt szintjének csökkentésétől; kijelenti, hogy a kifizetések szintjét a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasoltak szinten kívánja tartani, különös tekintettel a Tanács 2011 eleji vonakodására azzal kapcsolatban, hogy teljesítse a 2010 decemberében arra vonatkozóan vállalt kötelezettségét, hogy szükség esetén új előirányzatokat hoz létre;

16.

megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok esetében a többéves pénzügyi keret felső határértéke alatti 8 815 millió EUR összegű össztartalék továbbra is magas; rámutat, hogy a Bizottság által javasolt összeg bármely csökkentése a helyzet rosszabbodásához vezetne, tekintettel arra, hogy sürgetően szükséges a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) eddigi példátlanul magas szintjének csökkentése és az uniós politikák és programok megfelelő végrehajtásának biztosítása;

17.

ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a 3/2011-es költségvetés-módosítási tervezet 2010-ben 4,54 milliárd eurós költségvetési többletet mutat a kifizetések tekintetében, amelyen belül 1,28 milliárd euró bírságokból és késedelmi kamatokból származik; csalódását fejezi ki a Bizottság azon javaslata miatt, hogy e teljes összeggel csökkentse a tagállamok hozzájárulásait; hangsúlyozza, hogy miközben a tagállamok általános hiányszintjére nem lesz hatással, a hiánynak ez a része az EU éves költségvetése tekintetében jelentős különbséget jelent, és ugyanakkor hozzájárulhat a tagállamok nemzeti költségvetéseit terhelő nyomás csökkentéséhez abban az esetben, ha az uniós költségvetésbe újabb kifizetések beillesztése válna szükségessé a nemzeti költségvetési tervezetek elkészítésekor előre nem látható igények fedezetére; a fenti okok következtében úgy véli, hogy nem indokolt a bírságokból és késedelmi kamatokból származó bevételt levonni a GNI-alapú saját forrásokból, hanem „előirányzati tartalék” formájában kell beilleszteni az uniós költségvetésbe, amelynek célja az év közben felmerülő bármely terven felüli kifizetési igény fedezése;

18.

tudomásul veszi a 2012-es költségvetési tervezetben a Bizottság javaslatát a kötelezettségvállalási előirányzat 12,6 %-os (15 223 millió EUR-ra) és a kifizetési előirányzat 8,1 %-os (12 566 millió EUR-ra) növelésére a 2011-es költségvetéshez képest, mivel az 1a. alfejezet a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret kulcsfontosságú fejezete az EU 2020 stratégia céljainak teljesítése szempontjából, hiszen közvetve vagy közvetlenül hozzájárul mind az öt kiemelt cél, mind a hét kiemelt kezdeményezés finanszírozásához;

19.

sajnálatának ad hangot ugyanakkor, hogy az ebben az alfejezetben 2012-re tervezett növekmények nem haladják meg az e programok és fellépések jóváhagyásakor a Parlament és a Tanács által elfogadott többéves átfogó összegek egyszerű éves bontását; hangsúlyozza ezért, hogy a Bizottság általában nem javasolja azon beruházások támogatásának a korábban tervezettnél nagyobb arányú növelését, amelyekre nagy szükség lenne a hét kiemelt kezdeményezés végrehajtásához, és megjegyzi, hogy a Bizottság sajnálatos módon hajlik a közös pénzügyi erőfeszítés tekintetében szükséges nagy ugrás elhalasztására a 2013 utáni többéves pénzügyi keret időszakára; meggyőződése, hogy ez a hozzáállás komolyan veszélyeztetni fogja a 2020-ra kitűzött kiemelt célok teljesítését;

20.

hangsúlyozza, hogy a 2012-es költségvetési tervezet és a 2013-as frissített pénzügyi terv alapján a 2013-ra az EU 2020 stratégia megvalósításához szükséges kulcsfontosságú programok – azaz a 7. EK kutatási keretprogram, a környezetszennyezés elleni intézkedések, a Marco Polo II, a PROGRESS, a Galileo és a GMES – számára lekötött források teljes összege nem éri el azt a referenciaösszeget, amelyben a Parlament és a Tanács e programok elfogadásakor megállapodott; megjegyzi, hogy ezzel szemben az Európa 2020 alábbi kulcsfontosságú programjai esetében e referenciaösszegeket kissé meghaladnák: versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP), transzeurópai közlekedési hálózat, transzeurópai energetikai hálózat, Erasmus Mundus és élethosszig tartó tanulás; szándékában áll adott esetben teljes mértékben kihasználni az intézményközi megállapodás 37. pontjában engedélyezett 5 %-os jogalkotási rugalmasságot a kulcsfontosságú és sürgető beruházások további támogatása érdekében;

21.

megjegyzi továbbá, hogy a 2012-es költségvetési tervezet 1a. alfejezetében a 2011-es költségvetési tervezethez viszonyított nominális növekedés jelentős része az ITER által 2012-re igényelt 750 milliós kiegészítő forrásokkal (kifizetési előirányzatokban) áll összefüggésben, amely összegből 650 millió EUR valódi kiegészítés és 100 millió EUR-t pedig a 7. EK kutatási keretprogram költségvetési soraiból csoportosítottak át; nyomatékosan megerősíti, hogy ellenez a 7. EK kutatási keretprogram terhére történő minden átcsoportosítást, mivel így veszélybe kerül annak sikeres végrehajtása, és jelentősen csökken a keretprogram hozzájárulása az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak teljesítéséhez és kiemelt kezdeményezéseinek végrehajtásához;

22.

emlékeztet rá, hogy az ITER finanszírozása érdekében a költségvetési hatóságnak meg kell állapodnia a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretet módosító, párhuzamos bizottsági javaslat (COM(2011)0226) tekintetében, amely azt javasolja, hogy az ITER esetében 2012-ben és 2013-ban hiányzó 1 300 millió EUR finanszírozását összesen 840 millió EUR erejéig a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret 2. és 5. fejezetének 2011-ben fel nem használt és rendelkezésre álló tartalékaiból biztosítsák, valamint úgy, hogy a 7. EK kutatási keretprogramból 2012-ben és 2013-ban 460 millió EUR-t átcsoportosítanak; kijelenti, hogy készen áll a Tanáccsal a bizottsági javaslat módosításáról folytatandó tárgyalások elindítására annak érdekében, hogy azokat a különböző eszközöket vegyék igénybe, amelyeket a 2006. május 17-i, jelenleg érvényes intézményközi megállapodás biztosít;

23.

aggodalmának ad hangot azért is, mert a 100 millió EUR ITER számára javasolt átcsoportosításán kívül a pénzügyi tervhez képest még további 64 millió EUR-val csökkentik a 7. EK kutatási keretprogram költségvetését; elvárja, hogy a Bizottság javaslatot tegyen az összes, 2012-ben esedékes megtakarítás (összesen 190 millió EUR) felhasználására, amely megtakarítás a személyzeti igények újraértékeléséből és abból adódik, hogy néhány közös vállalkozás csökkentett pénzügyi hozzájárulásban részesül a 7. EK kutatási keretprogram működési kiadásai javára;

24.

e tekintetben rámutat arra, hogy a fenntartható energiával kapcsolatos prioritások, az energiatárolási technológiák és az újonnan bevezetett európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) gazdasági, energetikai és éghajlati kihívások szempontjából alapvető, a megújuló energiákra vonatkozó egyéb prioritásainak – idetartozik az energiahatékonyság – finanszírozási feltételeit javítani kell; úgy véli, hogy a fenntartható energiapolitikával és energiahatékonysággal kapcsolatos világos célok olyan költséghatékony megoldásokat eredményeznek, amelyekkel az európai gazdaság egésze jól jár; megjegyzi, hogy a 2012-es költségvetési eljárás keretében meg lehetne vizsgálni a beruházásösztönzés és a kutatás- és innovációtámogatás olyan további innovatív módjait, mint például a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusnak (RSFF)

25.

sajnálatának ad hangot, amiért a Bizottság – mivel a 2012-es költségvetési tervezetben a 2011-es költségvetéshez képest alig növelte a PROGRESS program forrásait –, nem lesz képes a 2011–2013-as időszakra pótolni azt a 20 millió EUR-t, amelyre kötelezettséget vállalt 2010-ben azért, hogy részben ellensúlyozza a PROGRESS forrásainak a mikrofinanszírozási eszköz javára történt átcsoportosítását; emlékeztet a PROGRESS program által az Európa 2020 stratégia két kiemelt kezdeményezése – az „Európai platform a szegénység ellen” és a „Mozgásban az ifjúság” – tekintetében tett hozzájárulásra; rámutat arra, hogy a tagállamok, a helyi és regionális hatóságok és a nemzeti és regionális szervek finanszírozást kapnak a PROGRESS programból a nemek szempontjait érvényesítő költségvetési stratégia végrehajtásához;

26.

üdvözli a versenyképességi és innovációs keretprogram kötelezettségvállalási előirányzatai teljes összegének a korábbi tervekhez viszonyított növelését (+ 5,7 millió EUR); reméli, hogy e forrásnövekedés hozzá fog járulni a kkv-k e programhoz való hozzáférésének javításához, valamint egyedi programok és innovatív finanszírozási mechanizmusok kidolgozásához; ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a kkv-k fontos szerepet játszanak az EU gazdaságának fellendítésében, és kiemelten támogatja a versenyképességi és innovációs programot (CIP) és a vállalkozási és innovációs programot (EIP), mint a válság leküzdését szolgáló elengedhetetlen eszközt; hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell a kkv-k tőkepiacokhoz és a különböző európai uniós finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférését a finanszírozási eljárások könnyebbé, gyorsabbá és kevésbé bürokratikussá tétele révén;

27.

ismételten hangsúlyozza az egységes piac fontosságát az uniós vállalkozások versenyképessége, valamint az európai gazdaságok növekedése és stabilitása érdekében, és emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy a megfelelő szintű forrásokat kell biztosítani az egységes piaci szabályozás végrehajtásának javítása érdekében;

28.

hangsúlyozza a határokon átnyúló közlekedési beruházások, például a TEN-T program európai hozzáadott értékét, amelyek javítják a határokat átlépő és intermodális összeköttetéseket, és ezzel támogatják a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást; emlékeztet arra, hogy a TEN-T program hagyományosan alulfinanszírozott, és szorgalmazza, hogy több forrás álljon rendelkezésre e célra, többek között az olyan alternatív finanszírozási források igénybevételén keresztül, mint a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) a bevételek elkülönítése és a finanszírozási eszközök más formái; hangsúlyozza, hogy a kohéziós és regionális alapokat szorosan a TEN-T projektekhez kellene kapcsolni;

29.

úgy véli, hogy tekintettel magas európai hozzáadott értékére, az élethosszig tartó tanulás támogatását folytatni és növelni kell 2012-ben, mivel jelentőse hozzájárul a „Mozgásban az ifjúság” és az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezéshez; külön hangsúlyozza, hogy Európában a felnőttoktatásban részt vevő személyek egyre növekvő számára való tekintettel erősíteni kell a jelenleg az élethosszig tartó tanulás programjának csak 4 %-át képviselő Grundtvig programot;

30.

aggodalmát fejezi ki az uniós statisztikai program előirányzatainak javasolt csökkentése, valamint a „statisztika” szakpolitikai terület személyzeti kiadásainak nagyon csekély – az inflációs ráta alatt maradó – növelése miatt; hangsúlyozza, hogy nagy szükség van annak folyamatos ellenőrzésére, hogy az Eurostat forrásai megfelelnek-e a súlyosbodó munkatehernek és a fokozódó minőségi elvárásoknak a gazdasági és pénzügyi statisztikák kulcsfontosságú területén;

31.

emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződéssel az energiaügy, az idegenforgalom és az űrpolitika terén bevezetett új unós hatáskörök túlnyomó többsége az 1a. alfejezethez tartozik; csalódottságának ad hangot, amiért a Bizottság a Lisszaboni Szerződés hatálybelépését követő harmadik évben nem javasol többletfinanszírozást ezen új politikák számára; hangsúlyozza, hogy sem a Galileo, sem a GMES – a két legfontosabb uniós űrprogram – nem részesül többlettámogatásban a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig, és a Galileo támogatása 2011 és 2012 között csökken; megismétli, hogy be kell vezetni néhány egyedi, érzékelhető intézkedést a vendéglátóipar támogatása érdekében, figyelembe véve az Európában a munkahelyeket és a GDP előállítását tekintve harmadik helyen álló társadalmi-gazdasági tevékenység gazdasági jelentőségét, továbbá sajnálatának ad hangot, hogy a Bizottság nem javasol a három, 2012-re ki nem terjeszthető előkészítő intézkedés helyébe lépő új jogalapot e téren; kéri, hogy 2012-ben, 2013-ban és a jövőbeli többéves pénzügyi kereten belül is fordítsanak megfelelő forrásokat az idegenforgalmi ágazatra;

32.

megjegyzi, hogy a válság világosan rámutatott a hatékony és csalásbiztos adóbeszedési rendszereknek az államháztartás szilárdsága tekintetében fennálló jelentőségére; hangsúlyozza, hogy elsőbbséget kell adni az adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelemnek, és hogy a Fiscalis programra 2012 vonatkozásában javasolt előirányzatoknak lehetővé kell tenniük, hogy e célkitűzésre választ tudjon adni;

33.

üdvözli a Bizottság arra vonatkozó határozatát, hogy már második éve beilleszti a költségvetési tervezetbe az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) kifizetési előirányzatait (50 millió EUR); hangsúlyozza, hogy ezzel nemcsak javul az alap láthatósága, de elkerülhető a más célokat szolgáló és különböző igényeket kielégítő egyéb költségvetési sorok átcsoportosítása; kíváncsian várja az EGAA-rendelet időközi felülvizsgálatának bizottsági ismertetését, amely felülvizsgálat eszközként szolgálhat arra, hogy megállapítsák, hogyan gyorsítható fel az alap igénybevételének eljárása, és hogyan egyszerűsíthetők kezelési szabályai;

34.

hangsúlyozza a kohéziós politika döntő hozzájárulását a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, valamint az uniós régiók és a tagállamok közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika meghatározó szerepet játszik valamennyi uniós régió részvételének elősegítésében az Európa 2020 céljainak megvalósításában, valamint az összes kiemelt kezdeményezés végrehajtását szolgáló regionális beruházások támogatásában; úgy véli, hogy ennek megfelelően a kohéziós politikának továbbra is az egész Unióra kiterjedő beruházási politikának kell maradnia, és minden uniós régió és polgár számára elérhetőnek kell lennie, miközben meg kellene tartani újraelosztó jellegét és a regionális különbségek csökkentését szolgáló célját;

35.

megjegyzi, hogy az 1b. alfejezet összes kiadása 52 739 millió EUR-t tesz ki kötelezettségvállalási előirányzatokban, és ez az összeg 3,4 %-os növekedést jelent 2011-hez képest, ami teljes mértékben megfelel a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben előirányzott összegeknek, figyelembe véve a 2010-es, legutóbbi kiigazítást néhány tagállam javára; megjegyzi, hogy a felső határérték alatti, rendelkezésre álló tartalék (22,1 millió EUR) nagyrészt a technikai segítségnyújtási előirányzatból származik, és az ezen alfejezethez rendelt teljes összeg mindössze 0,04 %-át teszi ki;

36.

üdvözli a kifizetési előirányzatok 2012-re javasolt, 2011-hez képest 8,4 %-os, 45 134 EUR-ra történő növelését, és úgy véli, hogy e növekedés lehetővé fogja tenni, hogy a programok végrehajtása gyorsan behozza azt az lemaradást, amely a 2007–2013-as időszak kezdeti lassú elindulásának következménye; hangsúlyozza, hogy a növekedésnek lehetővé kell tennie azon további kifizetési igények teljesítését is, amelyek a legutóbbi jogszabályi változásokból, az összes irányítási és ellenőrzési rendszer jóváhagyásából, valamint a 2000–2006-os időszak programjainak lezárásából adódnak;

37.

hangsúlyozza ezért, hogy ez a kifizetési szint az abszolút minimum, és teljes mértékben megfelel a reális költségvetési gazdálkodásnak, tekintettel az adott időszak kifizetéseinek általános jellegére, a kifizetési igényekre vonatkozó, rendelkezésre álló tagállami előrejelzésekre, amelyeket a Bizottsághoz kell benyújtani, továbbá arra, hogy ki kell egyenlíteni a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti különbséget; hangsúlyozza, hogy ezek a pénzáramlások elősegítik az európai gazdaság helyreállását, és hozzájárulnak a régiókban az Európa 2020 stratégiához; ezért szigorúan ellenzi a kifizetések szintjének bármilyen lehetséges csökkentését a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasoltakhoz képest;

38.

kéri a Bizottságot, hogy a humántőke-fejlesztésre és a munkaerő-piaci beilleszkedésre biztosított támogatások valódi hatásának ellenőrzése érdekében gyűjtsön demográfiai adatokat a kohéziós politika, és különösen az Európai Szociális Alap kedvezményezettjeiről, figyelembe véve a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség különösen aggasztó problémáját;

39.

kéri a Bizottságot, hogy a helyi forrásfelvevő képesség további javítása érdekében továbbra is szorosan működjön együtt az alacsony abszorpciós rátájú tagállamokkal; kéri ezért az egymástól való tanulás, a legjobb gyakorlatok cseréjének és az adminisztratív képességek megerősítésének további támogatását a tagállamokban és a tagjelölt országokban, az országok közösségi programok végrehajtására való felkészülését támogató előcsatlakozási támogatási eszköz megfelelő működésének figyelemmel kísérésén keresztül;

40.

továbbá sürgeti a Bizottságot annak továbbgondolására, hogy miként lehetne egyszerűsíteni az EU és/vagy a nemzeti jogszabályok által előírt szabályok és követelmények bonyolult rendszerét és csökkenteni a bürokratikus terhet annak érdekében, hogy a jogszerűség és a szabályszerűség mellett sokkal inkább bizonyos célkitűzések megvalósítása álljon a középpontban, nem engedve azonban az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvéből;

41.

tudomásul veszi, hogy a 2012. évi költségvetési tervezet a 2011-es költségvetéshez képest a kötelezettségvállalási előirányzatok 2,6 %-os, 60 158 millió EUR-ra, a kifizetési előirányzatok 2,8 %-os, 57 948 millió EUR-ra történő növelését javasolja; hangsúlyozza, hogy e növekmények nem érik el a költségvetés egésze tekintetében a Bizottság által javasolt növekményt;

42.

megjegyzi, hogy e növekmények mindenekelőtt az új tagállamok számára történő közvetlen kifizetések folyamatos bevezetésének, valamint a vidékfejlesztés pótlólagos szükségleteinek következményei; hangsúlyozza, hogy a 2011-es költségvetéshez képest a piaci beavatkozások szinte változatlanok maradnak, miközben az áringadozás és egyes piacok bizonytalansága továbbra is befolyásolja az agrárágazatot; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat a mezőgazdaság összes ágazatára vonatkozó hosszabb távú megközelítésre vonatkozólag, és tegyen konkrét javaslatokat az áringadozás kezelésére e piacokon;

43.

megállapítja, hogy a 2011 őszén benyújtandó hagyományos mezőgazdasági módosító indítvány eredményeként a jelenlegi becslések a valós igények pontosabb felméréséhez igazodnak majd; ennek alapján felhívja a figyelmet a 2012-ben a tervek szerint rendelkezésre álló címzett bevételek végső szintjére (a szabályszerűségi záróelszámolásból adódó korrekciók, szabálytalanságok és kiegészítő tejilleték), amely végső soron meghatározza a 2012-es költségvetésben elfogadandó új előirányzatok szintjét; becslése szerint a jelenleg hagyott mozgástér (651 millió euró) valószínűleg fedezni fogja e fejezet szükségleteit, amennyiben váratlan körülmények nem merülnek fel;

44.

hangsúlyozza, hogy az elmúlt néhány évben a költségvetési hatóság – a sajátos körülményeknek köszönhetően – az e fejezet korlátja alatt rendelkezésre álló mozgástér felhasználása érdekében az intézményközi megállapodás 23. pontjának alkalmazásával átfogó megállapodásokra tudott jutni az éves költségvetések vonatkozásában;

45.

jóváhagyja az iskolagyümölcshöz kapcsolódó programok, valamint a rászoruló személyeknek szóló program folytatódó támogatását; sajnálja viszont az iskolatej-rendszerre vonatkozó költségvetési előirányzat csökkentését, és aggodalmát fejezi ki az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések tekintetében végrehajtott kiadáscsökkentések miatt;

46.

felhív az export-visszatérítések további csökkentésére, és sajnálja, hogy az EU-ban továbbra is támogatják a dohánytermesztést, ami ellentétes az EU egészségpolitikai célkitűzéseivel;

47.

kiemeli, hogy a 2. fejezet alatti kiadások egy része alapvető fontosságú az Európa 2020 célkitűzések megvalósítása szempontjából; hangsúlyozza, hogy a vidékfejlesztési programok is e stratégia kiemelt céljait – a növekedést és a foglalkoztatást – valósítják meg; az élelmezésbiztonságot és a fenntarthatóságot tekinti a KAP előtt álló két fő kihívásnak; emlékeztet arra, hogy a közvetlen támogatásoknak fokozottan figyelembe kell venniük a környezeti és szociális célokat, és a KAP fenntarthatóbbá tételére szólít fel, amelynek – az uniós gazdálkodók versenyképességének veszélyeztetése nélkül – hozzá kell járulnia az EU előtt álló környezeti kihívások leküzdéséhez, többek között a vízszennyezés megoldásához;

48.

ezzel összefüggésben üdvözli a LIFE+ program előirányzatainak növelését (+ 4,3 % a kötelezettségvállalási, + 1,9 % a kifizetési előirányzatok terén), amely kizárólag a környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépéseket helyezi előtérbe; ismételten emlékeztet arra, hogy a környezeti problémák és azok megoldásai nem függenek nemzeti határoktól, ezért egyértelmű, hogy e kérdéseket uniós szinten kell kezelni; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a LIFE+ továbbra is meglehetősen korlátozott mértékű előirányzatokban részesül;

49.

hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság, az éghajlatváltozás elleni fellépés és a megújuló forrásból származó energia támogatása az uniós költségvetés több fejezetéből finanszírozható horizontális prioritások, és hogy a Parlament külön figyelmet szentel finanszírozásuknak költségvetési soronként és átfogóan egyaránt; sürgeti a Bizottságot, hogy ezeket a prioritásokat, valamint a vízvédelmet és a biológiai sokféleség megőrzését fokozottabban érvényesítsék a többi politikában is, többek között a fejlődő országoknak nyújtott uniós pénzügyi támogatásokban; véleménye szerint az e témákra vonatkozó meglévő jogszabályok megfelelő végrehajtása döntő fontosságú, és ezért kéri a Bizottságot, hogy gondosan elemezze, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának komoly vizsgálata nem igényel-e több forrást, és erről tegyen jelentést a Parlamentnek;

50.

rámutat arra, hogy politikai fontosságára tekintettel a közös halászati politika finanszírozását és meglévő fellépéseit meg kellene őrizni és a javasolt KT-szinteken kellene fenntartani, nem utolsósorban annak közelgő reformja miatt; véleménye szerint az integrált tengerpolitika finanszírozása, melynek 2012-ben megfelelő szintet kell elérnie, nem történhet a 2. fejezetbe tartozó, halászattal összefüggő egyéb fellépések és programok kárára; döntő fontosságúnak tartja továbbá, hogy folytassák az európai halászflotta méretének nyomon követését, megfelelő támogatást nyújtva a tagállamoknak e téren, valamint különösen a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet; a hatékony halászati gazdálkodást alapvető fontosságúnak tekinti a halállományok megőrzése és a túlhalászás megakadályozása érdekében;

51.

megállapítja, hogy a 2012-es költségvetési tervezetben a 2011-es költségvetéshez képest az ezen alfejezet alá tartozó fellépésekre javasolt általános finanszírozási növekmény (+ 17,7 % a kötelezettségvállalási előirányzatok, + 6,8 % a kifizetési előirányzatok tekintetében) összhangban van az Uniónak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában a Lisszaboni Szerződésben és az Európai Tanács által 2009 decemberében elfogadott stockholmi programban (2010–2014) egyaránt kifejtett fokozódó törekvéseivel;

52.

megállapítja, hogy ez a növelés nagyrészt a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretébe tartozó négy program közül háromhoz: a Külső Határok Alaphoz (+ 38 %), az Európai Visszatérési Alaphoz (+ 43 %) és a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alaphoz kapcsolódik; hangsúlyozza azonban, hogy az ezen alfejezetben 2012-re előirányzott növelések csupán a Parlament és a Tanács által e programok és fellépések jóváhagyásakor elfogadott többéves keretösszegek éves bontásának eredményeként jöttek létre;

53.

kifejezetten sajnálja, hogy a Bizottság az elutasítás üzenetét küldi a menekülteknek azzal, hogy jelentős mértékben növeli a Külső Határok Alap és az Európai Visszatérítési Alap előirányzatait, miközben az Európai Menekültügyi Alap előirányzatai a 2011-es szinten maradnak; úgy véli, hogy az EU-nak befogadóbbnak kellene lennie a menekültekkel szemben, különösen a líbiai háború, és a tüntetők számos arab államban tapasztalt nem szűnő súlyos elnyomása fényében;

54.

ezért felteszi a kérdést, hogy a Bizottság által előterjesztett költségvetési tervezet vajon megfelelő és naprakész választ ad-e az EU előtt álló jelenlegi kihívásokra, különös tekintettel a Földközi-tenger déli részén zajló eseményekre; emlékeztet arra, hogy határozottan felszólított e kihívások megfelelő és kiegyensúlyozott megválaszolására a legális migráció kezelése és az illegális migráció lelassítása érdekében; elismerve az uniós tagállamok azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek az európai uniós jogszabályoknak, hangsúlyozza, hogy elegendő finanszírozást és támogatási eszközöket kell biztosítani a szükséghelyzetek kezeléséhez a belföldi védelemre vonatkozó szabályok, az emberi jogok, valamint a tagállamok közötti szolidaritás szellemének maradéktalan tiszteletben tartása mellett; különösen kiemeli az Európai Menekültügyi Alap és ezen belül a menekültek tömeges beáramlása esetén alkalmazott sürgősségi intézkedések szerepét és támogatását, és nagyon sajnálja, hogy a Bizottság nem javasolta ezen alap költségvetésének a pénzügyi programozás során eredetileg tervezett összegen túli növelését;

55.

tudomásul veszi az Európai Tanácsnak a FRONTEX műveleti kapacitásának és szerepének növelésére irányuló ismételt felhívásait, az egyre erősödő migrációs nyomás közepette; kéri a Bizottságot, hogy számoljon be a FRONTEX jelenleg zajló felülvizsgálatának 2012-re vonatkozó teljes költségvetési hatásáról, és adjon tisztább képet a tagállamoknak az ügynökség működtetésében való pénzügyi részvételéről;

56.

megjegyzi, hogy a következő technikai lépések bemutatása után a SIS II-re vonatkozó, tartalékalapba helyezett 2011-es előirányzatokat a költségvetési hatóság felszabadította; kiemeli, hogy a költségvetési hatóság továbbra is szigorúan figyelemmel kíséri a SIS II-vel kapcsolatos fejleményeket, és fenntartja magának a jogot, hogy szükség esetén beavatkozzon;

57.

emlékeztet arra, hogy a 3b. alfejezet – noha pénzösszegek tekintetében a többéves pénzügyi keret legkisebb alfejezete – olyan, az európai polgárok számára alapvető fontosságú kérdéseket tartalmaz, mint az ifjúsági, oktatási és kulturális programok, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a polgári védelmi eszköz és a kommunikációs politika;

58.

mély sajnálattal jegyzi meg, hogy ezen alfejezet átfogó előirányzatai három egymást követő évben csökkennek, amelynek keretében 2011-es költségvetéshez képest (az EU Szolidaritási Alapja nélkül) a kötelezettségvállalási előirányzatok 0,1 %-kal (683,5 millió euróra), a kifizetési előirányzatok pedig 0,3 %-kal (645,7 millió euróra) mérséklődnek, ezzel 15,5 millió eurós kerettartalékot hagyva;

59.

véleménye szerint az ezen alfejezetbe tartozó programok és fellépések fontos szerepet játszanak az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak és kiemelt kezdeményezéseinek elérésében; ismételten hangsúlyozza, hogy az oktatás, a képzés és a kultúra gazdasági értéket is hordoz, mivel jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a minőségi munkahelyteremtéshez, és támogatja az aktív polgári szerepvállalás kialakulását;

60.

hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló igen kis összegű tartalék korlátozott mozgásteret hagy az új fellépésekre irányuló javaslatok vagy a polgárok számára közvetlenül fontos prioritások finanszírozásának fokozására vonatkozó döntések esetén;

61.

tudomásul veszi a Cselekvő ifjúság programra vonatkozó 2012-es előirányzatoknak az eredeti pénzügyi programozáshoz képest 8 millió euróval történő emelésére irányuló bizottsági javaslatot (134,6 millió euró 2012-re), mely program a „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés egyik fő eszköze, és támogatja a nem formális tanulási tapasztalatokat és a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának kialakulását;

62.

sajnálja, hogy nem született hasonló erőfeszítésre irányuló javaslat olyan programok esetében, mint a MEDIA és a Kultúra 2007, noha ezek nagymértékben hozzájárulnak az európai kultúra gazdagságához és sokszínűségéhez, és olyan fellépéseket támogatnak, amelyeket a tagállamok önállóan nem finanszíroznának;

63.

sajnálja, hogy a Bizottság 2012-es költségvetési tervezetében nem javasolt semmilyen sportot támogató külön intézkedést, noha ez a Lisszaboni Szerződésből fakadóan teljes mértékben uniós hatáskör; határozottan úgy véli, hogy bizonyos mértékű – noha korlátozott nagyságú – finanszírozásnak továbbra is rendelkezésre kell állnia a 2012-es költségvetésben is;

64.

üdvözli a közegészségügyi program előirányzatainak növelését, mivel a közegészségügy az elöregedő európai társadalmakban a versenyképesség kulcsfontosságú motorjává vált; elismeri a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy finanszírozási megoldásokat találjon az olyan fontos oktatási kampányok folytatásához, mint a „SEGÍTSÉG – A dohányfüstmentes életért” elnevezésű kampány;

65.

helyteleníti a polgári védelmi pénzügyi eszköz finanszírozásának a pénzügyi programozáshoz képest előirányzott (– 1,8 millió eurós) csökkentését, és kéri a Bizottságot, hogy adjon további magyarázatot e csökkentésre, tekintve, hogy a polgári védelem most már új uniós hatáskör;

66.

emlékeztet arra, hogy az átláthatóságnak, valamint az Európai Parlament és képviselői teljes körű bevonásának biztosítása érdekében az „európai közterek” számára külön költségvetési sort kell biztosítani; sajnálatának ad hangot a Bizottság azon javaslata miatt, hogy ezt a sort ki kell üríteni, és az európai közterek előirányzatait a Bizottság képviseleteire vonatkozó költségvetési sor alá kell vonni; emlékeztet arra, hogy az európai köztereket a Bizottság és a Parlament közösen működteti, és ezért költségvetésüket el kell különíteni a Bizottság képviseleteinek költségvetésétől, amint azt a 2010-es és a 2011-es költségvetés is tükrözte; hangsúlyozza, hogy a Parlament nem fogja elfogadni a költségvetési hatóságok e tekintetben elfoglalt álláspontjának megváltoztatására irányuló kísérleteket;

67.

megállapítja, hogy a 2012-es költségvetési tervezetben kért kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok a 2011-es költségvetéshez képest 2,9 %-kal, illetve 0,8 %-kal 9 009,3, illetve 7 293,7 millió euróra nőttek (a sürgősségisegély-tartalékot figyelembe véve); rámutat arra, hogy e növekmények nem érik el a költségvetés egésze tekintetében a Bizottság által javasolt növekedést;

68.

emlékeztet arra, hogy a Bizottság mindeddig nem állította vissza az élelmezésfinanszírozási eszközre felhasznált pénzeszközöket (240 millió eurót) a 4. fejezet és különösen a stabilitási eszköz alá, amint az a Költségvetési Bizottság a 2009. október 12-én elfogadott A7-0038/2009. számú jelentésének 28. bekezdésében kérte;

69.

szilárd meggyőződése, hogy sajátos és konkrét erőfeszítést kell tenni valamennyi rendelkezésre álló európai eszköz (az EU költségvetésén belüli pénzügyi keretösszegek mellett az EBB, az EBRD stb. által kezelt eszközök is) és tagállami fellépés optimális és összehangolt kihasználása érdekében; hangsúlyozza, hogy az uniós eszközök tervezésének és végrehajtásának rugalmasságát tovább kell javítani annak érdekében, hogy a hosszú távú kötelezettségvállalások és prioritások veszélyeztetése nélkül lehetővé váljon a harmadik országokban bekövetkező politikai és humanitárius válságokra való megfelelő és hatékony reagálás; ezért felhívja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és az Európai Beruházási Bankot, hogy hangolják össze erőfeszítéseiket annak biztosítása érdekében, hogy az EU külső fellépéseinek célkitűzései a lehető legpontosabbak és leghatékonyabbak legyenek;

70.

az EU kötelességének tartja a Földközi-tenger partvidékén fekvő szomszédos országokban bekövetkezett közelmúltbeli politikai eseményekre való megfelelő és átfogó reagálást, valamint a demokratikus értékekért és a jogállamiság megteremtéséért küzdő mozgalmak támogatását és segítését; ismételten hangsúlyozza, hogy az ezen országok számára biztosított pénzügyi segítségnyújtás nem történhet a szomszédos kelet-európai országok javát szolgáló prioritások és eszközök kárára;

71.

e szempontból mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 4. fejezetben javasolt 246,7 millió eurós tartalék – noha messze meghaladja a pénzügyi programozás 2011. januári aktualizálásában előirányzott összeget (132,2 millió euró) – elégtelennek bizonyulhat a 4. fejezetbe tartozó újabb szükségletek fedezésére, mivel az a jelek szerint egyes nagyobb uniós programokon végrehajtott kiadáscsökkentéseken alapul; eltökélt szándéka, hogy tovább vizsgálja és elemzi e kiadáscsökkentések hatását;

72.

emlékeztet arra, hogy a Parlament és a Tanács még mindig nem állapodott meg a banánpiaci kísérő intézkedések és az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés (ICI+) jogalapjáról, és hogy e megállapodás hatással lesz a 2012-es költségvetés előirányzataira; sajnálatát fejezi ki az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokkal folytatott együttműködés finanszírozásának csökkentésére irányuló európai bizottsági javaslat miatt; kéri az ICI+ jogszabály mihamarabbi elfogadását és az Ázsiának és Latin-Amerikának nyújtott megfelelő finanszírozás támogatását;

73.

ezért kéri a Bizottságot, hogy közelgő módosító indítványa ne csupán az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatának költségvetési hatásait érintse, de – szükség esetén az intézményközi megállapodásban foglalt valamennyi eszközt felhasználva – foglalkozzon az összes többi megoldatlan kérdéssel és igénnyel is – többek között a Palesztina és az UNRWA számára biztosított támogatással, amelyet 100 millió euróval csökkentettek a 2011-es költségvetéshez képest – annak érdekében, hogy a lehető legnagyobbra növelje az uniós segítségnyújtás hatását a világban;

74.

helyteleníti az előcsatlakozási támogatási eszközre fordított pénzeszközök programozott növelésének 139 millió euróról 79 millió euróra történő mérséklését a 2011-es költségvetéshez képest;

75.

tudomásul veszi a fejlesztési együttműködési eszköz alá tartozó, környezetvédelemre és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra irányuló tematikus program finanszírozása tekintetében a pénzügyi programozáshoz képest javasolt 51,8 millió eurós emelést az éghajlatváltozás elleni fellépés gyorsfinanszírozása érdekében; határozottan ellenzi a fejlesztési együttműködési eszköz földrajzi programjait érintő többi, összesen 78 millió eurót kitevő csökkentést, amely ellentétes a millenniumi fejlesztési célok megvalósítására, valamint a GNI 0,7 %-át kitevő fejlesztési együttműködési célkitűzés elérését magában foglaló, legmagasabb szintű uniós kötelezettségvállalás tiszteletben tartására irányuló uniós erőfeszítéssel;

76.

emlékeztet arra, hogy határozottan vissza fogja utasítani a 4. fejezet alá tartozó igazgatási kiadásoknak a költségvetési hatóság másik ága általi minden olyan rendszeres, automatikus jellegű és esetenként meggondolatlan csökkentését, amelyeknek kizárólagos célja az előirányzatok csökkentése, mivel ez megfosztaná az Uniót a programok megfelelő és hatékony végrehajtásának eszközeitől;

77.

megjegyzi, hogy az összes intézményre vonatkozó teljes igazgatási kiadás becsült értéke 8 281 millió euró, ami 2011-hez képest 1,3 %-os növekedést és 472,5 millió eurós kerettartalékot jelent;

78.

tudomásul veszi a pénzügyi tervezésért és a költségvetésért felelős biztos 2011. február 3-i levelét, amelyben az 5. fejezet kiadásainak 2011-hez képest 1 % alatti növelése mellett és új személyzet felvétele ellen foglalt állást, és felhívta valamennyi intézményt, hogy költségvetésük alakítása tekintetében ugyanezt a megközelítést kövessék;

79.

megállapítja, hogy a Bizottság, a Tanács, a Számvevőszék, az ombudsman és az adatvédelmi biztos követte a példát; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentnek az előzetes költségvetési javaslattervezetre irányuló első javaslatához képest sikerült mintegy 50 millió euróval csökkentenie saját költségvetési javaslattervezetét; hangsúlyozza, hogy többek között a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével összefüggő új szükségletek és tevékenységek fényében alaposan meg fogja vizsgálni a többi intézmény becsléseit;

80.

elismeri a Bizottság saját igazgatási kiadásainak névértéken történő befagyasztására irányuló hatalmas erőfeszítését; megjegyzi, hogy ez úgy vált lehetővé, hogy a jogszabályban előírt és szerződésben vállalt kötelezettségekhez kapcsolódó kiadásnövekedést egyéb igazgatási kiadások drasztikus csökkentésével ellensúlyozták; mindazonáltal aggodalmát fejezi ki a lehetséges következmények miatt;

81.

hangsúlyozza, hogy a III. szakaszon belül a 2012-es igazgatási előirányzatok – az igazgatási támogatási kiadásokat (a korábbi BA-sorokat) is beleértve – bármilyen további csökkentése káros hatással járhat a programok végrehajtására, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből fakadó új uniós feladatokra nézve; ragaszkodik ahhoz, hogy az igazgatási támogatási kiadások csökkentéséből eredő megtakarítások a helyszínen biztosított jobb eredmény érdekében a megfelelő programok pénzügyi keretein belül maradjanak; hangsúlyozza továbbá, hogy míg az EU hatáskörei egyre bővülnek, ez a tendencia hosszú távon nem fenntartható, és hátrányos hatással lehet az uniós fellépések és programok gyors, szabályszerű és hatékony végrehajtására;

82.

elismeri a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy nem kérvényez további álláshelyeket, valamint azon kötelezettségvállalását, mely szerint valamennyi – köztük az új prioritásokból és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépéséből származó – szükségletét pusztán a meglévő emberi erőforrások belső átcsoportosításával elégíti ki; további tájékoztatást kér konkrétan arról, hogy honnan csoportosítják át a tagállamok megfelelő gazdasági és pénzügyi nyomon követésének biztosításához szükséges 230 új álláshelyet az ECFIN főigazgatóságon belül, és milyen hatása lesz annak, hogy az egyes főigazgatóságokon belüli átcsoportosítások után az igazgatási támogatás és programok igazgatása terén 70 álláshely szűnik meg; hangsúlyozza, hogy az emberi erőforrások kérdése annál is fontosabb, mivel az ECFIN főigazgatóságot esetlegesen tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy meg tudjon birkózni az újabb kulcsfontosságú feladatokkal, amint a gazdasági kormányzásról szóló csomag elfogadásra kerül;

83.

hangsúlyozza, hogy az előirányzatok EPSO tekintetében javasolt növelése (+ 5,4 % kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat) ellentétesnek tűnik a Bizottság igazgatási kiadások csökkentésére irányuló erőfeszítéseivel; több információt kér az EPSO előirányzatainak javasolt növelésére és az alapvető szolgáltatások EPSO általi kiszervezésére vonatkozóan;

84.

tekintettel a tisztviselők nyugdíjba vonulási hullámára, tudomásul veszi a nyugdíjakra fordított kiadások 4 %-os növekedését (szemben a 2010 és 2011 közötti + 5,2 %-os növekedéssel); felkéri a Bizottságot, hogy készítsen mélyebb elemzést e tendencia hosszú távú költségvetési következményeiről, megvizsgálva egyúttal az uniós nyugdíjrendszer bármilyen módosításának az európai közszolgálat vonzerejére, minőségére és függetlenségére gyakorolt lehetséges közvetlen vagy közvetett következményeit is; hangsúlyozza, hogy minden ilyen módosítást megfelelő társadalmi párbeszédnek kell megelőznie;

85.

véleménye szerint az európai iskolák számára az uniós intézményekben dolgozók gyermekeinek sajátos helyzete figyelembevétele érdekében megfelelő finanszírozást kell biztosítani; alaposan meg fogja vizsgálni a 2011-hez képest javasolt 1,7 %-os teljes növelést – amely alatta marad a pénzügyi programozásban előirányzottnak –, valamint az európai iskolákra vonatkozó valamennyi költségvetési sort, és a parlamenti olvasat során megteszi az e tekintetben általa helyesnek ítélt módosításokat;

86.

hangsúlyozza, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések alapvető fontosságú eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések előkészítésében, amelyek az EU polgárainak életét valószínűleg javító uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; ezért minden lehetséges eszközzel támogatni szándékozik a 2012-es költségvetés tekintetében a kísérleti projektekre és előkészítő eszközökre vonatkozó javaslatait, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az e kérdésre vonatkozó átfogó és kiegyensúlyozott végleges csomag meghatározása érdekében alaposan tanulmányozni kell a Bizottság által várhatóan 2012 júliusában kiadandó előzetes értékelést;

87.

az intézményközi megállapodás II. mellékletének D. része alapján továbbítani kívánja a Bizottságnak a 2012-es költségvetésre vonatkozó lehetséges kísérleti projektek és előkészítő intézkedések első ideiglenes listáját; elvárja, hogy a Bizottság elemezze a Parlament indikatív javaslatait, és megállapításaihoz fűzzön megfelelő indoklást; hangsúlyozza, hogy ez az első ideiglenes lista nem zárja ki a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó módosítások hivatalos benyújtását és elfogadását a költségvetés parlamenti olvasata során;

88.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság egy új kísérleti projektet és öt előkészítő intézkedést – ezekből két újat – javasolt különböző fejezeteken belül; jelzi, hogy eltökélt szándéka az újonnan javasolt kezdeményezések tartalmának és célkitűzéseinek elemzése a közelgő tárgyalások során;

89.

megállapítja, hogy a 2012-es költségvetési tervezet összesen 720,8 millió eurót fordít az EU decentralizált ügynökségeire (azaz a teljes uniós költségvetés 0,49 %-át), ami a teljes uniós hozzájárulás 34,6 millió eurós, vagyis + 4,9 %-os növelését jelenti a 2011-es költségvetéshez képest; tisztában van azzal, hogy e növekmény az egy új (3) és a hét létrehozás alatt álló ügynökség (4) eredménye, ezek megfelelő finanszírozásának biztosítása céljából; teljesítményük romlásának megelőzése érdekében hangsúlyozza további finanszírozás biztosításának fontosságát azon 10 ügynökség (5) esetében, amelyeknek feladatai bővültek; megállapítja, hogy a már bejáratott ügynökségek működéséhez való uniós hozzájárulás növelése megfelel, sőt, alatta marad az inflációnak (2 %), új személyzet felvétele nélkül;

90.

hangsúlyozza, hogy az uniós ügynökségek költségvetési előirányzatai egyáltalán nem csak adminisztratív kiadásokból állnak, de hozzájárulnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok és általában az uniós célkitűzések eléréséhez is, a jogalkotási hatóság által meghatározottak szerint; ezért a takarékossági intézkedések idején egyetért az EU decentralizált ügynökségei számára az uniós költségvetésből nyújtott támogatások meghatározása során a Bizottság által alkalmazott megszorító megközelítéssel, de ismét helyteleníti, hogy a Bizottság a tartalék mesterséges növelése érdekében gyakran él azzal a módszerrel, hogy a célhoz kötött bevételeket a díjaktól függő ügynökségeknek juttatott uniós költségvetési hozzájárulás csökkentésére használja; e tekintetben aggódik amiatt, hogy a Bizottság ismétlődően nem veszi figyelembe az Európai Parlament politikai akaratát;

91.

hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóságok kulcsszerepet töltenek be a piaci stabilitás megóvásában, és megfelelő finanszírozásban kell részesülniük a szabályozási reformok hatékonyságának biztosítása érdekében; megismétli, hogy a legköltséghatékonyabb az egyetlen felügyeleti hatóság lenne; örömmel látja, hogy mindhárom hatóság esetében magasabb költségvetésre tettek javaslatot, ami fontos lépést jelent a hatóságok létrehozásának folyamatában, ugyanakkor további forrásokat kér a vegyes bizottság számára; hangsúlyozza, hogy amennyiben e hatóságok további feladatokat kapnak, azt mihamarabb a megfelelő mértékű többleterőforrások biztosításának kell követnie; hangsúlyozza többek között, hogy az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) short ügyletek és származtatott pénzügyi eszközök tekintetében tervezett új feladatait haladéktalanul tükrözni kell a 2012-es költségvetési eljárásban, amint a jogalapok rendelkezésre állnak;

92.

megállapítja, hogy az ügynökségek létszámterv szerinti 213 új álláshelye közül (az összesen 4 854 álláshelyből) 80 az új vagy létrehozandó ügynökségekre vonatkozik, míg a többit a kibővített feladatkörű ügynökségek kapják; ismételten felhív az egyedi megközelítés alkalmazására a szakmai tapasztalattal rendelkező, szakértői tudományos személyzet felvétele tekintetében, különösen ha ezen álláshelyek finanszírozása kizárólag díjakból történik, és így az uniós költségvetés szempontjából semlegesek;

93.

nem ért egyet a Bizottság azon megközelítésével, amely szerint a 2012-es költségvetési tervezetben változtatni kell a két önfinanszírozó ügynökség – a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és a Közösségi Növényfajta-hivatal – szerepeltetésén, azaz törölni kell a vonatkozó költségvetési sorokat és nem kell közzétenni a létszámterveket; ugyanakkor megjegyzi, hogy a szóban forgó két ügynökséget a támogatási szintek vagy a személyzeti létszám tekintetében nem kötik a költségvetési hatóság határozatai; az átláthatóság jegyében azonban ezeket az információkat fel kívánja tüntetni a költségvetésben; ismételten hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal részére fizetendő díjakról szóló rendelet nyomán keletkezett, túlzott mértékű többletekre;

94.

úgy véli, hogy a 2011. július 11-án sorra kerülő háromoldalú egyeztetésen különleges jelentőséggel bír a következő kérdések megtárgyalása:

95.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.